A munkaviszony megszűnése és megszüntetése (HVG-ORAC, 376 B/5 oldal, 2017)

Kiadással kapcsolatos információk

© Lőrincz György, 2017

©HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2017

A kézirat lezárva:

2017. május 31.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 329 7

Budapest, 2017

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu • E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A gyakran használt rövidítések jegyzéke

Áht. - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

Btk. - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

Cstv. - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény

Ebktv. - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Flt. - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

KMK vélemény - a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának véleménye

Kjt. - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Kttv. - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

MK állásfoglalás - a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása

Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Mth. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény

Mvt. - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Vélemény a felmondások gyakorlatáról - a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye a felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlatáról, 2015. március 23.

Vélemény a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeiről - a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeiről, 2016. június 6.

- 13-14/15 -

Előszó

1. Magyarországon az elmúlt öt évben - értelemszerűen erős ingadozásokkal - 3-3,5 millió ember állt (vagy áll) munkaviszonyban. Túlnyomó többségük számára ez megélhetésük forrása is, amint azt az Alkotmánybíróság olyan stílusosan megfogalmazta: a munka az egyén létének, emberi autonómiájának anyagi forrása [8/2011. (II. 18.) AB határozat]. A munkaviszony megszűnése, megszüntetése ezért elsősorban a munkavállaló egzisztenciáját érinti. Az anyagi hátrány mellett nem elhanyagolható további körülmény, hogy az állását nem önszántából elvesztő munkavállaló kiszakad a számára sokszor meghatározó közösségből, életvitele egyébként is alapvetően megváltozik, nemritkán beszűkül. Ugyanakkor a vállalkozások számára is mellőzhetetlen megfelelő munkaerő foglalkoztatása, persze a lehető leghatékonyabb, egyszerűbben szólva, a legkisebb ráfordítást igénylő feltételek mellett. A munkajogi szabályozás legáltalánosabb célja e két érdek összehangolása, a tisztességes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése. A szabályozásnak emellett tekintettel kell lennie a két fél közötti erőegyensúly hiányára is, ebből ered a munkajog hagyományos, munkavállalót védő funkciója. Ezeknek az elveknek az érvényesülésére törekszik a jogalkotó a munkaviszony megszűnését és megszüntetését szabályozó normarendszer kialakításánál.

2. Az előzőekből következik, hogy mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak alapvető érdeke a mindkettejük számára előnyös, vagy legalábbis elfogadható feltételek mellett fennálló munkaviszony fenntartása. A jogi szabályozás ezt azzal képes támogatni, hogy kizárja az ötletszerű, illetve visszaélésszerű jogviszony-megszüntetés lehetőségét, de nem támaszt elháríthatatlan akadályokat a rendeltetését vesztett kapcsolat felszámolása elé. Mindezek előzetes hangsúlyozása azért indokolt, mert meglehetősen széles körben erőteljes kritika fogalmazódik meg a (mindenkori) szabályozást illetően. A munkáltatók túl szigorúnak, életszerűtlennek vélik a szóban lévő szabályokat, s ezzel éppen ellentétesen a munkavállalók kritikája szerint a munkaviszony felszámolása túlságosan egyszerű és olcsó a munkáltató részéről. Ezen nézetek mögött (a sokszor erősen szubjektív megközelítés mellett) tipikusan a vonatkozó szabályok ismeretének hiánya áll. E könyv alapvető célja, hogy a lehető legrészletesebben, gyakorlati példák bemutatásával bővítse a jogkereső közönség tárgybeli ismereteit. Ennek szükségességét illetően egy adat: a Kúria a felmondások és az azonnali hatályú felmondások gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportja ezernél több peres ügyet vizsgált, amelyek közül

- 15/16 -

többségben voltak azok a jogesetek (53%), amelyekben a felmondás, illetve az azonnali hatályú felmondás jogellenesnek minősült. Végül a téma súlyát illetően indokolt kiemelni, hogy a munkaügyi perek 25-30%-a a munkaviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével összefüggésben indul. A jogi ismeretek bővítése mellett ezért indokolt olyan gyakorlati helyzeteket is elemezni, mint például a munkáltatói felmondás előkészítésének praktikus kérdései.

3. Feltehetőleg sokak számára meglepő, de tény: a munkaviszony megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó szabályozás az elmúlt ötven évben meghatározó módon nem változott. A megszűnés és megszüntetés jogcímei, a felmondási tilalmak és korlátozások esetei természetesen részben módosultak, de az alapintézmények, sőt a normarendszer fogalmi eszköztára állandónak bizonyult. Ehhez képest meglepőnek látszik az is, hogy a joggyakorlatban, így a bírói gyakorlatban a mai napig a munkaviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos esetek dominálnak, szinte napról napra találkozunk ide kapcsolódó példákkal, jogesetekkel. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy a viszonylag állandó szabályozás mellett folyamatosan új élethelyzetek alakulnak ki, amelyek megoldása, megítélése újszerű hozzáállást, illetve az általános szabály újszerű interpretálását igényli. Ebből az következik, hogy a könyvben hangsúlyosan szerepelnek a bírói gyakorlatból vett esetek, elsősorban a Kúria döntései. Ez utóbbiak között is kiemelkedő jelentősége van a gyakorlat számára a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményeinek (ezek szövegét a 3. és 4. számú függelékek tartalmazzák), illetve az elvi iránymutatást tartalmazó kollégiumi véleményeknek (lásd 5. számú függeléket). A munkáltatói felmondásokat érintően több évtizede iránymutató a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 95. számú állásfoglalása, amelyet teljes terjedelemben a 2. számú függelék tartalmazza. Az ezen túlmenően ismertetett, több mint száz eseti döntés és bírói ítélet között szerepelnek a Kjt., illetve a Kttv. hatálya alá tartozók ügyében hozott olyan határozatok is, amelyek irányadók a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése tekintetében is.

4. Viszonylag szűk körben tér ki a könyv a munkaviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos nemzetközi szabályozásra. Ennek alapvetően az az oka, hogy országonként e témában erősen érvényesülnek a sajátos hagyományok, amelyek alapvetően eltérő megoldásokat generálnak. Lényeges továbbá, hogy az európai uniós jog - néhány alapvető, általános szabálytól eltekintve - nem ad adaptálandó iránymutatást a tagállamoknak.

5. A könyv a megfelelő gyakorlati alkalmazás érdekében külön tárgyalja a munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének egyes jogcímeit, ezen belül is különbséget téve a munkáltatói, illetve a munkavállalói jognyilatkozatok, továbbá a határozott és határozatlan idejű munkaviszony meg-

- 16/17 -

szűnése, megszüntetése között, s ennyiben jelentősen eltér a Munka Törvénykönyve szerkezetétől, szabályozási logikájától. A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó joggyakorlat ilyen módon való bemutatása kétségkívül átfedéshez, ismétléshez vezethet, amit gyakori visszautalásokkal lehet kiküszöbölni. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének valamennyi jogcíméhez kapcsolódó jogkövetkezmény meghatározott igazolások kiadása a munkáltató részéről, a munkakör munkavállaló részéről történő átadása és a felek közötti elszámolás. Az ezzel összefüggő szabályozás számos, valamennyi jogcím esetében alkalmazandó rendelkezést tartalmaz, ugyanakkor egyes megszűnési, megszüntetési módokhoz eltérő szabályokat rendel. Az ebből fakadó felesleges ismétlések elkerülése érdekében a munkaviszony megszűnéséről, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és a munkáltató felmondásról szóló Fejezetek végén részletes ismertetés olvasható e tárgy­körben, míg a további jogcímek esetén ezekre történő utalás az eltérő szabályok kiemelésével.

6. A 6. számú függelékben a tipikus jognyilatkozatok (közös megegyezésre irányuló megállapodás, felmondás, azonnali hatályú felmondás stb.) iratainak egyfajta javasolt mintáit tartalmazza. Mint minden ilyen iratminta esetében, ezeknél is indokolt az "óvatos", körültekintő alkalmazás, nehogy az adott ügy sajátossága elsikkadjon.

- 17-18/19 -

I. fejezet - A szabályozás alapvető elemei

1. A szabályozás rendszere

a) Az Mt. a magánjogi szabályozás hagyományos logikáját követve a munkaviszony létesítésére, módosítására és teljesítésére vonatkozó szabályokat követően helyezi el a kódexben a munkaviszony megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó normákat. Az Mt. ezen X. fejezete önálló szabályrendszert tartalmaz, de értelemszerűen számos tekintetben kapcsolódik a kódex egyéb jogintézményéhez. Így eltérő megoldásokat alkalmaz a határozott, illetve a határozatlan idejű munkaviszonyok megszűnését, illetve megszüntetését érintően, mivel a két eltérő jogviszony alapjaiban eltérő rendeltetéssel jön létre, következésképpen felszámolásuk is eltérő szempontok alapján történhet. Sajátos összefüggés mutatható ki a munkáltató személyében bekövetkező változás és a munkaviszony további létezése között is, ráadásul - mivel a magyar jogban viszonylag új jogintézményről lévén szó - az ezzel kapcsolatos joggyakorlat meglehetősen ingadozó. A munkáltató személyében bekövetkező változás sajátos esete az, amelyben az átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá. E kérdéskört érintően az Mt. megoldását jelentősen korrigálják az Áht. idevonatkozó szabályai.