A Fővárosi Törvényszék P.631257/2005/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 220. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 424. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 11. §, 1997. évi CLVII. törvény (Társasházi tv.) 16. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 6. §, 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 10. §] Bíró: Kántor Dorottya

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.631257/2005/12.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20187/2007/5., Kúria Pfv.21620/2007/3.

***********

őFővárosi Bíróság

16. KP. 631.257/2005/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság -

dr. Hrabéczy Miklós /..../ által képviselt

felperes neve /..../

felperesnek

dr. Szabó Gábor /1071. ..., Damjanich u. 58. 1./2/3./által képviselt

I.rendű alperes neve. /..../ I. rendű és

dr. Szabó Gyula Mihály /..../ által képviselt

II.r alperes neve /..../ II. rendű

alperesek ellen

kártérítés és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Felperes költségmentessége folytán le nem rótt 623.100.-/hatszázhuszonháromezer-egyszáz/ Ft eljárási illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság a felperest, 15 napon belül fizessen meg I. és II. rendű alperesnek 20.000.- - 20.000.- /húszezer-húszezer/ Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyet jelen bíróságnál kell 3 példányban előterjeszteni.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhet sor. Ha a fellebbezés megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdekében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s :

I. r. alperes az akkor hatályos 27/1996 /X.30./ BM rendeletnek megfelelően 1998 őszén kéményállag felmérést végzett a .... szám alatti házban, és az 1998. október 13-án kelt értesítő levélben felhívta a társasház közös képviseletét ellátó ... Bt figyelmét arra, hogy az épületben hiányzik 2 db létra, amelynek haladéktalan de legfeljebb 30 napon belüli pótlásáról a ... Főváros Közgyűlésének 74/1997 /XII.30./ Önkormányzati rendeletének 7. §-a szerint köteles a közös képviseletet ellátó Bt gondoskodni, ennek megtörténtét a szolgáltatónak bejelenteni.

2001. február 14-én felperes édesanyjánál néhai ... I. r. alperes munkavállalói kéményellenőrzést tartottak, a huzatot megfelelőnek találták, és javasolták a bélés csövezés alkalmazását az általa lakott ... szám alatti lakásban. Ugyanezen évben I. r. alperes részletes teljeskörű állagfelmérést végzett a műszaki felülvizsgálat során, a kijutásgátló tényezőket úgymint az 1 db 6 m-es létra sérült voltát, és 16 fm tetőjárda hiányát megállapította és jelezte a társasház felé. Az 1-től - 18-as számú kéménycsoportokat a felső megközelítési lehetőség hiányában csak rálátással tudta megvizsgálni, így ezen kéménycsoportok használatban lévő járatainak belső tömörsége nem volt megállapítható. Az ezen észrevételeket tartalmazó sormunkakönyvet műszaki vezető neve az ... Bt. által alkalmazott műszaki vezető vette át, 2001. január 30-án. Majd a 2001. február 19-én kelt levélben értesítette az ... Bt -t a fenti hiányosságokról.

2001. március 1-jén a társasház rendkívüli közgyűlést tartott, ahol közös képviselő neve tájékoztatta a tulajdonosokat az I. r. alperes által megállapított hiányosságokról és arról, hogy a hiányosságok pótlása kb. 350.000.-Ft -os költséggel jár. Ezen munkának a megvalósítására a jelenlegi közös költség előleg mellett lehetőség nincs, ezért azt csak külön befizetésből lehet megvalósítani. A társasház közgyűlése 7/2001 szám alatt határozatot hozott és a tulajdonosok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a kéményseprő járda megépítésének a költségeit csak abban az esetben vállalják amennyiben az illetékes szakhatóság erre a társasházat kötelezni fogja.

2001. március 6-án néhai ... bekapcsolta a ... szám alatti lakás fürdőszobájában lévő gázüzemű vízmelegítőt melynek a füstcsöve a társasház közös tulajdonában lévő kéményhez csatlakozott. A födémnél lévő áthúzás - /ami a kéménykürtő megtörését, majd minden esetben 60 cm-rel távolabb folytatását jelenti, és a két járatot lépcsőzetes folyósó köti össze/, - magasságában azonban az egyébként rossz állapotú kürtő faláról levált egy tégladarab fele része, mely magával sodort törmeléket és elzárta a kéményjáratot. Az üzembe helyezett vízmelegítő égésterméke ezáltal visszaáramlott, és a benne lévő 46 térfogatszázalékos koncentrációjú szénmonoxid néhai halálát okozta.

I. r. alperes dolgozói a halálesetet követően 2001. március 12-én ellenőrző kéményvizsgálatot tartottak a helyszínen, mely során a kéményvizsgálatot a koromzsákajtó kiszedésével kezdték meg, a kéményaknában nem volt semmi törmelék. Huzatpróba céljából begyújtottak az aknába, a keletkezett füst a gázmelegítő csövén keresztül visszaáramlott, huzat nem volt. A füst visszaáramlásának okát golyózással keresték. Az épület tér felé eső kéményeinél tetőjárdánál létrakibúvót nem találtak, így az ereszcsatorna feletti résznél elhelyezett kibúvon ment ki a vizsgálatot végző személy, a kéménygolyózás során megállapításra került, hogy a golyó nem jött le az aknába, hosszabb golyózást követően sem. Mivel el volt dugulva a III. emeleti lakás magasságában. A kéménydugulása arra utalt, hogy a gázvízmelegítő égésterméke nem tudott eltávozni a kéményen, az visszaáramlott a fürdőszobába és ez okozta a balesetet.

Március 13-án a haláleset helyszíne feletti III. emeleti lakásba bejutottak a kéményseprők és ismételt golyózással megállapították, hogy a padlószint felett 20 cm-re volt eldugulva a kémény. A dugulást csak úgy sikerült elhárítani, hogy a mennyezet alatt kibontották a falat és felfúrással eltávolították a kéményjáratban lévő féltéglától nagyobb méretű 1 db és kisebb méretű prokni darabméretű téglákat. A nagyobb méretű tégla a II. emeleti födémben lévő lépcsős kialakítású elhúzásban az egyik lépcsőre felfeküdve ékelődött be.