31993R2055[1]

A Tanács 2055/93/EGK rendelete (1993. július 19.) egyes tej- és tejterméktermelők számára különleges referenciamennyiség elosztásáról

A Tanács 2055/93/EGK rendelete

(1993. július 19.)

egyes tej- és tejterméktermelők számára különleges referenciamennyiség elosztásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

mivel egyes tej- és tejterméktermelők - annak a vállalásuknak az eredményeként, hogy a tej piaci értékesítését megszüntetik, illetve a tejelő állományt átállítják - nem szállítottak vagy adtak el tejet vagy tejtermékeket a gazdaságukból a tagállamok által elfogadott referenciaév folyamán a kontingensrendszer végrehajtásával összefüggésben; mivel következésképpen az említett termelőknek nem osztottak ki referenciamennyiséget;

mivel a 804/68/EGK rendelet 5c. cikkében említett illetéknek a tej- és tejtermékágazatban történő alkalmazására vonatkozó általános szabályok elfogadásáról szóló, 1984. március 31-i 857/84/EGK tanácsi rendeletet [3] az adott termelők érdekében a 764/89/EGK [4] és az 1639/91/EGK [5] rendelet sorra módosította;

mivel a Bíróság a C 224/90. sz. ügyben 1992. december 3-án hozott ítéletében érvénytelennek nyilvánította a 857/84/EGK rendeletnek a fent említett 764/89/EGK és 1636/91/EGK rendelet által előírt 3a. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdését, amennyiben az kizárja a különleges referenciamennyiség elosztásából a tej és a tejtermékek piaci értékesítésének megszüntetését, valamint a tejelő állomány átállítását támogató jövedelemtámogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1977. május 17-i 1078/77/EGK tanácsi rendelet [6] értelmében nyújtott jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit, mivel a kedvezményezettek a 857/84/EGK rendelet 2. vagy 6. cikke alapján már kaptak referenciamennyiséget egy másik gazdaság után;

mivel ezután a Bíróság a C-81/91. sz. ügyben 1993. május 19-én kihirdetett ítéletében értelmezte a különleges referenciamennyiség elosztásának elvét és az elosztásra vonatkozó intézkedéseket egy olyan gazdaság részleges átruházásának esetében, ahol ilyen referenciamennyiség a 857/84/EGK rendelet 3a. cikke értelmében már rendelkezésre állt;

mivel a tej- és a tejtermékágazatban kiegészítő illeték megállapításáról szóló, 1992. december 28-i 3950/92/EGK tanácsi rendelet [7] 1993. április 1-jével kezdődően hatályon kívül helyezte a 857/84/EGK rendeletet; mivel a fent említett ítéletekből egy olyan új rendelet elfogadásával kell levonni a megfelelő következtetéseket, amelynek célja, hogy bizonyos feltételekkel különleges referenciamennyiséget kapjanak a teljes gazdaságot vagy gazdaságrészt átvevő kedvezményezettek, akiket az ilyen elosztásból már kizártak;

mivel a Bíróság határozatainak teljes figyelembevétele érdekében olyan rendelkezések elfogadása szükséges, amelyek attól függően változnak, hogy egy gazdaság egészét vagy annak csak egy részét ruházták-e át, és - az utóbbi esetben - hogy a gazdaság kapott-e már különleges referenciamennyiséget a 857/84/EGK rendelet 3a. cikke értelmében vagy még nem;

mivel a 857/84/EGK rendelet 3a. cikke szerint a különleges referenciamennyiséget átmenetileg, majd ezt követően véglegesen osztják el bizonyos feltételek teljesítésének függvényében; mivel az említett feltételek elsősorban azt írják elő, hogy az érintett kérelmezőnek tejtermelőként ténylegesen újra kell kezdenie azt a tevékenységet, amelyet korábban teljesen be kellett szüntetnie; mivel jelen esetben az érintett kedvezményezettek aktív tejtermelők a 3950/92/EGK rendelet 9. cikkének c) pontjával összhangban; mivel ezért a különleges referenciamennyiség kiosztásánál nem vehetők figyelembe azok a feltételek, amelyek azonosak a 857/84/EGK rendelet 3a. cikkében meghatározott feltételekkel;

mivel ha az a gazdaság, amelynek egy részét átruházták, már kapott különleges referenciamennyiséget a 857/84/EGK rendelet 3a. cikke alapján, az említett mennyiséget a Bíróság 1993. május 19-i ítéletével összhangban el kell osztani az átruházó és a kedvezményezett között, és ki kell dolgozni az ilyen elosztáshoz szükséges szabályokat annak a lehetőségnek a sérelme nélkül, amely szerint a tagállamok szükség esetén a nemzeti tartalékhoz folyamodhatnak;

mivel ha a tagállamok akár kötelezettség folytán, akár saját belátásuk szerint a nemzeti tartalékhoz nyúlnak, ki kell kötni, hogy a tartalékot mindenekelőtt e célra újra fel kell tölteni a 3950/92/EGK rendelet rendelkezéseinek betartásával, valamint - ha szükséges - az említett rendelet 5. cikkével és 8. cikkének első francia bekezdésével összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 3950/92/EGK rendelet 9. cikkének c) pontja értelmében az a termelő, aki:

- az 1078/77/EGK rendelet értelmében piaci értékesítés megszüntetését vagy a tejelő állomány átállítását célzó jövedelemtámogatás kedvezményezettje, és a 857/84/EGK rendelet 3a. cikke értelmében támogatásra azért nem jogosult, mert már kapott referenciamennyiséget a fenti rendelet 2. vagy 6. cikke alapján, vagy

- ugyanezeknek a rendelkezéseknek az alapján egy olyan gazdaságrészt vett át, amire azonban a 857/84/EGK rendelet 3a. cikke szerint nem osztottak ki referenciamennyiséget,

kérelemre különleges referenciamennyiséget kap, amennyiben:

- nyilatkozik, hogy a megszerzett gazdaság vagy a gazdaság átvett részének tekintetében átvette és betartotta azt az átruházó által tett kötelezettségvállalást, hogy megszünteti a tej piaci értékesítését, illetve átállítja a tejelő állományt,

- a fent említett kötelezettségvállalás 1982. december 31-e után szűnt meg,

- a kérelem benyújtásának időpontjáig nem ruházta át az átvett gazdaság vagy az átvett gazdasági rész egészét,

- kérelme alátámasztására a meghatározandó feltételek alapján kijelenti, hogy gazdaságában növelni tudja a termelést a kérelmezett különleges referenciamennyiség nagyságával.

(2) Amennyiben egy olyan gazdaság esetében, amelynek egy részét úgy vették át, hogy közben a gazdaság az 1078/77/EGK rendelet hatálya alá tartozott, a 857/84/EGK rendelet 3a. cikke értelmében referenciamennyiséget osztottak ki annak a mennyiségnek az alapján, amelyre az 1078/77/EGK rendelet szerinti jövedelemtámogatási jogosultságot megtartották vagy megszerezték, úgy ezt a referenciamennyiséget meg kell osztani az átruházó és a részkedvezményezett között:

- az utóbbi kérelmére, ha eleget tesz a 3950/92/EGK rendelet 9. cikkének c) pontja szerinti meghatározásnak és az (1) bekezdés harmadik, negyedik és ötödik francia bekezdésében rögzített feltételeknek,

- az 1391/78/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, és a 3950/92/EGK rendelet 7. cikkének rendelkezéseivel összhangban átruházott takarmánytermő területek arányában.

Ha a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban végrehajtott átruházások nyomán az ilyen jellegű megosztás lehetetlennek vagy jelentéktelennek bizonyul a kedvezményezettek jogainak szempontjából, akkor az (1) bekezdést kell alkalmazni.

Azonban a tagállamok az első albekezdéstől eltérve teljesíthetik a kedvezményezett jogait a 3950/92/EGK rendelet 5. cikkében említett nemzeti tartalékalapból származó mennyiségekkel a szükséges és rendelkezésre álló mértékben.

2. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett különleges referenciamennyiséget a tagállamok objektív feltételek alapján az 1391/78/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett takarmánytermő terület arányában állapítják meg, amely területet a termelő kérelme benyújtásának időpontjában használt, továbbá a jövedelemtámogatás kiszámításánál figyelembe vett mennyiség alapján a 857/84/EGK rendelet 2. cikke szerint rögzített referenciamennyiségekre vonatkozó összes csökkentést kifejező százalékos érték levonásával, minden esetben beleértve egy 4,5 %-os alapcsökkentést, vagy a fenti rendelet 6. cikke szerint.

Amennyiben egy termelő a 857/84/EGK rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdése és/vagy c) pontja, vagy az 1546/88/EGK rendelet 5. cikkének (4) bekezdése és/vagy 9. cikkének (2) bekezdése alapján, vagy a 857/84/EGK rendelet 2. cikke alapján - ha a tagállam nem alkalmazta a fent említett 9. cikk (2) bekezdését és/vagy a 857/84/EGK rendelet 3b. és 3c. cikkét, és/vagy az 1637/91/EGK rendelet 2. cikke (45) bekezdésének c) pontját - már kapott referenciamennyiséget gazdasága tekintetében, úgy az első bekezdésben említett különleges referenciamennyiség azzal egyenlő mértékben csökken.

3. cikk

A különleges referenciamennyiségeknek az 1. cikk (1) bekezdésében említett termelők részére történő elosztásához szükséges mennyiségeket a 3950/92/EGK rendelet 5. cikkében említett tartalékból vonják el.

Az 1. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett esetben, valamint akkor, ha az átruházó a megosztott különleges referenciamennyiség eredményeként gazdaságában nem tudja folytatni a tejtermelést, a nemzeti tartalék terhére bizonyos mennyiség utalható ki a részére. Ennek érdekében a tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeket figyelembe kell venni.

4. cikk

Amennyiben a tagállamok felhatalmazzák az 1. cikkben meghatározott termelőiket arra, hogy a 3950/92/EGK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint ideiglenes átruházásokat hajtsanak végre, a különleges referenciamennyiséget 1997. december 31-ig az érintett időszak idejére átutalják a nemzeti tartalék részére.

Abban az esetben, ha a termelő 1996. október 1-je előtt bármilyen, a referenciamennyiség végleges feladásával kapcsolatos intézkedés részese, a különleges referenciamennyiség visszakerül a 3950/92/EGK rendelet 5. cikkében említett nemzeti tartalékba, és az átruházott mennyiség után kompenzációt fizetnek az említett különleges mennyiség levonásával.

Ha a megszerzett gazdaság által kialakított gazdaság egészét vagy annak egy részét, továbbá a termelő által működtetett egyéb termelési egységek által képezett gazdaságot 1996. október 1-je előtt eladják vagy bérbe adják, akkor az érintett különleges referenciamennyiség az eladott vagy bérbe adott terület nagyságának arányában visszakerül a 3950/92/EGK rendelet 5. cikkében említett nemzeti tartalékba.

5. cikk

Az a termelő, aki e rendelet alapján különleges referenciamennyiséget kapott, nem köteles megfizetni az arra az 1993. április 1-je előtt termelt mennyiségre kivetett kiegészítő illetéket, amely nem haladja meg az általa már megszerzett referenciamennyiség és az említett különleges referenciamennyiség együttes mennyiségét.

Az a termelő, akinek különleges referenciamennyisége az 1. cikk (2) bekezdése szerint csökkent, nem köteles megfizetni az annak az 1994. április 1-je előtt értékesített tejmennyiségnek a tekintetében kivetett illetéket, amely nem haladja meg az 1993. április 1-jén rendelkezésére álló mennyiséget.

6. cikk

E rendelet rendelkezéseit hasonlóképpen kell alkalmazni, ha az érintett gazdaságot az 1. cikkben említett termelő öröklés útján vagy hasonló módon szerezte meg.

7. cikk

A termelők a különleges referenciamennyiség elosztására vonatkozó kérelmüket 1993. november 1-je előtt nyújtják be a tagállam illetékes hatóságához.

8. cikk

A rendelet részletes alkalmazási szabályait a 804/68/EGK rendelet 30. cikkében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1993. július 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. Bourgeois

[1] HL C 107., 1993.4.17., 9. o.

[2] HL C 176., 1993.6.28.

[3] HL L 90., 1984.4.1., 13. o.

[4] HL L 84., 1989.3.29., 2. o.

[5] HL L 150., 1991.6.15., 35. o.

[6] HL L 131., 1977.5.26., 61. o. Legutóbb az 1300/84/EGK rendelettel (HL L 125., 1984.5.12., 3. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 405., 1992.12.31., 1. o. Legutóbb az 1560/93/EGK rendelettel (HL L 154., 1993.6.25., 30. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------