BH 2018.12.355 Közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg akkor, ha a telekadó fizetésére szóló helyiadó-fizetési teher legitim adópolitikai cél nélkül - formálisan normatívan meghatározott tárgya ellenére - ténylegesen csak célzottan, egyedileg kötelezett adóalanyt érint [1990. évi C. tv. (Htv.) 6., 7. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alapügyben a felperes kizárólagos tulajdonában lévő Szeged, I. kerület belterület ... hrsz.-ú, az ingatlan-nyilvántartás szerint kivett parti sáv művelési ágú, 8999 m² alapterületű ingatlan a Tisza folyó nagyvízi medrében, hullámtérben.

[2] A perbeli ingatlan teljes egészében kívül esik a Tisza folyó bal parti sávján, Szegedi Nagyvízi Mederkezelési Terv hatálya alá tartozik, amely annak területét fele-fele arányban a másodlagos levezetési sávra, és átmeneti (vízgazdálkodási) zónába sorolja a nagyvízi mederben történő elhelyezkedés, az árvíz, a jég és hordalék levezetésében betöltött szerepe miatt. A perbeli ingatlan helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, továbbá a perbeli ingatlanon a nemzeti ökológiai hálózat határa (ökológiai folyosó) található. A perbeli ingatlan a Tisza folyó nagyvízi medrében, hullámtérben helyezkedik el.

[3] Az ingatlant a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Szeged Megyei Jogú Város Építésügyi Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZÉSZ) a Ki-600666[23] jelű, Különleges intézményterület építési övezetbe sorolja. Az ingatlan a SZÉSZ szerint többcélú szabadidős terület, partfürdő és kemping építési övezetben található, emellett elsődlegesen vízgazdálkodási célokat szolgáló területekre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

[4] Korábban a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt született döntéshez (Köf.5.018/2017/3.) képest új tényállási elem, hogy a jelen ügyben a perbeli ingatlanon semmilyen építmény nem helyezhető el.

[5] Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2016. január 1. napjával bevezette a településen a telekadót, melynek során a szegedi beépítetlen telkeken belül azokat adóztatja, amelyek 500 m²-nél nagyobbak és megjelölt építési övezetbe [többek között: Különleges intézményi terület (Ki)] tartoznak. A telekadó mértéke a teljes teleknagyság után a 2016. évben 100 Ft/m², a 2017. évben 150 Ft/m², a 2018. évtől 200 Ft/m².

[6] Szintén további tényállási elem a Köf.5.018/2017/3. számú határozathoz képest, hogy a szegedi, hullámtérben lévő ingatlanok közül kizárólag a perbeli ingatlan után kell a megjelölt időszakban telekadót fizetni.

[7] Az elsőfokú helyi adóhatóság a 2016. június 1. napján kelt határozatával a felperest a perbeli ingatlan teljes területe után 2016. évben 899 900 Ft, a 2017. évben 1 349 850 Ft, a 2018. évtől 1 799 800 Ft telekadó megfizetésére kötelezte.

[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes, mint másodfokú helyi adóhatóság az elsőfokú határozatot a 2016. augusztus 15. napján kelt határozatával helybenhagyta a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 17-18. §-ai, 52. § 16. pontja, az Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 37/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1-2. §-ai, 3. § (1) bekezdése alapján. A határozat indoklásában szerepelt, hogy az ingatlan Különleges intézményi terület (Ki) építési övezetben található. A SZÉSZ szabályai alapján - az érintett önkormányzat álláspontja szerint - túlzás azt állítani, hogy a kérdéses telek nem hasznosítható. Építési tilalmat egyébként az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztek be. A telekadó-kötelezettség szempontjából nem lényeges, hogy egyéb okok miatt a telken nem, vagy csak korlátozottan helyezhető el építmény.

[9] Az alapügyben a felperes a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérve keresetet terjesztett elő a bíróság előtt és kérte a közigazgatási határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a perbeli ingatlan az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 30. § (1) bekezdés 6. pontja alapján vízgazdálkodással összefüggő területnek, hullámtérnek minősül, a perbeli terület nem beépíthető, beépítésre nem szánt övezetbe kell besorolni. Az utóbbi miatt a SZÉSZ-re vonatkozó övezeti besorolási rendelkezése ellentétes az OTÉK szabályaival. Erre tekintettel korábban indítványozta a SZÉSZ felülvizsgálatát, amelyre irányuló bírói kezdeményezést azonban a Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2017. november 7. napján kelt Köf.5.018/2017/3. számú határozatával elutasított. Állította még, hogy kizárólag a perbeli ingatlan után kell a kérdéses időszakban telekadót fizetni a hullámtérben lévő ingatlanok körében. A fentiekre tekintettel kezdeményezte, hogy az Ör. 3. § (1) bekezdésének "Különleges intézményi terület (Ki)" szövegrésze és a)-c) pontjai felülvizsgálatra kerüljenek.

[10] Az alperes ellenkérelmében nyilatkozta, hogy a perbeli ingatlan építménnyel nem építhető be, továbbá a szegedi, hullámtérben lévő ingatlanok közül kizárólag a perbeli ingatlanok után kell a perbeli időszakban telekadót fizetni.

A bírói indítvány és az érintett önkormányzat álláspontja

[11] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. április 3-án kelt végzésével kezdeményezte az Ör. 3. § (1) bekezdése "Különleges intézményi terület (Ki)" szövegrésze és a)-c) pontja jogszabályba ütközésének vizsgálatát és a jogszabály-ellenesség megállapítását. A bíróság elsődlegesen indítványozta, hogy e pontokat a Kúria semmisítse meg, és rendelje el azok általános, valamint e bíróság előtt a 7.K.27.891/2017. ügyszám alatt folyamatban lévő ügyben (alapügy) az alkalmazás tilalmát. A bíróság másodlagosan indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg a fenti szövegrész jogszabályba ütközését és rendelje el az alapügyben az alkalmazás tilalmát. A Kp. 140. § (1) bekezdése szerint a bíróság indítványával egyidejűleg az előtte folyó felülvizsgálati eljárást felfüggesztette.

[12] A bíróság utalt arra, hogy az előtti folyó perrel érintett telek speciális jellemzőkkel rendelkezik. A sajátosság egyrészt az a földrajzi elhelyezkedés, amely szerint a felperesi adózó telke a Tisza árterében, hullámtérében terül el, másrészt emellett a használatot, hasznosíthatóságot alapvetően befolyásolja az a tény, hogy bár a telek nem áll építési tilalom hatálya alatt, beépíthetősége 0%.

[13] A bíróság külön kiemelte, hogy a szegedi, hullámtérben lévő ingatlanok közül kizárólag a perbeli ingatlan után kell a perbeli időszakban adót fizetni.

[14] Megállapítást nyert a bíróság részéről, hogy az érintett önkormányzat a Htv. 6. § c) pontját megsértette, ugyanis a perbeli ingatlan esetében nem vette figyelembe a helyi sajátosságokat. Helyi sajátosságként kell értékelni először a perbeli ingatlan földrajzi elhelyezkedését (a Tisza árterében, hullámterében helyezkedik el), másodszor a be nem építhetőségét (a perbeli ingatlanon semmilyen építmény nem helyezhető el), harmadszor azt, hogy a szegedi hullámtérben lévő ingatlanok közül kizárólag a perbeli ingatlan után kell a perbeli időszakban telekadót fizetni.