Tippek

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

A Kecskeméti Törvényszék Mf.21162/2017/7. számú határozata kinevezés módosítása tárgyában. [2010. évi CXXII. törvény (NAV tv.) 18/B. §] Bírók: Bulla László, Kárpátiné dr. Erdődi Andrea, Kispálné dr. Józsa Adrienn

X városi TÖRVÉNYSZÉK

ügyszám

A X városi Törvényszék felperesi képviselő által képviselt felperes neve 6000 felperes címe szám alatti lakos felperesnek,- alperes nevealperes címe törvényes képviselő 1 meghatalmazott képviselő, jogtanácsos) által képviselt alperes neve címe szám alatti székhelyű alperes ellen, kinevezés módosítás jogellenségének megállapítása iránti perében a X városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. június 20. napján kelt elsőfokú ügyszám számú ítélete ellen a felperes részéről 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes 2015. április 15. napján kelt 1 számú felperes kinevezését módosító okirata jogellenes.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 400.000 (Négyszázezer) forint elsőfokú eljárási költséget, egyben mellőzi a felperes kötelezését 15 napon belül az alperes részére 100.000 (Százezer) forint perköltség megfizetésére,

egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 200.000 (Kettőszázezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperes 2015. április 15. napján kelt 1 számú kinevezést módosító okirata jogellenességének megállapítását és az alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy a kinevezés módosításban az alperes rögzítette, hogy a 2010. évi CXXII. törvény (Navtv.) 18/B. § (2) bekezdés d) és g) pontja alapján a szervezet szervezeti egységén betöltött adóellenőr I. munkaköri feladatai alól mentesíti és ezzel egyidejűleg 2015. május 1. napjával a szervezeti osztály I. szervezeti egységén végrehajtó I. munkakörben kívánja tovább foglalkoztatni. Az alperes ezen intézkedése négy okból is jogszabálysértő. Elsődlegesen utalt arra, hogy a kinevezés módosítás a Navtv. 18/B. § (6) bekezdése alapján az egészségi állapotára tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Az egyoldalú munkáltatói munkakör-módosítás a Navtv. 18/B. § (5) bekezdésével is ellentétes, mert a végrehajtói munkakör végzéséhez semmilyen szakmai tapasztalattal nem rendelkezett és nem is kívánt ezen a területen dolgozni. Utalt arra is, hogy az indokolási kötelezettség hiánya egyben indokolás nélküli felmentéshez is vezethet, mely uniós jogszabályi, illetve Alaptörvénybeli rendelkezéseket sért. Az egyoldalú munkakör módosítás a foglalkoztatási jogviszony lényeges elemét érinti, az indokolási kötelezettség hiánya sérti a munkavállaló alapvető garanciális jogait, különös figyelemmel arra, hogy a munkakör módosítás el nem fogadása a jogviszony megszűnéséhez vezet. Az indokolás nélküli munkakör módosítás uniós jogszabályba, illetve Alaptörvénybe ütköző volta miatt a régi Pp. 155. § a) és b) pontjai alapján indítványozta az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás, továbbá az Alkotmánybíróság előtt az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését. Negyedrészt hivatkozott arra is, hogy a munkáltatói intézkedés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétes, mert a munkáltatói jogkör gyakorlója olyan változást kívánt eszközölni, mely számára vállalhatatlanná tette volna a jogviszony fenntartását, ezáltal a jogait nem rendeltetésszerűen gyakorolta, elérve ezzel, hogy a munkavállaló hátrányos nyilatkozat megtételére kényszerüljön. Mindennek alapját az képezte, hogy egy per perben 2015. március 3. napján idézést kapott a bíróságtól, amely perben mint a volt vezető igazgatója kellett alperes tanújaként megjelennie. Az alperesi igazgatóval 2015. február 25. napján folytatott személyes beszélgetés során már ezen tanúzási kötelezettsége szóba került, mint ahogyan a munkáltatói jogkör gyakorlója felvetette azt is, hogy egészségi állapotára figyelemmel nem dönt-e úgy, hogy elhagyja a hivatalt. Ezt követően 2015. március 17. napján egy települési adóellenőri munkakört ajánlottak fel részére, melyet nem tudott elfogadni, majd ezt követően került sor a végrehajtói munkakörbe történő áthelyezésére, melyet szintén nem tudott elfogadni. A munkáltató az egyoldalú munkakör módosításra irányuló intézkedésével azt érte el, hogy a tanúvallomás tétel és annak tartalma miatt számára a jogviszony fenntartása vállalhatatlanná vált, illetve elérte azt is, hogy ezzel kapcsolatban hátrányos nyilatkozat megtételére kényszerítse.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a Navtv. 18/B. § lehetőséget nyújt a munkakör egyoldalú munkáltatói módosítására. Ennek következményeként - figyelemmel arra, hogy a felperes a felmentését nem kérte - a jogviszonya megszüntetésére nem került sor. Vitatta, hogy az új munkakör a felperes egészségére ártalmas lenne, mint ahogyan az álláspontja szerint megfelelt a felperesi munkavállaló képzettségének és képességének egyaránt. Indokolatlannak tartotta az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság eljárásával kapcsolatos kereseti kérelmeket is, mert álláspontja szerint az egyoldalú módosításra jogszabály ad felhatalmazást, amelynek rendelkezéseit betartotta. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével kapcsolatban azt adta elő, hogy a megyei szervezet számára meghatározott feladatok maradéktalan ellátása folyamatosan szükségessé teszi a rendelkezésre álló humán erőforrás kapacitás hatékony kihasználását, annak rendszeres felülvizsgálatát, illetve a szakterületek és a szervezeti egységek közötti átcsoportosítást. Ilyen intézkedésekre több esetben is sor került, ezekről a felperes is megfelelő információval rendelkezik, mint ahogyan erről már 2015. február hónapban tájékoztató és tájékozódó céllal kezdeményezett egyeztetés alkalmával tudomást szerzett. A kinevezés módosítás kiadása nem minősül joggal való visszaélésnek, annak indoka nem a felperes jogainak csorbítása, hanem a szervezet működésének biztosításával összefüggő ok, a munkaszervezéshez fűződő jogos munkáltatói érdek volt.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest 15 napon belül az alperes részére 100.000 forint perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a le nem rótt 10.000 forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság a Navtv. 18/B. § (2) bekezdés d) és g) pontja, (5) és (6) bekezdése alapján kifejtette, hogy a jogszabályi rendelkezés a rugalmas feladatszervezés feltételeinek biztosítása érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett kormánytisztviselő az adott szervezeten belül egyik egységtől a másik egységhez áthelyezésre kerülhessen, melyet egyoldalúan a munkáltató végrehajthat, azonban annak jogszabályi korlátait is figyelembe kell vennie. Az egyik ilyen korlát az, hogy az új munkakör megfeleljen az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, mint ahogyan másik feltétele, hogy az érintettre, azaz felperesre aránytalan sérelemmel nem járhat, különösen a besorolására, egészségi állapotára, vagy családi körülményeire tekintettel. A végrehajtó I., illetve az adóellenőr I. munkakörhöz tartozó képesítési feltételeket vizsgálva - utalva e körben a 396/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet 1. számú melléklet III. és VII. pontjára - megállapította, hogy a felperes iskolai végzettsége, képzettsége az új munkakörnek megfelelt. A szakmai tapasztalat hiányára vonatkozó felperesi állítással kapcsolatban rögzítette, hogy erre nézve az alperes akként nyilatkozott, hogy a felperes megelőzően a vezető igazgatójaként a végrehajtási területre is mint vezető kellő rálátással bírt. A 6/2010. (X. 25.) NGM utasítás 7. számú mellékletében foglalt szervezeti ábra alapján tényként állapította meg, hogy a szervezeti felépítése egyik ágán megtalálható az osztály, tehát a kiemelt ügyek igazgatóságán volt végrehajtással foglalkozó osztály is. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint tény, hogy a felperes más területre került áthelyezésre, a végrehajtási területnek a végzettsége megfelelt, azonban kellő szakmai tapasztalattal, rutinnal e területen nem rendelkezett. Ugyanakkor az a körülmény, hogy nincs gyakorlata a végrehajtási területen, nem ütközik jogszabályba, ez a munkáltató mérlegelési jogkörére tartozó kérdés. Utalt arra is, hogy a felek a kinevezés módosítást megelőzően már korábban egyeztetéseket végeztek és az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy a végrehajtási területet kívánja erősíteni. Ekkor is hangoztatta a felperes, hogy nincs tapasztalata, azonban nem zárkózik el más irányú munkaterületre történő átirányításától. Ezzel kapcsolatban 2015. április 2. napján hozzájáruló nyilatkozatot is aláírt. Ebből követően ezen feltételnek a munkakör egyoldalú módosítása megfelelt.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!