1021/1995. (III. 8.) Korm. határozat

a "Kézfogás" Egzisztenciateremtő és Gazdálkodásélénkítő Alapítvány vagyonának azonos célú közalapítvány létrehozása céljából történt felajánlásának elfogadásáról és az Új Kézfogás Közalapítvány létrehozásáról

1. A Kormány elfogadja az Illyés Alapítvány által 1992. szeptember 30-án létrehozott "Kézfogás" Egzisztenciateremtő és Gazdálkodásélénkítő Alapítvány (a továbbiakban: Kézfogás Alapítvány) teljes vagyonának a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, azonos célú közalapítvány létrehozása céljából történt felajánlását, amelyről a Kézfogás Alapítvány Kuratóriuma 1994. augusztus 31-én hozott döntést, s amelyhez az Illyés Alapítvány - mint alapító - Kuratóriuma ugyancsak 1994. augusztus 31-én hozzájárult.

2. A Kormány a Ptk. 74/G. §-a (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban, tudomásul véve az Illyés Alapítvány Kuratóriumának 1994. augusztus 31-én hozott azon döntését is, mely szerint teljes egészében lemond az új közalapítvány alapítóit megillető jogok gyakorlásáról a Kormány javára, a melléklet szerinti Alapító Okirattal az Illyés Alapítvány alapítóval közösen, a határon túli magyarok gazdasági területen történő támogatására létrehozza az Új Kézfogás Közalapítványt.

3. A Kormány az Új Kézfogás Közalapítvány Alapító Okiratával összhangban jóváhagyja a Közalapítvány Vagyon- és Pénzkezelési Szabályzatát, valamint Befektetési Irányelveit.

4. A Kormány felhívja a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkárát, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseket az Illyés Alapítvány alapító Kuratóriumának elnökével közösen megtegye.

5. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1040/1994. (V. 31.) Korm. határozat 3. pontja hatályát veszti.

Melléklet az 1021/1995. (III. 8.) Korm. határozathoz

Alapító Okirat

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Illyés Alapítvány a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 74/A-G. §-ai alapján jogi személyként működő közalapítványt hoz létre, állami közfeladat ellátásának folyamatos biztosítására, az alábbiak szerint:

1. A Közalapítvány elnevezése: Új Kézfogás Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány).

2. A Közalapítvány alapítói: Magyar Köztársaság Kormánya

Illyés Alapítvány

(1055 Budapest, Kossuth tér 4.)

bejegyzési szám: 120. (6.Pk.62358/1.)

3. A Közalapítvány székhelye: 1052 Budapest, Deák F. u. 10.[1]

4. A Közalapítvány célja: a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. Cikkelye 3. bekezdésében rögzített, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért érzett felelősségéből adódó állami közfeladat folyamatos ellátása érdekében a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítása, sajátos gondjai megoldásának előmozdítása a határmenti magyarlakta régiók és Magyarország közötti gazdasági együttműködés elősegítésével. Ezen belül:[2]

- a kis- és középvállalkozások közötti üzleti kapcsolatok kibontakozásának támogatása, gazdálkodási feltételeinek javítása;

- a gazdasági együttműködést vizsgáló elméleti kutatások, szakmai és menedzserképzés támogatása;

- kiállítások, üzletember-találkozók szervezésének támogatása;

- a határokon átnyúló gazdasági együttműködés információs bázisának támogatása,

- tőkebefektetőként részvétel külföldi-magyar vegyes vállalkozásokban;

- mindez az alapítványi vagyon olyan felhasználása révén, amely a profitorientált tevékenységből keletkező nyereséget maradéktalanul az alapítványi célok finanszírozására fordítja.

A Közalapítvány természetes személyeket nem, csupán jogi személyeket, illetve egyéb gazdálkodó szervezeteket részesít támogatásban.

5. Csatlakozás a Közalapítványhoz

A Közalapítvány nyílt, ahhoz felajánlásokkal bárki csatlakozhat, amennyiben elfogadja a Közalapítvány céljait és működési szabályait, feltéve, hogy csatlakozási kérelmét a Kuratórium elfogadja. Ennek során a Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és - célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Elnapolhatja a felajánlások elfogadására vonatkozó döntést, ha a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyről további információk bekérését tartja szükségesnek. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem vagy csak részben illeszkedik a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz. A Kuratórium köteles elutasítani azon felajánlások elfogadását, amelyek esetében a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyt erre méltatlannak ítéli, továbbá azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél ellentétes a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokkal.

6. A Közalapítvány vagyona, anyagi forrásai

6.1. A Közalapítvány létrejöttéhez szükséges vagyont a Ptk. 74/G. § (3) bekezdése alapján az azonos célú "KÉZFOGÁS" Egzisztenciateremtő és Gazdaságélénkítő Alapítvány (1055 Budapest, Kossuth tér 4.) - egyidejű megszűnésével - Alapítójának, az Illyés Alapítványnak hozzájárulásával ajánlja fel.

6.2. A fentiek alapján a Közalapítvány induló vagyonát a jelen Alapító Okirathoz csatolt 1. melléklet tartalmazza.

6.3. Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatással biztosítja az alapítványi célok megvalósítását.[3]

6.4. A Közalapítvány előbbiekben meghatározott vagyonának növekednie kell a Közalapítvány által alapított vállalkozás eredményével, valamint növekedhet a csatlakozás során felajánlott vagyon elfogadásával is.

6.5. A Közalapítvány céljainak megvalósítására az induló vagyon, a vagyon hozadékai, valamint a Közalapítvány bevételei - ideértve a céltámogatásokat is - 40 000 000 Ft maradványösszegig felhasználhatók.

7. A Közalapítvány vagyonának szerkezete

7.1. Az Alapító Okirat 6.5. pontja szerinti maradványösszeg a Közalapítvány induló törzsvagyonát képezi. A törzsvagyon hozadéka elsődlegesen mindenkor a Közalapítvány működése költségeinek fedezésére fordítandó. Amennyiben a törzsvagyon hozadéka valamely évben meghaladja a Közalapítvány működési költségeit, a különbözetet a Kuratórium a Közalapítvány céljai megvalósításának finanszírozására csoportosíthatja át.

7.2. A közalapítványi vagyon törzsvagyont meghaladó része

- a Közalapítvány működési költségeinek a törzsvagyon hozadékát meghaladó része fedezésére;

- a törzsvagyon növelésére;

- a Közalapítványnak az Alapító Okirat 4. pontjában rögzített céljai megvalósítására

használható fel.

7.3. Mindaddig, amíg a Közalapítvány törzsvagyonának hozadéka nem biztosítja a Közalapítvány működési költségeinek teljes fedezetét, a Közalapítvány törzsvagyonát évente legalább 10 000 000 Ft-tal meg kell növelni.

7.4. A Közalapítvány működési költségeire a Kuratórium által évente meghatározott összeg, de legfeljebb a Közalapítvány mindenkori éves költségvetési támogatásának 10%-a fordítható.[4]

8. A Közalapítvány vagyonának kezelése

8.1. A Közalapítvány vagyonának felhasználásáról az Alapító Okiratban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Vagyon- és Pénzkezelési Szabályzatban, továbbá a Befektetési Irányelvekben részletezett módon a Kuratórium gondoskodik.

8.2. A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be.

8.3. A konvertibilis devizában, valutában történő befizetések a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően devizaszámlán helyezhetők el és használhatók fel.

9. A Közalapítvány vagyonának felhasználása

9.1. A Közalapítvány céljainak megvalósítására - az Alapító Okirat 7. pontjában foglaltak figyelembevételével - a Közalapítvány induló vagyona, valamint annak hozadékai és a Közalapítvány bevételei (ideértve a céltámogatásokat is) használhatók fel.

9.2. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében minden év elején dönt:

- a Közalapítvány működési költségeinek a törzsvagyon éves hozadékát meghaladó része fedezésére;

- a törzsvagyon növelésére, és

- a Közalapítványnak az Alapító Okirat 4. pontjában rögzített céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről és felosztásuk módjáról.

9.3. Az Alapító szándékaival összhangban a Kuratórium köteles a Közalapítvány vagyonával - a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Vagyon- és Pénzkezelési Szabályzat, valamint a Befektetési Irányelvek keretei között - gazdálkodni; az ebből származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja.

9.4. A közalapítványi célokat megvalósító tevékenység elsődlegessége mellett a Közalapítvány gazdasági társaságot alapít, amely egyben vagyonkezelő tevékenységet is folytat. A gazdasági tevékenység bevételéből származó nyereséget a Közalapítvány köteles maradéktalanul az alapítványi célok finanszírozására fordítani. Az átmenetileg szabad pénzeszközökből elsősorban államilag garantált államkötvényt, kincstár- vagy letéti jegyet, részvényt vásárol, vagy azt kamatozó banki betétbe helyezi.[5]

9.5. A Közalapítvány céljait szolgáló pénzkihelyezések formái

- pályázatok alapján az Alapító Okirat 4. pontjában megfogalmazott célok közül a Befektetési Irányelvekben pontosított feladatokra vissza nem térítendő támogatást nyújt;

- külföldi vegyes vállalkozások alapításában profitorientált befektetőként vesz részt.

- visszatérítendő támogatásokat nyújt, valamint bel- és külföldi vállalkozások alapítása vagy működése során befektetőként vesz részt.[6]

9.6. A Közalapítvány belföldi vállalkozásban akkor vehet részt, ha az igazolhatóan a határmenti együttműködésre irányul.[7]

10. A Közalapítvány vagyona nyilvántartásának és a gazdálkodása eredményeiről történő beszámolás alapvető szabályai

10.1. A Közalapítvány az Alapítói által a Közalapítvány céljára rendelt pénzeszközt induló tőke ként köteles kimutatni.

10.2. Tőkeváltozás ként kell kimutatni:

a) az alapítványi célú tevékenység eredményét;

b) a vállalkozási célú tevékenység adózott eredményét;

c) az Alapító rendelkezése szerint vagyonként átadott pénzeszközt.

10.3. A Közalapítvány bevételei:

a) a vállalkozási tevékenység bevétele;

b) az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem vállalkozási célú tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is).

10.4. A Közalapítvány kiadásai:

a) a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei;

b) az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei;

c) a Közalapítvány kezelőszervének költségei és az egyéb közvetett költségek (a Közalapítvány működési költségei).

10.5. A Közalapítvány bevételeit és kiadásait a fentiek szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

10.6. A Közalapítvány beszámolási kötelezettsége:

A Közalapítvány egyszerűsített éves beszámolót készít a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet 12. §-ának (5) bekezdésében és az 5. mellékletében foglaltak szerint.

10.7. A Közalapítvány könyvvezetési kötelezettsége:

A Közalapítvány kettős könyvvitelt vezet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint.

10.8. A Közalapítvány gazdálkodásának értékelése:

A Közalapítvány gazdálkodásának értékelése során külön kell választani a vállalkozási és alapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit és bevételeit, valamint a Közalapítvány működési költségeit.

11. A Közalapítvány működése

11.1. Az alapító Illyés Alapítvány az ugyancsak alapító Magyar Köztársaság Kormánya javára a Ptk. 74/G. § (3) bekezdése alapján lemond az őt megillető alapítói jogok gyakorlásáról, erre tekintettel a továbbiakban, ahol alapítóról szól jelen Alapító Okirat, ott a Magyar Köztársaság Kormányát kell érteni.

11.2. Az Alapító kizárólagos döntési jogkörébe tartozik:

- a Kuratórium, a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökeinek megbízása, valamint visszahívása;

- a Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása;

- a Közalapítvány Vagyon- és Pénzkezelési Szabályzatának, továbbá Befektetési Irányelveinek módosítása;

- jogszabály, az Alapító Okirat, illetve a Közalapítvány egyéb belső szabályzata által az Alapító kizárólagos döntési jogkörébe utalt egyéb kérdésekben való döntés.

11.3. A Kuratórium:

11.3.1. A Közalapítvány vagyonának kezelője, a Közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve 10-16 főből álló Kuratórium. A Kuratórium tagjai természetes személyek.[8]

11.3.2. A Kuratórium tagjainak megbízatása 4 évre szól. A Kuratórium tagjai ismételten is megbízhatók.

11.3.3. A Kuratórium tagjai:

dr. Balogh Ernő 1089 Budapest, Orczy út 25.,

Bogár László[9]

Both János 1087 Budapest, Osztály u. 6-10/b I. 3.,

Burgert Róbert 1016 Budapest, Szirtes u. 17/a.,

Gilyán György 1087 Budapest, Százados út 39-42., B. lépcsőház,

Halász Árpád 1215 Budapest, Katona József u. 13-15/b II. 10.

dr. Hunya Gábor 1121 Budapest, Pipiske u. 1-5. B. 11.,

dr. Kalász István 2040 Budaörs, Szivárvány u. 1. V. 46.,

Lőrincze Péter[10]

dr. Ludányi Arnold 1119 Budapest, Pajkos u. 32.,

Nyers Rezső 1025 Budapest, Csévi u. 13/a.,

dr. Réti Tamás 1025 Budapest, Zöldlomb u. 2/a.,

dr. Stark Antal 1111 Budapest, Sztoczek u. 19.,

Szokai Imre 1125 Budapest, Kútvölgyi út 63/a.,

dr. Tolnay Lajos 3530 Miskolc, Bacsó Béla u. 31.

Veress Péter[11]

A Kuratórium elnöke:

Burgert Róbert 1016 Budapest, Szirtes u. 17/a.

11.3.4. A kuratóriumi tagság megszűnik:

- a megbízatás lejártával;

- a tag halálával;

- lemondásával;

- az Alapító általi visszahívással;

- a Közalapítvány megszűnésével.

11.3.5. A Kuratórium elnöke és titkára tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult. A Kuratórium tagjai költségtérítésre jogosultak. A költségtérítés, illetve tiszteletdíj fizetésének módját és mértékét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.[12]

11.3.6. A Kuratórium titkára[13]

A Kuratórium titkára felelősen irányítja a Kuratórium elé kerülő támogatási és vállalkozásfejlesztési döntések előkészítési munkálatait. Feladatainak ellátása során ellátja a közalapítványi Iroda és a Kuratórium között koordinációs tevékenységet.

A kuratórium titkára hatáskörébe tartozik minden olyan egyéb feladat, amelyet a Közalapítvány belső szabályzata, vagy kuratóriumi döntés a hatáskörébe utal.

A Kuratórium titkárát a Kuratórium tagjai közül az Alapító nevezi ki.

Megbízatása tagsági jogviszonyának megszűnéséig terjed azzal, hogy az Alapító a titkári megbízást bármikor visszavonhatja.

A Kuratórium titkára: Both János

11.4. A Kuratórium működése:

11.4.1. A Kuratórium szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévenként ülésezik.

11.4.2. A Kuratórium akkor határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak többsége jelen van, és az összehívás szabályszerűen megtörtént.

11.4.3. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését 14 napon belül, változatlan napirenddel ismét össze kell hívni azzal, hogy a megismételt ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

11.4.4. A Kuratórium ülését a Kuratórium elnöke hívja össze. Össze kell hívni a Kuratóriumot, ha bármely két tag indítványozza. Az ülést a szükséges anyagok megküldésével az indítványtól számított 8 napon belül kell összehívni úgy, hogy a döntéshez szükséges anyagokat legalább 3 nappal az ülés megtartása előtt a tagoknak kézhez kell kapniuk.

11.4.5. A Kuratórium a döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A Kuratórium tagjainak kétharmados, minősített szótöbbsége szükséges a Szervezeti és Működési Szabályzat, az éves gazdálkodási terv és költségvetés elfogadásához, valamint az éves gazdálkodási beszámoló és mérleg jóváhagyásához.

11.4.6. A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:[14]

- A Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának és egyéb belső szabályzatának elfogadása, módosítása;

- a Kuratórium ügyrendjének kialakítása;

- a Közalapítvány éves munkatervének, gazdálkodási tervének, költségvetésének, gazdálkodási beszámolójának és mérlegének elfogadása, illetve jóváhagyása,

- a csatlakozási kérelmek elbírálása;

- a pályázatok kiírása, azok feltételeiről való döntés, valamint a pályázatok elbírálása,

- a könyvvizsgáló megbízása;

- javaslattétel az Alapítónak a kuratóriumi tag visszahívására.

11.4.7. A Közalapítvány könyvvezetésének, vagyonkimutatásának és a működéssel kapcsolatos egyéb feladatainak ellátása érdekében a Kuratórium külső pénzügyi szervezetet, szakértőt bízhat meg, díjazás ellenében.

A Kuratórium a közalapítványi cél megvalósítására irányuló projektek műszaki-gazdasági-pénzügyi felülvizsgálatával külső, szakirányú szervezetet, szakértőt bízhat meg.

11.4.8. A Kuratórium a Közalapítvány működéséről és gazdálkodásáról évente az Alapítónak beszámolni köteles. A Kuratórium a közalapítvány gazdálkodását érintő minden lényegi kérdésről, valamint a Kuratórium határozatairól köteles az Alapítót tájékoztatni.[15]

12. A Közalapítvány képviselete

A Közalapítvány képviseletét a Kuratórium elnöke, illetve távollétében a Kuratórium titkára látja el.[16]

13. Felügyelő Bizottság

13.1. Az Alapító a Közalapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére 3-5 tagú Felügyelő Bizottság hoz létre.

13.2. A Felügyelő Bizottság tagjait az Alapító 4 évre bízza meg. A tagok ismételten is megbízhatók.

13.3. A Felügyelő Bizottság tagjai:

dr. Csapodi Csaba 1125 Budapest, Galgóczy út 60-62.,

Győr Mihály 1205 Budapest, Mártonffy u. 73.

Horváth Györgyné 1119 Budapest, Hadak útja 37.,

dr. László Domokos 2131 Göd, Köztársaság u. 22.,

Németh Attila 1107 Budapest, Somfa köz 4. IV. 13.

A Felügyelő Bizottság elnöke:

Németh Attila 1107 Budapest, Somfa köz 4. IV. 13.

13.4. A Felügyelő Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze, akit a Felügyelő Bizottság tagjai közül az Alapító jelöl ki.

13.5. A Felügyelő Bizottság Szervezeti és Ügyrendjét maga határozza meg.

13.6. A Felügyelő Bizottság köteles a Közalapítvány működését az ügyek teljes körét átfogóan ellenőrizni, így különösen

- a kuratóriumi ülésekről készült emlékeztetők figyelembevételével vizsgálja a kuratóriumi döntések összhangját az Alapító Okiratban meghatározott közalapítványi célokkal;

- az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügy-gazdálkodási tevékenység összhangját, az éves számadásokat és a mérleget;

- jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja;

- jogosult a Közalapítvány ügyeiről felvilágosítást kérni, a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni.

13.7. A Felügyelő Bizottság tevékenységének eredményéről és a Közalapítvány működéséről az Alapítónak évente jelentést tesz, a Kuratóriumot erről tájékoztatja.

13.8. A Felügyelő Bizottság tagjai költségtérítésre jogosultak. A költségtérítés módját és mértékét a Kuratórium állapítja meg.

14. Könyvvizsgáló

14.1. A Kuratórium a Közalapítvány pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgálót bíz meg.

14.2. A könyvvizsgáló megbízatása 2 éves időtartamra szól.

14.3. A könyvvizsgáló köteles egynegyed évente a Közalapítvány könyveit megvizsgálni, és ennek, továbbá az éves működés vizsgálatának eredményéről a Kuratóriumnak jelentést készíteni.

14.4. A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Kuratórium állapítja meg.

15. A Közalapítvány megszűnése

15.1. Az Alapítók a Közalapítványt határozatlan időre hozzák létre.

15.2. A Közalapítvány megszűnésére a Ptk. 74/G. § (9) bekezdése az irányadó.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. A Közalapítvány - céljai megvalósítása érdekében - együttműködik a hasonló közfeladatot ellátó állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.

16.2. A Közalapítvány politikai tevékenységet nem folytat, politikai szervezeteket, pártokat nem támogat, és tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőjelöltet nem állíthat, és nem támogathat.[17]

16.3. A Közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.[18]

16.4. A Közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.[19]

16.5. Az Alapító képviseletét a Közalapítvány tekintetében a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára látja el, és gyakorolja - az Alapító Okirat módosítása kivételével - az Alapítót megillető jogosultságokat.[20]

16.6. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott feltételekre a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványról szóló rendelkezései (74/A-G. §-ok), az egyéb alapítványi tárgyú jogszabályok és a kapcsolódó polgári jogi rendelkezések az irányadóak.[21]

A jelen Alapító Okiratot az Alapítók képviselői, mint az Alapítók akaratának mindenben megfelelőt, alulírott helyen és napon aláírták.