Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet

a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a víziközmű-társulatok, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a lakásépítő és lakásfenntartó, valamint az üdülőépületek, személygépkocsi-tárolók, műhelyek és üzlethelyiségek, továbbá a nyugdíjasok háza építésére, fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre, a társasházakra, a társadalmi szervezetekre és az általuk alapított intézményekre, az alapítványokra, az ügyvédi irodákra, a víziközmű-társulatokra, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetekre (a továbbiakban: egyéb szervezetek).

(2) Az egyéb szervezetek a Tv. előírásait az e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel alkalmazzák, a következők szerint:

a) a lakásszövetkezetek az I. fejezet, valamint az 1. és 2. számú melléklet;

b) a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények a II. fejezet, valamint a 3. és 4. számú melléklet;

c) az alapítványok a III. fejezet, valamint az 5. és 6. számú melléklet;

d) a társasházak, az ügyvédi irodák, valamint a víziközmű-társulatok a IV. fejezet;

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek (a továbbiakban: MRP szervezet) az V. fejezet, valamint a 7. és 8. számú melléklet

előírásait alkalmazzák, sajátos gazdálkodásuk figyelembevételével.

I. Fejezet

A LAKÁSÉPÍTŐ ÉS LAKÁSFENNTARTÓ, VALAMINT AZ ÜDÜLŐÉPÜLETEK, SZEMÉLYGÉPKOCSI-TÁROLÓK, MŰHELYEK ÉS ÜZLETHELYISÉGEK, TOVÁBBÁ A NYUGDÍJASOK HÁZA ÉPÍTÉSÉRE, FENNTARTÁSÁRA IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZÖVETKEZETEK (A TOVÁBBIAKBAN: A LAKÁSSZÖVETKEZET) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) A lakásszövetkezet által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy csak belső vagy belső és külső szolgáltatási tevékenységet folytat.

(2) A beszámoló lehet

a) egyszerűsített éves beszámoló;

b) egyszerűsített mérleg.

(3) A lakásszövetkezet egyszerűsített éves beszámolója az 1. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.

(4) A lakásszövetkezet egyszerűsített mérlege a 2. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll.

(5) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a lakásszövetkezet, amely külső szolgáltatási tevékenységet is folytat, és az ebből, valamint a belső szolgáltatásából származó bevételeinek együttes összege két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot.

(6) Egyszerűsített mérleget készíthet az a lakásszövetkezet (értékhatártól függetlenül), amely csak belső szolgáltatási tevékenységet folytat, illetve, amely folytat belső és külső szolgáltatási tevékenységet is, az ezekből származó bevétele együttesen - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladja meg.

(7) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő lakásszövetkezetnek kiegészítő mellékletet nem kell készítenie.

Könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő lakásszövetkezet.

(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített mérleget készítő lakásszövetkezet.

(4) Az a lakásszövetkezet, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie.

(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a belső, valamint a külső szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai

4. § (1) A mérleg tartalmára vonatkozó, a Tv. a 21-40. §-aiban, valamint a 42. §-ában foglalt előírásokat a (2)-(3) bekezdés szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A tagok és nem tag tulajdonosok közgyűlési határozat által kimutatott fizetési kötelezettségének nem teljesítéséből származó követelést vevőtartozásként kell kimutatni.

(3) A mérlegben a saját tőke jegyzett tőkéből és tőkeváltozásból áll, céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan lehet képezni.

Az egyszerűsített mérleg

5. § Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a Tv. 64-70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy saját tőke jegyzett tőkéből és tőkeváltozásból áll.

Eredménykimutatás, eredménylevezetés tételeinek tartalma

6. § Az eredménykimutatás tételeinek tartalmát - a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) - a Tv. 45-49. §-aiban, a Tv. 2. számú mellékletében, az eredménylevezetés tételeinek meghatározásánál a Tv. 80. §-ában, illetve az adott szervezetre vonatkozó gazdálkodási rendeletben foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

II. Fejezet

A TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLTALUK ALAPÍTOTT INTÉZMÉNYEK (A TOVÁBBIAKBAN: TÁRSADALMI SZERVEZET) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

7. § (1) A társadalmi szervezet által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.

(2) A beszámoló lehet

a) egyszerűsített éves beszámoló;

b) egyszerűsített mérleg.

(3) A társadalmi szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 3. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.

(4) A társadalmi szervezet egyszerűsített mérlege a 4. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll.

(5) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a társadalmi szervezet, amelynél két egymást követő évben a tevékenységük célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege meghaladja az 50 millió forintot.

(6) Egyszerűsített mérleget készíthet az a társadalmi szervezet (értékhatártól függetlenül), amely vállalkozási tevékenységet nem folytat, illetve, amely folytat vállalkozási tevékenységet is, azonban a tevékenységük célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladja meg.

(7) A társadalmi szervezetnek kiegészítő mellékletet nem kell készíteni.

(8)[1] A társadalmi szervezetek közé tartozó pártok a beszámolókészítési kötelezettségnek a párttörvény előírásai szerint kötelesek eleget tenni.

Könyvvezetési kötelezettség

8. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő társadalmi szervezet.

(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített mérleget készítő társadalmi szervezet.

(4) Az a társadalmi szervezet, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie.

(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a tevékenységük célja és alapítóik szándéka megvalósítása érdekében felmerült, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai

9. § (1) A mérleg tartalmára vonatkozó, a Tv. 21-40. §-aiban, valamint a 42. §-ában foglalt előírásokat a (2) bekezdés szerinti kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) A mérlegben a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból áll, céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan lehet képezni.

Az egyszerűsített mérleg

10. § Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a Tv. 64-70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból áll.

Eredménykimutatás, eredménylevezetés tételeinek tartalma

11. § Az eredménykimutatás tételeinek tartalmát - a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) - a Tv. 45-49. §-aiban, a Tv. 2. számú mellékletében, az eredménylevezetés tételeinek meghatározásánál a Tv. 80. §-ában, illetve a gazdálkodási rendeletben foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

III. Fejezet

AZ ALAPÍTVÁNY BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

12. § (1) Az alapítvány által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.

(2) A beszámoló lehet

a) egyszerűsített éves beszámoló;

b) egyszerűsített mérleg.

(3) Az alapítvány egyszerűsített éves beszámolója az 5. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.

(4) Az alapítvány egyszerűsített mérlege a 6. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll.

(5) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az alapítvány, amelynél két egymást követő évben az alapítványi célú tevékenységből származó bevétel, továbbá a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege meghaladja az 50 millió forintot.

(6) Egyszerűsített mérleget készíthet az az alapítvány (értékhatártól függetlenül), amely vállalkozási tevékenységet nem folytat, illetve, amely folytat vállalkozási tevékenységet is, azonban az alapítványi célú tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladja meg.

(7) Az alapítványnak kiegészítő mellékletet nem kell készíteni.

Könyvvezetési kötelezettség

13. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő alapítvány.

(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített mérleget készítő alapítvány.

(4) Az az alapítvány, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie.

(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alapítványi célú tevékenység, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai

14. § (1) A mérleg tartalmára vonatkozó, a Tv. 21-40. §-aiban, valamint a 42. §-ában foglalt előírásokat a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A mérlegben sem aktív, sem passzív időbeli elhatárolást nem szabad kimutatni.

(3) A mérlegben a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból áll, céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan lehet képezni.

(4) Az alapítvány az ajándékként, hagyatékként, alapítványi célra történő felajánlásként - térítés nélkül - kapott eszközöket - az átadó által közölt értéken - az induló tőkével szemben állományba veszi.

Az egyszerűsített mérleg

15. § Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a Tv. 64-70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból áll.

Eredménykimutatás, eredménylevezetés tételeinek tartalma

16. § (1) Az eredménykimutatás tételeinek tartalmát - a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) - a Tv. 45-49. §-aiban, a Tv. 2. számú mellékletében, az eredménylevezetés tételeinek meghatározásánál a Tv. 80. §-ában, valamint az adott szervezetre vonatkozó gazdálkodási rendeletben foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az alapítvány bevételei:

a) a vállalkozási tevékenység [a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés] bevételei (árbevétel);

b) alapítványi célú tevékenység (nem vállalkozási tevékenység) bevételei.

(3) Az alapítvány költségei (kiadásai):

a) a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei

b) az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei

c) az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai)

és az egyéb közvetett költségek (kiadások).

IV. Fejezet

A TÁRSASHÁZAK, AZ ÜGYVÉDI IRODÁK, VALAMINT A VÍZIKÖZMŰ-TÁRSULATOK BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

17. § (1) A társasháznak az e rendeletben foglalt (I. fejezet), egyszeres könyvvitelt alkalmazó és egyszerűsített mérleget készítő lakásszövetkezetre vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmaznia.

(2) Az ügyvédi irodáknak a Tv. 9. §-ában foglaltakat kell alkalmaznia.

(3) A víziközmű-társulatnak a Tv. 6. §-ában foglaltakat kell alkalmaznia.

V. Fejezet

A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZTULAJDONOSI PROGRAM KERETÉBEN LÉTREJÖTT SZERVEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

18. § (1) Az MRP szervezet által készítendő beszámoló formája - a könyvvezetési rendszertől függetlenül - az egyszerűsített beszámoló.

(2) Az MRP szervezet egyszerűsített beszámolója a 7. számú melléklet szerinti mérlegből, valamint a 8. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.

(3) Az MRP szervezetnek kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készítenie.

Könyvvezetési kötelezettség

19. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettségtől függetlenül - az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető MRP szervezet saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel a beszámolókészítési kötelezettség nem változik.

(3) Az MRP szervezetnek a könyvvezetési kötelezettség keretében legalább a következő nyilvántartásokat kell vezetnie:

- az MRP szervezet által megvásárolt vagyonrészek (részvények, üzletrészek) tényleges mennyiségéről, beszerzési (nyilvántartási) értékéről és névértékéről,

- az MRP tulajdonából a résztvevők tulajdonába átadott vagyonrészek mennyiségéről, beszerzési (nyilvántartási) értékéről és névértékéről, résztvevőnként,

- a saját erő címen befizetett és a résztvevőknek vagyonrésszel ellentételezett összegekről, résztvevőnként,

- a résztvevők javára jóváírt, vagyonrésszel ellentételezett, illetve még nem ellentételezett összegekről, résztvevőnként.

Az MRP szervezetnek az előbbieken túlmenően - a könyvvitel rendszerén kívül - résztvevőnként részvényszámlát kell vezetni az 1992. évi XLIV. törvény 18. §-ának előírásai alapján.

Az egyszerűsített mérleg sajátosságai

20. § Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a Tv. 64-70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy a Tv.-ben foglaltaktól eltérően saját tőke helyett eredmény szerepel.

Az eredménylevezetés tételeinek tartalma

21. § (1) Az eredménylevezetés tételeinek tartalmát, a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) e rendelet 2. számú melléklete szerinti csoportosításban a Tv. 77-80. §-aiban és a 45-49. §-aiban foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az MRP szervezetnek költségként (ráfordításként) kell elszámolnia a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értékét.

Hatálybalépés

22. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg a 184/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségek, valamint a víziközmű-társulatok éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról, valamint az ezt módosító, az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása a lakásszövetkezeteknél

Eszközök (aktívák)

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

1. Hátralékosok

2. Egyéb követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C) Aktív időbeli elhatárolások

Források (passzívák)

D) Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás

E) Céltartalék

F) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

G) Passzív időbeli elhatárolások

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása

MegnevezésKülső szolgáltatási tevékenységBelső szolgáltatási tevékenység
A) Összes (ár)bevétel
B) Összes költség (ráfordítás)
C) Adózás előtti eredmény-
I. Adófizetési kötelezettség-
D) Adózott eredmény
II. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
III. Átcsoportosítás*
E) Tőkeváltozás
* Amennyiben a külső szolgáltatási tevékenységből származó eredményt a társasági adó törvényben meghatározottak figyelembevételével adófizetési kötelezettség nem terheli, illetve az ebből származó adózott eredményt a belső szolgáltatási tevékenység céljaira használ(hat)ják fel, az ennek megfelelő összeggel az adózott eredményt csökkenteni, a belső szolgáltatási tevékenység eredményét növelni lehet.

2. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása a lakásszövetkezeteknél

Eszközök

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

1. Hátralékosok

2. Egyéb követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Források

C) Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás

D) Céltartalék

E) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

A külső szolgáltatási tevékenység eredményének levezetése

I. Külső szolgáltatási tevékenység bevételei + Belső szolgáltatási tevékenység bevételei = Együttes bevétel

II. +Külső szolgáltatási tevékenység bevétele - Külső szolgáltatási tevékenység költségei (ráfordításai) = Pénzforgalmi könyvvitel szerinti külső szolgáltatási tevékenység eredménye

±Vásárolt készletek készletváltozásának értéke - Befektetett eszközök tárgyévi értékcsökkenési leírása = ±Pénzügyileg realizált vállalkozási eredmény*[2]

3. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása a társadalmi szervezeteknél

Eszközök (aktívák)

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C) Aktív időbeli elhatárolások

Források (passzívák)

D) Saját tőke

I. Induló tőke

II. Tőkeváltozás

E) Céltartalék

F) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

G) Passzív időbeli elhatárolások

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása

MegnevezésVállalkozási tevékenységTevékenységük célja szerinti
A) Összes (ár)bevétel
B) Összes költség (ráfordítás)
C) Adózás előtti eredmény-
I. Adófizetési kötelezettség-
D) Adózott eredmény
II. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
III. Átcsoportosítás*
E) Tőkeváltozás
* Amennyiben a vállalkozási tevékenységből származó eredményt a társasági adó törvényben meghatározottak figyelembevételével adófizetési kötelezettség nem terheli, illetve a vállalkozásból származó adózott eredményt a tevékenység céljaira használ(hat)ják fel, az ennek megfelelő összeggel és osztalékfizetéssel csökkentett adózott eredményt csökkenteni, a tevékenység célja szerinti eredményt növelni lehet.

4. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása a társadalmi szervezeteknél

Eszközök

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Források

C) Saját tőke

I. Induló tőke

II. Tőkeváltozás

D) Céltartalék

E) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

A vállalkozási tevékenység eredményének levezetése

I. Vállalkozási tevékenység bevételei + Tevékenység célja szerinti bevételek = Együttes bevétel

II. +Vállalkozási tevékenység bevétele - Vállalkozási tevékenység költségei (ráfordításai) = Pénzforgalmi könyvvitel szerinti vállalkozási eredmény

±Vásárolt készletek készletváltozásának értéke - Befektetett eszközök tárgyévi értékcsökkenési leírása = ±Pénzügyileg realizált vállalkozási eredmény*[3]

5. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása az alapítványoknál

Eszközök (aktívák)

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Források (passzívák)

C) Saját tőke

I. Induló tőke

II. Tőkeváltozás

D) Céltartalék

E) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatsásának előírt tagolása

MegnevezésVállalkozási tevékenységAlapítványi célú tevékenység
A) Összes (ár)bevétel
B) Összes költség (ráfordítás)
C) Adózás előtti eredmény
I. Adófizetési kötelezettség
D) Adózott eredmény
II. Átcsoportosítás*
E) Tőkeváltozás
* Amennyiben a vállalkozási tevékenységből származó eredményt a társasági adó törvényben meghatározottak figyelembevételével adófizetési kötelezettség nem terheli, illetve a vállalkozásból származó adózott eredményt az alapítványi tevékenység céljaira használ(hat)ják fel, az ennek megfelelő összeggel az adózott eredményt csökkenteni az alapítványi tevékenység eredményét növelni lehet.

6. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása az alapítványoknál

Eszközök

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Források

C) Saját tőke

I. Induló tőke

II. Tőkeváltozás

D) Céltartalék

E) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

A vállalkozási tevékenység eredményének levezetése

I. Vállalkozási tevékenység bevételei + Alapítványi tevékenység bevételei = Együttes bevétel

II. +Vállalkozási tevékenység bevétele - Vállalkozási tevékenység költségei (ráfordításai) = Pénzforgalmi könyvvitel szerinti vállalkozási eredmény

±Vásárolt készletek készletváltozásának értéke - Befektetett eszközök tárgyévi értékcsökkenési leírása = ±Pénzügyileg realizált vállalkozási eredmény*[4]

7. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása

Eszközök (aktívák)

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Megvásárolt részvények

2. Megvásárolt üzletrészek

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

1. Megvásárolt részvények

2. Megvásárolt üzletrészek

IV. Pénzeszközök

Források (passzívák)

C) Eredmény

D) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Hosszú lejáratra kapott hitelek

2. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Rövid lejáratra kapott hitelek

2. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

8. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az eredmény levezetése

I. Bevételek

1. Saját erő címen a résztvevők által befizetett összeg

2. A résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg

3. A résztvevők egyéb befizetései

4. Más természetes és jogi személy befizetései

5. Kapott osztalék, részesedés

6. Vagyonrészek értékesítéséből származó bevétel

7. Egyéb bevételek

8. Összes bevétel

II. Költségek (ráfordítások)

1. Működési költségek

2. Fizetett kamat

3. Értékesített vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értéke

4. A résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értéke

5. Egyéb ráfordítások

6. Összes költség (ráfordítások)

III. Tárgyévi eredmény ±(I/8-II/6)

IV. Előző évi eredmény ±

V. Eredmény (±III±IV)

Lábjegyzetek:

[1] Lásd a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényt.

[2] * A külső szolgáltatási tevékenység után az adóalap további meghatározása a társasági adó törvényben foglaltak figyelmebevételével történik.

[3] * A vállalkozási tevékenység után az adóalap további meghatározása a társasági adó törvényben meghatározottak figyelmebevételével történik.

[4] * A vállalkozási tevékenység után az adóalap további meghatározása a társasági adó törvényben foglaltak figyelmebevételével történik.

Tartalomjegyzék