BH 2002.3.103 I. A betéti társaság beltagjának a társaság tartozásáért fennálló felelőssége megállapítása körében irányadó szempontok [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 17. §, 75. § (1) bek., 83. § (1) bek., 94. § (2) bek.*].

II. A betéti társaság beltagjait a társaság tartozásáért egyetemleges felelősség terheli, így a jogosult a tartozás megfizetését bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelheti, ezért a jogvita elbírálásához nem szükséges minden beltag perbenállása [Ptk. 251. § (1) bek., 334. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 17. §, 75. § (1) bek., 94. § (1) bek.*, Pp. 164. § (1) bek.].

Az irányadó tényállás szerint a felperes az 1991. május 30-án kötött kölcsönszerződéssel 4 000 000 Ft; az 1992. március 3-án kötött kölcsönszerződéssel pedig 5 000 000 Ft hitelt nyújtott a perben nem álló R. Kft. részére. A per korábbi I. r. alperese, a K. Bt. a felperes hozzájárulásával 1992. március 12-én mindkét tartozást átvállalta. A tartozás átvállalásának időpontjában a betéti társaság beltagja és szervezeti képviselője a jelen per korábbi II. r. alperese (a továbbiakban: alperes) F. Á. volt, ilyen minőségében mindkét tartozást átvállaló nyilatkozatot maga írta alá.

Az átvállalt tartozást a K. Bt. nem fizette vissza, az 5 000 000 Ft-ot tartalmazó szerződés 1993. február 28-án lejárt, a 4 000 000 Ft-ra szóló szerződést pedig a felperes 1993. augusztusában a fizetés elmulasztása miatt azonnali hatállyal felmondta. A felperes keresete folytán az első fokon eljárt bíróság ítéletében kötelezte az akkor még I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 12 618 523 Ft-ot, ebből 1993. július 1-jétől a kifizetés napjáig 4 000 000 Ft-nak évi 28%, 5 000 000 Ft-nak évi 33% késedelmi kamatát és 540 000 Ft perköltséget. Megállapította, hogy az alperes "helytállási kötelezettsége másodlagos".

A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy miután az I. r. alperes cégjegyzékből való törlése következtében az I. r. alperessel szemben hozott ítéletet hatályon kívül helyezte, és vele szemben a pert megszüntette, az elsőfokú bíróság által megítélt összegben az alperest marasztalta, egyben kötelezte 90 000 Ft perköltségnek a felperes és 540 000 Ft fellebbezési eljárási illetéknek az állam javára történő megfizetésére. Alaptalannak ítélte az alperes arra történt hivatkozását, hogy a társasági szerződés módosítását - 1993. szeptember 27-ét - követően már a nevezett nem beltagja a betéti társaságnak, így az időközben hatályon kívül helyezett, de a jelen perben még irányadó 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 94. §-ának (1) bekezdése szerint nem marasztalható. Kifejtette, hogy a Ptk. 332. §-ának (2) bekezdése értelmében a tartozás-átvállalással a követelés kötelezetti oldalán alanyváltozás következett be: a korábbi kötelezett helyébe a tartozást átvállaló K. Bt. lépett. A felperes a követelést a bt. ellen indult felszámolási eljárásban bejelentette, annak kifizetésére fedezet hiányában nem került sor, az adós megszűnése miatt már nincs is lehetőség annak az adós vagyonából történő behajtására. A régi Gt. 94. §-ának (1) bekezdése értelmében ennek folytán a bt. beltagjai kötelesek korlátlanul helytállni. A kereset benyújtása és a bt. megszűnése időpontjában is hatályos cégnyilvántartás adatai szerint az alperes a bt. cégjegyzékbe bejegyzett beltagja volt, ezért terheli a fizetési kötelezettség. Nem tulajdonított jogi jelentőséget a társasági szerződés időközben történt módosításának, tekintve, hogy arra megítélése szerint a cégjegyzékbe történő bejegyzés nélkül harmadik személlyel szemben nem lehet hivatkozni. A fellebbezés kapcsán csupán rámutatott, hogy a fizetési kötelezettség az alperest abban az esetben is terhelné, ha a társasági szerződés 1993. szeptemberében történt módosítását a cégjegyzékbe bejegyezték volna. A régi Gt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a régi Gt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az alperes a beltagi viszonyának megszűnésétől számított öt évig a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szembeni olyan tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. A tartozás átvállalásától az alperessel szembeni keresetindításig 1995. május 22-ig az öt év nem telt el, ezért az alperes e jogszabályhely alapján is tartozik az összeget megfizetni.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletének az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Előadta, hogy nem az I. r. alperes képviseletére jogosult új beltag képviselte a perben az I. r. alperest. 1993-tól a betéti társaság új beltagja, egyben szervezeti képviselője T. G. volt, akit az elsőfokú eljárásban mellőztek. A betéti társaság felszámolás alá került, így 1996. április 11-től már csupán a felszámoló képviselhette. A szervezeti képviselő mellőzésével az I. r. alperes ellen az eljárás folytatásának nem volt helye.

Előadta továbbá, hogy az új beltag - T. G. - perbenállása nélkül a jelen per nem volt eldönthető, tekintve, hogy beltagként T. G. felelősségét is meg kellett volna állapítani.

Végezetül hivatkozott arra, hogy nincs felderítve a követelés összege, erre nézve az eljárt bíróságok bizonyítást nem folytattak le. A követelést a kölcsönből beszerzett gépekre alapított jelzálogjog biztosította, annak a zálogtárgyakból való behajtására a felperes passzív magatartása miatt nem került sor. Ennek vizsgálatát azonban az eljárt bíróságok ugyancsak elmulasztották.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az iratokból megállapítható, hogy az I. r. alperes 1997. november 12-én felszámolás folytán megszűnt, a nevezettet a cégjegyzékből törölték, ezért a másodfokú bíróság a törölt betéti társasággal szemben folyamatban lévő pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette, és a vele szemben hozott elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Ezért nincs jogi jelentősége annak, hogy az I. r. alperes ellen folyó per tekintetében történt-e eljárási szabálysértés a vele szemben folyamatban lévő per megszüntetéséig.