A Fővárosi Ítélőtábla Bf.235/2012/18. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 52. §, 99. §, 282. §, 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 23. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 21. §, 75. §, 131. §, 258. §, 338. §, 339. §, 348. §, 352. §, 361. §, 370. §, 372. §, 376. §, 386. §, 580. §, 583. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.235/2012/18. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2013. év június hó 13. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2012. március 20. napján kelt 15.B.1104/2011/26. számú ítéletét II. r. vádlottal szemben megváltoztatja.

II. r. vádlottat a Btk. 282/A. § (4) bekezdés a) pontjába ütköző kábítószerrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól menti fel.

II. r. vádlott büntetését 300 (Háromszáz) napi tétel 5.000.- (Ötezer) forint napi összegű, összesen 1.500.000.- (Egymillió-ötszázezer) forint pénzbüntetésre enyhíti. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén 5.000.- (Ötezer) forintonként kell 1 (Egy) napi fogházbüntetésre átváltoztatni.

Az előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt a pénzbüntetésbe rendeli beszámítani, és a pénzbüntetést lerovottnak tekinti.

Figyelmezteti a vádlottat, hogy a jelen határozat közlésétől számított 6 (hat) hónapon belül kártalanítási igényt terjeszthet elő az előzetes letartóztatásban, illetőleg házi őrizetben töltött időre tekintettel, mert az meghaladja a pénzbüntetés napi tételének számát. E határidő elmulasztása jogvesztő.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. és II. r. vádlottakkal helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 147.595.- (Egyszáz-negyvenhétezer-ötszázkilencvenöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletében I. r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette [Btk. 282. § (1) bekezdés] miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 évre Magyarország területéről kiutasításra ítélte.

II. r. vádlottat kábítószerrel visszaélés vétsége [Btk. 282. § (1) és (5) bekezdés a.) pont] miatt 1 év fogházbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. II. r. vádlottat az ellene kábítószerrel visszaélés bűntette [Btk. 282/A. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére,

I. r. vádlott cselekményének a Btk. 282/A. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntetteként minősítése és a börtönbüntetés súlyosítása érdekében;

II. r. vádlott esetében a Btk. 282/A. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében bűnösség megállapítása és hosszabb tartamú, börtön fokozatú büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség a fellebbezés Bf.6272/2010/124-I. szám alatti írásbeli indokolásában az előterjesztett jogorvoslatot azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, ugyanis a tényállás ellentétes az iratok tartalmával és a bíróság megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a végindítványban megjelölt bűncselekménnyel kapcsolatos büntetőjogi felelősség mindkét vádlott esetében bizonyított.

Téves az elsőfokú bíróságnak a ...szám elemzésével kapcsolatos álláspontja. Ez a telefonszám I. r. vádlottól lefoglalt ...hívószámú Nokia készülék kártyájának memóriájában volt elmentve, mely telefont az I. r. vádlott csehországi megbízójától kapta, ő is e számon tartotta vele a kapcsolatot. A ...szám tárcsázáskor II. r. vádlott zsebében csörgött, ebből pedig egyértelmű következtetés vonható arra, hogy a csehországi megbízó ismerte a II. r. vádlottat.

A bizonyítékok ellentmondanak az elsőfokú bíróság megállapításának, miszerint II. r. vádlott szerepe az ... forgalmi rendszámú gépkocsi vezetésében kimerült, a nyomozás adatai nem igazolják a kábítószerhez köthető egyéb tevékenységét. Ezzel ellentétben a II. r. vádlott lakásán 23 gramm marihuánát foglaltak le, a házkutatás során a I. r. vádlott által az országba behozott kábítószer csomagolásához hasonló csomagolóanyagot találtak, a vegyész-szakértői vélemény szerint a kábítószerek közös eredete sem zárható ki.

II. r. vádlott elfogáskor tanúsított menekülő magatartása sem tekinthető természetes emberi reakciónak, hiszen az intézkedést foganatosító 2. sz. tanú rendőr tanú vallomása szerint megkülönböztető mellényt és villogó kék fényt használtak, jelvényük jól látható helyen volt és vietnámi nyelven is közölték, hogy rendőri intézkedés folyik.

Mindezen bizonyítékok alapján II. r. vádlott bűnössége ítéleti bizonyossággal megállapítható.

Az 1/2007. Büntető jogegységi határozat, a BKv 155. számú kollégiumi vélemény és a BH 1999. évi 101. számú eseti döntés iránymutatását figyelembe véve a kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése önálló tettesi cselekmény. A kábítószer mennyisége jelen esetben önmagában megállapíthatóvá teszi a kereskedés elkövetési magatartás megállapítását.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.866/2011/7-I. számú átiratában az elsőfokú ügyészi fellebbezést helyes indokainál fogva fenntartotta. Annak írásbeli indokolását annyival egészítette ki, hogy II. r. vádlott védekezése szerint a ruházatában megtalált ...számú telefont ...nevű ismerőse hagyta nála arra az esetre, mikor Magyarországon tartózkodik. A logika szabályaival ellentétes, hogy a telefon miért volt a II. r. vádlottnál annak ellenére, hogy ...Magyarországon tartózkodott. Ráadásul mivel ... az elfogása előli elmenekülését megelőzően kábítószer átadása miatti találkozóra várt, nyilván a telefont magánál tartotta volna. Mivel az I. és II. r. vádlottak nem ismerték egymást, a csehországi megbízótól kapott SIM kártya memóriájában elmentett SMS-ként szerepelt a ... hívószám, mely II.r. vádlott zsebében csörgött, olyan következtetést lehet levonni, hogy a telefont az üzenetváltások során a II. r. vádlott használta.

II. r. vádlott kábítószer kereskedésben való részvételét bizonyítja az is, hogy a vizeletvizsgálata negatív eredménnyel zárult.

A rendőrségi elfogásakor ismeretlen társával különböző irányba menekültek, majd a II. r. vádlott mindvégig ellenállást tanúsított, többször rosszullétet szimulált.

Az elsőfokú ügyész írásbeli fellebbezésében foglaltakat a fenti körülményekkel kiegészítve a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján megállapítható, hogy az I. r. vádlott a behozott kábítószert Magyarországon történő értékesítés céljából a II. r. vádlottnak és ismeretlen társának adta volna át, azonban a rendőri intézkedés ezt megakadályozta.

A behozatalért és sikeres átadásért I. r. vádlottnak ígért pénz és a kábítószer mennyisége alapján egyértelmű következtetés vonható az értékesítési célból történő behozatalra, ezért az I. r. vádlott magatartása helyesen a kereskedés céljából történő megszerzéseként, a Btk. 282/A. § (1) bekezdése szerint minősíthető. Míg II. r. vádlott cselekménye a Btk. 282/A. § (4) bekezdés szerint minősülő kereskedés bűntettének előkészületeként minősülhet.