A Fővárosi Törvényszék P.22611/2010/96. számú határozata örökség tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 603. §, 604. §, 605. §, 607. §, 661. §, 665. §, 666. §, 667. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Takács Eszter

óá

Fővárosi Törvényszék

...P..../2010/96.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Horváth Péter Pál ügyvéd (fél címe 2 fszt. 3.) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Borsai Nelly ügyvéd (alperesi ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes

ellen örökség iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes az örökhagyóval kötött szerződés alapján az öröklésről lemondott, ezáltal az öröklésből kiesett. A bíróság megállapítja továbbá, hogy az alperes kielégítése elérte a kötelesrészt, ezért a felperes az örökhagyó törvényes örököse.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 771.100,- (hétszázhetvenegyezer-egyszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság felhívására az abban megjelölt módon és időben fizessen meg 617.500,- (hatszáztizenhétezer-ötszáz) Ft feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéken három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint a csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a határidőben benyújtott fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti tárgyalás tartását, ellenkező esetben a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést. Ha a fellebbezés tárgya nem a fent felsoroltakra vonatkozik, tárgyaláson dönt a másodfokú bíróság.

Kivételesen a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül dönt az ügyben a felek kérelmére, illetve amennyiben a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek nyilatkozatai, tanúvallomások, perbeli okiratok, a hagyatéki eljárás iratai, az ügyben beszerzett tulajdonjog megállapítása iránti per iratai valamint a szakértői vélemények alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes az elhunyt örökhagyó, S.I. (a továbbiakban: örökhagyó) első házasságából származó gyermeke, a felperes pedig az örökhagyó második felesége. Az alperes az 1993. november 19. napján kelt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatában kijelentette, hogy édesapjától, az örökhagyótól 2.500.000,- Ft-ot ajándék-örökség címén átvett, kijelentette, hogy fenti összeg teljes mértékben fedezi azt az értéket, amely őt esetleg az édesapja halála után megilletné, beleértve a kötelesrészt is. Kijelentette, hogy a fenti összeg átvételével egyszer és mindenkorra teljesen lemond minden lehetséges olyan igényéről, amelyet édesapja esetleges halála esetén vele vagy feleségével [a felperessel] szemben támaszthatna. Kijelentette, hogy az édesapja végrendeletét vagy végrendelet hiányában azt, hogy az édesapja egyetlen és általános örököse a jelenlegi felesége [a felperes] legyen, semmi címen megtámadni nem fogja.

Az örökhagyó 1996. január 20. napján saját kezűleg írt végrendeletet készített. Végrendeletében az örökhagyó minden vagyonát kizárólagosan a felperesre hagyta. Végrendeletében az örökhagyó rögzítette, hogy a leendő örökség megváltoztatása címén leányának, az alperesnek 2.500.000,- Ft-ot átadott azzal, hogy ez az összeg bőven fedezi az örökhagyó halála utáni esetleges kötelesrészt. Rögzítette a végrendeletében az örökhagyó azt is, hogy a 2.500.000,- Ft-ot az alperesnek azzal a feltétellel adta és az alperes ezt azzal a feltétellel fogadta el, hogy az alperes az írásbeli nyilatkozatában foglaltak szerint is lemond az örökhagyó utáni mindennemű esetleges örökségi jogáról, beleértve a kötelesrészt is, valamint feltétel volt az is, hogy az alperes az örökhagyó végrendeletét soha semmilyen jogcímen megtámadni nem fogja és a felperessel, mint általános örökössel szemben semmilyen címen, semmilyen követelést nem fog támasztani. A végrendelet szerint, amennyiben az alperes ez utóbbi feltételt megszegi, tehát az örökhagyó második feleségével [a felperessel] szemben öröklés jogcímén igényt támaszt, ez esetben az örökhagyó az alperest az örökségből kitagadja.

Az örökhagyó 1998. június 19. napján elhunyt, hagyatékát a felperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten a közjegyző törvényes öröklés jogcímén az alperesnek, az örökhagyó egyetlen leszármazójának adta át a törvényes örökös [alperes] és a végrendeleti örökös [felperes] között kialakult öröklési jogvitára tekintettel ideiglenes hatállyal. Az alperes a végrendeletet alaki hibára hivatkozva nem ismerte el érvényesnek.

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés szerint az elhunyt örökhagyó hagyatékát a helység neve I., ..... kerület belterület ....13 helyrajzi számon felvett ingatlan örökhagyó nevén álló 1783/3000-ed részilletősége, a helység neve I., ... kerület belterület ...6/5 helyrajzi számú ingatlan örökhagyó nevén álló 8/24-ed részilletősége, a helység neve I. ... kerület belterület, ...12/1 helyrajzi számú ingatlan örökhagyó nevén álló 8/24-ed részilletősége, a helység neve II., belterület ..91 helyrajzi számú ingatlan örökhagyó nevén álló 6/12-ed részilletősége, az helység neve III., külterület 07 helyrajzi számú ingatlannak az örökhagyó nevén álló 1848/19859-ed részilletősége, valamint a forgalmi rendszám forgalmi rendszámú, 1993-as évjáratú gyártmány, típus 1.3 típusú személygépkocsinak a hagyatékhoz tartozó 1/2-ed része képezte.

A közjegyzői hagyatékátadó végzésben szereplő helység neve I., ..I. kerület ...13, ..6/5 és ..12/1 helyrajzi számú ingatlanoknak az örökhagyó tulajdonában álló tulajdoni hányadainak a mértékét a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság ...Pf.../2006/2. számú, 2006. november 10-én kelt ítélete állapította meg, amely ítélet alapjául szolgáló perben a jelen per felperese kérte a tulajdoni hányadok megváltoztatását házastársi közös vagyon és ráépítés jogcímén a jelen per alperesével, mint az örökhagyó örökösével szemben.

Keresetében a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes az örökhagyóval kötött szerződés alapján az öröklésről lemondott, ezáltal az öröklésből kiesett, valamint állapítsa meg, hogy az alperes kielégítése elérte a kötelesrészt, ezért a felperes az örökhagyó törvényes örököse. Kérte az alperes perköltségben marasztalását is.

Előadta, hogy az alperes az 1993. november 19-én kelt nyilatkozatában elismerte a 2,5 millió Ft átvételét, amelynek fejében lemondott az örökségéről. Az örökhagyó a végrendeletében is utalt erre a nyilatkozatra, illetve kifejezte, hogy a 2,5 millió Ft átadására kifejezetten azzal a feltétellel került sor, hogy az alperes nem örököl utána, a halála után örökségre nem tart igényt és elfogadja, hogy az örökhagyó után az általános és egyetlen örökös az örökhagyó második felesége, a felperes. Mindezek alapján a felperes álláspontja szerint megállapítható, hogy az elhunyt örökhagyó és az alperes között szerződés jött létre arra vonatkozóan, hogy az alperes lemond az öröklésről. Ennek a szerződésnek a létrejöttét az örökhagyó végrendelete is megerősíti, amely azonos tartalmú e körben. Az alperes az átvett összeget úgy fogadta el, mint ami minden lehetséges öröklési igényét fedezi, ideértve a kötelesrészt is, az alperes tehát minden öröklési igényéről lemondott. Az alperes által átvett pénz jóval a kötelesrész fölötti értékű és az alperes maga is úgy nyilatkozott, hogy a 2,5 millió Ft fedezi minden öröklési igényét, ideértve a kötelesrészt is.