32009D0337[1]

2009/337/EK: A Bizottság határozata ( 2009. április 20. ) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletével összhangban a hulladékkezelő létesítmények osztályozása során alkalmazandó kritériumok meghatározásáról (az értesítés a C(2009) 2856. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 20.)

az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletével összhangban a hulladékkezelő létesítmények osztályozása során alkalmazandó kritériumok meghatározásáról

(az értesítés a C(2009) 2856. számú dokumentummal történt)

(2009/337/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 22. cikke (1) bekezdésének g) pontjára,

mivel:

(1) A 2006/21/EK irányelv III. mellékletében foglalt kritériumok egységes értékelésének biztosítása érdekében szükséges meghatározni az ehhez használatos módszereket, valamint - ahol lehetséges - határértékeket célszerű rögzíteni a hulladékkezelő létesítmények különböző típusainak, és azok rövid és hosszú távon, valamint a működési fázisban mutatott viselkedésének figyelembevételével.

(2) A kizárólag inert hulladékot vagy nem szennyezett talajt tartalmazó hulladékkezelő létesítményeket technikai szempontból helyénvaló mentesíteni a veszélyes anyagok vagy veszélyes hulladék jelenlétére vonatkozó kritériumok értékelése alól.

(3) A hulladékkezelő létesítmény jelentette lehetséges veszély jelentősen változhat a létesítmény működési, illetve bezárási fázisában. Ezért indokolt szükség szerint, és legkésőbb a működési fázis végén felülvizsgálni a létesítmény besorolását.

(4) Egy létesítmény szerkezeti épségének sérülése vagy helytelen üzemeltetése esetén az emberi életre és egészségre jelentett veszély értékelése érdekében - az esetleges életveszély vagy az emberi egészséget fenyegető veszély jelentőségének felmérése során - indokolt a potenciálisan érintett területeken tartózkodó emberek tényleges állandó jelenlétét figyelembe venni.

(5) E határozat rendelkezései összhangban vannak a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkével létrehozott bizottság véleményével (2),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A 2006/21/EK irányelv III. mellékletének első francia bekezdésével összhangban egy hulladékkezelő létesítmény "A" osztályú besorolást kap, ha a létesítmény szerkezeti épségének sérülése vagy a létesítmény helytelen üzemeltetése következtében előálló meghibásodás rövid vagy hosszú távon várható következményei az alábbiakhoz vezethetnek:

a) halálesetek nem elhanyagolható veszélye;

b) az emberi egészségre jelentett komoly veszély;

c) a környezetre jelentett komoly veszély.

(2) Az (1) bekezdésben említett besorolás alkalmazásában a létesítmény jelentette potenciális veszély értékelése során a létesítmény teljes életciklusát kell vizsgálni, a bezárás utáni időszakot is beleértve.

2. cikk

(1) E határozat alkalmazásában egy hulladékkezelő létesítmény szerkezeti épsége alatt a létesítmény arra való képessége értendő, hogy a hulladékot a tervezett módon a létesítmény határain belül tartsa.

(2) A szerkezeti épség sérülése alatt értendő minden, az érintett hulladékkezelő létesítmény szerkezete szempontjából releváns lehetséges meghibásodási mechanizmus.

(3) A szerkezeti épség sérülésének következményeire vonatkozó értékelés mind a meghibásodás következményeként a létesítményből kikerülő anyagok közvetlen hatására, mind az ebből eredő rövid és hosszú távú hatásokra kiterjed.

3. cikk

(1) E határozat alkalmazásában a hulladékkezelő létesítmény helytelen üzemeltetése alatt értendő minden olyan üzemeltetés - ideértve a környezetvédelmi intézkedések hibás működését és a hibás vagy elégtelen tervezést is -, amely súlyos balesethez vezethet.

(2) A helytelen üzemeltetés következtében fellépő szennyezőanyag-kibocsátás értékelése a rövid távú kibocsátások és a szennyező anyagok hosszú távú kibocsátásának hatásaira egyaránt kiterjed. Ez az értékelés a létesítmény működési fázisára, valamint hosszú távon a bezárást követő időszakra is kiterjed. Tartalmazza a reakcióképes hulladékot tartalmazó létesítmények jelentette lehetséges veszélyek értékelését, függetlenül attól, hogy az a 91/689/EGK tanácsi irányelv (3) alapján veszélyes vagy nem veszélyes hulladéknak minősül.

4. cikk

(1) A tagállamok a (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban értékelik a hulladékkezelő létesítmény szerkezeti épségének sérülése vagy helytelen üzemeltetése következtében fellépő meghibásodás következményeit.

(2) Az életet vagy emberi egészséget fenyegető veszély abban az esetben tekintendő elhanyagolhatónak vagy nem komolynak, ha azok az emberek - a létesítményt üzemeltető munkások kivételével -, akiket a veszély érinthet, előreláthatóan nincsenek állandóan vagy hosszabb időszakokon keresztül jelen a potenciálisan érintett területen. A fogyatékosságot vagy hosszan tartó betegséget okozó sérülések az emberi egészséget fenyegető súlyos veszélynek minősülnek.

(3) A környezetre jelentett lehetséges veszély nem tekintendő komolynak, ha

a) a lehetséges szennyező anyag forrásának intenzitása rövid idő alatt jelentősen csökken;

b) a meghibásodás nem okoz maradandó vagy tartós környezeti kárt;

c) az érintett környezet kisebb szennyezésmentesítési és helyreállítási erőfeszítések révén helyreállítható.

(4) Az életet vagy emberi egészséget, illetve a környezetet fenyegető veszély lehetséges mértékének megállapítása során a lehetséges hatásokat a (veszély)forrás-útvonal-kockázatviselő lánc kontextusában kell vizsgálni.

Ahol nincs útvonal a veszélyforrás és a kockázatviselő között, az érintett létesítmény a szerkezeti épség sérülése vagy a helytelen üzemeltetés következtében fellépő meghibásodás alapján nem kap "A" osztályú besorolást.

5. cikk

(1) A zagytározó gátak szerkezeti épségének sérülése esetén az emberi életet fenyegető veszély akkor áll fenn, ha a víz vagy a zagy szintje legalább 0,7 m a talajszint fölött, vagy a víz vagy a zagy sebessége meghaladja a 0,5 m/s-ot.

(2) Az emberi életet vagy egészséget fenyegető veszély lehetőségének értékelése legalább az alábbi tényezőkre terjed ki:

a) a létesítmény mérete és tulajdonságai, szerkezeti tervét is ideértve;

b) a létesítményben található hulladék mennyisége és minősége, fizikai és kémiai tulajdonságait is ideértve;

c) a terület topográfiája, a csillapítási tulajdonságokat is ideértve;

d) az az idő, amely alatt egy lehetséges árhullám olyan területet ér el, ahol emberek tartózkodnak;

e) az árhullám terjedési sebessége;

f) a víz vagy a zagy várható szintje;

g) a víz vagy a zagy szintjének emelkedési gyorsasága;

h) bármely fontos, a területre jellemző olyan körülmény, amely befolyásolhatja az emberi életet vagy egészséget fenyegető veszély lehetséges mértékét.

6. cikk

(1) A meddőhányók csúszása esetén úgy kell tekinteni, hogy bármely mozgó hulladéktömeg emberi életet veszélyeztethet, ha a mozgó hulladéktömeg közelében emberek tartózkodnak.

(2) Az emberi életet vagy egészséget fenyegető veszély lehetőségének értékelése legalább az alábbi tényezőkre terjed ki:

a) a létesítmény mérete és tulajdonságai, szerkezeti tervét is ideértve;

b) a létesítményben található hulladék mennyisége és minősége, fizikai és kémiai tulajdonságait is ideértve;

c) a meddőhányó rézsűszöge;

d) a meddőhányóban belső talajvíz felgyülemlésének lehetősége;

e) föld alatti stabilitás;

f) topográfia;

g) felszíni vízfolyástól, építkezésektől, épületektől való távolság;

h) bányavágatok;

i) bármely más, a területre jellemző tényező, amely jelentősen hozzájárulhat a szerkezet jelentette veszélyhez.

7. cikk

(1) A 2006/21/EK irányelv III. mellékletének második francia bekezdésében említett küszöbértéket az alábbiak szárazon mért súlyának arányaként kell meghatározni:

a) minden, a 91/689/EGK irányelv alapján veszélyesnek minősített és a tervezett üzemelési időszak végén a létesítményben várhatóan jelen levő hulladék; és

b) a tervezett üzemelési időszak végén a létesítményben várhatóan jelen levő összes hulladék.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett arány meghaladja az 50 %-ot, a létesítmény "A" osztályú besorolást kap.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett arány 5 % és 50 % között van, a létesítmény "A" osztályú besorolást kap.

A létesítmény azonban nem kaphat "A" osztályú besorolást, ha ez egy a telepre vonatkozó, a veszélyes hulladékok hatásaira külön figyelmet fordító, a besorolás keretében a szerkezeti épség sérülése vagy a helytelen üzemeltetés következtében fellépő meghibásodás következményeire tekintettel elvégzett olyan kockázatértékelés alapján indokolt, amely alátámasztja, hogy a létesítményt a veszélyeshulladék-tartalom alapján nem indokolt "A" osztályba sorolni.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett arány 5 % alatt van, a létesítmény a veszélyeshulladék-tartalom alapján nem kap "A" osztályú besorolást.

8. cikk

(1) A tagállamok a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt megfontolásokkal összhangban értékelik, hogy teljesül-e a 2006/21/EK irányelv III. mellékletének harmadik francia bekezdésében rögzített kritérium.

(2) Tervezett zagytározók esetében az alábbi módszert kell alkalmazni:

a) számba kell venni az ásványelőkészítés során használt és később a meddő zaggyal az ülepítőmedencébe engedett anyagokat és készítményeket;

b) minden anyag és készítmény esetében meg kell becsülni a folyamat során évente azokból felhasznált mennyiséget a tervezett üzemelési időszak minden évére vonatkozóan;

c) minden anyagra és készítményre vonatkozóan meg kell határozni, hogy az a 67/548/EGK tanácsi irányelv (4) és az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében veszélyes anyagnak vagy készítménynek minősül-e;

d) a tervezett üzemelés minden évére vonatkozóan ki kell számítani az ülepítőmedencében tárolt víz éves emelkedését (ΔQi) állandó feltételek mellett, az I. mellékletben foglalt képlet alapján;

e) minden, a c) ponttal összhangban azonosított veszélyes anyag vagy készítmény esetében a II. mellékletben foglalt képlet alapján meg kell becsülni a vizes fázisban jellemző maximális éves koncentrációt (C max);

Ha a maximális éves koncentrációkra (C max) vonatkozó becslés alapján a vizes fázis az 1999/45/EK vagy a 67/548/EGK irányelv értelmében "veszélyesnek" minősül, a létesítmény "A" osztályú besorolást kap.

(3) A már működő zagytározók esetében a létesítmény besorolása a (2) bekezdésben leírt módszereken vagy a létesítményben található víz és szilárd anyagok közvetlen kémiai elemzésén alapul. Ha a vizes fázist és annak tartalmát az 1999/45/EK vagy a 67/548/EGK irányelv értelmében veszélyes készítménynek kell tekinteni, a létesítmény "A" osztályú besorolást kap.

(4) A meddőhányó kioldásos létesítmények esetében, ahol a fémet az ércmeddőkből kilúgozó oldat átszivárogtatásával vonják ki, a tagállamok a bezáráskor a veszélyes anyagokra vonatkozó vizsgálatot végeznek a felhasznált oldószereknek és e vegyszerek átmosás után a vízelvezető csatornában jelen levő maradvány-koncentrációjának számbavétele alapján. Ha e csurgalékokat az 1999/45/EK vagy a 67/548/EGK irányelv értelmében veszélyes készítménynek kell tekinteni, a létesítmény "A" osztályú besorolást kap.

9. cikk

E határozat 7. és 8. cikke nem alkalmazandó a kizárólag inert hulladékot vagy nem szennyezett talajt tartalmazó létesítményekre.

10. cikk

Az engedély lényeges módosítása vagy az üzemelési feltételek jelentős változása esetén a 2006/21/EK irányelv értelmében illetékes hatóság felülvizsgálja a besorolást.

E felülvizsgálatot legkésőbb a létesítmény működési fázisának végén el kell végezni.

11. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 20-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

(2) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

(3) HL L 377., 1991.12.31., 20. o.

(4) HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(5) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

I. MELLÉKLET

A 8. cikk (2) bekezdésében említett, a zagytározóban a tárolt víz átlagos éves emelkedésének (ΔQ) kiszámítására szolgáló képlet

ΔQi = (ΔΜi/D) * P, ahol

ΔQi = a tárolt víz éves emelkedése (m3/év) a zagytározóban az "i" évben

ΔΜi = az ülepítőmedencébe engedett zagy éves tömege (szárazsúly tonna/év) az "i" évben

D = az elhelyezett zagy átlagos száraz térfogatsűrűsége (tonna/m3)

P = a kiülepedett zagy átlagos porozitása (m3/m3), a pórusok térfogatának a kiülepedett zagy teljes térfogatához viszonyított arányaként meghatározva

Ha pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a száraz térfogatsűrűségre 1,4 tonna/m3, a porozitásra 0,5 m3/m3 alapértelmezett értékkel kell számolni.

II. MELLÉKLET

A 8. cikk (2) bekezdésében említett, a vizes fázisban jellemző maximális koncentráció (C max) megbecsülése

C max = az alábbi érték maximuma: Si/ΔQi, ahol:

Si = a 8. cikk (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt egyes anyagok és készítmények éves tömege, amelyet az "i" év során az ülepítőmedencébe engednek.