6/2006. (BK 4.) BM utasítás

a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról

A belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél folyó tudományos kutatói, és tudományszervezői tevékenység (a továbbiakban: belügyi tudományos tevékenység) szabályozására kiadom az alábbi

utasítást:

1. Az utasítás hatálya a Belügyminisztérium hivatali egységeire, valamint a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás 1. melléklet 4. függelék A) és B) pontjában foglalt táblázatban meghatározott minisztériumi szervekre és önálló belügyi szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv) terjed ki.[1]

A belügyi tudományos munka célja, alapelvei, területei, feladatai

2. A belügyi tudományos munka olyan kutató, alkotó, tudományszervező tevékenység, amely a belügyi szakterület gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a belügyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul.[2]

3. A tudományos élet szabadságát, ezen belül a tudományos kutatás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének és tanításának szabadságát biztosítani kell.

4.A nemzetközi és hazai tudományos munkáknak széles nyilvánosságot kell teremteni.

5. Tudományos munka végzésére az utasítás hatálya alá tartozó minden szervnél lehetőséget kell biztosítani. A szervek vezetői kötelesek a tudományos munkára vonatkozó kezdeményezéseket érdemben elbírálni, lehetőségeikhez mérten támogatni, és a feltételeket biztosítani.

6. A tudományos munka végzése segítse elő:

a) az ágazati stratégiai elképzelések kialakítását és végrehajtását;

b) a belügyminiszter irányítási körébe tartozó szervek tevékenységének tervezését, munkájuk hatékonyságának növelését;

c) a belügyi ágazat hazai és nemzetközi szakmai együttműködésének fenntartását, fejlesztését;

d) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak oktatásának, képzésének támogatását.

7. A tudományos munka fő területei, részei:

a) tudományos kutatás;

b) tudományos képzés, továbbképzés, doktori képzés, doktori fokozatszerzés, doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése, habilitációs eljárás,[3]

c) tudományszervezői tevékenység, ezen belül:[4]

ca) tudományos pályázati rendszer működtetése,

cb) tudományos eredmények elbírálása, elismerése, díjazása,

cc) a tudományos eredmények nyilvántartása, gyakorlati hasznosítása, felhasználása,

cd) információellátás,

ce) tudományos utánpótlás biztosítása, tehetséggondozás.

8. A tudományos munka fő feladatai:

a) a belügyi szakmai tevékenység elméleti alapjainak és gyakorlatának vizsgálata, azok fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához megoldási változatok kidolgozása;[5]

b) az emberierőforrás-gazdálkodás (humánpolitika, oktatás-képzés, egészségügyi ellátás), a pénzügyi gazdálkodás és az anyagi-technikai ellátás, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése;

c) a közszolgálati tevékenység minőségének, a szervezeti működés hatékonyságának javítása;

d) a belügyi vezetés tájékoztatása, a tervezés, a döntés-előkészítés és kivitelezés segítése érdekében;

e) a tudományos eredmények kiemelt megjelenítése a belügyi oktatásban, képzésben;

f) a hazai és nemzetközi tudományos konferenciák, rendezvények szervezése;

g) tudományos információs rendszer kiépítése és működtetése;

h) tudományos közlemények, publikációk, periodikák közzététele;

i) a tudományterületek figyelemmel kísérése, és a belügyi ágazatot érintő eredmények hasznosítása.

A tudományos munka szervezete, irányítása, finanszírozása

9. A Belügyminisztérium központi tudományos szervezete a Belügyi Tudományos Tanács. A belügyi tudományos munka területi szinten a 10. pont szerinti tudományos tanácsokból (a továbbiakban együtt: tudományos tanácsok) áll.[6]

10. Tudományos tanács működik[7]

a) a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságán,

b) a Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkárságán,

c) az Országos Rendőr-főkapitányságnál,

d) a Terrorelhárítási Központnál,

e) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál,

f) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál,

g) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál,

h) az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál, valamint

i) a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.

11.[8]

12. A tudományos tanácsok elnökei - a szakmai feladatokkal összhangban - tervezik, szervezik a tudományos munkát megbízás és az elfogadott munkatervek alapján. A tudományos tanácsok, a szerv vezetőjének a tudományos munka területén véleményező, javaslattevő testületei állást foglalnak és ajánlásokat tesznek a szerv szakterületére vonatkozó, az alkalmazott tudományos kutatások eredményeinek hasznosítását érintő kérdésekben. A tudományos tanácsok munkáját a Belügyi Tudományos Tanács segíti.[9]

13.[10]

14. A tudományos munka végrehajtása érdekében:[11]

a) a belügyminiszter - a Belügyi Tudományos Tanács javaslata alapján -:[12]

aa) meghatározza a tudományos munka irányait, elveit, alapvető célját és a vele szemben támasztott főbb követelményeket,

ab) intézkedik a Belügyminisztérium egészét érintő új tudományos eredmények bevezetésére, rendelkezik a tudományos eredmények alkalmazásáról,

ac) elismeri a tudományos munkában belügyminisztériumi szinten élenjárók munkáját,

ad) megrendeléseket ad belügyminisztériumi, illetve szakágazati szintű kutatások elvégzésére,

ae) jóváhagyja a kutatási főirányokat,

b) a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára - általa átruházott jogkörben a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) vezetője - a Főosztály közreműködésével:

ba) előkészíti a belügyminiszter tudományos munkára vonatkozó döntéseit,

bb) megrendeléseket ad meghatározott célú és témájú kutatásokra,

bc) működteti a Belügyi Tudományos Tanácsot,

bd) koordinálja a belügyi szervek tudományos tanácsainak tevékenységét,[13]

c) a Főosztály

ca) végzi a belügyi tudományos munka koordinálását, átfogó tervezését, szervezését és a kapcsolódó döntések előkészítését,

cb) figyelemmel kíséri a belügyi tudományos munka irányelvei megvalósulását, a legfontosabb kutatásokat és önkéntes hozzájárulás alapján nyilvántartja a tudományos minősítéssel rendelkező kutatókat és munkatársakat,

cc) összegzi a Belügyi Tudományos Tanács javaslatait,

cd) tervezi és kezeli a Belügyminisztérium tudományos feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat,

ce) nyilvántartja a Belügyminisztériumot és az önálló belügyi szerveket érintő tudományos kutatói és tudományos pályázati tevékenységet,

cf) ellátja a Magyar Tudományos Művek Tárával kapcsolatos ágazati feladatokat,

cg) működteti a Kutatáskoordinációs Bizottságot,[14]

ch) működteti a doktori kollégiumot.[15]

15.[16]

16. A belügyi tudományos tevékenység finanszírozása a Belügyminisztérium költségvetésének terhére, a tudományos tanácsok finanszírozása pedig az érintett szerv saját költségvetése terhére történik. Az ehhez szükséges kiadásokat a szervek évente tervezik, és elkülönítetten kezelik saját költségvetésükben. A belügyi tudományos tevékenység finanszírozási forrásait különösen[17]

a) a kutatási főirányokba tartozó kutatások kiadásaira, az ágazati stratégiai elképzelések végrehajtását elősegítő egyéb kutatások támogatására;

b) a tudományos pályázati rendszer működtetésére;

c) a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fenntartására;

d) tudományos konferenciák, rendezvények finanszírozására;

e) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak tudományos képzésének támogatására;

f) a Belügyi Tudományos Tanács működtetésére;

g) a tudományos információs rendszer kiépítésére és működtetésére;

h) a tudományos tevékenység elismerésére a Kiváló tudományos munkáért, valamint Kiváló tudományszervezői munkáért érmek adományozására[18]

kell fordítani.

A Belügyi Tudományos Tanács

17. A Belügyi Tudományos Tanács - a belügyi ágazat vezetői tevékenységének tudományos megalapozása érdekében - a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára irányításával működik.[19]

17/A. A Belügyi Tudományos Tanács keretein belül működik a szakterületeken elméleti munkásságot folytató doktorjelöltek és tudományos fokozattal rendelkező kutatók közössége, a doktori kollégium. A doktori kollégium tudományos és kulturális programok szervezésével támogatja a doktorjelölteket és a kutatókat szakmai felkészültségükben, tudományos előmenetelükben.[20]

18. A Belügyi Tudományos Tanács véleményező és a Belügyminisztérium egészét érintő tudományos kutatási célkitűzések meghatározása terén javaslattevő testület. Alaprendeltetése a belügyi tudományos értékek feltárásának elősegítése, a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának szorgalmazása, valamint a belügyi tudományos tevékenység tudományrendszertani helyének és szerepének erősítése, központi szintű összegzése.[21]

19. A Belügyi Tudományos Tanács[22]

a) állást foglal a belügyi tudományos tevékenységet érintő kérdésekben;

b) javaslatot tesz a belügyi tudományos kutatás irányainak kijelölésére;[23]

c) összesíti a tudományos kutatások eredményeit, ajánlásokat tesz azok hasznosítására;

d) figyelemmel kíséri a belügyi szervek tudományos tanácsainak, tudományos bizottságainak működését, kutatási és fejlesztési eredményeit;[24]

e) véleményt nyilvánít a Belügyminisztérium által meghirdetésre kerülő tudományos kutatási pályázati témákról, valamint javaslatot tesz azokra, továbbá koordinálja a belügyi szervek tudományos pályázatainak meghirdetését;[25]

f) véleményezi a Belügyminisztérium hosszú és középtávú, valamint éves kutatási tervét, továbbá a Belügyminisztérium ágazati stratégiájának tervezetét;

g) javaslatot tesz a rendelkezésre álló költségvetési keret felhasználására;

h) kapcsolatot tart a Magyar Tudományos Akadémiával és más tudományos intézményekkel, valamint a társminisztériumok tudományos szerveivel;[26]

i) javaslatot tesz a belügyi tudományos tevékenységet, és a belügyi tudományos tevékenység támogatását kiemelkedő szinten végzők elismerésére;

j) figyelemmel kíséri a doktori (PhD) képzésben résztvevők helyzetét és a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének működését.[27]

19/A. A Belügyi Tudományos Tanács szervezetét[28]

a) az elnök,

b) a tudományos alelnök,[29]

c) az ügyvezető alelnök,

d) az elnök által felkért tagok (a továbbiakban: tagok),

e)[30]

f) a tanácskozási jogú résztvevők

alkotják.

20. A Belügyi Tudományos Tanács elnöke a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, tudományos alelnöke és ügyvezető alelnöke a Belügyminisztérium állományába tartozó munkatárs. Az elnök, a tudományos alelnök és az ügyvezető alelnök feladat- és hatáskörét, jogkörét, valamint a tagok felkérésének rendjét a Belügyi Tudományos Tanács ügyrendje határozza meg.[31]

21. A Belügyi Tudományos Tanács tagjai a Belügyminisztérium hivatali egységeinek és a belügyi szerveknek a belügyi tudományos életben jelentős eredményeket elért, szakmai megbecsüléssel rendelkező képviselői.[32]

21/A. A Belügyi Tudományos Tanács tanácskozási jogú résztvevői a tudományos tanácsok elnökei.[33]

21/B. A Belügyi Tudományos Tanács tagjainak javaslata alapján a Belügyi Tudományos Tanács elnöke tiszteletbeli elnöki címet adományozhat annak a személynek, aki munkájával a belügyi tudományos életben elévülhetetlen érdemeket ért el. A címmel feladat- és hatáskör nem jár.[34]

22. A Belügyi Tudományos Tanács ügyrendjét és éves munkatervét maga állapítja meg.[35]

23. A Belügyi Tudományos Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet a Főosztály támogatja munkaprogramjainak előkészítésével, az ezzel kapcsolatos szervezéssel és adminisztrációval.[36]

23/A. A Belügyi Tudományos Tanács szakterületeknek megfelelő kutatási szekciókat, ezen belül állandó vagy ad hoc munkacsoportokat hozhat létre.[37]

24. A belügyi tudományos tevékenység tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása érdekében a belügyi szervek vezetői, tudományos tanácsai együttműködnek a Belügyi Tudományos Tanáccsal.[38]

A Kutatáskoordinációs Bizottság[39]

24/A. A Kutatáskoordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)

a) koordinálja és egyezteti a Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél folytatott tudományos kutatási témákat,

b) vizsgálja a kutatási kérelmek (a továbbiakban: kérelem) módszertani megfelelőségét,

c) javaslatot tesz a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egység vagy a belügyi szerv részére a kérelem befogadhatóságára.

24/B. A Bizottságot a Főosztály vezetője (a továbbiakban: vezető) vezeti.

24/C. A Bizottság tagjait a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára kéri fel. A tagok megbízatása visszavonásig érvényes.[40]

24/D.[41]

24/E. A Belügyminisztérium hivatali egységeinél, illetve a belügyi szerveknél a tudományos kutatás megkezdése - a 24/F. pont szerinti esetek kivételével - kérelemhez, engedélyhez kötött. A kérelem a Belügyi Tudományos Tanács weboldalán (www.bm-tt.hu), elektronikus formában érhető el.

24/F. Kérelemhez, engedélyhez nem kötött kutatások:

a) a Belügyminisztérium és a belügyi szerv vezetője által megrendelt kutatások;

b) a szervezeti felelősségi hatáskörbe tartozó, a szervezeti tevékenységhez, a szervezeti stratégiához és fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések, innovációs folyamatok;

c) a hazai és nemzetközi pályázatok keretében folytatott kutatások;

d)[42]

24/G. A Bizottság a kérelem benyújtását követő ülésén kutatás-módszertani szempontok alapján megvizsgálja a kérelmet, és azt a kérelem befogadhatóságára vonatkozó javaslatával együtt megküldi a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egység, illetve belügyi szerv részére.

24/H. A kérelem szakterületi befogadhatóságáról és a kutatás engedélyezéséről az érintett belügyminisztériumi hivatali egység, illetve belügyi szerv dönt.

A tudományos pályázati rendszer

25. A belügyi tudományos pályázati (a továbbiakban: tudományos pályázat) rendszert a szakmai és tudományos tevékenység fejlesztése, színvonalának emelése érdekében kell működtetni.

26. A tudományos pályázat témától függően nyílt, illetve zártkörű lehet. Törekedni kell a nyilvános pályázatok meghirdetésére.

27. Pályázati felhívás a belügyi tudományos munka alapelveivel, céljaival, feladataival összhangban írható ki.

28. Tudományos pályázatot hirdethet[43]

a) a belügyminiszter,

b) a Belügyminisztérium államtitkárai és helyettes államtitkárai,

c) a belügyi szerv vezetője,

d) a Belügyi Tudományos Tanács,

e) a tudományos tanácsok.

29.A tudományos pályázati felhívás tartalmazza:

a) a pályáztató megnevezését;

b) a tudományos pályázat címét;

c) pályázati program céljait;

d) a pályázható témakörök megfogalmazását;

e) a pályázói kör meghatározását, a pályázók pályázattal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

f) a díjazás módját és mértékét;

g) pályamű formai és terjedelmi követelményeit, a pályázat érvényességének speciális feltételeit;

h) pályázat benyújtásának módját;

i) a beküldés és elbírálás határidejét;

j) a pályázat elbírálásának speciális szempontjait;

k) a pályázatkezelő nevét, elérhetőségét;

l) a pályázat eredménye kihirdetésének idejét, helyét;

m) a pályázattal kapcsolatos további információk forrását;

n) a pályamű hasznosítása esetén a szerzőt megillető jogokat.

30. Pályázni egyénileg vagy csoportonként, illetve egy vagy több művel is lehet. Pályázati felhívás ettől eltérő feltéteket is megállapíthat.[44]

31. Pályázni - figyelemmel a pályázati felhívásban rögzített feltételekre - az ajánlott témakörökben lehet, amelyek az ágazat színvonalasabb tevékenységét ösztönzik, újszerűek, továbbá elősegítik hazánk biztonságpolitikai, bel- és igazságügyi együttműködését.

32. A pályaműveket a meghirdető által felkért független, tudományos fokozattal rendelkező szakértők véleményének figyelembevételével szakbizottság értékeli, amely dönt a pályaművek helyezéséről, és javaslatot tesz további hasznosításukra.[45]

33. A pályaművek elbírálásánál lényeges szempont a belügyi ágazathoz való orientáció, a gyakorlati alkalmazhatóság és tudományos igényű feldolgozás.

A tudományos munka elismerése

34. Az elismerések adományozásának célja a Belügyminisztérium előtt álló tudományos feladatok magas szintű megoldásának ösztönzése, a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban álló oktatók, kutatók és más dolgozók kiemelkedő, huzamosan tartó magas színvonalú tevékenységének elismerése.[46]

35. A Belügyi Tudományos Tanács a belügyi tudományos tevékenység elismerésére érmeket és okleveleket adományoz, melyek névadója Prof. Dr. Szabó András. A tanács által alapított Szabó András-érmek:[47]

a) Kiváló tudományos munkáért[48]

Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát hosszú időn keresztül kiemelkedően, alkotó módon végezték, és jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium hazai, valamint nemzetközi hírnevének erősítéséhez. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány megteremtését.[49]

b) Kiváló tudományszervezői munkáért[50]

Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat huzamosan magas színvonalon látták el és munkájukkal jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium tudományos eredményeihez.[51]

35/A. A Belügyi Tudományos Tanács által adományozott Szabó András-oklevél:[52]

a) Kiváló tudományos munkáért

Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát kiemelkedően, alkotó módon végezték. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány erősödését.[53]

b) Kiváló tudományszervezői munkáért

Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat magas színvonalon látták el.

36. Kivételesen - érdemeikre tekintettel - a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyeknek is adományozható érem vagy oklevél elismerés.[54]

37. Az érem egyik oldalán "Kiváló tudományos munkáért" vagy "Kiváló tudományszervezői munkáért" felirat és a névadó arcképe áll, a másik oldalán pedig az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje található.[55]

37/A. Az oklevélen "Kiváló tudományos munkáért" vagy "Kiváló tudományszervezői munkáért" felirat, az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje és a névadó arcképének lenyomata található.[56]

38. Évente kategóriánként egy-egy elismerés adományozható. Az érem és az oklevél - kategóriánként - ugyanazon személynek csak egyszer adományozható.[57]

39. Az utasítás hatálybalépése előtt a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által 2000-től adományozott "Rendvédelem Tudományért" és a "Tudományos Munkáért" emlékérmeket ezen utasításban meghatározott érmekkel egyenértékűnek kell tekinteni.[58]

40. Az érmek és az oklevelek odaítélése az utasítás hatálya alá tartozó szervek és szervezetek véleményének bekérése alapján, a Belügyi Tudományos Tanács javaslatára, a Belügyi Tudományos Tanács elnökének hatáskörében történik.[59]

41. Az érmek és az oklevelek átadására a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett központi belügyi ünnepségen kerül sor.[60]

A tudományos együttműködés

42. A tudományos együttműködés célja a Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél folyó tudományos munka színvonalának emelése, eredményességének fokozása, valamint az egyes kutatások közötti indokolatlan átfedések kiküszöbölése.[61]

43. A lehetőségek figyelembevételével tudományos együttműködést kell kialakítani és fenntartani:

a) a Belügyminisztérium és más minisztériumok, autonóm államigazgatási szervek, valamint a kormányhivatalok tudományos szervei, testületei között;[62]

b) a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek tudományos tanácsai között;[63]

c) a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek és a belföldi felsőoktatási intézmények, doktori iskolák, tudományos intézetek között;[64]

d) a Belügyminisztérium és az annak tevékenységéhez kapcsolódó szervek, tudományos társaságok, alapítványok között;[65]

e) a külföldi, elsősorban az EU-tagállamok, valamint a szomszédos országok belügyi tudományos szervezeteivel, közigazgatási, rendvédelmi és vízügyi szerveivel, oktatási, képzési intézményeivel;[66]

a nemzetközi megállapodások figyelembevételével, különös tekintettel a tudományos és szakmai információk kölcsönös cseréjére, a tanintézeti hallgatók tudományos munkára való felkészítésére és bevonására, tudományos rendezvények közös megtartására.

43/A. A Belügyi Tudományos Tanács ügyvezető alelnöke a 7. pont b) alpontjában megjelölt doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése érdekében, a gyakornoki rendszer működési rendje alapján:[67]

a) a doktorandusz gyakornoki rendszerre vonatkozó pályázatokat előkészíti, és jóváhagyásra felterjeszti,

b) az instruktorok kijelölését előkészíti,

c) a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek és a doktori iskolák közötti összekötők kijelölését előkészíti,[68]

d) a doktorandusz gyakornokok által készített publikációknak a Belügyi Szemlében és a Belügyminisztérium egyéb szakmai folyóirataiban történő megjelentetését előkészíti.

A tudományos információellátás rendje

44. A tudományos információellátás feladata, hogy gyűjtse, feltárja, tárolja és a felhasználók részére biztosítsa a Belügyminisztérium hivatali egységei és a belügyi szervek részére fontos tudományos ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását. Segítse elő a Belügyminisztérium és a belügyi szervek előtt álló feladatok végrehajtásának tudományos megalapozását.[69]

45. A Főosztály a belügyi tudományos munka valamennyi területét átfogó, egységes, a kor színvonalán álló információs rendszert épít ki, valamint koordinálja a tudományos tájékoztatást és a kutatások nyilvántartását.[70]

45/A. A tudományos kutatások átfedésének elkerülése és áttekinthetősége, valamint az ágazat előtt álló szakmai feladatok tudományos támogatása céljából, a Főosztály Belügyi Tudományos Adattárat (a továbbiakban: Adattár) működtet.[71]

45/B. Az Adattár kiterjed[72]

a) a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött és a szervezeti adminisztrátor által rögzített, valamint az intézményi adminisztrátor által ellenőrzött és jóváhagyott tudományos művekre és a kutatók a Magyar Tudományos Művek Tárában megjelenített tudományos tevékenységével kapcsolatos adataira;

b) a belügyi forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján díjazásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művekre és a kutatók szerződésben foglalt tudományos tevékenységével kapcsolatos adataira;

c) a nem belügyi forrásból készült, a kutató által önkéntesen átadott és közzétenni kívánt tudományos művekre és a kutatók által önkéntesen átadott adatokra.

45/C. A 45/B. pontban foglalt kutatások esetében a Belügyminisztérium, valamint a belügyi szervek képzésért és kutatásért felelős vezetői évente egyszer adatot szolgáltatnak az Adattár részére.[73]

45/D. Az Adattár a 2022. január l-jét követően folytatott kutatások tekintetében, a kutatási megállapodás erre vonatkozó rendelkezése alapján tartja nyilván a kutatásokat, rendelkezésre állás esetén a kutatási eredmények online elérhetőségét, valamint a kutatókat.[74]

45/E. Az Adattár a kutatásokat, rendelkezésre állás esetén a kutatási eredmények online elérhetőségét a 2022. január l-jét megelőzően befejezett vagy folyamatban lévő kutatások tekintetében, továbbá a kutatók személyes adatait a kutató előzetes hozzájárulása esetén tarthatja nyilván.[75]

45/F. Az Adattár a Belügyi Tudományos Tanács honlapján érhető el.[76]

46. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a belügyi tudományos munkáról szóló 31/2000. (BK 20.) BM utasítás hatályát veszíti.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter