12/2022. (VI. 28.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára - a miniszterelnök jóváhagyásával - a következő utasítást adom ki:

1. § A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. §[1]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Jóváhagyom:

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 12/2022. (VI. 28.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Belügyminisztérium jogállása és alapadatai

1. § (1) A Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amely gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

(2) A minisztérium alapadatai a következők:

a) megnevezése: Belügyminisztérium,

b) rövidítése: BM,

c) angol megnevezése: Ministry of Interior,

d) német megnevezése: Ministerium für Inneres,

e) francia megnevezése: Ministère de l'Intérieur,

f) postacíme: 1051 Budapest V., József Attila utca 2-4.,

g) postafiók címe: 1903 Budapest, Pf. 314,

h) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): belügyminiszter,

i) alapítója: Magyarország Országgyűlése,

j) alapítás dátuma: 1848. április 11.,

k) alapító okirat kelte, iktatási száma: 2019. március 29., KIHÁT/426/3/2019.,

l) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,

m) számlavezetője: Magyar Államkincstár,

n) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483305-00000000,

o) adóigazgatási azonosító száma: 15311605-2-41,

p) PIR törzsszáma: 311607,

q) kormányzati funkció szerinti besorolás: 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység.

(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország költségvetésének XIV. Fejezete.[2]

2. A minisztérium szervezete

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a miniszteri kabinet, az államtitkári kabinet, a titkárság és a főosztály.

(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.

3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium hivatali szervezeteinek (a továbbiakban: hivatali egységek) feladatait a 2. függelék tartalmazza.

(3) A minisztérium szervezeti egységeit a 3. függelék tartalmazza.

(4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését, továbbá a tulajdonosi joggyakorló nevében és helyett, megbízáson alapuló meghatalmazással eljáró tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol, a 4. függelék határozza meg.

(5) A minisztériumban a jogszabály-előkészítő tevékenység rendjét az 5. függelék tartalmazza.

(6) A minisztériumban a kiadmányozás rendjét a 6. függelék tartalmazza.

(7) A miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, az egészségügyi, a köznevelési, a szociális, a fogyatékosságügyi és a társadalmi esélyteremtési ágazatban működő országos hatáskörű költségvetési szervek (kivéve a középirányító szerv közreműködésével irányított intézményeket) vezetői, vezető-helyettesei és gazdasági vezetői, valamint a tankerületi igazgató és tankerületi központ gazdasági vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a 7. függelék tartalmazza.[3]

(8) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésén túlmenően a hivatali egységek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek felsorolását a 8. függelék tartalmazza.

(9) A minisztériumban alkalmazott iratmintákat a 9. függelék tartalmazza.

II. A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

3. A miniszter

4. § (1) A miniszter a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelően, a Kormány általános politikájának keretei között

a) vezeti a minisztériumot,

b) részt vesz a kormányzati munkában,

c) az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja az önálló belügyi szervek szakigazgatással és a közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét, valamint

d)[4]

(2) A miniszter mint a minisztérium vezetője különösen

1. meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait,

2. gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotásáról és kiadásáról, a magasabb szintű jogszabályok előkészítéséről, valamint utasításokat ad ki,

3. felelős a belső kontrollrendszer keretében - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő kontrollkörnyezet, integrált kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer és nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért,

4. meghatározza és jóváhagyja a minisztérium jogalkotási munkatervét, az ágazati célkitűzéseket és a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet szerinti intézményi munkatervet (a továbbiakban: intézményi munkaterv), valamint az intézményi munkatervről készített éves beszámolót,

5. jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

6. jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot,

7. meghatározza a belügyi szervezet - államtitkárok, valamint helyettes államtitkárok általi - irányítási rendjét, a személyzeti, a munkaügyi és a szervezési hatásköröket, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, a minősített adatok védelmének, a személyes adatok kezelésének, valamint a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesítésének előírásait,

8. megállapítja a szervezetirányítás és felügyelet rendjét, a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek létszámát, javadalmazásuk és a juttatási rendszer főbb szabályait,

9. jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a miniszter által alapított költségvetési szervek alapító okiratát, az azokat szakmailag felügyelő hivatali egység vagy önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára,

10. jóváhagyja a feladat- és hatáskör szerint érintett vezetők javaslatára az országos hatáskörű önálló belügyi szervek - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével - szervezeti és működési szabályzatait, amelyek a közigazgatási államtitkár útján, a 4. függelékben foglalt táblázat B) alcím

a) 1-4. és 6-7. sorában meghatározott önálló belügyi szervek esetében a rendészeti államtitkár,

b) 5., 8. és 10-18. sorában meghatározott önálló belügyi szervek esetében a jogi és koordinációs helyettes államtitkár[5]

által lefolytatott koordinációt követően kerülnek felterjesztésre,

11. jóváhagyja a feladat- és hatáskör szerint érintett vezetők javaslatára az önálló belügyi szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek új állománytáblázatát, továbbá szervezeti egységeinek állománytáblázat-módosítását, amelyek a közigazgatási államtitkár útján, a személyügyi helyettes államtitkár által lefolytatott koordinációt követően kerülnek felterjesztésre,

12. jóváhagyja - a közigazgatási államtitkár útján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik,

13. ellátja a polgári válságkezelési és a katasztrófavédelmi feladatok kormányzati koordinációját,

14. irányítja a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot,

15. ellátja a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság elnöki teendőit,

16. gyakorolja az oktatási jogok biztosa és a jogvédelmi biztos feletti munkáltatói jogokat,

17. gyakorolja az irányítása, felügyelete alá tartozó, az egészségügyi, a köznevelési, a szociális, a fogyatékosságügyi és a társadalmi esélyteremtési ágazatban működő országos hatáskörű költségvetési szervek (kivéve a középirányító szerv közreműködésével irányított intézményeket) vezetői tekintetében a munkáltatói jogokat a 7. függelék szerint,[6]

18. kinevezési jogot gyakorol a tankerületi központok tankerületi igazgatói tekintetében,

19. jogszabály alapján a Kormány nevében ellátja az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap (a továbbiakban: E. Alap) felügyeletét, illetve felügyeli gazdálkodását,

20. jogszabály szerint tagot delegál a térségi fejlesztési tanácsokba,

21. irányítja a jogszabályban irányítása alá rendelt központi hivatalokat és a minisztérium alá tartozó költségvetési intézményeket,

22. ellátja a Roma Koordinációs Tanács elnöki teendőit,

23. ellátja a Felzárkózást Segítő Gazdasági Fórum elnöki teendőit,

24. ellátja a Szakmajegyzékben meghatározott, az ágazatához tartozó szakmákért, valamint a programkövetelmények nyilvántartásában szereplő szakmai képzésekért felelős miniszteri feladatokat,

25. gyakorolja az állami tulajdonban és fenntartásban lévő - középirányító szerv közreműködésével irányított - egészségügyi intézmények esetében az egészségügyről szóló törvény szerinti, a miniszter kizárólagos irányítási jogkörébe tartozó fenntartói jogokat,

26. az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó felelőssége körében biztosítja az európai uniós fejlesztési források felhasználásával megvalósuló, jogszabályban meghatározott programok irányító hatósági feladatainak ellátását,

27. kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg.

(3) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott feladatokat.

5. § (1) A miniszter irányítja[7]

a) a parlamenti államtitkár,

b) a rendészeti államtitkár,

c) a fogyatékosságügyi államtitkár,

d) az egészségügyi államtitkár,

e) a köznevelési államtitkár,

f) a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár,

g) a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár,

h) a miniszteri biztos,

i) a közigazgatási államtitkár,

j) a miniszteri kabinet vezetője (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke),

k) az Ellenőrzési Főosztály vezetője,

l) a sajtófőnök,

m) a sajtófőnök útján a Kommunikációs Főosztály vezetője,

n) az Indonéz Köztársaság közúthálózata útdíjfizetési rendszerének létrehozása és fejlesztése tekintetében Magyarország által biztosított szakmai támogatásokért felelős kormánybiztossal egyetértésben a Kormánybiztosi Titkárság II. vezetője,

o) a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztossal egyetértésben a Miniszterelnöki Biztosi Titkárság I. vezetője,

p) a licenc képzés továbbfejlesztéséért, valamint az egészségügyi szakmai továbbképzés rendszerével kapcsolatos kormányzati feladatokban való közreműködésért felelős miniszterelnöki biztossal egyetértésben a Miniszterelnöki Biztosi Titkárság II. vezetője,

q) az Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága vezetője

tevékenységét.

(2) A miniszter felügyeli

a) az oktatási jogok biztosa és az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala,

b) a jogvédelmi biztos és az Integrált Jogvédelmi Szolgálat

tevékenységét.

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

7. § (1) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, közreműködői jogokat a jogszabály vagy megállapodás alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok felett, ennek keretében a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről.

(2) A miniszter szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol azon gazdasági társaságok felett, amelyek tekintetében

a) az irányítása alá tartozó költségvetési szervet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rendeletében tulajdonosi joggyakorlóként kijelölte, vagy

b) az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vezetője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozóan kötött megbízási szerződésen alapuló meghatalmazást elfogadta.

(3) A miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e Szabályzatban foglalt minisztériumi irányítási rendtől, valamint a háttérintézményi irányítási, felügyeleti, továbbá tulajdonosi, alapítói joggyakorlási rendtől írásbeli utasításával eltérhet, illetve az irányítási jogköröket és az ezek gyakorlása körében történő kiadmányozást magához vonhatja.

8. § (1) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 21. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően - jogszabály, kormányhatározat vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - általános helyettesítési joggal, miniszterhelyettesként a parlamenti államtitkár helyettesíti.

(2) A minisztert

a) a rendvédelemmel és a közbiztonsággal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a rendészeti államtitkár,

b)[8]

helyettesíti.

(3) A miniszter és a parlamenti államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén, a miniszter iránymutatása szerint eljárva a minisztert[9]

a) az egészségüggyel, az egészségbiztosítással, az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési, valamint a kábítószer-megelőzéssel és a kábítószerügyi koordinációs feladatokkal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az egészségügyi államtitkár,

b) a közneveléssel, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a köznevelési államtitkár,

c) a szociális szolgáltatásokkal, a gyermekek és a fiatal felnőttek védelmével kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár,

d) a foglalkozási rehabilitációval, a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségével, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a fogyatékosságügyi államtitkár,

e) a társadalmi esélyteremtéssel és a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár,

f) a miniszter 7. függelék szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása során - a (4) bekezdés c) pontjában foglalt ügyek kivételével - a közigazgatási államtitkár

helyettesíti.

(4) A miniszter nem helyettesíthető

a) a miniszteri rendelet, a miniszter által kiadott normatív utasítás, illetve a más miniszternek a miniszterrel egyetértésben kiadandó rendeletéhez adott egyetértési nyilatkozat aláírásában,

b) a miniszter irányítása, fenntartói joggyakorlása alatt működő intézmény

ba) alapításával, átalakításával, megszüntetésével,

bb) szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével -

kapcsolatos döntések meghozatalában,

c) a miniszter 4. § (2) bekezdés 16. pontja és 7. függelékben foglalt táblázat 1., 2. és 4. pontja szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása során,

d) a Magyarország állami kitüntetéseinek adományozására vonatkozó, a miniszterelnöknek szóló javaslat megtétele tekintetében,

e) a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek címzett ügyiratok aláírásában,

f) a miniszter által adományozható elismerés (díj, Miniszter Elismerő Oklevele) oklevelének aláírásában.

(5) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén a Kormány ülésén a parlamenti államtitkár, egyidejű akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a miniszter által egyedileg kijelölt államtitkár helyettesíti.

(6) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.

4. Az államtitkárok

9. § A minisztériumban

a) közigazgatási államtitkár,

b) parlamenti államtitkár,

c) fogyatékosságügyi államtitkár,[10]

d) rendészeti államtitkár,

e) egészségügyi államtitkár,

f) köznevelési államtitkár,

g) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár

h) társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár[11]

működik.

10. § Az államtitkárok

a) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,

b) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

c) koordinálják a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ágazati feladatokkal kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat,

d) elősegítik a miniszter országgyűlési képviseletét, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel kapcsolatot tartanak, koordinálják a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködést, helyettesítik a minisztert,

e) összehangolják - a közigazgatási államtitkár útján - a helyettes államtitkárok parlamenti és általános kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét,

f) közreműködnek a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában; ennek során különösen

fa) gondoskodnak a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika érvényesítéséről,

fb) ellátják a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat,

fc) irányítják a parlamenti pártközi egyeztetési mechanizmusokat,

fd) a minisztériumi jogszabály-előkészítés során részükre megküldött tervezetekkel kapcsolatban álláspontot alakítanak ki,

g) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza,

h) szakterületükön gondoskodnak az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről,

i) ha feladatellátásuk során más államtitkár szakmai irányítása alá tartozó szerv közvetlen megkeresése iránt intézkednek, a megkeresés tényéről és tartalmáról a megkeresett szerv szakmai irányítását ellátó belügyi szakterületi államtitkárt tájékoztatják.

11. § A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek az államtitkárok részére - felhívásra -, feladataik ellátása körében közvetlenül információt biztosítanak.

5. A közigazgatási államtitkár

12. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti hatásköröket.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Kit. szerinti, az egyes tisztségviselők tevékenységének irányításával kapcsolatos hatásköröket.

13. § (1) A közigazgatási államtitkár irányítja

a) a személyügyi helyettes államtitkár,

b) a jogi és koordinációs helyettes államtitkár,

c) a gazdasági helyettes államtitkár,

d) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár,

e) a közfoglalkoztatási helyettes államtitkár,[12]

f) a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár,

g) az informatikai helyettes államtitkár,

h) a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,

i) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár,

j) a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek

tevékenységét, kivéve az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos felelős hatósági és irányító hatósági feladatokat, amelyek tekintetében az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár nem utasítható.

(2) A közigazgatási államtitkár ellátja az önálló belügyi szervek miniszteri irányításából - a miniszter rendelkezése alapján - adódó feladatokat.

14. § (1) A közigazgatási államtitkár a hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében

a) gondoskodik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítéséről,

b) javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási munkatervére, folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási munkatervi feladatok teljesítését, valamint összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatai előkészítését,

c) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

f) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,

g) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a kabinetüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,

h) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést,

i) felelős a minisztérium és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért,

j) felel az intézményi munkaterv elkészítéséért, nyomon követéséért, felülvizsgálatáért és az intézményi munkaterv éves beszámolójának összeállításáért,

k) kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium integritásirányítási rendszerét, amelynek keretében irányítja az integritás-tanácsadó tevékenységét.

(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és szervezeti működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével; szervezetirányító feladataival összefüggésben belső szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,

c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért,

d) a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,

h) irányítja az ügykezeléssel, a minősített adatok védelmével, a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatok ellátását.

15. § (1) A közigazgatási államtitkár - alárendeltségüktől függetlenül - biztosítja a hivatali egységek, az önálló belügyi szervek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen

a) jogszerűségi és közigazgatás-szervezési szempontból véleményezi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által kidolgozott szakmai koncepciókat, a szabályozást igénylő kérdésekben gondoskodik a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek elkészítéséről,

b) véleményezi a miniszter és az államtitkárok közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek és az önálló belügyi szervek személyzeti, munkaügyi és szervezeti tárgykörre irányuló normatív döntéseinek tervezeteit,

c) koordinálja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által végzett, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott hivatalos statisztikai tevékenységet, ezáltal biztosítja a statisztikai feladatok fejlesztése, előállítása és közzététele szakmai függetlenségét.

(2) A közigazgatási államtitkár

a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten,

b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok észszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,

c) a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egység, a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egység és minisztériumi szerv közreműködésével szakmai szempontból előkészíti a miniszter, valamint az államtitkárok döntéseit, ha azok közvetlen irányítása alatt nincs az ügyben feladat- és hatáskör szerint érintett hivatali egység, minisztériumi szerv,

d) az alapvető jogok biztosának felkérése alapján elvégzi, elvégezteti az alkotmányossági vizsgálatot mindazon területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül a miniszter vagy az államtitkárok alárendeltségébe,

e) tájékoztatja a főosztályvezetői és osztályvezetői megbízásra javasolt személyről a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát,

f) ellátja az Európai Unió 2014-2020 és 2021-2027 közötti pénzügyi időszakában a Belügyi Alapok monitoring bizottságainak elnöki feladatait,

g) felügyeli - a személyügyi helyettes államtitkár közreműködésével - a Belügyi Szemle Szerkesztőségét,

h) koordinálja a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos kormányzati intézkedések végrehajtását,

i) meghatározza a migrációs statisztikai adatfelvétel rendjét,

j) előterjeszti a vízumkiadási gyakorlatban alkalmazandó nemzeti konzultációs listát,

k) kapcsolatot tart a belügyi ágazathoz tartozó szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel,

l) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos műveletek ellátását,

m) ellátja az európai uniós forrásból származó támogatások felhasználásának rendjét szabályozó jogszabályokban a miniszter mint szakpolitikai felelős és mint konstrukciófelelős részére meghatározott feladatokat,

n) jóváhagyásra felterjeszti a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: közvetlen miniszteri irányítás alá tartozó rendvédelmi szerv) szervezeti és működési szabályzatát.

16. § A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek a közigazgatási államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.

17. § A közigazgatási államtitkár - törvényben és e Szabályzatban meghatározott kivétellel - gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők felett.

18. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

19. § A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén

a) irányítási és igazgatási ügyekben a jogi és koordinációs helyettes államtitkár,

b) egyedi ügyekben a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár

helyettesíti.

6. A parlamenti államtitkár

20. § A parlamenti államtitkár a 10. § szerinti feladatkörét a 25. §-ban és a 30. §-ban foglaltakra tekintettel gyakorolja.

21. § A parlamenti államtitkár

a) ellátja a nemzetpolitikai stratégia tárcaszintű megvalósításáért felelős vezető feladatait,

b) tagként közreműködik a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság munkájában.

22. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A parlamenti államtitkár irányítja

a) a kabinetfőnöke,

b) a Parlamenti Főosztály vezetője

tevékenységét.

23. § Idegenrendészeti és menekültügyi szakmai kérdésekben a parlamenti államtitkár munkáját az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója támogatja.

24. § A parlamenti államtitkárt, ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el, akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a parlamenti államtitkár kabinetfőnöke

helyettesíti.

7. A fogyatékosságügyi államtitkár[13]

25. § A fogyatékosságügyi államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol[14]

a) a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségének elősegítésével,

b) a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtott pénzbeli ellátásokkal és szolgáltatásokkal,

c) a foglalkozási rehabilitációval,

d) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal

összefüggő feladatok tekintetében.

26. § A fogyatékosságügyi államtitkár felelős[15]

a) az általa irányított, koordinált szakterületre vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai előkészítéséért, módosításának kezdeményezéséért,

b) a szakterülete minisztériumközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért,

c) a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, és intézkedik azok végrehajtása érdekében,

d) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve a feladatkörébe tartozó európai uniós fejlesztések kialakításáért és végrehajtásáért,

e) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal járó feladatok elvégzéséért.

27. § A fogyatékosságügyi államtitkár ellátja[16]

a) az Országos Fogyatékosságügyi Tanács,

b) a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság,

c) az Emberi Jogi Munkacsoportról szóló 1039/2012. (II. 22.) Korm. határozat alapján létrejött Emberi Jogi Munkacsoport Szociális Ügyekért Felelős Tematikus Munkacsoportjának

elnöki feladatait.

28. § A fogyatékosságügyi államtitkár közreműködik a kohéziós célú támogatások kifizetését lehetővé tevő, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása és alkalmazása a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban elnevezésű horizontális feljogosító feltételek teljesítéséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, együttműködve az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral.[17]

29. § (1) A fogyatékosságügyi államtitkár feladatai ellátásának elősegítése érdekében kabinet működik.[18]

(2) A fogyatékosságügyi államtitkár irányítja

a) a fogyatékosságügyi helyettes államtitkár,

b) a kabinetfőnöke,

c) a Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

(3) A fogyatékosságügyi államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörben jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) a fogyatékosságügyi feladatkörében a fogyatékosságügyi helyettes államtitkár,

b) az a) ponton kívüli feladatkörében a kabinetfőnöke

helyettesíti.

8. A rendészeti államtitkár

30. § (1) A rendészeti államtitkár a 10. § szerinti államtitkári feladatokat a rendészeti ügyekben gyakorolja.

(2) A rendészeti államtitkár az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban együtt: a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek) tekintetében gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c) és e)-i) pontjában meghatározott jogosítványokat, valamint segíti a miniszter egyéb irányítási jogainak gyakorlását.

31. § (1) A rendészeti államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben - az érintett államtitkárokkal, helyettes államtitkárokkal, valamint a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek első számú vezetőivel együttműködve - gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A rendészeti államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő hivatali egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén az irányítása alatt álló szervek feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A rendészeti államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) szakterületén - a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban - gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, és meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,

b) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, feladatkörében véleményt nyilvánít a véleményezésre érkezett előterjesztés, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetéről,

c) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

d) közreműködik a rendvédelmi területet érintő jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban,

e) az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból támogatott, szakterületét érintő projektekben, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve, szakmailag közreműködik[19]

ea) a fejlesztésekre vonatkozó programok, az éves fejlesztési keret, valamint a támogatási konstrukciók kidolgozásában és végrehajtásában,

eb) a támogatott szakmai programok és projektek ágazati szakpolitikai szempontoknak megfelelő tervezésében, a szakmai tartalom előkészítésében, kidolgozásában, módosításában,

ec) a Belügyi Alapokhoz kapcsolódó tervezési, végrehajtási és monitoring feladatokban,

f) az irányítása alatt álló, feladat- és hatáskör szerint érintett minisztériumi szervezeti egység vezetőjének írásbeli kérelmére, a jogszabály-előkészítő és -véleményező tevékenysége során indokolt esetben engedélyezi a Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 27/2014. (XII. 23.) BM utasításban meghatározott kormányzati igazgatási irat (a továbbiakban: kormányzati igazgatási irat) nem kormányzati elektronikus levelezési címre történő továbbítását.

32. § (1) A rendészeti államtitkár az irányítása alatt álló szervek tekintetében

a) véleményezi az e szervek tevékenységét érintő javaslatokat, jelentéseket, előterjesztéseket, fejlesztési koncepciókat, szükség szerint jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadását kezdeményezi,

b) javaslatot tesz e szervek vezetőinek normatív utasítás kiadására vagy módosítására,

c) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására feladatot határoz meg, utasítást ad,

d) ellenőrzi a törvényes és rendeltetésszerű működést, a feladatok végrehajtását,

e) e szervek első számú vezetőinek előterjesztésére - az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve - jóváhagyja az európai és külpolitikai szempontokat érintő nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó javaslatokat, engedélyezi e szervek első számú vezetőinek külföldi utazásait,

f) törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad,

g) meghatározza a kormányzati döntés-előkészítéshez szükséges feladatokat,

h) javaslatot tesz e szervek első számú vezetőinek kinevezésére, továbbá véleményezi e szerveknél a miniszter hatáskörébe tartozó vezetői kinevezéseket,

i) fogadja és felterjeszti az e szervek által a miniszternek címzett dokumentumokat,

j) szakmai felügyeletet gyakorol, segíti a miniszter jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogkörének gyakorlását, ennek érdekében kezdeményezheti

ja) a gazdálkodás tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzés lefolytatását,

jb) a törvényes és rendeltetésszerű működés, valamint a feladatok végrehajtásának ellenőrzését,

jc) a belső kontrollrendszer kiépítése, működése tekintetében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelés elemzését, a működés gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének elemzését, vizsgálatát,

jd) a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás, a vagyon megóvásának és gyarapításának, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságának elemzését, vizsgálatát,

je) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban javaslat megtételét,

k) a személyügyi helyettes államtitkárral, valamint a jogi és koordinációs helyettes államtitkárral együttműködve véleményezi és jóváhagyásra felterjeszti az irányítása alatt álló szervek központi szerve, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szervezeti és működési szabályzatát,

l) véleményezi - a személyügyi helyettes államtitkárral, valamint a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve - e szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek új állománytáblázatát, továbbá szervezeti egységeinek állománytáblázat-módosítását,

m) ellátja e szervek miniszteri irányításából a miniszter rendelkezése alapján rá háruló további feladatokat.

(2) A rendészeti államtitkár egyéb feladatai körében

a) közreműködik - az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve - az európai uniós támogatásokat érintő megkereséseknek az irányítása alatt álló szervek részére történő koordinációjában,

b) biztosítja a miniszteri és kormányzati döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok összeállítását, valamint a miniszteri döntésből eredő feladatok megvalósulását,

c)[20]

(3) A rendészeti államtitkár a védelmi igazgatási jogkörében

a) irányítja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek Magyarország Alaptörvényében nevesített különleges jogrendi helyzetekben (a továbbiakban: különleges jogrend) történő felkészülésének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését, meghatározza e szervek tevékenységét különleges jogrend idején,[21]

b) meghatározza a minisztériumot érintő honvédelmi, valamint összehangolt védelmi tevékenységre vonatkozó feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, továbbá a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködési rendjét,

c) ellátja az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések (IPCRA) keretében a jóváhagyó hatóság (validating authority) feladatait,

d) koordinálja a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság ágazati szintű feladatainak ellátását.

(4) A rendészeti államtitkár véleményezi és - a személyügyi helyettes államtitkárral közösen - a miniszter részére felterjeszti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet területi besorolású szervei vezetőinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatokat.

(5) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély, valamint nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya vonatkozásában kormányhatározatban kijelölt véleményező testület tekintetében a rendészeti államtitkár[22]

a) helyettesíti a minisztert,

b) gondoskodik a titkársági feladatok megszervezéséről.

33. § (1) A rendészeti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

(2) A rendészeti államtitkár irányítja[23]

a) a kabinetfőnöke,

b) a Rendészeti Igazgatási Főosztály vezetőjének,[24]

c) a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága (Főosztály) vezetőjének,

d) - a kabinetfőnöke közreműködésével - a Rendészeti Koordinációs Főosztály vezetőjének,

e) - a kabinetfőnöke közreműködésével - a Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály vezetőjének[25]

tevékenységét.

(3) A rendészeti államtitkárt akadályoztatása esetén a kabinetfőnöke helyettesíti.

9. Az egészségügyi államtitkár

34. § (1) Az egészségügyi államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) az egészségügyi és egészségbiztosítási ágazat működésével, hazai és európai uniós fejlesztésével,

b) az egészségügyi ágazati, valamint az ágazati gazdasági stratégiai tervezéssel,

c) az egészségügyi ágazati informatika kialakításával,

d) a területfejlesztési és területi tervezési folyamatokban való egészségügyi ágazati részvétellel,

e) a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátással,

f) az állami tulajdonban és fenntartásban levő egészségügyi intézmények esetében a közvetlen betegellátói tevékenységgel,

g) a népegészségüggyel,

h) az ápolással,

i) az egészségügyi ágazat védelmi feladataival,

j) az egészségügyi ágazati szakmai képzéssel, a humánerőforrás-fejlesztéssel,

k) az egészségügyi ágazat területén - az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve - a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal,

l) a miniszter részére fenntartott jogkörök kivételével az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények fenntartói jogainak gyakorlásával,

m) a jogszabályban meghatározott kivétellel az egészségügyi ágazatban középirányító szerv közreműködésével irányított intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával,

n) - a csecsemőgondozás díj (a továbbiakban: CSED) és a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: GYED) kivételével - az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival,

o) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és azok járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatalok) egészségügyi és egészségbiztosítási pénztári feladatai szakmai irányításának koordinációjával,[26]

p) a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációval

q) az egészségügyi ágazat minőségügyi rendszerével és az annak egységes alkalmazását segítő követelményrendszer meghatározásával,[27]

r) a minőségfejlesztés keretében koordinált egészségügyi szakmai irányelvek fejlesztésével és a magyar egészségügyi ellátási standardok felülvizsgálatával, módosításával,[28]

s) az egészségügyi alapellátással, járó- és fekvőbeteg ellátással,[29]

t) a mentéssel, betegszállítással[30]

u) az egészségügyi intézmények, az egészségügyben működő szakmai kamarák törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzésével,[31]

v) az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár útján az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 35/A. §-a szerinti Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetői, az Eüak. 35/H. §-a szerinti önrendelkezési nyilvántartást vezető szervi és az Eüak. 35/L. §-a szerinti kapcsolati kódot kezelő szervi, valamint az Eüak. 19/A. §-a szerinti nemzeti kapcsolattartó szervi tevékenységgel és az Eüak. 35/E. § (2)-(4) bekezdése szerinti működtetői tevékenységgel[32]

összefüggő feladatok tekintetében.

(2) Az egészségügyi államtitkár képviseli az egészségügyi ágazatot a Katasztrófavédelmi Koordinációs Minisztériumközi Bizottságban.

(3) Az egészségügyi államtitkár ellátja

a) a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság,

b) a Kábítószerügyi Tanács,

c) az egészségügyi létfontosságú rendszerelemek meghatározása során az ágazati kijelölő hatósági feladatokban közreműködő Döntés-előkészítő Bizottság

elnöki feladatait.

(4) Az egészségügyi államtitkár az egészségügyi létfontosságú rendszerelemek tekintetében - egészségügyi ágazati kijelölő hatóságként - hatósági feladatokat lát el.

(5) Az egészségügyi államtitkár koordinálja a hazai klinikai vizsgálatokkal és orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását.[33]

35. § (1) Az egészségügyi államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.[34]

(2) Az egészségügyi államtitkár irányítja

a) az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár,

b) az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

c) az Egészségügyi Államtitkári Kabinet vezetője,

d) az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály vezetője,[35]

e)[36]

tevékenységét.

36. § Az egészségügyi államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben az irányítása alá tartozó, feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkár, egyéb esetekben a kabinetfőnöke helyettesíti.

10. A köznevelési államtitkár

37. § A köznevelési államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a nemzeti köznevelés,

b) a nemzeti köznevelés tankönyvellátása,

c) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza,

d) a felsőoktatásért felelős miniszterrel és a szakképzésért felelős miniszterrel együttműködve az oktatási nyilvántartások működtetése,

e) a Köznevelés Információs Rendszere oktatásszakmai fejlesztési koncepciója,

f) a társadalmi esélyegyenlőség köznevelésben való érvényesítése,

g) a köznevelési ágazat működése, hazai és európai uniós forrásokból történő fejlesztése,

h) a köznevelési ágazati költségvetési, gazdasági stratégia tervezése,

i) a köznevelési ágazat területén - az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve - a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok,

j) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos egyes fenntartói feladatok ellátása,

k) a köznevelésben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő igazgatási feladatok,

l) a külhoni közneveléssel kapcsolatos feladatok

tekintetében.

38. § (1) A köznevelési államtitkár ellátja a következő - az oktatáspolitikai döntések meghozatala szempontjából illetékességgel rendelkező - testületekkel kapcsolatos, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz útján meghatározott miniszteri feladatokat:

a) Országos Köznevelési Tanács,

b) Köznevelési Érdekegyeztető Tanács,

c) Országos Nemzetiségi Tanács,

d) Nemzeti Pedagógus Kar,

e) Köznevelés-stratégiai Kerekasztal.

(2) A köznevelési államtitkár kapcsolatot tart

a) az Oktatási Hivatallal,

b) a Klebelsberg Központtal,

és jogszabály felhatalmazása alapján közreműködik a velük kapcsolatos irányítói jogok gyakorlásában.

39. § A köznevelési államtitkár irányítja a köznevelési helyettes államtitkár tevékenységét.

40. § (1) A köznevelési államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A köznevelési államtitkár irányítja a titkárságvezetője tevékenységét.

41. § A köznevelési államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) a köznevelési helyettes államtitkár,

b) az a) pontban meghatározott személy akadályoztatása vagy távolléte esetén a köznevelési államtitkár titkárságvezetője

helyettesíti.

11. A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár

42. § A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a szociális, - a gyermekek napközbeni ellátása szolgáltatás kivételével - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal,

b)[37]

c)[38]

d)[39]

e) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokkal,[40]

f) a gyermekek és a fiatal felnőttek védelmével,

g)[41]

h) a szociális ágazati képzéssel, továbbképzéssel és humánerőforrás-fejlesztéssel,

i) a szociális ágazat területén - az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve - a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal,

j)[42]

k)[43]

l)[44]

m)[45]

n)[46]

o)[47]

összefüggő feladatok tekintetében.

43. § A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár ellátja

a)[48]

b)[49]

c)[50]

d) az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület,

e)[51]

f)[52]

elnöki feladatait.

44. § A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár irányítja

a) a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b)[53]

tevékenységét.

45. § (1) A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

46. § A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörben jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) szociális feladatkörében a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b)[54]

c) az a) ponton kívüli feladatkörében a kabinetfőnöke[55]

helyettesíti.

11/A. A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár[56]

46/A. § A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol[57]

a) az alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításával,

b) a romák társadalmi integrációjának elősegítésével,

c) a társadalmi esélyteremtéssel,

d) a roma nemzetiségi politikával,

e) a gyermekek esélyteremtésével, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási esélyegyenlőségének biztosításával,

f) a mélyszegénységben élők, a romák és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjához kapcsolódó stratégiák és programok egységes kormányzati koordinációjával,

g) a társadalmi esélyteremtés és a romák társadalmi integrációjának fő szakpolitikai elveinek és ehhez kapcsolódóan egyes nemzetiségi feladatok stratégiájának és koncepciójának meghatározásával, az ezekre vonatkozó döntési és költségvetési javaslatok kidolgozásával

összefüggő feladatok tekintetében.

46/B. § A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár ellátja[58]

a) az Emberi Jogi Munkacsoportról szóló 1039/2012. (II. 22.) Korm. határozat alapján létrejött Emberi Jogi Munkacsoport Romaügyekért Felelős Tematikus Munkacsoportjának,

b) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság,

c) a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága

elnöki feladatait.

46/C. § (1) A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.[59]

(2) A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár irányítja

a) a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár,

b) a kabinetfőnöke,

c) az Esélyteremtési Koordinációs Főosztály vezetőjének és

d) - kabinetfőnöke közreműködésével - a Társadalmi Esélyek Kommunikációs és Elemzési Osztálya vezetőjének

tevékenységét.

46/D. § A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörben jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén[60]

a) a társadalmi felzárkózási feladatkörében a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár,

b) az a) ponton kívüli feladatkörében a kabinetfőnöke

helyettesíti.

12. A kabinetfőnök

47. § A kabinetfőnök főosztályvezető jogállású vezető, munkáját közvetlenül a politikai felsővezető irányítása alatt végzi, tevékenységéért a politikai felsővezetőnek tartozik felelősséggel.

48. § A kabinetfőnök a politikai felsővezető nevében és megbízásából

a) meghatározott feladatokat adhat a kabinethez tartozó politikai főtanácsadóknak, tanácsadóknak,

b) halasztást nem tűrő esetekben közvetlenül - egyébként szolgálati úton - tájékoztatást, jelentést kérhet a hivatali egységektől, a minisztériumi szervektől, valamint az önálló belügyi szervektől, a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívhatja fel, amiről haladéktalanul tájékoztatja az érintett hivatali egység szakmai irányítását ellátó államtitkárt, önálló belügyi szervek esetén a szakmai koordinációt végző és szakmai irányítást ellátó államtitkárt,

c) részt vesz olyan - hazai és nemzetközi - tanácskozásokon, rendezvényeken, ahol nem szükséges a politikai felsővezető jelenléte,

d) hazai vagy nemzetközi szakmai konferenciákat szervezhet,

e) irányítja a politikai felsővezető belföldi rendezvényprogramjainak szervezését.

49. § A kabinetfőnök saját hatáskörében

a) figyelemmel kíséri - az Országgyűlés és a Kormány döntései alapján - a politikai felsővezető határidős kötelezettségeinek teljesítését,

b) sajtófigyelő alapján felhívja a politikai felsővezető figyelmét a tevékenységi körébe tartozó, kivizsgálást vagy intézkedést igénylő lényeges ügyekre, a minisztériumot érintő bírálatokra,

c) közreműködik a politikai felsővezetőhöz intézett panaszok, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásában,

d) a tevékenysége körében kapcsolatot tart más tárcák kabinetfőnökeivel.

50. § A kabinetfőnököt akadályoztatása esetén - a munkáltatói jogkörének gyakorlását kivéve - az általa megbízott politikai főtanácsadó, tanácsadó, titkárságvezető vagy osztályvezető helyettesíti.

51. § A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a politikai felsővezető, a kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.

52. § A miniszter kabinetfőnöke - a 49. §-ban foglaltakon felül - saját hatáskörében

a) a miniszter részére külső szakértőktől, jogi személyektől tanulmányt vagy szakvéleményt rendelhet,

b) a tevékenysége körében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel,

c) jogosult eljárni, állást foglalni, intézkedni azokban az ügyekben, amelyekre a minisztertől utasítást vagy felhatalmazást kapott, továbbá, ha mindezekre a helyettes államtitkárok felkérték,

d) közreműködik a miniszterhez intézett panaszok, kérelmek, közérdekű bejelentések és javaslatok elbírálásában,

e) kijelölés esetén együttműködik a miniszter által kinevezett miniszteri biztossal, ellátja a hozzájuk kapcsolódó titkársági feladatokat.

13. A helyettes államtitkárok

53. § A minisztériumban

a) személyügyi helyettes államtitkár,

b) jogi és koordinációs helyettes államtitkár,

c) gazdasági helyettes államtitkár,

d) európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár,

e) közfoglalkoztatási helyettes államtitkár,[61]

f) fogyatékosságügyi helyettes államtitkár,[62]

g) informatikai helyettes államtitkár,

h) nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár,

i) európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár,

j) az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár,

k) az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

l) köznevelési helyettes államtitkár,

m) szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár,

n) társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár,[63]

o) stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár

működik.

54. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben - az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve - gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő hivatali egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát, valamint jogszabályban előírt minisztériumi jóváhagyás esetén jóváhagyja - a szakterületén működő országos hatáskörű önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára - a területi hatáskörű önálló belügyi szerv szervezeti és működési szabályzatát.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) az irányító államtitkár kijelölése alapján feladatkörében, valamint megbízás alapján képviseli a minisztériumot, különösen az Országgyűlés bizottságainak ülésén, állami szervek és civil szervezetek körében, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió intézményeiben,[64]

b) szakterületén - a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban - gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ezekhez szükséges feltételeket,

c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, feladatkörében véleményt nyilvánít a számára véleményezésre továbbított előterjesztés, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetéről,

d) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

e) szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről,

f) közreműködik - az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve - a szakterületét érintő fejlesztéseket magukban foglaló programok, az éves fejlesztési keret, valamint támogatási konstrukciók kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, egyidejűleg felelős a támogatott szakmai programok és projektek ágazati szakpolitikai szempontoknak megfelelő tervezéséért, a szakmai tartalom előkészítéséért, kidolgozásáért és módosításáért, továbbá a támogatott fejlesztések megvalósításának nyomon követéséért, valamint kidolgozza, és szükség szerint képviseli a kapcsolódó szakterületi álláspontot,

g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter vagy az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral és a miniszteri biztosokkal.

(5) A helyettes államtitkár - a miniszter, az államtitkárok és a sajtónyilvánosság tájékoztatása érdekében - a Kommunikációs Főosztály felhívására a szakterületét érintő tárgy szerint háttér és felkészítő anyagokat, prezentációt készít.

14. A személyügyi helyettes államtitkár

55. § A személyügyi helyettes államtitkár

a) gondoskodik a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, méltatlansági, kártérítési, foglalkozás-egészségügyi, közegészségügy-járványügyi és munkavédelmi, elismerési, kitüntetési, kegyeleti és szociális döntések előkészítéséről és végrehajtásáról, az önálló belügyi szervek esetében az irányítási hatáskörben eljáró felsővezetővel előzetesen egyeztetve,

b) gondoskodik a belügyi ágazati egészségügyi tevékenységekkel kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a civil szervezetekkel és személyekkel összefüggő, a minisztérium hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáról, működteti a minisztérium ügyfélszolgálatát,

d) működteti - a szakterületi államtitkárokkal együttműködve - a jogszabályban vagy megállapodás alapján létrehozott szakmai és munkavállalói érdekegyeztető fórumokat,

e) gondoskodik a miniszter hatáskörébe tartozó oktatás-igazgatási döntések előkészítéséről, a köznevelési igazgatási döntések kivételével,

f) közreműködik az ágazati szak- és felnőttképzéssel kapcsolatos, miniszteri hatáskörbe tartozó döntések előkészítésében,

g) gondoskodik a minisztérium éves továbbképzési tervének elkészítéséről,

h) felügyeli a közszolgálati tisztviselők és vezetők továbbképzését, valamint a vezetői utánpótlásképzést,

i) felelős a rendészeti továbbképzési és vizsgarendszerrel kapcsolatos feladatok ellátásáért,

j) felelős az egységes integrált stratégiai emberierőforrás-gazdálkodási rendszer kialakításáért és működéséért,

k) előkészíti és felterjeszti az önálló belügyi szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek szervezeti egységei új állománytáblázatára, valamint állománytáblázat-módosítására vonatkozó előterjesztéseket,

l) előkészíti a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket,

m) közreműködik a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szerveknél foglalkoztatottak foglalkoztatotti jogviszonyát érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében,

n) végzi a munkahelyi esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat,

o) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik a minisztérium európai uniós támogatások igénybevételével kapcsolatos tervező, elemző, lebonyolító tevékenységében,

p) a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik a minisztérium tűzvédelmi feladatainak ellátásában,

q) a miniszter irányítása alá tartozó ágazatok foglalkoztatási csoportjai tekintetében személyzetfejlesztési feladatokat lát el,

r) felel a rendészeti továbbképzési feladatok ellátásáért,[65]

s) kidolgozza a belügyi szakterületeket érintő szakképzésekre, szakképesítésekre, valamint azok szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tervezetét.

t) működteti a minisztérium belső visszaélés-bejelentési rendszerét.[66]

u) működteti a minisztérium irányítása alá tartozó szervek vezetőkiválasztási rendszerét.[67]

56. § A személyügyi helyettes államtitkár

a) kidolgozza a rendvédelmi életpálya rendszerét és koordinálja a megvalósítás folyamatát,

b) gondoskodik a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a közszolgálati tisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerével kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmának előkészítéséről, valamint azok végrehajtásának összehangolásáról,[68]

c) közreműködik a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szerveknél foglalkoztatottak (köznevelés, egészségügy, szociális terület) kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerével kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmának előkészítésében és a végrehajtás összehangolásában,

d) irányítja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (a továbbiakban: KSZDR) működtetését,

e) szakmai felügyeletet gyakorol - ügykörének megfelelően - a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet, közvetlenül és rendszeresen beszámoltatja e szervek személyügyi vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát,

f) felügyeli a rendvédelmi tanintézeteket irányító országos szintű szervek oktatás-igazgatási tevékenységét,

g) gondoskodik a minisztériumi szervezet korszerűsítésére és létszámgazdálkodására vonatkozó javaslatok előkészítéséről, közreműködik a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek szervezetalakítási, szervezési feladataink ellátásában,

h) működteti a Belügyi Továbbképzési Kollégium titkárságát, részt vesz a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium munkájában,

i) végzi a hivatali egységek és az önálló belügyi szervek dolgozóiról (hivatásos állományban lévő, kormánytisztviselő, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott), valamint a belügyi nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás szakirányítását; a hivatali egységek és a jogutód nélkül megszűnt központi szervek esetében ellátja a központi segélyező és kegyeleti tevékenységet,

j) előkészíti és felterjeszti a miniszter által irányított szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek új állománytáblázatára, továbbá szervezeti egységeinek állománytáblázat módosítására vonatkozó előterjesztéseket,

k) működteti a minisztérium Szociális Bizottságát,

l) a közszolgálati életpályáért felelős ügykörben módszertani útmutatást nyújt a minisztériumok személyügyért felelős vezetőinek,

m) működteti a rendvédelmi szervek hivatásos állományának alkalmasság-vizsgálati rendszerét, valamint kialakítja az ideiglenes szolgálatképtelenség megállapításával összefüggő felülvizsgálatok és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjai orvosi felülvizsgálatának eljárási rendjét,

n) rendvédelmi tisztifőorvos útján működteti a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatot,

o) működteti a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság titkárságát,

p) - a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve - döntésre előkészíti és felterjeszti a rendvédelmi szervek éves szervezeti teljesítményértékelését, az éves szervezeti célkitűzéseket, továbbá a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat; javaslatot tesz a teljesítményjuttatás céljából rendelkezésre álló forrásnak a rendvédelmi szervek közötti felosztására.

q) jóváhagyja a belügyi pályaorientációs képzést folytató szakképző intézmények tanulói részére a duális képzési igazolásokat,[69]

r) jóváhagyja az egészségügyi szakképző intézmények tanulói részére a duális képzési igazolásokat.[70]

s) működteti a javítóintézetben, valamint - fenntartótól függetlenül - a gyermekotthont működtető intézményben, a gyermekotthonban és a nevelőszülői hálózatban vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott) pszichológiai alkalmassági vizsgálati rendszerét.[71]

57. § (1) A személyügyi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A személyügyi helyettes államtitkár irányítja

a) a Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője,

b) a Személyügyi Főosztály vezetője,

c) a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály vezetője,

d) a Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály vezetője,[72]

e) a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály vezetője,

f) a Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály vezetője,[73]

g) az oktatási főszemlélő[74]

tevékenységét.

58. § A személyügyi helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Személyügyi Főosztály vezetője helyettesíti.[75]

15. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár

59. § A jogi és koordinációs helyettes államtitkár

a) gondoskodik a minisztérium hatáskörébe tartozó jogszabályok kodifikációjáról,

b) gondoskodik a miniszteri rendeletek hivatalos lapban való kihirdetésre és a miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközök közzétételre való továbbításáról,

c) felel a hivatali egységeknek a kormányüléssel, a Gazdasági Kabinet, a Stratégiai és Családügyi Kabinet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet üléseivel, továbbá a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, gondoskodik a kormányülésen, a Gazdasági Kabinet, a Stratégiai és Családügyi Kabinet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet ülésein, továbbá a közigazgatási államtitkári értekezleten napirendre kerülő anyagok összeállításáról (kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet),

d) gondoskodik a Kormány üléséről szóló összefoglalók kezeléséről és a helyettes államtitkárok részére történő bemutatásáról,

e) összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatokat, valamint a minisztérium féléves jogalkotási munkatervét,

f) folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,

g) figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, belügyminiszteri első helyi felelősségű feladatok végrehajtását,

h) megvizsgálja az alapvető jogok biztosának a jogalkotásra tett javaslatát, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, valamint kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását, intézkedését, és gondoskodik az alapvető jogok biztosa erről történő tájékoztatásáról,

i) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,

j) figyelemmel kíséri, hogy a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtására sor került-e,

k) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

l) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és a főosztályvezetőket,

m) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,

n) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló hivatali egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,

o) ellátja a minisztérium jogi képviseletével összefüggő egyes eljárási, magánjogi és közjogi ügyekkel kapcsolatos tevékenységeket,[76]

p) gondoskodik az iratkezelés követelményeinek, a minősített adatok és a személyes adatok védelmének, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesítéséről,

q) ellátja a minisztérium jogszabályból eredő, a köziratok kezelésének szakmai irányításával kapcsolatos feladatait,

r) ellátja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara feletti törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat,

s) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár véleményének kikérésével előkészíti a kormányzati koordináció vagy hazai civil szervezet megkeresése alapján a minisztérium alárendeltségébe tartozó szervek alapvető jogok érvényesülésével összefüggő jogalkalmazó tevékenységét érintő egyedi adatkérésekre, megkeresésekre adandó választervezeteket,

t) az adatvédelem körében - a 31. § (3) bekezdés f) pontjában foglalt kivétellel - a feladat- és hatáskör szerint érintett minisztériumi szervezeti egység vezetőjének írásbeli kérelmére, indokolt esetben engedélyezi a kormányzati igazgatási irat nem kormányzati elektronikus levelezési címre a minisztériumból történő továbbítását a jogszabály-előkészítő tevékenység során, ideértve a szabályozási javaslat és a jogszabály-tervezet szakmai előkészítését is.

60. § (1) A jogi és koordinációs helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A jogi és koordinációs helyettes államtitkár irányítja

a) a Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) a Rendészeti Kodifikációs Főosztály,

c) a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály,

d) a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály,

e) az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály,

f) a Humán Kodifikációs Főosztály,

vezetőjének tevékenységét.

61. § A jogi és koordinációs helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.

16. A gazdasági helyettes államtitkár

62. § A gazdasági helyettes államtitkár

a) felel a minisztérium központi költségvetési fejezete éves költségvetési javaslatának előkészítéséért, a költségvetés végrehajtásáért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért, valamint a minisztérium gazdálkodási szabályzataiban számára nevesített feladatok végrehajtásáért,

b) felel az előirányzat-felhasználás és -módosítás végrehajtásáért,

c) előzetesen egyezteti a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek állami feladatai végrehajtásához kapcsolódó fejlesztési terveket; a kormányzati és ágazati stratégiák és a minisztérium fejlesztési terve, fejlesztési irányvonalai érvényesítése céljából a gazdálkodó szervezetek által indított közbeszerzési eljárások műszaki követelményrendszerét - a hatáskörébe tartozó kérdésekben - felülvizsgálhatja,

d) gondoskodik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek kontrolling rendszerének kiépítéséről, irányítja a rendszer működtetését és fejlesztését,

e) gondoskodik a honvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok költségeinek elkülönített tervezéséről,

f) felelős a minisztérium állami vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért, irányítja és felügyeli a minisztérium, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek vagyongazdálkodási, beruházási, építési és felújítási, energetikai fejlesztésekre irányuló, beszerzési, továbbá anyagi-technikai tevékenységét,[77]

g) előkészíti az alapító részére a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlói döntéseket, és a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár előzetes véleményének kikérésével javaslatot tesz az alapító részére e gazdasági társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak kinevezésére,

h) jogosult a minisztérium részéről a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére a kötelezettségvállalás rendjének betartásával,

i) irányítja a minisztérium stratégiai, elemzési tevékenységét, a szakmapolitikai döntések közgazdasági előkészítését,

j) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik a minisztérium európai uniós támogatások igénybevételével kapcsolatos tervező, elemző, lebonyolító tevékenységében,

k) felügyeli az önálló belügyi szervek tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, tűzvédelmi biztos útján gondoskodik a minisztérium központi épületében a munkáltatói tűzvédelmi feladatok ellátásáról,

l) a minisztérium gazdasági vezetője,

m) engedélyezi a minisztérium épülete alatt lévő mélygarázs igénybevételét,

n) engedélyezi a közfoglalkoztatási tevékenység helyszíni monitoring vizsgálatára - a közfoglalkoztatási helyettes államtitkár által - kirendelt munkatársaknak a szolgálati jármű szolgálati célú igénybevételét,[78]

o) ellátja a hivatásos állomány központi ruházati ellátásának, fejlesztésének felügyeletét, jóváhagyja az önálló belügyi szervek által felterjesztett új ruházati fejlesztéseket,

p) dönt és szakmai véleményt ad a központi ruházati ellátással kapcsolatban felterjesztett szakmai kérdésekben,

q) jogosult a katasztrófák elleni védekezéshez szükséges központi rendeltetésű állami tartalékkészletek - BM Állami Céltartalék (a továbbiakban: BM ÁC) - tárolásával, karbantartásával, kezelésével és megőrzésével kapcsolatos megállapodások minisztérium képviseletében történő aláírására.

63. § (1) A gazdasági helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdasági helyettes államtitkár irányítja

a) a Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály,

c) a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály,[79]

d) a Fejezeti Összefoglaló Főosztály,

e)[80]

vezetője tevékenységét.

64. § A gazdasági helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Fejezeti Összefoglaló Főosztály vezetője helyettesíti.

17. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár

65. § Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár

1. szakmai felügyeletet gyakorol a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek európai uniós és nemzetközi tevékenysége felett,

2. előkészíti a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket,

3. kialakítja a minisztérium szakmai területein a tárca európai uniós álláspontját, a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai szervekkel előzetesen egyeztetve,

4. a közfoglalkoztatási helyettes államtitkárral, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárral, a köznevelési helyettes államtitkárral, a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkárral, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral, valamint a rendészeti államtitkárral egyeztetve, normatív utasításban foglaltak szerint ellátja a minisztérium európai uniós kormányzati koordinációs mechanizmusból adódó feladatait, képviseli a minisztériumot az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: EKTB),[81]

5. normatív utasításban foglaltak szerint vezeti az EKTB belügyi együttműködéssel, egészségüggyel, közneveléssel és szociális ügyekkel foglalkozó szakértői csoportját,

6. érvényesíti az EU-jogalkotásból származó követelményeket a szakmai szervek jogalkotása és intézményfejlesztése terén,

7. a minisztérium tekintetében gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról, szükség esetén az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok minisztériumi munkatervben való megjelenítéséről, a belügyi ágazatot érintő pilot és kötelezettségszegési eljárásokban a tárcaálláspont kialakításáról,

8. a feladatkör szerint érintett államtitkárok irányítása alatt álló szervek tekintetében irányítja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az európai uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

9. gondoskodik az Európai Unió belügyi együttműködése keretében működő nagymértékű információ-technológiai rendszerek működtetésével kapcsolatos hazai kormányzati feladatok koordinálásáról,

10. gondoskodik a NATO- és EU-minősített anyagok egységes kezelésére létrehozott irattár működtetéséről, a nyilvántartóba érkező anyagok kezeléséről,

11. kapcsolatot tart a Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletekkel a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó szakmai kérdésekben,

12. végzi a minisztérium feladatkörébe tartozó, európai uniós pozíciókba és nemzetközi szervezetekbe történő magyar jelölések előkészítését, koordinációját,

13. irányítja az európai uniós Bel- és Igazságügyi Tanács (BIÜT), a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) és az Oktatás, Ifjúsági, Kultúra és Sport Tanács (OIKST) munkájához kapcsolódó, feladat- és hatáskörébe tartozó tanácsi és komitológiai munkacsoportokban és vonatkozó nemzetközi szervezetek munkacsoportjain, konferenciáin, egyéb szakmai fórumain való magyar részvételt,

14. az érintett szervezetekkel együttműködve végzi az EU-, ENSZ-, illetve egyéb multilaterális vagy bilaterális keretbe illeszkedő magyar polgári válságkezelési tevékenység stratégiai tervezését, stratégiai szintű irányítását és hazai koordinációját,

15. ellátja a minisztérium EU közös kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatos feladatainak tárcaszintű koordinációját,

16. biztosítja a tárcaképviseletet a kábítószer-probléma visszaszorítása és a kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenység összehangolása érdekében működő testületben,

17. a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó feladatkörében ellátja Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi, migrációs, polgári válságkezelési, roma és társadalmi esélyteremtésért felelős; egészségügyért felelős; és oktatási szakdiplomatái és a belügyi attasék szakmai irányítását,[82]

18. összehangolja a miniszter, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok nemzetközi kapcsolatait, irányítja az ezzel kapcsolatos szervezési és protokollfeladatokat,

19. irányítja a minisztérium munkatársainak külföldi szolgálati utazásaival kapcsolatos szervezési feladatokat,

20. gondoskodik az Európai Migrációs Hálózat (EMH) nemzeti kapcsolattartói pont feladatainak ellátásáról,

21. felügyeli az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) nemzeti képviseletének tevékenységét,

22. a jogi és koordinációs helyettes államtitkár véleményének kikérésével előkészíti az Európai Unió intézményeitől, nemzetközi szervezetektől, külföldi államoktól a minisztériumhoz érkező, alapvető jogok érvényesülésével összefüggő és nemzetközi vonatkozású jogalkalmazó tevékenységét érintő egyedi adatkérésekre, megkeresésekre adandó válasz-tervezeteket,

23. betölti az emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátor tisztségét,

24. ellátja az Európai Határregisztrációs Rendszer, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedéseket koordináló munkacsoport létrehozásáról szóló 1538/2018. (X. 30.) Korm. határozat szerinti EES-ETIAS Munkacsoport titkársági feladatait,

25. képviseli a minisztériumot a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Koordinációs Tárcaközi Bizottságban.

66. § (1) Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár irányítja

a) az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály,

c) az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztály,

d) a Nemzetközi Főosztály

vezetője tevékenységét.

67. § Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály vezetője helyettesíti.

18. A közfoglalkoztatási helyettes államtitkár[83]

68. § (1) A közfoglalkoztatási helyettes államtitkár[84]

a) gondoskodik a közfoglalkoztatás rendszerének megszervezéséről, működteti a közfoglalkoztatás rendszerét,

b) gondoskodik a közfoglalkoztatással összefüggő jogszabályok előkészítéséről,

c) kidolgozza a Kormány közfoglalkoztatási politikáját, gondoskodik annak érvényesítéséről és végrehajtásáról, ellátja a közfoglalkoztatás-politika koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

d) ellátja a miniszter szociális szövetkezetekkel kapcsolatos feladatait,

e) meghatározza a közfoglalkoztatás eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését, a közfoglalkoztatással összefüggő kutatásokat kezdeményez,

f) a miniszter nevében szakmai felügyeletet gyakorol a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis felett, valamint a közfoglalkoztatás működtetésével kapcsolatos informatikai rendszerek felett,

g) előkészíti az országos közfoglalkoztatási és a startmunka programokat, befogadja az országos közfoglalkoztatásra és a startmunka programokra vonatkozó támogatási kérelmekről és előzetes tervezetekről készített felterjesztéseket, amelyeket a miniszternek elbírálásra előkészít,

h) a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiemelt előirányzattal kapcsolatos feladatkörében figyelemmel kíséri, nyomon követi annak célszerű felhasználását,

i) a megítélt közfoglalkoztatási támogatással kapcsolatos monitoring és ellenőrzési tevékenységet lát el, gondoskodik az országos közfoglalkoztatási és startmunka programok pénzügyi és szakmai ellenőrzésének megszervezéséről,

j) figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci hiányszakmákat, ellátja a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek - különösen a hiányszakmákra történő - képzésével kapcsolatos feladatokat,

k) szakmai irányító szervi jogokat gyakorol az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási szervei felett, meghatározza azok szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket,[85]

l) figyelemmel kíséri a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének tendenciáit, meghatározza az ehhez szükséges munkaerő-piaci szolgáltatásokat.

(2) A közfoglalkoztatási helyettes államtitkár közfoglalkoztatással összefüggő egyéb feladatai tekintetében követelményeket határoz meg a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma, valamint az információ- és prognózisszolgáltatás vonatkozásában.[86]

(3) A közfoglalkoztatási helyettes államtitkár ellátja a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjával kapcsolatos feladatokat. E feladatellátás keretében segíti a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnak a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjához kapcsolódó feladatai koordinációját, valamint szakmailag irányítja a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság Területi és Gazdaságfejlesztési Programok Főosztályának a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjához kapcsolódó feladatait.[87]

69. §[88]

70. § (1) A közfoglalkoztatási helyettes államtitkár feladatai ellátásának elősegítése érdekében titkárság működik.[89]

(2) A közfoglalkoztatási helyettes államtitkár irányítja[90]

a) a Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkári Titkárság,[91]

b) a Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály,

c) a Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály,

d) a Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály,

e)[92]

f)[93]

g)[94]

vezetője tevékenységét.

71. § A közfoglalkoztatási helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén[95]

a) a közfoglalkoztatással összefüggő ügyekben a Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály vezetője,

b)[96]

helyettesíti.

19. A fogyatékosságügyi helyettes államtitkár[97]

72. § A fogyatékosságügyi helyettes államtitkár[98]

a) felelős

aa) a szakterületi jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításának kezdeményezéséért,

ab) a szakterülete minisztériumközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért,

ac) a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, és intézkedik azok végrehajtása érdekében,

b) a fogyatékosságügyi államtitkár számára döntésre előkészíti a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet fogyatékosságügyi feladatkörével kapcsolatos ügyeket,

c) felelős az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból, valamint az Európai Unió Bizottságától közvetlenül igényelt forrásokból megvalósuló minisztériumi fogyatékosságügyi projektek végrehajtásáért.

73. § A fogyatékosságügyi helyettes államtitkár gondoskodik[99]

a) az Országos Fogyatékosságügyi Tanács,

b) a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság,

c) az Emberi Jogi Munkacsoportról szóló 1039/2012. (II. 22.) Korm. határozat alapján létrejött Emberi Jogi Munkacsoport Szociális Ügyekért Felelős Tematikus Munkacsoportja

titkársági feladatainak ellátásáról.

74. § (1) A fogyatékosságügyi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[100]

(2) A fogyatékosságügyi helyettes államtitkár irányítja

a) a Fogyatékosságügyi Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) a Fogyatékosságügyi Főosztály,

c) a Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

(3) A fogyatékosságügyi helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárságvezetője, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, feladat- és hatáskör szerint érintett főosztályvezető helyettesíti.

20. A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár[101]

75. § (1) A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár[102]

1. ellátja a jogszabályban a nyilvántartó szerv részére meghatározott adatkezelési és hatósági feladatokat

1.1. a Schengeni Információs Rendszer nemzeti alrendszere (a továbbiakban: N.SIS),

1.2. a bűnügyi nyilvántartási rendszer,

1.3. a szabálysértési nyilvántartási rendszer,

1.4. az Európai Unió bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása),

1.5. a miniszter irányítása alá tartozó szervek és az ezek által működtetett fegyveres biztonsági őrségek kezelésében lévő fegyverek hatósági fegyvernyilvántartása (a továbbiakban: hatósági fegyvernyilvántartás)

(az 1.1-1.5. alpont a továbbiakban együtt: nyilvántartások) tekintetében,

2. gondoskodik a nyilvántartásokkal kapcsolatos adatkezelői tevékenység megszervezéséről, irányításáról, ellenőrzéséről,

3. felügyeli a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási folyamatokat,

4. gondoskodik a nyilvántartások kezelésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáról,

5. szakmai felügyeletet gyakorol a nyilvántartások kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységek felett, valamint gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, továbbá meghatározza az ezekhez szükséges feltételeket,

6. gondoskodik a nyilvántartásokkal összefüggő egységes szakmai álláspont kialakításáról, és azt képviseli,

7. az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak hatékony ellátása érdekében együttműködik és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium más szervezeti egységeivel, valamint egyéb szervekkel,

8. jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően a nyilvántartások tekintetében biztosítja az Európai Unió rendszereivel, valamint a harmadik országok hatóságaival való információcserét,

9. a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének vonatkozásában ellátja a jogszabály által meghatározott és az N.SIS Hivatal hatáskörébe utalt feladatokat,

10. biztosítja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) működtetéséhez szükséges tanúsítványokat, és ellátja az azok kezelésével kapcsolatos feladatokat,

11. egyezteti a jogszabályi változások, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján a nyilvántartásokkal és kapcsolódó elektronikus információs rendszerekkel kapcsolatban szükségessé váló fejlesztési igényeket a rendszer üzemeltetését, fejlesztését megrendelő szervezettel,

12. véleményezi és jóváhagyja a nyilvántartások fejlesztését, módosítását célzó igazgatási rendszerterveket,

13. gondoskodik a nyilvántartásokhoz történő csatlakozásokról és a hozzáférési jogosultságok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

14. gondoskodik a nyilvántartások, szakrendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges tanúsítványokról és az azok kezelésével kapcsolatos feladatokról.

(2) A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár az (1) bekezdésben foglalt feladatain kívül

1. ellátja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) magyar központi hatóság jogszabályban meghatározott feladatait;

2. az összehangolt és minél eredményesebb működés érdekében figyelemmel kíséri az országos hatáskörű bűnügyi nyilvántartások - így különösen a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a tagállami ítéletek nyilvántartása, a fogvatartotti nyilvántartás, a DNS-profil-nyilvántartás és a daktiloszkópiai nyilvántartás - együttműködését, aminek keretében

a) biztosítja az információáramlást a nyilvántartások kezeléséért felelős szervezetek között, és ezáltal összehangolja az érintett nyilvántartásokat és a nyilvántartások közötti kapcsolatokat érintő jogszabály-módosítási igényeket, valamint informatikai fejlesztéseket, továbbá átfogó javaslatokat fogalmaz meg a szakrendszerek minél hatékonyabb közös működtetésére,

b) koordinálja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a bűnügyi nyilvántartásokkal kapcsolatban lévő egyéb - különösen a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság kezelésében lévő - nyilvántartások és szakrendszerek összehangolt működését, közöttük az adatáramlást, valamint

c) az elektronikus kapcsolatok kiépítése, szélesítése céljából kapcsolatot tart a bűnügyi nyilvántartások részére adatközlési kötelezettséggel terhelt egyéb szervekkel - különösen az ügyészségi és bírósági szervezettel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal -, valamint irányítja az e célok elérését szolgáló munkafolyamatokat;

3. gondoskodik a bűnügyi és szabálysértési statisztikai rendszerek működtetéséről és az azokból való adatszolgáltatásokról;

4. képviseli a minisztériumot a Korrupcióellenes Munkacsoportban, valamint a Bűnmegelőzési Tanácsban.

(3) A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár a nyilvántartásokkal összefüggő egyéb feladatai tekintetében

a) gondoskodik a nyilvántartásokkal összefüggő jogszabályok szakmai előkészítéséről,

b) kidolgozza a Kormány nyilvántartásokkal kapcsolatos szakpolitikáját, gondoskodik annak érvényesítéséről, végrehajtásáról és koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c) közreműködik a nyilvántartásokat érintő európai uniós és más forrásból támogatott fejlesztések szakmai tartalmának meghatározásában az érintett rendszer üzemeltetését, fejlesztését megrendelő szervezettel egyeztetve,

d) elkészíti a nyilvántartásokkal kapcsolatos, állami szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat,

e) elkészíti a nyilvántartásokkal kapcsolatban előterjesztett közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel összefüggő válaszokat, valamint közérdekű adat megismerése iránti igény esetén előkészíti a minisztérium adatvédelmi tisztviselője számára a választervezetet,

f) biztosítja a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére érkező iratok érkeztetését, iktatását és kezelését, valamint az ezzel összefüggő egyéb feladatok ellátását,

g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben és a miniszter által végzett személyes adatkezeléseket szabályozó törvényekben foglaltak alapján ellátja a nyilvántartásokból történő, az érintett személy saját adatairól való tájékoztatásából, valamint az adatszolgáltatásokról való tájékoztatásból adódó feladatokat,

h) ellátja egyes biztonsági okmányok miniszter hatáskörébe tartozó kibocsátói feladatait, az előállítók és az informatikai helyettes államtitkár közreműködésével.

76. § (1) A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár feladatai ellátásának elősegítése érdekében titkárság működik.[103]

(2) A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) a Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály,

c) a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály)

vezetőjének tevékenységét.

77. § A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) vezetője helyettesíti.[104]

21. Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár

78. § Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár

a) a finanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben - különösen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó intézmények számára kidolgozott finanszírozás-technikai és forrásallokációs javaslatok, valamint az egészségügyi ágazat működését érintő pályázatok tekintetében - együttműködik az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkárral.[105]

b) koordinálja a Nemzeti Programok Programtanácsának működését, irányítja és koordinálja a nemzeti programok összeállítását és megvalósítását,

c) koordinálja a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló jogszabály szerinti értékelőbizottság működtetését,

d) az egészségügyi ágazat tekintetében koordinálja és felügyeli a védelmi feladatok ellátását, vezeti az egészségügyi ágazat felelősségi körébe tartozó védekezési munkabizottságokat,

e) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve ellátja a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal járó feladatokat,

f) kapcsolatot tart a WHO hazai Országirodával,

g) koordinálja a feladatkörébe tartozó egészségpolitikai feladatokat,

h) koordinálja és felügyeli a gyógyszerészeti, gyógyszerellátási és gyógyászati segédeszköz-ellátási feladatokat, vezeti a felelősségi körébe tartozó szakmai munkabizottságokat,[106]

i) ellátja és koordinálja a minisztérium irányítása alá tartozó, állami feladatként meghatározott, egészségügyi közszolgáltatások nyújtására kötelezett intézmények szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

j) koordinálja a népegészségügyi programok megvalósítása kapcsán felmerülő feladatokat,

k) ellátja az egészségügyi ágazati humánerőforrás fejlesztésével, valamint az egészségügyi ágazati oktatással és képzéssel kapcsolatos feladatokat,

l) ellátja az ágazati fenntartói feladatokkal, az ágazati intézményrendszerrel összefüggő szakmai irányítási, felügyeleti, ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos feladatokat,

m) szakmailag felügyeli az egészségügyi ágazati bérfejlesztéssel, bérkiegészítés támogatással, jövedelem kiegészítéssel, fiatal szakorvosi támogatással és az ágazati szakmai képzési ösztöndíjakkal kapcsolatos feladatokat.

n) koordinálja az egészségügyi alapellátással, járó- és fekvőbeteg-ellátással kapcsolatos feladatokat,[107]

o) ellátja az egészségügyi létfontosságú rendszerelemek kijelölése során a döntés-előkészítő bizottság elnöki teendőit,[108]

p) feladatkörébe tartozóan gondoskodik a hazai klinikai vizsgálatokkal és orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos feladatok véghajtásáról,[109]

q) koordinálja a klinikai vizsgálatok szabályozásával kapcsolatos feladatokat, ideértve a klinikai vizsgálatokra vonatkozó miniszteri utasítások előkészítését, és az ahhoz kapcsolódó kérelmek kezelését.[110]

79. § Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály,

b) az Egészségpolitikai Főosztály,

c) a Népegészségügyi Főosztály,

d) az Egészségügyi Humán Erőforrások Főosztálya,[111]

e) Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztály[112]

vezetője tevékenységét.

80. § (1) Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

81. § Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

22. Az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár

82. § (1) Az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár finanszírozási feladatkörében

a) javaslatot tesz az egészségügyi ágazati gazdálkodás stratégiájára, és felügyeli annak megvalósulását,

b) a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve koordinálja és felügyeli az egészségügyi ágazat finanszírozási tervezését és a finanszírozási tervek megvalósítását,

c) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel és szakmai kamarákkal,

d) koordinálja és felügyeli az egészségügyi ágazat finanszírozásának információs folyamatait, adatszolgáltatását, rendszerszintű működését, az ágazat jelentéseinek előkészítését,

e) felügyeli az E. Alap éves működési költségvetési tervezésével kapcsolatos feladatokat,[113]

f)[114]

g) felügyeli az E. Alaphoz kötődő feladatellátást,[115]

h)[116]

i) koordinálja és felügyeli a baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképtelenséggel kapcsolatos feladatokat,

j) koordinálja a közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatos tevékenységet,[117]

k) koordinálja az E. Alaphoz kapcsolódó statisztikai adatgyűjtési, valamint közadatokkal kapcsolatos tevékenységet,

l) felügyeli a NEAK orvosszakmai és egészségbiztosítással összefüggő éves pénzügyi ellenőrzési terve tervezését és végrehajtását,[118]

m) felügyeli a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatait,[119]

n) közreműködik az egészségügyi államtitkár hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatok ellátásában,

o) koordinálja a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) - a CSED és a GYED kivételével - az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tevékenységét, és felügyeli a TAJ képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,[120]

p) feladatkörébe tartozóan gondoskodik a hazai klinikai vizsgálatokkal és orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos feladatok véghajtásáról.[121]

(2) Az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár fejlesztési feladatkörében[122]

a) irányítja az ágazati fejlesztéspolitikai stratégiai tervek kidolgozását, irányítja az ágazati stratégiai fejlesztési területek körülhatárolását és operatív területekre történő lebontását, felügyeli és jóváhagyja az egészségügyi fejlesztéseket végző háttérintézmények által összeállított fejlesztési programok, projektjavaslatok kidolgozását, végrehajtását,

b) a stratégiai tervdokumentumokkal összhangban az ágazati fejlesztési igények érvényesítése érdekében az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik a minisztériumi álláspont kialakításában, az átfogó európai uniós és más nemzetközi fejlesztési programok tervezésében, az éves fejlesztési keretek összeállításában,

c) kapcsolatot tart a fejlesztéspolitikai intézményrendszer hazai szereplőivel, háttérintézményeivel, az egészségügyi fejlesztésekben érintett ágazaton kívüli egyéb szervezetekkel,

d) a megvalósításban részt vevő szervezeti egységek és intézmények bevonásával gondoskodik az ágazati stratégiai tervdokumentumokkal összefüggő időszakos beszámolási és jelentéstételi feladatok összeállításáról,

e) részt vesz a fejlesztési programok nyomon követésében, szükség esetén javaslatot tesz a felmerült problémák kezeléséhez szükséges intézkedésekre,

f) ellátja az egészségügyi ellátórendszer szakmai fejlesztésével összefüggő projektek és egyéb fejlesztésekkel összefüggő projektek és kiemelt feladatok monitoring tevékenységeit,

g) koordinálja a fejlesztéspolitikai stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítését,

h) koordinálja az egészségügyi fejlesztések szakmai tartalmának kialakítását, részt vesz a kapcsolódó kiemelt projekt dokumentumok, pályázati felhívások és támogatási megállapodások kialakításában,

i) irányítja és koordinálja az európai uniós és nemzetközi finanszírozású fejlesztések megvalósításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat,

j) segítséget nyújt a fejlesztéseket megvalósító intézményeknek, szervezeteknek, szükség esetén javaslatot tesz a megvalósítás során felmerülő problémák kezeléséhez szükséges intézkedésekre,

k) közreműködik az egészségügyi fejlesztési források feltárásában,

l) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve ellátja az ágazat képviseletét a fejlesztési programok előrehaladását felügyelő testületekben,

m) fejlesztéspolitikai szempontból véleményezi a miniszter hatáskörébe tartozó fenntartói jogokkal és szakmai fenntartói jogokkal összefüggő döntésre előkészített ügyeket,

n) koordinálja az e-egészségügyi fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához szükséges feladatokat,

o) koordinálja és felügyeli az egészségügyi ágazati adathasznosítási és adatvagyon fejlesztési célú folyamatait.

p) ellátja az Eüak. 35/A. §-a szerinti Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetői, az Eüak. 35/H. §-a szerinti önrendelkezési nyilvántartást vezető szervi és az Eüak. 35/L. §-a szerinti kapcsolati kódot kezelő szervi, valamint az Eüak. 19/A. §-a szerinti nemzeti kapcsolattartó szervi tevékenység szakmai irányítási feladatait és az Eüak. 35/E. § (2)-(4) bekezdése szerinti működtetői feladatokat,[123]

q) gondoskodik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez kapcsolódó stratégiák, koncepciók és jogszabály-tervezetek előkészítéséről.[124]

(3)[125]

83. § Az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja[126]

a) az Egészségügyi Támogatáskezelő Főosztály,

b) az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály,

c) az Ágazatfinanszírozási, Teljesítményjavítási és Elemzési Főosztály,

d) az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály,[127]

e)[128]

f)[129]

vezetője tevékenységét.

84. § (1) Az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkárságvezetője tevékenységét.

85. § Az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

23. A köznevelési helyettes államtitkár

86. § (1) A köznevelési helyettes államtitkár

a) irányítja - az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve - a köznevelést érintő nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi köznevelési szakmai együttműködéssel összefüggő ágazati feladatokat,

b) közreműködik - az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve - a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében, részt vesz a Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) gondoskodik a köznevelési ágazatot érintő jogszabályok szakmai előkészítéséről, módosításuk kezdeményezéséről, illetve azok végrehajtásáról,

d) felelős a köznevelési terület minisztériumok közötti szakmai kapcsolatainak működtetéséért és a más társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért,

e) az illetékességébe tartozó ügyekben ellátja a köznevelési ágazattal kapcsolatos hazai pályázati tervezési feladatokat,

f) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések programterveinek kialakításában,

g) gondoskodik a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről,

h) felelős a köznevelési stratégiai és a köznevelési költségvetési intézkedések közötti összhang kialakításáért, továbbá intézkedik azok végrehajtása érdekében,

i) közreműködik a köznevelés információs rendszerével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,

j) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik az Európai Unió aktuális pénzügyi időszakára vonatkozóan a köznevelési ágazatot érintő feladatok, a köznevelési ágazattal kapcsolatos európai uniós pályázati tevékenység ellátásában,

k) ellátja, illetve előkészíti a nemzeti köznevelés tankönyvellátásával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

l) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve ellátja a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal járó feladatokat.

(2) A köznevelési helyettes államtitkár koordinálja az oktatási ágazatot érintő, a nemzetiségi oktatással, képzéssel és a társadalmi esélyegyenlőség oktatásban való érvényesítésével kapcsolatos ágazati feladatok végrehajtását.

87. § (1) A köznevelési helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A köznevelési helyettes államtitkár irányítja

a) a Köznevelési Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) a Köznevelés-igazgatási Főosztály,

c) a Köznevelési Stratégiai Főosztály,

d) a Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály,

e) a Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály

vezetője tevékenységét.

88. § A köznevelési helyettes államtitkárt, ha nem a köznevelési államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el, akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetője,

b) a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetőjének akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetője,

c) a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetőjének és a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetőjének akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály vezetője,

d) a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetőjének, a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetőjének és a Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály vezetőjének akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály vezetője

helyettesíti.

24. A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár

89. § (1) A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár

a)[130]

b) felelős

ba) az általa irányított, koordinált területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosítása kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért,

bb) a terület minisztériumközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért,

bc) a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, és intézkedik azok végrehajtása érdekében,

bd) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve a feladatkörébe tartozó európai uniós fejlesztések kialakításáért és végrehajtásáért,

c) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve ellátja a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal járó feladatokat.

(2) A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár ellátja a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum elnöki feladatait.

90. § (1) A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Szociális Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság,

b)[131]

c) a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya,

d) a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály,

e)[132]

f) a Gondoskodáspolitikai Költségvetési Főosztály,[133]

g) a Gondoskodáspolitikai Fejlesztések és Nemzetközi Ügyek Főosztálya[134]

vezetője tevékenységét.

91. § A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárságvezetője, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, a szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.[135]

25. A társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár[136]

92. § (1) A társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár[137]

a) felelős

aa) az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításának kezdeményezéséért,

ab) a szakterülete minisztériumközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért,

ac) a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, és intézkedik azok végrehajtása érdekében,

b) kidolgozza

ba) a társadalmi esélyteremtést szolgáló programokat, ennek keretében közreműködik a Strukturális Alapokból megvalósított programokra vonatkozó éves fejlesztési keretek és felhívások véglegesítésében, valamint a társadalmi esélyteremtést támogató programok értékelési és nyomonkövetési rendszerének kialakításában, továbbá a miniszter mint szakpolitikai felelős feladatkörébe tartozó tevékenységek ellátásának előkészítésében az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve,

bb) a társadalmi esélyteremtés érvényesítését biztosító horizontális szempontokat és útmutatásokat,

c) felelős a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 megalkotásával, felülvizsgálatával, végrehajtásával, értékelésével és egyes, a roma nemzetiséggel kapcsolatos feladatok ellátásáért, közreműködik a kapcsolódó értékelések lefolytatásában,

d) felelős a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában és az annak Intézkedési Tervében foglalt célok elérését elősegítő végrehajtási és ösztönző mechanizmusok kialakításának és alkalmazásának nyomon követéséért, kormányzati és társadalmi koordinációjáért, a kapcsolódó programok tervezéséért, valamint a programok eredmény- és hatásindikátorainak meghatározásáért,

e) betölti az Európai Unió Roma Keretstratégiájához kapcsolódóan a Nemzeti Roma Kontakt Pont szerepét, ellátja az ahhoz kapcsolódó feladatokat,

f) gondoskodik a Balázs János Díj odaítéléséhez kapcsolódó feladatok ellátásáról,

g) a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár számára döntésre előkészíti a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatósággal kapcsolatos ügyeket, valamint

h) felelős a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból, valamint az Európai Unió Bizottságától közvetlenül igényelt forrásokból megvalósuló projektjei végrehajtásáért.

(2) A társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár együttműködik a Felzárkózó települések hosszú távú program végrehajtása érdekében a diagnózisalapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztossal.

93. § A társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik[138]

a) a Roma Koordinációs Tanács,

b) a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága,

c) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság,

d) a Felzárkózást Segítő Gazdasági Fórum,

e) a Roma Szakkollégiumi Tanács titkársági feladatainak ellátásáról.

94. § (1) A társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[139]

(2) A társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) az Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztálya,

c) a Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya,

d) az Esélyteremtő Programok Tervezési és Monitoring Főosztálya

vezetője tevékenységét.

(3) A társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárságvezetője, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, feladat- és hatáskör szerint érintett főosztályvezető helyettesíti.

26. Az informatikai helyettes államtitkár

95. § Az informatikai helyettes államtitkár

a) szakmailag irányítja és felügyeli a belügyi ágazat informatikai, infokommunikációs tevékenységét, gondoskodik a minisztérium informatikai, infokommunikációs feladatainak ellátásáról,

b) a belügyi ágazat uniós támogatásokból megvalósuló informatikai fejlesztései vonatkozásában informatikai szakmai felelősként jár el, gondoskodik a minisztérium hatáskörébe tartozó informatikai tárgyú projektek szakmai felügyeletéről, végrehajtásáról,

c) gondoskodik a belügyi ágazati informatikai stratégia megvalósítását biztosító fejlesztési programokkal, operatív programokkal és akciótervekkel kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáról, e feladatok ellátása érdekében informatikai szakmai monitoring rendszer működtetéséről,

d) javaslatot tesz a belügyi ágazathoz tartozó elektronikus szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közszolgáltatások fejlesztésének irányaira, valamint a feladatkörrel rendelkező szervezetek számára az egyes elektronikus szolgáltatások minőségi továbbfejlesztésére,

e) a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a belügyi ágazatban az informatikai eszközökkel nyilvántartott közérdekű adatok társadalmi elérésének javulását,

f) figyelemmel kíséri a belső információs és kommunikációs rendszer működtetését és fejlesztését,

g) elvégzi a minisztérium informatikai szolgáltatásainak (pl. honlapok, informatikai alkalmazások) működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos műveleteket,

h) véleményezi a belügyi ágazathoz tartozó Operatív Programok tervezett beavatkozásait és a támogatási konstrukciók útmutatóit,

i) gondoskodik a belügyi ágazathoz tartozó elektronikus közszolgáltatások egységes tájékoztatási, népszerűsítési és edukációs rendszerének kialakításáról és tartalmáról,

j) gondoskodik a 75. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok ellátásához szükséges nyilvántartások és elektronikus információs rendszerek informatikai feltételeiről,

k) irányítja a minisztériumhoz tartozó ágazatok elektronikus ügyintézést biztosító szervekre vonatkozó kötelezettségeinek való megfeleléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását.

l) az Eüak. 35/B. § (6) bekezdése alapján kérelemre engedélyezi az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér csatlakozáshoz használt, az Eüak. 35/B. § (5) bekezdése szerinti informatikai rendszereket,[140]

m) ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény alapján a helyi információbiztonsági felügyelet tevékenységét.[141]

96. § (1) Az informatikai helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az informatikai helyettes államtitkár irányítja

a) az Informatikai Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) a Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály,

c) a Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály

vezetője tevékenységét.

97. § Az informatikai helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály vezetője helyettesíti.

27. A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár

98. § A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel,

b) közreműködik a minisztérium feladatkörét érintő kormány-előterjesztések véleményezésében,

c) képviseli a minisztériumot az Országos Statisztikai Tanácsban.

99. § (1) A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) a Stratégiai Főosztály

vezetője tevékenységét.

100. § A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) a Stratégiai Főosztály vezetője,

b) az a) pontban meghatározott személy akadályoztatása esetén a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár titkárságvezetője

helyettesíti.

28. Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár

101. § Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár

a) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós és nemzetközi támogatási források felhasználásának koordinálásáról,

b) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az Európai Unió 2014-2020 közötti pénzügyi időszakában a Strukturális és Kohéziós Alapokból megvalósuló fejlesztések tervezésében, megvalósításában,

c) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi időszakában az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések tervezésében, előkészítésében és megvalósításában, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz tervezésében és megvalósításában,

d) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az egyéb nemzetközi forrásból finanszírozott fejlesztések tervezésében, előkészítésében és megvalósításában,

e) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós forrásból finanszírozott projektek, programok és pályázatok megvalósításának nyomon követéséről,

f) biztosítja a minisztérium részvételét a nemzetközi, európai uniós és fejlesztéspolitikai tárcaközi szervezetekben és bizottságokban,

g) képviseli a minisztériumot a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságban,

h) miniszteri kijelölés alapján, a Felelős Hatóságot irányító Felelős Személyként gondoskodik az Európai Unió 2014-2020 közötti pénzügyi időszakában a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap forrásainak felhasználásáról és az intézményrendszer működtetéséről,

i) az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi időszakában a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az Integrált Határigazgatási Alap részét képező Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz, valamint a Belső Biztonsági Alap vonatkozásában az Irányító Hatóság vezetőjeként gondoskodik a források felhasználásáról és az intézményrendszer működtetéséről,

j) ellátja a belügyi érintettségű Svájci-Magyar Együttműködési Program II. koordinációs, tervezési és végrehajtási feladatait,

k) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós támogatási források felhasználásáról, ennek keretében

ka) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az Európai Unió 2014-2020 közötti pénzügyi időszakában a Strukturális és Kohéziós Alapokból megvalósuló fejlesztések megvalósításában,

kb) részt vesz a minisztérium vonatkozásában az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi időszakában az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések tervezésében, előkészítésében és megvalósításában,

kc) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós forrásból finanszírozott projektek, programok és pályázatok megvalósításának nyomon követéséről,

kd) biztosítja a tárca részvételét a nemzetközi, európai uniós és támogatásokat lebonyolító tárcaközi szervezetekben és bizottságokban,

ke) részt vesz a minisztérium vonatkozásában a ka) és kb) alpontba nem tartozó, egyéb nemzetközi forrásból finanszírozott fejlesztések tervezésében, előkészítésében és megvalósításában.

l) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral egyeztetve, normatív utasításban foglaltak szerint ellátja a minisztérium európai uniós kormányzati koordinációs mechanizmusból adódó, az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatait.[142]

102. § Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos felelős hatósági és irányító hatósági feladatok tekintetében az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár nem utasítható.

103. § (1) Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya,

c) a Belügyi Támogatások Főosztálya,

d) a Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztály

vezetője tevékenységét.

104. § Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztály vezetője helyettesíti.[143]

29. Az oktatási jogok biztosa

105. § Az oktatási jogok biztosa a minisztériumban működik, jogállásáról, feladatairól és eljárásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

30. A jogvédelmi biztos

106. § A jogvédelmi biztos a minisztériumban működik, jogállásáról, feladatairól és eljárásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

31. A miniszteri biztos

107. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét - a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően - a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos - megbízatásának keretei között - felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységének az ellátása érdekében - ha a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasítás így rendelkezik - titkárság működik.

32. A felsővezető titkárságvezetője

108. § (1) A felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerinti felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását - ha e Szabályzat így rendelkezik - a felsővezető titkársága biztosítja.

(2) A titkárságvezető tevékenységét - ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdés szerinti felsővezető irányítja.

(3) A titkárságvezető meghatározza a titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A titkárság ügyrendjét a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(4) A titkárságvezető ellátja a titkárság feladatköréhez kapcsolódó ügyeket.

(5) A titkárságvezető ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az felsővezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.

(6) A titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben - akadályoztatása esetén - a titkárság eseti jelleggel vagy a titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt

a) kormánytisztviselője vagy

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő munkatársa

helyettesíti.

III. A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

33. Az önálló szervezeti egység

109. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység létszámát - a minisztérium létszámkeretén belül - a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.

(3) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője ügyrendben határozza meg.[144]

34. A szervezeti egységek vezetői

110. § Az önálló szervezeti egység vezetője

a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a minisztertől, az államtitkártól és az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért,

b) - az a) pontban foglaltakkal összefüggésben - elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét, az ellenőrzési nyomvonalat, valamint a kockázatok azonosítását és elemzését, továbbá ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását,

c) szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések és a felettesei utasításainak végrehajtásáról,

d) gyakorolja az önálló szervezeti egység feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket,

e) gondoskodik az önálló szervezeti egység nemzetközi kapcsolatainak tartásáról, az európai uniós jogharmonizációs feladatok ellátásáról,

f) dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, e Szabályzat vagy az irányítást gyakorló felsővezető eltérően nem rendelkezik,

g) kiadmányozza

ga) az általa irányított terület tevékenységével összefüggő, feladatkörében keletkezett és a feladatkörébe utalt ügyekben keletkezett iratokat, valamint

gb) a vele azonos szintű vezető részére címzett iratokat.

h) közérdekű adat megismerése iránti igény esetén előkészíti és továbbítja a választervezetet a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztálynak,[145]

i) továbbítja a feladatkörébe tartozó nyilvántartásoknak, adatbázisoknak és egyéb adatkezeléseknek a minisztérium adatvédelmi szabályzatában meghatározott adatait a minisztérium adatvédelmi tisztviselője részére az adatkezelői és adatkezelési tevékenység nyilvántartásba való bejelentés céljából.[146]

110/A. § Az osztályokra tagozódó főosztályi jogállású önálló szervezeti egységen a főosztályvezető irányítja az osztályvezető tevékenységét.[147]

111. § Az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében foglaltak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,

b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

112. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint

a) az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője,

b) az osztály munkatársai közül az általa kijelölt

ba) kormánytisztviselő vagy

bb) a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő személy

helyettesíti.

35. Politikai főtanácsadók, tanácsadók

113. § A miniszter politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet a miniszteri kabinetben a miniszteri tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

114. § (1) Az államtitkár politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet az államtitkári kabinetben az államtitkári tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) Az államtitkár által létesíthető politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök számát a miniszter határozza meg.

115. § A politikai főtanácsadók és tanácsadók

a) közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e feladatkörükben a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik,

b) segítik a politikai felsővezetőt a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.

36. A sajtófőnök

116. § (1) A miniszteri kabinetben a miniszter közvetlen kommunikációs tevékenységének elősegítése érdekében sajtófőnök működik.

(2) A sajtófőnök feladatkörében eljárva

a) felel a minisztérium stratégiai kommunikációs tevékenységéért,

b) figyelemmel kíséri a minisztérium médiakommunikációjára vonatkozó tendenciák alakulását, reagál azok változására,

c) kezdeményezi, szervezi, koordinálja a miniszter szakpolitikai tevékenységével összefüggő kommunikációs feladatokat, aminek keretében

ca) közreműködik a miniszter nyilvános szerepléseinek lebonyolításában,

cb) irányítja a miniszter részvételével tartott rendezvények kommunikációját,

cc) lebonyolítja a miniszteri interjúkat, gondoskodik azok rögzítéséről, és intézkedik a rögzített anyag Miniszteri Titkárságra történő továbbításáról,

cd) soron kívül, további intézkedésre továbbítja a miniszter kabinetfőnökének a minisztert, mint természetes személyt érintő újságírói megkereséseket.

(3) A sajtófőnök intézkedik

a) a tárcaközlemény és

b) a sajtónyilvános válasz

kiadásáról.

(4) A sajtófőnök a jogszabály-előkészítéshez kapcsolódóan - a miniszter utasítására - elkészíti és jóváhagyásra a miniszternek felterjeszti a jogszabálytervezet kommunikációjára vonatkozó javaslatot.

(5) A sajtófőnök - a miniszter utasítására - közreműködik az önálló belügyi szervek egyedi üggyel, ügycsoporttal kapcsolatban végzett kommunikációs tevékenységében.

(6) A sajtófőnök feladatai ellátása körében az érintett hivatali egységtől, minisztériumi szervtől, önálló belügyi szervtől - rövid határidővel - közvetlenül információt kérhet.

(7) A sajtófőnök közvetlen kapcsolatot tart és feladatai ellátása körében együttműködik

a) az újságírókkal és a médiatartalom-szolgáltatókkal,

b) a kormányzati kommunikáció szervezeti elemeivel, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárával, valamint a hazai kommunikációért és az országmárka kialakításáért felelős kormánybiztossal,

c) a hivatali egységekkel, a minisztériumi szervekkel, valamint

d) a miniszter utasítására az önálló belügyi szervek központi és területi szervezeti elemei sajtószerveivel (kommunikációs szolgálati ággal).

IV. A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

37. Miniszteri értekezlet

117. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével áttekinti a minisztérium stratégiai és a kormányzati célkitűzések megvalósításával kapcsolatos feladatai ellátását és javaslatot tesz feladatok elvégzésére, dönt a szükséges intézkedésekről.

(3) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke és a Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselője. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.

(4) A minisztériumi vezetői értekezlet a miniszter vezetésével, heti gyakorisággal áttekinti a minisztérium operatív és az önálló belügyi szervek ehhez kapcsolódó feladatainak ellátását. A minisztériumi vezetői értekezlet állandó résztvevői a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke, a helyettes államtitkárok, valamint az önálló belügyi szervek vezetői és a miniszter által meghívott személyek.

(5) A minisztériumi vezetői értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő tárcaálláspontra.

(6) A minisztériumi vezetői értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(7) A miniszteri értekezlet és a minisztériumi vezetői értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

(8) A miniszteri értekezleten és a minisztériumi vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri Titkárság vezetője emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

38. Az államtitkári vezetői értekezlet

118. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet áttekinti

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével az államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó

feladatok ellátását.

(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) Az államtitkári értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.

(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok,

b) az államtitkár.

(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

39. Szakmai vezetői értekezlet

119. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a feladatok ellátását.

(2) A szakmai vezetői értekezletet a Közigazgatási Államtitkári Titkárság készíti elő.

(3) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium helyettes államtitkárai, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.

(4) A közigazgatási államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(5) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság gondoskodik arról, hogy a vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kaphatnak.

40. A helyettes államtitkári vezetői értekezlet

120. § (1) A helyettes államtitkár - szükség szerint - helyettes államtitkári vezetői értekezlet keretében áttekinti a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.

(2) A helyettes államtitkári vezetői értekezlet résztvevői a helyettes államtitkár által irányított önálló szervezeti egységek vezetői. A helyettes államtitkári értekezletre más személyeket a helyettes államtitkár hív meg.

(3) A helyettes államtitkári vezetői értekezletet a helyettes államtitkári titkárság készíti elő.

41. A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet

121. § (1) A kormányülést, a kabinetülést, a közigazgatási államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő felsővezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.

(2) A közigazgatási államtitkári értekezletet megelőző felkészítő értekezlet résztvevői - ha a közigazgatási államtitkár másként nem rendelkezik - a jogi és koordinációs helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott helyettes államtitkár.

(3) A kormányülést megelőző felkészítő értekezlet résztvevői - ha a miniszter másként nem rendelkezik - az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a jogi és koordinációs helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke.

42. A munkacsoport

122. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE

43. A munkavégzés általános szabályai

123. § (1) A miniszter és az államtitkár kivételével vezető az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. A miniszter kabinetfőnöke, a parlamenti államtitkár kabinetfőnöke, a rendészeti államtitkár kabinetfőnöke és a helyettes államtitkár a feladatkörének ellátásával kapcsolatban adhat közvetlenül utasítást a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak - a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett - a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.[148]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út betartásával kell teljesíteni. Sürgős ügyben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy ha erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.

(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását - ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik - a szolgálati út betartásával kell teljesíteni.

44. Ügyintézési határidő

124. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben a feladat- és hatáskör szerint érintett helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

(7) Az önálló szervezeti egységek tevékenységéről a közigazgatási államtitkár rendszeresen egységes jelentést készít, és azt a miniszter elé terjeszti. A jelentéstétel formai követelményeit és technikai feltételrendszerét a közigazgatási államtitkár alakítja ki.

45. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

125. § (1) A minisztériumi vezető és munkatárs köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői felelősek. Az egyeztetésért, továbbá azért, hogy a feladatvégzésben az érintett szervezeti egységek álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy amelyet erre a miniszter kijelölt.

(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkör szerint érintett vezetők és a feladat- és hatáskör szerint érintett ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkör szerint érintett vezetőket és a feladat- és hatáskör szerint érintett ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

46. Az alapvető jogok biztosával való kapcsolattartás

126. § (1) Az alapvető jogok biztosa által végzett vizsgálatot a minisztérium hivatali egységeinek elő kell segíteniük.

(2) A hivatali egységek a feladatkörükbe tartozó, az alapvető jogok biztosa megkeresésére, jelentésére és ajánlására vonatkozó miniszteri válasz tervezetét - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően - a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel, kivéve a miniszteri választ nem igénylő, kizárólag adatszolgáltatásra, információ adására, tájékoztatásra irányuló szakterületi államtitkári választ.[149]

47. A minisztérium képviselete

127. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítési rendjére vonatkozó rendelkezései irányadók. Az államtitkárok és a közigazgatási államtitkár egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, valamint - a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy helyettes államtitkár megbízása alapján - az erre felhatalmazott vezető képviseli.

(3) A minisztériumnak, a miniszternek, továbbá külön megbízás alapján a minisztériumi szerveknek, önálló belügyi szerveknek, valamint a minisztérium és a miniszter feladat- és hatáskörét érintő ügyben a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságoknak és egyéb szerveknek, illetve a minisztérium működésével összefüggő személyiségi jogi ügyekben a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály e feladattal megbízott kormánytisztviselője látja el, szükség szerint külső humánerőforrás igénybevételével.[150]

(4) A hatósági döntések elleni bírósági felülvizsgálati ügyekben a döntéshozatalban részt vevő főosztály vezetője által kijelölt személy a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály megkeresésére közreműködik a képviselet ellátásához szükséges felkészülésben.

(5) Az Európai Unió által társfinanszírozott vagy nemzetközi támogatással megvalósításra kerülő projektek előkészítése, megvalósítása és fenntartása során a minisztérium képviseletét - a 6. függelék 9. pont i) alpontjában foglaltakon kívül - a miniszter írásbeli meghatalmazása alapján kijelölt vezető láthatja el.

(6) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot[151]

a) a feladatkör szerint érintett államtitkár képviseli,

b) a közigazgatási államtitkár akadályoztatása esetén - a közigazgatási államtitkár által irányított helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó ügyben - a jogi és koordinációs helyettes államtitkár képviseli, aki a képviseletbe szükség szerint bevonja a feladatkör szerint érintett helyettes államtitkárt,

c) a feladatkör szerint érintett szakterületi államtitkár akadályoztatása esetén az általa - a jogi és koordinációs helyettes államtitkár bevonásával - kijelölt, irányítása alá tartozó helyettes államtitkár képviseli.

128. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a minisztérium képviseletére a 127. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések irányadók.

(2) Ha a nemzetközi programon és a protokolleseményen való részvételre a minisztérium több felsővezetője jogosult, - a személyügyi helyettes államtitkár és az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár javaslatára - a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét az eseményen, és jelöli ki a résztvevő személyt.

48. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

129. § (1) A sajtó tájékoztatásáról a feladatkörükben érintett hivatali egységek, minisztériumi szervek, önálló belügyi szervek bevonásával a Kommunikációs Főosztály gondoskodik.

(2) E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, az államtitkárok, a sajtófőnök vagy a Kommunikációs Főosztály adhat.

(3) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a sajtó részére bármilyen módon, formában történő tájékoztatást - a miniszter vagy a parlamenti államtitkár eltérő döntése hiányában - csak a Kommunikációs Főosztály szervezésében lehet adni.

(4) A minisztérium nevében a miniszter, az államtitkárok és a sajtófőnök nyilatkozik. E rendelkezéstől eltérni a miniszter vagy a parlamenti államtitkár előzetes engedélyével lehet.

(5) A minisztérium tevékenységével kapcsolatban a sajtóban közzétett javaslatokra, bírálatokra és valótlan tényállításokra vonatkozó, a sajtó részére szóló választervezet, helyreigazítás elkészítéséről - a sajtófőnök felhívására - a feladatkör szerint érintett államtitkár, helyettes államtitkár, a miniszter irányítása alatt álló önálló belügyi szervek vagy a miniszter felügyelete alatt álló egyéb szervezetek tekintetében pedig az önálló belügyi szerv, egyéb szervezet vezetője köteles intézkedni a legrövidebb időn belül. A minisztériumi választ a sajtóhoz a Kommunikációs Főosztály juttatja el.

49. Az interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz, valamint az önálló és módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont tervezete elkészítésének rendje

130. § (1) A miniszterhez intézett napirend előtti és utáni felszólalásra, interpellációra, azonnali kérdésre, szóbeli kérdésre és írásbeli kérdésre adandó választ, valamint a bizottsági és képviselői önálló és módosító indítványokkal (a továbbiakban együtt: parlamenti megkeresés) kapcsolatos kormányzati álláspont tervezetét a Parlamenti Főosztály készíti el a (2)-(6) bekezdés szerinti eljárási rendben.

(2) A Parlamenti Főosztály a parlamenti megkeresést - szükség szerint a feladatkörben érintett helyettes államtitkár bevonásával - haladéktalanul megvizsgálja a válaszadási hatáskör megállapítása érdekében. Ha a parlamenti megkeresésre vonatkozó válasz nem a miniszter feladatkörébe tartozik, a Parlamenti Főosztály kezdeményezi a parlamenti megkeresés áttételét a hatáskörrel rendelkező minisztériumhoz.

(3) A miniszter hatáskörébe tartozó parlamenti megkeresést a Parlamenti Főosztály továbbítja

a) véleményezésre, szakmai javaslat előkészítése céljából a feladatkör szerint érintett helyettes államtitkárnak, indokolt esetben közvetlenül a feladatkör szerint érintett önálló belügyi szervnek, valamint

b) tájékoztatásul a Miniszteri Titkárság vezetőjének, a Közigazgatási Államtitkári Titkárságnak, a feladatkör szerint érintett államtitkár kabinetfőnökének, jelezve az a) pont szerinti közvetlen megkeresést.

(4) A feladatkör szerint érintett helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt önálló szervezeti egység véleményét, szakmai javaslatát a Parlamenti Főosztálynak határidőben továbbítja, amely a szakterületi választ tájékoztatásul továbbítja a (3) bekezdés b) pontja szerinti vezetőknek.

(5) Írásbeli kérdés esetén a választervezethez a Parlamenti Főosztály a feladatkör szerint érintett államtitkár jóváhagyását kéri.

(6) Parlamenti írásbeli kérdés esetén a minisztériumi választervezetet a szakterületi javaslat alapján a Parlamenti Főosztály készíti elő és a válaszadásra nyitva álló határidő lejárta előtt jóváhagyásra továbbítja a miniszter kabinetfőnökének. Miniszteri kiadmányozás esetén a jóváhagyott írásbeli választervezetet a Miniszteri Titkárság terjeszti fel miniszteri aláírásra. A kiadmányozott írásbeli választ a Parlamenti Főosztály továbbítja a címzettnek.

50. Az országgyűlési bizottság ülésére szóló meghívó kezelésének rendje

131. § (1) Az országgyűlési bizottság ülésére szóló meghívót annak kézhezvétele után a Parlamenti Főosztály továbbítja

a) a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak, a feladatkör szerint érintett államtitkárnak és helyettes államtitkárnak,[152]

b) indokolt esetben közvetlenül a feladatkör szerint érintett önálló belügyi szerv intézkedésre jogosult kapcsolattartójának, valamint

c) tájékoztatásul a parlamenti államtitkárnak és a közigazgatási államtitkárnak.[153]

(2) A feladatkör szerint érintett helyettes államtitkár - legkésőbb a bizottsági ülés kezdetét megelőző napon hivatali munkaidőben - tájékoztatja a Parlamenti Főosztályt a bizottsági ülésen részt vevő személynek a bizottsági ülés helyszínére való belépéséhez szükséges személyes adatairól.

(3) A Parlamenti Főosztály vezetője - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az országgyűlési bizottság ülésének napirendjével kapcsolatban az érintett hivatali egységtől, valamint a feladatkör szerint érintett önálló belügyi szervtől közvetlenül tájékoztatást, adatot is kérhet és intézkedést kezdeményezhet.

51. A hivatali egyeztetés rendje

132. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés- és jogszabály-tervezeteinek közigazgatási egyeztetése során - az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében - a véleményezésre érkező tervezeteket a jogi és koordinációs helyettes államtitkár elektronikusan továbbítja a feladatkör szerint érintett helyettes államtitkárnak, a nem helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység vezetőjének, a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, valamint intézkedik az önálló belügyi szerv részére történő továbbítás iránt. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetet kivételes esetben közvetlenül is továbbíthatja a feladatkör szerint érintett szervezeti egység vezetőjének, a tevékenységét irányító helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A tervezetre vonatkozó észrevételeket a véleményező határidőn belül továbbítja a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár gondoskodik az észrevételek alapján a minisztérium egységes véleményét összefoglaló tárcavélemény elkészítéséről.

(4) Szakterületi véleménykülönbség esetén a jogi és koordinációs helyettes államtitkár egyeztetést tart. Az egyeztetést követően fennmaradó véleménykülönbség esetén a minisztérium egységes álláspontjáról a közigazgatási államtitkár dönt.

(5) Az előterjesztés, jogszabály tervezetére vonatkozó észrevételek szóbeli egyeztetése esetén a minisztériumot a jogi és koordinációs helyettes államtitkár képviseli, aki az egyeztetés eredményéről a véleményezésben részt vevő helyettes államtitkárokat és a közigazgatási államtitkárt szóban tájékoztatja.

133. § (1) Az előterjesztés, a jelentés és a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: jogszabály-tervezet) a minisztérium jogalkotási munkatervében a feladat elvégzéséért az első helyi felelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban együtt: előkészítésért felelős főosztály) köteles - a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával - előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység a feladatkörének megfelelő részanyagok kidolgozásával köteles részt venni a jogszabály-tervezet előkészítésében.

(2) A jogszabály-tervezet pénzügyi és szakmai tartalmáért az előkészítésért felelős főosztály, a jogszabályokkal való rendszertani összhangjáért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfeleléséért a jogi és koordinációs helyettes államtitkár felelős.

(3) A jogszabály-tervezet minisztériumi belső egyeztetését - a rendészeti államtitkár által a rendvédelmi szervek irányában folytatott belső egyeztetés kivételével - a jogi és koordinációs helyettes államtitkár végzi. A jogszabály-tervezet belső egyeztetésébe a minisztériumnak e Szabályzat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárait, a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkárt, valamint az önálló belügyi szervek vezetőit kell bevonni. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős főosztály érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ezek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár útján rendezik, aminek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.

(4) A minisztériumi jogszabály-tervezet belső egyeztetésére legalább öt munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben, indoklással lehet.

(5) A jogszabály-tervezet közigazgatási egyeztetését és közigazgatási döntéshozó fórum elé történő benyújtását a jogi és koordinációs helyettes államtitkár az előkészítésért felelős főosztállyal egyeztetve végzi.

(6) A jogszabály-tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásához vagy a közigazgatási egyeztetési kötelezettség alóli felmentéshez a Miniszterelnöki Kormányiroda jóváhagyását kell kérni.

(7) A közigazgatási egyeztetésen érkező véleményeket a jogi és koordinációs helyettes államtitkár - a feladatkörrel rendelkező felsővezető egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul továbbítja az előkészítésért felelős főosztálynak.

(8) A minisztérium működését szabályozó közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyéb belső normák előkészítése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység, a tervezet minisztériumon belüli egyeztetése a jogi és koordinációs helyettes államtitkár feladata. A tervezet egyeztetése során a jogi és koordinációs helyettes államtitkár a tervezetről a közigazgatási államtitkár, a feladatkör szerint érintett helyettes államtitkár, valamint helyettes államtitkár irányítása alá nem tartozó főosztályvezető véleményét kéri.

134. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében közigazgatási döntéshozó fórum elé, egyéb értekezletekre a minisztériumi szervezeti egységek, önálló belügyi szervek, hivatali egységek előterjesztéseket, tervezeteket, koncepciókat, egyéb dokumentumokat csak a közigazgatási államtitkár útján nyújthatnak be.

(2) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását igénylő feljegyzéseket és egyéb iratokat a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

(3) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők és a Kormány tagjának megkeresésére a válasz tervezetét - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő észszerű határidőn belül - a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

52. Záró rendelkezések

135. § (1) A hivatali egységek vezetői e Szabályzat és annak módosításai hatálybalépésétől számított 30 napon belül felülvizsgálják az ügyrendjüket. Ha az ügyrend módosítása szükséges, annak tervezetét az önálló szervezeti egység vezetője - a helyettes államtitkár útján - továbbítja a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak, aki a tervezetet az ellenőrzési nyomvonal és a kockázatelemzés, kockázatazonosítás véleményezése céljából továbbítja a helyettes államtitkároknak és a nem helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egységek vezetőinek.

(2) Az ügyrend tervezetére érkezett észrevételeket a jogi és koordinációs helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó főosztályvezető útján feldolgozásra továbbítja az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység vezetőjének. Az észrevételeket az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység szükség szerint közvetlenül egyezteti a véleményező szervezeti egységgel. Ha a véleményező szervezeti egység és az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység között véleménykülönbség marad fenn, a jogi és koordinációs helyettes államtitkár egyeztetést tart.[154]

(3) Az észrevételek alapján az ügyrendet előkészítő önálló szervezeti egység véglegesíti az ügyrendet. Az önálló szervezeti egység vezetője a véglegesített ügyrendet aláírja és - a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - jóváhagyásra közvetlenül felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak.[155]

(3a) Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala és az Integrált Jogvédelmi Szolgálat aláírt, véglegesített ügyrendjét jóváhagyásra közvetlenül a miniszter részére kell felterjeszteni.[156]

(4) A minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek vezetői e Szabályzat és annak módosításai hatálybalépésétől számított 60 napon belül felülvizsgálják szervezeti és működési szabályzatukat, valamint ügyrendjüket, és szükség szerint elkészítik a módosításokat, amelyeket jóváhagyásra felterjesztenek.

1. függelék[157]

2. függelék

A minisztérium hivatali egységeinek feladatai

2. A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.0.0.1.[158]

2.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság

1. A Miniszteri Titkárság a miniszter kabinetfőnökének közvetlen alárendeltségében működő - osztály jogállású -hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető áll.

2. A Miniszteri Titkárság segíti a minisztert irányítási feladatainak ellátásában.

2.0.0.2. Ellenőrzési Főosztály

1. Az Ellenőrzési Főosztály a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll, aki ellátja a belső ellenőrzési vezetői feladatokat.

2. Az Ellenőrzési Főosztály hatásköre kiterjed a hivatali egységeket, a minisztériumi szerveket, az önálló belügyi szerveket, valamint a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságokat illetően a szakmai feladatok, továbbá a költségvetési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzésére.

3. Az Ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) kidolgozza, és szükség szerint aktualizálja a minisztérium belső ellenőrzési kézikönyvét, valamint a felügyeleti ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,

b) együttműködik az államháztartásért felelős minisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében.

4. Az Ellenőrzési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) ellátja - kijelölés alapján - a minisztériumot érintő, Állami Számvevőszék és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végrehajtott vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,

b) ellátja az irányított szervek belső és szakmai ellenőrzési tevékenységének felügyeletét, kapcsolatot tart az önálló belügyi szervek ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítséget nyújt feladataik színvonalas végzése érdekében,

c) az éves ellenőrzési tervek jóváhagyását megelőzően konzultációt kezdeményez a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési vezetőivel az ellenőrzések koordinációja érdekében,

d) közreműködik az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításában és koordinációjában.

5. Az Ellenőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) véleményezi az intézmények vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket (kinevezés, felmentés, áthelyezés),

b) véleményezi a miniszter irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a belső ellenőrzés külső erőforrással történő ellátásának jóváhagyását,

c) ellenőrzést végez a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél, valamint az önálló belügyi szerveknél, ellenőrzi a fejezeti kezelésű előirányzatokat, azok felhasználását, valamint ellenőrzi a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél a fejezet költségvetéséből, továbbá azon forrásból adott juttatásokat és támogatásokat, amelyeknél a miniszter gyakorolja a fejezet feletti felügyeleti jogokat,

d) szükség szerint kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat,

e) ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az intézmény vezetőjét vagy az intézmény vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja, és javaslatot tesz a megfelelő eljárások megindítására,

f) ellenőrzést végez a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságoknál.

6. Az Ellenőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben ellenőrzi a fejezethez tervezett EU-támogatások felhasználását.

7. Az Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) elkészíti

aa) a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervét, amely magában foglalja a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is,

ab) az éves felügyeleti ellenőrzési tervet, és a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervet végrehajtja, valamint megvalósítását nyomon követi,

b) indokolt esetben kezdeményezi az éves ellenőrzési terv módosítását,

c) összesíti a miniszter irányítása alá tartozó szervek ellenőrzési terveit, elkészíti az összefoglaló éves ellenőrzési tervet,

d) végrehajtja a feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket, továbbá a miniszter vagy a belső ellenőrzési vezető javaslatára soron kívüli ellenőrzéseket folytat le,

e) elkészíti a minisztérium éves ellenőrzési jelentését, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján összeállított összefoglaló éves ellenőrzési jelentést,

f) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,

g) nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról, amellyel a belső ellenőrzési jelentésekben tett megállapításokat, javaslatokat, a vonatkozó intézkedési terveket és azok végrehajtását nyomon követi,

h) a költségvetési szerv vezetője részére hozzáadott értéket eredményező szolgáltatást nyújt (tanácsadó tevékenység).

8. Az Ellenőrzési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) fejleszti és működteti az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerét,

b) elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer kiépítése, működése jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,

c) felkérés esetén részt vesz az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport témacsoportjainak munkájában,

d) erősíti a minisztérium korrupcióellenes elkötelezettségét, közreműködik az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában,

e) szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről,

f) ellátja az egyes rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei és létesítményei azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 512/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott ellenőrzési feladatokat.

9. Az Ellenőrzési Főosztály közreműködik

a) az oktatási jogok biztosa és az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala,

b) a jogvédelmi biztos és az Integrált Jogvédelmi Szolgálat

tevékenysége feletti miniszteri felügyeleti jogkör gyakorlásában.

10. Az Ellenőrzési Főosztály munkatársai

a) jogosultak az ellenőrzött szerv, szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére,

b) jogosultak az ellenőrzött szervnél, szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, minősített adatot, üzleti és gazdasági titkot tartalmazó iratokba, a közszolgálati alapnyilvántartásba és más dokumentumokba, valamint elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni vagy visszaadni,

c) jogosultak az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni,

d) jogosultak az ellenőrzött szerv, szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől a belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával,

e) jogosult a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni.

2.0.0.3. Kommunikációs Főosztály

1. A Kommunikációs Főosztály a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Kommunikációs Főosztály intézkedik

a) a minisztérium feladat- és hatáskörében a sajtófigyelés ellátásáról, sajtóügyelet működtetéséről,

b) a jogszabály-tervezetek, a jogszabályban előírt közlések és a minisztériumi közlemények, hirdetések kormányzati honlapon történő közzétételéről,

c) a kormányzati honlap, a minisztérium online felületeinek és közösségi média felületének aktualizálásáról.

3. A Kommunikációs Főosztály feladatköre kizárólag a médiatartalom-szolgáltatóktól érkező megkeresések kezelésére terjed ki. A Kommunikációs Főosztály a központi államigazgatási szervektől és a kormányzati főhivataloktól érkező megkeresést haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező államtitkár, helyettes államtitkár vagy a rendészeti államtitkár részére továbbítja intézkedésre, egyéb esetben az ügyiratot a miniszter kabinetfőnöke részére adja át.

4. A Kommunikációs Főosztály ellátja az államtitkárok szakpolitikai feladataival összefüggő kormányzati kommunikációs feladatokat. E feladatkörében eljárva a Kommunikációs Főosztály - az államtitkárok által irányított szervezeti egységeken dolgozó munkatársai útján -[159]

a) kezdeményezi, szervezi, koordinálja az államtitkárok médiakommunikációját,

b) közreműködik az államtitkárok közszerepléseinek, a részvételükkel tartott nyilvános rendezvények megszervezésében és lebonyolításában,

c) lebonyolítja az államtitkári interjúkat, sajtótájékoztatókat,

d) elkészíti a választervezetet a médiatartalom-szolgáltatóktól érkező, szakpolitikai témájú kérdésekre,

e) a szakpolitikai feladatokkal összefüggésben hír, közlemény formájában tájékoztatást ad a minisztérium, illetve a szakterület eredményeiről, eseményeiről, államtitkári szereplésekről.

5. A Kommunikációs Főosztály saját szakterületén gondoskodik az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásának nyomon követéséről és az éves beszámoló elkészítéséről.

6. A Kommunikációs Főosztály ellátja a médiatartalom-szolgáltatók minisztériumhoz eljuttatott megkereséseivel összefüggő kommunikációs feladatokat. E feladatkörében eljárva a Kommunikációs Főosztály

a) fogadja és nyilvántartja a médiatartalom-szolgáltatóktól érkező megkereséseket, ideértve a kormányzati kommunikáció körében a feladatkör és illetékesség alapján történő áttételeket is,

b) a kormányzati kommunikáció egységességének biztosításával végrehajtja a megkeresések megválaszolásával összefüggő szervezési, koordinációs, egyeztetési feladatokat, és a legrövidebb idő alatt elkészíti azokra a választervezeteket, amelyeket jóváhagyásra továbbít a sajtófőnöknek,

c) a sajtófőnök választervezetre vonatkozó intézkedéseinek végrehajtását követően intézkedik a megkeresésre adott válasz megkeresőhöz történő továbbításáról.

7. A sajtó tájékoztatásával összefüggő egyeztetés, szervezés és koordináció lebonyolítása a Kommunikációs Főosztály kizárólagos feladata.

8. A Kommunikációs Főosztály elkészíti és a sajtófőnök jóváhagyását követően kiadja a tárcaközleményeket.

9. A Kommunikációs Főosztály közvetlen kapcsolatot tart és feladatai ellátása körében együttműködik[160]

a) az újságírókkal és a médiatartalom-szolgáltatókkal,

b) a kormányzati kommunikáció szervezeti egységeivel, az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárával, valamint a hazai kommunikációért és az országmárka kialakításáért felelős kormánybiztossal,

c) a hivatali egységekkel, a minisztériumi szervekkel,

d) az önálló belügyi szervek központi, területi és területi jogállású szerveinek kommunikációs szervezetével.

10. A Kommunikációs Főosztály közvetlen kapcsolatot tart és feladatai ellátása körében együttműködik a minisztérium számára közvélemény-kutatást, kommunikációs elemzést végző vállalkozásokkal.

2.0.0.4.[161]

2.0.0.5. Kormánybiztosi Titkárság II.[162]

1. A Kormánybiztosi Titkárság II. a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető (titkárságvezető) áll.

2. A Kormánybiztosi Titkárság II. az Indonéz Köztársaság közúthálózata útdíjfizetési rendszerének létrehozása és fejlesztése tekintetében Magyarország által biztosított szakmai támogatásokért felelős kormánybiztos tevékenységét segíti, így különösen

a) közreműködik a magyar és indonéz hatóságok közötti szakmai kapcsolattartásban,

b) elősegíti az Indonéz Köztársaság közúthálózatának fejlesztésében, valamint a közúthálózatot érintő digitalizációban érintett magyar és indonéz hatóságok közötti kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését, és ennek irányaira javaslatot készít elő,

c) részt vesz a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.) és az Indonéz Köztársaság társszervei közötti szakmai tevékenység koordinációjában,

d) közreműködik a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. szakmai tapasztalatainak az indonéz társszervek részére történő átadásában,

e) véleményezi a kormánybiztos feladatkörébe tartozó kormány-előterjesztéseket, stratégiákat, programokat és egyéb kormányzati dokumentumokat,

f) részt vesz a kormánybiztos feladatköréhez kapcsolódó kormányzati egyeztetéseken.

2.0.0.6. Miniszterelnöki Biztosi Titkárság I.[163]

1. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság I. a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető (titkárságvezető) áll.

2. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság I. a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos tevékenységét segíti.

3. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság I. közreműködik a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásának kormányzati koordinációjában, együttműködve a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkárral.[164]

4. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság I. segíti a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztost a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásával kapcsolatos feladataiban, így különösen

a) a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásában érintett minisztériumok vonatkozó tevékenységének alapvető irányaira történő javaslattételben,

b) az érintett minisztériumok célzott területi felzárkózással kapcsolatos tevékenysége koordinálásában,

c) a diagnózis alapú felzárkózási stratégiával kapcsolatos kormányzati programok, intézkedések végrehajtásában és ellenőrzésében, az új intézkedésekre, programokra és azokhoz kapcsolódó források felhasználására való javaslattételben, valamint a felhasznált támogatások hasznosításának nyomon követésében,

d) a roma integráció fejlesztésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában,

e) a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós források hazai felhasználásának megtervezésében.

2.0.0.7. Miniszterelnöki Biztosi Titkárság II.[165]

1. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság II. a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető (titkárságvezető) áll.

2. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság II. a licenc képzés továbbfejlesztéséért, valamint az egészségügyi szakmai továbbképzés rendszerével kapcsolatos kormányzati feladatokban való közreműködésért felelős miniszterelnöki biztos munkáját segíti.

3. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság II. közreműködik

a) a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok licenc képzési rendszerének áttekintésében és a képzési rendszernek a licenc vizsga szélesebb körű alkalmazását lehetővé tevő továbbfejlesztésére vonatkozó javaslat előkészítésében;

b) az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyek szakmai továbbképzési rendszerét érintő szakmai koncepciók kidolgozásában, ideértve a szakmai követelmények tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szakmai testületek működésének áttekintését és a vizsgáztatás, illetve a vizsgakövetelmények normatív rendszerének kialakítását is.

4. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság II. az egészségügyi államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett jogosult a miniszter által irányított egészségügyi szervektől és intézményektől a 3. pont szerinti feladatok ellátásához szükséges tájékoztatást és információt kérni.

5. A Miniszterelnöki Biztosi Titkárság II. a 3. pont szerinti feladatok körében elkészített szakmai javaslatait a miniszter részére közvetlenül terjeszti fel.

2.0.0.8. Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága[166]

1. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága nem tagozódik osztályokra.

3. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága funkcionális feladatai körében[167]

3.1. ellátja az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) testületei - elnökség, Tudományos és Kutatásetikai Bizottság, Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság, Humán Reprodukciós Bizottság, a Nemzeti Orvostudományi Kutatási Központ, Klinikai és Kutatási Bizottság, Kutatási és Fejlesztési Bizottság, az orvosetikai eljárásokban eljáró etikai bizottságok közül az Országos Etikai Bizottság -, valamint az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület (a továbbiakban: ISZT) szakmai tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő, szervező, koordináló és adminisztratív feladatokat, segíti a munkaszervezést,

3.2. az ETT összes tevékenységével összefüggésben közvetlenül tájékoztatja a minisztert és az egészségügyi államtitkárt,

3.3. koordinálja az ETT adminisztratív feladatait, kapcsolatot tart az ETT elnökség és az ETT bizottságok tagjaival, a társhatóságokkal, a kutatásengedélyezést kérelmezőkkel, az orvosetikai eljárásban részt vevőkkel, valamint az ISZT tevékenysége körében a bíróságokkal és a nyomozó hatósággal,

3.4. az ETT testületei - kivéve a Vármegyei Etikai Bizottságokat és Vármegyei Etikai Tanácsokat (a továbbiakban együtt: Vármegyei Etikai Bizottságok) - és az ISZT tevékenységével kapcsolatban gondoskodik az ülések helyszínének és feltételeinek biztosításáról,

3.5. koordinációs tevékenységet folytat - a 3.1. alpont és a 3.3. alpont szerint - a Vármegyei Etikai Bizottságok tevékenységével kapcsolatban,

3.6. ellátja az ETT testületei - kivéve a Vármegyei Etikai Bizottságokat - és az ISZT üléseivel összefüggő feladatokat, ennek keretében közreműködik az ülésrendek elkészítésében, kiküldi a napirendekhez tartozó előterjesztéseket, előkészíti az ETT testületei és az ISZT feladatkörébe tartozó ügyiratokat, továbbítja a beérkezett anyagokat a referensekhez, előkészíti az ülésre az elkészült referensi véleményeket,

3.7. közreműködik a Vármegyei Etikai Bizottságok szervezeti és működési szabályzatának elkészítésében,

3.8. részt vesz az ETT testületei - kivéve a Vármegyei Etikai Bizottságokat - és az ISZT ülésein, és ennek keretében az ülésen elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, részt vesz az ülések technikai feltételeinek megteremtésében, az ülések lebonyolítása érdekében - a testület vezetőinek utasításai szerint - intézkedik, közreműködik és részt vesz az ETT feladatellátásával kapcsolatos munkacsoportok munkájában,

3.9. előkészíti a Vármegyei Etikai Bizottságok egységes működésének érdekében tartandó értekezleteket vagy az ezzel kapcsolatos munkacsoportok megbeszéléseit,

3.10. megteszi az ETT testületei - kivéve a Vármegyei Etikai Bizottságokat - és az ISZT ülésén elhangzottak szerint az adott kutatásetikai, orvosetikai, hatósági, szakhatósági vagy ISZT eljárásnak megfelelően az adott testület, az ISZT elnöke és titkára utasítása alapján a feladatkörébe tartozó intézkedéseket,

3.11. egyeztetést kezdeményez a Vármegyei Etikai Bizottságokkal - az érdemi döntés meghozatalát nem érintve - az orvosetikai eljárások módszertanának egységesítése érdekében,

3.12. megteszi a feladatkörébe tartozó, az érdemi döntés meghozatalát nem érintő intézkedéseket az ETT testületei - kivéve a Vármegyei Etikai Bizottságok - és az ISZT jogszabályban előírt állásfoglalásai, határozatai, szakvéleményei előkészítése, azok kiadmányozása, az érintetteknek megküldése érdekében,

3.13. közreműködik a Vármegyei Etikai Bizottságok által kiadandó dokumentumok mintáinak kialakításában,

3.14. figyelemmel kíséri és számon kéri a határidők betartását,

3.15. megszervezi az ETT elnökségének felhatalmazása alapján az elnökség által meghatározott feladatkörben létrehozott ad hoc bizottság munkáját és az egyéb egyeztetéseket, elvégzi az ezekkel összefüggő adminisztrációt,

3.16. véleményezi az ETT hatáskörét érintő jogszabály-tervezeteket,

3.17. javaslatot tesz az ETT szakmai tevékenységét érintő jogszabályokra,

3.18. kapcsolatot tart orvosetikai fellebbezési eljárásban a Vármegyei Etikai Bizottságok titkárságaival, és előkészíti - az érdemi döntés meghozatalát nem érintve - a másodfokú eljáráshoz szükséges dokumentumokat,

3.19. orvosetikai és kutatásetikai peres eljárás esetén felterjeszti az iratanyagot a minisztérium perképviseleti szervezeti egységének,

3.20. lebonyolítja az ETT Hőgyes Endre-díj adományozásával kapcsolatos adminisztrációs, szervezési feladatokat,

3.21. ellátja az orvosbiológiai kutatások etikai vonatkozásaival kapcsolatos európai uniós jogszabályok harmonizációjával összefüggő, informatikai rendszerrel kapcsolatos teendőket, közreműködik a nemzetközi konferenciákkal és az ezekre való utazásokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában,

3.22. koordinálja a bioetikai és az ehhez kapcsolódó jogi területekre (különösen a biotechnológiára, géntechnológiára, az emberi genetikai állományra vonatkozó kutatásokra, vizsgálatokra, beavatkozásokra, szűrésekre, a személyek emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazásakor történő védelmére) vonatkozó szakmai anyagok előkészítését, ezekre a bioetika és a tudomány fejlődését figyelemmel kísérve javaslatot tesz,

3.23. figyelemmel kíséri az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményében foglaltak végrehajtását, javaslatot tesz annak kormányzati szintű végrehajtása módjára, szervezi, előkészíti, koordinálja az ezekkel kapcsolatos tevékenységet,

3.24. szakmailag előkészíti a bioetikai tárgyú - különösen az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményéhez kapcsolódó, illetve azzal összefüggő - nemzetközi dokumentumok Magyarország által tervezett jóváhagyását,

3.25. közreműködik a kormányzati koordinációs feladatok ellátásában az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye végrehajtása során,

3.26. az ETT testületeinek működésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) közreműködésével végzi.

2.1. A közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

1. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság a közigazgatási államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.

3. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság e Szabályzatban meghatározott titkársági feladatain túl

a) koordinálja az intézményi munkaterv elkészítését, nyomon követését, felülvizsgálatát és az intézményi munkaterv éves beszámolójának összeállítását,

b) koordinálja a minisztérium szakmai irányítási körébe tartozó szakterületek fővárosi, vármegyei kormányhivatalok átfogó ellenőrzésében történő részvételét,[168]

c) működteti a minisztérium Kockázatkezelési Bizottságát.

2.1.1. A személyügyi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.1.1.1. Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2.[169]

3.[170]

4. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a személyügyi szakterületet érintő európai uniós támogatási programokkal kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat.[171]

5. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság szakmai feladatkörében:[172]

a) ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyával összefüggő személyügyi feladatokat,

b) gondoskodik a rendvédelmi állományt érintően a vezénylésről és a vezénylés megszüntetéséről,

c) előkészíti és végrehajtja a rendvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos miniszteri döntéseket,

d) előkészíti - a szakterületi államtitkárokkal együttműködve - a szervezetkorszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal együttműködve, ellátja az egyéb szervezetalakítási, szervezési, valamint a szervezeti és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat,

e) véleményezi a miniszter által irányított rendvédelmi szervek szervezeti és működési szabályzatát,

f) előkészíti és felterjeszti a miniszter által irányított önálló belügyi szervek szervezeti egységei és az általuk irányított területi és helyi szervek szervezeti egységei új állománytáblázatára, valamint állománytáblázat-módosítására vonatkozó előterjesztéseket,

g) ellátja az ENSZ, az Európai Unió tagjaként vagy nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással és polgári válságkezelési tevékenységgel összefüggő külszolgálatot ellátó rendvédelmi dolgozókkal kapcsolatos személyzeti - a tervezéshez, kihelyezéshez, kiképzéshez, felszereléshez, hazatéréshez kapcsolódó - feladatkört,

h) ellátja szakmai felelősként a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó miniszteri rendeletben és utasításban meghatározott szervezetek támogatásával kapcsolatos feladatokat,

i) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó kegyeleti és szociális tárgyú döntéseket.

6. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság a Belügyi Szemle szerkesztőbizottsági feladataival összefüggésben, a Belügyi Szemle főszerkesztője által

a) ellátja a Belügyi Szemle szerkesztőbizottságának titkári feladatait,

b) előkészíti a Belügyi Szemle nyomtatott és elektronikus lapszámait, kiadványait és gondoskodik azok megjelentetéséről,

c) lektorálja a kéziratokat,

d) kapcsolatot tart a Belügyi Szemlét lapszemléző hazai és nemzetközi szervezetekkel, a tudományos folyóiratok nemzetközi bibliográfiai adatbázisaival.

6a. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője irányítja a Belügyi Szemle főszerkesztőjének tevékenységét.[173]

6b. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság az elismerési és protokoll tevékenysége keretében:[174]

a) összeállítja a minisztérium éves elismerési kerettáblázatát; gondoskodik a miniszter elismerési határozatai alapján az elismerések adományozásáról, továbbá visszavonásáról szóló nyilvántartás vezetéséről,

b) előkészíti, megszervezi a minisztérium központi ünnepségeit, rendezvényeit, értekezleteit, ennek keretében gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről, kiállítja az elismerési okmányokat,

c) ellátja a szociális és kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatokat, kezeli a miniszteri elismerési és szociális keretet, az elismerési- és protokollanyag-készletet,

d) ellátja a köztársasági elnöki és miniszterelnöki kitüntetésekkel, elismerésekkel kapcsolatos döntés-előkészítési és a döntés-végrehajtási feladatokat, valamint gondoskodik a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben szabályozott adományozás és visszavonás tárgyában hozott egyedi határozatokról szóló közlemények Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről,

e) gondoskodik az ágazathoz tartozó rendvédelmi hősi és szolgálati halottak árváinak beiskolázását támogató, valamint karácsonyi és képzési segélyezéséről, az özvegyek támogatásáról, az ágazathoz tartozó és szolgálatteljesítés közben megsérült hivatásos állományúak és nyugállományúak támogatásáról, az ágazathoz tartozó többgyermekes, nehéz szociális helyzetben lévő nagycsaládosokról, illetve a foglalkoztatott három vagy több gyermeket nevelő édesanyák segélyezéséről,

f) gondoskodik a miniszter által adományozott tárgyi elismerések beszerzéséről,

g) közreműködik a minisztérium országos szakmai rendezvényeinek előkészítésében,

h) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve félévente összeállítja a minisztérium rendezvénytervét,

i) telefonon tájékoztatást ad az elismerési kezdeményezések, szociális megkeresések vonatkozásában,

j) kapcsolatot tart a minisztérium irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek, valamint a társminisztériumok elismerés adományozásért felelős szervezeti egységeivel,

k) gondoskodik a miniszter által adományozott különdíjak beszerzéséről,

l) gondoskodik a központi gondozott özvegyek és árvák szociális helyzetének félévenkénti felülvizsgálatáról, eseti szociális segélyek adásáról,

m) központilag koordinálja a minisztériumban az értekezletek rendezvénytechnikájának, vendéglátásának előkészítését,

n) elkészíti a minisztériumi rendezvények vendéglátásának közbeszerzési eljárás szerinti teljesítésigazolását,

o) előkészíti a minisztériumba érkező, vendéglátásra, emléktárgy- és elismerési beszerzésekre vonatkozó számlák teljesítésigazolását,

p) gondoskodik az ágazathoz tartozó, egyes jelentős évfordulókhoz kapcsolódó elismerések miniszteri döntésre történő előkészítéséről és átadásáról,

q) gondoskodik a minisztérium árvák karácsonya és nagycsaládosok köszöntése tárgyú rendezvényeinek teljes körű szervezéséről, a résztvevők nemek és korosztályok szerinti ajándékának beszerzéséről,

r) gondoskodik a miniszter által adományozott elismerések név szerinti kimutatásáról.

7. A Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladataival összefüggésben[175]

a) szakmailag felügyeli a Rendőrség hatósági feladataihoz kapcsolódó orvosi, pszichológiai és bűnügyi szakértői tevékenységet, valamint szakmailag irányítja a halálos tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítására irányuló szervezett tevékenységet,

b) gondoskodik a foglalkoztatási jogviszonyról és a szolgálati időről szóló igazolás - kérelemre történő - kiadásáról a minisztériumba munkavégzésre vezényelt állomány tagja részére, a vezényelt személy munkáltatójával együttműködve,

c) közreműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban szolgálatot teljesítőkre vonatkozó, miniszteri hatáskörbe tartozó döntések előkészítésében,

d) a hivatásos szolgálati jogviszonyban lévőkre vonatkozóan

da) döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe utalt, a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek személyi állományát érintő fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és szolgálati panaszügyeket,

db) lefolytatja a vizsgálatot - a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által - a hatáskörébe utalt fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és panaszügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására.

2.1.1.2. Személyügyi Főosztály[176]

1. A Személyügyi Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Személyügyi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben - a Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztállyal együttműködve - közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos, a személyügyi helyettes államtitkár felelősségi körét érintő koncepciók, jogszabály-tervezetek szakmai kialakításában, előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását.

3. A Személyügyi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) országos szinten gondoskodik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek munkáltatói, szolgálati és nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátásáról; végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos - hatáskörébe utalt - feladatokat,

b) szakmailag felügyeli és koordinálja a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél és az önálló belügyi szerveknél folyó foglalkozás-egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi tevékenységet, ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi szabályok érvényesülését.

4. A Személyügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben koordinálja és segíti az European Medical and Psychological Experts Network (Európai Bűnüldözés területén működő Orvosi és Pszichológiai Szakértők Hálózata) magyarországi szakmai munkáját.

5. A Személyügyi Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) miniszteri döntésre előkészíti a kormánytisztviselőkkel, munkavállalókkal és egyéb közszolgálati alkalmazottakkal kapcsolatos személyzeti és munkaügyi intézkedéseket,

b) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi és szervezési döntéseket,

c) előkészíti a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról szóló okiratokat,

d) döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe utalt, a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek személyi állományát érintő fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és szolgálati panaszügyeket; lefolytatja a vizsgálatot a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által a hatáskörébe utalt fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és panaszügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására,

e) ellenőrzi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek létszámgazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést,

f) koordinálja a hivatásos és kormánytisztviselői állomány egyéni teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok végrehajtását, ellátja a Teljesítményértékelési Rendszer Centrum központosított webes alkalmazás működésével összefüggő személyügyi tárgyú feladatokat,

g) szervezi - ütemezés szerint - a hivatali egységek munkatársainak képzési kötelezettségeinek teljesítését, szervezi a személyzeti, munkaügyi tárgyú szakmai továbbképzéseket,

h) végzi a miniszter hatáskörébe tartozó, illetve a minisztérium állományában dolgozók nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő feladatokat,

i) végrehajtja a jogszabály alapján a miniszter hatáskörébe utalt munkaügyi ellenőrzéseket, és a főosztály vezetője kiadmányozza az ellenőrzés eredményéről készített határozatot,

j) ellátja az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló jogszabály szerinti Digitális Állampolgárság Nyilvántartás regisztrációs feladatokat,[177]

k) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: NISZ Zrt.) együttműködve vezeti a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tárat, a minisztérium teljes személyi állományára vonatkozóan,

l) gondoskodik a Szolgáltatási Portálon keresztül benyújtott bejelentő lapok SZEAT adatgazdai jóváhagyásáról, elutasításáról a minisztérium teljes személyi állományára vonatkozóan,

m) ellátja a kormányzati igazgatási szervek integritás tanácsadói kijelölésével kapcsolatos feladatokat, a rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével.

6. A Személyügyi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) személyzeti nyilvántartást vezet, és adatfeldolgozást végez, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot; az 1945. évtől folyamatosan fennálló országos munkáltatói nyilvántartás adataiból - társadalombiztosítási szervek, munkáltatók és állampolgárok megkeresésére - a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki, biztosítja a nyilvántartásban szereplő személyek részére az információs önrendelkezési jog gyakorlásának lehetőségét,

b) közreműködik a minisztérium különleges jogrend idején kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervének, a kormányzati szolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyási rendjének, a mozgósítás előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos tervezés irányelveinek kidolgozásában,

c) gondoskodik a tűzvédelmi oktatási anyagok személyügyi anyagban történő elhelyezéséről,

d) a közigazgatási államtitkár kijelölése alapján képviseli a minisztériumot az Országos Munkavédelmi Bizottságban.

7. A Személyügyi Főosztály működteti a minisztérium ügyfélszolgálatát és e feladata keretében

a) kezeli az ügyfélszolgálat elektronikus levelezési fiókját, továbbítja a Központi Postázó részére a minisztérium elektronikus tájékoztatás keretében közzétett elektronikus levélcímére érkező küldeményeket, közreműködik a minisztérium címére érkező, azonosíthatatlan küldemények kezelésében,

b) a minisztérium ágazatai tekintetében átveszi, fogadja a beadványokat, megkereséseket, kérelmeket, és azoknak a feladatkör szerint érintett szervezeti egységhez történő továbbítására javaslatot tesz,

c) átveszi szükség esetén a petíciókat,

d) a közérdekű bejelentéseket eljuttatja a feladatkör szerint érintett szakterület részére,

e) az ügyfelektől érkező jogalkotási javaslatokat eljuttatja a feladatkör szerint érintett szervezeti egységhez,

f) tájékoztatást ad telefonon a minisztérium hatáskörébe tartozó ügyekben,

g) igény esetén közvetlen segítséget nyújt az állampolgárok ügyeinek intézéséhez, illetve ismerteti a jogérvényesítés lehetőségeit,

h) közvetlen kapcsolatot tart fenn a társminisztériumok ügyfélkapcsolati, illetve lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységével,

i) szükség szerint jelentést, statisztikát készít a kezelt ügyszámról, az ügyfélforgalom alakulásáról,

j) kivizsgálja - az integritás tanácsadó és a feladatkör szerint érintett minisztériumi szervezeti egység szükség szerinti bevonásával - a minisztérium belső visszaélés-bejelentési rendszerében érkezett bejelentéseket, és a feltárt jogsértés jellege szerint megteszi a szükséges intézkedést.

8. A Személyügyi Főosztály civil kapcsolati és ügyfélszolgálati feladataival összefüggésben

a) ellátja a munkahelyi esélyegyenlőséggel kapcsolatos ágazati koordinációs teendőket,

b) szükség szerint kapcsolatot tart, együttműködik civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel, más minisztériumok és országos hatáskörű szervek társadalmi kapcsolatokért felelős szervezeti egységeivel,

c) a feladatkör szerint érintett szakterület közreműködésével választ ad

ca) a szociális ellátásokkal, a gyermekek után járó ellátásokkal, az egészségkárosodáshoz, illetve egészségi állapothoz kapcsolódó ellátásokkal (fogyatékossági támogatás, rokkantsági ellátások, megváltozott munkaképességűek ellátásai) és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre, megkeresésekre,

cb) a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátásokkal, az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi szolgáltatásokkal, a közegészségügyi, járványügyi intézkedésekkel, a népegészségügyi feladatokkal és az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos kérdésekre, megkeresésekre,

cc) a közneveléssel, a köznevelési ágazat működésével, fejlesztésével, a köznevelési ágazati és ágazati gazdasági stratégiával, továbbá a tankönyvpiaccal és szakképzéssel kapcsolatos megkeresésekre,

cd) az Alapvető Jogok Biztosától a védett elektronikus rendszeren keresztül érkező anonim közérdekű beadványokra, és a kiadmányozott választ feltölti a védett elektronikus rendszerbe,

d) ellátja a Magyarországon működő köznevelés keretében kiállított közokirat (általános iskolai, valamint középiskolai érettségi bizonyítványok, óvodai és iskolai igazolások) felülhitelesítését,

e) gondoskodik a miniszter irányítása alatt álló egészségügyi háttérintézmények által kiadott bizonyítványok, igazolások felülhitelesítésének biztosításáról,

f) kiadmányozza vezetői szinten a feladatkör szerint érintett szakmai szervezeti egység tervezete alapján elkészített válaszokat, átiratokat,

g) intézi a minisztériumba érkező, más szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó írásbeli beadványokat, közérdekű bejelentéseket és panaszokat,

h) az állampolgárokat érintő kérdésekben közreműködik a minisztérium honlapjának szerkesztésében,

i) az állampolgárok tájékoztatása érdekében tájékoztató kiadványokat készít.

2.1.1.3. Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály

1. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) előkészíti a hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati jogviszonyban állók kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerével kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmát, valamint összehangolja a szabályozás végrehajtását,[178]

b) közreműködik az a) pontba nem tartozó, a miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szerveknél foglalkoztatottak (köznevelés, egészségügy, szociális terület) jogállásának valamint emberi erőforrás-gazdálkodási rendszerének kialakításában.

3. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) kidolgozza a 2. pont a) alpontjába tartozó jogviszonyok szabályozásának elemeit és a megvalósításukat támogató módszertanokat,

b) közreműködik a 2. pont b) alpontjába tartozó jogviszonyok szabályozásának elemei és megvalósításukat támogató módszertanok kidolgozásában,

c) kapcsolatot tart a Magyar Rendvédelmi Karral és a Magyar Kormánytisztviselői Karral,

d) előkészíti a rendvédelmi szervek éves szervezeti teljesítményértékelését, javaslatot tesz a rendvédelmi szervek bevonásával a szervezeti teljesítményértékelési rendszerrel összefüggő fejlesztésekre és koordinálja annak végrehajtását.

e)[179]

4. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály az európai uniós és más forrásból támogatott humánerőforrás fejlesztésekkel összefüggésben

a) meghatározza a fejlesztési stratégia irányait és szakmai tartalmát,

b) közreműködik a fejlesztések kidolgozásában és végrehajtásában, ennek keretében:

ba) részt vesz a szakterületet érintő fejlesztéseket magukban foglaló operatív programok, az éves fejlesztési keret és a támogatási konstrukciók előkészítésében, közreműködik a projektjavaslatok kidolgozásában, a fejlesztések szakmai előkészítésében és lebonyolításában, figyelemmel kíséri a projektek előrehaladását,

bb) a szakmai terület képviseletében együttműködik a minisztérium projekt- és pénzügymenedzsment feladatokat ellátó szervezeti egységeinek munkatársaival, a szakmai megvalósításban érintett szervezeti egységekkel,

bc) kapcsolatot tart a hazai támogatásokat lebonyolító intézményrendszer szereplőinek képviselőivel, képviseli a főosztály szakmai álláspontját, részt vesz az operatív szintű egyeztetéseken.

5. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) részt vesz a közszolgálatot érintő, a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó területeken működő munkacsoportok működésében (EUPAN, OECD stb.),

b) közreműködik a nemzetközi szervezetek számára készülő beszámolók, jelentések, tanulmányok, kérdőívek koordinálásában, összeállításában.

6. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) ellátja a közszolgálati tisztviselői továbbképzés és vezetőképzés rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos műveleteket,

b) közreműködik a Kormány középtávú stratégiai továbbképzési céljainak kialakításban,

c) közreműködik a minisztérium humánpolitikai tevékenységének jogi támogatásában,

d) közreműködik a minisztériumok személyügyért felelős vezetői számára a módszertani útmutatások megadásában,

e) elkészíti a személyügy területén kiadásra kerülő módszertani útmutatókat,

f) gondoskodik a hatáskörébe tartozó jogszabályok egységes alkalmazásáról,

g) az önálló belügyi szervekkel együtt kidolgozza és működteti a karriertámogatás módszereit, rendszerét.

h) ellátja a munkavállalói és szakmai érdekegyeztetéssel kapcsolatos szervezési feladatokat,[180]

i) közreműködik a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek (ágazati szakszervezetek, Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum), valamint a szakmai érdekképviseletek (Magyar Rendvédelmi Kar, Magyar Kormánytisztviselői Kar) közötti érdekegyeztetéssel kapcsolatos folyamatokban, ellátja a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, a Rendvédelmi Ágazati Érdekvédelmi Tanács titkársági feladatait.[181]

7. A Humánerőforrás -fejlesztési és Stratégiai Főosztály Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerrel kapcsolatos feladataival összefüggésben, KSZDR központként

a) kialakítja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszert,

b) működteti a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszert,

c) ellátja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kiterjesztésével kapcsolatos koordinációs feladatot,

d) követi a jogszabályváltozásokat, hatásvizsgálatokat készít, és gondoskodik a rendszer folyamatos összehangolásáról a hatályos jogszabályokkal,

e) a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer adatai alapján elemzéseket készít a Kormány személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához,

f) adatokat biztosít a létszám- és illetményadatok elemzéséhez, illetve az előmeneteli-és illetményrendszer országos működtetéséhez,

g) adatokat biztosít a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő esetenkénti adatszolgáltatáshoz,

h) statisztikai lekérdezéseket biztosít,

i) szakmai ügyfélszolgálatot működtet a felhasználók részére,

j) feldolgozza a változtatási igényeket, módosítási javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében.

8.[182]

9. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály oktatásigazgatási feladataival összefüggésben

a) ellátja a belügyi életpályamodellhez kapcsolódó oktatási, képzési, kiképzési feladatok koordinálását,

b) közreműködik a rendészeti felsőoktatásba tartozó képzésekkel kapcsolatos belügyminiszteri döntések előkészítésében,

c) az oktatási főszemlélővel együttműködve ellátja a minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti megállapodásból adódó, hatáskörébe tartozó feladatokat,

d) gondoskodik a rendvédelmi köznevelési és oktatási intézményekkel, a rendvédelmi oktatással, képzéssel és kiképzéssel, valamint továbbképzéssel kapcsolatos, a miniszterre, illetve a minisztériumra háruló ágazati feladatok ellátásáról, a döntések, intézkedések előkészítéséről és a végrehajtás ellenőrzéséről,

e) ellátja a belügyminiszter felelősségi körébe tartozó valamennyi, a szakképzési rendszerben megszerezhető szakképzettséggel/szakképesítéssel és az egyéb, a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó képzésekkel összefüggő feladatokat

f) kapcsolatot tart a képző- és vizsgaszervező intézményekkel,

g) ellátja a rendvédelmi, rendészeti és magánbiztonsági szakterületeket érintő szakmai oktatás, szakmai képzés, valamint azok oktatásigazgatási feladatait,

h) ellátja a minisztérium képviseletét a szaktestületekben ,

i) a rendvédelmi technikumokkal kapcsolatosan a belügyminisztert, mint fenntartót illető fenntartói jogok gyakorlása körében

ia) a szakmai felügyelet ellátása során végzi a rendvédelmi technikumok oktatási és nevelési tevékenységének felügyeletét, adatokat szerez be, azokat elemzi és értékeli, javaslatokat dolgoz ki a tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében,

ib) közreműködik és részt vesz az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján elvégzett ellenőrzésekben,

j) javaslatot tesz a rendvédelmi, közszolgálati oktatással, képzéssel, továbbképzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos jogszabályok módosítására,[183]

k) közreműködik a miniszter ágazati felelősségébe tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó, oktatással, képzéssel, továbbképzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, módszertanok kialakításában,

l) javaslatot tesz a minisztérium ágazatába tartozó iskolai rendszerű szakképzések felvételi keretszámainak meghatározására,

m) javaslatot tesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felvételi keretszámainak meghatározására,

n) közreműködik a szakképzésről szóló a 2019. évi LXXX. törvény 27. § (1) bekezdés c) pontja szerinti miniszteri döntés szakmai előkészítésében, felügyeli a miniszteri engedélyek alapján folyó képzéseket.

o) előkészíti vezetői döntésre a belügyi pályaorientációs képzést folytató szakképző intézmények tanulói duális képzési igazolásait.[184]

10. A Humánerőforrás-fejlesztési és Stratégiai Főosztály a minisztériumi vizsgaközpont működtetésével összefüggésben

a) ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat a közterület-felügyelői, a magánbiztonsági szakmai képzések, a temetkezési szolgáltatási képzések, valamint - az Országos Rendőr-főkapitányság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által működtetett vizsgaközpontok képzései kivételével - a rendészeti képzések tekintetében,[185]

b) biztosítja a vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint

c) felügyeli és ellenőrzi az Országos Rendőr-főkapitányság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által működtetett vizsgaközpontok tevékenységét.

d) kapcsolatot tart a képző intézményekkel és a vizsgaközpontokkal.[186]

2.1.1.4. Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály[187]

1. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[188]

2. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben előkészíti a hivatásos állományúak esetében a vezetőképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tartalmát, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását.[189]

3. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben[190]

a) országos szinten gondoskodik a vezetőképzéssel és a rendészeti továbbképzéssel kapcsolatos feladatokról,[191]

b) ellátja a rendészeti alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladatokat, valamint koordinálja a vizsgakérdések aktualizálását.[192]

4. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben - a személyügyi helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységekkel szoros együttműködésben - közreműködik a rendvédelmet érintő, a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós és nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos feladatok végrehajtásában.[193]

5. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a vezetőképzési feladataival összefüggésben[194]

a) lefolytatja a rendészeti vezetői, mestervezetői képzéseket, valamint meghatározza a rendészeti vezetővé és a mestervezetővé képzés szakmai tartalmát, képzési programját, továbbá tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzíti a képzések menetét és követelményeit,

b) vezetői kompetencia- és személyiségfejlesztő továbbképzéseket bonyolít le,

c) végzi a minősített tréner-képzést, a tréneri hálózat éves kötelező továbbképzését, valamint a vezetőifejlesztő-képzést (coachképzést),

d) az önálló belügyi szervekkel együtt kidolgozza és működteti a karriertámogatás módszereit, rendszerét.

6. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály továbbképzési feladataival összefüggésben[195]

a) végzi a rendészeti továbbképzéssel, a vezetői továbbképzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat, működteti a Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: RVTV portál),

b) ellátja a Belügyi Továbbképzési Kollégium titkársági feladatait, lefolytatja a bejelentésköteles továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárását,

c) vezeti a továbbképzési programminősítési eljárás szakértői névjegyzékét,

d)[196]

e) végzi az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek továbbképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos feladatokat, működteti az RVTV RFSZ modulját,

f) végzi a személy- és vagyonőrök továbbképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos feladatokat, működteti az RVTV vagyonőr modulját,

g) ellátja a segédfelügyelők képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos feladatokat,

h) működteti a továbbképzési rendszerekhez kapcsolódó ügyfélszolgálatot,

i) működteti a rendvédelmi alkalmazottak továbbképzési rendszerét, illetve az RVTV portál RIASZ modulját.

7. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a rendfokozati vizsgával kapcsolatos feladataival összefüggésben[197]

a) működteti a Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportál rendfokozati vizsga modulját,

b) végrehajtja a rendfokozati vizsga működtetésével kapcsolatos feladatokat,

c) kiadja és szükség szerint aktualizálja a tanulmányi és vizsgaszabályzatot,

d) koordinálja a tananyagok elkészítését és azok aktualizálását.

8. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a rendészeti alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladataival összefüggésben[198]

a) működteti az RVTV portál alap- és szakvizsga modulját,

b) ellátja a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság titkársági feladatait,

c) végzi a rendészeti alapvizsga és szakvizsga felkészítéssel és vizsgáztatással kapcsolatos szervezési feladatokat,

d) vezeti a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzéket és a Rendészeti Alapvizsga Vizsgabiztosi Névjegyzéket.

9.[199]

10. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály felnőttképzéssel kapcsolatos feladataival összefüggésben[200]

a) végzi a nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmény tevékenységének ellátásából eredő feladatokat,

b) ellátja a felnőttképzéshez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatokat.

11. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály a hatáskörébe tartozó képzések fejlesztésével és szervezésével összefüggésben[201]

a) ellátja a tananyagok, tansegédletek, e-tananyagok (e-learning), programok kidolgozásával, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

b) végzi a tanfolyamok, továbbképzések és kiválasztási eljárások szervezési tevékenységeit,

c) biztosítja a tanfolyamok, képzések, vizsgáztatások és a kiválasztási eljárások oktatásigazgatási és egyéb dokumentumait, valamint az azok lebonyolításához kapcsolódó tantermi, technikai, oktatástechnikai, informatikai feltételeket és eszközöket.

12. A Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály monitoring és minőségirányítási feladataival összefüggésben[202]

a) monitoring tevékenységet folytat a rendészeti továbbképzés, a rendészeti vezetővé képzés és a mestervezetővé képzés programjaiban részt vettek és a tréneri munkát végzők értékelésére,

b) működteti a képzésekhez és továbbképzésekhez kapcsolódó minőségirányítási rendszert,

c) ellenőrzi a feladatkörébe tartozó valamennyi képzés, továbbképzés és vizsga megvalósulását.

2.1.1.5. Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály

1. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) előkészíti a belügyi tudománypolitikával kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tartalmát, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását,

b) elkészíti a minisztérium feladatkörébe tartozó biztonsági tudománystratégiákat, szakmai anyagokat, koncepciókat, elemzi az ágazati területén működő szervezetek működését, teljesítményét és az intézkedésekre javaslatot tesz,

c) közreműködik a minisztérium tudásmenedzsment feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,

d) véleményezi a Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiai dokumentumait, a kapcsolódó jogszabálytervezeteket, és szakterületét érintően részt vesz azok végrehajtásában.

3. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) koordinálja a belügyi szervek tudományos tanácsainak tevékenységét,

b) ellátja az akadémiai, a felsőoktatási, az ipari és a vállalkozási szektorokkal kapcsolatos biztonsági stratégiai és szervezői feladatokat,

c) ösztönzi és erősíti a tevékenységi körébe tartozó nemzeti, nemzetközi tudásbázisok és a kapcsolati tőke aktív kölcsönhatását,

d) közreműködik a kutatási mobilitást és a kutatói karrier fejlesztését támogató tudásáramlási rendszerek működtetésében, különösen a kutatásfejlesztési háttérrel rendelkező, a műszaki tudományok és a mesterséges intelligencia kutatások területén működő intézetek, felsőoktatási szervezetek és vállalkozások tekintetében,

e) részt vesz a minisztériumnak a tudománystratégia szempontjából kiemelt tudományos és ipari szereplőkkel történő együttműködése előkészítésében és megvalósításában.

4. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) kapcsolatot tart a Külgazdasági és Külügyminisztérium útján a magyar külképviseletekkel, különösen a tudományos és technológiai szakdiplomata hálózattal,

b) hazai és nemzetközi tudományos, szakmai konferenciákat készít elő, illetve részt vesz azok lebonyolításában.

5. A Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) tudományos kutatásokat végez, valamint támogatja a feladat- és hatáskörébe tartozó kutatási, fejlesztési innovációs tevékenységek megvalósítását,

b) a szakterületét érintően a minisztérium képviselőjeként részt vesz az ágazatában működő országos hatáskörű testületek munkájában,

c) együttműködik az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért, tudásmenedzsmentért felelős szervezeti egységeivel,

d) kialakítja és működteti az ágazat kutatáskoordinációs bizottságát,

e) ellátja a Magyar Tudományos Művek Tárával kapcsolatos ágazati feladatokat,

f) közreműködik a tudományos tanácsot működtető önálló belügyi szervek tudományos publikációs tevékenységében,

g) ellátja a minisztérium hatáskörébe tartozó tudományigazgatási, tudományszervezési feladatokat, végzi azok átfogó tervezését, szervezését és a kapcsolódó döntések előkészítését,

h) nyilvántartja a minisztériumot és az önálló belügyi szerveket érintő tudományos kutatói és tudományos pályázati tevékenységet,

i) részt vesz a belügyi tudományos pályázati rendszer működtetésében,

j) folyamatosan kapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel, és figyelemmel kíséri a szakterületét érintő stratégiák, programok, kutatási főirányok, tématerületek kidolgozását, azokra észrevételeket, javaslatokat tesz,

k) szakterületét érintően figyelemmel kíséri a jogszabályok végrehajtásának tudománypolitikára gyakorolt hatását,

l) ellátja a Belügyi Tudományos Tanács titkársági feladatait,

m) végzi a PhD doktori cím elnyerésére való felkészülés tudományigazgatási feladatait.

2.1.1.6. Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály[203]

1. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály alkalmassági vizsgálati koordinációs feladataival összefüggésben

a) előkészíti és végrehajtja a miniszter irányítása alá tartozó szervek alkalmassági vizsgálati rendszerével kapcsolatos miniszteri döntéseket, javaslatot tesz e rendszer fejlesztésére,

b) működteti a miniszter alkalmassági vizsgálatokkal összefüggő feladatainak ellátását segítő tanácsadó testületet,

c) működteti a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer informatikai keretrendszert, ennek keretében

ca) ellátja a rendszerirányítói feladatokat,

cb) feldolgozza a változtatási igényeket, módosítási javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében,

cc) módszertani támogatást nyújt a felhasználóknak,

d) szakmailag felügyeli a személyi szabadságukban korlátozottak orvosi (alap-, járó- és fekvőbeteg) és pszichológiai ellátását,

e) szakterületét érintően figyelemmel kíséri a jogszabályok végrehajtásának tudománypolitikára gyakorolt hatását.

3. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a rendvédelmi szervekkel összefüggő alkalmassági vizsgálati és az egészségügyi, valamint a pszichológiai koordinációs feladataival összefüggésben

a) működteti a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatásos és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban lévő állományának alkalmassági vizsgálati rendszerét,

b) előkészíti és végrehajtja a rendvédelmi szervek alkalmassági vizsgálati rendszerével, valamint az egészségügyi és pszichológiai alapellátásával kapcsolatos miniszteri döntéseket, javaslatot tesz e rendszer fejlesztésére,

c) szakmailag felügyeli az egészségügyi és pszichológusi alapellátással kapcsolatos tevékenységet,

d) a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer, valamint az egyéb egészségügyi informatikai rendszerek felhasználásával gyűjti és elemzi a betegforgalmi adatokat, figyelemmel kíséri és rendszeresen értékeli a belügyi állomány egészségi, pszichológiai és fizikai állapotának alakulását, javaslatokat tesz a fejlesztés irányaira,

e) felügyeli és koordinálja az egészségügyi és pszichológiai feladatot ellátók szakmai képzését, továbbképzését és tudományos tevékenységét,

f) kialakítja az ideiglenes szolgálatképtelenség megállapításával összefüggő felülvizsgálatokkal és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjai orvosi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásrendet,

g) közreműködik az egészségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos, az önálló belügyi szervekre háruló feladatok (szerződéskötés, működési engedély, ellenőrzés biztosítása, jelentések és elszámolások) végrehajtásában,

h) szakmailag felügyeli a rendvédelmi szakmai munkát támogató egészségügyi és pszichológiai tevékenységet.

4. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a rendvédelmi szervek vezetőkiválasztási feladataival összefüggésben

a) végzi a hatáskörébe utalt vezetőkiválasztási eljárásokhoz kapcsolódó, valamint a vezetői szolgálati beosztásba való kinevezést megelőző alkalmassági vizsgálat részeként a rangsorba állítást a kiemelt vezetői beosztások vonatkozásában,

b) ellátja a Rendészeti Utánpótlási és Vezetői Adatbank működtetésével, valamint a kiválasztási eljárás során keletkezett adatok tárolására szolgáló kiválasztási adatbank működtetésével kapcsolatos, jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben rögzített feladatokat,

c) kidolgozza a Rendészeti Utánpótlási és Vezetői Adatbankba való bekerülés kompetenciaalapú feltételrendszerét és a vezetőkiválasztási eljárás szakmai protokollját,

d) szakmai módszertani támogatást nyújt a rendvédelmi szerveknek a saját hatáskörben végzett vezetőkiválasztási eljárásaikhoz,

e) közreműködik a rendészeti vezetőképzéshez szükséges, az egyéni vezetői kompetenciaprofilokra építve kialakítandó egyéni kompetenciafejlesztési célok meghatározásában.

5. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a miniszter irányítása alá tartozó, a rendvédelmi szervek körébe nem tartozó önálló belügyi szervek vezetőkiválasztási feladataival összefüggésben

a) lefolytatja a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében a vezetőkiválasztási eljárásokat, és elkészíti a kapcsolódó rangsorokat,

b) kidolgozza a vezetőkiválasztási eljárás szakmai protokollját,

c) működteti a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer KOMP-K modulját a vezetőkiválasztási eljárás támogatása, valamint a keletkezett vezetőkiválasztási adatok tárolása céljából.

6. A Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos feladatkörében

a) kidolgozza és miniszteri jóváhagyásra felterjeszti a pszichológiai alkalmassági vizsgálati szakmai protokollt,

b) megszervezi az alkalmassági vizsgálatokat,

c) elvégzi a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálatát,

d) kiállítja az alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló minősítő dokumentumot,

e) működteti a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer GYVA modulját a vizsgálandó pszichológiai minimumfeltételek és kompetenciák mérésére alkalmas tesztek felvétele és kiértékelése, valamint a keletkezett alkalmassági vizsgálati adatok tárolása céljából,

f) együttműködik a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel a feladat-végrehajtásban, javaslatot tesz az alkalmassági vizsgálati rendszer fejlesztésére,

g) kapcsolatot tart a gyermekvédelmi intézményekkel és azok fenntartóival,

h) szakmai támogatást nyújt a "korlátozottan alkalmas" minősítésű személyek számára szükséges pszichológiai gondozás biztosításához.

2.1.1.7. Oktatási főszemlélő[204]

1. Az oktatási főszemlélő a személyügyi helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében és irányításával végzi a munkáját.

2. Az oktatási főszemlélő

a) segíti a személyügyi helyettes államtitkárt a rendvédelmi technikumok oktatási, igazgatási felügyeleti tevékenysége ellátásában,

b) koordinálja és szervezi a belügyi életpályamodellhez kapcsolódó oktatási, képzési, kiképzési, továbbképzési, vezetőképzési feladatokat,

c) végrehajtja a minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti megállapodásból adódó feladatokat.

2.1.2. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.1.2.1. Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.

3. A Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság

a) gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezlet, a Gazdasági Kabinet, a Stratégiai és Családügyi Kabinet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet üléseinek, továbbá a kormányülés napirendjére felterjesztendő minisztériumi javaslatok összeállításáról, az előterjesztések, jelentések benyújtásáról,

b) összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatokat, valamint elkészíti a minisztérium féléves jogalkotási munkatervét,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,

d) figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, belügyminiszteri első helyi felelősségű feladatok végrehajtását.

2.1.2.2. Rendészeti Kodifikációs Főosztály

1. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll. A főosztályvezetőt az osztályvezetők helyettesítik.

2. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) ellátja

1. a büntetés-végrehajtási szervezet jogállásáról és működéséről,

2. a rendőrség jogállásáról, szervezetéről és működéséről,

3. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról,

4. a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozói tevékenységről,

5. az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről,

6. az államhatár őrizetéről, a határforgalom ellenőrzéséről,

7. a lőfegyverekről és a polgári célú pirotechnikai eszközökről,

8. a fegyveres biztonsági őrségről,

9. a közterület-felügyeletről,

10. a polgárőrségről,

11. a szabálysértési eljárásról és a szabálysértésről, valamint a szabálysértési jogsegélyről,

12. a bűncselekmények megelőzéséről,

13. a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről,

14. a szervezett bűnözés elleni fellépésről,

15. a közlekedésrendészetről, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről,

16. a magyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevélről,

17. a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról,[205]

18. a Schengeni Információs Rendszerről és a körözési nyilvántartási rendszerről,

19. az idegenrendészetről és a menekültügyről,

20. a büntetőeljárásban résztvevők és az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról,

21. - a honvédelmi szempontból létfontosságú rendszerelemek kivételével - a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos feladatokról

22. az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, valamint a gondoskodáspolitikai és társadalmi esélyteremtési ágazatban foglalkoztatottak jogviszonyát kivéve a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó területen foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyairól[206]

szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését, rendészeti tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében a Rendészeti Koordinációs Főosztály közreműködésével, foglalkoztatási tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében a személyügyi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködve.[207]

b)[208]

3. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben véleményezi - a miniszternek a kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatköre gyakorlása körében - az érintett hivatali egységek bevonásával

a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényhez, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló törvényhez, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényhez, a büntetőeljárásról szóló törvényhez, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényhez, a pártfogó felügyelői tevékenységről szóló törvényhez, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényhez kapcsolódóan más tárcák által kiadott jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

b) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ tevékenységét érintő javaslatokat, jelentéseket és előterjesztéseket,

c) a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló Korm. rendelettel kapcsolatos tervezeteket.

d) a más tárcák által előkészített, a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.[209]

4. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a)[210]

b) előkészíti az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban a személy- és vagyonvédelmi területeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges, nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlat szakirányú jellegét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,[211]

c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 147-148. §-a alapján előkészíti a méltányossági jogkörben kiadott határozatokat.

5.[212]

6. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) közreműködik a minisztérium vezetőinek parlamenti munkájával összefüggő, rendészeti vonatkozású feladatok ellátásában,

b) a feladatkörét érintő kérdésekben előkészíti az Alkotmánybíróságtól, az alapvető jogok biztosától, a Legfőbb Ügyészségtől és más szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat,

c) véleményezi a honvédelemért felelős miniszter által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

d)[213]

e)[214]

f)[215]

g)[216]

h) véleményezi a minisztérium belső szabályzatainak és azok módosításának tervezetét,[217]

i) elvégzi a miniszter által irányított rendvédelmi szervek - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével - miniszteri kiadmányozási körbe tartozó, a rendészeti szakterület által elkészített szervezeti és működési szabályzatainak, valamint módosításainak jogi felülvizsgálatát és a tervezet minisztériumi belső egyeztetését,[218]

j) jogértelmezésre irányuló megkeresésre jogi véleményt ad a 2. pont a) alpontja szerinti jogszabályok tekintetében.[219]

2.1.2.3. Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály

1. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai hivatali egység által kidolgozott tervezet alapján, annak jogi szempontú vizsgálatát követően előkészíti

1.[220]

2. a közfoglalkoztatási jogviszonyra, a közfoglalkoztatás szervezésére, támogatására, szervezetrendszerére, a közfoglalkoztatási nyilvántartásra,

3. a köziratok kezelésére,

4. az irattári szabályozásra,

5.[221]

6. a kéményseprő-ipari tevékenységre,

7.[222]

8.[223]

9.[224]

10.[225]

11. a Belügyminisztérium fejezet gazdálkodására,

12. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartására,

13. a katasztrófavédelemre, a katasztrófák elleni védekezés irányítási rendszerére,

14. a polgári védelem feladataira, szervezetére, működésére, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségére,

15. a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokra,

16. az ipari balesetek megelőzésére és elhárítására, valamint az országhatáron túli hatással járó ipari balesetek nemzetközi értesítési és kölcsönös segítségnyújtási rendszerére,

17. a minisztérium szervezeti és működési rendjére,

18. az egyedi utasítás alapján meghatározott szabályozási tárgyra vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

b) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztések elkészítéséről, elkészíttetéséről, valamint a Kormány által támogatott módosító indítványok jegyzékének elkészítéséről és azoknak a jogi és koordinációs helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkárhoz aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá - az aláírást követően - a Parlamenti Főosztályhoz való továbbításukról,

c) szakértői segítséget nyújt - a szakterület kijelölt képviselőjével együttműködve - a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában; elkészíti a törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztéseket, szükség szerint a zárószavazást előkészítő módosító indítványt és az egységes javaslat tervezetét.

d) közreműködik az integritás, illetve a korrupciómegelőzés tárgykörét érintő javaslatok, előterjesztések, stratégiák előkészítésében, koordinációjában, véleményezésében, nyomon követésében,[226]

e) a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai hivatali egység tervezete alapján előkészíti - az Egészségbiztosítási Alapot érintő előterjesztések kivételével - a hazai, az európai uniós és az egyéb nemzetközi források felhasználását biztosító közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét.[227]

3. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály - a Rendészeti Kodifikációs Főosztály és a Humán Kodifikációs Főosztály feladatkörét érintő anyagok kivételével - koordinációs feladataival összefüggésben

a) végzi a feladatkörébe tartozó minisztériumi szakterületek és más szervek által készített jogszabálytervezetek külső és belső véleményeztetését, ideértve a több belügyi kodifikációs területet egyaránt érintő, más tárcák által előkészített tervezetek koordinációját; a más tárcák által előkészített tervezet belső egyeztetését követően összeállítja a minisztérium álláspontját összegző átirat tervezetét és azt aláírásra a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak felterjeszti, ideértve a több belügyi kodifikációs területet egyaránt érintő, más tárcák által előkészített tervezetek koordinációját,

b) a feladatkörébe tartozó minisztériumi szakterületek által előkészített kormány-előterjesztések szakértői megtárgyalása érdekében tárcaegyeztetést hív össze, és ezen, valamint a más szervek által összehívott tárcaegyeztetésen - a szakfőosztály képviselőjének bevonásával - képviseli a minisztériumot.

4. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az alapvető jogok biztosától érkező megkeresésekkel kapcsolatban választervezeteket készít, továbbá a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai szervezet bevonásával - az Alkotmánybíróság szabta keretek között - megválaszolja a jogértelmezésre irányuló megkereséseket,

b) megvizsgálja és - az érintett hivatali egység közreműködésével - elintézi a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat.

5. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály az európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai hivatali egységek javaslata alapján - a Rendészeti Kodifikációs Főosztály és a Humán Kodifikációs Főosztály feladatkörét érintő anyagok kivételével - ellátja az EU jogalkotásból eredő notifikációs feladatokat.

6. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben jogi tájékoztatást ad a minisztérium hivatali egységeinek működéséhez.

7. A Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben - a Rendészeti Kodifikációs Főosztály és a Humán Kodifikációs Főosztály feladatkörét érintő anyagok kivételével -

a) végzi a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök kihirdetésével, közzétételével kapcsolatos tárcafeladatokat,

b) gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről,

c) figyelemmel kíséri a belügyi jogszabályok végrehajtását, a jogalkalmazási gyakorlatot, indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

d) véleményezi a minisztérium belső szabályzatainak és azok módosításának tervezetét,[228]

e)[229]

2.1.2.4. Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály

1. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály jogi szolgáltatási és szerződés-előkészítő feladataival összefüggésben[230]

a) közreműködik a minisztérium hatáskörébe tartozó, illetve a minisztérium hivatali egységei által előkészített szerződések, megállapodások, okiratok elkészítésében, megkötésében, és azokat jogi ellenjegyzéssel látja el a jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feltételekkel,

b) végzi az a) pont szerinti szerződésekhez, megállapodásokhoz, valamint az alapító és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményeket,

c) hatáskörébe tartozik különösen

ca) a jogszabályban előírt jogtanácsosi ellenjegyzés megtétele az e körbe tartozó szerződések és egyéb okiratok esetében,

cb)[231]

cc) a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatait, a minisztérium igazgatás költségvetését terhelő kötelezettségvállalásról szóló okiratok, szerződések és megállapodások jogi ellenjegyzése, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak alapján,[232]

d) a minisztérium hivatali egységei által elkészített mintaszerződéseket véleményezi, jóváhagyásra a jogi és koordinációs helyettes államtitkárhoz felterjeszti,

e) közreműködik a minisztérium hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások során megkötésre kerülő szerződések jogszabályba foglalt feltételeinek kialakításában,[233]

f)[234]

g)[235]

h)[236]

i)[237]

j)[238]

k)[239]

2a. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály perképviseleti feladataival összefüggésben[240]

a) ellátja a miniszter és a minisztérium jogi képviseletét, eljár a minisztérium működéséből adódó, illetve a munkavégzéssel összefüggő minden peres és nemperes eljárásban, és e képviseleti tevékenységét a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai hivatali egységekkel együttműködve végzi,

b) ellátja a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságok működéséből eredő, a minisztérium és a miniszter hatáskörébe tartozó cégeljárási feladatokat,

c) ellátja a minisztérium mint hitelező képviseletét peres, nemperes és más hatósági eljárásokban,

d) külön megbízás alapján ellátja a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek, valamint a minisztérium és a miniszter feladat- és hatáskörét érintő ügyben a minisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságok és egyéb szervek jogi képviseletét,

e) külön megbízás alapján, személyiségi jogsértésekkel kapcsolatos ügyekben ellátja a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek a peres és nemperes eljárásokban való jogi képviseletét, ha a személyiségi jogsértés a munkavégzéssel kapcsolatos, és nem áll fenn érdekellentét a minisztériummal,

f) ellátja az a) alpontban meghatározott tárgykörhöz kapcsolódó elektronikus eljárásokban a jogi képviseletet.

3. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály szervezetén belül működik az adatvédelmi tisztviselő.

4. Az adatvédelmi tisztviselő a minisztériumra vonatkozó, adatvédelmet érintő kérdésekben a minisztériumi szervezeti egységeknek - azok igénye alapján - állásfoglalást ad ki.

5. Ha a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő feladatkörrel kapcsolatos megkeresés közvetlenül a válaszadásra feladat- és hatáskör szerint köteles minisztériumi szervezeti egységhez érkezik, e szervezeti egység a válasz tervezetét egyezteti a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztállyal.

6. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály az adatvédelemmel és a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos feladatkörében

a) részt vesz a személyes adatok kezelését, az adatvédelmet, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozási koncepciók, jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében,

b) továbbítja az adatvédelmi és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértése miatt érkezett állampolgári bejelentéseket kivizsgálás céljából a feladat- és hatáskör szerint érintett adatkezelő szervek vezetőinek, valamint ellenőrzi a bejelentés tárgyában tett intézkedést; indokolt esetben büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárást vagy egyéb felelősségre vonást kezdeményez,

c) az adatvédelmi feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben a minősített adatra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba és a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni,

d) részt vesz a miniszter személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatainak ellátásában; ennek során a miniszter által irányított, felügyelt szervezeteknél, továbbá - az éves ellenőrzési ütemterv alapján - a hivatali egységeknél adatvédelmi, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos ellenőrzést végez,[241]

e) igény esetén szakmai tanácsot nyújt az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, javaslatot tesz a nyilvántartások és az egyéb adatkezelések kialakítására, valamint a működtetésük részletes szabályaira, továbbá a minisztériumra vonatkozó, adatvédelmet érintő kérdésekben véleményt nyilvánít,

f) támogatást nyújt a minisztérium szervei részére az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben az egységes álláspont kialakításához; kapcsolatot tart a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek adatvédelmi felelőseivel, és segítséget nyújt munkájukhoz,

g) ellenőrzi a minisztérium adatkezelő szerveinél az adatvédelmi jogszabályok és belső normák, az adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények betartását,

h) elkészíti az adatvédelmi szabályzatot,

i) kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, és ellátja az annak eljárásaihoz kapcsolódó feladatokat, amelyek keretében tárgyév január 31-ig ellenőrzési célból adatot szolgáltat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok[242]

ia) megismerése iránti igények teljesítésének számáról, a teljesítéshez szükséges napok átlagos számáról,

ib) megismerése iránti igények teljesítése megtagadásának számáról és jellemző indokairól, valamint

ic) közzétételének elérhetőségéről,

j) az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben képviseli a minisztériumot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt,

k) véleményezi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek által vezetett, személyes adatokat kezelő rendszerek működésével, szervezeti rendjével, informatikai és jogi szabályozásával kapcsolatos terveket, illetve javaslatot tesz e rendszereknek az adatvédelmi követelményeknek megfelelő átalakítására,

l) közreműködik az adatkezelő szerv érintett állományának adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos képzésében és továbbképzésében.

m) elkészíti a közérdekű adat megismerésére irányuló igényre vonatkozó választ.

7. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontú előkészítésében és végrehajtásában.[243]

8. A Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály a minisztériumi szervezeti egységek igénye alapján a minisztériumi feladatokkal kapcsolatban jogi tanácsot, véleményt, javaslatot fogalmaz meg.[244]

2.1.2.5. Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály

1. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály vezetője a minisztérium biztonsági vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából eljárva utasítási joggal gyakorolja a miniszternek a minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait, és ennek keretében - a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok irányításáért felelős közigazgatási államtitkár jóváhagyásával - kiadja a biztonsági dokumentációt.[245]

3. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály szervezetén belül működik a helyi biztonsági felügyelet.

4. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) szakmailag előkészíti

aa) a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeit meghatározó jogszabályokat,

ab) a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelmények és az iratkezeléshez szükséges metaadatok meghatározására vonatkozó jogszabályokat,

ac) a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályaira vonatkozó jogszabályokat, együttműködve az Elektronikus Ügyintézési Felügyeleti Főosztállyal,

b) megvizsgálja és egyetértésre felterjeszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény szerint kiadásra kerülő egyedi, egységes iratkezelési szabályzatokat, egységes vagy minta irattári terveket.

5. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél,

b) szakmailag koordinálja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok iratkezelési ellenőrzési tevékenységét,[246]

c) évente értékeli a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére az iratkezelés aktuális kérdéseiről, előkészíti a miniszter közfeladatot ellátó szerveknek szóló éves szakmai tájékoztatóját, részletes ajánlásokat készít az iratkezelési rendszerekkel kapcsolatosan,

d) részt vesz az iratkezelésért felelős és az iratkezelést végző személyek szakmai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos koncepciók kidolgozásában,

e) a köziratok kezelésével kapcsolatban ellát minden olyan, a minisztert jogszabály alapján megillető feladatot, amely nem tartozik valamely felsővezető feladatkörébe, továbbá előkészíti a hatósági iratokat, felsővezetői intézkedéseket és döntéseket.

6. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) döntésre előkészíti az iratkutatás engedélyezése iránti kérelmeket,

b) - az ellenőrzési feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben - a minősített adatra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba és a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni.

7. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) ellátja a minisztérium iratkezelési és a titkos ügykezelői feladatainak felügyeletét,

b) működteti a jogszabályok alapján a minisztérium Központi Irattárát és a minisztérium egészségügyi, köznevelési, szociális iratainak irattárát; ennek keretében gyűjti a hivatali egységek nem selejtezhető iratait, nyilvántartja, rendezi, selejtezi és segédletekkel látja el a kezelésében lévő iratokat; a rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően átadja az illetékes levéltár vagy szerv részére; a hivatali egységek iratselejtezési eljárásaihoz beszerzi a levéltári hozzájárulást,

c) biztosítja a Központi Irattár kezelésében lévő jogutód nélkül megszűnt szervek iratai vonatkozásában az információs önrendelkezési jog gyakorlásához a betekintést és a másolást, ellátja a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, elősegíti a tudományos kutatásokat,

d) a papíralapú ügykezelést felváltó elektronikus ügykezelés kialakítása és folyamatos bevezetése érdelében együttműködik a Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztállyal,

e) ellátja az elektronikus iktatórendszer működtetésével kapcsolatos koordinációs feladatokat,

f) végzi a minisztériumi bélyegzők központi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, vezeti a minisztérium Főnyilvántartó könyvét,

g) gondoskodik a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról és koordinálásáról; ellátja - a helyi biztonsági felügyelet útján - a minisztérium hivatali egységeinél a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyeletét,

h) intézkedik a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív, elektronikus biztonsági rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről, a minősített iratforgalmi statisztikák minősítési szintenkénti bontásban történő elkészítéséről,

i) intézkedik a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványok kiadásáról, kezeléséről és tárolásáról,

j) kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadását a NATO, NYEU és az EU minősített adatokhoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére, illetve jogszabályban meghatározott esetben írásban kezdeményezi a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását,

k) gondoskodik a felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat kiadásáról, kezeléséről, valamint tárolásáról,

l) elkészíti a biztonsági szabályzatot, az iratkezelési szabályzatot és a másolatkészítési szabályzatot, valamint gondoskodik azok naprakész állapotban tartásáról és betartatásáról,

m) intézkedik a biztonsági területre telepített biztonságtechnikai eszközöknek és rendszereknek a gyártó előírása szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal történő karbantartására,

n) engedélyezi a személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező látogatók azonosító kártya viselése melletti önálló, kíséret nélküli mozgását a biztonsági területen, amennyiben a biztonsági területre érkező látogató biztonsági vezetője írásban igazolja, hogy a látogató személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik,

o) kezeli a biztonsági területen használt kódok, valamint azok megváltoztatásának tényét és időpontját rögzítő nyilvántartást,

p) ellátja a szakmai alárendeltségébe tartozó nyilvántartó és kezelőpont szakmai felügyeletét,

q) a minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik a felmerülő kár felmérésére és enyhítésére, valamint a jogszerű állapot helyreállítására,

r) ellenőrzi a minisztérium iratkezelési tevékenységét.

8. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) hivatali és szakmai együttműködést folytat a Magyar Nemzeti Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel; figyelemmel kíséri és hasznosítja a külföldi társintézmények szakmai eredményeit,

b) gondoskodik a titkos ügykezelőre meghatározott tananyag és vizsgakövetelmény, az oktatás szervezeti kereteinek és a vizsgáztatás eljárási rendjének meghatározásáról.

9. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály a Központi Postázóval kapcsolatos, valamint a minisztérium szervezeti egységeinek postázói (postapontok) feladataival összefüggésben

a) a minisztérium részére postai úton, futárszolgálat, ügyfél és kézbesítő útján érkezett papíralapú küldeményeket átveszi, érkezteti, bontja, digitalizálja, és szignálásra továbbítja,

b) a minisztérium részére az EKÜR rendszeren, valamint a központi e-mail címen érkezett küldeményeket fogadja, ellenőrzi, szignálásra továbbítja,

c) a minisztérium részére az EKÜR rendszeren tévesen érkezett küldeményeket továbbítja a címzett részére, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt elvégzi,

d) a minisztérium papíralapú küldeményeit postázásra előkészíti, és átadja az Állami Futárszolgálat részére,

e) központi elosztóként működve a hivatali egységek közötti iratforgalmat lebonyolítja.

10. Az Iratkezelési és Iratfelügyeleti Főosztály biztosítja a minisztériumba érkező, nemzeti minősített adatot tartalmazó iratok[247]

a) központi érkeztetését, iktatását és kezelését, valamint

b) kezelését végző nyilvántartó egység működését.

2.1.2.6. Humán Kodifikációs Főosztály

1. A Humán Kodifikációs Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Humán Kodifikációs Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) az egészségügyi, a köznevelési, a szociális, a fogyatékosságügyi és a társadalmi esélyteremtési szakterület hivatali egységei által kidolgozott tervezet alapján, annak jogi szempontú vizsgálatát követően előkészíti a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét,[248]

b) véleményt nyilvánít az a) alpont szerinti szakterületi szervezeti egységek által elkészített tervezetekről, előterjesztésekről, jelentésekről,

c) közigazgatási egyeztetésre előkészíti az a) alpont szerinti szakterülethez tartozó jogszabály-tervezeteket, kormányelőterjesztés-tervezeteket, és lefolytatja az egyeztetést,

d) az érintett szakmailag felelős szervezeti egységekkel együtt értékeli a beérkezett véleményeket, ügyintézői, osztályvezetői, illetve főosztályvezetői szinten egyeztet, illetve javaslatot tesz a felsővezetői szintű egyeztetésre,

e) aláírásra előkészíti az a) alpont szerinti szakterülethez tartozó jogszabálytervezeteket, kormány-előterjesztéseket,

f) intézkedik az a) alpont szerinti szakterülethez tartozó kiadmányozott miniszteri rendelet kihirdetése iránt, ellenőrzi a kihirdetett jogszabályok helyességét,

g) véleményezi a minisztérium belső szabályzatainak és azok módosításának tervezetét,

h)[249]

i) gondoskodik az a) alpont szerinti szakterületekhez tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztések elkészítéséről, elkészíttetéséről, valamint a Kormány által támogatott módosító indítványok jegyzékének elkészítéséről és azoknak a jogi és koordinációs helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkárhoz aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá - az aláírást követően - a Parlamenti Főosztályhoz való továbbításukról,

j) szakértői segítséget nyújt - a szakterület kijelölt képviselőjével együttműködve - az a) alpont szerinti szakterületekhez tartozó törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában; szükség szerint elkészíti a zárószavazást előkészítő módosító indítványt és az egységes javaslat tervezetét,

k) elvégzi az a) alpont szerinti szakterületekhez tartozó költségvetési szervek - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével - miniszteri kiadmányozási körbe tartozó, a szakterület által elkészített szervezeti és működési szabályzatainak, valamint módosításainak jogi felülvizsgálatát, és a tervezet minisztériumi belső egyeztetését.

3. A Humán Kodifikációs Főosztály - a Rendészeti Kodifikációs Főosztály és a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály feladatkörét érintő anyagok kivételével - koordinációs feladataival összefüggésben

a) végzi a 2. pont a) alpontja szerinti minisztériumi szakterületek és más szervek által készített jogszabálytervezetek, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek külső és belső véleményeztetését, a más tárcák által előkészített, a 2. pont a) alpontja szerinti minisztériumi szakterületeket érintő tervezetek belső egyeztetését, amelyet követően összeállítja a minisztérium álláspontját összegző átirat tervezetét és azt aláírásra a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak felterjeszti,

b) a 2. pont a) alpontja szerinti minisztériumi szakterületek által előkészített kormány-előterjesztések szakértői megtárgyalása érdekében tárcaegyeztetést hív össze, és ezen, valamint a más szervek által összehívott tárcaegyeztetésen - a szakfőosztály képviselőjének bevonásával - képviseli a minisztériumot.

4. A Humán Kodifikációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

a) kötelező jogi kontrollt gyakorol a 2. pont a) alpontja szerinti szakterületeket érintő miniszteri határozatok tervezetei esetén,

b) felkérésre véleményezi a szakmai szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, az a) pont alá nem tartozó döntések tervezetét,

c)[250]

d)[251]

5. A Humán Kodifikációs Főosztály funkcionális feladatai körében megkeresésre jogi véleményt ad a 2. pont a) alpontja szerinti szakterületek feladatkörébe tartozó jogszabályok értelmezése érdekében.[252]

6. A Humán Kodifikációs Főosztály egyéb feladatai körében[253]

a) ellátja a 2. pont a) alpontja szerinti szakterületekhez tartozó minisztériumi közlönyök szerkesztési feladatait,

b) a feladatkörét érintő kérdésekben elkészíti az Alkotmánybíróságtól, az alapvető jogok biztosától, a Legfőbb Ügyészségtől és más szervektől érkező megkeresésekre adandó miniszteri válaszlevelet.

2.1.3. A gazdasági helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.1.3.1. Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság a gazdasági helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Gazdasági Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.

2.1.3.2. Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

1. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a gazdasági helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített tervezetek véleményezésében, közreműködik a közigazgatási egyeztetésekben,

b) előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső szabályzatok tervezetét és azok módosításait, ide nem értve a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos szabályozást, valamint felelős az államháztartás működési rendjének változásából adódó gazdálkodási feladatok figyelemmel kíséréséért, gyakorlatban történő alkalmazásáért.

3. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) információkat gyűjt és szolgáltat az igazgatás gazdálkodásáról, ennek keretében kontrolling-információkra, -adatokra alapozva vezetői információs rendszert működtet a döntés-előkészítés támogatása érdekében,

b) ellátja az igazgatás költségvetési, pénzügyi, számviteli, továbbá a gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatait,

c) az érintett hivatali egységgel együttműködve figyelemmel kíséri a költségvetési keretek felhasználásának alakulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez,

d) teljeskörűen végzi az igazgatás gazdálkodási folyamatainak pénzkezelési, könyvvezetési feladatait,

e) elkészíti az igazgatás éves költségvetési beszámolóját, az időközi költségvetési és mérlegjelentéseket, valamint az eseti és rendszeres adatszolgáltatásokat,

f) végzi a külföldi szakmai kiküldetésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat,

g) az üzemeltetési és karbantartási feladatok vonatkozásában folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet az e feladatokat ellátó szervezettel,

h) a Magyar Államkincstárral együttműködve gondoskodik a bérszámfejtéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról,

i) ellátja a dolgozók lakáscélú munkáltatói kölcsönével kapcsolatos döntés-előkészítési, gazdálkodási és könyvvezetési feladatokat,

j) üzemelteti a házipénztárakat (forint és valuta),

k) ellátja az értékesítéssel, szolgáltatással kapcsolatos számlázási feladatokat, illetve kezdeményezi a követelések behajtását,

l) nyilvántartja a minisztérium kezelésében lévő vagyontárgyakat, dokumentálja azok állományában bekövetkezett változásokat, valamint megszervezi a selejtezésüket és leltározásukat,

m) ellátja a helyi lakásügyi szerv részére meghatározott feladatait és működteti a minisztérium Lakásügyi Bizottságát,

n) kapcsolatot tart a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal a minisztériumban elhelyezett műtárgyak ellenőrzése és a műtárgyakkal kapcsolatos adatváltozások bejelentése érdekében, valamint figyelemmel kíséri a minisztérium szervezeti egységei által leadott műtárgyigényeket.

4. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) közreműködik a minisztérium gazdasági képviseletében; jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére, a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások betartásával,

b) a minisztérium hivatali szervezeti kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló szabályzat figyelembevételével végzi az igazgatás költségvetését terhelő kifizetések szerződései pénzügyi ellenjegyzését,

c) ellátja az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat.

2.1.3.3. Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály[254]

1. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály a gazdasági helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[255]

2. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben[256]

a) végzi a tevékenységi körébe tartozó jogalkotási feladatok szakmai előkészítését,

b) kidolgozza a stratégiai jellegű döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során eseti felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot,

c) részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített jogszabálytervezetek véleményezésében.

d) előkészíti a minisztérium Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatát, az európai uniós források terhére megvalósuló közbeszerzések esetében az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság, valamint az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya közreműködésével.[257]

3. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben[258]

a) közreműködik a minisztérium ágazati gazdasági stratégiájának összeállításában, koordinálja a minisztérium irányítása alá tartozó szervek rövid és hosszú távú vagyongazdálkodási, építés-beruházási, felújítási, műszaki-fejlesztési koncepcióit, terveit,

b) a szakterületet érintő jogszabályváltozásokat folyamatosan nyomon követi, az azok megvalósításához szükséges intézkedéseket (belső szabályzók kidolgozása, vagyonkezelők értesítése, határozatokban rögzített feladatok határidőre történő végrehajtásának ellenőrzése stb.) végrehajtja,

c) végzi, és meghatározott esetekben kezdeményezi a lakások és ingatlanok, valamint ingó vagyonelemek hasznosításához szükséges, belügyi szervek közötti, valamint más szervekkel való egyeztetéseket,

d) gondoskodik a vagyonkezelési eljárások lebonyolítása érdekében a tulajdonosi joggyakorló által készített módszertani eljárások egységes értelmezéséről, az adatszolgáltatás egységes kialakításáról,

e) részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített jogszabály-tervezetek véleményezésében.

4. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben kivizsgálja a tevékenységi körébe tartozó méltányossági és panaszügyeket.[259]

5. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben[260]

a) felügyeli a miniszter irányítása alá tartozó szervek vagyongazdálkodási, építés-beruházási, felújítási, anyagi-technikai tevékenységét, és ellenőrzi a feladatellátás szabályszerűségét,

b) a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek anyagi-technikai és vagyongazdálkodási középirányító szervei tekintetében szakirányító felügyeletet gyakorol,

c) ellátja a büntetés-végrehajtási szervezet központi ellátási tevékenységével összefüggő minisztériumi feladatokat,

d) vezetői döntés esetén építési, ingatlan-felújítási, valamint - az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai eszközök kivételével - eszközbeszerzési területen részt vesz szakterületét illetően a minisztériumot, valamint a hivatali egységeket, a minisztériumi szerveket és az önálló belügyi szerveket érintő közbeszerzési eljárásokban,

e) kapcsolatot tart a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság szervezeti egységeivel,

f) szakmai felügyeletként együttműködik az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó kijelölt szervezeti egységgel az uniós és más nemzetközi forrásokból megvalósítandó fejlesztések szakmai előkészítésében és lebonyolításában, a beérkezett pályázati anyagok szakmai értékelésében,

g) az ingatlan beruházási és építési szakterület szakirányítása keretében

ga) szakirányító szervként felügyeli a miniszter irányítása alá tartozó szervek építés-beruházási, ingatlan-felújítási uniós forrásból származó energetikai felújítási és energiaracionalizálási projektjeinek megvalósítását,

gb) közreműködik a kiemelt - belügyi szerveket érintő - építés-beruházások szakmai előkészítésében és megvalósításában,

gc) irányítja, szervezi, ellenőrzi és felügyeli a belügyi szervek tűzvédelmével kapcsolatos feladatait,

gd) előkészíti és meghirdeti az üzemeltetési költségcsökkentést célzó energetikai fejlesztések támogatásával kapcsolatos pályázati kiírást, elbírálja a pályázatokat, elkészíti a támogatási szerződéseket, ellenőrzi a fejlesztések megvalósítását,

ge) előkészíti és végzi a szervek által elkészíttetett és jóváhagyásra felterjesztett tervdokumentációk arculati megjelenésének miniszteri jóváhagyását, kezdeményezi a felmerült módosítási igények végrehajtását és utóellenőrzését,

gf) ellátja a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszerrel, a Kiemelt Beruházások Munkafelülettel, illetve az Országos Beruházás Monitoring Rendszerrel kapcsolatban a minisztérium háttérintézményeivel mint adatszolgáltatásra kötelezettekkel kapcsolatos koordinációs, kapcsolattartási és ellenőrzési feladatokat, folyamatos kapcsolatot tart az Építési és Beruházási Minisztériummal,

gg) éves ellenőrzési tervet készít, és helyszíni ellenőrzéseket végez,

gh) feldolgozza a felügyelet alá rendelt szervek negyedévenkénti ingatlan felújítási és beruházási jelentéseit és teljesíti a beruházások végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat,

gi) szakmai továbbképzéseket, konferenciákat szervez,

gj) koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervek egységes villamosenergia- és földgázbeszerzését, részt vesz a beszerzési eljárásban,

gk) támogatást nyújt a miniszter részére a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok és az irányításuk alá tartozó háttérintézmények beruházásainak sikeres megvalósításához szükséges folyamatok koordinálásában, stratégiai összehangolásában, a kidolgozott beruházási programok megvalósulásának nyomon követésében és a kapcsolódó közbeszerzési eljárások felügyeletében,[261]

h) a vagyongazdálkodási szakterület szakirányítása keretében[262]

1. felügyeli a minisztérium felügyelete alá tartozó vagyonkezelők lakás- és ingatlangazdálkodási tevékenységét, előkészíti az ezzel kapcsolatos szabályozást,

2. eljár ingó-, ingatlan- és lakásügyekben, a jogszabályban előírt engedélyeket, hozzájárulásokat beszerzi,

3. irányítja, koordinálja, ellenőrzi a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek fejezeti szintű lakás- és ingatlangazdálkodási feladatait,

4. vizsgálja, ellenőrzi az ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezelési, valamint lakásgazdálkodási tevékenységre vonatkozó szabályok érvényesítését, esetenként célvizsgálatokat folytat,

5. az ingatlanokkal kapcsolatos javaslatokat, kérelmeket és panaszokat felülvizsgálja, vezetői döntéshez javaslatokat készít, azokat - a jóváhagyást követően - végrehajtja, a végrehajtást ellenőrzi,

6. a vagyonkezelők által hasznosításra javasolt ingatlanok körét, illetve a szükségletként jelentkező ingatlanok iránti igényeket koordinálja,

7. a vagyonkezelő számára felesleges ingatlanok fejezeten belüli felhasználását vizsgálja, egyezteti, javaslatot tesz másik vagyonkezelő részére történő vagyonkezelésbe adására, az ingatlan további hasznosításának módjára,

8. döntésre előkészíti és lefolytatja az ingatlanok belügyi vagyoni körből történő kikerüléshez, illetve belügyi vagyoni körbe kerüléséhez szükséges eljárást, az eljárás során folyamatosan kapcsolatot tart a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel és a társszervekkel,[263]

9. az önkormányzatok belügyi vagyonkezelésű ingatlanok iránti térítésmentes tulajdonbaadási igényeit vizsgálja, az ezzel kapcsolatos fejezeti döntéshez szükséges iratokat előkészíti,

10. az ingatlanok megterhelésére, megosztására vonatkozó javaslatokat felülvizsgálja, és a további eljárásokat lefolytatja,

11. vezetői jóváhagyásra előkészíti az ingatlanrendezési feladatok ellátásához szükséges fejezeti egyetértő nyilatkozatokat,

12. a lakás és ingatlan hasznosításával kapcsolatos szerződéseket, megállapodásokat szükség szerint a jogi szakterület bevonásával előzetesen véleményezi, adott esetben jóváhagyja,

13.[264]

14. koordinálja a belügyi vagyonkezelők vagyonkezelésében lévő, a Magyar Állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv tulajdonosi joggyakorlása alá eső ingatlanok ingatlangazdálkodási feladatait, döntésre előkészíti a vagyonkezelői jog változásához, az ingatlanok hasznosításához szükséges, jogszabályban előírt engedélyeket,[265]

15. előkészíti az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan a minisztérium mint jogosult javára bejegyzett jogok és tények törléséhez szükséges jogosulti egyetértő nyilatkozatot,

16. ellátja a központi lakásügyi szerv részére meghatározott minisztériumi feladatokat,

17. a vagyonkezelői kezdeményezés alapján javaslatot készít a belügyi rendelkezésű lakások elidegenítésére, a szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó lakások vásárlására,

18. közreműködik a közszolgálati életpályához kapcsolódó lakástámogatási feltételek bővítését célzó egyeztetésekben,

19. irányítja és ellenőrzi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek lakhatási támogatás nyújtásával kapcsolatos tevékenységét,

20. előkészíti a minisztériumi egyetértést a fejezet irányítása alá tartozó önálló vagyonkezelők részére az ingóságok vagyonkezelői jogának szerződéses jogutódlási ügyleteihez, ha a jogügylettel érintett ingóság vagyonkezelői joga fejezeten kívüli központi költségvetési szervhez kerül,

21. előkészíti a minisztériumi egyetértést a fejezet irányítása alá tartozó vagyonkezelők vagyonkezeléséből ingyenesen átruházásra kerülő ingóságok ügyletei esetében.

i) az anyagi-technikai szakterület szakirányítása keretében

ia) irányítja és koordinálja az anyagi-technikai szakterülethez tartozó, jogszabály- és közjogi szervezetszabályozó eszköz által meghatározott eszközök tekintetében a rendszeresítési eljárásokat,

ib) döntésre előkészíti a miniszter irányítása alatt álló önálló belügyi szervek részére felajánlott adományok elfogadását,

ic) működteti a miniszter irányítása alá tartozó szervek gépjárműállományával kapcsolatos központi adatnyilvántartást,

id) részt vesz a szolgálati jármű használatához kapcsolódó engedélyezési eljárások lebonyolításában, a kérelmek előkészítésében,

ie) ellenőrzi és felügyeli a belügyi szervek jármű szabályzatának szakmai előkészítését,[266]

if) végzi a minisztériumi szervezeti egységek és az önálló belügyi szervek járműkövető rendszerével kapcsolatos létesítési, fejlesztési feladatok szakmai felügyeletét, koordinációját,

ig) koordinálja és javaslatot tesz a minisztériumi felsővezetők, valamint a belügyi szervezeti egységek és arra jogosultak gépjárművel történő ellátására,

ih) koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervek részére a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződés létrehozásával, valamint a CASCO biztosítással kapcsolatos feladatait,

ii) irányítja, felügyeli és egységesíti a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek egyenruházati fejlesztését,

ij) koordinálja és szervezi a jóváhagyott ruházati fejlesztések eredményeként létrejött termékek csapatpróbáját, figyelemmel kíséri és értékeli az eredményeket, mely alapján meghozza a bevezetéshez szükséges intézkedéseket,

ik) nyilvántartja a rendszeresített egyenruházati termékek műszaki leírásait, továbbá intézkedik azok felülvizsgálatára,

il) a belügyi szervekkel együttműködve, előkészíti a ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét szabályozó tervezetet, figyelemmel kíséri a természetbeni ruházati ellátáshoz kapcsolódó határidők betartását az éves ellátás biztosítását,

im) értékeli a ruházati szemlék tapasztalatait, amely alapján szükség szerint szakmai javaslatot tesz,

in) működteti, ellenőrzi a ruházati nyilvántartó program adatnyilvántartását, a szakterületi adatok karbantartását,

io) részt vesz a fegyveres biztonsági őrség, a természetvédelmi és mezei őrszolgálat, valamint a kadétok ruházati ellátásával kapcsolatos dokumentációk, szabályozók előkészítésében,

ip) szervezi és koordinálja a fegyverzeti- és kényszerítő eszközökkel, az egyéb rendészettechnikai eszközökkel és a rendvédelmi célú egyéni- és kollektív védőeszközökkel kapcsolatos műszaki fejlesztési feladatokat,

iq) tervezi a hadi- és rendészettechnikai eszközök vonatkozásában jogszabályok alapján a minisztériumot terhelő kiadások költségeit, fejezeti kezelésű előirányzatok formájában.

ir) felügyeli az eszközök használatból történő kivonása eljárásának szakszerű előkészítését, lefolytatását, valamint a felesleges eszközök hasznosítási folyamatának szabályszerű lebonyolítását,[267]

j) a beszerzési szakterület szakirányítása keretében[268]

ja) felméri és összesíti az önálló szervezeti egységek éves visszterhes beszerzési igényeit, ideértve az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya által közölt, az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzéseket is, amelyek alapján összeállítja a minisztérium éves közbeszerzési és beszerzési tervét, valamint azok módosítását,

jb) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével ellátja a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott ajánlatkérői feladatokat,

jc) nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokban szabályozott beszerzéseket, ideértve az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya által közölt, az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket is,

jd) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével közreműködik a minisztérium közbeszerzési értékhatár alatti és feletti beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatok ellátásában,

je) vezetői döntés esetén ellátja a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek nagy értékű közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos előzetes vagy utólagos ellenőrzési feladatokat,

jf) a központi beszerző szervek és a közbeszerzési igények megvalósítására jogszabályban kijelölt egyéb szervezetek részére elvégzi a minisztériumot érintő központosított közbeszerzések tervezésére vonatkozó feladatokat, ideértve az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya által jelzett közbeszerzéseket is, és ennek keretében - az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével - ellátja a minisztériumot terhelő egyéb feladatokat,

jg) teljesíti a minisztériumot a közbeszerzési és beszerzési eljárásokkal kapcsolatban terhelő adatszolgáltatási kötelezettségeket, ideértve az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya által közölt közbeszerzéseket és beszerzéseket is,

jh) gondoskodik a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Ellátási kormányrendelet) előírt ajánlatkérési feladatok év eleji, illetve év közbeni ellátásáról, valamint az Ellátási kormányrendelet végrehajtását szolgáló miniszteri rendeletben meghatározott termékekre vonatkozó beszerzési igények felméréséről és a beszerzések nyomon követéséről, a büntetés-végrehajtás központi ellátó szerve által kijelölt gazdasági társasággal történő ellátási szerződés megkötéséről,

ji) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével gondoskodik a kormányzat közbeszerzési politikájának a minisztérium közbeszerzései során történő egységes érvényesítéséről,

jj) képzi a közbeszerzést végző személyi állományát, és közbeszerzési útmutatókat készít,

jk) ellátja a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban a minisztérium képviseletét.

6. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben[269]

a) együttműködik az iparjogvédelmi és találmányi ügyekben a szakmai szervezetekkel és hivatalokkal,

b) ellátja a minisztérium képviseletét a haditechnikai eszközök külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével, a haditechnikai eszközök gyártásának és a hadiipari szolgáltatások végzésének engedélyezésével, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzésével, valamint a katonai szabványosítási ügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottságok munkájában,[270]

c) végzi a BM ÁC nyilvántartását, ellenőrzését, tervezi a pénzügyi fedezetet fejezeti kezelésű előirányzatok formájában a szavatossági cserék, a szükséges mennyiségi fejlesztések, valamint a fenntartási költségek vonatkozásában, továbbá irányítja a kapcsolódó beszerzések végrehajtását, javaslatot tesz az egyes elemek (készletek) ideiglenes készletre vételére,

d) ellátja és irányítja a védelmi célú tartalékolással kapcsolatban a minisztériumra háruló feladatok logisztikai részét, amelyen kívül

da) végzi a honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szempontból stratégiai érdekű kapacitásokról, valamint hadiipari kapacitások rögzítéséről szóló kormányhatározat szerinti rögzített hadiipari kapacitások összetételének éves felülvizsgálatát,

db) az önálló belügyi szervek rendkívüli igénye esetén - a da) pont szerinti éves felülvizsgálattól függetlenül - kormány-előterjesztés tervezetet készít elő a társminisztérium részére a stratégiai érdekű kapacitásokat, illetve a rögzített hadiipari kapacitásokat biztosító gazdálkodó szervezetek összetételéről, ezen gazdálkodó szervek által biztosított termékek és eszközök változtatása esetén a da) pont szerinti kormányhatározat módosítása érdekében,

dc) részt vesz a da) pont szerinti kormányhatározat, valamint a védelmi felkészítés egyes kérdéseiről szóló kormányhatározat feladattervében meghatározottak alapján, a rögzített hadiipari kapacitásokat biztosító gazdálkodó szervezetek éves ellenőrzésében,

e) a b) alpontban meghatározott haditechnikai külkereskedelmi, illetve haditechnikai gyártási és szolgáltatási tevékenység-ellenőrzési tárcaközi bizottságban való részvételével összefüggésben kezeli a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazása alól a feladat- és hatáskör szerint érintett országgyűlési bizottság által felmentett beszerzésekkel kapcsolatos információkat,

f) ellenőrzi és értékeli a fegyverviselésre jogosult belügyi önálló szervek által összeállított béke időszaki fegyverzeti- és vegyivédelmi szakanyagellátás tervezésére, a tartalékok képzésére vonatkozó éves eszközszükségleti (ESZT) táblázatokat, jelentéseket,

g) nyilvántartásba veszi és tárolja a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz által meghatározott eszközök rendszeresítési, valamint alkalmazásba vételi dokumentációit.

h)[271]

i)[272]

7. A Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály operatív és koordinációs feladataival összefüggésben[273]

a) központilag végzi a minisztériumi szervezeti egységek és az önálló belügyi szervek járműkövető és flottamenedzsment rendszer üzemeltetését, ellátja a rendszer hibakezelési feladatait,

b) koordinálja és szervezi a minisztérium központi épülete alatt lévő mélygarázs igénybevételét, használatát,

c) gondoskodik a BM által használt épületekre vonatkozó tűzvédelemmel, a tűzoltással és műszaki mentéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátásához szükséges külső szakértő megbízásáról, tevékenységének ellenőrzéséről,

d) gondoskodik a munkáltatói tűzvédelmi feladatok dokumentálásáról,

e) a tűzvédelmi használati szabályok érvényesítése érdekében folyamatosan ellenőrizteti a BM által használt épületek tűzvédelmi szempontoknak megfelelő rendeltetésszerű használatát, a bejárások alapján feltárt, a tűzvédelmet érintő kockázatok megszüntetése érdekében értesíti az épület üzemeltetőjét.

f) közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a részére átadott szerződéseket és szabályzatokat, a minisztérium szervezeti egységeinek megkeresése alapján közbeszerzési jogi és szakmai állásfoglalásokat készít,[274]

g) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével koordinálja a minisztérium közbeszerzési eljárásait,[275]

h) koordinálja és ellenőrzi a minisztérium háttérintézményei részére történő, kiemelt jelentőségű közbeszerzéseket.[276]

2.1.3.4. Fejezeti Összefoglaló Főosztály

1. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály a gazdasági helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített tervezetek véleményezésében, közreműködik a közigazgatási egyeztetésekben.

3. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben előkészíti az 1965. január 1-je és 2004. december 31-e között a határőrségnél teljesített sorkatonai szolgálattal összefüggő kárigények másodfokú elbírálását.

4. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben végzi a Belügyi Alapok támogatásainak felhasználásával kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat.

5. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály végzi a minisztérium irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi és számviteli feladatokat.

6. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) információkat gyűjt és szolgáltat a Belügyminisztérium fejezet és a minisztérium hivatali egységeinek gazdálkodásáról, ennek keretében kontrolling-információkra, kontrolling-adatokra alapozva vezetői információs rendszert működtet a döntés-előkészítés támogatása érdekében,

b) felelős az államháztartás működési rendjének változásából adódó gazdálkodási feladatok figyelemmel kíséréséért, gyakorlatban történő alkalmazásáért, valamint a gazdálkodást érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső szabályzatok tartalmának kialakításáért és módosításáért,

c) felelős a fejezeti és központi kezelésű felhasználásának rendjéről szóló BM rendelet előkészítéséért,

d) végzi a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló BM utasításban, valamint a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM utasításban részére meghatározott feladatokat.

e) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében előkészíti a miniszter döntéseit, illetve a gazdasági helyettes államtitkár javaslatait,[277]

f) előkészíti a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatban a minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között megkötött szerződésekkel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat,[278]

g) megkeresésre szakmai véleményt ad a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok számára,[279]

h) ellátja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,[280]

i) előkészíti a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vezetői munkajogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket,[281]

j) a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a vezetői döntések megalapozása érdekében, szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával,[282]

k) véleményezi a gazdasági társaságokat érintő jogszabályok tervezeteit,[283]

l) a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában ellátja a központi kezelésű előirányzat kezelésével, előirányzat-módosításával, gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, valamint e feladatok ellátásához biztosítja a szükséges adatszolgáltatást,[284]

m) ellátja a minisztérium mint tulajdonosi joggyakorló szervezet beszámolási és könyvvezetési feladatainak ellátása érdekében történő adatszolgáltatást,[285]

n) ellátja a Belügyminisztérium fejezet és az annak irányítása alá tartozó intézmények tekintetében a törzskönyvvel kapcsolatos bejelentési, módosítási, megszüntetési feladatokat a Magyar Államkincstár felé,[286]

o) ellátja a megszüntető okiratok, az alapító okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetési feladatokat a Kincstárral, és - szükség esetén - gondoskodik az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásának beszerzéséről, továbbá előkészíti az okiratokat miniszteri jóváhagyásra,[287]

p) a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt lévő alapítványok, közalapítványok tekintetében ellátja az alapító okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetési feladatokat, továbbá a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály közreműködésével előkészíti az alapító okiratokat miniszteri jóváhagyásra a feladatkör szerint illetékes szakmai szervezeti egység által - az alapítvány, közalapítvány bevonásával - összeállított tervezet alapján.[288]

7. A Fejezeti Összefoglaló Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

7.1. kialakítja és irányítja a miniszter felügyelete alá tartozó címek és költségvetési szervek tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja és egyezteti a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetési javaslatát, e feladatkörében intézkedhet, feladatokat határozhat meg a fejezethez tartozó költségvetési szervek részére,

7.2. a jogszabályok és a Pénzügyminisztérium előírásainak figyelembevételével meghatározza a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a központi kezelésű előirányzatok éves tervezési és beszámolási rendjét, a lebonyolítás részletes szabályait,

7.3. közreműködik fejlesztési koncepciók, elgondolások, valamint - kormányzati és belső döntések alapján - több évre szóló költségvetési koncepciók kidolgozásánál és ezek érvényesítésénél az éves költségvetési javaslat összeállítása során,

7.4. felülvizsgálja a Belügyminisztérium fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését, valamint összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, azokat benyújtja a Pénzügyminisztériumhoz, valamint visszaigazolja a költségvetési szerveknek,

7.5. felülvizsgálja a jóváhagyott keretek, címek, illetve azok költségvetési szervek, feladatok közötti felosztását, szükség esetén javaslatot tesz a zárolására, elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közben szükséges módosításáról, koordinálja az ilyen jellegű javaslatokat,

7.6. előterjesztések és egyéb elemzések alapján, szükség esetén javaslatot tesz a címek közötti előirányzat-átcsoportosításra,

7.7. felülvizsgálja és jóváhagyja a Belügyminisztérium fejezet irányítási körébe tartozó intézmények időközi mérlegjelentéseit, éves költségvetési beszámolóit,

7.8. gondoskodik a Belügyminisztérium fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről, ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat, meghatározza a számviteli renddel összefüggő követelményeket, működteti a pénzügyi információs rendszert, elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást, előterjesztéseket készít az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó évközi előirányzat-módosításokhoz, engedélyezteti a fejezeti hatáskörbe tartozó évközi módosításokat, jóváhagyást követően az előirányzat-módosításokat Magyar Államkincstár felé továbbítja, azokat nyilvántartja,

7.9. a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló szabályzat figyelembevételével végzi a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok szakmai kezelőinek előkészítése és felterjesztése alapján, teljeskörűen végzi a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok pénzkezelési, könyvvezetési feladatait,

7.10. a KGR Forrás SQL Integrált Ügyviteli rendszer alkalmazásával ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok pénzügyi feladatait (kötelezettségvállalások rögzítése és nyilvántartása, a fejezeti számlákról indított átutalási megbízások teljesítése),

7.11. elkészíti a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok éves költségvetési beszámolóját, az időközi költségvetési és mérlegjelentéseket,

7.12. közreműködik a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségvállalások dokumentumainak összeállításában,

7.13. közreműködik a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok, továbbá szükség esetén a Belügyminisztérium fejezetbe sorolt tulajdonosi joggyakorló szervezet költségvetési, pénzügyi, számviteli, továbbá a gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatainak ellátásában,

7.14. beszámolókat és jelentéseket állít össze a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetésének várható és tényleges végrehajtásáról, a gazdálkodásról az Országgyűlés, a Kormány, a Pénzügyminisztérium, illetve a minisztérium felső vezetése részére,

7.15. egyedi feladatokra, új költségvetési szerv létrehozására, meglévő költségvetési szerv átalakítására vagy megszüntetésére vonatkozó költségvetési javaslat összeállításához szakmai iránymutatást nyújt,

7.16. a minisztérium hivatali egységeinél és a Belügyminisztérium fejezet költségvetési szerveinél egyedileg és általánosan felmerülő gazdálkodási-pénzügyi kérdésekben elvi állásfoglalásokat, iránymutatásokat alakít ki,

7.17. a minisztérium költségvetési gazdálkodását, a felhasználás alakulását folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmények költségvetési előirányzatainak teljesítését bemutató jelentések elkészítésével és elemzésével, a költségvetési szervek gazdasági hatékonyságát elemzi, javaslatot tesz a költségvetési gazdálkodást érintő, szükségessé váló módosításokra,

7.18. elkészíti az eseti és rendszeres adatszolgáltatásokat,

7.19. közreműködik a minisztérium és a Belügyminisztérium fejezet gazdasági képviseletében, jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére, a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások betartásával,

7.20. közreműködik a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek vállalkozási alapokra helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében,

7.21. a minisztérium Beszerzési Szabályzatában meghatározottak szerint részt vesz a Belügyminisztérium fejezetet érintő közbeszerzési eljárásokban, és képviseli a Belügyminisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági érdekeit,

7.22. ellátja a Belügyminisztérium fejezet és az annak irányítása alá tartozó intézmények tekintetében a számla-törzsadatokkal kapcsolatos bejelentési, módosítási, megszüntetési feladatokat a Magyar Államkincstár felé.

7.23. végzi a minisztérium mint tulajdonosi joggyakorló szervezet beszámolási és könyvvezetési feladatait, így különösen elkészíti az éves beszámolást, az időközi költségvetési jelentést és a mérlegjelentést.[289]

7.24. koordinálja a minisztérium portfóliókezelési politikája megvalósítását,[290]

7.25. koordinálja a gazdasági társaságokkal történő kapcsolattartást, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez.[291]

2.1.3.5.[292]

2.1.4. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.1.4.1. Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság

1. Az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. Az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.

2.1.4.2. Európai Belügyi Együttműködési Főosztály

1. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a menekültügy, a legális migráció, valamint a szabad mozgás joga terén a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében, ellátja az EU jogalkotásból eredő notifikációs feladatokat,

b) a feladat- és hatáskör szerint érintett szakmai szervezetek és hivatali egységek bevonásával kidolgozza a minisztérium hatáskörébe tartozó területeket érintő két- és többoldalú nemzetközi szerződéseket és tárcaegyezményeket, előkészíti az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket.

3. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) koordinálja a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó önálló belügyi szervek európai uniós együttműködési tevékenységét,

b) koordinálja az Európai Unió keretében folytatott belügyi együttműködés terén az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában a kormányzati álláspont kialakítását és képviseletét, valamint az ezzel összefüggő kormányzati feladatok teljesítését a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint; az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája terén részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában képviselt kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében, valamint az ezzel összefüggő kormányzati feladatok teljesítésében,

c) végzi a nemzetközi megállapodás aláírásával és a további kormányzati és dokumentációs tevékenységgel, a szükséges jóváhagyással, megerősítéssel és kihirdetéssel, valamint közzététellel kapcsolatos feladatokat; elkészíti a törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok indokolását, közreműködik a miniszteri expozé előkészítésében,

d) koordinálja a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben,

e) a minisztérium részéről kapcsolatot tart a Külgazdasági és Külügyminisztérium terrorizmus elleni koordinátorával, ellátja a határellenőrzéssel kapcsolatos tárcaközi együttműködés adminisztratív teendőit,

f) részt vesz a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos kormányzati intézkedések végrehajtásának koordinálásában,

g) koordinálja a minisztérium részéről a más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől érkezett, nemzetközi együttműködésre, adatszolgáltatásra, kormányzati álláspont kialakításában vagy képviseletében való közreműködésre irányuló megkeresések teljesítését,

h)[293]

i) koordinálja a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást a korrupció-megelőzéssel és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben,

j) koordinálja a bel- és igazságügyi uniós informatikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos hazai feladatok megvalósítását,

k) ellátja a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2022/922 tanácsi rendelet szerinti, a szakértők kiküldésével kapcsolatos kommunikáció tekintetében kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont feladatait,[294]

l) ellátja az integrált határigazgatás területén kialakított nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmus működtetéséhez kapcsolódó koordinációs és akkreditálással kapcsolatos feladatokat,[295]

m) a belügyi ágazatot érintően gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról, szükség esetén az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok minisztériumi munkatervben való megjelenítéséről, a belügyi ágazatot érintő pilot és kötelezettségszegési eljárásokban a tárcaálláspont kialakításáról,

n) ellátja az emberkereskedelem elleni fellépés tárcaközi koordinációját, ellátja és összehangolja az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiából eredő feladatok végrehajtását, továbbá teljesíti az emberkereskedelem elleni küzdelemmel összefüggésben jelentkező nemzetközi jelentéstételi, adatszolgáltatási kötelezettségeket.

4. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataival összefüggésben előkészíti az EU, ENSZ és egyéb multilaterális vagy bilaterális keretbe illeszkedő magyar polgári válságkezelési tevékenységgel összefüggő vezetői döntéseket; folyamatosan ellátja az ehhez kapcsolódó tájékoztató, javaslattevő feladatokat.

5. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

5.1. figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának változását, új jogi aktusok kibocsátását és közreműködik az ezekből következő jogalkotási és a végrehajtáshoz szükséges egyéb feladatok meghatározásában; tájékoztatja a minisztérium kodifikációs feladatokat ellátó szervezeti egységeit a feladatkörükbe tartozó európai uniós jogi aktusok kibocsátásáról és változásáról a főosztály szakterületei tekintetében,

5.2. közreműködik az Európai Unióval való kapcsolattartásban; a belügyi területeken, illetve a főosztály szakterületei tekintetében - a miniszter külön utasításában meghatározottak szerint - koordinálja, valamint ellátja az Európai Unió intézményeinek döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában való minisztériumi képviseletet,

5.3. ellátja Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete belügyi, migrációs és polgári válságkezelési szakdiplomatáinak, valamint az Európai Unió intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, a belügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselők szakmai irányítását,[296]

5.4. közreműködik a belügyi attasék Európai Unióhoz kapcsolódó szakmai irányításában,

5.5. ellátja a tárca feladatkörébe tartozó, nemzetközi szervezetekbe és európai uniós belügyi posztokra történő magyar jelölések előkészítésével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

5.6. közreműködik a Belügyi Alapok 2014-2020 és a Belügyi Alapok 2021-2027, valamint a Svájci-Magyar Együttműködés forrásainak felhasználásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában, továbbá miniszteri kijelölés alapján felelős a Belügyi Alapok 2014-2020 végrehajtási módban történő felhasználásának megvalósításáért, továbbá részt vesz a monitoring bizottság munkájában,[297]

5.7. kapcsolatot tart az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központtal, az Európa Tanáccsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) a főosztály ügykörét érintő kérdésekben,[298]

5.8. elősegíti az európai uniós polgári válságkezelési missziókban való magyar szerepvállalás tervezését, szervezését, irányítását,

5.9. javaslatot tesz a vízumkiadási jog átadására és átvételére,

5.10. ellátja az Európai Migrációs Hálózat kapcsolattartó pont feladatát és működteti a nemzeti hálózatot,

5.11. ellátja a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat a főosztály szakterületei tekintetében,

5.12. ellátja a Határellenőrzési Munkacsoportról szóló 1022/2015. (I. 29.) Korm. határozat szerinti Határellenőrzési Munkacsoport titkársági feladatait,

5.13.[299]

5.14.[300]

5.15.[301]

5.16.[302]

5.17.[303]

5.18. feladatkörében eljárva kapcsolatot tart és együttműködik a külföldi társminisztériumokkal, a Magyarországra akkreditált külképviseletekkel, a más országba akkreditált magyar külképviseletekkel,

5.19. ellátja a hazai képviseletet az eu-LISA Európai Uniós Ügynökség igazgatótanácsában, illetve közreműködik az ügynökség egyéb szervezeteiben a magyar képviselet ellátásában,

5.20. közreműködik az Európai Határregisztrációs Rendszer, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedéseket koordináló munkacsoport létrehozásáról szóló 1538/2018. (X. 30.) Korm. határozat szerinti EES-ETIAS Munkacsoport titkársági feladatai ellátásában,

5.21. biztosítja a képviseletet az Európai Uniós Innovációs Labor Irányító Hatóságában, illetve koordinálja az európai uniós bel- és igazságügyi innovációs kezdeményezéseket,

5.22. közreműködik az európai uniós és nemzetközi polgári válságkezeléssel, ellenállóképességgel és általános válságkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

6. Az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) kezdeményezi az európai uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hazai rendészeti jogszabályok alkotását, e kötelezettségekre tekintettel véleményezi azok tervezetét,

b) figyelemmel kíséri a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések, kétoldalú megállapodások végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását, deregulációját, ellátja a nemzetközi szerződések, kétoldalú megállapodások minisztériumi nyilvántartásának kezelését, karbantartja azokat,

c) feladat- és hatáskörébe tartozóan szakmai véleményt készít az egyeztetést koordináló főosztály felkérésére a más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől érkezett európai uniós és nemzetközi tárgyú jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó kormány-előterjesztések, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteiről,

d) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán képviseli a minisztériumot a tárcaközi koordinációt ellátó minisztérium felé,

e) ellátja és szakmailag előkészíti a belügyi együttműködés területére tartozó bilaterális vagy multilaterális, regionális jelentőségű együttműködési fórumok, kezdeményezések munkájában való magyar részvételt,

f) előkészíti az Európai Unió Tanácsa bel- és igazságügyi formációja üléseinek a minisztérium kompetenciájába tartozó napirendi pontjai tekintetében a tagállami képviseletet,

g) elvégzi a miniszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek - elsősorban a rendőrség - által kiállított okiratok tekintetében a közbenső felülhitelesítést.

h)[304]

i) az integrált határigazgatás területén kialakított nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmus független ellenőrző szervezeteként végrehajtja az időszakos megfelelőségértékelési feladatokat, elkészíti a szükséges auditprogramokat, kiválasztja és felkészíti saját auditorait.[305]

2.1.4.3. Nemzetközi Főosztály

1. A Nemzetközi Főosztály az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Nemzetközi Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben összeállítja a minisztérium nemzetközi kapcsolataira vonatkozó prioritásokat a hivatali egységek és az önálló belügyi szervek javaslatai alapján, és felterjeszti az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárhoz.

3. A Nemzetközi Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) a vezetői szintű kiutazások és partnerfogadások minisztériumi tervét a kormányzati szintű összehangolás érdekében megküldi a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak; gondoskodik a koordináció nyomán esetlegesen szükséges változtatásoknak a minisztérium feladat- és hatáskör szerint érintett hivatali egységei által történő végrehajtásáról,

b) szervezi és koordinálja az univerzális, regionális és szubregionális nemzetközi szervezetekkel való belügyi szakmai kapcsolattartást - az EU-hoz és NATO-hoz kapcsolódó szervezetek kivételével -, javaslatot tesz az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak az e fórumokon való részvételére.

4. A Nemzetközi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) az Európai Belügyi Együttműködési Főosztály bevonásával kapcsolatot tart a partner országokban a minisztérium illetékességi körébe tartozó kérdésekért felelős főhatóságokkal és a Budapesten akkreditált külképviseletekkel, valamint biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást,

b) ellátja a belügyi attasékkal történő kapcsolattartásból adódó feladatokat.

5. A Nemzetközi Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) szervezi a minisztérium nemzetközi tevékenységét,

b) jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat, gondoskodik az útlevelek biztonságos őrzéséről,

c) végzi a minisztérium felső vezetésének nemzetközi levelezését, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását (fordíttatását),

d) vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, azokból adatot szolgáltat,

e) ellátja a minisztérium felső szintű vezetőinek kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris, utaztatási és pénzügyi elszámolási teendőket; megszervezi a felső szintű és szakértői szintű tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat,

f) ellátja a minisztérium szakértőinek kiutazásával járó adminisztrációs feladatokat (repülőjegy- és vonatjegy-foglalás, szállásfoglalás, utasbiztosítás megkötése, taxi-csekkek biztosítása),

g) végrehajtja a külföldiek részvételével megvalósuló szakértői szintű rendezvények előkészítésével, lebonyolításával és pénzügyi elszámolásával járó szervezési és protokolláris teendőket,

h) javaslatot tesz és lebonyolítja a protokollajándékok beszerzését, valamint kezeli a kis értékű protokollajándékokat,

i) a szakértői és vezetői szintű hazai és külföldi nemzetközi találkozókhoz biztosítja a megfelelő szintű protokoll ajándékokat és vezeti nyilvántartásukat.

6. A Nemzetközi Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) a jóváhagyott prioritások alapján elvégzi a hivatali egységek éves kiutazási és fogadási terveinek összesítését, majd a minisztérium összesített kiutazási és fogadási tervét felterjeszti az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárhoz,

b) a feladat- és hatáskör szerint érintett hivatali egységek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával előkészíti a minisztérium felső szintű vezetői nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait; gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, valamint az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány vagy a minisztérium vezetése számára történő előkészítéséről,

c) gondoskodik a nemzetközi szerződések végrehajtásának összehangolására létrehozott vegyes bizottságok működéséről, határozataik végrehajtásáról,

d) tájékoztatja a minisztérium feladat- és hatáskör szerint érintett hivatali egységeit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket a helyettes államtitkár és magasabb beosztású vezetők nemzetközi tárgyalásairól, valamint a nemzetközi szerződések aláírásáról és hatálybalépéséről,

e) a minisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint az önálló belügyi szervek vezetőinek kezdeményezésére végzi az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár által engedélyezett szolgálati útlevelek kiadásával kapcsolatos ügyintézést.[306]

7.[307]

2.1.4.4. Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztály

1. Az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztály az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztály kodifikációs feladatai körében az ágazatok illetékes szervezeti egységeinek bevonásával koordinálja a kétoldalú egyezmények, a minisztérium hatáskörébe tartozó, egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szakmai és jogi előkészítését, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását.

3. Az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztály koordinációs feladatai körében

3.1. koordinálja a minisztérium egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú kétoldalú nemzetközi szakmai együttműködéseiből eredő feladatokat, a minisztériumi álláspont kialakítását, és szükség esetén képviseli a minisztériumot,

3.2. a minisztérium egészségügyi, szociális és köznevelési feladatkörében eljárva kapcsolatot tart és együttműködik a külföldi és hazai társminisztériumokkal, a Magyarországra akkreditált külképviseletekkel, a más országba akkreditált magyar külképviseletekkel,[308]

3.3. a minisztérium egészségügyi, szociális és köznevelési feladatkörében eljárva koordinálja az egyes országokkal kötött nemzetközi szerződések, valamint egyéb kétoldalú (minisztériumközi) megállapodások és együttműködések előkészítését, végrehajtását,

3.4. egészségügyi, szociális és köznevelési feladatkörében ellátja a Visegrádi Négyek (V4) nemzetközi szervezettel kapcsolatos koordinációs és szervezési feladatokat, valamint koordinálja a V4 feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, szervezési és nemzetközi feladatokat az illetékes szervezeti egységek bevonásával,

3.5. közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak ápolásával és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásában,

3.6. az egészségügyi, szociális és köznevelési feladatkörében ellátja a nemzetközi kétoldalú minisztérium- és kormányközi vegyes bizottságokban ellátja a minisztérium képviseletét, illetve javaslatot tesz a képviselet ellátására,

3.7. koordinálja a feladatkörébe tartozó minisztériumközi és minisztériumon belüli szakértői testületek működését,

3.8. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen előkészíti a kétoldalú állam- és kormányközi megállapodásokat, illetve az egyezményeket, valamint az azok végrehajtására kötött munkaterveket, csereprogramokat,

3.9. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen ellátja a kétoldalú állam- és minisztériumközi szerződésekből, vegyes bizottsági megállapodásokból eredő feladatokat,

3.10. részt vesz az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen a minisztérium Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottsággal (a továbbiakban: EKTB) összefüggő munkájában, a minisztérium EKTB szakértői csoportjaival együttműködve az EKTB ülésein képviselendő egységes álláspont kialakításában, és szükség esetén képviseli a minisztériumot,

3.11. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen biztosítja - az EKTB minisztérium által felügyelt szakértői csoportjaival együttműködve - az Európai Unió Tanácsának ülésein, valamint a minisztérium több ágazatát érintő európai uniós tárgyalásokon részt vevő, a minisztériumot képviselő felsővezető felkészüléséhez szükséges információkat, háttéranyagokat,

3.12. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen koordinálja a minisztérium európai uniós munkacsoportokban és programokon történő részvételét,

3.13. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen kapcsolatot tart és együttműködik más minisztériumokkal, más államok nemzetközi feladatellátásban részt vevő szerveivel, a nemzetközi szervezetekkel, a Magyarországra akkreditált külképviseletekkel, a más országba akkreditált magyar külképviseletekkel,

3.14. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen koordinálja a multilaterális szintű nemzetközi és uniós jogi jogalkotási folyamatokat, közreműködik az elfogadásra kerülő normák hazai jogi megfeleltetését biztosító jogalkotási folyamatok előkészítésében, szükség szerint javaslatot tesz a nemzetközi, illetve az uniós joggal való összhang megteremtése tekintetében indokolt lépésekre, szabályozásokra,

3.15. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen elvégzi az uniós jogszabályok, egyéb kötelező jellegű aktusok átültetését megvalósító hazai jogszabályok notifikációját,

3.16. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen gondoskodik az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet] szerint a miniszter részére előírt, a tervezet bejelentésére vonatkozó feladatok ellátásáról, ennek keretében

a) figyelemmel kíséri a minisztérium előterjesztésében készülő, műszaki tartalmú jogszabálytervezetek egyeztetését, és gondoskodik róla, hogy a jogszabálytervezetek műszaki bejelentésének előkészítése az egyeztetési folyamat megfelelő fázisában megkezdődjön,

b) gondoskodik a jogszabálytervezetnek az igazságügyért felelős miniszter által működtetett Notifikációs Központ részére történő bejelentésről a 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet 13. §-a szerint,

c) a bejelentéssel összefüggésben kapcsolatot tart és egyeztet a Notifikációs Központtal,

d) a Notifikációs Központ által megküldött információkról (tagállami bejelentés, notifikációs időszak lejárta stb.) tájékoztatja az előterjesztésért felelős szervezeti egységet és a jogi ügyekért felelős szakterületet,

3.17. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen koordinálja - az ágazatok nemzetközi feladatokat ellátó szervezeti egységei, valamint a jogi szakterület bevonásával - az uniós intézmények által kezdeményezett normakontroll-folyamatok során az uniós intézményekkel folytatott párbeszéd hatékony és érdemi lezárását, ennek keretében különösen

a) biztosítja az elsősorban az EKTB 47. számú szakértői csoportban zajló normakontroll-folyamatok tekintetében az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző - a munkacsoport keretében beérkező - minisztériumi főfelelősségű vagy társfelelősségű jogszabályokkal kapcsolatos, a kötelezettségszegési eljárásokkal összefüggő magyar kormányzati válaszok előkészítésének koordinációját,

b) biztosítja az Igazságügyi Minisztérium szakterületeivel közösen az Európai Unió Bírósága előtti ügyekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot előkészítő feladatok koordinációját,

3.18. koordinálja - a szakterületek szervezeti egységeivel együttműködve - a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő, egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú minisztériumi kötelezettségek és feladatok ellátását, ideértve

a) a minisztériumi, illetve kormányzati álláspont kialakítását, képviseletét,

b) a nemzetközi szerződések végrehajtásából eredő tagállami kötelezettségek monitorozásával összefüggésben a nemzetközi szervezetekben hazánkat érintő megállapítások, elmarasztalások, a hazánkkal szemben megfogalmazott ajánlások, elvárások megfelelő kezeléséhez szükséges lépések előkészítését,

3.19. az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen koordinálja a nemzetközi szervezetekben és egyes regionális együttműködésekben betöltött tagsággal [Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és szakosított szervei, különösen az Egészségügyi Világszervezet (WHO), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Európa Tanács, Közép-Európai Oktatási Együttműködés (CECE) stb.] összefüggő - más főosztály feladatkörébe nem tartozó - feladatok ellátását, koordinálja a szakterületek képviseletét az üléseken, bizottságokban, szükség esetén képviseli a minisztériumot,

3.20. koordinálja, illetve nyomon követi az egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú jelentési kötelezettségek végrehajtását.

4. Az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztály egyéb feladatai körében

a) szükség szerint képviseli a minisztériumot a külhoni magyar egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú ügyeket kezelő minisztériumközi bizottságokban és igény szerint egyéb szakmai testületekben,

b) egészségügyi, szociális és köznevelési tárgykörben részt vesz a szomszédos országokkal közösen működtetett ún. kisebbségi vegyes bizottságok ülés-előkészítő munkálataiban, valamint figyelemmel kíséri a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásai alapján elvégzendő feladatok végrehajtását,

c) kapcsolatot tart a kisebbségi diplomáciáért felelős kormányzati szervekkel,

d) az egészségügyi, szociális és köznevelési tárgykörben közreműködik a Magyarország európai uniós tagságából adódó jogszabály-előkészítési feladatok ellátásában,

e) az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen részt vesz az elfogadott európai uniós jogszabályokból és az európai uniós együttműködés egyéb jogi eszközeiből fakadó hazai feladatok meghatározásának (intézményfejlesztési, jogalkotási) vezetői döntésre való előkészítésében,

f) az egészségügyi, szociális és köznevelési szakterületen az illetékes szervezeti egységeik bevonásával koordinálja a multilaterális nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szakmai és jogi előkészítését, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását.

5. Az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

5.1. előkészíti a minisztérium vezetőinek és a felsővezetőknek az egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú nemzetközi szervezetek és az európai uniós intézmények vezetőivel folytatott tárgyalásait, találkozóit az ágazatok szakmai ügyekért felelős szervezeti egységeivel együttműködve,

5.2. biztosítja az egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú európai uniós döntéshozatali folyamatokban az ágazatok bevonásával a magyar álláspont kialakítását a minisztérium felelősségébe tartozó területeken,

5.3. gondoskodik az egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú nemzetközi szervezetek és illetékes bizottságaik (különösen OECD, ENSZ és szakosított szervezetei, illetve Európa Tanács), az európai uniós intézmények és szervek ülésein Magyarországot képviselő személyek részvételének és állásfoglalásra való jogosultságának előkészítéséről, részt vesz továbbá az OECD Nemzeti Tanács munkájához kapcsolódó feladatok ellátásának koordinációjában,

5.4. az illetékes államigazgatási szervekkel együttműködve megszervezi az állásfoglalásra jogosult kormányzati képviselőnek az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa és az Európai Unió Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanácsa ülésein történő részvételét a minisztérium felelősségébe tartozó témák tekintetében, gondoskodik a szükséges háttéranyagok, tárgyalási álláspontok, hozzászólások tartalmi és technikai előkészítéséről, igény szerint gondoskodik az ülésen részt vevő felsővezető szakmai kíséretéről, a jelentések elkészítéséről,

5.5. koordinálja és összehangolja az 5.3. és 5.4. alpont szerinti tanács munkáját előkészítő tanácsi formációkban való minisztériumi képviseletet, különös tekintettel a Szociális Kérdések, a Népegészségügy, a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Tanácsi Munkacsoportokban, a Magas szintű Népegészségügyi Tanácsi Munkacsoportban, az Európai Unió Szociális Védelmi Bizottságában (SPC) folyó tárgyalásokra, valamint az Oktatás tanácsi munkacsoportokban és a magas szintű csoportokban folyó tárgyalásokra,[309]

5.6. gondoskodik az EKTB munkájában való hatékony részvétel előkészítéséről, szükség szerint gondoskodik az EKTB szakértői csoportjaiban való részvételről,

5.7. vezeti és működteti az EKTB feladatainak ellátásában közreműködő 3. számú Személyek Szabad Áramlása, 4. számú Népegészségügyi, 45. számú Kábítószerügyi, 51. számú Szociálpolitika szakértői csoportokat és az 1.32. kábítószerügyi alcsoportot, valamint koordinálja a minisztérium képviseletét és a szakterületek részvételét a minisztériumot érintő más EKTB szakértői csoportokban,

5.8. közreműködik az Európai Tanács (EiT) minisztériumi felelősségi körbe tartozó, egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú témáinak előkészítésében, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,

5.9. az illetékes szervezeti egységekkel együttműködve, egészségügyi, szociális és köznevelési tárgykörben

a) biztosítja a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami együttműködési kötelezettségek teljesítését a vonatkozó jogszabályok alapján,

b) koordinálja az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányálláspont kialakítását, közigazgatási egyeztetését,

5.10. biztosítja az Európai Uniónak a minisztérium felelősségi területéhez tartozó, egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú programjaiban a magyar részvételt, valamint koordinálja a hazai megvalósítást szolgáló feladatok ellátását, ezen feladat keretében

a) gondoskodik az Európai Unió részére rendszeresen készítendő nemzeti jelentések és esetenkénti (rész) beszámolók, szakmai értékelések és egyéb jelentések összeállításáról,

b) ellátja a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel történő kapcsolattartással összefüggő feladatokat,

5.11. gondoskodik az egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú, európai uniós, illetve nemzetközi szervezetekben betöltött tagsággal összefüggő szakdiplomáciai feladatok ellátásáról, valamint a miniszter és az államtitkárok vendégeiként hazánkba látogató, valamely európai uniós intézmény, illetve nemzetközi szervezet vezetőinek, munkatársainak fogadásával kapcsolatos feladatokról,

5.12. koordinálja a nemzetközi szervezetek részére készítendő, a minisztérium felelősségi területeit érintő, egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú jelentések, szükség szerinti részbeszámolók, szakmai értékelések és egyéb jelentések összeállítását, ennek során szorosan együttműködik a felelős szakmai államtitkárokkal, a jogi ügyekért felelős szakterülettel, valamint az érintett ágazati szervezeti egységekkel,

5.13. koordinálja az egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú kiemelt nemzetközi szervezetekben és projektekben történő megjelenést és azok kezdeményezését,

5.14. előkészíti a szociális biztonsági tárgyú kétoldalú nemzetközi egyezményeket, az egyezmények végrehajtása, különösen az illetékes hatósági feladatok ellátása érdekében együttműködik az érintett ágazatokkal, más minisztériumokkal és állami szervekkel, továbbá a másik részes fél illetékes hatóságaival; illetve biztosítja az azok végrehajtása érdekében szükséges szakmai iránymutatásokat,

5.15. a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve részt vesz a nemzetközi fejlesztéspolitikához kapcsolódó, egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú minisztériumi koordinációban, képviseli az érintett ágazatokat a minisztériumközi bizottságokban [NEFE (nemzetközi fejlesztési együttműködés)],

5.16. ellátja a szociális biztonsági koordinációs uniós rendeletek (883/2004/EK és 987/2009/EK) tekintetében az illetékes hatóság, összekötő szerv, valamint az illetékes intézmény feladatait, ennek keretében kapcsolatot tart a tagállami illetékes hatóságokkal-különösen a rokkantsági típusú ellátásokkal kapcsolatos összekötő szervi feladatkörében - a tagállami összekötő szervekkel, illetékes intézményekkel; ellátja a szociális biztonsági adatok elektronikus cseréjének (EESSI) kormányzati koordinálásával összefüggő feladatokat és a nemzeti hozzáférési pont működtetését; koordinálja, illetve biztosítja a tagállami illetékes hatóságok, illetékes intézmények és az Európai Bizottság kapcsolódó megkereséseivel, a tagállami hatóságokkal felmerülő vitás kérdések rendezésével összefüggő feladatok ellátását; továbbá a részvételt a Szociális Biztonsági Rendszerek Koordinációjával foglalkozó Igazgatási Bizottság munkájában; koordinálja a szociális biztonsági koordinációs uniós rendeletek végrehajtásával kapcsolatos magyar álláspont kialakítását a minisztérium ágazatai, más tárcák, valamint a minisztériumok háttérintézményei között,

5.17. előkészíti az egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú többoldalú állam- és kormányközi megállapodásokat, illetve egyezményeket,

5.18. ellátja a minisztérium felelősségi körébe tartozó egészségpolitikai, szociálpolitikai, kábítószerügyi, köznevelési, igazgatással kapcsolatos, a nemzetközi szervezetek tevékenységével összefüggő, illetve az uniós feladatok koordinációját, valamint az oktatási és a szociális védelmi nyitott koordinációs, illetve az Európai Szemeszterrel és az EU 2030 célkitűzésekkel összefüggő szociális védelmi feladatok koordinációját, továbbá gondoskodik a Szociális Védelmi Bizottság, illetve a szociális védelmi rendszerek leíró összehasonlításával foglalkozó bizottság (MISSOC), valamint az egyes oktatási ügyekkel foglalkozó munkacsoportok munkájában történő részvételről,[310]

5.19. ellátja a Közép-Európai Oktatási Együttműködésből (CECE) származó feladatokat a köznevelési államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek bevonásával,

5.20. a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve kialakítja a nemzetközi fejlesztéspolitika tárcát érintő, egészségügyi, szociális és köznevelési tárgyú vonatkozásait, képviseli az érintett ágazatokat a minisztériumközi bizottságokban (NEFE - nemzetközi fejlesztési együttműködés).

2.1.5. Az informatikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.1.5.1. Az Informatikai Helyettes Államtitkári Titkárság

1. Az Informatikai Helyettes Államtitkári Titkárság az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. Az Informatikai Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.

2.1.5.2. Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály

1. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben feladatkörében szakmailag előkészíti a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét.

3. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben közreműködik a más szervek által készített jogszabálytervezetek külső és belső véleményezésében, a más tárcák által előkészített tervezetek belső egyeztetésében, valamint a központi és területi közigazgatás informatikai együttműködésének megvalósításában.

4. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) összehangolja a belügyi ágazathoz tartozó rendészeti, informatikai, telekommunikációs rendszereket, a rendszerek fejlesztését, javaslatot tesz a központosított megvalósításra,

b) irányítja és felügyeli a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint a rendészeti szervek informatikai, telekommunikációs fejlesztéseit, üzemeltetési tevékenységét,

c) feladatkörében ellenőrző tevékenységet végez a hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél, valamint a rendészeti szerveknél,

d) közreműködik a személyes és minősített adatok tárolásával, továbbításával kapcsolatos szolgáltatások működtetésében, felügyeletében; végzi a személyes és minősített adatok védelmével kapcsolatos információbiztonsági tevékenységeket, rendszertechnológiailag érvényesíti a differenciált hozzáféréssel és bizonyítékbiztosítással kapcsolatos követelményeket,

e) közreműködik az ágazati szintű integrált emberi erőforrás-gazdálkodást támogató információs rendszer működtetésében,

f) a hivatali egységek tekintetében informatikai infrastruktúra üzemeltetés során biztonsági incidens vagy kritikus hibajavítás esetén dönt infrastrukturális alrendszerek, szolgáltatások ideiglenes vagy időszakos szüneteltetéséről, felfüggesztéséről, ellenőrzéseket tart az incidenskezeléssel összefüggésben kiadott szabályozók szerinti incidenskezeléssel kapcsolatban, a kritikus incidensek kivizsgálása kapcsán helyesbítő és megelőző intézkedésekre tesz javaslatot.

5. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály a minisztérium adatvagyon nyilvántartásaihoz, a közneveléshez és a szociális ügyekhez, valamint a hatáskörébe rendelt elektronikus információs rendszerekhez kapcsolódó informatikai szakmai felügyeleti és koordinációs feladataival összefüggésben

a) az adatgazda igényeinek megfelelően gondoskodik az informatikai fejlesztések szakmai támogatásáról, ennek keretében felméri a jogszabályváltozásból és az adatgazda igényeiből eredő fejlesztési elvárásokat, meghatározza a konkrét fejlesztési feladatokat,

b) IT szakmai kontrollt gyakorol a fejlesztések teljes folyamatában,

c) koordinálja a fejlesztési folyamatban részt vevő szervezetek, szervezeti egységek feladatait,

d) ellenőrzi a fejlesztések előzetesen meghatározott ütemezés szerinti megvalósulását,

e) a megrendelő szerv közreműködésével IT szakmai szempontból felügyeli a fejlesztési feladatokkal kapcsolatos teljesítéseket,

f) vizsgálja a belügyi ágazatban az elektronikus ügyintézés korszerűsítését, egyszerűsítését elősegítő innovációs megoldásokat, azok közigazgatási gyakorlatban történő bevezetésének lehetőségét,

g) ellátja a feladatkörébe utalt projektek szakmai felügyeletét,

h) ellátja a köznevelési államtitkár és a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított háttérintézmények informatikai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

i) jóváhagyja a köznevelési államtitkár és a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított háttérintézmények informatikai fejlesztéseit,

j) együttműködik a független minőségbiztosító által végzett feladatellátásban.

6. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály a minisztérium adatvagyon nyilvántartásaihoz, a közneveléshez és a szociális ügyekhez, valamint a hatáskörébe rendelt elektronikus információs rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatásmenedzselési és monitoring feladataival összefüggésben

a) közreműködik a felhasználói preferenciák és igények előzetes - rendszeres és eseti jellegű - felmérésében és kiértékelésében, azok eredményéről jelentéseket készít,

b) ellátja a kapcsolódó informatikai fejlesztések ügyfélorientált és szolgáltatás-szemléletű előkészítését, tervezését és gondoskodik a megvalósításról,

c) támogatja a korszerű technológiákat alkalmazó okmányokhoz és kártyarendszerekhez kapcsolódó szolgáltatási rendszerek tervezését, közreműködik azok kialakításában és működtetésében,

d) közreműködik a belügyi ágazatban az egységes tájékoztatás és népszerűsítés rendszerének kialakításában és tartalmi menedzselésében,

e) kidolgozza a fejlesztéssel, bevezetéssel és működtetéssel összefüggő szakmai tájékoztatásokat,

f) közreműködik az egységes monitoring rendszer kialakításában és működtetésében, ennek keretében folyamatosan monitorozza működését,

g) rendszeres és eseti jellegű adatszolgáltatást, statisztikai adatgyűjtést teljesít, elemzéseket és jelentéseket készít.

7. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály az 5-6. pontban meghatározott feladatainak ellátása során együttműködik a hivatali egységekkel, a társminisztériumokkal, és IT szakmai szempontból felügyeli a minisztérium elektronikus szolgáltatás-fejlesztési feladatokat ellátó háttérintézményeit.

8. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) közreműködik az informatikai, telekommunikációs szakterület tekintetében a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint a rendészetet érintő szabványok, normatívák, ajánlások, rendszertechnológiai irányelvek kidolgozásában,

b) ellátja a helyi rejtjel-felügyeleti tevékenységet, elkészíti a helyi szintű informatikai biztonsági ajánlást, a minisztérium és a központi szolgáltatások informatikai biztonsági és rejtjelszabályzatát,

c) közreműködik a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek feltárásában, az informatikai, telekommunikációs pályázatok kidolgozásában; a projekttevékenység keretében tervezi, szervezi és koordinálja a fejlesztést, a rendszerintegrációt, szükséges mértékben részt vesz a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint a rendészeti szervek szakterületi fejlesztéseiben.

9. A Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény alapján végzi a helyi információbiztonsági felügyeleti feladatokat.[311]

2.1.5.3. Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály

1. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály az informatikai helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) feladatkörében szakmailag előkészíti és kidolgozza a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó elektronikus szolgáltatások működési szabályait, valamint az azzal összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

b) feladatkörében szakmailag előkészíti a belügyi ágazati informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét.

3. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a más szervek által készített jogszabály-tervezetek külső és belső véleményezésében, a más tárcák által előkészített tervezetek belső egyeztetésében,

b) közreműködik a belügyi ágazati informatikai alkalmazások és nyilvántartások összehangolásával összefüggő finanszírozási és jogi feladatok végrehajtásában,

c) koordinálja és kötelezettségvállalásra előkészíti az elektronikus szolgáltatások megvalósíthatóságának biztosítása érdekében kötendő szerződéseket.

4. A Szervezési, Finanszírozási és Ágazatközi Együttműködési Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

4.1.[312]

4.2. gondoskodik az elektronikus szolgáltatási stratégia kidolgozásáról, folyamatos aktualizálásáról, éves lebontásáról és monitoringjáról,

4.3. figyelemmel kíséri és monitorozza az elektronikus szolgáltatási szempontból stratégiai jelentőségű szolgáltatások, fejlesztések, feladatok megvalósulását, és szükség esetén javaslatot tesz a beavatkozásra az összhang biztosítása érdekében,

4.4. véleményezi a belügyi ágazat szakpolitikai felelősségi körébe tartozó, informatikai fejlesztést tartalmazó operatív programokat, tervezett beavatkozásait és a támogatási konstrukciók útmutatóit, valamint felügyeletet gyakorol ezen informatikai fejlesztést tartalmazó operatív program akciótervének, tervezett beavatkozásainak és a támogatási konstrukciónak megvalósításában,

4.5. részt vesz a monitoring rendszer működési modelljének kidolgozásában és a projektlisták előzetes véleményezésében, értékelésében, valamint a feladatkörébe tartozó fejlesztések végrehajtásának monitorozásában,

4.6. ellátja a feladatkörébe utalt projektek szakmai előkészítését, felügyeletét, monitorozását,

4.7. közreműködik belügyi ágazati szinten az egységes közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és -szolgáltatási politika előkészítésében,

4.8. közreműködik belügyi ágazati informatika infrastrukturális megvalósítását szolgáló stratégiai terv előkészítésében, a stratégia aktualizálásában, alábontásában, végrehajtásában és monitoringjában,

4.9. ellátja az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ESZFK Nonprofit Kft.) informatikai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat; ennek keretében ellenőrzi az ötmillió forintot meghaladó értékű kötelezettségvállalásokat, a szakterületét érintően előkészíti az e körbe tartozó döntéseket, előkészíti és megköti a közszolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos - fejlesztési, üzemeltetési - szerződéseket, valamint ellenőrzi azok végrehajtását,[313]

4.10. felügyeleti tevékenysége körében monitoring és kontrolling rendszert működtet, amelynek keretében közvetlenül adatszolgáltatást, és előkészítő anyagokat kér be a felügyelt szervezetek működésével és tevékenységével kapcsolatban, közvetlenül vagy elektronikus rendszerhozzáférés útján ellenőrzéseket végez a közszolgáltatási tevékenységgel és annak ellentételezésével, valamint ennek céljából és mértékéig a közszolgáltatást nyújtó szervetek működésével összefüggésben, a monitoring és kontrolling rendszerekből származó jelzéseket továbbítja az illetékességgel rendelkező szakmai szervezetek részére,

4.11. közreműködik az informatikai helyettes államtitkár szakmai felelősségi körébe és felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos tervezési, költségvetési előirányzat-gazdálkodási, beszámolási feladatok végrehajtásában,

4.12. az informatikai fejlesztések, az infrastrukturális háttér biztosítása érdekében meghatározza a minisztérium szerveinek informatikai stratégiai célkitűzéseit,

4.13. közreműködik a belügyi ágazat felelősségi körébe tartozó közigazgatási IT infrastruktúra, valamint e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésében,

4.14. közreműködik az ágazat elektronikus ügyintézést biztosító szervekre vonatkozó kötelezettségeinek való megfeleléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

4.15. közreműködik az egészségügyi ágazati informatika kialakításában, az ezzel kapcsolatos fejlesztési irányok meghatározásában, és ezek koordinációjában,

4.16. közreműködik az egészségügyi ágazati informatikai szolgáltatás- fejlesztés megvalósításában, monitoringjában,

4.17. közreműködik az egészségügyi szolgáltatások összhangjának megteremtésében, az egészségügyi digitalizáció kiépítésében,

4.18. az ESZFK Nonprofit Kft.-vel együttműködve ellátja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér informatikai működtetésével és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez csatlakozáshoz használt informatikai rendszerek engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.[314]

2.1.6. A közfoglalkoztatási helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai[315]

2.1.6.1. Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkári Titkárság[316]

1. A Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkári Titkárság a közfoglalkoztatási helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.[317]

2. A Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.[318]

2.1.6.2. Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály

1. A Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály a közfoglalkoztatási helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[319]

2. A Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) szakmailag előkészíti a közfoglalkoztatási jogviszonnyal, a közfoglalkoztatás szervezésével, a közfoglalkoztatási nyilvántartással, a közfoglalkoztatással összefüggő jogsértések szankcionálásával kapcsolatos jogszabályokat,

b) kidolgozza a Kormány közfoglalkoztatási politikáját, érvényesíti azt egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál,

c) közreműködik a közfoglalkoztatással kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás előkészítésében.

3. A Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási szerveinek szakmai irányításából fakadó koordinációs feladatok végrehajtásában,[320]

b) szociális szövetkezetekkel kapcsolatos feladatokat lát el, ennek keretében

ba) a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezeti modellel kapcsolatosan ellátja a több minisztériumot is érintő kérdések koordinációját,

bb) kapcsolatot tart a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek szakmai támogatását biztosítandó az érintett képző- és kutatóintézetekkel, szakmai hálózatokkal,

bc) közreműködik a hazai és uniós források szociális szövetkezeteket érintő támogatások tervezésében, a forrásintegráció biztosításában,

bd) együttműködik más szervekkel, szervezetekkel a fenntarthatóság érdekében,

be) együttműködik a szociális szövetkezetek szakmai szervezeteivel,

bf) részt vesz a szociális szövetkezetek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító jogi környezet kidolgozásában,

bg) gondoskodik a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek kialakításához, hosszú távú működéséhez szükséges koncepció, stratégia kidolgozásáról, a miniszter feladatkörébe tartozó esetekben annak végrehajtásáról,

bh) a hatékony támogatás érdekében a közfoglalkoztatási tevékenység helyszíni monitoring vizsgálatára kirendelt munkatársak közreműködésével felméri, elemzi és értékeli a közfoglalkoztatási mintaprogramokat megvalósító közfoglalkoztatókat, és javaslatot tesz a szociális szövetkezetté válás lehetőségére,

bi) a szociális szövetkezetek megalakulásának elősegítése érdekében javaslatokat tesz az értékteremtő közfoglalkoztatási programok tervezésének, finanszírozásának módszertanára,

bj) a közfoglalkoztatási mintaprogramok tervezése során felméri a szociális szövetkezetté válást megvalósítani kívánó közfoglalkoztatókat, és meghatározza az értékteremtő programoknál a támogatandók körét és a támogatás mértékét,

bk) folyamatosan figyelemmel kíséri a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetté válást megvalósítani kívánó közfoglalkoztatók programjait,

bl) szükség szerint ellenőrzi a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetté válást megvalósítani kívánó közfoglalkoztatók programjainak végrehajtását,

bm) a miniszter döntése alapján ellátja a közfoglalkoztatásból beszerzett eszközökkel kapcsolatos állami képviselői feladatokat,

bn) folyamatos támogatási rendszert működtet a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek eredményes működésének érdekében, és részt vesz a jó gyakorlatok terjesztésében,

c) előkészíti az országos közfoglalkoztatási programokat, amelynek során együttműködik a feladatkör szerint érintett minisztériumokkal, valamint a jelentős közfoglalkoztatókkal,

d) megvizsgálja és szakmailag előkészíti a járási startmunka programokra és azok módosítására vonatkozó miniszteri döntést,

e) meghatározza a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket,[321]

f) megvizsgálja, értékeli, valamint szakmailag véleményezi az egyedi döntést igénylő közfoglalkoztatási programok terveit, előkészíti az egyedi döntést igénylő programokra és azok módosítására vonatkozó miniszteri döntést,

g) a speciális tevékenységre irányuló közfoglalkoztatási programok esetében együttműködik az érintett minisztériumokkal és szervezetekkel,

h) elbírálja a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjával kapcsolatos kérelmeket, előkészíti az ezzel kapcsolatos támogatási döntéseket, okiratokat, és szakértői, koordinátori feladatokat lát el, aminek keretében együttműködik az érintett minisztériumokkal, önkormányzatokkal, egyéb szervezetekkel, továbbá ellátja a közfoglalkoztatási helyettes államtitkárnak a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság Területi és Gazdaságfejlesztési Programok Főosztályának a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjához kapcsolódó feladatai feletti szakmai irányítási jogköréből eredő feladatokat.[322]

4. A Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) gondoskodik a Kormány közfoglalkoztatási politikájának érvényesítéséről és végrehajtásáról, kidolgozza a közfoglalkoztatás eszközrendszerét,

b) kiadmányozásra előkészíti a miniszter másodfokú hatáskörébe tartozó döntéseket,

c) vizsgálja a közfoglalkoztatással kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására,

d) egyedi döntést igénylő programok szervezése során szakértői tevékenységet végez,

e) kapcsolatot tart a Start-munkaprogram előirányzat kezeléséért felelős szervezeti egységgel,

f) koordinálja és figyelemmel kíséri a források felhasználását,

g) szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatoknak a helyi közfoglalkoztatás lehetőségeinek feltárásához, valamint a közfoglalkoztatás megszervezéséhez,

h) szakmai irányítói jogkört gyakorol a Közfoglalkoztatási Támogatások Keretrendszerének (KTK) működtetésével és fejlesztésével kapcsolatban,

i) előkészíti a közfoglalkoztatási ágazat stratégiai döntéseit, rövid- és középtávú koncepcióit, javaslatait a Kormány részére,

j) előkészíti a közfoglalkoztatással kapcsolatos beszámolókat, jelentéseket a Kormány részére,

k) megszervezi és koordinálja a közfoglalkoztatás népszerűsítéséhez kapcsolódó országos rendezvényeket,

l) összeállítja a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kiadványokat, évkönyveket,

m) ellátja a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis feletti miniszteri szakmai felügyeletből adódó feladatokat.

2.1.6.3. Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály

1. A Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály a közfoglalkoztatási helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[323]

2. A Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) ellátja a közfoglalkoztatás működtetésével kapcsolatos informatikai rendszerek feletti miniszteri szakmai felügyeletből adódó feladatokat,

b) monitoring rendszert működtet a folyamatban lévő közfoglalkoztatás keretében bonyolított programok teljesüléséről, ennek keretében

ba) a monitoring rendszerben rögzített adatok alapján elemzéseket, összehasonlító vizsgálatokat készít,

bb) adatok és felmérések alapján a programok eredményeit, hatékonyságát, hatásait folyamatosan vizsgálja, az elemzések alapján javaslatokat fogalmaz meg,

bc) meghatározza a monitoring keretében mérhető célokat és indikátorokat,

bd) a helyszíni adatgyűjtés érdekében együttműködik a közfoglalkoztatási tevékenység helyszíni monitoring vizsgálatára kirendelt munkatársakkal,

c) követelményeket határoz meg a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma, valamint az információ- és prognózisszolgáltatás vonatkozásában,

d) meghatározza az adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít,

e) javaslatot tesz a közfoglalkoztatás működéséhez kötődő informatikai rendszerek fejlesztésére, különösen az adattárházas fejlesztésekre,

f) ellátja az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási szervei hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá a vármegyei szervek szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését,[324]

g) ellenőrzi az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási szervei által kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítését,[325]

h) ellenőrzi a munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítését,

i) ellenőrzi az állami foglalkoztatási szerv vármegyei vagy járási szerveinek hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatás nyújtására irányuló kérelem és előzetes tervezet megalapozottságát, valamint az azokban foglalt adatok valódiságát,[326]

j) adatokat gyűjt és elemez a támogatott közfoglalkoztatási bérek és egyéb költségek alakulására vonatkozóan,

k) gondoskodik a közfoglalkoztatási programok pénzügyi és szakmai ellenőrzésének megszervezéséről,

l) elemzi és ellenőrzi a Kormány közfoglalkoztatási politikájának érvényesítését és végrehajtását,

m) ellátja a közfoglalkoztatás tekintetében a közérdekű adatszolgáltatási feladatokat, különös tekintettel a közfoglalkoztatási portálra; ellátja a portál koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

n) a közfoglalkoztatással összefüggő kutatásokat kezdeményez a különböző programok fejlesztésével kapcsolatban,

o) a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjának megvalósításával kapcsolatos monitoring rendszert működtet, aminek keretében statisztikai adatokat gyűjt, és elemzéseket, összehasonlító vizsgálatokat végez.

2.1.6.4. Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály

1. A Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály a közfoglalkoztatási helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[327]

2. A Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) koordinálja az állami foglalkoztatási szerv vármegyei szervei munkaerő-piaci szolgáltatásvásárlással kapcsolatos feladatait, továbbá ellátja a képzési és szolgáltatási támogatások működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat,[328]

b) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésekkel összefüggő feladatai keretében

ba) koordinálja, ellenőrzi, nyomon követi, értékeli az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási szerveinek felnőttképzéssel összefüggő tevékenységét,[329]

bb) az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási szerveivel együttműködve összegyűjti a közfoglalkoztatással kapcsolatos képzési igényeket, amelyek alapján meghatározza a közfoglalkoztatással kapcsolatos képzési irányokat,[330]

bc) a felhasználás irányelveire tekintettel szervezi a képzési programok megvalósítását, és koordinálja az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási szervei ez irányú feladatát,[331]

bd) összegyűjti, tanulmányozza az egyes képzési programok főbb követelményeit, ellenőrző munkája során a helyszínen is vizsgálja azok megvalósítását,

c) gondoskodik a képzési és szolgáltatási rendszer szakmai működtetéséről, munkaerő-piaci szolgáltatásokat, képzéseket szervez, szakmai és módszertani anyagokat készít,

d) a szolgáltatásokkal összefüggő feladatai keretében

da) koordinálja, ellenőrzi, nyomon követi, értékeli a kormányhivatalok foglalkoztatási és közfoglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységeinek, valamint a járási hivatalok foglalkoztatási és közfoglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységeinek szolgáltatási feladataival összefüggő tevékenységét,

db) meghatározza a közfoglalkoztatásban részt vevők (re)integrációja érdekében a számára szükséges munkaerő-piaci és egyéb humánszolgáltatások típusát, irányát,

dc) a munkaerő-piaci szolgáltatások megvalósítását a kormányhivatalok humán erőforrásának figyelembevételével szervezi, és koordinálja a kormányhivatalok foglalkoztatási és közfoglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységeinek, a járási hivatalok foglalkoztatási és közfoglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységeinek ez irányú feladatát,

dd) összegyűjti, tanulmányozza a munkaerő-piaci szolgáltatások eredményeit, hatásait, főbb követelményeit, közreműködik a szolgáltatások hatékonyságának vizsgálatában.

3. A Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) kialakítja, irányítja és koordinálja az uniós forrásból finanszírozott projektszervezet tevékenységét,

b) a projekt szakmai irányítása mellett koordinálja a társ szervezeti egységek által biztosított támogató szolgáltatói környezet tevékenységeit, közreműködik a többéves éves fejlesztési keret, valamint támogatási konstrukciók előkészítésében, kidolgozásában, végrehajtásában, monitoring tevékenységében és ellenőrzésében.

4. A Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) a szaktárcákkal együttműködve figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci hiányszakmákat, ellátja a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek - különösen a hiányszakmákra történő - képzésével kapcsolatos feladatokat,

b) a vonatkozó jogszabályi környezet figyelembevételével kidolgozza a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások struktúráját, és javaslatot tesz annak fejlesztésére,

c) együttműködik a felnőttképzést és szakképzést koordináló szervekkel,

d) az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási munkatársai részére tanácsadási szolgáltatásokat biztosít, valamint humánerőforrás-fejlesztéséhez és belső szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat lát el,[332]

e) koordinálja, nyomon követi, értékeli az állami foglalkoztatási szerv vármegyei és járási szerveinek szolgáltatással, képzéssel kapcsolatos tevékenységét, beszámolókat készít a tapasztalatokról, javaslatokat fogalmaz meg,[333]

f) közreműködik a képzések és szolgáltatások hatékonyságának vizsgálatában,

g) az ellenőrzést végző szervekkel együttműködve a képzések és szolgáltatások tekintetében ellenőrzéseket, monitoring tevékenységet folytat,

h) együttműködik a NISZ Zrt. felett tulajdonosi jogokat gyakorló közigazgatási szervezet képviselőjével az állami foglalkoztatási szerv informatikai rendszerének fejlesztése érdekében.[334]

2.1.6.5.[335]

2.1.6.6.[336]

2.1.6.7.[337]

2.1.7. A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai[338]

2.1.7.1. Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) ellátja az 1. melléklet 108. § (1) és (3)-(5) bekezdésében meghatározott feladatokat,

b) koordinálja a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő feladatok összehangolt végrehajtását, gondoskodik az egységes álláspont kialakításáról és kiadmányozásra felterjesztéséről.

2.1.7.2. Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály

1. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben

a) feladatkörében szakmailag közreműködik a Schengeni Információs Rendszert (SIS) érintő koncepciók, jogszabálytervezetek szakmai tartalmának kialakításában és előkészítésében,

b) szakmai irányítói és egyetértési jogot gyakorol a Schengeni Információs Rendszer (SIS) jogszabályi környezetét érintő módosító javaslatok összeállításában,

c) véleményezi a szakterületét érintő jogszabálytervezeteket, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, javaslatokat, jelentéseket, előterjesztéseket.

3. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) a Schengeni Információs Rendszer (SIS) nemzeti alrendszere (N.SIS) központi informatikai elemeinek (NS.CP) működtetése keretében szakmai irányítói, egyetértési és szakmai koordinációs jogokat gyakorol a jogszabályban meghatározott és a minisztérium hatáskörébe utalt feladatok ellátásában,

b) koordinálja a schengeni vívmányok és a hazai joganyag változása miatt szükséges fejlesztések megvalósítását, valamint felügyeli az új funkciók helyes alkalmazását,

c) véleményezi és jóváhagyja az N.SIS fejlesztését, módosítását célzó igazgatási és informatikai rendszerterveket,

d) együttműködik az európai uniós szintű schengeni koordinációs és operatív irányítási tevékenységet ellátó szervezetekkel, a Rendőrséggel, a NAIH-hal és a schengeni feladatellátásban részt vevő más hazai szervekkel, valamint az adatvédelmi tisztviselővel,

e) együttműködik az NS.CP üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős, valamint az adatfeldolgozói feladatokat ellátó, jogszabály által kijelölt központi szolgáltatókkal (IdomSoft Zrt., NISZ Zrt.), felügyeli ezen szervezetek adatkezelési tevékenységét,

f) az NS.CP és a Portál tekintetében ellenőrzi a szervezeti szintű és az egyéni felhasználói jogosultság igények megalapozottságát,

g) az NS.CP és a Portál tekintetében gondoskodik a jogosultság-nyilvántartás és a schengeni napló, valamint a nemzeti másolat (N.COPY) adatkezelői feladatainak ellátásáról,

h) közreműködik az információbiztonsági felügyeleti tevékenységet ellátó Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály információbiztonsági ellenőrzési feladatának megvalósításában,

i) közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálásában és megválaszolásában.

4. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal összefüggésben

a) az érintett kérelmére tájékoztatást nyújt a minisztérium által a SIS rendszerben az érintettre vonatkozóan elhelyezett jelzésekről,

b) adatszolgáltatást teljesít az NS.CP napló nyilvántartásból az abban tárolt adatok igénylésére jogosultak részére.

5. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) részt vesz más tagállamok schengeni értékelésében,

b) szakértői részvételt biztosít a SIS SIRENE munkabizottság és a SIS-IO Projekt Menedzsment Fórum, az EES-ETIAS vezetői és szakértői formáció, a SIS Keresletszabályozási Fórum, valamint a SIS Adatminőségi Fórum ülésein,

c) szakmai képviseletet biztosít a SIS továbbfejlesztése érdekében létrehozott, tárgyspecifikus uniós munkacsoporti és projektüléseken,

d) közreműködik az európai uniós, a nemzetközi és a hazai információs rendszerek, adatbázisok hatékonyabb felhasználására, az e rendszerek közötti információcsere és interoperabilitás növelésére, valamint a SIS bűnügyi és migrációs célú felhasználására irányuló célkitűzések megvalósításában.

6. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály funkcionális feladataival összefüggésben

a) a schengeni vívmányok változásainak és a hazai jogszabályoknak megfelelően, továbbá az NS.CP-t érintő rendészeti tárgyú projekteket érintően gondoskodik a felmerülő fejlesztési igények felméréséről,

b) nyomon követi és elemzi a SIS hazai alkalmazásával kapcsolatos felhasználói igényeket, a központi és a nemzeti alrendszer működésével kapcsolatos üzemeltetői jelentéseket és statisztikákat, közreműködik a szükséges intézkedések meghozatalában és végrehajtásában,

c) az NS.CP Portálhoz kapcsolódó adminisztrátori feladatokat lát el,

d) végzi az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezetek, valamint az NS.CP-t és a CS.SIS-t az NS.CP Portál felületen keresztül elérő felhasználók jogosultságkezelését,

e) végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértési nyilvántartási rendszer felhasználói szintű jogosultságkezelését,

f) ellátja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) vonatkozásában a nemzeti technikai kapcsolati pont feladatait, és végzi a felhasználói jogosultságok kezelését,

g) ellátja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) megfelelő működéséhez szükséges tanúsítványkezelési feladatokat,

h) ellátja a minisztérium részére az elektronikus aláíró tanúsítványok, az elektronikus bélyegző, az időbélyeg és a szervezeti aláíró tanúsítványok megrendelésével, valamint az ehhez kapcsolódó szerződések megkötésével és gondozásával kapcsolatos feladatokat,

i) ellátja a feladatkörébe tartozó nem aláírás célú (titkosító és autentikációs) tanúsítványokkal kapcsolatos igénykezelési és nyilvántartási feladatokat, valamint koordinálja az e tanúsítványok kiállításával összefüggő tevékenységeket.

7. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) szakmai támogatást nyújt az NS.CP-t érintő, az Európai Unió támogatásával megvalósuló (BBA, BBA Plusz, HAVE Plusz), valamint a nemzeti finanszírozású projektekhez,

b) előkészíti a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkező dokumentumokat,

c) gondoskodik a szakterülethez érkező iratok ügyviteli feladatairól.

2.1.7.3. Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály)

1. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) kodifikációs feladataival összefüggésben

a) közreműködik a bűnügyi nyilvántartási rendszert, a tagállami ítéletek nyilvántartását, a szabálysértési nyilvántartási rendszert és a hatósági fegyvernyilvántartást érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek előkészítésében és véleményezésében,

b) véleményezi a más minisztériumok, illetve más szervek által előkészített jogszabálytervezeteket és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

c) közreműködik az Egységes Igazságügyi Statisztikai Rendszer kidolgozásában.

3. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) koordinációs feladataival összefüggésben

a) felügyeli a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szakértői nyilvántartó szerv kezelésében lévő bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása összehangolt működését, továbbá közreműködik a két nyilvántartás közötti kapcsolati kódrendszer kialakításában és működtetésében,

b) felügyeli a bűnügyi nyilvántartások kezelését - különösen az adattartalom és adatszolgáltatások oldaláról - a nyilvántartások közötti együttműködés és közvetlen kapcsolatok megfelelő működése érdekében, aminek keretében

ba) összehangolja a bűnügyi nyilvántartások kezelését végző szervek szakmai együttműködését, amelyben egyúttal részt vesz, valamint

bb) javaslatokat - különösen jogszabály-módosítási, informatikai fejlesztési, gyakorlati együttműködést segítő javaslatokat - fogalmaz meg, és véleményezi az együttműködő szervek e témában készített dokumentumait,

c) figyelemmel kíséri és szükség esetén javaslatokkal támogatja a bűnüldöző és rendvédelmi szervek feladatellátásához szükséges, az egyes bűnügyi nyilvántartásokban kezelt bűnügyi adatokból származó információk felhasználását és az információ-felhasználás fejlesztését,

d) felügyeli a kezelésében lévő nyilvántartásokból - akár közvetlen hozzáféréssel, akár adatigénylés útján - adatátvételre jogosult szervek kapcsolódó tevékenységét, különösen a jogosultság, az adattartalom és az adatátvétel módja szempontjából,

e) ellenőrzi a bűnügyi nyilvántartási rendszer és más nyilvántartások közötti, közvetlen adatkapcsolattal történő adatszolgáltatások működését, és ennek érdekében együttműködik az érintett szervekkel, valamint az együttműködést segítő javaslatokat fogalmaz meg,

f) az egységes és helyes gyakorlat érvényesítése érdekében ellenőrzi a kezelésében lévő nyilvántartások részére adatközlésre kötelezett szervek vonatkozó tevékenységét, és a hatékonyság, szakszerűség érdekében e szervekkel együttműködik,

g) együttműködik a kezelésében lévő nyilvántartások törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséggel,

h) együttműködik az Európai Unió tagállamainak kijelölt központi hatóságaival az adatcsere kialakítása és fenntartása érdekében,

i) közreműködik a szakterületét érintő közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálásában és megválaszolásában,

j) gondoskodik a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott egyes biztonsági okmányok miniszter hatáskörébe tartozó kibocsátói feladatainak végrehajtásáról az előállítók és az informatikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével,

k) a hatáskörébe tartozó biztonsági okmányok kibocsátásához kapcsolódóan szakmai szempontból észrevételezi a NISZ Zrt. és az IdomSoft Zrt. által végzendő feladatokat, és azok jóváhagyására javaslatot tesz a NISZ Zrt. és az IdomSoft Zrt. felett tulajdonosi jogokat gyakorló közigazgatási szervezet képviselőjének egyidejű tájékoztatása mellett.

4. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) nyilvántartás-kezelési és információs feladataival összefüggésben

a) kezeli a bűnügyi nyilvántartási rendszert, valamint az arra jogosultak részére adattovábbítást végez, és az adattovábbításokkal kapcsolatban

aa) az egyes feladatok ellátása érdekében ügyfélszolgálatot működtet,

ab) irányítói és felügyeleti jogot gyakorol az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. postai úton kérelmezett hatósági erkölcsi bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatellátására vonatkozóan,

ac) közvetlen kapcsolatot tart Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteivel az azoknál személyesen előterjesztett, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása és kézbesítése iránti kérelmek teljesítése érdekében,

b) kezeli a tagállami ítéletek nyilvántartását, valamint az arra jogosultak részére adattovábbítást végez, szükség esetén az ügyészség útján, illetve a bíróságnál megfeleltetési eljárást kezdeményez,

c) kezeli a szabálysértési nyilvántartási rendszert, valamint az arra jogosultak részére adattovábbítást végez,

d) kezeli a hatósági fegyvernyilvántartást, fegyvernyilvántartó lapokat állít ki, valamint az arra jogosultak részére adattovábbítást végez,

e) biztosítja az a)-d) alpontban nevesített nyilvántartásokhoz történő hozzáférésre, valamint az e nyilvántartások adatainak megismerésére jogosultak számára a szükséges jogosultságot,

f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint a kezelésében lévő nyilvántartásokról rendelkező jogszabályokban foglaltak alapján ellátja az érintett személy saját adatairól való tájékoztatását és az adatszolgáltatásokról való tájékoztatásból adódó feladatokat.

5. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) európai és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) adatszolgáltatási feladatokat teljesít a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1994. évi XIX. törvény alapján,

b) részt vesz az Európai Unió Tanácsa Büntetőügyi Együttműködési Munkacsoportja (COPEN) bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk cseréjének megszervezésével kapcsolatos munkájában,

c) kijelölt központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő adatoknak az Európai Unió más tagállamaival való cseréjével összefüggő adatfogadási és adatátadási feladatokat az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (ECRIS) keresztül,

d) részt vesz az Európai Bizottság bűnügyi nyilvántartásokkal és a nemzetközi bűnüldözést elősegítő információcserékkel kapcsolatos szakértői ülésein, valamint az Európai Bizottság és az eu-LISA Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerrel (ECRIS) kapcsolatos ülésein,

e) figyelemmel kíséri a bűnügyi statisztikai szakterülettel összefüggő nemzetközi és európai uniós tapasztalatokat, és közreműködik a nemzetközi és európai uniós szintű összehasonlító vizsgálatok és kutatások magyar vonatkozású feladatainak teljesítésében.

6. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) egyéb feladataival összefüggésben

a) ellátja a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkárság részére érkező iratok ügyviteli feladatait,

b) hatáskörét érintően előkészíti a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkező dokumentumokat,

c) biztosítja a szabálysértési és a bűnügyi statisztikai adatok közzétételét a minisztérium honlapján,

d) a szabálysértési és a bűnügyi statisztikai területre vonatkozó háttéranyagokat és felkészítő anyagokat készít a minisztérium felsővezetői, valamint az érintett főosztályok részére,

e) felel a bűnügyi statisztikai rendszer működtetéséért és az abból történő adatszolgáltatásért,

f) adatot szolgáltat a szabálysértési statisztikai rendszerből.

2.1.8. A stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.1.8.1. Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 99. §-ában és 108. §-ában meghatározott feladatokat.

2.1.8.2. Stratégiai Főosztály

1. A Stratégiai Főosztály a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében

a) összehangolja a több szakpolitikai területet, valamint a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezést,

b) nyomon követi a minisztérium által előkészített és előterjesztett, átfogó nemzetstratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések végrehajtását,

c) elősegíti a több szakpolitikai terület felelősségébe tartozó kiemelt jelentőségű programok megvalósítását,

d) koordinálja a minisztériumnak a Központi Statisztikai Hivatallal való kapcsolattartásából fakadó feladatok ellátását.

3. A Stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében

a) stratégiai jelentőségű témákban a döntések előkészítését segítő, társadalmi hatásait vizsgáló, a kommunikációs megjelenéseket támogató felméréseket, adatgyűjtéseket, összehasonlító elemzéseket készít,

b) véleményezi a minisztériumi ágazatok és háttérintézmények stratégiai dokumentumait és kezdeményezéseit,

c) véleményezi a kormányzati előterjesztéseket a kormányzati stratégiai célkitűzésekhez való hozzájárulásuk szempontjából,

d) figyelemmel kíséri a társadalmi folyamatokat, szakpolitikai területeken átívelő javaslatot tesz az esetleges beavatkozásokra,

e) javaslatot dolgoz ki a minisztérium által felügyelt adatvagyon felhasználására és fejlesztésére,

f) társadalmi innovációra irányuló kezdeményezéseket tehet,

g) munkája során kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel, kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel,

h) elősegíti a stratégiai partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntések előkészítését,

i) elősegíti a nemzetközi statisztikai adatgyűjtések és adatfelmérések elemzését,

j) elősegíti a közérdekű adatigénylések kezelését,

k) elősegíti a parlamenti háttéranyagok előkészítését,

l) képviseli a minisztériumot a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületben,

m) ellátja az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerinti, a minisztérium, mint adatgazda alá tartozó adatfelvételek vonatkozásában a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott feladatok koordinációját.

2.1.9. Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.1.9.1. Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.

3. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság közreműködik a Belügyi Támogatások Főosztályának a 2014-2020-as időszak Belügyi Alapok forrásai vonatkozásában Felelős Hatóságként, valamint a 2021-2027-es időszak Belügyi Alapok tekintetében Irányító Hatóságként ellátott feladatai végrehajtásában.[339]

4. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság közreműködik[340]

a) az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztályának az európai uniós forrásból megvalósuló projektek keretében, valamint

b) a Belügyi Támogatások Főosztályának az általa kezelt források technikai segítségnyújtás költségkereteinek terhére

megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásai előkészítésében és lefolytatásában.

5. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság képzi a közbeszerzést végző személyi állományát, és közbeszerzési útmutatókat készít.[341]

6. Az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a minisztérium Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatának előkészítésében együttműködik a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztállyal.[342]

2.1.9.2. Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya

1. Az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya

a) az érintett főosztályokkal és önálló belügyi szervekkel együttműködve ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi forrásból finanszírozott, valamint az Európai Unió Bizottságától közvetlenül igényelt forrásokat felhasználó projektek lebonyolításával összefüggő projekt- és pénzügyi menedzsment feladatokat,

b) előkészíti és lefolytatja az európai uniós forrásból megvalósuló projektek keretében megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásokat,

c) a rendészeti államtitkár által irányított büntetés-végrehajtási szervek közreműködésével ellátja a fogvatartottak reintegrációjával kapcsolatos uniós projekt lebonyolításával összefüggő szakmai és projekt monitoring feladatokat,

d) támogatja a projektek szakmai megvalósításával összefüggő, több projektet is érintő feladatok egységes végrehajtását.

e) adatot szolgáltat az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásokról a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztálynak a minisztérium közbeszerzési és beszerzési eljárásainak nyilvántartásához, valamint a minisztérium adatszolgáltatási és tervezési feladatainak teljesítéséhez, ideértve a központi beszerző szervek és a közbeszerzési igények megvalósítására jogszabályban kijelölt egyéb szervezetek részére teljesítendő adatszolgáltatásokat,[343]

f) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések esetében a központi beszerző szervekkel és a közbeszerzési igények megvalósítására jogszabályban kijelölt egyéb szervezetek részére teljesíti a minisztériumot terhelő kötelezettségeket a tervezési feladatok kivételével,[344]

g) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések esetében kapcsolatot tart a központi beszerző szervekkel és a közbeszerzési igények megvalósítására jogszabályban kijelölt egyéb szervezetekkel, és ennek keretében képviseli a minisztérium álláspontját,[345]

h) az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések esetében kezdeményezi a közbeszerzések előzetes engedélyezési és ellenőrzési eljárását, valamint ennek keretében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel vagy az ellenőrzést végző más szervezettel,[346]

i) az európai uniós forrásból megvalósuló minisztériumi beszerzések során egységesen érvényesíti a kormányzat közbeszerzési politikáját,[347]

j) a minisztérium Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatának előkészítésében együttműködik a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztállyal,[348]

k) közreműködik a Belügyi Támogatások Főosztálya által előkészített és lefolytatott közbeszerzési és beszerzési eljárásokban.[349]

2.1.9.3. Belügyi Támogatások Főosztálya

1. A Belügyi Támogatások Főosztálya az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Belügyi Támogatások Főosztálya ellátja[350]

a) az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság közreműködésével

aa) az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi időszakában a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az Integrált Határigazgatási Alap részét képező Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz, valamint a Belső Biztonsági Alap tervezéséhez és végrehajtásához kapcsolódóan az irányító hatósági feladatokat, továbbá az Európai Bizottság felé történő elszámoláshoz kapcsolódó számviteli funkciókat,

ab) az Európai Unió 2014-2020 közötti pénzügyi időszakában a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal, valamint a Belső Biztonsági Alappal összefüggésben a kijelölt Felelős Hatóság feladatkörébe tartozó program szintű, valamint projekt- és pénzügyimenedzsment-feladatokat, az alapokkal kapcsolatos szabálytalanságok nyilvántartásával és jelentésével, ellenőrzésével, továbbá az alapok monitoring bizottságaival kapcsolatos koordinációs feladatokat,

b) a 2007-2013 közötti pénzügyi időszakban végrehajtott Szolidaritási Alapok projektjei fenntartásával összefüggésben a Felelős Hatósági feladatokat.

3. A Belügyi Támogatások Főosztálya előkészíti és lefolytatja az általa kezelt források technikai segítségnyújtás költségkereteinek terhére megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásokat az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság, valamint az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya közreműködésével,[351]

4. A Belügyi Támogatások Főosztálya az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár kezdeményezésére[352]

a) közreműködik az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításában,

b) feladatkörében részt vesz az Európai Unió intézményeitől, valamint a külföldi országoktól érkező megkeresések megválaszolásában, a megkeresést a szakterületi álláspont kialakítása céljából továbbítja az érintett belügyi szervnek, a szakterületi válaszokat összegzi, eltérő álláspont esetén azokat az érintett belügyi szervekkel egyezteti, és az így kialakított egységes álláspontot továbbítja az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak.

5. A Belügyi Támogatások Főosztálya - normatív utasításban foglaltak szerint - részt vesz az európai uniós kormányzati koordinációs mechanizmus keretében működő belügyi együttműködési szakértői csoport tevékenységeihez kapcsolódó munkacsoportok munkájában, továbbá ellátja az európai uniós források felhasználásával foglalkozó önálló alcsoportok koordinációját.[353]

2.1.9.4. Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztály

1. A Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztály az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztály

a) az érintett minisztériumi főosztályokkal és önálló belügyi szervekkel együttműködve koordinálja az Európai Unió 2014-2020 közötti pénzügyi időszak Strukturális és Kohéziós Alapokból megvalósuló fejlesztéseinek megvalósítását, kiemelten a fejlesztési dokumentumokban tett vállalások és a forrásfelhasználás szempontjából a kapcsolódó ágazati álláspont kialakítását, amelyet képvisel az érintett tárcaközi szervezetekben és bizottságokban,

b) részt vesz az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi időszak, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz tervezésében, a programok kidolgozásában és módosításában, a megvalósuló fejlesztések előkészítésében, koordinálja a kapcsolódó ágazati álláspont kialakítását, és képviseli azt az érintett tárcaközi szervezetekben és bizottságokban, koordinálja az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi időszak fejlesztései és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz megvalósítását, kiemelten a fejlesztési dokumentumokban tett vállalások és a forrásfelhasználás szempontjából,

c) ellátja az operatív programok forrásaiból, valamint az egyéb európai uniós és nemzetközi forrásból finanszírozott, továbbá az Európai Unió Bizottságától közvetlenül igényelt forrásokat felhasználó projektek lebonyolításával összefüggő monitoring és felügyeleti feladatokat,

d) figyelemmel kíséri a Belügyi Alapokon kívüli egyéb európai uniós és nemzetközi támogatási programokat, valamint az ezekre benyújtott - az ágazatot érintő - pályázatokat,

e) ellátja a Svájci-Magyar Együttműködési Program II-vel kapcsolatos koordinációs, előkészítési és végrehajtási feladatokat,

f) ellátja az európai uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások megnevezésű központi kezelésű előirányzat terhére biztosítható támogatások kezeléséhez kapcsolódó feladatokat.

g) a belügyi ágazatban egyezteti a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság ülésein tárgyalandó előterjesztéseket.[354]

2.2. A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai

2.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet

1. A Parlamenti Államtitkári Kabinet a parlamenti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén parlamenti államtitkári kabinetfőnök áll.

2.2.0.1.1.[355]

2.2.0.2. Parlamenti Főosztály

1. A Parlamenti Főosztály a parlamenti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2.[356]

3. A Parlamenti Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok, jelentések benyújtásával és a megtárgyalásával, így különösen a kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló szervezési feladatokat, e körben gondoskodik különösen az előterjesztések, a kormányálláspontok beszerzéséről, dokumentálásáról, a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egységei részére történő eljuttatásáról és az előterjesztéseknek az Országgyűlés Hivatala részére történő benyújtásáról,

b) összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját, információs összeköttetést biztosít az Országgyűlés és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet,

c) szervezi a miniszter és az államtitkárok országgyűlési képviselőkkel, frakciókkal való kapcsolattartását és együttműködését,

d) intézkedik a minisztérium feladatkörébe tartozó bizottsági és képviselői önálló indítványokkal kapcsolatban a Kormány képviseletének ellátása érdekében,

e) tájékoztatást ad az Országgyűlés működésével kapcsolatos kérdésekről, gondoskodik az Országgyűlés munkája során keletkező irományoknak a vezetők, illetve az érintett munkatársak részére történő, szükség szerinti megküldéséről,

f) koordinálja a belügyminiszter által az Országgyűléshez benyújtott, valamint feladatköréhez tartozó törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok tekintetében a kormányzati szándékok érvényesítését,

g) felel az Országgyűlés hivatali szerveivel, a Miniszterelnökséggel, valamint az egyes minisztériumok parlamenti szervezeti egységeivel való kapcsolattartásért.

4. A Parlamenti Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) fő feladatként támogatja az Országgyűlésben a miniszter, a parlamenti államtitkár munkáját,[357]

b) biztosítja a miniszternek, az államtitkároknak, valamint a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egységeinek az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseivel kapcsolatos tájékoztatását, megszervezi a bizottsági ülésen való részvételüket,

c) előkészíti a miniszterhez intézett, a miniszter által átvett, illetve a miniszterre átszignált interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, továbbá a minisztériumot érintő napirend előtti felszólalásokra adandó válaszokat, e körben különösen beszerzi és a minisztérium feladatkörrel rendelkező hivatali egysége részére az előzményekkel együtt eljuttatja az indítványokat, beszerzi és aktualizálja az indítvánnyal kapcsolatos válaszokat,

d) gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról,

e) a miniszter, a parlamenti államtitkár, a belügyi szakterületi államtitkárok felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyűlés tevékenységét érintő ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a parlamenti pártfrakciók vezetőinek, politikai pártoknak,

f) tájékoztatást ad a házszabályról és az ügyrendi javaslatokról, valamint az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről,

g) az országgyűlési ülésszakok ideje alatt hetente tájékoztatást készít a miniszter és a közigazgatási államtitkár részére az Országgyűléshez benyújtásra váró, az Országgyűléshez újonnan benyújtott, valamint az országgyűlési tárgyalás alatt álló - a minisztériumot érintő - törvényjavaslatokról, országgyűlési határozati javaslatokról és azok tárgyalási menetrendjéről,

h) az egyes ülésszakokat követően tájékoztatást ad a miniszternek, a parlamenti államtitkárnak, a közigazgatási államtitkárnak és a szakterületi államtitkároknak az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről.

2.3. A fogyatékosságügyi államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai[358]

2.3.0.1. Fogyatékosságügyi Államtitkári Kabinet

1. A Fogyatékosságügyi Államtitkári Kabinet a fogyatékosságügyi államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén kabinetfőnök áll.

2.3.0.2. Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály

1. A Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály a fogyatékosságügyi államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) kidolgozza a fogyatékosságügyi koordinációs politikát megalapozó - más minisztérium hatáskörébe nem tartozó -, költségvetéssel összefüggő jogszabályok, kormányzati koncepciók szakmai tervezeteit,

b) közreműködik a fogyatékosságügyi szakterület által előkészített jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének egyeztetésében és véleményezésében.

3. A Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály koordinációs feladatai körében

a) összefogja és koordinálja a fogyatékosságügyi szakterület közigazgatási statisztikai, adatgyűjtési rendszereinek működtetését,

b) figyelemmel kíséri a fogyatékosságügyi területen működő intézmények működését.

4. A Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály funkcionális feladatai körében

a) koordinálja a szakterület szakmai szervezeti egységeinek költségvetési tervezési feladatait, tájékoztatást nyújt azoknak a költségvetési körirat kötelező elemeiről, összesíti azok költségvetési tervezési adatszolgáltatásait,

b) koordinálja a szakterület szakmai szervezeti egységeinek zárszámadással összefüggő feladatai végrehajtását,

c) koordinálja és összesíti a szakterület fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó költségvetéssel, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos, valamint az évközi működés során szükséges adatszolgáltatásokat a Fejezeti Összefoglaló Főosztály részére,

d) együttműködik a minisztérium érintett szervezeti egységeivel a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokban,

e) részt vesz a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos szakterületi kontrollfeladatok ellátásában,

f) együttműködik a minisztérium érintett szervezeti egységeivel a szakterületét érintő szerződések és egyéb kötelezettségvállalási nyilatkozatok, valamint dokumentumok elkészítésében,

g) közreműködik az ágazat szakmai igazgatási kereteinek gazdálkodásában,

h) kimutatásokat készít a fogyatékosságügyi szakterülethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokon történt kötelezettségvállalásokról és szabad előirányzatokról,

i) közreműködik a szakterülethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó rendelkezési jogkörök meghatározásában,

j) együttműködik a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal az előirányzatok tervezésére, felhasználására, évközi módosítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó feladatokban,

k) közreműködik az ágazat részére beérkező támogatási kérelmek elbírálásában,

l) közreműködik a pályázati felhívások kiírásában és lebonyolításában,

m) közreműködik a támogatás biztosításához szükséges kötelezettségvállalási dokumentumok elkészítésében, támogatási szerződések, támogatói okiratok, megállapodások megkötésében, a támogatás pénzügyi teljesítésében, valamint a támogatás felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzésében, helyszíni ellenőrzés lebonyolításában,

n) gondoskodik az ágazat szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása tekintetében adattábla vezetéséről, az aktuális szabad keret naprakész nyilvántartásáról,

o) közreműködik a minisztérium igazgatási előirányzatain kezelt szakmai keretek tervezésének és felhasználásának összeállításában, az erre irányuló vezetői döntés-előkészítő anyagok előkészítésében, a szakmai keretek felhasználási irányaira vonatkozó szakmai javaslat előkészítésében.

5. A Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) közreműködik a nemzetközi kapcsolatok területén a fogyatékosságügyi politikával foglalkozó ENSZ-, Európa tanácsi és európai uniós bizottságokban a minisztériumi képviselet biztosításában,

b) közreműködik az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásával, valamint az Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló országjelentés összeállításával és az ehhez kapcsolódó országvédés előkészítésével kapcsolatos szakmai feladatokban,

c) részt vesz az egyéb fogyatékosságügyi nemzetközi dokumentumokból származó feladatok végrehajtásában, ennek során javaslatokat dolgoz ki a nemzetközi dokumentumok és a hazai joganyagok összhangjának megteremtésére,

d) az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve ellátja az európai uniós társfinanszírozás keretében megvalósuló fejlesztések tervezése és végrehajtása során felmerülő szakmai feladatokat.

6. A Fogyatékosságügyi Koordinációs, Tervezési és Nemzetközi Főosztály egyéb feladatai körében

a) költségvetési szempontból közreműködik a szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

b) közreműködik a költségvetési gazdálkodást érintő ellenőrzések ágazati adatszolgáltatási feladataiban,

c) a Nemzetközi Főosztállyal és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve szervezi és intézi a fogyatékosságügyi államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, külföldi kiküldetését, közreműködik a politikai felsővezetők fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

d) félévenként kimutatást készít a fogyatékosságügyi államtitkár kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről,

e) ellátja a fogyatékosságügyi terület honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatait,

f) együttműködik a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézettel, és figyelemmel kíséri a fogyatékosságügy mint széles társadalompolitikai spektrumú terület nemzetközi kapcsolódási pontjait, valamint a tudományos kutatásokra is kiterjedő elemző munkát.

2.3.1. A fogyatékosságügyi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.3.1.1. Fogyatékosságügyi Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Fogyatékosságügyi Helyettes Államtitkári Titkárság a fogyatékosságügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Fogyatékosságügyi Helyettes Államtitkári Titkárság

a) ellátja a 108. § (1) és (3)-(5) bekezdésében meghatározott szakmai és koordinációs feladatokat,

b) koordinálja a fogyatékosságügyi helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak összehangolt végrehajtását, gondoskodik az egységes álláspont kialakításáról és kiadmányozásra felterjesztéséről,

c) koordinálja a törvényalkotással és a megkeresésekkel, valamint a közérdekű adat megismerése iránti igényekkel kapcsolatos feladatokat.

2.3.1.2. Fogyatékosságügyi Főosztály

1. A Fogyatékosságügyi Főosztály a fogyatékosságügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Fogyatékosságügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) a fogyatékossággal élő személyek vonatkozásában kidolgozza

aa) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény,

ab) a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény,

ac) a támogatott döntéshozatalról szóló törvény,

ad) a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatásról szóló kormányrendelet,

ae) a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet,

af) a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló miniszteri rendelet,

ag) az Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló országgyűlési határozat,

ah) az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtását támogató intézkedési tervekről szóló kormányhatározat,

ai) a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat,

aj) az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsról szóló kormányhatározat

módosítására irányuló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tervezeteit,

b) a fogyatékossággal élő személyek vonatkozásában részt vesz a más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének hatáskörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának kidolgozásában,

c) közreműködik a fogyatékossággal élő személyek integrációját és önálló életvitelét elősegítő pénzbeli és természetbeni ellátásokra, szolgáltatásokra, közösségi ellátásokra vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának kidolgozásában,

d) vizsgálja az a)-b) alpont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

3. A Fogyatékosságügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

a) a közszolgáltatásokhoz, az információhoz és a kommunikációhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése érdekében

aa) szakmai javaslatokat fogalmaz meg és programokat dolgoz ki a fizikai, az infokommunikációs akadálymentesség fejlesztésére,

ab) figyelemmel kíséri és értékeli az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésére vonatkozó, feladatkörébe tartozó jogszabályokból eredő feladatok végrehajtásának előrehaladását,

b) ellátja az Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: Program) megalkotásával és végrehajtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat, ennek keretében

ba) ellátja a Program végrehajtását segítő intézkedési tervek végrehajtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

bb) értékeli és felülvizsgálja a Programban szereplő feladatokat, javaslatokat dolgoz ki a Program aktualizálására,

bc) ellátja a Program és a kapcsolódó intézkedési tervek végrehajtásáról szóló, közjogi szervezetszabályozó eszközök által előírt jelentések összeállításával és benyújtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

c) ellátja az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásával, valamint az Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló országjelentés összeállításával és az ehhez kapcsolódó országvédés előkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat.

4. A Fogyatékosságügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztállyal együttműködve közreműködik a nemzetközi kapcsolatok területén a fogyatékosságügyi politikával foglalkozó ENSZ-, Európa tanácsi és európai uniós bizottságokban a minisztériumi képviselet biztosításában,

b) ellátja az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásával, valamint az Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló országjelentés összeállításával és az ehhez kapcsolódó országvédés előkészítésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

c) részt vesz az egyéb fogyatékosságügyi nemzetközi dokumentumokból származó feladatok végrehajtásában, ennek során javaslatokat dolgoz ki a nemzetközi dokumentumok és a hazai joganyag összhangjának megteremtésére.

5. A Fogyatékosságügyi Főosztály funkcionális feladatai körében

a) javaslatokat, szakmai fejlesztési koncepciókat dolgoz ki a fogyatékosságügyi szakpolitika meghatározása érdekében,

b) részt vesz a költségvetés előkészítése során az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának, az egyenlő esélyű hozzáférés, az önálló életvitelt segítő szolgáltatások és az országos érdekképviseleti szervezetek támogatásának tervezésében, a fejezeti és ágazati előirányzatokra és a finanszírozásukra vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását,

c) közreműködik a fogyatékosságügyi pályázatok előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásában,

d) részt vesz az európai uniós társfinanszírozás keretében megvalósuló fejlesztések tervezése és végrehajtása során felmerülő szakmai feladatok ellátásában,

e) ellátja a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működtetésére és fejlesztésére irányuló, jogszabályból fakadó feladatokat,

f) ellátja a látássérült személyek elemi rehabilitációs szolgáltatása működtetésére és fejlesztésére irányuló, jogszabályból eredő feladatokat,

g) ellátja az Országos Fogyatékosságügyi Tanács titkársági feladatait,

h) ellátja a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság titkársági feladatait,

i) együttműködik a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézettel.

6. A Fogyatékosságügyi Főosztály egyéb feladatai körében

a) javaslatokat fogalmaz meg, programokat dolgoz ki a komplex rehabilitáció elősegítésére,

b) együttműködik a gyógyászatisegédeszköz-ellátással kapcsolatos fejlesztési javaslatok kidolgozásában, javaslatokat fogalmaz meg a támogató technológiai eszközök hozzáférésének fejlesztésére,

c) kapcsolatot tart a fogyatékosságügyi szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel,

d) részt vesz a minisztérium más szervezeti egységétől, a minisztériumhoz más szervtől, szervezettől érkező, fogyatékosságügyi tárgyú megkeresésekből eredő szakmai feladatok ellátásában.

2.3.1.3. Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály

1. A Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály a fogyatékosságügyi helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) előkészíti a fogyatékossággal élő személyek, a szociálisan rászorulók, a súlyos mozgáskorlátozottak, a megváltozott munkaképességűek, az egészségkárosodottak

aa) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény,

ab) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény,

ac) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény,

ad) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet,

ae) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet,

af) a rokkantsági járadékról szóló rendelet

szerinti, illetve a szociálisan egyéb okból rászorulók pénzbeli és természetbeni ellátását (a továbbiakban együtt: segélyek és támogatások) és az ezzel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tervezeteit,

b) előkészíti

ba) a rehabilitációhoz, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő képzésekhez és szolgáltatásokhoz, a kormányhivatalok foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos eljárásához, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához, továbbá a fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódó,

bb) a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, fogyatékos személyek képességvizsgálataira, állapotfelmérésére, minősítésére vonatkozó, azzal összefüggő

jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai tervezeteit,

c) elkészíti a segélyek és támogatások emelésére vonatkozó szakmai előterjesztéseket,

d) vizsgálja az a)-c) alpont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

3. A Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá előkészíti a felügyeleti hatáskörben meghozandó hatósági döntéseket a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ügyekben.

4. A Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja

a) az akkreditált munkáltatók bér- és többletköltség, valamint képzési, illetve a munkahely rehabilitációs célú átalakításával összefüggő támogatásához kapcsolódó feladatokat,

b) a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő javaslattételi szakmai feladatokat,

c) a megváltozott munkaképességű, az egészségkárosodott, a fogyatékossággal élő személyek ellátórendszerébe tartozó szakértők, ellátásszervezők, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők oktatási, valamint át- és továbbképzési rendszere kialakítását,

d) a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedését és foglalkoztatását segítő támogatások biztosítását.

5. A Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

a) részt vesz a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos minisztériumi szakpolitikai feladatok ellátásában,

b) részt vesz a szociális biztonsági egyezmények megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos rendelkezéseinek kidolgozásában,

c) ellátja a segélyekkel és támogatásokkal kapcsolatos, európai uniós és nemzetközi szervektől érkező megkeresésekhez fűződő szakmai feladatokat,

d) részt vesz az EKTB szakértői munkacsoportjainak munkájában.

6. A Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály funkcionális feladatai körében

a) a költségvetés előkészítése során részt vesz a segélyek és támogatások, valamint a rehabilitáció, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának fejezeti és ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását,

b) pályázati eljárás keretében működteti a fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozott rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő költségtámogatásokat, továbbá közreműködik a fejlesztő foglalkoztatás pályázati úton történő támogatásában.

7. A Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály egyéb feladatai körében

a) közreműködik a segélyekkel és támogatásokkal kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kialakításában, valamint azok monitorozásában,

b) részt vesz a fogyatékossággal élő személyek, a megváltozott munkaképességűek, a szociálisan rászorulók, az egészségkárosodottak esélyeinek növelésével kapcsolatos, a lakhatás biztonságát és megőrzését elősegítő, valamint a jóléti rendszereket érintő kormányzati döntések előkészítésében, a súlyos fogyatékosság, valamint a közlekedőképesség minősítési rendszerére vonatkozó javaslatok kidolgozásában,

c) közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

d) az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében

da) előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,

db) részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, és kezdeményezi ezek lefolytatását,

e) ellátja a minisztériumnak a pénzbeli és természetbeni fogyatékosságügyi, szociális, valamint az egészségkárosodott és a megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátásokkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

f) ellátja a kormányhivatalok, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és a Kincstár segélyekkel és támogatásokkal, valamint foglalkozási rehabilitációval összefüggő, továbbá ezzel kapcsolatban a Kincstár informatikai szempontú tevékenységének szakmai irányítási feladatait,

g) feladatkörében együttműködik a Kincstárral, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal,

h) programokat dolgoz ki a komplex rehabilitáció elősegítésére, továbbá a foglalkozási rehabilitációra, a fogyatékossággal élő fiatalok és pályakezdők munkaerő-piaci integrációját segítő speciális képzésre, nyílt munkaerő-piaci, védett és fejlesztő foglalkoztatásra,

i) javaslatokat dolgoz ki az atipikus foglalkoztatás bővítésére,

j) közreműködik a megváltozott munkaképességű személyekkel és munkaadókkal (foglalkoztatókkal) kapcsolatos európai uniós programok és pályázatok kidolgozásában,

k) felméri és fejleszti a képességvizsgálatokat és az állapotfelmérés vizsgálati lehetőségeit,

l) előkészíti a komplex rehabilitációs és fogyatékossági információs rendszer kialakítását,

m) elősegíti a rehabilitációval kapcsolatos európai uniós projektek összhangjának megteremtését,

n) ellátja a minisztériumnak a megváltozott munkaképességű, az egészségkárosodott, a fogyatékossággal élő személyek ellátórendszerei korszerűsítése fő irányát képező rehabilitációs rendszer szervezeti kereteinek, működési feltételeinek kialakításával és működésének elindításával, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek átmeneti és tartós foglalkoztatását biztosító szervezetek, fejlesztő foglalkoztatást biztosító szervezetek fejlesztésével kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

o) részt vesz a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzésekkel kapcsolatos, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítésére irányuló szakmai feladatok ellátásában,

p) közreműködik a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések előkészítésében.

2.4. A rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.4.1.1. Rendészeti Államtitkári Kabinet

1. A Rendészeti Államtitkári Kabinet a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén a rendészeti államtitkári kabinetfőnök áll.

2. A Rendészeti Államtitkári Kabinet ellátja a 32. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott titkársági feladatokat.[359]

2.4.1.2. Rendészeti Igazgatási Főosztály[360]

1. A Rendészeti Igazgatási Főosztály a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2.[361]

3. A Rendészeti Igazgatási Főosztály

a) közreműködik a rendvédelmi szervek szakmai irányításából eredő koordinációs feladatok végrehajtásában,

b) összehangolja a több rendvédelmi szerv felelősségi körébe tartozó feladatok tervezését, nyomon követi azok végrehajtását,

c) elkészíti a rendészeti területet érintő, állami szervektől és civil szervezetektől érkező megkeresésekre vonatkozó válaszokat,

d) előkészíti a rendészeti területtel kapcsolatban előterjesztett közérdekű bejelentésekre, panaszokra vonatkozó válaszokat,

e) elősegíti a miniszter által irányított rendvédelmi szerveket érintő közérdekű adatigénylések kezelését,

f) elősegíti a parlamenti megkeresésekre vonatkozó kormányzati álláspont tervezetének elkészítését,

g) a rendészeti területre vonatkozóan döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket kezdeményez és koordinál,

h) közreműködik a rendészeti ágazatot érintő stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,

i) módszertani segítséget nyújt a rendészeti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére,

j) a miniszter, valamint a minisztérium felsővezetői részére háttéranyagokat készít, információt szolgáltat a rendvédelmi szervek működésével, tevékenységével kapcsolatban,

k) közreműködik a Védelmi Tanácsban való tagságból eredő feladatok végrehajtásában.

2.4.1.3. Rendészeti Koordinációs Főosztály

1. A Rendészeti Koordinációs Főosztály a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2.[362]

3. A Rendészeti Koordinációs Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben

a) koordinálja a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek irányításával összefüggő feladatokat,

b) véleményezi a kormányzati jogszabály-előkészítés során kapott tervezeteket,

c) közreműködik a rendészeti területet és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot érintő jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban; e körben

ca) fogadja a miniszter által irányított rendvédelmi szervektől, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtól vagy a minisztérium hivatali egységeitől érkező, rendészeti tárgyú jogszabály-módosításokat és jogalkotási javaslatokat,

cb) lefolytatja a tervezeteknek a miniszter által irányított rendvédelmi szervek és az érintett minisztériumi hivatali egységek körében szükséges szakmai koordinációját,

cc) előkészíti a rendészeti államtitkár tervezetekkel kapcsolatos szakmai álláspontját,

cd) biztosítja, hogy a tervezet a rendészeti szakmai állásponttal, valamint a beérkezett véleményekkel együtt továbbításra kerüljön a jogi és koordinációs helyettes államtitkárnak,

d)[363]

e)[364]

f)[365]

g)[366]

4. A Rendészeti Koordinációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

a) közreműködik - az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve - az európai uniós támogatásoknak a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek általi felhasználásához szükséges, e szervek irányába megvalósuló koordinációban,

b) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár kezdeményezésére[367]

ba) közreműködik az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításában,

bb) feladatkörében részt vesz az Európai Unió intézményeitől, valamint a külföldi országoktól érkező megkeresések megválaszolásában, a megkeresést a szakterületi álláspont kialakítása céljából továbbítja az érintett belügyi szervnek, a szakterületi válaszokat összegzi, eltérő álláspont esetén azokat az érintett belügyi szervekkel egyezteti, és az így kialakított egységes álláspontot továbbítja az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak.

c)[368]

5. A Rendészeti Koordinációs Főosztály egyéb feladataival összefüggésben

a) előkészíti a rendészeti államtitkár részére a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakmai tevékenységét érintő javaslatokról, jelentésekről, előterjesztésekről, fejlesztési koncepciókról szóló véleményt,[369]

b) közreműködik rendvédelmi kérdésekben a miniszter kormányülésre történő felkészítésében,

c) figyelemmel kíséri a jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek a miniszter által irányított rendvédelmi szerveket érintő változásait,

d) feladatkörét érintően előkészíti a rendészeti államtitkár - miniszter nevében gyakorolt - kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkező dokumentumokat,

e) a rendészeti államtitkár döntése alapján szakterületén közreműködik a miniszter ellenőrzési jogkörének gyakorlásában,

f) intézi a büntetés-végrehajtási tárgyú és a fogvatartással kapcsolatos ügyben érkező kérelmeket, panaszokat,[370]

g) véleményezi a rendvédelmi szervek jogszabály-módosítási tervezeteit, javaslatait, indokolt esetben jogszabály-módosítást kezdeményez,[371]

h) a rendészeti államtitkár kijelölése alapján részt vesz az egyes büntetőjogi tárgyú munkacsoportok munkájában,[372]

i) a rendészeti államtitkár megbízása alapján véleményezi az irányítása alatt álló szervek szakmai munkáját,[373]

j) a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek szakmai munkája eredményességének növelését célzó javaslatokat dolgoz ki,[374]

k) a gazdasági helyettes államtitkár szakirányítási felügyelete alá tartozó szakterületi kérdésekben egyeztet a gazdasági szakirányító főosztályokkal.[375]

l) kivizsgálásra továbbítja a rendvédelmi szervnek a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban a minisztériumnál előterjesztett megkereséseket, panaszokat, bejelentéseket,

m) ellátja az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló kormányrendelet, továbbá a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mentesítési kérelmekkel összefüggő feladatokat,[376]

n) az m) pont szerinti beszerzésekkel kapcsolatban adatot szolgáltat a Vagyongazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály részére a 2.1.3.3. pont 6. alpont e) pontjában meghatározott képviseleti feladatok ellátásához.[377]

2.4.1.4. Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága (Főosztály)

1. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága (Főosztály) a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága (Főosztály) ellátja a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsról szóló 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat 2. pont f), n) és o) alpontjában és 8-10. pontjában meghatározott feladatokat.

3. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága (Főosztály) kodifikációs feladataival összefüggésben

a) részt vesz a bűnmegelőzés rendszerére vonatkozó koncepciók kialakításában, kormányzati döntések előkészítésében,

b) kétévenként elkészíti a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat végrehajtásával kapcsolatos intézkedési tervet.

4. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága (Főosztály) koordinációs feladataival összefüggésben

a) véleményezi a kormányzati jogszabály-előkészítés során érkező, szakterületéhez kapcsolódó tervezeteket,

b) koordinálja és felügyeli a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában és annak intézkedési terveiben foglalt feladatok és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek végrehajtását,

c) szakmailag irányítja, valamint felügyeli a rendészeti és a társadalmi bűnmegelőzést.

5. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága (Főosztály) a társadalmi bűnmegelőzés szakmai törekvései érdekében szükséges és indokolt pályázatok és támogatások kezelésével összefüggésben

a) koordinálja a pályázati projektek értékelési, ellenőrzési és elszámolási feladatainak elvégzését,

b) elektronikus pályázatkezelő rendszerben kezeli és nyilvántartja a bűnmegelőzési tárgyú projekteket és költségvetési támogatásokat.

6. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága (Főosztály) alapfeladataival összefüggésben

a) ellátja a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács titkársági feladatait,

b) megszervezi és lebonyolítja Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács üléseit,

c) végzi a minisztérium bűnmegelőzési feladatait,

d) létrehozza a vármegyei bűnmegelőzési tanácsokat,[378]

e) irányítja és felügyeli a vármegyei bűnmegelőzési tanácsok működését,[379]

f) irányítja és felügyeli a vármegyei bűnmegelőzési tanácsok titkárainak munkáját,[380]

g) bűnmegelőzési szakértők bevonásával hozzájárul a korszerű bűnmegelőzés leghatékonyabb módszerének kidolgozásához és megvalósításához,

h) gondoskodik az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) nemzeti képviseletéről.

2.4.1.5. Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály[381]

1. A Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály a rendészeti államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[382]

2. A Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály kodifikációs feladataival összefüggésben részt vesz a védelmi és biztonsági igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó koncepciók kialakításában, kormányzati döntések előkészítésében.[383]

3. A Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály koordinációs feladataival összefüggésben[384]

a) koordinálja a miniszter által irányított rendvédelmi szervek, valamint a minisztérium hivatali egységei védelmi és biztonsági igazgatási irányításával összefüggő feladatokat,

b) véleményezi a kormányzati jogszabály-előkészítés során kapott tervezeteket,

c) közreműködik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával, a gyülekezési joggal, a sportrendezvények biztonságával, valamint a rendészeti területet érintő jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban,

d) figyelemmel kíséri és koordinálja a rendészeti államtitkár által a rendvédelmi szervek részére meghatározott feladatok végrehajtását,[385]

e) közreműködik a minisztérium vezetőinek parlamenti munkájával összefüggő közbiztonsági, védelmi és biztonsági igazgatási vonatkozású feladatok ellátásában,

f) koordinálja a minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek különleges jogrendi felkészülését,

g) kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét tárcaközi bizottságokban,

h) közreműködik a hazai és nemzetközi védelmi és biztonsági igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában,

i) a miniszter eseti megbízása esetén végzi a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációjával összefüggő feladatokat,

j) koordinálja a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény szerinti, az európai létfontosságú rendszerelemnek kijelölt, valamint a hazai létfontosságú ágazati rendszerelemekre vonatkozó, az Európai Bizottságnak szóló éves jelentés összeállítását a Kormány részére,

k) koordinálja a NATO Befogadó Nemzeti Támogatás rendszerével összefüggő, minisztériumra háruló feladatokat,

l) koordinálja az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásával kapcsolatos feladatrendszert,

m) közreműködik a nemzeti ellenálló képességgel kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

n) közreműködik a NATO Válságkezelési Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokban.

o)[386]

4. A Szakmai Koordinációs és Védelmi Igazgatási Főosztály egyéb feladataival összefüggésben[387]

a) miniszteri döntés esetén közvetlenül irányítja a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban végrehajtandó operatív tevékenységet,

b) közreműködik a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központba kijelölt szakértők felkészítésében,

c) részt vesz - a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ berendelt állománya részleges vagy teljes alkalmazása esetén - a katasztrófa- és válsághelyzet kezeléséhez szükséges információk elemzésében, értékelésében, javaslatok és előterjesztések kidolgozásában,

d) figyelemmel kíséri a nemzetközi sport-, valamint kulturális rendezvények esetén a rendvédelmi szervek tevékenységét érintő felkészülést, szükség esetén a rendezvények időszakában belügyi vezetési pontot üzemeltet,[388]

e) részt vesz Magyarország nemzeti ünnepei, valamint a kiemelt fontosságú rendezvények biztonságos lebonyolításának előkészítésében, szükség esetén részt vesz a nemzeti rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős Operatív Törzs tevékenységében,

f) figyelemmel kíséri a gyülekezési jog hatálya alá tartozó gyűlések biztonságát szolgáló rendvédelmi feladatokat,

g) feladatkörét érintően előkészíti a rendészeti államtitkár - miniszter nevében gyakorolt - kiadmányozási jogkörében tartozó ügyekben keletkező dokumentumokat,

h) a rendészeti államtitkár döntése alapján szakterületén közreműködik a miniszter ellenőrzési jogkörének gyakorlásában,

i) elkészíti a minisztérium értesítési, berendelési és készenlétbehelyezési tervét, valamint közreműködik a minisztérium feladat- és hatáskörébe utalt védelmi és biztonsági célú tervezési feladatok végrehajtásában,

j) koordinálja a védelmi és biztonsági igazgatás feladatrendszerében a minisztérium hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint kapcsolatot tart a Védelmi Igazgatási Hivatallal,

k) közreműködik a honvédelmi feladatok elkülönített pénzügyi alapjainak tervezésében.

2.5. Az egészségügyi államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.5.0.1. Egészségügyi Államtitkári Kabinet

1. Az Egészségügyi Államtitkári Kabinet az egészségügyi államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén kabinetfőnök (főosztályvezető) áll.

2. Az Egészségügyi Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 108. §-a szerinti feladatokat.

3. Az Egészségügyi Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

a) közreműködik az egészségügyi ágazat politikai arculatának kialakításában, az államtitkár politikai döntéseinek, a Kormány általános politikájának megvalósításához kapcsolódó államtitkári program végrehajtásának előkészítésében,

b) általános szakmapolitikai szempontból értékeli az előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét, és javaslatot tesz a benne foglalt rendelkezések szakmai, illetve országgyűlési elfogadtatásának elősegítésével kapcsolatos teendőkre,

c) napi munkakapcsolatot tart a felsővezetői titkárságokkal és a szervezeti egységek vezetőivel,

d)[389]

e) segíti az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek igazgatási, jogi, gazdálkodási és humánpolitikai feladatainak ellátását.

4.[390]

5.[391]

2.5.0.2. Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály[392]

1. Az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály az egészségügyi államtitkár közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály az állami fenntartású egészségügyi intézmények, továbbá az egészségügyi államtitkár irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek, gazdasági társaságok szakmai feladatai végrehajtásának ellenőrzése érdekében

a) jogszerűségi, szakszerűségi, hatékonysági és gazdaságossági szempontból ellenőrzi az egészségügyi intézményeknek az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv általi irányítását, az egészségügyi szolgáltatás irányításért felelős szerv közreműködésével az állami fenntartású egészségügyi intézmények, továbbá az egészségügyi államtitkár irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek működésének szabályozását és gyakorlati működését,

b) ellenőrzi az egészségügyi államtitkár irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek szakmai tevékenységét, szabályozottságát,

c) megbízás alapján az állami fenntartású egészségügyi intézményeknél soron kívüli és célszerűségi vizsgálatot folytat le, amelyről összefoglaló jelentést készít,

d) közreműködik az állami fenntartású egészségügyi intézményekben az egységes gyakorlat kialakítását célzó ellenőrzések lefolytatásában,

e) szükség esetén ellenőrzést folytat, közvetlen kapcsolatot tart, illetve tájékoztatást kér az állami fenntartású egészségügyi intézmények, továbbá az egészségügyi államtitkár irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek tevékenységével, szabályozottságával, a jogszabályok, illetve a fenntartói döntések végrehajtásával összefüggő feladatok teljesítésével kapcsolatban,

f) az állami fenntartású egészségügyi intézményektől, az egészségügyi államtitkár irányítása alá tartozó önálló belügyi szervektől kapott, valamint a rendelkezésére álló adatok tekintetében, szükség esetén az informatikai helyettes államtitkár bevonásával - a személyes adatokra vonatkozó törvényi előírások betartásával - informatikai adatgyűjtést és statisztikai elemzéseket végez, javaslatot készít az egészségügyi államtitkár irányítása és felügyelete alatt lévő egészségügyi szervezetek, intézmények, valamint az egészségügyi államtitkár irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek információs rendszerének tartalmára és működésére,

g) az ellenőrzött állami fenntartású egészségügyi intézmény vezetőjét vagy az intézmény vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja, ha az ellenőrzés során büntető, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárásra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, és javaslatot tesz a szükséges eljárásra.

3. Az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály funkcionális feladatai körében

a) elkészíti az éves felügyeleti ellenőrzési tervet,

b) indokolt esetben kezdeményezi az éves felügyeleti ellenőrzési terv módosítását,

c) végrehajtja a feladat- és hatáskörébe tartozó felügyeleti ellenőrzéseket, továbbá soron kívüli felügyeleti ellenőrzéseket folytat le,

d) elkészíti az éves felügyeleti ellenőrzési jelentését,

e) nyomon követi a felügyeleti ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,

f) nyilvántartást vezet a felügyeleti ellenőrzési feladatok megvalósításáról és a felügyeleti ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról.

4. Az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály koordinációs és egyéb feladatai körében

a) ellátja az egészségügyi államtitkár irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények szakmai ellenőrzési tevékenységének felügyeletét, amelynek keretében átfogóan vizsgálja az ellenőrzési folyamatokat,

b) kapcsolatot tart az egészségügyi intézményeket érintő hatósági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szervezetekkel,

c) szükség szerint közvetlenül tájékoztatást, adatot kér az egészségügyi államtitkár irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek szervezeti egységeitől és az állami fenntartású egészségügyi intézményektől,

d) kapcsolatot tart az egészségügyi államtitkár irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények ellenőrzési vezetőivel, akiknek szakmai segítséget nyújt a feladatvégzés hatékonysága érdekében,

e) ösztönzi az állami fenntartású egészségügyi intézmények integritásának fenntartását.

5. Az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály kapcsolatot tart az egészségügyben működő szakmai kamarákkal, és ellátja az egészségügyben működő szakmai kamarák törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat.[393]

2.5.0.3.[394]

2.5.1. Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

2.5.1.1. Egészségügy Szakmai Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1. Az Egészségügyi Szakmai Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. Az Egészségügy Szakmai Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) ellátja az 1. melléklet 108. §-ában meghatározott feladatokat,

b) előkészíti, koordinálja, szükség esetén megvalósítja az egészségpolitikai szempontból stratégiailag fontos programokat, illetve gondoskodik azok megvalósításáról.

2.5.1.2. Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály

1. A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) a gyógyszerügyek területén előkészíti

aa) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának, fogalomba hozatalának feltételeivel,

ab) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek rendelésével,

ac) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek kereskedelmi gyakorlatával és ismertetésével,

ad) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjével és betegtájékoztatójával,

ae) a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásával és ellenőrzésével,

af) a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásával és ellenőrzésével,

ag) a gyógyszerek minőségbiztosítása érdekében a gyártást érintően a meghatalmazott személy képesítési feltételeivel,

ah) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek speciális és egyedi beszerzési formáival,

ai) a forgalomba hozatalra engedélyezett és az E. Alapból támogatott gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásával,

aj) az egészségbiztosítási szerv véleményének, valamint a hazai és nemzetközi orvos- és gyógyszerészszakmai vélemények ismeretében, az új, még nem támogatott hatástani gyógyszercsoportok támogatási kategóriákba történő felvételével, a maximális támogatási mértékek meghatározásával,

ak) a kiemelt és emelt, indikációhoz kötött támogatási csoportba tartozó betegségcsoportok és indikációs területek, valamint a támogatással történő felírásra jogosultak körének meghatározásával,

al) a gyógyszer-támogatási rendszerrel kapcsolatos intézkedésekkel,

am) - az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OGYÉI) együttműködve - a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek forgalomba hozatalával, orvosi rendelésével, gyógyszertári forgalmazásával, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásával, valamint nyilvántartásával és tárolásával,

an) - az OGYÉI-vel együttműködve - az egészségügyi államtitkár szakmai, politikai irányítási jogkörébe tartozó szakterületek feladatkörébe tartozó, a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekkel

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri végrehajtásukat,

b) a gyógyszerügyek területén közreműködik a gyógynövényteák és gyógynövénydrogok forgalmazására vonatkozó szabályozás előkészítésében,

c) a gyógyszerellátás területén előkészíti

ca) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyógyszertárból való kiszolgáltatásával,

cb) a gyógyszertárak (intézeti, közforgalmú, fiók-, kézi gyógyszertárak) létesítésével és működésével,

cc) a gyógyszerek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi forgalmazásának szakmai követelményrendszerével,

cd) a gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek és egyéb termékek körével,

ce) a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek körével,

cf) a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásával,

cg) a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladék kezelésével,

ch) a gyógyszertári ügyeleti rendszer más egészségügyi szolgáltatók által végzett ügyeleti ellátásokhoz való illesztésének kialakításával,

ci) a gyógyszertárak működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározásával,

cj) a gyógyszertárak által vényre kiadott gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának elszámolásával

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat,

d) a gyógyszerellátás területén szakmai segítséget nyújt az érintett szakmai főosztálynak a szociális intézményekben alkalmazott gyógyszerek rendelésére, felhasználására vonatkozó szabályozás szakmai javaslatának előkészítésében,

e) az orvostechnikai eszközökkel összefüggő feladatok területén koordinálja az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítését, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri végrehajtásukat,

f) a gyógyászati segédeszközökkel összefüggő feladatok területén előkészíti

fa) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeivel, az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgálásának, továbbá házhoz szállításának feltételeivel,

fb) a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadási eljárásával, a befogadás alapelveivel és szempontrendszerével, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatával,

fc)[395]

fd) az új, még nem támogatott gyógyászati segédeszköz funkcionális csoportok támogatásba történő felvételével, - az egészségbiztosítási szerv és az orvosszakmai vélemények ismeretében -a támogatási mértékek és támogatási kategóriák meghatározásával,

fe) a különböző támogatási csoportokhoz tartozó indikációs területek meghatározásával,

ff) a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszköz-rendelés szakmai követelményeivel és a rendelésre jogosultak körével,

fg) a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő kölcsönzésével és javításával,

fh) az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének meghatározásával, az egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeivel és a mérlegelés szempontjaival, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárással,

fi) a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszközök támogatásának elszámolásával,

fj) a gyógyászati segédeszközök kereskedelmi gyakorlatával és ismertetésével,

fk) az egészségbiztosítási szerv által működtetett internetes gyógyászati segédeszköz katalógussal,

fl) az egyes gyógyászati segédeszköz funkcionális csoportok vagy alcsoportok támogatási

technikájának megállapításával kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat,

g) a gyógyászati ellátásokkal összefüggő feladatok területén előkészíti[396]

ga) az egyes gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásával,

gb) a gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások körének meghatározásával és az árukhoz nyújtott támogatás alapjával és mértékével, továbbá a gyógyászati ellátások rendelésének szakmai követelményeivel és a rendelésre jogosultak körének meghatározásával

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

3. A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály koordinációs feladatai körében

a) a gyógyszerügyek területén

aa) az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszereket érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek előállításának, gyártásának, minőségének, minőség-ellenőrzésének, klinikai vizsgálatának, valamint beavatkozással nem járó vizsgálatának, forgalomba hozatalának, rendelésének, kereskedelmi gyakorlatának, az engedélyezést követő felügyeletének (farmakovigilancia), helyes laboratóriumi gyakorlatának, valamint társadalombiztosítási támogatásának szabályaira és az ellátás folyamatosságára,

ab) együttműködik a NEAK-kal a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos feladatok és finanszírozási kérdések kidolgozásában,

ac) figyelemmel kíséri a gyógyszer-támogatási előirányzat teljesülését,

b) a gyógyszerellátás területén

ba) az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszerellátás területét érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalmazásának, kiszolgáltatásának szabályaira és az ellátás folyamatosságára,

bb) a minőség és a hatékonyság érvényesítése érdekében részt vesz a szakmai szervezetekkel együtt a gyógyszertári minőségi standardok kidolgozásában,

bc) segíti a közforgalmú gyógyszerellátás kapcsolódását a népegészségügyi programokba,

bd) a gyógyszerellátás feltételeinek biztosítása érdekében az OGYÉI-vel együttműködik az új közforgalmú gyógyszertár létesítésére irányuló országos pályázat kiírásában,

be) együttműködik a szakmai szervezetekkel a szakmai irányelvek kidolgozásában, különös tekintettel a nagy népegészségügyi kockázatú betegségek gyógyszerészi gondozására, a gyógyszeres terápiamenedzsment kialakítására, a gyógyszerelési problémák kiszűrésére és a betegek gyógyszereléssel kapcsolatos együttműködésének megteremtésére,

c) az orvostechnikai eszközök, a gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások területén

ca) az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja az orvostechnikai eszközellátást, a gyógyászati segédeszköz ellátást és a gyógyászati ellátásokat érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeire vonatkozó szabályokra, a társadalombiztosítási támogatásra és az ellátás folyamatosságára,

cb) együttműködik a NEAK-kal a gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos feladatok és finanszírozási kérdések kidolgozásában,

cc) figyelemmel kíséri a gyógyászati segédeszköz és a gyógyászati ellátások támogatási előirányzatok teljesülését,

cd) együttműködik a szakmai szervezetekkel a szakmai irányelvek kidolgozásában.

4. A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

a) közreműködik a nemzetközi és európai uniós szabályozásra vonatkozó javaslatok véleményezésében, a hazai gyakorlatra vonatkozó hatás bemutatásának feltérképezésében,

b) részt vesz az európai uniós szabályozásból eredő jogharmonizációs, valamint a nemzetközi megállapodásokból (WHO, EDQM, OECD, ENSZ INCB) eredő feladatok végrehajtásában,

c) figyelemmel kíséri az Európai Parlament szakbizottságaiban, az Európai Tanács illetékes munkacsoportjában és az Európai Bizottság által működtetett szakértői testületekben folyó munkát, és javaslatot tesz európai uniós jogalkotási és szabályozási kérdésekben a kormányzati álláspontra,

d) közreműködik a gyógyszer- és orvostechnikai ügyeket (ideértve a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos ügyeket is) érintő, az Európai Bíróság részére előterjesztendő beadványok készítésében, és nyomon követi az európai bírósági eljárásokat,

e) figyelemmel kíséri a minisztérium háttérintézményei által a nemzetközi és európai uniós gyógyszerügyi és orvostechnikai területen (ideértve a gyógyászati segédeszköz területet is) folytatott tevékenységet,

f) biztosítja a nemzeti jogalkotáshoz szükséges külföldi tapasztalatok gyűjtését és feldolgozását.

5. A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály egyéb feladatai körében

a) ellátja a főosztály ügykörét érintő, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat,

b) részt vesz a gyógyszerrendelést és a vényírást segítő számítógépes program minősítési eljárására vonatkozó szabályozás kialakításában,

c) javaslatot tesz a szakgyógyszerész, a gyógyszertári asszisztens és szakasszisztens-képzés, valamint továbbképzés szervezésére,

d) részt vesz a közgyógyellátási rendszert érintően a főosztály illetékességébe tartozó szabályozás módosításában,

e) részt vesz - az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködve - az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szabályozás kidolgozásában, módosításában,[397]

f) feladatkörét érintően kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel,

g) képviselteti magát a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben, és részt vesz a gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport munkájában,

h) ellátja a főosztály hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat.

2.5.1.3. Egészségpolitikai Főosztály[398]

1. Az Egészségpolitikai Főosztály az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Egészségpolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) előkészíti

aa) az alap- és sürgősségi ellátással, a járó- és fekvőbeteg-szakellátással, az ápolási feladatokkal, a mentésirányítással, a betegszállítással és az egészségügyi intézményhálózat szabályozásával, az egészségügyi intézményhálózat struktúrájával,

ab) a közegészségüggyel (élelmezés- és táplálkozás-egészségüggyel, környezet- és település-egészségüggyel, kémiai biztonsággal, kozmetikai termékekkel összefüggő) és a járványüggyel,

ac) a katasztrófavédelmi és honvédelmi, illetve a védelmi és biztonsági tevékenységgel összefüggő egészségügyi feladatok ellátásával,

ad) a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdőintézményekkel, a gyógyvizekkel, valamint a természetes gyógytényezőkkel,

ae) a nem konvencionális gyógyító eljárásokkal kapcsolatos orvosi tevékenységekkel és eljárásokkal összefüggő feltételek szabályozásával

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását;

b) közreműködik az ágazati stratégia közegészségügyi, járványügyi, sürgősségi ellátási, egészségügyi alapellátási, járó- és fekvőbeteg-szakellátási területének meghatározásában;

c) közreműködik a közegészségügyi, járványügyi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, védelmi és biztonsági tevékenységgel összefüggő egészségügyi tárgyú beszámolók, jelentések az Országgyűlés, illetve a Kormány részére történő előkészítésében;

d) közreműködik a háttérintézmények, valamint az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények szervezeti felépítésére, valamint működésére vonatkozó szakmai szabályokkal, illetve a szakmai irányítással kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, továbbá az ezekre vonatkozó előterjesztések szakmai előkészítésében, javaslatot tesz ezek módosítására.

3. Az Egészségpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja

a) az egészségügyi alapellátással - beleértve a védőnői rendszert és az ifjúság-egészségügyet - a sürgősségi ellátással, az ápolási feladatokkal, a mentésirányítással, a betegszállítással és az egészségügyi intézményhálózat szabályozásával kapcsolatos feladatok elvégzését,

b) a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényesítésével kapcsolatos, az egészségügyet érintő feladatok elvégzését, és együttműködik a Magyar Vöröskereszttel, illetve más humanitárius szervezetekkel,

c) a transzplantációs tevékenységgel, valamint az ebből adódó nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatok elvégzését,

d) a közegészségügyi és járványügyi ágazati feladatok elvégzését, ezen belül kiemelten közreműködik a Covid-pandémia elleni védekezésben, a járványügyet érintő ágazati stratégiai feladatok ellátásában,

e) a katasztrófavédelmi és honvédelmi, illetve a védelmi és biztonsági tevékenységgel összefüggő egészségügyi tárgyú feladatok ellátását,

f) az egészségügyi ellátórendszer szakmai és strukturális változásait.

4. Az Egészségpolitikai Főosztály stratégiai feladatai körében

a) összehangolja az egészségügyi ellátórendszert érintő stratégiai szempontokat,

b) előkészíti, kidolgozza, véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületi stratégiai dokumentumokat, programokat, és kezdeményezi azok módosítását,

c) az állami fenntartású egészségügyi intézmények tekintetében szakmailag véleményezi a döntésre felterjesztett stratégiai és szakmai vonatkozású ügyeket,

d) előkészíti a szakmai fejlesztési koncepciókat, javaslatot tesz a szolgáltatások és szolgálatok fejlesztésére, illetve felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó fejlesztéspolitikai tárgyú egyeztetéseken és megbeszéléseken.

5. Az Egészségpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében

a) szakmailag véleményezi az egészségügyi ágazat részére beérkező támogatási kérelmeket,

b) szükség szerint szakmai javaslatot készít a feladat- és hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási irányaira vonatkozóan, közreműködik a feladat- és hatáskörébe tartozóan az ágazati költségvetési terv szakmai előkészítésében,

c) szakmai javaslattevő jogkörben részt vesz az ágazati fejezeti kezelésű előirányzatokból támogatott, szakmai és civil szervezeteket érintő pályázatok véleményezésében,

d) közreműködik az ágazati peres ügyek, kifizetések szakmai szempontú vizsgálatában, véleményezésében.

6. Az Egészségpolitikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

a) szakmai illetékességi körében részt vesz nemzeti és nemzetközi szervezetekben, intézményekben, bizottságokban, szakértői munkacsoportokban a kormányzati, illetve minisztériumi képviselet biztosításában, ellátja az egészségügy területére vonatkozó uniós együttműködést erősítő támogatások fókuszponti feladatait,

b) kiemelt feladatként az uniós közös oltóanyag-beszerzéssel kapcsolatos kormányzati feladatok keretében ellátja

ba) a nemzeti képviseletet az Európai Bizottság Oltóanyag Irányító Testületében,

bb) a kormányzati döntést igénylő feladatok döntéshozói fórum (Operatív Törzs, Kormány) elé terjesztésének szakmai előkészítését, valamint a kormányzati döntéseknek az Európai Bizottság felé való közlését,

bc) az uniós oltóanyag-beszerzésekkel, vakcina-megosztással kapcsolatos kérdésekben kapcsolatot tart és együttműködik az Európai Bizottsággal, továbbá biztosítja, illetve szükség szerint koordinálja az Európai Bizottságtól a tárgyban érkező adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését,

c) részt vesz az európai uniós jogszabálytervezetek, irányelvek, tárgyalási álláspontok véleményezésében,

d) az európai uniós, a WHO, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a V4-tagságból adódóan közreműködik a tárgyalási álláspontok, szakértői anyagok, tagállami jelentések elkészítésében,

e) a közegészségügy és járványügy területén kapcsolatot tart és együttműködik a WHO Magyarországi Irodával, ezen feladatkörében különösen

ea) koordinálja a Magyarország és a WHO Európai Regionális Iroda közötti Kétéves Együttműködési Megállapodások előkészítését,

eb) az ukrán-orosz válsághoz kapcsolódóan kijelölt ágazati kapcsolattartóként közreműködik a WHO humanitárius segítségnyújtás keretében érkező egészségügyi eszközöket (gyógyszereket, diagnosztikai eszközöket stb.) érintő felajánlások, adományok, egyéb WHO-támogatások megvalósításában,

f) együttműködik a WHO átdolgozott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtása koordinálásában,

g) részt vesz az európai uniós, a WHO- és a NATO-tagságból adódó egészségügyi válságkezelési feladatok tervezésében, ellátásában és koordinálásában, a minisztérium képviseletének biztosításában, így különösen

ga) ellátja a NATO Reziliencia Bizottság Egészségügyi Munkacsoportjának tagságából eredő feladatokat,

gb) közreműködik az egészségügyi terület vonatkozásában a NATO által elvárt képességek felmérésében és biztosításában, a képességkatalógus kialakításában,

gc) a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

h) együttműködik az Európai Unió korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszereinek működtetésében,

i) közreműködik a kétoldalú együttműködési megállapodások - ideértve a tüdőtranszplantációt érintő bilaterális együttműködési megállapodásokat - előkészítéséhez, működtetéséhez kapcsolódó szakmai anyagok összeállításában, véleményezésében, szakmai egyeztetések során a szakértői képviselet biztosításában,

j) részt vesz az Európai Unió aktuális pénzügyi időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum-és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a minisztériumi álláspont kialakításában, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra.

7. Az Egészségpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

7.1. végzi a közegészségügyi, kiemelten az élelmezés- és táplálkozáspolitikát, környezet-egészségügyi politikát, valamint a járványügyet érintő ágazati stratégiai feladatok előkészítését, ennek keretében közreműködik a szakpolitikai anyagok, nemzeti tervek készítésében,

7.2. közreműködik a közegészségügyi, járványügyi feladatokat ellátó háttérintézmények feletti szakmai irányítási jogkör gyakorlásában,

7.3. koordinálja a betegszállítással kapcsolatos ügyeket, részt vesz a betegszállítási bizottság munkájában, részt vesz a mentéssel kapcsolatosan felmerülő, a minisztériumot érintő ügyek intézésében,

7.4. részt vesz a fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának szervezésében, az erre irányuló stratégiai feladatok kidolgozásában,

7.5. ellátja a humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos szakmai és jogi feladatokat,

7.6. ellátja a szülés, otthonszülés szabályozásával kapcsolatos feladatokat,

7.7. részt vesz a halottakkal kapcsolatos szabályozás kialakításában, a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatában,

7.8. részt vesz a foglalkozás-egészségüggyel, vezetői engedélyekkel, sportegészségüggyel kapcsolatos feladatok ellátásában, szabályozás kialakításában,

7.9. részt vesz a migrációval, a fogvatartottak egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

7.10. ellátja az egészségügyi ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi, egészségügyi válsághelyzeti, illetve a védelmi és biztonsági tevékenységgel összefüggő és egyéb speciális védelmi feladatokat, ennek körében

a) koordinálja az ágazati felkészülési feladatokat,

b) közreműködik a gyakorlatok szervezésében és végrehajtásában, részt vesz az ágazatot érintő válságkezelési és katasztrófa-elhárítási feladatok kezelésében és irányításában,

c) ellátja az egészségügyi ágazatban a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság kapcsolattartói pontjának feladatait, folyamatos elérhetőséget biztosít az egészségügyi ágazat részére katasztrófa esetére,

d) ellátja a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos feladatokat,

7.11. közreműködik az egészségügyi ágazatot érintő döntés-előkészítő elemzések, a különböző szintű ágazati és kormányzati munkatervek előkészítésében, valamint azok végrehajtásának értékelésében, nyomon követésében,

7.12. közreműködik a feladat- és hatáskörébe tartozóan az ágazati költségvetési terv szakmai előkészítésében,

7.13. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésének nyomon követésében, és a minisztérium vezetésének tájékoztatását szolgáló munkában, ideértve az ágazati és kormányzati kommunikációs, tájékoztató anyagok összeállításában való közreműködést,

7.14. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági döntések, valamint az egyéb intézkedések átruházott jogkörben történő végrehajtásában, a végrehajtás előkészítésében,

7.15. ellátja a tárcaképviseletet kormányzati bizottságokban, szakmai munkacsoportokban,

7.16. közreműködik az egyes ágazatoktól, társtárcáktól, szakmai, illetve civil szervezetektől érkező, képviselői, sajtó-, lakossági, egyéb, továbbá nemzetközi megkeresések megválaszolásában,

7.17. szakmai illetékességi területén közreműködik a kormányhivatalok éves munkatervének kialakításában, valamint az éves kiemelt munkatervi feladatok meghatározásában,

7.18. kidolgozza az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szabályozást, illetve annak módosítását a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály közreműködésével,

7.19. ellátja a Nemzeti Betegfórummal kapcsolatos szakmai együttműködési és szervezési feladatokat.

2.5.1.4. Népegészségügyi Főosztály

1. A Népegészségügyi Főosztály az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Népegészségügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a népegészségüggyel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatait.

3. A Népegészségügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

3.1. részt vesz az egészségfejlesztési, népegészségügyi tárgyú stratégiák, programok, cselekvési tervek kidolgozásában,

3.2. részt vesz az új népegészségügyi program kidolgozásában, figyelemmel kíséri a népegészségügyi program megvalósulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, javaslatot tesz a népegészségügyi program éves cselekvési tervére,

3.3. részt vesz az egészségfejlesztés, egészségvédelem, betegségmegelőzés stratégiai irányainak meghatározásában,[399]

3.4. részt vesz a népegészségügyhöz kapcsolódó, illetve a népegészségügyi tárgyú nemzeti programok, stratégiák megvalósulásának és koordinálásának érdekében felállított testületek, munkacsoportok munkájában,[400]

3.5. részt vesz a nem fertőző betegségek megelőzéséhez kapcsolódó programok előkészítésében, felügyeletében és megvalósításának támogatásában,

3.6. javaslatot tesz a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokra, részt vesz a HIV/AIDS-prevencióval kapcsolatos feladatok ellátásában,

3.7. részt vesz a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok esélyegyenlőségét célzó kormányzati feladatok ellátásában, továbbá koordinálja azok egészségügyi ágazatot érintő feladatait,

3.8. koordinálja a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, valamint intézkedési terv egészségügyi ágazatot érintő feladatainak megvalósítását,

3.9. részt vesz az európai uniós és más pénzügyi alapok támogatásával megvalósuló népegészségügyi tárgyú fejlesztések szakmai tartalmának kidolgozásában és koordinálja azokat,

3.10. koordinálja a lelki egészséggel kapcsolatos feladatokat,

3.11. koordinálja a keringési betegségek prevenciójával kapcsolatos tervezési és megvalósítási feladatokat,

3.12. koordinálja a rendszeres fizikai aktivitáshoz kapcsolódó népegészségügyi tervezést és feladatellátást,

3.13. részt vesz a teljes körű óvodai és iskolai intézményi egészségfejlesztéshez, ifjúságügyhöz, családügyhöz, idősügyhöz kapcsolódó népegészségügyi feladatok ellátásában,

3.14. koordinálja az alacsony dózisú CT-vizsgálattal történő tüdőrákszűrés bevezetésének előkészítését,

3.15. koordinálja a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő, több ágazatot érintő programok kialakítását és végrehajtását,

3.16. a feladatkörébe tartozóan - a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közreműködésével - ellátja a nemzetközi szerződésekből, vegyes bizottsági megállapodásokból eredő, a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos feladatokat, ennek érdekében kapcsolatot tart az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztállyal,[401]

3.17. részt vesz a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat,

3.18. előkészíti a Kormány, illetve az Országgyűlés tájékoztatását szolgáló jelentéseket, beszámolókat, tájékoztatókat,

3.19. a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közreműködésével ellátja a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság és a Kábítószerügyi Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,[402]

3.20. ellátja a minisztériumnak a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációval kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

3.21. ellátja a Dohányzás Fókuszponttal kapcsolatos feladatokat, ennek körében

3.21.1. működteti a Dohányzás Fókuszpontot,

3.21.2. komplex adat- és információgyűjtést végez a kockázati magatartás és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szakterülettel, a dohányzással kapcsolatban adatot szolgáltat a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára, nemzeti és nemzetközi szinten,

3.21.3. részt vesz a dohányzással kapcsolatos hazai és nemzetközi joganyagok megalkotásának előkészítésében, illetve azok módosításában, szakpolitikák, programok, ajánlások kidolgozásában,

3.21.4. részt vesz a WHO Dohányzás-ellenőrzési keretegyezményével kapcsolatos előkészítő, megvalósító és értékelő folyamatokban, az egyezmény magyarországi megvalósításában,

3.21.5. részt vesz a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/40/EU irányelv átültetésével kapcsolatos előkészítő, megvalósító és értékelő folyamatokban,

3.21.6. részt vesz a nemzetközi szervezetek tevékenységében, ellátja a részvételből adódó feladatokat, koordinálja az országjelentések elkészítését,

3.21.7. átfogó monitorozási és értékelési feladatokat lát el, továbbá ellátja a dohányfogyasztással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és egészségi indikátorok gyűjtésének felügyeletét, kutatását, szervezését és koordinációját,

3.21.8. végzi a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos, több ágazatra kiterjedő stratégiai tervezési és egyeztetési tevékenységet, a dohányzás visszaszorítását célzó rövid, közép- és hosszú távú terveket készít, irányítja azok végrehajtását, nyomon követi azok megvalósulását és az eredmények értékelését,

3.21.9. a fiatalokat érintő dohányzás-megelőzési tevékenységet folytat, illetve a prevenciót szolgáló programokat dolgoz ki, összegyűjti a legjobb gyakorlatokat, katasztert készít, és programajánlást végez az oktatási intézmények részére, kidolgozza az országos elterjesztés módszertanát, és részt vesz annak megvalósításában,

3.21.10. részt vesz átfogó monitorozási és értékelési feladatok ellátásában, a dohányzással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és egészségi indikátorok gyűjtésének felügyeletében, kutatásokban, szervezési és koordinációs feladatokban, modellprogramok megvalósításában és hatékonyságának vizsgálatában,

3.21.11. gyűjti és elemzi a dohányzás visszaszorítását szolgáló intézkedések hazai és nemzetközi hatásvizsgálatainak eredményeit, javaslatokat dolgoz ki a nemdohányzók arányának növelésére, valamint a dohánytermékek fogyasztásának csökkentésére,

3.21.12. végzi a modellprogramok megvalósítását és hatékonyságának vizsgálatát,

3.21.13. ellátja nemzetközi és hazai programok megvalósítását, együttműködik a dohányzás visszaszorításában aktív külföldi, országos, regionális és helyi partnerekkel, beépíti a nemzetközi tapasztalatokat a hazai programalkotásba,

3.21.14. nyomon követi a civil szervezetek munkáját, együttműködik velük, közös programalkotásban vesz részt,

3.21.15. adatbázist hoz létre és tart fenn a dohányzás visszaszorítására vonatkozó jogszabályokból, rendelkezésekből és az alkalmazásukra vonatkozó információkból,

3.21.16. működteti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek betartásával kapcsolatosan beérkező lakossági észrevételek rögzítésére szolgáló telefonvonalat, illetve a www.leteszemacigit.hu honlapot, feldolgozza a beérkezett információkat, és javaslatot tesz a felmerülő kihívások megoldására;

3.22. ellátja a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központtal kapcsolatos feladatokat, ennek körében

3.22.1. az európai uniós tagállami kötelezettségből adódóan működteti a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központot (Nemzeti Drog Fókuszpont), összhangban a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelettel,

3.22.2. az Európai Unió Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA), illetve a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Hálózat (REITOX) munkájában ellátja a magyar nemzeti központ adat- és információgyűjtő, -feldolgozó és -értékelő, illetve kapcsolattartó feladatait, valamint információt, adatot szolgáltat a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelet szerint,

3.22.3. állandó meghívottként részt vesz a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság munkájában;

3.23. ellátja a Nemzeti Addiktológiai Fókuszponttal kapcsolatos feladatokat, ennek körében

3.23.1. komplex adat- és információgyűjtést végez a kockázati magatartás és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szakterületekkel, az alkoholfogyasztással kapcsolatban adatot szolgáltat a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára, nemzeti és nemzetközi szinten,

3.23.2. végzi az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény alapján meghatározott feltételezett új pszichoaktív anyagok szakmai értékelését, és az új pszichoaktív anyagok kockázatértékelését a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló kormányrendelet alapján,

3.23.3. részt vesz nemzetközi szervezetek tevékenységében (WHO National Counterparts for Mental Health and Substance Abuse, WHO National Counterparts for Alcohol Policy),

3.24. szakmailag segíti az Egészségfejlesztési Irodák működését, egészségfejlesztési módszertani támogatást nyújt azok munkatársainak és más egészségfejlesztési szakembereknek.

3.25. koordinálja a szűrővizsgálatokkal, kiemelten a népegészségügyi célú, célzott (szervezett) szűrésekkel kapcsolatos feladatok ellátását,[403]

3.26. koordinálja az új szűrővizsgálati keretrendszer kialakítását, részt vesz a Nemzeti Szűrési Bizottság munkájában, a szakmai irányelvfejlesztésben,[404]

3.27. részt vesz az egészségügyi ellátórendszer prevenciós tárgyú fejlesztésével, megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátásában.[405]

2.5.1.5. Egészségügyi Humán Erőforrások Főosztálya[406]

1. Az Egészségügyi Humán Erőforrások Főosztálya az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[407]

2. Az Egészségügyi Humán Erőforrások Főosztálya kodifikációs feladatai körében[408]

a) az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok területén

aa) javaslatot készít az ágazatban foglalkoztatottak foglalkoztatási feltételeit és munkajogi helyzetét érintő humánpolitikai intézkedések, az egészségügyi ágazati humánerőforrás bérfejlesztésével összefüggő feladatok megtételéhez, amelyek segítik az ágazati szakmai célkitűzések, tervek és döntések meghozatalát és megvalósítását,

ab) közreműködik az egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszer meghatározásában, az egészségügyi szolgálati jogviszony speciális kérdéseinek, köztük a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése, a képesítés alóli végleges mentesítés szabályainak meghatározása, valamint az egészségügyi ellátás személyi feltételeinek meghatározása tekintetében,

b) az ápolásügyet és szakdolgozókat érintő feladatai tekintetében

ba) előkészíti az ápolásügyet érintő jogszabályok szakmai javaslatát,

bb) előkészíti az alapellátás, valamint a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, továbbá az otthoni szakápolás területén a szakdolgozói tevékenységeket, ápolási szolgáltatásokat érintő jogszabályok szakmai javaslatát,

bc) figyelemmel kíséri és véleményezi az ápolásügyet érintő európai uniós jogszabályokat, valamint előkészíti a jogharmonizációs jogszabályokat,

c) az egészségügyi felsőoktatási és az egészségügyi ágazati képzésekkel kapcsolatos feladatok tekintetében

ca) előkészíti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzéssel, az egészségügyi szakmai továbbképzéssel, valamint az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéssel kapcsolatos szakmai koncepciókat, gondoskodik azoknak az egészségügyi szakmai kollégiummal, szakmai kamarákkal, valamint a szervezeti egységekkel való egyeztetéséről,

cb) közreműködik az egészségügyi ágazati képzés szakmai feltételei egységes elveinek és programjainak meghatározásában,

cc) véleményezi az egészségügyi ágazati képzés átalakításának, fejlesztésének, támogatásának szakmai koncepcióját, valamint az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabályok tervezetét,

d) a középfokú szakképzés tekintetében előkészíti, meghatározza a szakképesítések rendeletben történő közzétételéhez a szakmai és vizsgakövetelményeket, a rendeletek szakmai tartalmát.

3. Az Egészségügyi Humán Erőforrások Főosztálya koordinációs feladatai körében[409]

a) az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok területén

aa) az egészségügyi ágazatban dolgozó szakemberek nyomon követése érdekében közreműködik az egységes ágazati humánerőforrás monitoring-rendszer működtetésében, elősegítve ezzel az egészségügyi humánerőforrás stratégiai tervezés megalapozását,

ab) adatszolgáltatások útján nyomon követi a humánerőforrás aktuális állapotát, és javaslatot tesz az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-fejlesztésére, humánerőforrás-krízis kezelésére,

ac) gondoskodik az egészségügyi ágazatban dolgozó nyugdíjas korúak továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos feladatokról,

b) az ápolásügyet és szakdolgozókat érintő feladatai tekintetében

ba) előkészíti az ápolási és egészségügyi szakdolgozói tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit, javaslatot tesz az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-fejlesztésére,

bb) együttműködik az egészségügyi szakdolgozói humánerőforrás-krízis kezelése érdekében az érintett szakmai szervezetekkel, érintett háttérintézményekkel.

c) az egészségügyi felsőoktatás és az egészségügyi ágazati képzések tekintetében

ca) ellátja az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszer működtetésével összefüggő szervezési feladatokat, együttműködik a finanszírozási feladatok ellátásában az OKFŐ-vel,

cb) ellátja az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzési rendszer működtetésével összefüggő koordinációs feladatokat,

cc) közreműködik az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács bizottságai döntés-előkészítő munkájának szakmai és adminisztratív szervezésében,

cd) kapcsolatot tart az egészségügyi képzést folytató egyetemekkel és főiskolákkal, figyelemmel kíséri azok egészségügyi területen nyújtott szakmai és képzési programjait,

ce) a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az OKFŐ-vel,

d) a középfokú szakképzés tekintetében a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az OKFŐ-vel.

4.[410]

5. Az Egészségügyi Humán Erőforrások Főosztálya eszközfejlesztési feladatai körében[411]

a) részt vesz az eszközfejlesztési projektek, programok, pályázatok előkészítésében,[412]

b) részt vesz a megkezdődött eszközfejlesztési beruházások szakmai megvalósításának nyomon követésében,

c) nyomon követi az eszközfejlesztési projekteket, programokat, pályázatokat előrehaladását,

d) eszközfejlesztési projektek esetén fejlesztéspolitikai módszertani segítséget nyújt a fejlesztéseket megvalósító intézményeknek, szervezeteknek,

e) nyomon követi az európai uniós és nemzetközi finanszírozású eszközfejlesztések fenntartásával kapcsolatos problémáit.

6. Az Egészségügyi Humán Erőforrások Főosztálya társadalomfejlesztési feladatai körében[413]

a) javaslatot tesz a feladat- és hatáskörébe tartozó humán fejlesztési projektek, programok, pályázatok és beruházások szakmai megvalósítására,[414]

b) vizsgálja a humán projektek, kiemelt feladatok előrehaladását,

c) fejlesztéspolitikai módszertani segítséget nyújt a humán fejlesztéseket megvalósító háttérintézményeknek és intézményeknek, szervezeteknek, szakmai módszertani segítséget nyújt a fejlesztéseket kezelő intézményrendszer szereplőinek,

d) nyomon követi az európai uniós, egyéb nemzetközi és nemzeti finanszírozású humán fejlesztési projektek fenntartásával kapcsolatos kérdéseket, javaslatot tesz az ezzel összefüggésben szükséges intézkedésekre,

e) nemzetközi kapcsolódás esetén kapcsolatot tart az egészségügyi fejlesztésekben érintett ágazaton kívüli egyéb szervezetekkel.

7. Az Egészségügyi Humán Erőforrások Főosztálya egyéb feladatai körében[415]

a) az egészségügyi ágazati humánerőforrás tekintetében

aa) felügyeli a NEAK által végzett egészségügyi ágazati humánerőforrás bérfejlesztésével összefüggő feladatokat, továbbá ellátja a jövedelem-kiegészítéssel, fiatal szakorvosi támogatással kapcsolatos feladatokat,[416]

ab) részt vesz az országos fejlesztéspolitikai koncepciók egészségpolitikai, valamint a humánerőforrást érintő fejezeteinek a kidolgozásában,

ac) részt vesz a nemzeti fejlesztési tervek, illetve regionális fejlesztési tervek népegészségügyi részeinek egészségügyi ágazati humánerőforrás szempontú előkészítésében,

ad) humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szempontból közreműködik a stratégiai tervek (helyzetelemzés, stratégia, operatív program, pénzügyi terv) egészségügyi fejezeteinek elkészítésében,

ae) közreműködik a stratégiai tervek egészségügyi fejezeteinek elkészítése érdekében kialakított munkacsoportokban,

af) gondoskodik az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szempontok integrálásáról a tervezés során,

ag) közreműködik a pályázati kiírások előkészítése során, humánerőforrás szempontból részt vesz a pályázatok elbírálásában, monitorozásában,

ah) közreműködik a stratégiai tervek ápolási fejezeteinek elkészítésében,

ai) közreműködik az ápolói, szakdolgozói területeket érintő hazai és európai uniós pályázati kiírások előkészítésében, részt vesz a pályázatok elbírálásában,

b) az egészségügyi felsőoktatás és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében

ba) ellátja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényből adódó, valamint az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, az egészségügyi felsőoktatásra és az egészségügyi szakirányú szakképzésre vonatkozó feladatokat, ennek keretében elkészíti a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek ellátásához rendelt költségvetési keretek felhasználására vonatkozó javaslatot, ellenőrzi és értékeli a támogatás felhasználását,

bb) képviseli az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztési, valamint egyéb egészségpolitikai érdekeket a felsőoktatással kapcsolatos bizottságokban,

bc) az egészségügyi ellátás szakemberigényének, szakember-utánpótlási igényének figyelembevételével kezdeményezi a graduális és posztgraduális programok megindítását,

c) a középfokú szakképzés tekintetében az egészségügyről, a szakképzésről, a felnőttképzésről, a nemzeti köznevelésről, valamint a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló jogszabályok alapján ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó egészségügyi szakmai képzéssel kapcsolatos feladatokat, ennek keretében[417]

ca) ellátja a tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvellátással kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokat,

cb) előkészíti a szakképzéssel kapcsolatos minisztériumi döntéseket (így különösen a Szakmajegyzék felülvizsgálata, új szakképesítések bevezetése), és a döntéseknek megfelelően koordinálja, irányítja a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

cc) együttműködik az Oktatási Hivatallal,

cd) ellátja a szakmai vizsgák eseti ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

ce) együttműködik a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával,

cf) részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések programkövetelményeinek felülvizsgálatában,

cg) előkészíti a szabadon választott elméleti továbbképzések pontértékének meghatározásáról rendelkező döntéseket, ha a továbbképzést szervező az OKFŐ.

2.5.1.6. Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztály[418]

1. A Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztály az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) előkészíti a minőségüggyel és az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeivel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját, továbbá közreműködik az azokra vonatkozó kormányelőterjesztések előkészítésében,

b) közreműködik az orvosi kutatásokat érintő etikai engedélyezésre vonatkozó szabályozás kialakításában.

3. A Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztály koordinációs feladatai körében

a) előkészíti - a vonatkozó stratégiai dokumentumok figyelembevételével - az ágazat minőségügyi koncepcióját,

b) a minőségfejlesztés keretében koordinálja az egészségügyi szakmai irányelvek és a magyar egészségügyi ellátási standardok fejlesztését és felülvizsgálatát, módosítását, gondoskodik ezek egységes szerkezetben történő nyilvánosságra hozataláról,

c) meghatározza az egészségügyi intézmények belső minőségirányítási rendszer egységes alkalmazását segítő követelményrendszert,

d) közreműködik az egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos szakmai minőségértékeléssel, minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,

e) kidolgozza az egészségügyi szolgáltatók akkreditációjának keretrendszerét,

f) megfogalmazza a betegbiztonsági kérdésekre vonatkozó fejlesztési javaslatokat,

g) minőségügyi módszertani támogatást nyújt, minőségügyi módszertani javaslatot fogalmaz meg az egészségügyi szolgáltatók minőségfejlesztési tevékenysége vonatkozásában az elvárt eredmény elérésének, illetve a szakmai munka javításának, az egészségügyi ellátás eredményességének és biztonságának egységes színvonalú biztosítása érdekében,

h) együttműködik az egészségügyi szakmai irányelvfejlesztés vonatkozásában az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozataival az ágazati irányítás és döntéshozatal hatékony működtetése érdekében,

i) előkészíti az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatainak ügyrendjét, amelyet az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásra felterjeszt az egészségügyi államtitkárnak,

j) véleményezi az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatainak éves munkatervét,

k) a minőségfejlesztési feladatok megvalósulása érdekében kapcsolatot tart az országos gyógyintézetekkel, egyetemi klinikai központokkal, klinikákkal, vármegyei egészségügyi intézményekkel, valamint városi egészségügyi intézményekkel,

l) kapcsolatot tart az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal,

m) véleményezi az egészségügyi ágazattal kapcsolatos minőségügyi szakmai dokumentumokat,

n) koordinálja az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeinek kidolgozását, azok rendszeres felülvizsgálatát.

2.5.2. Az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

2.5.2.1. Egészségügyi Finanszírozásért és Fejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1. Az Egészségügyi Finanszírozásért és Fejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású -hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. Az Egészségügyi Finanszírozásért és Fejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 108. §-ában meghatározott feladatokat.

2.5.2.2. Egészségügyi Támogatáskezelő Főosztály[419]

1. Az Egészségügyi Támogatáskezelő Főosztály az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[420]

2. Az Egészségügyi Támogatáskezelő Főosztály koordinációs és felügyeleti feladatai körében, az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények tekintetében[421]

a) koordinálja és felügyeli az intézmények által irányító szervi döntésre előkészített, gazdálkodással kapcsolatos ügyek kezelését,

b) felügyeli a gazdálkodással kapcsolatos fenntartói döntések végrehajtását, szükség esetén tájékoztatást kér a fenntartói döntések végrehajtásának folyamatáról.

3. Az Egészségügyi Támogatáskezelő Főosztály funkcionális feladatai körében[422]

a) ellátja a minisztérium költségvetési fejezetében szereplő és az ágazathoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló BM utasítás által a szakterületi kontrollt ellátó személy számára meghatározott feladatokat, ennek keretében

aa) együttműködik a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal az előirányzatok tervezésére, felhasználására, évközi módosítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó feladatokban,

ab) közreműködik az egészségügyi ágazat részére beérkező támogatási kérelmek elbírálásában,

ac) közreműködik a pályázati felhívások kiírásában és lebonyolításában,

ad) közreműködik a támogatás biztosításához szükséges kötelezettségvállalási dokumentumok elkészítésében, támogatási szerződések, támogatói okiratok, megállapodások megkötésében, a támogatás pénzügyi teljesítésében, valamint a támogatás felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzésében, helyszíni ellenőrzés lebonyolításában,

ae) gondoskodik az egészségügyi ágazat szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása tekintetében adattábla vezetéséről, az aktuális szabad keret naprakész nyilvántartásáról,

b) közreműködik az ágazat hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és a minisztérium igazgatási előirányzatain kezelt szakmai keretek felhasználási irányaira vonatkozó szakmai javaslat előkészítésében,

c) közreműködik a fejezeti kezelésű előirányzatok és a minisztérium igazgatási előirányzatain kezelt szakmai keretek tervezésének és felhasználásának összeállításában, az erre irányuló vezetői döntés-előkészítő anyagok előkészítésében,

d) összeállítja az ágazati szintű fejezeti kezelésű előirányzat-módosítási és zárszámadási javaslatot.

4. Az Egészségügyi Támogatáskezelő Főosztály tervezési feladatai körében ellátja az egészségügyi ágazat átfogó gazdasági tervezési feladatait az ágazati tervezési módszertan és a tervezési időrend szerint, amely magában foglalja az egészségügyi ágazat költségvetési tervezési folyamatainak koordinációját, felügyeletét, irányítását, ennek keretében egyeztetéseket végez az érintett intézményekkel a tervezés során, valamint biztosítja, hogy a tervezési folyamat az előre meghatározott határidők betartásával valósuljon meg.[423]

2.5.2.3.[424]

2.5.2.4. Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály[425]

1. Az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében[426]

a) előkészíti - a CSED- és GYED-ellátások kivételével - a kötelező egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaival és az ellátásra jogosultakkal, a keresőképtelenséggel, az egészségbiztosítási ellátásokkal összefüggő baleseti megtérítési eljárásokkal, valamint a közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatos szabályozást,

b) a jogalkalmazáshoz módszertani támogatást nyújt a kormányhivataloknak.

3. Az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály az egészségbiztosítási szervek irányításával kapcsolatosan az alábbiakat látja el:

3.1. Az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály részt vesz a NEAK és a Kincstárnak az egészségbiztosításért felelős miniszter irányító hatáskörébe tartozó, az egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos feladatai koordinálásában.

3.2. Az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály részt vesz az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataloknak a szakmai irányító miniszter hatáskörébe tartozó

a) szakmai irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában, így különösen:

aa) közreműködik a kormányhivataloknak az egészségbiztosítási ellátásokkal összefüggő baleseti megtérítési tevékenységének szakmai irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában; a kormányhivatalok által lefolytatott baleseti megtérítési eljárások törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésében, továbbá a feltárt hiányosságokkal kapcsolatosan intézkedéseket kezdeményez,

ab) közreműködik a kormányhivatalok keresőképtelenség felülvéleményező tevékenységének szakmai irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában, ideértve a keresőképtelenség ellenőrzésével kapcsolatos törvényességi és szakszerűségi ellenőrzését, továbbá a feltárt hiányosságokkal kapcsolatosan intézkedéseket kezdeményez,

ac) közreműködik a kormányhivatalok - a CSED és a GYED kivételével - egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatai szakmai irányításában és felügyeletében,

ad) közreműködik a kormányhivataloknak az aa)-ac) pontban nem szereplő egészségbiztosítási pénztári feladatellátásával kapcsolatos feladatai szakmai irányításában és felügyeletében;

b) a szakmai irányítással kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásában, így különösen:

ba) koordinálja az egészségbiztosítási ellátásokkal összefüggő baleseti megtérítési tevékenység szakmai informatikai rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatokat, ellátja az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást,

bb) előkészíti a kormányhivatalok keresőképtelenségi ellenőrzések elrendelését, továbbá iránymutatást ad annak lebonyolításához, figyelemmel kíséri az ellenőrzések végrehajtását, és összeállítja a kormányhivatalok által az ellenőrzésekről készített beszámoló jelentést,

bc) koordinálja a keresőképtelenség informatikai rendszereivel összefüggő fejlesztési és technikai támogatási feladatokat,

bd) összeállítja a kormányhivatalok által elkészített, az egészségbiztosítási ellátásokat érintő éves hatósági ellenőrzéseikről szóló beszámoló jelentést a Kincstár közreműködésével;

c) egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörében, a felügyeleti jogkör gyakorlásával kapcsolatos feladatellátás érdekében az egészségbiztosítást érintő hatósági igazgatási feladatok, így különösen a baleseti megtérítési ügyekben eljáró kormányhivatal kizárásával és kijelölésével kapcsolatos, a felügyeleti jogkört gyakorló miniszter hatáskörébe tartozó döntés előkészítésben.

4. Az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály költségvetési feladatai körében

a) koordinálja - a CSED és a GYED kivételével - az egészségbiztosítási pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó, a Kincstár és a NEAK által készített költségvetési elemzéseket, hatásvizsgálatokat,

b) közreműködik az E. Alap költségvetésének tervezésében és végrehajtásában,

c) véleményezi az E. Alap zárszámadását.

5. Az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály egyéb szakmai feladatai körében

a) elvégzi az egészségbiztosítási ellátásokat érintő baleseti megtérítési tevékenységgel összefüggő statisztikai adatok gyűjtését és feldolgozását,

b) részt vesz az egészségbiztosítási ellátásokkal összefüggő baleseti megtérítési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szerződéses eljárásokban,

c) a keresőképtelenséggel kapcsolatos adatelemzéseket készít döntés- és jogszabály-előkészítéshez, valamint a szakmai szabályok egységesítéséhez, továbbá - eseti és rendszeres - összesített keresőképtelenségi kimutatásokat készít,

d) közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos baleseti megtérítési tevékenységgel, a keresőképtelenséggel, továbbá a NEAK, valamint a Kincstár feladat- és hatáskörébe tartozó, de a minisztériumhoz érkező, egészségbiztosítással kapcsolatos megkeresések és egyedi panaszos ügyek kezeléséhez szükséges szakmai feladatokban,

e) felügyeli - a CSED és a GYED kivételével - az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel, utazási költségtérítéssel kapcsolatos, valamint az E. Alap költségvetésében meghatározott feladatokat, ideértve a TAJ képzésével, nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet is.

6. Az Egészségbiztosítási Ellátási és Igazgatási Főosztály egyéb funkcionális, koordinációs feladatai körében

a) közreműködik a kormányhivatalok szakmai munkájának elősegítése érdekében a táppénzzel, baleseti táppénzzel, utazási költségtérítéssel kapcsolatos jogszabályok szakmai szabályainak egységes érvényesítésével összefüggésben kiadott körlevelek, tájékoztatók koordinációjában,

b) véleményezi a NEAK által kidolgozott finanszírozástechnikai és forrásallokációs javaslatokat,

c) figyelemmel kíséri az E. Alap költségvetésének végrehajtását, ennek alapján intézkedéseket kezdeményez az E. Alap egyensúlyának megtartása érdekében,

d) részt vesz az egészségügyi alap- és szakellátás, valamint az egyéb, a Gyógyító-megelőző ellátások jogcímcsoportba tartozó előirányzat terhére finanszírozott egészségügyi ellátás finanszírozási paramétereinek monitorozásában és szükség szerinti módosításában,

e) az egészségbiztosítással összefüggően figyelemmel kíséri a NEAK által végzett, egészségügyi adatnyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátását,

f) folyamatos kapcsolatot tart a NEAK-kal, a Kincstárral, valamint közreműködik a NEAK és a Kincstár által előkészített ügyek kezelésében, minisztériumi koordinálásában.

g) előkészíti a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társasági üzletrészre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket és jognyilatkozatokat, lebonyolítja a pályázati eljárást,[427]

h) nyilvántartást vezet az állam nevében gyakorolt tulajdonosi jogok vonatkozásában a közforgalmú gyógyszertárak tulajdoni hányada alakulásáról, együttműködve az OGYÉI-vel.[428]

2.5.2.5. Ágazatfinanszírozási, Teljesítményjavítási és Elemzési Főosztály

1. Az Ágazatfinanszírozási, Teljesítményjavítási és Elemzési Főosztály az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Ágazatfinanszírozási, Teljesítményjavítási és Elemzési Főosztály kodifikációs feladatai körében[429]

a) közreműködik az egészségügyi intézmények szervezeti felépítésével, gazdálkodási szabályaival, valamint finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítésében,

b) javaslatot tesz a finanszírozási kódok és azok alkalmazási szabályainak meghatározására.

3. Az Ágazatfinanszírozási, Teljesítményjavítási és Elemzési Főosztály funkcionális feladatai körében

a) közreműködik az E. Alapból folyósított finanszírozás rendszerszintű módosítására vonatkozó javaslatok kidolgozásában,

b) felügyeli a jogszabály által meghatározott statisztikai adatszolgáltatást, illetve ellátja a nemzetközi statisztikai adatszolgáltatást,

c) koordinálja és összefogja az egészségügyi államtitkár feladatkörét érintő, az OSAP-hoz kapcsolódó adatgyűjtések feldolgozására vonatkozó dokumentációt, összefoglalót készít az adatgyűjtés fő vonásairól, legfontosabb változásairól,

d) felügyeli az egészségbiztosítást érintő adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályzatok előkészítését,

e) közreműködik a NEAK zsebkönyv/évkönyv kiadványának szerkesztésében,

f) részt vesz az ágazati és intézményi teljesítményértékelések kidolgozásában, valamint elemzéseket készít és javaslatokat állít össze a hatékonyság rendszerszintű javítására,

g) részt vesz az evidencia alapú szakpolitikai dokumentumok előkészítésében, koordinálja az ágazat e fejlesztéseit,

h) felügyeli a NEAK által végzett, az egészségbiztosítás területét érintő nemzetközi és európai uniós feladatokat.

i) véleményezi a NEAK által kidolgozott, az egészségügyi szakellátásra vonatkozó finanszírozástechnikai és forrásallokációs javaslatokat,[430]

j) részt vesz az egészségügyi szakellátás finanszírozási paramétereinek folyamatos monitorozásában és szükség szerinti módosításában,[431]

k) a finanszírozás területén a NEAK-kal együttműködésben koordinálja a finanszírozási kódokra javaslatot tevő bizottságok munkáját,[432]

l) az OKFŐ bevonásával vizsgálja az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények struktúráját és működését, javaslatokat tesz a gazdálkodás hatékonyságát javító intézkedésekre,[433]

m) az intézményi gazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az illetékes főosztályokkal és háttérintézményekkel, szakmai javaslatait ezekkel egyeztetve fogalmazza meg,[434]

n) közreműködik az OKFŐ intézmény-ellenőrzés módszertanának kidolgozásában, továbbá részt vesz a szükséges egészségpolitikai intézkedések előkészítésében az OKFŐ által elvégzett ellenőrzések által feltárt rendszerszintű és intézményi kockázatok, megállapítások és azok kezelésére vonatkozó ágazati és intézményi megoldási javaslatok alapján,[435]

o) közreműködik az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzéseinek végrehajtásában és az adatszolgáltatások teljesítésében.[436]

4.[437]

2.5.2.6.[438]

2.5.2.7.[439]

2.5.2.8. Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály[440]

1. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály az egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.[441]

2. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály kodifikációs feladatai körében[442]

a) javaslatot tesz az egészségügyi fejlesztések jogi keretrendszerének felülvizsgálatára, kezdeményezi az ehhez szükséges jogalkotást, jogszabály-módosításokat,

b) közreműködik az egészségügyi informatikai programok végrehajtásához szükséges döntés-előkészítési és jogszabályelőkészítési feladatokban.[443]

c) kezdeményezi és koordinálja a feladatkörébe utalt egészségügyi ágazati adatvagyon gazdálkodási feladatokat érintő szabályozási, jogalkotási és jogszabály-módosítási feladatokat,[444]

d) előkészíti az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját.[445]

e) előkészíti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez kapcsolódó stratégiákat, koncepciókat és jogszabály-tervezeteket.[446]

f) véleményezi az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó intézmények számára a NEAK által kidolgozott finanszírozástechnikai és forrásallokációs javaslatokat,[447]

g) közreműködik a háttérintézmények és az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények gazdálkodásával kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítésében, továbbá az ezekre vonatkozó előterjesztések előkészítésében,[448]

h) vizsgálja a g) alpont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri végrehajtásukat, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására,[449]

i) közreműködik a fenntartói feladatokkal, az irányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos szabályozás előkészítésében, illetve az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó intézmények vonatkozásában szabályozási javaslatot tesz, továbbá vizsgálja a szabályozás szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri végrehajtásukat,[450]

j) vizsgálja[451]

ja) az i) alpont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri végrehajtásukat, szükség esetén - az OKFŐ bevonásával - javaslatot tesz azok módosítására,

jb) az intézmények irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő szabályozó dokumentumok tartalmát, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására,

k) szükség esetén egyedi ügyekben ellenőrzést folytat, illetve tájékoztatást kér az OKFŐ-től, illetve az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézményektől a fenntartói döntések végrehajtásával összefüggő feladatok teljesítéséről, valamint a fejlesztések végrehajtásáról,[452]

l) előkészíti az egészségügyi államtitkár irányítása alá tartozó intézmények alapításával, átszervezésével és megszüntetésével összefüggő döntéseket.[453]

3. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály koordinációs feladatai körében[454]

a) biztosítja az ágazati fejlesztéspolitikai stratégiai tervek kidolgozását, az ágazati stratégiai fejlesztési területek körülhatárolását, és a stratégiai tervek operatív területekre történő lebontását,

b) koordinálja az egészségügy területét érintő fejlesztéseket érintő ágazati vélemények összeállítását,

c) a stratégiai tervdokumentumokkal összhangban az ágazati fejlesztési igények érvényesítése érdekében közreműködik a minisztériumi álláspont kialakításában,

d) közreműködik az éves fejlesztési keretek összeállításában,

e) kapcsolatot tart a fejlesztéspolitikai intézményrendszer hazai (pl. társminisztériumok, Irányító Hatóságok stb.) szerveivel,

f) kapcsolatot tart az egészségügyi fejlesztésekben érintett ágazaton kívüli egyéb szervezetekkel,

g) koordinálja az egészségügyi informatikai programok sikeres megvalósításához szükséges folyamatokat, azokat stratégiailag összehangolja más ágazati fejlesztésekkel.[455]

h) koordinálja és felügyeli az egészségügyi ágazat adathasznosítási és adatvagyon-fejlesztési célú folyamatait, valamint az ágazati adatstratégia és adatvagyon gazdálkodási stratégia megtervezését, végrehajtását és kommunikációját,[456]

i) meghatározza és koordinálja az adatgazdálkodási és hasznosítási tevékenységek irányítási folyamatait, valamint a kapcsolódó feladat- és felelősségi köröket,[457]

j) koordinálja és felügyeli az adatvagyon hasznosítás szervezeti, eljárásrendi és adminisztrációs kereteinek kialakítását és működését, szükség esetén kezdeményezi stratégiai döntések meghozatalát az adatvagyon gazdálkodási folyamatok tekintetében,[458]

k) közreműködik az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatos kormányzati és minisztériumi szintű együttműködés megvalósításában,[459]

l) közreműködik az Egészséges Budapest Programot érintő kommunikációs feladatok összehangolásában.[460]

m) koordinálja és felügyeli az egészségügyről szóló törvény által a miniszter hatáskörébe telepített fenntartói jogokkal és szakmai fenntartói jogokkal összefüggő feladatok ellátását,[461]

n) közreműködik az egészségügyi intézmények tekintetében miniszteri fenntartói döntésre előkészített ügyek kezelésében,[462]

o) figyelemmel kíséri az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények tekintetében a fenntartói döntések végrehajtását, szükség esetén tájékoztatást kér a fenntartói döntések végrehajtásának folyamatáról,[463]

p) koordinálja, szükség szerint előkészíti a feladatkörébe tartozó egészségügyi ágazati adatvagyon-kezeléssel kapcsolatos, valamint az egészségügyi ágazati informatikai szolgáltatás-fejlesztést biztosító megállapodásokat, szerződéseket.[464]

4. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály fejlesztéstervezési feladatai körében - a Monitoring, Tervezéskoordinációs és Felügyeleti Főosztállyal együttműködve - közreműködik az átfogó európai uniós fejlesztési programok tervezésében, ennek keretében[465]

a) elkészíti az ágazati hosszú távú egészségfejlesztési tervek operatív területekre való bontását,

b) kidolgozza az ágazati fejlesztéspolitikai tervek rövid és középtávú operatív terveit,

c) a fejlesztéstervezésben érintett szereplők bevonásával megtervezi és előkészíti az egyes területeket érintő fejlesztési javaslatokat,

d) a stratégiai tervdokumentumokkal összhangban közreműködik az operatív programok megállapodásainak összeállításában,

e) javaslatot tesz az éves fejlesztési keretekre az egyes programok, projektek, alapok vonatkozásában.

5. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály monitoring feladatai körében - a Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztállyal együttműködve -[466]

a) figyelemmel kíséri az egészségügyi fejlesztéseket végző háttérintézmények által összeállított fejlesztési programok, projektjavaslatok kidolgozását, szükség esetén kezdeményezi azoknak az elfogadott stratégiai irányok szerinti módosítását,

b) folyamatosan nyomon követi az ágazati stratégia tervdokumentumokban rögzített célkitűzések megvalósítását, szükség esetén kezdeményezi ágazati szintű stratégiai döntések meghozatalát a programok tartalmát, összehangolását, továbbfejlesztését vagy végrehajtását érintően,

c) a megvalósításban részt vevő szervezeti egységek és intézmények bevonásával gondoskodik az ágazati stratégiai tervdokumentumokkal összefüggő időszakos beszámolási és jelentéstételi feladatok összeállításáról,

d) az ágazati fejlesztési célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében részt vesz a fejlesztési programok nyomon követésében, szükség esetén javaslatot tesz a felmerült problémák kezeléséhez szükséges intézkedésekre,

e) működteti az egészségügyi ellátórendszer szakmai fejlesztésével összefüggő projektek és kiemelt feladatok monitoring rendszerét.

f) figyelemmel kíséri az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatos tervezési feladatokat,[467]

g) közreműködik az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatos támogatási szerződések és támogatói okiratok előkészítésével, módosításával, valamint a beszámolókkal kapcsolatos feladatok végrehajtásában,[468]

h) gondoskodik az Egészséges Budapest Program pénzügyi előrehaladásával kapcsolatos dokumentumok elkészítéséről, valamint az Egészséges Budapest Programhoz szükséges minisztériumi kontrolling feladatok elvégzéséről és dokumentálásáról,[469]

i) figyelemmel kíséri az Egészséges Budapest Program keretében zajló beszerzési és közbeszerzési eljárások alakulását,[470]

j) közreműködik a jogszabályi és minisztériumi adatszolgáltatások teljesítésében, ennek érdekében adatot kér be az Egészséges Budapest Program végrehajtását végző állami tulajdonú gazdasági társaságtól,[471]

k) figyelemmel kíséri a kiemelt projektek megvalósításához szükséges igényfelmérést, tervezést, szükség szerint közreműködik a projektek összehangolásában, és felügyeli azok megvalósítását,[472]

l) az Egészséges Budapest Program végrehajtását végző állami tulajdonú gazdasági társaság bevonásával elvégzi és dokumentálja a projektekhez szükséges minisztériumi kontrolling feladatokat, elkészíti a projektek előrehaladásával kapcsolatos minisztériumi jelentéseket, beszámolókat, valamint a projektek lezárásához, után követéséhez szükséges minisztériumi dokumentációkat.[473]

6. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály programfejlesztési és koordinációs feladatai körében[474]

a) koordinálja az egészségügyi fejlesztések programjait, az Európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztési programjait,

b) koordinálja az ágazati fejlesztéspolitikai tervek elfogadását,

c) koordinálja a fejlesztéspolitikai stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítését,

d) az ágazati stratégiai célkitűzésekkel összhangban, az érintett szakmai szervezeti egységek és intézmények bevonásával koordinálja az egészségügyi fejlesztések szakmai tartalmának kialakítását, részt vesz a kapcsolódó kiemelt projekt dokumentumok, pályázati felhívások és támogatási megállapodások kialakításában,

e) koordinálja a fejlesztési programok megvalósításának nyomon követése során felmerülő ágazati adatszolgáltatási feladatok teljesítését,

f) koordinálja az európai uniós és nemzetközi finanszírozású fejlesztések fenntartásával kapcsolatos épület, eszköz és humáninfrastruktúra kérdéseket, javaslatot tesz az ezzel összefüggésben szükséges intézkedésekre.

7. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztály az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos feladatai körében[475]

a) ellátja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér egészségügyi szakmai működtetői feladatait, az önrendelkezési nyilvántartást vezető és a kapcsolati kódot kezelő szervi feladatokat, a nemzeti kapcsolattartó szervi feladatokat, valamint a kapcsolódó tervezési, fejlesztési, szervezési, irányítási és ellenőrzési feladatokat,

b) irányítja és felügyeli az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatállományát érintő adatkérésekre és az érintettek kérelmeire vonatkozó válaszadást,

c) koordinálja az adatkérésekkel és az érintettek kérelmeivel kapcsolatos munkafolyamatot,

d) kapcsolatot tart az adatfeldolgozókkal, valamint a feladat- és hatáskör szerint érintett minisztériumi szervezeti egységekkel,

e) az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatállományát érintő adatszolgáltatások során kapcsolatot tart és együttműködik a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóságokkal, egyéb szervezetekkel a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás érdekében,

f) szükség szerint állásfoglalást kér a minisztérium adatvédelmi tisztviselőjétől a minisztériumra vonatkozó, adatvédelmet érintő kérdésekben,

g) az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatállományát érintő, működtetői hatáskörbe tartozó adatvédelmi incidens esetén - a feladat- és hatáskör szerint érintett adatfeldolgozó bevonásával - eljár az adatvédelmi szabályzat szerint és közreműködik az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos eljárásban,

h) ellátja az adatvédelmi szabályzatban az adatgazda és az adatkezelő szervezeti egység számára meghatározott feladatokat,

i) az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetői feladatok körében elvégzi az incidenskezeléshez kapcsolódó adatkéréseket a csatlakozott adatkezelőktől és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér felhasználóitól.

8. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály stratégiai és módszertani feladatai körében[476]

a) közreműködik az egészségügyi ágazat stratégiai, elemzési tevékenységében, módszertanilag támogatja a szakmapolitikai döntések előkészítését, közreműködik a vezetést támogató informatikai rendszerek fejlesztési irányainak szakmai szempontú kijelölésében,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok, stratégiai dokumentumok, programok előkészítéséért, kidolgozásáért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért,

c) közreműködik a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában.

9. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében[477]

a) közreműködik a pályázatok kiírásában, szervezésében, lebonyolításában,

b) közreműködik az egészségügyi ágazathoz tartozó, állami tulajdonban és fenntartásban lévő költségvetési szervekkel kapcsolatos vagyongazdálkodási feladatok ellátásában,

c) közreműködik az egészségügyi ágazathoz tartozó, állami tulajdonban és fenntartásban lévő költségvetési szervekkel kapcsolatos, az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv által miniszteri döntésre felterjesztett, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52/A. § (11) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások jóváhagyásának előkészítésében.

10. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály egyéb feladatai körében[478]

a) közreműködik az ágazati költségvetési terv szakmai előkészítésében,

b) szükség esetén vizsgálja az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények működési struktúráját, a működés szervezeti formáját, javaslatokat tesz a működés hatékonyságát javító intézkedésekre.

2.5.2.9.[479]

2.6. A köznevelési államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

2.6.0.1. Köznevelési Államtitkári Titkárság

1. A Köznevelési Államtitkári Titkárság a köznevelési államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású -hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Köznevelési Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 108. §-ában meghatározott feladatokat.

3. A Köznevelési Államtitkári Titkárság koordinációs feladatai körében

a) részt vesz a köznevelési államtitkár vezetői értekezleteinek előkészítésében, ennek keretében szakmai anyagot biztosít,

b) koordinálja a köznevelési államtitkár által meghatározott, kiemelten kezelt és különböző szakmai szempontok összehangolását is igénylő feladatok végrehajtását, segíti az államtitkárt e feladatok végrehajtásának nyomon követésében és ellenőrzésében, illetve figyelemmel kíséri a köznevelési államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttműködését igénylő feladatok végrehajtását, nyomon követését, ellenőrzését,

c) szervezi a kapcsolatot köznevelési területen működő hazai szakmai és civil szervekkel,

d) segíti a köznevelési területen működő határon túli szakmai és civil szervezettekkel való kapcsolattartást,

e) koordinálja a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák megalkotását,

f) előkészíti a köznevelési ágazat jogalkotási tervét,

g) koordinálja a köznevelési szakterületre érkező előterjesztések, jogszabály-tervezetek véleményezését, és az érintett szervezeti egységek véleménye alapján elkészíti és továbbítja az egységes köznevelési ágazati álláspontot tartalmazó választervezetet,

h) segíti a köznevelési államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek igazgatási, jogi, gazdálkodási és humánpolitikai feladatainak ellátását.

4. A Köznevelési Államtitkári Titkárság szervezetfejlesztési feladatai keretében nyomon követi a köznevelési államtitkár hivatali szervezetének működési folyamatait, előkészíti a köznevelési államtitkár e folyamatok fejlesztésére vonatkozó javaslatait, koordinálja a köznevelési államtitkár szakmai, politikai irányítási jogkörébe tartozó szakterületek hivatali szervezetét érintő változásmenedzsmenti feladatokat, továbbá - a jóváhagyást megelőzően -véleményezi a köznevelési államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek ügyrendjeit.

5. A Köznevelési Államtitkári Titkárság ellátja a köznevelési területtel összefüggő ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat.

6. A Köznevelési Államtitkári Titkárság a külhoni magyar közneveléssel kapcsolatos feladatai körében

6.1. kidolgozza a külhoni köznevelésre és a külhoni köznevelés fejlesztésére vonatkozó koncepciókat, szakmai javaslatokat, előkészíti az erre vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, előterjesztések szakmai tervezeteit, véleményezi a külhoni köznevelést érintő jogszabályok tervezeteit,

6.2. - a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával együttműködve - közreműködik a minisztériumok, központi kormányzati igazgatási szervek Kárpát-medencei köznevelési együttműködéssel összefüggő tevékenységében, ennek keretében

a) részt vesz a szomszédos államok magyar nyelvű köznevelését érintő Kárpát-medencei stratégiai jelentőségű programok kidolgozásában,

b) figyelemmel kíséri a külhoni magyarok támogatási rendszerét és annak intézményeit, az e célra szolgáló költségvetési forrásnak a Kárpát-medencei köznevelési együttműködésre történő felhasználásának lehetőségeit,

c) figyelemmel kíséri a regionális Kárpát-medencei köznevelési együttműködésből fakadó feladatokat,

6.3. ellátja a Külhoni Magyar Oktatási Tanács titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat,

6.4. kapcsolatot tart a külhoni pedagógus szervezetekkel, köznevelési szervezetekkel, köznevelési intézmények fenntartóival, a külhoni oktatásban szerepet vállaló magyarországi köznevelési intézményekkel, szervezetekkel,

6.5. ellátja a külhoni oktatási fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével, felhasználásával és beszámoltatásával kapcsolatos szakmai feladatokat,

6.6. részt vesz a külhoni köznevelési pályázatok előkészítésében és lebonyolításának ellenőrzésében,

6.7. kapcsolatot tart a külhoni köznevelési pályázatok lebonyolító szervezetével és a támogatásban részesített programok szervezőivel,

6.8. ellenőrzi a külhoni köznevelési támogatások felhasználását,

6.9. részt vesz a koordinálásával megvalósuló programokhoz kapcsolódó támogatások felhasználásának ellenőrzésében.

2.6.1. A köznevelési helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

2.6.1.1. Köznevelési Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Köznevelési Helyettes Államtitkári Titkárság a köznevelési helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Köznevelési Helyettes Államtitkári Titkárság nem tagozódik osztályokra.

3. A Köznevelési Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 108. §-ában meghatározott szakmai és koordinációs feladatokat.

4. A Köznevelési Helyettes Államtitkári Titkárság

a) kapcsolatot tart az Oktatási Hivatallal,

b) előkészíti a Köznevelési Helyettes Államtitkári Titkárságnak a minisztérium intézményi munkatervére vonatkozó, a köznevelési ágazatot érintő javaslatait, valamint ezek alapján a köznevelési ágazat egyeztetett féléves munkatervét, figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt, a jogszabályok szerinti, a minisztérium vezetői értekezletein meghatározott, valamint a köznevelési államtitkár által egyedileg meghatározott feladatok végrehajtását,

c) ellátja a Kormány ügyrendjében nevesített, a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteinek, valamint a kormányülések napirendjeivel kapcsolatos vezetői felkészítésből adódó, a köznevelési helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kompetenciájába tartozó szakmai koordinációs feladatokat,

d) közreműködik a köznevelési helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített, a köznevelési ágazatot érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint ezek módosításai szakmai javaslatának, továbbá a kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének egyeztetésében,

e) közreműködik a köznevelési célú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével, felhasználásával és beszámoltatásával kapcsolatos szakmai, tartalmi feladatok végrehajtásában,

f) koordinálja az országgyűlési törvényalkotással és megkeresésekkel, valamint a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos feladatokat.

2.6.1.2. Köznevelés-igazgatási Főosztály

1. A Köznevelés-igazgatási Főosztály a köznevelési helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Köznevelés-igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) az ágazati-szakmai stratégiáknak megfelelően előkészíti a köznevelési ágazatot érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint ezek módosításainak tervezetét,

b) részt vesz a köznevelési intézmények, a köznevelés rendszerét, költségvetését érintő jogszabály-tervezetek, előterjesztések előkészítésében, valamint véleményezésében,

c) közreműködik a köznevelés stratégiai szintű alapdokumentumainak gondozásában,

d) részt vesz a Digitális Jólét Programhoz kapcsolódó stratégiák köznevelést érintő jogszabály-tervezetek, előterjesztések előkészítésében, valamint véleményezésében,

e) közreműködik a köznevelésben alkalmazottakra vonatkozó speciális munkajogi szabályozás kialakításában,

f) közreműködik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók vonatkozásában a köznevelési esélyteremtés területét érintő, valamint a tehetségsegítéssel kapcsolatos jogszabályok és fejlesztések szakmai koncepciójának elkészítésében.

3. A Köznevelés-igazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében

3.1. összeállítja a minisztérium jogalkotási, intézményi munkatervére vonatkozó, a köznevelési ágazatot érintő javaslatot,

3.2. szakmapolitikai prioritások meghatározása útján közreműködik a köznevelési ágazat költségvetési tervezésében,

3.3. részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések, programtervek szakmai tartalmának kialakításában,

3.4. szakmai javaslataival segíti a helyi önkormányzatok köznevelési feladatainak ellátását,

3.5. ellátja a kormányhivatalok felett a köznevelési ágazati irányítási feladatokkal összefüggő ellenőrzési feladatokat,

3.6. a köznevelési ágazat prioritásai érvényesülése érdekében folyamatos munkakapcsolatban áll a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal, valamint a járási, kerületi hivatalokkal, továbbá tájékoztató fórumot működtet a hivatalok részére,[480]

3.7. a hazai és nemzetközi oktatási osztályozási rendszerek felülvizsgálatánál koordinálja a minisztériumi vélemény kialakítását, képviseli az ágazat érdekeit,

3.8. előkészíti a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók köznevelési intézményekben történő nevelésének-oktatásának sikerességét szolgáló programokat, koordinálja e programok végrehajtását,

3.9. ellátja a köznevelési esélyteremtési feladatokkal összefüggő hátránykompenzációs feladatokat és esélyteremtő programok, intézkedések előkészítését, szervezi az esélyteremtési feladatok ágazati feladatainak végrehajtását,

3.10. részt vesz a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók fejlesztését, nevelés-oktatását, továbbá a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást érintő programok megvalósításában, elkészíti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos tartalomfejlesztési dokumentumokat és ellátja az azok végrehajtásával összefüggő feladatokat,

3.11. segíti a nemzetiségi oktatást érintő dokumentumok, programok, nemzetközi egyezmények, munkatervek előkészítését, a nemzetiségi oktatást érintő, anyanyelvi, illetve idegen nyelvi környezetben folyó pedagógusképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat, a diákcsere szervezését, részt vesz a kétoldalú kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok nemzetiségeket érintő ülésein,

3.12. segíti a nemzetiségi oktatás tankönyvellátásával összefüggő minisztériumi feladatokat,

3.13. az országosan egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében megválaszolja a tanügy-igazgatási tárgyú megkereséseket,

3.14. javaslatokat készít a megújításra kerülő vagy új kétoldalú együttműködések hazai nemzetiségi neveléstoktatást érintő részére, közreműködik az államközi, minisztériumközi megállapodásokból és más egyezményekből a minisztériumra háruló, nemzetiségi nevelés-oktatást érintő feladatok végrehajtásában,

3.15. előkészíti a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók fejlesztését, nevelés-oktatását, a pedagógiai szakszolgálatokat érintő dokumentumokat, programokat,

3.16. ellátja a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozásával kapcsolatos feladatokat,

3.17. közreműködik a közérdekű adatigénylések esetén az adatok nyilvánosságára vonatkozó szakmai álláspont kialakításában,

3.18. előkészítteti az iskolabizonyítványokat és egyéb nyomtatványokat, előkészíti e nyomtatványok előállításával, forgalombahozatalával kapcsolatos miniszteri döntéseket,

3.19. kapcsolatot tart az egyházi és magán köznevelési intézményfenntartókkal, ellátja a hit- és erkölcstanoktatásra vonatkozó minisztériumi feladatokat, kivéve a hit- és erkölcstanoktatás támogatásának folyósítását,

3.20. ellátja az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi Program szakmai irányításával és koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

3.21. ellátja az ágazatközi koragyermekkori intervenciós tevékenységek koordinációjával kapcsolatos ágazati szakmai feladatokat,

3.22. közreműködik az elektronikus oktatás-adminisztrációs szolgáltatások körének kibővítésében, a tanulói életút szempontjából meghatározó adatbázisok összekapcsolásában,

3.23. előkészíti az Oktatási Hivatal irányításával összefüggő, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott irányítási jogkörbe tartozó döntéseket,

3.24. közreműködik a közigazgatási peres ügyek védiratainak elkészítésében,

3.25. közreműködik a Tanárképző Központok vezetőjének kinevezéséhez szükséges egyetértő nyilatkozatok előkészítésében.

4. A Köznevelés-igazgatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

a) előkészíti a 6. függelék "23. A köznevelési ágazat kiadmányozási rendje" alcím "A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben" pontjában feladataként megjelölt, valamint az egyéb köznevelési hatósági döntéseket,

b) előkészíti a 6. függelék "23. A köznevelési ágazat kiadmányozási rendje" alcím "B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket,

c) előkészíti a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt álló, a 4. függelék E) pontjában feladatként megjelölt köznevelési alapítványokkal kapcsolatos döntéseket,

d) előkészíti a köznevelési esélyteremtési feladatokkal - sérülékeny, kiemelt figyelmet igénylő gyermek- és tanulói csoportok iskolai előrehaladásának segítésével - összefüggő egyedi miniszteri döntéseket,

e) közreműködik az Európai Iskolákkal kapcsolatos minisztériumi szintű szakmai feladatok ellátásában,

f) ellátja a köznevelési esélyteremtési feladatokkal összefüggő hátránykompenzáció, esélyteremtő programok és miniszteri döntések előkészítését, továbbá közreműködik ezeknek a programoknak a megvalósításában, különös tekintettel az Arany János Programokra és az Útravaló Ösztöndíjprogram - Út a tudományhoz alprogramra,

g) közreműködik a külföldi nevelési-oktatási intézmények magyarországi működésének engedélyezésével, nyilvántartásba vételével kapcsolatos ágazati feladatokban,

h) közreműködik az Oktatási Hivatal felügyeletével összefüggő döntések előkészítésében,

i) ellátja a feladatkörébe tartozó fenntartók és intézmények törvényességi és hatósági ellenőrzését,

j) közreműködik az Oktatási Hivatal által hozott határozatok fellebbezésének elbírálásában (különösen külföldi bizonyítványok elismerése).

5. A Köznevelés-igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

5.1. megszervezi és végrehajtja a köznevelési államtitkár feladatkörét érintő, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak megfelelő - nem a hatósági feladatokat érintő - köznevelési adatgyűjtéseket, adatellenőrzést, adatfeldolgozást és adatszolgáltatást, egyeztetve az oktatási ágazat más főosztályaival, összeállítja, megszerkeszti az adatgyűjtésekről szóló statisztikai tájékoztatókat, működteti a köznevelési ágazat statisztikai nyilvántartásait,

5.2. koordinálja és végzi a hazai rendszeres és eseti köznevelési tárgyú statisztikai adatszolgáltatásokat,

5.3. a köznevelési ágazati statisztika fejlesztése körében karbantartja a statisztikai kérdőíveket, valamint a statisztikai fogalomrendszereket, összefogja a statisztikák harmonizációját és nemzetközileg összehasonlítható indikátorok fejlesztését célzó hazai programokat,

5.4. javaslatot tesz a köznevelési célú fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről, és ellenőrzi azok szakmai felhasználását,

5.5. részt vesz a köznevelési szerződésekkel kapcsolatos ágazati szakmai feladatok ellátásában,

5.6. szakmai véleményt ad a pedagógusok előmeneteli rendszerével kapcsolatos megkeresésekre, valamint a köznevelési intézményekben történő alkalmazást érintő, munkajogi jogértelmezést igénylő ügyekben,

5.7. ellátja az érettségi vizsgatárgyak tételkészítő bizottsága elnökeinek felkérésével és a köznevelésért felelős miniszternek jóváhagyásra történő felterjesztésével kapcsolatos feladatokat,

5.8. ellátja Magyarország hivatalos képviseletét a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatásával, együtt nevelésével foglalkozó nemzetközi szervezetekben és a koordinálja a szervezet projektjeibe delegált szakértők munkáját,

5.9. az európai uniós és nemzetközi feladatai körében közreműködik a köznevelési ágazatot érintő, Magyarország európai uniós és egyéb nemzetközi szervezeti tagságából következő feladatok megvalósításában (IEA, OECD, EU),

5.10. közreműködik a nemzetközi diákolimpiákkal és a hazai tehetségsegítő, tanulmányi versenyekkel összefüggő feladatok végrehajtásában,

5.11. szakmai véleményt ad a tanügyigazgatás körébe tartozó nem magánszemélyektől érkező, valamint az összetett jogértelmezést igénylő ügyekben, megkeresésre segítséget nyújt a fenntartók részére a köznevelési jogszabályok alkalmazásához, értelmezéséhez,

5.12. szakmai véleményt ad a külföldön tanuló magyar állampolgárok tanulmányainak és iskolai végzettségének magyarországi elismerésével, a tankötelezettség külföldön történő teljesítésének jogi szabályozásával kapcsolatos ügyekben,

5.13. szakmai véleményt ad a fenntartók, intézmények, magánszemélyek és a Magyar Államkincstár számára a költségvetési támogatás tanügy-igazgatási, a pedagógus-előmeneteli rendszer körébe tartozó, a finanszírozáshoz kapcsolódó köznevelési jogszabályok alkalmazásához, értelmezéséhez, valamint az összetett jogértelmezést igénylő ügyekben,

5.14. folyamatos munkakapcsolatban áll a Magyar Államkincstárral annak érdekében, hogy a minisztérium szakmai prioritásai is érvényesüljenek a finanszírozási rendszer programjának működése, a fenntartók ellenőrzése során,

5.15. szakmai véleményt ad a köznevelési intézmények adatkezelésével kapcsolatos ügyekben.

2.6.1.3. Köznevelési Stratégiai Főosztály

1. A Köznevelési Stratégiai Főosztály a köznevelési helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Köznevelési Stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében

2.1. a köznevelési ágazatot érintően közreműködik a minisztérium jogalkotási, intézményi munkatervére irányuló javaslattételben,

2.2. részt vesz a köznevelés rendszerét, azon belül különösen az óvodai nevelést, kollégiumi nevelést, szakképzést, a művészeti nevelést, az esélyteremtést érintő jogszabálytervezetek véleményezésében,

2.3. ellátja a köznevelés minőségértékelésével, minőségfejlesztésével, a pedagógusok előmeneteli rendszere és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés fejlesztésével kapcsolatos ágazati feladatokat, irányítja az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel (tanfelügyelettel) és az önértékelési rendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

2.4. gondoskodik a köznevelés szintjén a mindennapos iskolai testnevelést, köznevelési célú sportfeladatokat, az egészségfejlesztést, egészségnevelést, drogprevenciót és mentálhigiénét érintő programok kidolgozásáról, részt vesz a megvalósításukban,

2.5. közreműködik a köznevelés szintjén a bűnmegelőzést érintő programok kidolgozásában, fenntartásában, az iskolaőrség működésével kapcsolatos stratégiai tervezési és koordinációs feladatokban,

2.6. ellátja a köznevelési ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat, ennek körében irányítja, koordinálja és felügyeli a katasztrófavédelmi és honvédelmi tárgyú köznevelési felkészülést, koordinálja az ellátandó telefonos készenlétet, közreműködik a köznevelési ágazat speciális védelmi feladataiban, gyakorlatok szervezésében és végrehajtásában, részt vesz az ágazatot érintő válságkezelési és katasztrófaelhárítási feladatok kezelésében és irányításában,

2.7. felelős a köznevelés szintjén a gyermek- és ifjúságvédelmet érintő programok kidolgozásáért, fenntartásáért,

2.8. felelős az aktív állampolgári létre való felkészüléssel kapcsolatos programok kidolgozásáért, melyen belül különösen felelős az aktív állampolgári kompetencia fejlesztését, a közösségi aktivitást, a társadalmi szolidaritást fejlesztő tevékenységekkel, a közösségi szolgálattal összefüggő programokért és azok fenntartásáért,

2.9. gondoskodik a holokauszt magyarországi oktatásának elősegítése érdekében a nevelési-oktatási intézmények pedagógusai számára tanulmányutak és pedagógus-továbbképzések fenntartásáról, koordinálásáról, programok kidolgozásáról,

2.10. ellátja a köznevelés szakmai és társadalmi kapcsolatainak gondozását, bővítését, a hazai szakmai fórumok és testületek (Nemzeti Pedagógus Kar, Országos Köznevelési Tanács, Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, Országos Nemzetiségi Tanács, Köznevelési Érdekegyeztető Tanács, Országos Diáktanács) tevékenységének koordinálását,

2.11. szervezi a kapcsolattartást a köznevelési ágazati szakmai és civil szervezetekkel,

2.12. előkészíti a köznevelési esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásához kapcsolódó stratégiai dokumentumokat és ellátja az azok végrehajtásával összefüggő feladatokat,

2.13. ellátja a köznevelésért felelős miniszter által a köznevelésben adományozható, valamint a közneveléssel kapcsolatos állami kitüntetésekre és elismerésekre vonatkozó adminisztrációs feladatokat, és koordinálja a szakmai döntés előkészítését,

2.14. segíti a köznevelés tartalmi szabályozásával kapcsolatos és a feladatkörébe tartozó jogszabályok szakmai koncepciójának, a köznevelés stratégiai szintű alapdokumentumainak, így különösen a Kollégiumi alapprogramnak, a Nemzeti Alaptantervnek, a kerettanterveknek, a szakmai érettségi és egyéb vizsgakövetelményeknek az előkészítését, továbbá közreműködik a hatásvizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásában,

2.15. ellátja a területfejlesztés közneveléssel összefüggő szakmai feladatainak előkészítését, koordinálását,

2.16. segíti a Digitális Jóléti Programhoz kapcsolódó stratégiák köznevelést érintő intézkedéseinek szakmai megvalósítását,

2.17. ellátja a témahetekhez és tematikus napokhoz kapcsolódó köznevelési stratégiai feladatokat,

2.18. közreműködik a szakmai pályázatokkal kapcsolatos irányítási, véleményezési, javaslattételi feladatokban,

2.19. ellátja a köznevelési stratégia megalkotásával, a kapcsolódó cselekvési tervvel összefüggő feladatokat,

2.20. közreműködik a minisztériumokon és ágazatokon átívelő, köznevelést érintő stratégiai feladatok meghatározásában, végrehajtásában, a stratégiák megvalósításának előrehaladásával kapcsolatos beszámolók elkészítésében,

2.21. közreműködik a köznevelést érintő fejlesztések megvalósításának szakmai támogatásában, a szakmai feladatok végrehajtásában és megvalósításának pénzügyi nyomon követésében, ellenőrzésében,

2.22. közreműködik a környezeti nevelést és a fenntartható fejlődést érintő programok kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében,

2.23. döntés-előkészítő és koordinációs feladatokat lát el a tanulók és a pedagógusok nyelvtudását, tanulását segítő program megvalósításában, lebonyolításában,

2.24. ellátja a Magyarország jó tanulója, jó sportolója pályázattal kapcsolatos feladatokat,

2.25. gondoskodik az Óvodai nevelés alapprogrammal kapcsolatos szakmai, tartalmi feladatokról,

2.26. ellátja az alapfokú művészeti nevelés jogszabályi dokumentumainak aktualizálását, kidolgoztatja az alapfokú művészeti iskolai oktatás módszertani segédanyagait,

2.27. ellátja az alapfokú művészeti iskolák tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat,

2.28. ellátja a Magyar Képesítési Keretrendszerrel kapcsolatos, köznevelést érintő feladatokat.

2.29. közreműködik a feladatkörét érintő közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálásában és megválaszolásában, a kérelmek elbírálásában, a beadványok, kérdések és az egyéb megkeresések megválaszolásában.[481]

3. A Köznevelési Stratégiai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében előkészíti a 6. függelék "23. A köznevelési ágazat kiadmányozási rendje" alcím "B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.

4. A Köznevelési Stratégiai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) az európai uniós fejlesztési programok tekintetében - a Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztállyal együttműködve - az aktuális programozási időszakkal kapcsolatos szakmai feladatai körében

aa) részt vesz a köznevelést érintő, az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakára vonatkozó dokumentum- és jogszabálytervezetek szakmai véleményezésében,

ab) elvégzi a köznevelést érintő szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

ac) közreműködik a köznevelést érintő, az éves fejlesztési keret alapját jelentő szakmai koncepciók és a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározásában annak érdekében, hogy azok illeszkedjenek a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz,

ad) részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós finanszírozású kiemelt projektek megvalósításának nyomon követésében, ennek során felügyeli a projektszinten rögzített szakmai elvárások, számszerűsíthető célok és mérföldkövek teljesülését, a felhívás, illetve a támogatási szerződés módosítására tett javaslatokat véleményezi,

ae) szükség esetén részt vesz a köznevelést érintő projektek megvalósításával és nyomon követésével összefüggő egyeztetéseken és megbeszéléseken, kapcsolatot tart a projektek megvalósításában és nyomon követésében érintett szereplőkkel,

af) közreműködik előrehaladási jelentések és értékelések szakmai tartalmának véleményezésében,

b) ellátja az Európai Iskolákkal kapcsolatos minisztériumi szintű szakmai feladatokat, és részt vesz a nyelvi szekciók fenntartói feladatainak ellátásában,

c) közreműködik a német-magyar együttműködési megállapodás keretében zajló, idegennyelv-oktatást segítő projektekben (Goethe Intézet, DSD).

5. A Köznevelési Stratégiai Főosztály a köznevelésért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő tevékenysége körében

a) döntés-előkészítő feladatokat lát el a szakgimnáziumban oktatható pedagógia, közművelődés és művészet tanulmányi területhez sorolt képzések és a szakiskolában oktatható képzések összetételének meghatározásában,

b) gondozza és aktualizálja a szakgimnáziumban és a szakiskolában megszerezhető szakképesítéseket, szakmákat, részszakmákat, a szakgimnáziumi szakképesítések programkövetelményeit és kerettanterveit, valamint a szakiskolai szakmák és szakképesítések kerettanterveit,

c) irányítja a szakgimnáziumi képesítővizsgák lebonyolítására jogosult vizsgaközpontokat, gondoskodik az országos lefedettség biztosításáról,

d) előkészíti és kiadja a szakgimnáziumi képesítő vizsgatevékenység feladatait, továbbá előkészíti, nyomon követi a szakgimnáziumi és szakiskolai szakképzési megállapodásokat,

e) javaslatot tesz a köznevelésért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítéseket érintő szakképzési és felnőttképzési formák korszerűsítésére, újak megteremtésére, ellátja a nyelvi célú képzések körébe nem tartozó ágazati és általános célú felnőttképzés felügyeletét, tartalmi fejlesztését,

f) meghatározza és nyilvánosságra hozza a köznevelésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai vizsganapjait, a központi írásbeli vizsgafeladatok vizsganapokhoz kötött kezdési és befejezési időpontjait,

g) gondoskodik a köznevelésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai írásbeli, interaktív vizsgatételeinek előkészítéséről, expediálásáról, a szakmai vizsgák bizottságának jelöléséről/ megbízásáról, rendszeres továbbképzésükről, vizsgaelnöki/tagi pályázatok lebonyolításáról, a tanulmányi területekhez rendelhető (reprezentatív) szakmai szervezetek kiválasztásáról, a szakmai kapcsolat kialakításáról, továbbá ellátja a szakmai érettségi vizsgakövetelményekkel kapcsolatos szakmai koordinációs feladatokat a köznevelésért felelős miniszterhez tartozó szakképesítések tekintetében,

h) szükség szerint intézkedik a köznevelés szakmai oktatást végző intézményeinek ellenőrzéséről.

6. A Köznevelési Stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében javaslatot tesz a köznevelési célú fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről, és ellenőrzi azok szakmai felhasználását.

2.6.1.4. Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály

1. A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály a köznevelési helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében

2.1. a köznevelési ágazatot érintően közreműködik a minisztérium jogalkotási, intézményi munkatervére irányuló javaslattételben,

2.2. gondoskodik a köznevelés, valamint a szakképző intézmények esetében a közismereti tárgyak tartalmi követelményeinek, valamint e követelmények teljesülésének és az ezeket szolgáló eszközök kutatásfejlesztési feladatainak koordinálásáról,

2.3. koordinálja a köznevelési tartalomszabályozó eszközök - így különösen a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek, az érettségi követelmények és további tartalomszabályozók - kiadásával, időszakos felülvizsgálatával összefüggő tevékenységet,

2.4. felügyeli a nemzeti köznevelés tankönyvellátását érintő dokumentumok, programok, kutatások előkészítését, koordinálja a tankönyvek jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat, előkészíti a hivatalos tankönyvjegyzékre felkerülő tankönyvek árkorlátjának meghatározását,

2.5. közreműködik a köznevelés kimeneti követelményeivel összefüggő mérőeszközök tartalmi fejlesztésében,

2.6. közreműködik a köznevelés tartalmi fejlesztése érdekében végzett rendszeres vizsgálatok, kutatások lefolytatásában,

2.7. közreműködik a közneveléssel összefüggő fejlesztési eredmények disszeminációs és kommunikációs tevékenységében, valamint a tartalomfejlesztéssel összefüggésben szakmai véleményt ad,

2.8. gondoskodik a pedagógiai-szakmai szolgáltatással kapcsolatos tartalmi és módszertani fejlesztésekről,

2.9. ellátja a tankönyvfejlesztésért, digitális tartalomfejlesztésért és tankönyvellátásért felelős szervezetek tevékenységének oktatásszakmai felügyeletét,

2.10. közreműködik a pedagógiai-szakmai szolgáltatással kapcsolatos tartalmi és módszertani fejlesztésekben, nyomon követi és ellenőrzi e tevékenységeket,

2.11. közreműködik a Digitális Oktatási Stratégia megvalósításával összefüggő innovációs, módszertani fejlesztő, monitoring, kommunikációs, stratégiai és támogató feladatok ellátásában,

2.12. koordinálja a nemzetiségi oktatás, valamint a nem állami fenntartású iskolák nemzetiségi tankönyvellátásával összefüggő valamennyi feladatot,

2.13. koordinálja a köznevelési helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó valamennyi, digitális jóléttel összefüggő stratégiával kapcsolatos teendőt.

3. A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében előkészíti a 6. függelék "23. A köznevelési ágazat kiadmányozási rendje" alcím "A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben" pontjában feladataként megjelölt hatósági döntéseket.

4. A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály funkcionális feladatai körében

4.1. együttműködik a kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységet végző háttérintézményekkel, valamint a köznevelési tartalomfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátásában érintett gazdasági társaságokkal,

4.2. szakmai irányítást, felügyeletet és ellenőrzést gyakorol az állami tankönyvfejlesztési és -kiadási tevékenység felett,

4.3. gondoskodik a szakmai tartalom szempontjából a köznevelési kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység felügyeletéről, a stratégiai és koncepcionális célokhoz való illeszkedéséről és a koherencia biztosításáról,

4.4. jóváhagyásra előkészíti a tankönyv- és tartalomfejlesztéssel összefüggő kutatás-fejlesztési feladatok középtávú és éves tervezését, valamint az azokról készült beszámolókat,

4.5. előkészíti a tankönyv- és tartalomfejlesztéssel összefüggő kutatási-fejlesztési, innovációs feladatok középtávú és éves tervezését, valamint az azokról készült beszámolókat,

4.6. közreműködik a köznevelés tartalomfejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi projektek oktatáspolitikai stratégiákhoz igazodó szakmai irányításában, felügyeletében,

4.7. együttműködik a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtására kijelölt szervezetekkel,

4.8. felügyeli és ellenőrzi a hozzá rendelt projektek előrehaladását, beszámolók elkészítését,

4.9. közreműködik a Digitális Oktatási Stratégiával kapcsolatos kiemelt projektek eredményes végrehajtásának segítésében és ellenőrzésében, közreműködik a programok eredményes végrehajtása érdekében az intézkedési javaslatok elkészítésében,

4.10. ellátja a köznevelési államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek részéről a Digitális Pedagógiai Módszertani Központtal való kapcsolattartást,

4.11. koordinálja a digitálistartalom-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

4.12. ellátja a digitálistartalom-fejlesztés keretében a tankönyv, tananyag, taneszköz, kiegészítő tartalmak fejlesztésével, kipróbálásával és bevezetésének támogatásával összefüggő feladatokat,

4.13. javaslatot tesz a digitális tartalmak és a digitálistartalomkezelő-rendszerek korrekciójára,

4.14. koordinálja a digitális pedagógiai módszertani továbbképzések fejlesztését,

4.15. ellátja a köznevelés digitális átállásának, digitális pedagógiai megújításának támogatását, nyomon követését,

4.16. közreműködik a köznevelési intézmények digitáliskompetencia-fejlesztő képességének mérésére alkalmas eszközrendszer kidolgozásában, valamint gondoskodik a mérési eredményeknek a köznevelés-fejlesztésben történő visszacsatolásról,

4.17. minden, a Digitális Oktatási Stratégiával kapcsolatos, más ágazathoz tartozó oktatási kérdésben együttműködik az illetékes minisztériumokkal,

4.18. felelős a környezeti nevelést és fenntartható fejlődést érintő valamennyi program kidolgozásáért, valamint az Ökoiskola-program működtetéséért,

4.19. javaslatot tesz a köznevelési célú fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről, és ellenőrzi azok szakmai felhasználását,

4.20. gondoskodik a köznevelés, valamint a szakképző intézmények esetében a közismereti tárgyak - papíralapú és digitális - tartalomfejlesztéséről,

4.21. ellátja a köznevelés zöld átállásának támogatását,

4.22. közreműködik köznevelést érintő bántalmazásellenes programok, tevékenységek fejlesztésében, megvalósításában,

4.23. ellátja az egyedi megoldások alkalmazása tárgyában érkezett kérelmekkel kapcsolatos feladatokat.

4.24. közreműködik a feladatkörét érintő közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálásában és megválaszolásában, a kérelmek elbírálásában, a beadványok, kérdések és az egyéb megkeresések megválaszolásában.[482]

5. A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében közreműködik az oktatási ágazatot érintő, Magyarország európai uniós és egyéb nemzetközi szervezeti tagságából következő feladatok megvalósításában.

2.6.1.5. Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály

1. A Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály a köznevelési helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály koordinációs feladatai körében

a) ellátja a minisztérium köznevelési háttérintézményei irányításával, felügyeletével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatokat, így különösen

aa) értékeli a Klebelsberg Központ működését, javaslatokat fogalmaz meg a szervezeti és működési hatékonyság javítására,

ab) törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést végez a tankerületi központ fenntartói tevékenysége tekintetében,

ac) részt vesz a Klebelsberg Központ irányításával összefüggő, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott irányítási jogkörbe tartozó döntések, javaslatok összeállításában,

ad) folyamatosan figyelemmel kíséri a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését, ennek érdekében kapcsolatot tart a Klebelsberg Központtal és a tankerületi központokkal,

b) közreműködik a köznevelési államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének ágazaton belüli egyeztetésében,

c) irányítja a köznevelési intézményrendszer infrastruktúrájának felmérését, és segíti a Klebelsberg Központot a létesítménygazdálkodással kapcsolatos feladatai ellátásában.

3. A Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében előkészíti a 6. függelék "23. A köznevelési ágazat kiadmányozási rendje" alcím "B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.

4. A Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály funkcionális feladatai körében

4.1. előkészíti a tankerületi központ tankerületi igazgatóinak és gazdasági vezetőinek kinevezése, felmentése tekintetében meghatározott miniszteri kinevezési jogkör gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket,

4.2. előkészíti a köznevelési intézmények tekintetében az intézményvezetői megbízásokkal kapcsolatos döntéseket,

4.3. gondoskodik a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a köznevelésért felelős miniszter alapítással, átszervezéssel, megszüntetéssel, valamint a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéseinek előkészítéséről,

4.4. javaslatot fogalmaz meg a Klebelsberg Központnak a tankerületi központok által lefolytatandó fenntartói törvényességi ellenőrzésének területeire, irányaira,

4.5. szakmapolitikai prioritások meghatározása útján koordinálja a köznevelési ágazat költségvetési tervezését,

4.6. részt vesz a köznevelési háttérintézmények gazdálkodásának felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában,

4.7. a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló BM utasításban meghatározottak szerint részt vesz a köznevelési helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatok ellátásában,

4.8. részt vesz a köznevelési helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatok ellátásában a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal együttműködve, előkészíti a hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában,

4.9. részt vesz a Klebelsberg Központ, illetve más köznevelési háttérintézmény költségvetésének tervezésével és beszámoltatásával, a nem állami köznevelési intézmények finanszírozásával, a Klebelsberg Központ, illetve más köznevelési háttérintézmény finanszírozásának szabályozásával kapcsolatos feladatok ellátásában a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal együttműködve,

4.10. a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal együttműködve részt vesz a Klebelsberg Központ, illetve a tankerületi központok vezetőinek rendszeres adatszolgáltatási rendszerének kialakításában és az érkező adatszolgáltatások feldolgozásában és elemzésében,

4.11. gondoskodik a köznevelési szakterület szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása tekintetében adattábla vezetéséről, az aktuális szabad keret naprakész nyilvántartásáról, biztosítja az eseti és rendszeres elemzésekhez szükséges pénzügyi, gazdálkodási jellegű adatokat,

4.12. a középirányító szerv felterjesztése alapján a gazdasági helyettes államtitkár felé kezdeményezi a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok alapító okiratának módosítását, koordinálja az alapító, módosító és megszüntető okiratokkal kapcsolatos köznevelési szakmai feladatokat,

4.13. az egyházi és magán köznevelési intézmények tekintetében együttműködik a költségvetési törvényben meghatározott állami oktatási célú támogatások tervezésével, folyósításával, nyilvántartásával kapcsolatos pénzügyi feladatok ellátásában a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal,

4.14. ellátja a köznevelési szerződésekkel kapcsolatos ágazati szakmai feladatokat, valamint részt vesz a köznevelési szerződések finanszírozásának előkészítésében,

4.15. közreműködik a köznevelési szakterület pénzügyi-gazdálkodási jellegű statisztikáinak, adatgyűjtéseinek elkészítésében,

4.16. a középirányító szerv felterjesztése alapján koordinálja a tankerületi központok által foglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatási kérelmével kapcsolatos köznevelési szakmai feladatokat,

4.17. a Klebelsberg Központ felterjesztése alapján koordinálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok integritás-tanácsadóinak kijelölésével kapcsolatos ágazati szakmai feladatokat,

4.18. közreműködik a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok főosztályvezetői és osztályvezetői álláshelyének betöltéséhez kapcsolódó ágazati feladatokban,

4.19. figyelemmel kíséri a köznevelési rendszert érintő infrastrukturális fejlesztéseket, azokról adatot gyűjt, adatot szolgáltat, továbbá a beruházások érdekében a Kormány számára előterjesztést készít.

4.20. közreműködik a feladatkörét érintő közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálásában és megválaszolásában, a kérelmek elbírálásában, a beadványok, kérdések és az egyéb megkeresések megválaszolásában.[483]

2.7. A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

2.7.0.1. Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet

1. A Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkári kabinetfőnök áll.

2. A Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 108. § (1) és (3)-(5) bekezdésében meghatározott feladatokat.[484]

3. A Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében[485]

3.1. segíti a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek igazgatási, jogi, gazdálkodási és humánpolitikai feladatainak ellátását,

3.2. az ágazatban véleményezteti a minisztériumon belül más szakterületek által előkészített, valamint a más minisztériumok által előkészített jogszabálytervezeteket, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, és elkészíti a gondoskodáspolitikához tartozó szakterületek egységes álláspontját tartalmazó választ,

3.3. összehangolja a gondoskodáspolitikához tartozó szakterületek jogszabály- és közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítő tevékenységét,

3.4. gondoskodik a jogalkotási munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásáról.

4. A Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében közreműködik a szociális területtel kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában.[486]

5. A Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet kodifikációs feladatai körében közreműködik az ágazati jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek kidolgozásában.[487]

2.7.0.1.1.[488]

2.7.1. A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

2.7.1.1. Szociális Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Szociális Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Szociális Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 108. §-ában meghatározott feladatokat, valamint működteti a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumot.

2.7.1.2.[489]

2.7.1.3. Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya

1. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya kodifikációs feladatai körében

a) előkészíti a szociális szolgáltatásokat - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -, a gyermekjóléti alapellátásokat, valamint az ezekkel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

b) vizsgálja az a) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

3. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

a) gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá dönt a felügyeleti hatáskörben a szociális szolgáltatásokkal és -a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos hatósági ügyekben,

b) ellátja a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások finanszírozási rendszerbe történő befogadásával kapcsolatos feladatokat.

4. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya nemzetközi és európai uniós feladatai körében részt vesz az ellátórendszerrel összefüggő európai uniós feladatok ellátásában.

5. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a szociális szolgáltatások és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátások fejezeti, ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását.

6. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya egyéb feladatai körében

6.1. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kidolgozásában, valamint azok monitorozásában,

6.2. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

6.3. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos, az azok támogatását, átalakítását, fejlesztését célzó nemzetközi források felhasználása szakmai tartalmának kialakításában,

6.4. részt vesz a szociális szolgáltatás és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátás igazgatási rendszerének kialakításában, működési feltételei megteremtésében,

6.5. szakmai iránymutatással, ajánlásokkal, állásfoglalásokkal, útmutatókkal segíti a szociális szolgáltatásokat és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokat nyújtó szolgáltatók, intézmények tevékenységét,

6.6. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

6.7. ellátja a kormányhivatalok, valamint a Kincstár szociális szolgáltatásokkal - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -, a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

6.8. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében

6.8.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,

6.8.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve kezdeményezheti ezek lefolytatását,

6.9. ellátja a minisztériumnak a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

6.10. a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal összefüggésben irányítja az NSZI módszertani feladatellátását,

6.11. meghatározza a szociális szolgáltatások és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,

6.12. ellátja az SZGYF szociális szolgáltatásokkal - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -, a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

6.13. előkészíti az SZGYF fenntartói jogkörébe tartozó szociális intézményekkel kapcsolatos, a miniszter feladatkörébe tartozó döntéseket,

6.14. közreműködik a lakhatási programok kidolgozásában és a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések előkészítésében,

6.15. részt vesz a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltási stratégiájának végrehajtásában, ennek során részt vesz az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület munkájában,

6.16.[490]

6.17.[491]

6.18.[492]

7. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya a szociális ágazati képzésekkel kapcsolatos feladatai tekintetében[493]

7.1. előkészíti a szociális ágazathoz tartozó szakképesítéseket, továbbképzést és a szociális vezetőképzést érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

7.2. vizsgálja a 7.1. alpont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

7.3. ellátja a szociális ágazathoz tartozó szakmákkal, szakképesítésekkel, ágazati képzéssel, továbbképzéssel és a szociális vezetőképzéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat.

2.7.1.4. Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály

1. A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) előkészíti a gyermekvédelmi szakellátásokat, a javítóintézeti ellátást, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátásokat (a továbbiakban: gyermekvédelmi ellátások), a gyámügyi területet, továbbá az ezekkel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,[494]

b) előkészíti a gyermekvédelmi szakellátást, javítóintézeti nevelést nyújtó intézetekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tekintetében a pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerének szabályozására vonatkozó szakmai javaslatot,

c) elkészíti a gyermekvédelmi ellátások emelésére vonatkozó szakmai előterjesztéseket,[495]

d) vizsgálja az a)-c) alpont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását.[496]

3. A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében[497]

a) gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá előkészíti a felügyeleti hatáskörben meghozandó hatósági döntéseket a feladatkörébe tartozó ügyekben,

b) ellátja a gyermekvédelmi szakellátások finanszírozási rendszerbe történő befogadásával kapcsolatos feladatokat.

4. A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

a) intézkedik a külföldön kísérő nélkül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermekek és gondnokoltak érdekében,

b) ellátja a nemzetközi szerződésekből eredő központi hatósági feladatokat, és eljár a nemzetközi gyermekvédelmi és gyámsági ügyekben, így a Kormány nevében ellátja

ba) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet,

bb) a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi CXL. törvény,

bc) a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 7. törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

bd) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 (EU) tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,[498]

c) együttműködik a gyámügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel.

d) ellátja a gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos, európai uniós és nemzetközi szervektől érkező megkeresésekhez fűződő szakmai feladatokat.[499]

5. A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a gyermekvédelmi ellátásokkal és a gyermekvédelmi szakellátásokkal, a javítóintézeti ellátással, a gyermekvédelmi rendszer általános kérdéseivel, a gyermekvédelmi feladatok ellátásával és irányításával, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekkel, az egyéb gyámügyekkel, továbbá a gyámügyi igazgatással (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi és gyámügyi terület) kapcsolatos fejezeti és ágazati előirányzatokra és finanszírozásra vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását.[500]

6. A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály egyéb feladatai körében

6.1. közreműködik a gyermekvédelmi és gyámügyi területtel kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kidolgozásában, valamint azok monitorozásában,

6.2. közreműködik a gyermekvédelmi rendszer támogatását, átalakítását, fejlesztését célzó pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

6.3. értékeli a gyermekvédelmi területet érintő innovatív programokat, és szakmai segítséget nyújt megvalósításukhoz,

6.4. részt vesz a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás rendszerének kialakításában, működési feltételeinek megteremtésében,

6.5. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

6.6. ellátja a kormányhivatalok, valamint a Kincstár gyermekvédelmi ellátásokkal és gyermekvédelmi szakellátásokkal kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,[501]

6.7. ellátja a kormányhivatalok gyámügyi tevékenységének szakmai irányítását, felügyeletét, a gyámhatóságok szakmai irányítójaként négyévente legalább egy alkalommal ellenőrzi a kormányhivatalok gyámügyi tevékenységét,

6.8. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében

6.8.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,

6.8.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve kezdeményezheti ezek lefolytatását,

6.9. meghatározza a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,

6.10. ellátja az SZGYF gyermekvédelmi szakellátással és javítóintézeti neveléssel kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

6.11. előkészíti az SZGYF fenntartói jogkörébe tartozó gyermekvédelmi intézményekkel és javítóintézetekkel, valamint a nevelőszülők részére szervezett Központi Oktatási Programmal kapcsolatos, a miniszter feladatkörébe tartozó döntéseket,

6.12. ellátja a minisztériumnak a gyermekvédelmi és gyámügyi területtel kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

6.13. ellátja az NSZI gyermekvédelmi szakellátást, javítóintézeti nevelést érintő módszertani feladatellátásával, továbbá a nevelőszülők részére szervezett Központi Oktatási Program alapján szervezett képzések felügyeletével, szervezésével kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat,

6.14. közreműködik a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatal felnőttek számára lakhatási programok kidolgozásában,[502]

6.15. átfogó vizsgálatot folytat a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és a javítóintézetben,[503]

6.16. közreműködik a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek és fiatal felnőtt önálló életkezdésének, pályaválasztásának és a munkaerőpiacon való elhelyezkedésének támogatásában,[504]

6.17. a szakpolitikai döntés-előkészítés, tervezés megalapozása érdekében statisztikai vizsgálatot végez,[505]

6.18. megvizsgálja és állást foglal az otthont nyújtó ellátást vagy utógondozói ellátást biztosító intézmény működését érintő, a fenntartó által tervezett lényeges változást, a kormányhivatal azzal kapcsolatos véleményét érintően.[506]

2.7.1.5.[507]

2.7.1.6. Gondoskodáspolitikai Költségvetési Főosztály[508]

1. A Gondoskodáspolitikai Költségvetési Főosztály a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Gondoskodáspolitikai Költségvetési Főosztály kodifikációs feladatai körében

2.1. kidolgozza a szociális politikát megalapozó - más minisztérium hatáskörébe nem tartozó - költségvetéssel összefüggő jogszabályok, kormányzati koncepciók szakmai javaslatát,[509]

2.2. közreműködik a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített, intézményrendszert érintő jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének véleményezésében,

2.3. közreműködik a fenntartói feladatokkal, az irányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos szabályozás előkészítésében,

2.4. vizsgálja az intézmények irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő szabályozó dokumentumok tartalmát, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására.

3. A Gondoskodáspolitikai Költségvetési Főosztály koordinációs feladatai körében

3.1. összefogja és koordinálja a gondoskodáspolitikai szakterület közigazgatási statisztikai, adatgyűjtési rendszereinek működtetését,

3.2. közreműködik a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár és az ágazati szakmai felsővezetők irányítása alá tartozó intézmények költségvetésével összefüggő feladatok végrehajtásában,

3.3. figyelemmel kíséri a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár és az ágazati szakmai felsővezetők irányítása alá tartozó intézmények működését, kapcsolatot tart az ezek működtetésével kapcsolatos ügyekben,

3.4. részt vesz az ágazati intézményfejlesztési tervekkel kapcsolatos igazgatási és koordinációs feladatokban,

3.5. figyelemmel kíséri az állami fenntartású, a gondoskodáspolitikai szakterülethez tartozó intézményeket érintő fenntartói döntések végrehajtását, szükség esetén tájékoztatást kér a fenntartói döntések végrehajtásának folyamatáról,

3.6. közreműködik a gondoskodáspolitikai szakterülethez tartozó intézményekkel kapcsolatos fenntartói stratégia kidolgozásában.

4. A Gondoskodáspolitikai Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében

4.1. koordinálja a gondoskodáspolitikai szakterület szakmai szervezeti egységeinek költségvetési tervezési feladatait, tájékoztatást nyújt azoknak a költségvetési körirat kötelező elemeiről, összesíti azok költségvetési tervezési adatszolgáltatásait,

4.2. koordinálja a gondoskodáspolitikai szakterület szakmai szervezeti egységeinek zárszámadással összefüggő feladatai végrehajtását,

4.3. koordinálja és összesíti az ágazat fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó költségvetéssel, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos, valamint az évközi működés során szükséges adatszolgáltatásokat a Fejezeti Összefoglaló Főosztály részére,

4.4. együttműködik a minisztérium érintett szervezeti egységeivel a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokban,

4.5. részt vesz a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos szakterületi kontroll feladatok ellátásában,

4.6. együttműködik a minisztérium érintett szervezeti egységeivel a szerződések és egyéb kötelezettségvállalási nyilatkozatok, valamint dokumentumok elkészítésében,

4.7. közreműködik a gondoskodáspolitikai szakterülethez tartozó intézményrendszer költségvetés-tervezési, zárszámadási, illetve a gazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásainak összeállításában,

4.8. közreműködik a gondoskodáspolitikai szakterülethez tartozó intézmények esetleges átszervezéséhez kapcsolódó dokumentumok előkészítésében, az átszervezés lebonyolításában,

4.9. közreműködik a gondoskodáspolitikai szakterülethez tartozó intézmények irányító szervi döntésre előkészített ügyeiben,

4.10. figyelemmel kíséri a gondoskodáspolitikai szakterülethez tartozó intézmények előirányzat-, létszám- és bérgazdálkodását, közbeszerzési tevékenységét,

4.11. közreműködik a gondoskodáspolitikai szakterülethez tartozó intézmények létszámának meghatározására, fejezeten belüli átcsoportosítására, és egyéb módon történő változtatására irányuló kérelmek véleményezésében,

4.12. közreműködik az ágazat szakmai igazgatási kereteinek gazdálkodásában,

4.13. kimutatásokat készít a gondoskodáspolitikai szakterülethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokon történt kötelezettségvállalásokról és szabad előirányzatokról,

4.14. közreműködik az ágazathoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó rendelkezési jogkörök meghatározásában.

5. A Gondoskodáspolitikai Költségvetési Főosztály egyéb feladatai körében

5.1. közreműködik az ágazat szakmai stratégiaalkotási, elemzési, tervezési, fejlesztési feladataiban,

5.2. költségvetési szempontból közreműködik az ágazat szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

5.3. közreműködik a költségvetési gazdálkodást érintő ellenőrzések ágazati adatszolgáltatási feladataiban.

6.[510]

2.7.1.7. Gondoskodáspolitikai Fejlesztések és Nemzetközi Ügyek Főosztálya[511]

1. A Gondoskodáspolitikai Fejlesztések és Nemzetközi Ügyek Főosztálya a szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Gondoskodáspolitikai Fejlesztések és Nemzetközi Ügyek Főosztálya az európai uniós és nemzetközi fejlesztési programokkal kapcsolatos koordinációs feladataival összefüggésben

2.1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós és más nemzetközi forrásból megvalósuló fejlesztései stratégiai tervezésével, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, valamint kapcsolatot tart a Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztállyal;

2.2. az európai uniós programozási időszakokkal kapcsolatos feladatai körében

a) az érintett szakterületek bevonásával véleményezi a stratégiai tervdokumentumok tervezeteit,

b) részt vesz az Európai Unió egyes pénzügyi időszakaira vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum-és jogszabálytervezetekre vonatkozó ágazati és minisztériumi álláspont kialakításában,

c) összefogja a szakterület stratégiai tervezési feladatait,

d) közreműködik a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések elkészítésében,

e) előkészíti az európai uniós programozási időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat, és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából továbbítja az érintett szakterületeknek, valamint közreműködik az operatív programok előkészítésében,

f) közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában,

g) közreműködik az ágazat szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

h) az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában,

i) részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében,

j) részt vesz az érintett szakterületek által kezdeményezett egyeztetéseken, illetve a szakterületeket előzetesen tájékoztatja a feladat- és hatáskörébe tartozó projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

k) közreműködik az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkozó értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az értékelések lefolytatását, valamint bevonja az érintett szakterületeket a saját hatáskörben végzett, az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

l) közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában.

3. A Gondoskodáspolitikai Fejlesztések és Nemzetközi Ügyek Főosztálya a bilaterális és multilaterális programokhoz kapcsolódó koordinációs feladatai körében

3.1. részt vesz az ágazatot érintő nemzetközi együttműködési és támogatási programok tervezésében és nyomon követésében,

3.2. összehangolja az ágazati szakmai képviseletet a stratégiai irányvonalak és a gondoskodáspolitikai szempontok alapján,

3.3. részt vesz a nemzetközi egyezmények keretében megvalósuló egyeztetések koordinációs folyamataiban a magas szintű tárgyalások előkészítése, dokumentumok kidolgozása, mandátumok kialakítása érdekében,

3.4. ellátja a stratégiai tervezéssel kapcsolatos nemzetközi programokhoz kapcsolódó tervezési feladatokat,

3.5. a nemzetközi együttműködések keretében készülő jelentések, adatszolgáltatások esetében közreműködik az ágazati álláspont kialakításában,

3.6. közreműködik az ágazatot érintő nemzetközi együttműködésben, pályázati felhívásokban, konferenciákon való ágazati képviseletben, dokumentumok, mandátumok előkészítésében,

3.7. részt vesz a nemzetközi egyezményekhez kapcsolódó kommunikáció előkészítésében,

3.8. közreműködik az időszakos tagállami beszámolók, jelentések, válaszjelentések, észrevételek, memorandumok, megállapodások, értékelő jelentések, valamint tagállami álláspont előkészítésében.

4. A Gondoskodáspolitikai Fejlesztések és Nemzetközi Ügyek Főosztálya egyéb feladataival összefüggésben

4.1. koordinálja a fejlesztéspolitikai egyeztetés keretében érkező előterjesztések ágazati véleményezését,

4.2. nyomon követi a gondoskodáspolitikai szakterületek által előkészített előterjesztéseket, és fejlesztéspolitikai szempontból támogatást nyújt ezen előterjesztések kidolgozásához.

2.7.2.[512]

2.8. Az oktatási jogok biztosának irányítása alá tartozó szervezet feladatai

2.8.1. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

1. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala (a továbbiakban: OJBH) külön jogszabállyal létrehozott, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, az oktatási jogok biztosa által vezetett önálló szervezeti egység.

2. Az OJBH ügyrendjét - amely tartalmazza az OJBH működését, szervezeti felépítését és külső kapcsolatrendszerét -az oktatási jogok biztosa készíti elő, és a miniszter hagyja jóvá.

3. Az oktatási jogok biztosához érkezett beadványokat az OJBH kezeli. A beadványokban foglaltakat a minisztérium más szervezeti egységei a minisztériumon kívülről érkező megismerési kérelmek teljesítésével azonos módon, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint ismerhetik meg. Az OJBH irattára a minisztérium irattárától elkülönítve működik.

4. Az OJBH által kezelt ügyekben a kiadmányozás joga az oktatási jogok biztosát illeti meg. Az OJBH által kezelt ügyek tekintetében az oktatási jogok biztosa a miniszter előzetes tájékoztatásával és jóváhagyásával tart kapcsolatot a sajtóval.

5. Az oktatási jogok biztosa feladatai ellátása során kezdeményezéssel, ajánlással vagy jogalkotási javaslattal fordulhat a miniszterhez, valamint a felsőoktatásért és a szakképzésért felelős miniszterhez, továbbá a minisztérium szervezeti egységeitől, valamint a felsőoktatásért és a szakképzésért felelős minisztériumtól tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

2.9. A jogvédelmi biztos irányítása alá tartozó szervezet feladatai

2.9.1. Integrált Jogvédelmi Szolgálat

1. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: IJSZ) külön jogszabállyal létrehozott, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, a jogvédelmi biztos által vezetett - főosztály jogállású - önálló szervezeti egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az IJSZ ügyrendjét - amely tartalmazza az IJSZ működését, szervezeti felépítését és külső kapcsolatrendszerét -a jogvédelmi biztos készíti elő, és a miniszter hagyja jóvá.

3. A jogvédelmi biztoshoz érkezett beadványokat kizárólag az IJSZ kezeli. A beadványokban foglaltakat a minisztérium más szervezeti egységei a minisztériumon kívülről érkező megismerési kérelmek teljesítésével azonos módon, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint ismerhetik meg. Az IJSZ irattára a minisztérium irattárától elkülönítve működik.

4. Az IJSZ által kezelt ügyekben a kiadmányozás joga a jogvédelmi biztost illeti meg. Az IJSZ által kezelt ügyek tekintetében a jogvédelmi biztos tart kapcsolatot a sajtóval.

5. A jogvédelmi biztos feladatai ellátása során kezdeményezéssel, ajánlással vagy jogalkotási javaslattal fordulhat a miniszterhez, továbbá a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakmai állásfoglalást kérhet.

6. A jogvédelmi biztos közreműködik az IJSZ feladatkörét érintő nemzetközi és európai uniós projektekben."

2.10. A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai[513]

2.10.0.1. Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkári Kabinet

1. A Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkári Kabinet a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén kabinetfőnök áll.

2.10.0.2. Esélyteremtési Koordinációs Főosztály

1. Az Esélyteremtési Koordinációs Főosztály a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Esélyteremtési Koordinációs Főosztály segíti a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár kabinetfőnökét a Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkári Kabinet irányításából származó feladatok végrehajtásában.

3. Az Esélyteremtési Koordinációs Főosztály ellátja az 1. melléklet 108. § (1) és (3)-(5) bekezdésében meghatározott feladatokat.

4. Az Esélyteremtési Koordinációs Főosztály koordinációs feladatai körében

a) segíti a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek igazgatási, jogi, gazdálkodási és humánpolitikai feladatainak ellátását,

b) az ágazatban véleményezteti a minisztériumon belül más szakterületek által előkészített, valamint a más minisztériumok által előkészített jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, és elkészíti a társadalmi esélyteremtési szakterület egységes álláspontját tartalmazó választ,

c) összehangolja a társadalmi esélyteremtési szakterület jogszabály- és közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítési tevékenységét,

d) gondoskodik a jogalkotási munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásáról.

5. Az Esélyteremtési Koordinációs Főosztály egyéb feladatai körében közreműködik a Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkársággal kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában.

6. Az Esélyteremtési Koordinációs Főosztály kodifikációs feladatai körében közreműködik az ágazati jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek kidolgozásában.

2.10.1. A társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységek feladatai

2.10.1.1. Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1. A Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén titkárságvezető (főosztályvezető) áll.

2. A Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a 108. § (1) és (3)-(5) bekezdésében meghatározott szakmai és koordinációs feladatokat.

3. A Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság stratégiai feladatai körében

a) ellátja a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság titkársági feladatait,

b) az ágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket kezdeményez és koordinál,

c) koordinálja a törvényalkotással és a megkeresésekkel, valamint a közérdekű adat megismerése iránti igényekkel kapcsolatos feladatokat,

d) ellátja a kormányülések napirendjeivel kapcsolatos vezetői felkészítésből adódó, a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kompetenciájába tartozó szakmai koordinációs feladatokat,

e) gondoskodik a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia és annak hároméves intézkedési tervei előkészítéséről, valamint a végrehajtásról szóló kormányjelentések összeállításáról,

f) összeállítja a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról szóló hazai és nemzetközi jelentésekhez szükséges dokumentumokat,

g) felelős a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 felülvizsgálatának koordinálásáért, a stratégiában foglalt célok, valamint az intézkedési tervben foglaltak megvalósulásának és hatásainak nyomon követése érdekében nyomonkövetési rendszer kialakításáért és működtetéséért, a nyomonkövetési rendszer vonatkozásában egyeztetést folytat az Európai Belügyi Együttműködési Főosztállyal, illetve az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztállyal, valamint az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral,

h) ellátja a társadalmi esélyteremtésért felelős ágazat szakmai stratégiaalkotási, elemzési, tervezési, nyomonkövetési, döntés-előkészítési feladatait,

i) rendszeres szakmapolitikai és stratégiai elemzéseket készít a társadalmi esélyteremtéssel összefüggésben az egyes ágazatokban lezajló folyamatokról és a társadalmi integráció ügyének aktuális kérdéseiről hazai és európai uniós összefüggésben, részt vesz nemzetközi együttműködésekben,

j) összefogja és koordinálja a társadalmi esélyteremtésért felelős politika statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek kidolgozását és fejlesztését, kidolgozza a társadalmi esélyteremtéshez kapcsolódó programok adatgyűjtésére és indikátoraira vonatkozó szabályozási koncepciót,

k) közreműködik a más szakterületek feladatkörébe tartozó, a társadalmi esélyeket érintő koncepciók, döntések kidolgozásában,

l) figyelemmel kíséri a társadalmi esélyteremtésért felelős területet érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását.

4. A Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság kodifikációs feladatai körében közreműködik a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének egyeztetésében és véleményezésében.

5. A Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság koordinációs feladatai körében összefogja és koordinálja a társadalmi esélyteremtési szakterület közigazgatási statisztikai, adatgyűjtési rendszereinek működtetését.

6. A Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság funkcionális feladatai körében

a) koordinálja a szakterület szakmai szervezeti egységeinek költségvetési tervezési feladatait, tájékoztatást nyújt azoknak a költségvetési körirat kötelező elemeiről, összesíti azok költségvetési tervezési adatszolgáltatásait,

b) koordinálja a szakterület szakmai szervezeti egységeinek zárszámadással összefüggő feladatai végrehajtását,

c) koordinálja és összesíti a szakterület fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó költségvetéssel, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos, valamint az évközi működés során szükséges adatszolgáltatásokat a Fejezeti Összefoglaló Főosztály részére,

d) együttműködik a minisztérium érintett szervezeti egységeivel a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokban,

e) részt vesz a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos szakterületi kontrollfeladatok ellátásában,

f) együttműködik a minisztérium érintett szervezeti egységeivel a szakterületét érintő szerződések és egyéb kötelezettségvállalási nyilatkozatok, valamint dokumentumok elkészítésében,

g) közreműködik az ágazat szakmai igazgatási kereteinek gazdálkodásában,

h) kimutatásokat készít a szakterülethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokon történt kötelezettségvállalásokról és szabad előirányzatokról,

i) közreműködik a szakterülethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó rendelkezési jogkörök meghatározásában,

j) együttműködik a Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal az előirányzatok tervezésére, felhasználására, évközi módosítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó feladatokban,

k) közreműködik az ágazat részére beérkező támogatási kérelmek elbírálásában,

l) közreműködik a pályázati felhívások kiírásában és lebonyolításában,

m) közreműködik a támogatás biztosításához szükséges kötelezettségvállalási dokumentumok elkészítésében, a támogatási szerződések, a támogatói okiratok, megállapodások megkötésében, a támogatás pénzügyi teljesítésében, valamint a támogatás felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzésében, helyszíni ellenőrzés lebonyolításában,

n) gondoskodik az ágazat szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása tekintetében adattábla vezetéséről, az aktuális szabad keret naprakész nyilvántartásáról,

o) közreműködik a társadalmi esélyteremtési szakterülethez tartozó intézményrendszer költségvetés-tervezési, zárszámadási, illetve a gazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásainak összeállításában,

p) közreműködik a társadalmi esélyteremtési szakterülethez tartozó intézmények esetleges átszervezéséhez kapcsolódó dokumentumok előkészítésében, az átszervezés lebonyolításában,

q) közreműködik a társadalmi esélyteremtési szakterülethez tartozó intézmények irányító szervi döntésre előkészített ügyeiben,

r) figyelemmel kíséri a társadalmi esélyteremtési szakterülethez tartozó intézmények előirányzat-, létszám- és bérgazdálkodását, közbeszerzési tevékenységét,

s) közreműködik a társadalmi esélyteremtési szakterülethez tartozó intézmények létszámának meghatározására, fejezeten belüli átcsoportosítására és az egyéb módon történő változtatására irányuló kérelmek véleményezésében,

t) közreműködik a minisztérium igazgatási előirányzatain kezelt szakmai keretek tervezésének és felhasználásának összeállításában, az erre irányuló vezetői döntés-előkészítő anyagok előkészítésében, a szakmai keretek felhasználási irányaira vonatkozó szakmai javaslat előkészítésében.

7. A Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladatai körében

a) költségvetési szempontból közreműködik a szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

b) közreműködik a költségvetési gazdálkodást érintő ellenőrzések ágazati adatszolgáltatási feladataiban,

c) a Nemzetközi Főosztállyal és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve szervezi és intézi a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, külföldi kiküldetését, közreműködik a politikai felsővezetők fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

d) félévenként kimutatást készít a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről,

e) ellátja a társadalmi esélyteremtési terület honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatait.

2.10.1.2. Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztálya

1. Az Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztálya a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztálya kodifikációs feladataival összefüggésben

a) előkészíti az egyes hátrányos helyzetű, illetve a roma gyermekek esélyteremtésére irányuló programok, modellprogramok és szolgáltatások koncepcióit, jogszabályok tervezeteit, kormány-előterjesztéseit,

b) kidolgozza az egyes hátrányos helyzetű, illetve a roma gyermekek esélyeinek növelését szolgáló programokat - különösen az Útravaló Ösztöndíjprogram, a Roma Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj program, az esélynövelést szolgáló intézkedések támogatása esetében -, továbbá részt vesz a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanoda program szabályozásának előkészítésében, végrehajtásában, a támogatásukat biztosító hazai pályázatok előkészítésében és végrehajtásában.

3. Az Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztálya koordinációs feladataival összefüggésben

a) koordinálja a hazai forrásból megvalósuló,

aa) a gyermekek esélyteremtéséhez kapcsolódó programok, pályázatok,

ab) a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatásra képessé tevő és a képzettségi szintjüket növelő programok tervezését és végrehajtásuk előkészítését, nyomon követését, valamint azok értékelését,

b) ellátja a roma szakkollégiumokkal kapcsolatos feladatokat, valamint a Roma Szakkollégiumi Tanács titkársági feladatait, és részt vesz annak munkájában,

c) gyűjti és terjeszti a gyermekek esélyteremtését, valamint a kedvezményezett járások felzárkózását szolgáló jó gyakorlatok tapasztalatait, javaslatot tesz a felzárkózással kapcsolatos kutatásokra, adatgyűjtésekre,

d) szakterületi feladatkörében közreműködik a romák társadalmi együttműködését érintő hazai programok tervezésében, megvalósulásának nyomon követésében és ellenőrzésében.

4. Az Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztálya egyéb feladataival összefüggésben

a) részt vesz a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásában, értékelésében és frissítésében, valamint intézkedési terveinek kidolgozásában,

b) együttműködik más minisztériumokkal, és képviseli a szakterület szempontjait a nevelési, az oktatási, a szociális, a gyermekügyi, az esélyteremtési, a képzési, az egészségügyi szolgáltatás- és intézményfejlesztési stratégiák kidolgozása, programok tervezése során,

c) részt vesz a szakterületet érintő kormányzati koncepciók, stratégiák, szakmai javaslatok kidolgozásában, véleményezésében,

d) részt vesz a roma és a társadalmi esélyteremtési szakterülettel foglalkozó országos, valamint területi egyeztető fórumok, illetve tanácsok munkájában,

e) a feladatkörébe tartozó fejlesztéseket érintően részt vesz a fejlesztéspolitikai egyeztető fórumok - monitoring bizottságok, tárcaközi bizottságok - munkájában,

f) közreműködik és összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modellértékű fejlesztési programokat, nyomon követi végrehajtásukat, és kezdeményezi értékelésüket, előkészíti a hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges intézkedéseket,

g) ellátja az alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat,

h) közreműködik az európai uniós fejlesztési alapokból finanszírozott programok társadalmi felzárkózási fejlesztéseinek megvalósítói, illetve a fejlesztéseket koordináló szervezeti egységek tekintetében a szakmai, módszertani irányítási feladatok ellátásában,

i) részt vesz a kormányzati háttérintézmények esélyteremtéssel összefüggésben meghirdetett hazai programjainak szakmai irányításában és ellenőrzésében,

j) közreműködik a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó kormányzati szakpolitikai és szakmai testületek, munkacsoportok munkájában,

k) közreműködik a gyermekjogokkal, a gyermekszegénységgel, a kiskorúak szexuális és munkacélú kizsákmányolása elleni fellépéssel és az antiszegregációval kapcsolatos nemzetközi és európai uniós feladatok ellátásában, együttműködve az Európai Belügyi Együttműködési Főosztállyal, illetve az Európai Egészségügyi, Szociális és Köznevelési Főosztállyal,

l) működteti a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságát, és gondoskodik annak titkársági feladatai ellátásáról.

5. Az Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztálya a feladatkörébe tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos titkárságával.

2.10.1.3. Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya

1. A Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. A Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya kodifikációs feladataival összefüggésben elkészíti a mélyszegénységben élők, illetve a romák társadalmi integrációját célzó, a társadalmi felzárkózási szakterülethez tartozó, a roma nemzetiséghez, roma nemzetiségi oktatáshoz, kultúrához kapcsolódó előterjesztések szakmai tervezeteit.

3. A Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya koordinációs feladataival összefüggésben

a) koordinálja a hazai forrásból megvalósuló,

aa) a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken élők tekintetében a halmozottan megjelenő, nemzetiségi, társadalmi és területi hátrányok kezelését szolgáló programok,

ab) a roma nemzetiséghez, a roma nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó programok, pályázatok,

ac) a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására vonatkozó programok tervezését és végrehajtásának előkészítését, nyomon követését, valamint értékelését,

b) ellátja a kedvezményezett járások felzárkózását elősegítő programok tervezését és végrehajtásának előkészítését,

c) nyomon követi a kedvezményezett járások felzárkózását elősegítő programok szakmai végrehajtását,

d) ellenőrzi a kedvezményezett járások felzárkózását elősegítő programok indikátorait és azok teljesülését,

e) véleményezi a kedvezményezett járások felzárkózását elősegítő programok beszámolóját,

f) koordinálja a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban: Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft.) kapcsolatos szakmai feladatok ellátását a szakterületileg érintett főosztályok közreműködésével,

g) részt vesz a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. által fenntartott intézmények oktatással, neveléssel kapcsolatos szakmai irányításában, és ennek keretében a köznevelési intézmény tanácsadó testületében az eredményes intézményi működés érdekében szakmai javaslatot tesz,

h) koordinálja a Roma Koordinációs Tanács szakpolitikai testületeinek működését,

i) szabályozza az egyes, a társadalmi, a gazdasági, a területi hátránykiegyenlítést elősegítő programokat.

4. A Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya egyéb feladataival összefüggésben

a) szervezi és fejleszti a társadalmi esélyek konzultációs rendszerét,

b) közreműködik a romák társadalmi integrációját szolgáló, kulturális célú támogatások koordinálásában,

c) együttműködik a gazdasági szereplőkkel a társadalmi felelősségvállalás elősegítése érdekében,

d) közreműködik a romák felzárkózásával kapcsolatos nemzetközi feladatok elvégzésében,

e) közreműködik a roma hitéleti és pasztorálási tevékenység támogatásában,

f) ellátja a Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése elnevezésű projekt megvalósításával kapcsolatos feladatokat,

g) elősegíti a külhoni magyar szervezetekkel való kapcsolat kiépítését a magyar anyanyelvű romaság érdekében,

h) együttműködik a társminisztériumokkal, és képviseli a szakterület szempontjait a nevelési, az oktatási, a szociális, a gyermekügyi, az esélyteremtési, a képzési, az egészségügyi szolgáltatás- és intézményfejlesztési stratégiák kidolgozása, programok tervezése során,

i) részt vesz a szakterületet érintő kormányzati koncepciók, stratégiák, szakmai javaslatok kidolgozásában, véleményezésében,

j) részt vesz a roma és a társadalmi esélyteremtési szakterülettel foglalkozó országos, valamint területi egyeztető fórumok, illetve tanácsok munkájában,

k) a feladatkörébe tartozó fejlesztéseket érintően részt vesz a fejlesztéspolitikai egyeztető fórumok - monitoring bizottságok, tárcaközi bizottságok - munkájában,

l) közreműködik és összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modellértékű fejlesztési programokat, nyomon követi végrehajtásukat, és kezdeményezi értékelésüket, előkészíti a hosszú távú fenntarthatóságuk biztosításához szükséges intézkedéseket,

m) részt vesz a kormányzati háttérintézmények esélyteremtéssel összefüggésben meghirdetett hazai programjainak szakmai irányításában és ellenőrzésében,

n) közreműködik a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó kormányzati szakpolitikai és szakmai testületek, munkacsoportok munkájában.

5. A Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya a roma nemzetiségi feladatok ellátása keretében

a) koordinálja a roma nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú támogatásával kapcsolatos feladatok tervezését, végrehajtásának előkészítését, nyomon követését és annak értékelését,

b) figyelemmel kíséri a roma nemzetiség jogainak érvényesülését, különös tekintettel a nemzetiségi kulturális autonómia intézményeire,

c) kapcsolatot tart a roma nemzetiségi önkormányzatokkal, a roma nemzetiség érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel,

d) figyelemmel kíséri a nemzetiségeket érintő jogalkotást, és szükség esetén intézkedést kezdeményez,

e) a kormányhivatalok útján ellátja a roma nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, amelynek keretében az egységes jogalkalmazás érdekében áttekinti a törvényességi felügyeleti eljárások tapasztalatait, és a roma nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szervek munkáját jogszabály-értelmezés, szakmai állásfoglalás, ajánlás kiadásával segíti,

f) ellátja a hatáskörébe tartozó roma nemzetiségi támogatási ügyek döntés-előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

6. A Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya a feladatkörébe tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos titkárságával.

2.10.1.4. Esélyteremtő Programok Tervezési és Monitoring Főosztálya

1. Az Esélyteremtő Programok Tervezési és Monitoring Főosztálya a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, amelynek élén főosztályvezető áll.

2. Az Esélyteremtő Programok Tervezési és Monitoring Főosztálya az európai uniós és a nemzetközi fejlesztési programokkal kapcsolatos koordinációs feladataival összefüggésben összehangolja a szakterületnek az európai uniós és más nemzetközi forrásból megvalósuló fejlesztései stratégiai tervezésével, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, valamint kapcsolatot tart a Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztállyal.

3. Az Esélyteremtő Programok Tervezési és Monitoring Főosztálya funkcionális feladataival összefüggésben

a) részt vesz az egyeztetéseken,

b) az érintett szakterületek bevonásával véleményezi a stratégiai tervdokumentumok tervezeteit,

c) részt vesz az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi időszakával kapcsolatos dokumentum- és jogszabálytervezetekre, azok módosítására vonatkozó ágazati és minisztériumi álláspont kialakításában,

d) összefogja a szakterület stratégiai tervezési feladatait a Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztály közreműködésével, az érintett szakterületek javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

e) közreműködik az Európai Bizottsággal folytatandó, a 2020 utáni stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását vagy módosítását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

f) közreműködik a stratégiai kérdésekben a döntés-előkészítést segítő, annak hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

g) előkészíti a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából továbbítja a Monitoring, Tervezés-koordinációs és Felügyeleti Főosztálynak és az érintett szakterületeknek, valamint közreműködik az operatív programok előkészítésében,

h) közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában,

i) közreműködik az ágazat szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

j) részt vesz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó felhívásainak, dokumentumainak véleményezésében, a szakpolitikai álláspont kialakításában,

k) kapcsolatot tart az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap tervezéséért és megvalósításáért felelős minisztériummal.

4. Az Esélyteremtő Programok Tervezési és Monitoring Főosztálya egyéb feladataival összefüggésben

a) közreműködik a társadalmi esélyteremtésért felelős ágazat szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok figyelemmel kísérésében,

b) koordinálja a társadalmi esélyteremtésért felelős szakterületen az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozását,

c) meghatározza a társadalmi esélyteremtés akadályait elhárító és megelőző intézkedéseket,

d) részt vesz a kedvezményezett járásokat érintő modernizációs és fejlesztési programok tervezésében, végrehajtásának módszertani támogatásában,

e) részt vesz a Strukturális Alapok, az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok forrásaiból, valamint a Svájci-Magyar Együttműködési Program II. forrásából megvalósuló programok szakmai szintű előkészítésében, programdokumentumok tervezésében, egyeztetési és partnerségi feladatainak ellátásában, valamint a programok nyomon követésében és értékelésében,

f) koordinálja a helyi esélyegyenlőségi programokkal kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását, nyomon követését, valamint értékelését;

g) együttműködik a társminisztériumokkal és képviseli a szakterület szempontjait a szociális, az esélyteremtési, a lakhatási stratégiák kidolgozása, programok tervezése során,

h) részt vesz a szakterületet érintő kormányzati koncepciók, stratégiák, szakmai javaslatok kidolgozásában, véleményezésében,

i) részt vesz a roma és a társadalmi esélyteremtési szakterülettel foglalkozó országos, valamint területi egyeztető fórumok, illetve tanácsok munkájában,

j) a feladatkörébe tartozó fejlesztéseket érintően részt vesz a fejlesztéspolitikai egyeztető fórumok - monitoring bizottságok, tárcaközi bizottságok - munkájában,

k) közreműködik és összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modellértékű fejlesztési programokat, nyomon követi végrehajtásukat, és kezdeményezi értékelésüket, előkészíti a hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges intézkedéseket,

l) részt vesz a kormányzati háttérintézmények esélyteremtéssel összefüggésben meghirdetett hazai programjainak szakmai irányításában és ellenőrzésében,

m) közreműködik a társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó kormányzati szakpolitikai és szakmai testületek, munkacsoportok munkájában.

3. függelék

A minisztérium szervezeti egységei

4. függelék

A miniszter által irányított, felügyelt szervezetek

5. függelék

A jogszabály-előkészítő tevékenység rendje

Szabályozási javaslat

1. A Kormány munkatervében, illetve a minisztérium jogalkotási munkatervében szereplő, valamint a helyettes államtitkárok által meghatározott jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállításáról a feladatköre szerint felelős szervezeti egység gondoskodik. A szabályozási javaslat elkészítésében a szakmailag felelős szervezeti egység felkérésére a Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály, a Humán Kodifikációs Főosztály, a Rendészeti Koordinációs Főosztály, a Fejezeti Összefoglaló Főosztály, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály feladatkörének megfelelően közreműködik.

2. A szabályozási javaslat tartalmazza:

a) az elérendő közpolitikai célt, a jogi szabályozás szakmai, közgazdasági indokait, a tervezett szabályozás bevezetésének, illetve elmaradásának következményeit,

b) a szabályozással befolyásolni tervezett szabályozási terület, társadalmi jelenség rövid leírását,

c) a célhoz rendelt szabályozási, intézkedési megoldást, ennek indokait, költségkihatását, szükség szerint a cél megvalósulásához szükséges nem jogalkotási jellegű kormányzati lépéseket.

3. Törvényi szintű szabályozás esetén a 2. pontban meghatározottakon túl be kell mutatni a szabályozás rövid történeti előzményeit, az adott területen a jogérvényesülés tapasztalatait, az Európai Unió jogához, valamint az Európa Tanács egyezményeihez és ajánlásaihoz való illeszkedés főbb jellemzőit, a végrehajtás szervezeti, személyi feltételeit, a végrehajtáshoz szükséges időt és a végrehajtás ütemezését.

4. Ha a szabályozási javaslatot a Kormány ügyrendje szerint a Kormánynak előzetesen be kell mutatni, a belső és a közigazgatási egyeztetés, valamint a benyújtás szabályait a szabályozási javaslatra nézve is alkalmazni kell.

5. Szabályozási javaslat, jogszabálytervezet, törvényjavaslat elkészítésére a feladatkörükben érintett minisztériumok (központi államigazgatási szervek), a minisztérium hivatali szervezetei, az önálló szervek, valamint tudományos intézetek felkérésével - a miniszter döntésének megfelelően - törvényelőkészítő, jogszabály-előkészítő bizottság szervezhető.

A tervezet előkészítése

6. A szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat alapján a szakmailag felelős szervezeti egység elkészíti a jogszabálytervezetet vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz szakmai tervezetét és a hozzá tartozó indokolást vagy előterjesztést (a továbbiakban: tervezet).

7. A tervezet előkészítése során:

a) a szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár felelős a tervezet szakmai tartalmának meghatározásáért,

b) az érintett szervek, egységek által a tervezetekhez készített költségvetési hatásvizsgálatot - amennyiben nem indokolt a tervezet sürgős belső, illetve közigazgatási egyeztetése - a Fejezeti Összefoglaló Főosztály ellenőrzi, és közreműködik a közös álláspont kialakításában; indokolt esetben kiegészítésre visszaadja azt az érintetteknek,

c) a tervezet tárgyának megfelelően a Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vagy a Humán Kodifikációs Főosztály végzi a tervezet előírások szerinti szerkesztését, gondoskodik a Kormány ügyrendjében foglaltak és a jogalkotási eljárás szabályainak megtartásáról és a jogrendszeri illeszkedésről, az Európai Unió normarendszerének való megfelelésről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, ellenőrzi az elfogadott javaslatok érvényesítését,

d) a Parlamenti Főosztály vezetője - a parlamenti államtitkár irányításával - szervezi a parlamenti pártokkal történő, szükség szerint felmerülő egyeztetést, előkészíti a benyújtott és iktatott törvényjavaslatok országgyűlési tárgyalását, a törvényjavaslatokhoz elkészíti a politikai tartalmú dokumentumokat, különösen a miniszteri, államtitkári expozét, zárszót, tájékoztató feljegyzéseket és a parlamenti pártok frakciói számára a szakmai háttéranyagot, a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár és az ágazati szakterületi szervezeti egységek szükség szerinti bevonásával,[530]

e) a szakmailag felelős szervezeti egység vezetője és a Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vagy a Humán Kodifikációs Főosztály vezetője gondoskodnak arról, hogy a tervezetek az érdekelt társadalmi szervezetekkel egyeztetésre kerüljenek,

f) a Kommunikációs Főosztály szükség esetén elkészíti a tervezet kommunikációjára vonatkozó javaslatot, valamint a Parlamenti Főosztály felhívására véleményezi az ágazati szakterületi szervezeti egység által a törvényjavaslatokhoz elkészített kommunikációs összefoglalót.[531]

8. A tervezetnek a belső és a közigazgatási egyeztetését - a 9. pontban foglaltakra figyelemmel - a szakmailag felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár megkeresése alapján és szakmai közreműködésével a jogi és koordinációs helyettes államtitkár végzi. Más minisztériummal közös előterjesztés, miniszteri együttes rendelet, vagy más miniszterrel egyetértésben kiadott rendelet előkészítése során a társminisztériumokkal - a szakfőosztály bevonásával - a jogi és koordinációs helyettes államtitkár tartja a kapcsolatot.

9. Rendészeti tárgyú tervezetek belső egyeztetése során a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervekkel és a közvetlen miniszteri irányítás alá tartozó rendvédelmi szervvel az egyeztetést a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység folytatja le.

10. A belső egyeztetésben részt vesznek a helyettes államtitkárok és azok a szervezeti egységek, amelyek feladatkörük alapján a tervezetben szakmailag érintettek. A tervezettel kapcsolatos véleményadásra észszerű határidőt kell biztosítani. A beérkezett véleményeket a szakmailag felelős szervezeti egység a Rendészeti Kodifikációs Főosztállyal, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztállyal vagy a Humán Kodifikációs Főosztállyal együttműködve feldolgozza és beépíti. Ha a tervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt ez indokolt, munkaértekezleten kell rendezni a nézetkülönbségeket, ennek sikertelensége esetén a Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vagy a Humán Kodifikációs Főosztály felső szintű vezetői döntést kér.

11. A tervezet belső egyeztetése során - ha arra nem került sor az előkészítés keretében - a tervezethez készített hatásvizsgálatot a Fejezeti Összefoglaló Főosztály ellenőrzi, és közreműködik a közös álláspont kialakításában; indokolt esetben kiegészítésre visszaadja azt az érintetteknek.

12. A belső egyeztetés lefolytatását követően a közigazgatási államtitkár a Miniszterelnöki Kormányirodától kéri a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásának engedélyezését vagy a közigazgatási egyeztetési kötelezettség alóli felmentést, kivéve a közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét. Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda a közigazgatási egyeztetésre bocsáthatónak találta, a közigazgatási államtitkár a tervezetet közigazgatási egyeztetésre küldi.

13. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vagy a Humán Kodifikációs Főosztály megkeresése alapján a Kommunikációs Főosztály gondoskodik róla, hogy a közigazgatási egyeztetéssel egy időben a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 8. § (2) bekezdésének megfelelően a tervezet megtekinthető és véleményezhető legyen a minisztérium honlapján. Az észrevételekről és az el nem fogadott javaslatok elutasításának indokairól készített összefoglalót a honlapon közzé kell tenni.

14. A közigazgatási egyeztetésre biztosított határidő esetében, valamint a beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a belső egyeztetésre vonatkozó rendelkezések irányadók. Ha a tervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt ez indokolt, a Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vagy a Humán Kodifikációs Főosztály vezetője javaslatára a jogi és koordinációs helyettes államtitkár egyeztető megbeszélést hív össze az érintett tárcák, valamint más véleményező szervek részvételével.

15. A végleges tervezetet a közigazgatási, a parlamenti államtitkár egyetértésével a Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vagy a Humán Kodifikációs Főosztály által készített rövid felterjesztő feljegyzéssel a jogi és koordinációs helyettes államtitkár felterjeszti a miniszter számára.[532]

16. Miután a miniszter aláírásával ellátta a tervezetet, a jogi és koordinációs helyettes államtitkár közjogi szervezetszabályozó eszköz esetében gondoskodik a közzétételről, miniszteri rendelet esetében a kihirdetésről, kormány-előterjesztés esetében pedig megküldi a Miniszterelnöki Kormányirodának annak érdekében, hogy a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést napirendjére vegye és megtárgyalja.

Koordináció

17. A jogalkotási hatáskörrel felruházott más szervek által készített tervezetekkel (a továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi vélemény kiadmányozására a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében a megkereső személyétől függően a közigazgatási államtitkár vagy a jogi és koordinációs helyettes államtitkár jogosult. A tárcavélemény tervezetének előkészítése a tárcatervezet tárgya szerint a Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vagy a Humán Kodifikációs Főosztály feladata.

18. A Rendészeti Kodifikációs Főosztály, a Közigazgatási Szabályozási és Koordinációs Főosztály vagy a Humán Kodifikációs Főosztály - szükség esetén a minisztériumi szervezeti egységek és az önálló belügyi szervek bevonásával, azok észrevételei alapján - összeállítja a minisztérium álláspontját összegző tárcavélemény-tervezetet. A véglegesített tárcavélemény-tervezetet a jogi és koordinációs helyettes államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás vagy a közigazgatási államtitkárhoz történő továbbítás céljából.

A tervezet és a tárcatervezet elektronikus úton történő továbbítása

19. A tervezet belső és közigazgatási egyeztetése, valamint a tárcatervezet koordinációja során az elektronikus levelezés a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 19/2015. (VII. 31.) BM utasításban meghatározott kormányzati elektronikus levelezési címeken folytatható.

20. Kormányzati igazgatási irat nem kormányzati elektronikus levelezési címre

a) a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek tekintetében a rendészeti államtitkár,

b) egyéb minisztériumi szervezeti egységek tekintetében a jogi és koordinációs helyettes államtitkár

engedélyével továbbítható.

6. függelék

A kiadmányozás rendje

1. A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) - ha e Szabályzat így rendelkezik - a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

2. A miniszter kiadmányozza

a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,

b) a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (támogatott módosító indítványok listája, egységes javaslattervezet vagy átdolgozott egységes javaslattervezet, zárószavazást előkészítő módosító javaslat, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő szövege),

c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,

d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, valamint a 11a. pontban meghatározott kivétellel az alapvető jogok biztosának címzett ügyiratot,[533]

e) e Szabályzatban meghatározott kivételekkel a kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedést,

f) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést,

g) az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ.

3. A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben - a 2. pont c) alpontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével -

a) a feladatkörrel rendelkező államtitkár,

b) a miniszter és az a) pontban meghatározott vezetők egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár

intézkedik és kiadmányoz.

4. A 2. pont a)-f) alpontjában meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.

5. A kiadmányozás rendjét az egyes vezetők tekintetében e függelék határozza meg.

6. A kiadmányozásra jogosult egyedileg meghatározott ügykörben a kiadmányozás jogát átadhatja.

7. A miniszter, - ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult - a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

8. A politikai főtanácsadók és tanácsadók kiadmányozási jogköreit az érintett politikai felsővezető, illetve kabinetfőnök határozza meg.

8a. A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár kiadmányozza a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos feladatainak támogatása fejezeti kezelésű előirányzatról biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatos pályázatok kiírását, valamint a nyertes pályázatokról és azok támogatásáról szóló döntést.[534]

9. A közigazgatási államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

a) dönt a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka büntetés-félbeszakítással kapcsolatos ügyben hozott döntése elleni panasz elbírálásáról,

b) gyakorolja a minisztert a szabálysértésekről szóló törvény alapján megillető méltányossági jogkört,

c) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jóváhagyja az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített - a Magyarország számára nemzetközi jogi jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztető - dokumentumokat és jegyzőkönyveket,

d)[535]

e) kijelöli a haditechnikai eszköz átalakítását, hatástalanítását és megsemmisítését végző belföldi szervezeteket,

f) felkéri a rendészeti szakvizsgabizottság tagjait és tisztségviselőit,

g) kiadmányoz mindazokban az ügyekben, amelyekben a kiadmányozásra jogosult személye nem állapítható meg,

h) elbírálja a Belső Biztonsági Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz támogatásai körében hozott szabálytalansági döntések elleni jogorvoslati kérelmeket, valamint a benyújtott kifogásokat,

i) eljár a minisztérium - nemzetközi, európai uniós vagy hazai támogatással megvalósuló - projektjeinek előkészítése, lebonyolítása és fenntartása során,

j) a hivatásos szolgálati viszonyban állók jogviszonya tekintetében a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

ja) dönt az első tiszti kinevezésekről,

jb) Szolgálati Jelet adományoz,

jc) megállapítja a miniszteri jogkörbe tartozó soros járandóságokat,

jd) dönt a miniszteri jogkörbe tartozó rendfokozatban történő soros előléptetésről, fizetési fokozatban történő előresorolásról,

je) dönt a miniszteri jogkörbe tartozó tiszt (alezredesi rendfokozatig), tiszthelyettes soron kívüli előléptetéséről, fizetési fokozatban történő előléptetéséről,

jf) dönt a más szervhez, valamint külföldi szolgálatra vezénylésről,

jg) elbírálja a miniszter hatáskörébe tartozó szolgálati panaszokat,

k) a jogi és koordinációs helyettes államtitkár előterjesztésére kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavéleményt,

l) engedélyezi az önálló belügyi szerv vezetője, valamint a minisztériumba vezényelt és a minisztérium állományába tartozó munkavállaló részére a szolgálati személygépkocsi tartós magáncélú igénybevételét,

m) engedélyezi a minisztérium vagy az önálló belügyi szerv állományába tartozó vagy oda vezényelt személy vonatkozásában a kérelmezett jármű-igénybevétel esetében a futásteljesítmény eltérést, továbbá a minisztérium állományába tartozó vagy oda vezényelt személy vonatkozásában a járműkategória eltérést.[536]

n) engedélyezi az országos hatáskörű önálló belügyi szerv nem hivatásos állományú főigazgató-helyettese részére a belügyi szervek jármű szabályzatáról szóló BM utasítás szerinti személyes gépkocsihasználatot, meghatározza a havi térítésmentes gépkocsi-futásteljesítményt, valamint dönt gépkocsivezető biztosításáról.[537]

10. A rendészeti államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében dönt a törvényben a miniszter hatáskörébe utalt,[538]

a) nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállításáról,

b) nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya kiállításáról, valamint

c) a miniszter méltányossági jogkörében adott menekültstátuszról.

11. A rendészeti államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek tekintetében

a) engedélyezi a szervek első számú vezetőinek külföldi kiutazását,

b) engedélyezi a szervek országos parancsnokhelyetteseinek és főigazgató-helyetteseinek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti személyes gépkocsi-használatot, meghatározza a havi térítésmentes gépkocsi-futásteljesítményt, valamint dönt gépkocsivezető biztosításáról,

c) engedélyezi a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló BM utasításban meghatározott, a szolgálati jármű motorteljesítményére vonatkozó előírásban foglaltnál nagyobb teljesítményű jármű igénybevételét kiemelt szakmai érdek fennállása esetén,

d) feladatkörében kiadmányozza a szervekkel és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtal történő kapcsolattartás során keletkezett iratokat,

e) kiadmányozza a szervek és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ vezetőinek tett, normatív utasítások kiadására vagy módosítására vonatkozó javaslatot,

f) kiadmányozza a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait,

g) kiadmányoz a miniszter rendvédelmi szervek és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ irányításával kapcsolatos jogkörében felmerülő azon ügyekben, amelyekben a kiadmányozásra jogosult személye nem állapítható meg,

h) dönt a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti személyek védelmének elrendeléséről és a 13. § (4) bekezdése szerint a teljes vagy részleges költségtérítésről,

i) javaslatot tesz a külpolitikáért felelős miniszternek a szervek első számú vezetőinek az utazás időtartamára érvényes diplomata-útlevéllel történő ellátásának ügyében.

11a. A szakterületi államtitkár - a 2. pont d) alpontjában foglaltaktól eltérően - a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza az alapvető jogok biztosának kizárólag információ-, tájékoztatás-, valamint adatkérésre irányuló megkeresésére adandó választ.[539]

12. A személyügyi helyettes államtitkár

a) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza a szolgálati és munkabalesetekkel, valamint foglalkozási betegségekkel, továbbá a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapításának minősítése ellen benyújtott fellebbezésekkel kapcsolatos döntéseket és egyéb iratokat,

b) kiadmányozza a más hivatali egység vagy önálló belügyi szerv feladatkörébe nem utalható, valamint a rendészeti tárgyú közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel összefüggő válaszokat.

13. Ajogi és koordinációs helyettes államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza

a) - az e Szabályzatban meghatározott kivételekkel - a minisztérium alárendeltségébe tartozó közigazgatási szervek által hozott közigazgatási döntések ellen benyújtott fellebbezések alapján hozott másodfokú döntéseket és egyéb iratokat,

b) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban a személy- és vagyonvédelmi területeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges, nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlat szakirányú jellegét igazoló hatósági bizonyítványt,[540]

c) a miniszter által irányított rendvédelmi szervek által első fokon kiadott szakhatósági állásfoglalást tartalmazó hatósági döntés elleni fellebbezés folytán kiadandó másodfokú szakhatósági állásfoglalást, továbbá a fellebbezéssel megtámadott szakhatósági véleménnyel összefüggésben meghozandó másodfokú szakhatósági állásfoglalást.

14. A gazdasági helyettes államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

a)[541]

b) jóváhagyja a fejezet irányítása alá tartozó vagyonkezelők vagyonkezelői szerződéseit és azok módosításait,

c) megköti a minisztérium vagyonkezelési szerződését,

d) jóváhagyja az önálló belügyi szervek részére az egységes megjelenést biztosító egyenruházat (szolgálati, gyakorló-, társasági és formaruházat, lábbeli), ékítmény, rendfokozati jelzés és ruházati felszerelés rendszeresítését.

e) kiadja az egyetértést a minisztérium, valamint a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szervek elhelyezési, ingatlangazdálkodási feladataiból adódó jogügyletek megkötéséhez, módosításához, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan a minisztérium mint jogosult javára bejegyzett jogok és tények törléséhez,[542]

f) jóváhagyja a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök egyen- vagy formaruházatának kialakítását, a termék műszaki dokumentációját,

g) kiadja az egyetértést a fejezet irányítása alá tartozó önálló vagyonkezelők részére az ingóságok vagyonkezelői jogának jogutódlási ügyleteihez, ha a jogügylettel érintett ingóság vagyonkezelői joga fejezeten kívüli központi költségvetési szervhez kerül,

h) dönt a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 41. § (1a) bekezdése szerinti magasabb összegű napidíj engedélyezéséről és 42. § (4) bekezdése szerinti, a szállásköltséghez meghatározott kerettől történő eltérésről,

i) szakmailag ellenjegyzi a ruházati ellátás körében keletkező ellátási megállapodásokat, dönt a központosított beszerzésű termékekkel kapcsolatos szakmai kérdésekben, meghatározza a központosított beszerzésű termékek körét, jóváhagyja e termékek bolti árjegyzékét, valamint engedélyezi a középfokú szakirányító szerv vezetőjének szolgálati célú külföldi tartózkodása esetén az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését,

j) képviseli a minisztériumot az állami adó- és vámhatósági ügyek intézésében,

k) engedélyezi a BM ÁC egyes elemeiből az ideiglenes felszabadítást (kiadást), illetve az ideiglenes készletre vételt,

l) évente egy alkalommal ellenőrizteti a BM ÁC minőségét, mennyiségét, a BM ÁC kezelésére vonatkozó előírások betartását,

m) kiadja a megbízólevelet a BM ÁC ellenőrzését végző minisztériumi dolgozó részére,

n) összeállítja a ruházati termékek éves központi fejlesztési javaslatát, meghatározza a ruházati fejlesztés irányát, és kijelöli a ruházati fejlesztések lebonyolítóját.

15. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében

a) képviseli a minisztériumot az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont meghatározásáért felelős magas szintű döntés-előkészítő fórumokon, valamint az Európai Unió intézményei magas szintű döntés-előkészítő fórumain és munkacsoportjaiban,

b) nemzetközi szervezetekkel és más államok kormányzati képviselőivel, nemzetközi nem kormányzati szervekkel szakmai tárgyalást folytat, felhatalmazás alapján bilaterális tárgyalásokat folytat nemzetközi szerződés, bilaterális tárca-megállapodás előkészítése céljából,

c) a tárca feladatkörébe tartozó európai uniós, más nemzetközi szervezet, illetve harmadik országgal kapcsolatos kiemelt ügyekben tárcaközi koordinációt végez, különösen a határátkelőhelyek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok terén - a Határellenőrzési Munkacsoport titkáraként -, az Európai Unió által folytatott terrorizmus elleni harcból adódó, tárcák közötti feladatok terén, a migrációval kapcsolatos feladatok ellátása terén, valamint emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátorként az emberkereskedelem visszaszorításával kapcsolatos nemzeti feladatok végrehajtásának összehangolásával.

16. A közfoglalkoztatási helyettes államtitkár a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza[543]

a) a közfoglalkoztatási területtel összefüggő feladatai tekintetében

aa) az állami foglalkoztatási szerv megyei és járási szervei közfoglalkoztatási tevékenységének szakmai irányításával kapcsolatban keletkezett iratokat,

ab) a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis feletti szakmai felügyelettel összefüggő iratokat,

ac) feladatkörét érintően a miniszter kiadmányozási jogkörébe nem tartozó szervektől érkező megkeresésekre adandó állásfoglalásokat,

ad) a közfoglalkoztatás rendszerének működésével kapcsolatban előterjesztett közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel összefüggő válaszokat,

b)[544]

17. A nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár

a) kiadmányozza[545]

aa) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében az 1. melléklet 75. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyekben hozott döntéseket,

ab) az általa irányított terület tevékenységével, szakmai irányításával összefüggő, feladatkörében keletkezett és a feladatkörébe utalt ügyekben az adatkezelési és hatósági feladatokkal összefüggésben keletkezett iratokat,

b) az a) pont aa) alpontja szerinti kiadmányozási jogkört az 1. melléklet 76. § (2) bekezdése szerinti vezetőre annak feladatkörét érintően átruházhatja.[546]

18. Az Ellenőrzési Főosztály vezetője kiadmányozza

a) a belső ellenőrzési vezető részére a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott iratokat,

b) a 2. függelék 2.0.0.2. alcím 5. pont d) alpontjában meghatározott jogosítványok gyakorlása során keletkezett iratokat.

19. A Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság (Főosztály) vezetője kiadmányozza az ügykörében keletkező iratokat.[547]

20. A Schengeni és Felhasználó-támogatási Főosztály vezetője kiadmányozza az ügykörében keletkező iratokat.[548]

21. A közérdekű adat megismerése iránti igényre adandó választ a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály vezetője kiadmányozza, vagy a nem kormányzati elektronikus levelezési címre történő továbbítás esetén előzetesen jóváhagyja, és a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály ügyintézője küldi el az adatigénylőnek.[549]

22. Az egészségügyi ágazat kiadmányozási rendje

A) A kiadmányozási jogkör átruházása

23. A köznevelési ágazat kiadmányozási rendje

A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben

B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben