EH 2002.741 Az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényt a közös tulajdon megszüntetése esetén a Ptk. rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni [Ptk. 1. § (1) bek., 147. §, 148. § (1)-(3) bek., 1995. évi XXXIX. tv. 1. § (1) bek., 5. §, 28. § (1)-(2) bek.]

A jogerős ítélet a peres feleknek a k.-i 0239/1, 5401. és 5402. helyrajzi számú ingatlanokon fennálló közös tulajdonát oly módon szüntette meg, hogy az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt. alperes 65/100-65/100-ad tulajdoni illetőségét összesen 178 603 000 forint megváltási ár ellenében a felperes kft. tulajdonába adta. Kötelezte a felperest arra, hogy a megváltási árat 30 nap alatt fizesse meg az alperesnek. A g.-i földhivatalt aziránt kereste meg, hogy az ítélet jogerőre emelkedése és a megváltási ár megfizetésének igazolása után a felperes tulajdonjogát - közös tulajdon megszüntetése jogcímén - az ingatlanokból az alperes tulajdonaként nyilvántartott tulajdoni hányadokra jegyezze be.

A jogerős ítélet alapját képező tényállás értelmében a peres felek között fennállott bérleti jogviszony időtartama alatt - a bérbeadó hozzájárulásával - a felperes az 5402. helyrajzi számú ingatlanon raktárcsarnokot épített, amely miatt a perben a peres felek között részegyezség jött létre. A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott részegyezség értelmében a felperes a k.-i 0239/1. helyrajzi számú 1 ha 5271 nm alapterületű, az 5401. helyrajzi számú és 6771 nm alapterületű, továbbá az 5402. helyrajzi számú és 4 ha 7086 nm területű ingatlanok 35/100-35/100-ad tulajdoni illetőségét ráépítés jogcímén megszerezte. A jogerős ítélet a beszerzett szakértői vélemény és a peres felek nyilatkozata alapján megállapította, hogy a három ingatlan együttes értéke nettó 239 556 000 forint, amelyből az alperes tulajdoni illetőségének értéke 178 603 000 forint.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes megalapozottan igényelte a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdése alapján a közös tulajdon megszüntetését, és azt, hogy a bíróság az alperes tulajdoni illetőségeit 178 603 000 forint megváltási ár ellenében adja a kizárólagos tulajdonába. A közös tulajdonból az állami vagyonnak az aggálytalan szakvélemény alapján megállapított, reális, a jelenlegi piaci viszonyoknak megfelelő forgalmi értéken történő megváltása, a közös tulajdonnak a felperes keresete szerinti megszüntetési módja nem sérti az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tv. (továbbiakban: Priv. tv.) rendelkezéseit. E törvény rendelkezései szerint az alperesnek az a feladata, hogy az állami vagyont reális, a piaci értékviszonyoknak megfelelő áron értékesítse. A Priv. tv. 28. §-ának (2) bekezdése pedig a versenyeztetés mellőzésére lehetőséget adott.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a közös tulajdon megszüntetését - ellenkérelmének megfelelően - árverési értékesítés útján rendelje el, egyúttal az alperest megillető vételárrész minimális nettó összegét 178 603 000 forintban határozza meg.

Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert figyelmen kívül hagyta azt, hogy a jelen esetben az állami vagyon magántulajdonba adásáról, tehát értékesítésről van szó. E tekintetben a Ptk. általános rendelkezéseit megelőzve, az állami vagyon értékesítésére speciális szabályokat előíró 1995. évi XXXIX. tv. (Priv. tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Priv. tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ÁPV Rt. feladata az állami tulajdonban álló vagyon értékesítése a magántulajdonosok részére (privatizáció), amelynek során a vagyon értékesítését versenyeztetés útján kell megkísérelnie [28. § (1) bekezdés]. A versenyeztetés alóli kivételeket a Priv. tv. 28. §-nak (2) bekezdése tartalmazza, a jelen eset azonban nem tartozik a 28. § (2) bekezdésének hatálya alá, ezért a versenyeztetés mellőzése jogszabályt sért.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem sért jogszabályt.

A Ptk. 1. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata értelmében a vagyoni és személyi viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

Az alapelvnek minősülő értelmező rendelkezés alapján az állam tulajdonában lévő vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezéseit is a Ptk. rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tv. (továbbiakban: Priv. tv.) az értékesítés általános elveit meghatározva a 27. §-ának (3) bekezdésében kimondja, hogy az 5. §-ban meghatározott vagyon nyilvános vagy zártkörű pályázat [a) pont]; nyilvános árverés [b) pont]; nyilvános forgalomba hozatal [d) pont], zártkörű forgalomba hozatal [e) pont], tőzsdei értékesítésre adott megbízás [f) pont] útján, vagy kivételesen versenyeztetés nélkül [g) pont] értékesíthető.

A Priv. tv. 28. §-ának (2) bekezdése [a)-l) pontok] tartalmazzák azokat az eseteket, amikor a versenyeztetés mellőzhető. A Priv. tv. 28. §-a (2) bekezdésének g) pontja értelmében a versenyeztetés akkor is mellőzhető, ha törvény eltérően rendelkezik.

A Ptk. 147. §-a értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

E rendelkezés értelmében közös tulajdon esetén minden tulajdonostársat megillető alapvető jog a közös tulajdon megszüntetésének követelése. E jogot korlátozni sem lehet.

A Ptk. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A (2) bekezdés értelmében a közös tulajdon tárgyait, vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. A (3) bekezdés értelmében pedig akkor, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.

E rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Ptk. a közös tulajdon megszüntetésének módozataira rangsort állít. A sorrendiségben pedig - a Priv. tv. rendelkezéseitől eltérően - a közös értékesítést (árverést, vagy versenyeztetést) megelőzi a tulajdonostársnak az a joga, hogy a közös tulajdon tárgyait megfelelő ellenérték, azaz megváltási ár fejében magához váltsa.

A Priv. tv. rendelkezéseinek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban történő értelmezésével, helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság akkor, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a közös tulajdon megszüntetése esetén lehetőség van arra, hogy a bíróság az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyont versenyeztetés nélkül adja a tulajdonostárs tulajdonába.

Az alperest megillető megváltási árat (megfelelő ellenértéket) a jogerős ítélet az ingatlanok forgalmi értéke alapján, a forgalmi értéket pedig aggálytalan - és az alperes által is elfogadott - szakvélemény alapján határozta meg. A privatizációs célkitűzéseket, a törvényben megfogalmazott értékesítési elveket a közös tulajdon megszüntetésének a jelen ügyben alkalmazott módja nem sérti.

A kifejtettekre figyelemmel - a Pp. 11. §-ának (5) bekezdése értelmében öt hivatásos bíróból álló tanácsban eljárva - a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával a hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 20.510/2002. sz.)