3192/2013. (X. 22.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet, valamint az ezek alapján egyes haszonbérleti pályázatok keretében hozott döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.), a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az ezek alapján egyes haszonbérleti pályázatok keretében hozott döntések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

[2] Indítványában előadta, hogy az állami tulajdonban levő termőföldeket érintő nyilvános pályázatok vonatkozásában az NFAtv. és az R. nem tartalmaznak a kiírt pályázatok során hozott döntésekkel szemben jogorvoslati lehetőséget. Ezen túlmenően nem biztosítanak nyilvánosságot az állami tulajdonban lévő termőföldeket - mint nemzeti vagyont - érintő pályázatok tárgyában hozott döntések, illetve a nyertes pályázatok tartalmának megismerhetőségét illetően sem.

[3] Az indítványozó - egyebek mellett - mezőgazdasági tevékenységet végző nonprofit korlátolt felelősségű társaság, amely a mezőgazdasági tevékenységgel érintett földterületeket a jelenleg fennálló, de 2013. október 31-én megszűnő mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés alapján használja. Gazdasági tevékenységét ezeken a földterületeken a szerződés lejártát követően is tovább kívánta folytatni, ezért a meghirdetett pályázatok mindegyikére benyújtotta pályázati anyagát. Az indítványozó a részére 2013. március 23-án, illetve április 2-án kelt tájékoztatások alapján egyik pályázatot sem nyerte meg, illetve a 2013. január 22-én kelt tájékoztatás szerint két haszonbérleti pályázati eljárás érvénytelenné vált. Az indítványozó a pályázat eredményét megállapító döntések indokolását, illetve a nyertes pályázó pályázati anyagát nem ismerhette meg, továbbá a pályázat során hozott döntésekkel szemben semmiféle jogorvoslati lehetőséggel nem élhetett.

[4] A támadott jogszabályok, illetve döntések alaptör-vény-ellenességét az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének (jogorvoslathoz való jog), B) cikk (1) bekezdésének (jogállamiság), XXIV. cikk (1) bekezdésének (tisztességes eljárás), 39. cikk (2) bekezdésének (közpénzek és a nemzeti vagyon kezelésének nyilvánossága), valamint a P) cikk (1) bekezdésének (természeti erőforrások védelme) sérelmére alapozza.

[5] 2. Az Alkotmánybíróság főtitkára tájékoztatta az indítványozót arról, hogy az indítvány elkésettsége, il-letve-ahaszonbérleti pályázat tárgyában hozott döntéseket illetően - hatáskör hiánya miatt az alkotmánybírósági eljárás megindítására nincs lehetőség.

[6] 3. A főtitkári tájékoztatásra adott válaszában az indítványozó alkotmányjogi panaszát továbbra is fenntartotta. Előadta, hogy az őt érintő pályázatokat 2012 őszén írta ki az NFA, és azok elbírálására 2013 tavaszán került sor. Ebből következőleg nem is lehetett olyan helyzetben, hogy a számára jogsérelmet okozó egyedi döntéssel szemben a törvényes határidőn - a támadott jogszabályok hatályba lépésétől számított 180 napon - belül éljen alkotmányjogi panasszal. Az egyetlen, rendelkezésre álló lehetősége az volt, hogy a döntés közlésétől számított 60 napon belül forduljon az Alkotmánybírósághoz.

[7] Előadása szerint életszerű az, hogy a jogsérelem bizonyos esetekben később következik be, mint az adott jogszabály hatálybalépésétől számított 180 nap. Ennek a határidőnek a szűkítő (szoros) értelmezése azt eredményezheti, hogy a jogalkalmazónak elegendő 180 napot várni azzal, hogy az egyébként Alaptörvénybe ütköző jogszabály alapján semmilyen intézkedést ne tegyen, majd ezt követően olyan eljárások során, amely eljárásokban jogorvoslatnak nincs helye (mint az NFA pályázati eljárásaiban), sorozatos jogsértéseket kövessen el.

[8] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszt elkésetten nyújtották be. Az NFAtv. 2010. szeptember 10-én, az R. pedig a kihirdetését követő tizenötödik napon, vagyis 2010. december 1-jén lépett hatályba.

[9] Alkotmányjogi panaszát az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapítottan terjesztette elő, amely szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó alkotmányjogi panasza 2013. június 10-én, tehát a támadott jogszabályok hatálybalépését követő 180 napon túl érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének d) pontja szerint az Alkotmánybíróság visszautasítja az alkotmányjogi panaszt, ha az indítvány elkésett [...].

[10] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, és az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-ában foglalt követelmények hiánya miatt - az Abtv. 47. §-a és 56. § (2)-(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2013. október 7.

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/906/2013.