2010. évi LXXXVII. törvény

a Nemzeti Földalapról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre, és a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1)[4] A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban

a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott terület,

b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül;

c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges.

d)[5] művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.

e)[6] a termőföld védelméről szóló törvényben állandó jellegű növényházként meghatározott és az ingatlan-nyilvántartásban ekként nyilvántartott művelés alól kivett földrészlet.

f)[7] művelés alól kivett területként nyilvántartott, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényben meghatározott azon harmadlagos műnek minősülő csatorna vagy árok, amely elsődlegesen öntözési, öntözésfejlesztési célt szolgál.

(2)[8] Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik az (1) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.

(2a)[9] E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva.

(2b)[10] E törvény alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek - a közös tulajdonban álló földrészlet esetében az állam tulajdoni hányadának, illetve az ennek megfelelő területnek - a 3. §-ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvényben meghatározott módon, jogcímen történő átadását, átengedését kell érteni.

(2c)[11]

(2d)[12] E törvény alkalmazásában föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld.

(2e)[13] E törvény alkalmazásában tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya.

(2f)[14] Nem képezi a Nemzeti Földalap részét az országos és helyi közúthálózat és a vasúti pályahálózat működtetéséhez használt ingatlan, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ággal vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva.

(2g)[15] Nem képezi a Nemzeti Földalap részét az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlan.

(3) A Nemzeti Földalap rendeltetése:

a)[16] működőképes őstermelők családi gazdaságainak kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;

b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;

c)[17] a föld magánosítása eredményeként létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

d)[18] birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító földcseréhez szükséges föld biztosítása;

e) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;

f) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;

g) a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése;

h)[19] a földek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;

i) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;

j) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;

k) tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;

l) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;

m) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;

n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.

2. §[20] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

2/A. §[21] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vagyonkezelésbe adását törvény elrendelheti az abban meghatározott szervezet részére. A törvényben kell rendelkezni a vagyonkezelésbe adás és a vagyonkezelői jog gyakorlásának feltételeiről.

3. §[22] (1)[23] A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: NFK) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az NFK képviseli.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok gyakorlására is.

(3)[24] Az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az NFK útján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.), vagy - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH) - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:

a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen,

b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve,

c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.

(3a)[25]

(4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kell állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.

A Birtokpolitikai Tanács[26]

4. §[27]

5. §[28]

6. §[29]

7. §[30]

8. § (1) A Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács)[31]

a)[32] elkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos - a földbirtok-politikai irányelveken alapuló - középtávú stratégiai tervét;

b)[33] érvényre juttatja az NFK-nak a Nemzeti Földalap feletti tevékenysége során a Kormány által elfogadott középtávú stratégiát;

c)[34] véleményezi - a középtávú stratégiában és Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések alapján - az NFK által készített, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos éves tervet;

d)[35] dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot;

e) dönt 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben;

f)[36] dönt a 20. § (1) és (2) bekezdése, és a 21. § (2), (3), (3a) és (3d), valamint a (4) és (5) bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes ingatlanforgalmi értéke eléri az 5 millió forintot;

g)[37]

h)[38] az MNV Zrt.-vel vagy - a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - az MVH-val közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint;

i)[39] javaslatot tesz a földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyéb kérdésekben.

(2)[40] A Tanács ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a miniszter által jóváhagyott ügyrendben részére meghatározott feladatokat.

(3)[41] A Tanács tagja - a Tanács elnöke kivételével - tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül. A Tanács elnöke tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.

9. § (1) A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.

(2) A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el, és jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek.

(3) A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács működése során nincs helye.

(4)[42]

(5)[43] A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NFK működési költségeitől elkülönítetten kell kezelni.

(6)[44] A Tanács üléséről összefoglaló készül, melynek a miniszter által vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről a Tanács elnöke az ülés napjától számított öt munkanapon belül gondoskodik. Az összefoglaló tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá a Tanács által hozott döntést tartalmazó iratoknak a Tanács elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.

10. § (1)[45] A Tanács elnökét és további hat tagját a miniszter nevezi ki.

(2) A Tanács elnöke és tagja (a továbbiakban együtt: tag) magyar állampolgár lehet. A Tanács tagja nem lehet:

a)[46] országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, miniszter, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

b)[47]

c)[48] olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFK-val a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződéses viszonyban áll.

(3) A Tanács tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (2) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

11. § (1)[49]

(2)[50]

(3)[51]

(4)[52] A Tanács tagja mint az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkező személy, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

12. § (1)[53] A Tanács tagja a feladatait az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, e törvényben foglaltak és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.

(2)[54] A Tanács tagjai - a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NFK-val szemben a jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott.

13. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) kizárással,

d) elhalálozással.

(2) A lemondást írásban kell közölni a miniszterrel.

(3) A megbízatást felmentéssel kell megszüntetni, ha, a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(4) Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszter, ha a Tanács tagja

a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.

(5) A Tanács tagja a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

A Nemzeti Földalap ellenőrzése[55]

14. § (1) A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

(2)[56]

(3)[57]

(4)[58]

(5)[59]

(6)[60]

(7)[61]

(8)[62]

(9)[63]

(10)[64]

(11)[65]

(12)[66]

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása

15. § (1)[67]

(2) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani.

(3) A földbirtok-politika irányelvei:

a) a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;

b)[68] őstermelők családi gazdaságainak kialakítása és megerősítése;

c) környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;

d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;

e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;

f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;

g) a földpiac élénkítése és szabályozása;

h)[69] az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges föld biztosítása;

i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

j) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;

k) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;

l)[70] a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas földek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése;

m)[71] a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas földek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;

n) művelési-ág váltás támogatása;

o) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;

p) a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;

q)[72] szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;

r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők támogatása;

s)[73] különleges rendeltetésű gazdaságok (különösen oktatási, kutatási, büntetés-végrehajtási intézetek), továbbá mintagazdaságok működéséhez kedvezményes föld biztosítása;

t)[74] a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a alapján létrehozott szociális szövetkezet részére föld kedvezményes biztosítása.

u)[75] a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékekkel összefüggő oltalmának biztosítása.

(4)[76] A Nemzeti Földalapba kerül a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, ha[77]

a) az örökség visszautasítása útján szállt a Magyar Államra, vagy

b) az örökös a hagyatéki eljárásban a Magyar Állam részére felajánlotta.

15/A. §[78] (1)[79] A mintagazdaság olyan, a miniszter javaslata alapján a Kormány által határozatban kijelölt földműves, vagy mezőgazdasági termelőszervezet, amely a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával, az integrációs kapcsolatok erősítésével, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításával, a technológia fejlesztésével és a genetikai erőforrások minél magasabb szintű megőrzésével, használatával, állami és nem állami tulajdonban álló földön gazdálkodva a magyar mezőgazdaság teljesítményének növelését, a meglévő növekedési tartalékok kiaknázását szolgálja, és megfelel a (2), a (2a) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak.

(2) Mezőgazdasági termelőszervezet mintagazdasággá a következő feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki:

a)[80] több vármegyére kiterjedő, mikro- és kisvállalkozásokat is magában foglaló, az alapanyag piaci árkockázatát kiegyenlítő mechanizmust is tartalmazó, legalább öt éve működtetett, a teljes termékpályát átfogó integráció keretében abból a célból tenyészt, tart, illetve vásárol fel állatot, hogy azokat részvételével feldolgozzák;

b) részt vesz a teljes termékpályát átfogó integráció keretében előállított termékek piacbővítésében, ennek érdekében szorosan együttműködik a termékeit feldolgozó vállalkozással a stratégia meghatározásában, napi üzemszervezésben, logisztikában, minőségpolitikában;

c)[81] a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott átlátható szervezetnek minősül;

d) tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységben vesz részt;

e) tevékenysége bekapcsolható a közép- és a felsőfokú agrárszakmai oktatás legalább egy szintjébe.

(2a)[82] Földműves mintagazdasággá a (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban foglalt feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állam vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet mintagazdasággá a következő feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki:[83]

a)[84] magas színvonalon tenyészti a tevékenységi körébe utalt védett őshonos és egyéb állatfajtákat, fenntartja azok állami vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi tulajdonban álló állományát, a fajta tenyésztési céljának és az állam érdekének megfelelően gazdálkodik a rábízott állatállománnyal, megőrzi és javítja e fajták genetikai értékét, illetve gazdálkodását a természetvédelem érdekei mentén folytatva kiemelten hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez;

b) egészben vagy részben állami tulajdonban lévő földeken való gazdálkodásból származóan biztosítja a mindenkori állatállomány magas szintű fenntartásához szükséges takarmány-szükségletet;

c) részt vesz a magyar állattenyésztés - ideértve a halgazdálkodást is - kulturális és idegenforgalmi célú bemutatásában.

16. § (1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet.

(2)[85] Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adásvétellel vagy cserével megszerzett, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba, kivéve, ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási beruházás megvalósítása, fenntartható erdőgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés céljából kerül sor.

(3)[86] Ha a (2) bekezdés szerinti földrészlet a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára nem került felhasználásra, és a földrészlet egyébként e törvény hatálya alá tartozik, a földrészletet a kisajátítási határozatban megállapított határidő lejártát követő 60 napon belül az NFK részére át kell adni.

(4)[87]

(5)[88]

(6)[89] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet a Nemzeti Földalapba kerül. Az NFK a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül megfizeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a felszámoló vagyonfelosztási javaslatában az alapokat megillető összeget.

(6a)[90] Ha a (6) bekezdés szerinti felszámolási eljárás során a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlan kerül állami tulajdonba, az ingatlannak csak az 1. § (1) bekezdésben foglalt területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFK az erre a területre eső összeget fizeti meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint.

(7)[91] Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam

a) mint törvényes örökös szerez tulajdonjogot, akkor az MVH,

b) végintézkedés alapján szerez tulajdonjogot, akkor az MNV Zrt.

a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül egyoldalú nyilatkozatával átadja a földrészletet az NFK-nak. A számviteli nyilvántartásba vételt az egyoldalú nyilatkozat szolgálja, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül. E bekezdés szerinti, tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e bekezdésre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadó tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó, e bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

16/A. §[92] (1)[93] Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadás-átvételéről - a honvédelemért felelős miniszter erre irányuló, az NFK-nak szóló kezdeményezésétől számított 90 napon belül - megállapodást köt az NFK-val.

(2)[94] Az ingatlanügyi hatóság az NFK kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján gondoskodik tulajdonosi joggyakorlóként az NFK-nak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről.

(3)[95] A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése (a továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFK viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFK a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával - ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével - kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.

(3a)[96] A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett területet az NFK állandó jellegű növényház megvalósítása céljából kívánja hasznosítani, úgy a mentesítéssel, valamint az ingatlan művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával - ideértve a szükséges változási vázrajz készítését - kapcsolatban felmerült költséget az állandó jellegű növényházat megvalósító beruházó viseli, de az elszámolt és kimutatott költség összege az ingatlan hasznosításáért járó ellenszolgáltatás összegébe beszámítható.

(3b)[97] A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a mentesítéssel, valamint az ingatlan művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával - ideértve a szükséges változási vázrajz készítését - kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költséget az ingatlan használója a hasznosítási szerződésben előzetesen is átvállalhatja.

(4)[98] Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott terület - ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is - nem tartozik e törvény hatálya alá, az NFK-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFK részére a tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó véglegessé vált ingatlanügyi hatósági döntés kézbesítését követő 30 napon belül kell megtéríteni.

17. §[99] (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFK az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a)[100] a jogosultak adatai körében az NFK-val kötött, tulajdonjog átruházásáról szóló és egyéb hasznosítási szerződés, valamint a tulajdonosi hozzájárulás jogosultjának a (2) bekezdésben meghatározott adatait,

b) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vagyonnyilvántartás tartalmazza

a) természetes személy esetében

aa) nevét,

ab) születési nevét,

ac) anyja születési nevét,

ad) születési helyét és idejét,

ae) állampolgárságát,

af) lakcímét,

ag) értesítési címét,

ah) telefonszámát,

ai) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, illetve elektronikus levelezési címét,

aj) adóazonosító jelét, adószámát,

ak) személyi azonosítóját,

al) személyi igazolvány számát,

am) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

an) földműves nyilvántartásba vétel határozatszámát,

ao) agrárkamarai nyilvántartási számát,

ap) számlavezető pénzintézetének nevét,

aq) bankszámlaszámát,

ar)[101] őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát;

b) gazdálkodó szervezet esetében

ba) cégnevét,

bb) cégjegyzékszámát, a nem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény hatálya alá tartozása esetében a gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számát, a nyilvántartás megnevezésével,

bc) székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét,

bd) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, illetve elektronikus levelezési címét,

be) adószámát,

bf) statisztikai azonosítóját,

bg) a bejelentett törvényes képviselője teljes nevét, anyja nevét, lakcímét és elérhetőségeit,

bh) agrárkamarai nyilvántartási számát,

bi) számlavezető pénzintézetének nevét,

bj) bankszámlaszámát.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelés célja a hasznosítási szerződésekkel, valamint a kiadott tulajdonosi hozzájárulásokkal összefüggő tulajdonosi joggyakorlói feladatok ellátása, ennek körében a hasznosítási szerződések teljesítésének tulajdonosi ellenőrzése, a szerződéses jogviszonyból származó ellenérték-fizetési kötelezettséghez szükséges intézkedések megtétele, a szerződések feltételeinek felülvizsgálata és az indokolt szerződésmódosítások kezdeményezése, a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása, a tulajdonosi hozzájárulás alapján végzett tevékenység ellenőrzése, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó bírósági és hatósági eljárások lefolytatása, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok hasznosítottságával kapcsolatos statisztikai célú kimutatások elkészítése.

(4) Az NFK az eljárásai során - azok lefolytatásához szükséges mértékben és ideig - jogosult a törvény által üzleti titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatok megismerésére, valamint azoknak a Nemzeti Földalapba tartozó vagyon hasznosításával kapcsolatos nyilvános versenyeztetési és versenyeztetés mellőzésével történő eljárások, továbbá a tulajdonosi ellenőrzés körébe tartozó eljárások eredményes lefolytatása érdekében történő felhasználására.

17/A. §[102] (1) A 17. §-ban meghatározott vagyonnyilvántartásban az eszközök között nyilvántartott vagyon esetén, az e törvény hatálya alá tartozó földrészletek értékének nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha azok értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. Ebben az esetben az állami tulajdonban álló földrészletet érték helyett a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban szereplő térmértékegységen és aranykorona-értéken szükséges nyilvántartani.

(2)[103] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ingatlant vagyonkezelésbe adja az NFK, a vagyonkezelő a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően vezetett vagyonnyilvántartásában azt az (1) bekezdés szerint tartja nyilván.

17/B. §[104] Az NFK köteles az ingatlan-nyilvántartásban az állam tulajdonában lévő területek vonatkozásában a vadászterületeket nyilvántartani, azok határainak változását figyelemmel kísérni.

18. § (1)[105] Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet eladással, kompenzációs tulajdonszerzési szerződéssel, haszonbérbe adással, az (5) bekezdés szerinti megbízással, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződéssel, többlethasználati megállapodással, erdőgazdálkodási haszonbérbe adással, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés útján, továbbá vagyonkezelésbe adással, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapításáról rendelkező szerződéssel, mintagazdasági földhasználati szerződés útján vagy cserével hasznosítja. A (9) bekezdésben, valamint a 21. és 22. §-ban meghatározott kivételekkel az NFK Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján adhat el, továbbá nyilvános pályázat útján adhat haszonbérbe, erdőgazdálkodási haszonbérbe vagy köthet erdőgazdálkodási integrációs szerződést.

(1a)[106] Föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály vagy szerződés alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.

(1b)[107] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvénynek a közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó szabályait - ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket - nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.

(1c)[108] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben foglalt időbeli korlátozásokra figyelemmel - az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérlet tárgyát képező földrészleten a haszonbérbeadó írásos előzetes engedélyével létesített beruházás esetében a haszonbérlet időtartama mindaddig meghosszabbítható, amíg a beruházás aktivált értékkel bír, de legalább addig, amíg a jogszabályban előírt, vagy a támogatást folyósító szervvel kötött támogatási szerződésben foglalt üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség fennáll.

(1d)[109] A már működő halastavak esetében a haszonbérbeadó előzetes írásbeli engedélyével létesített beruházást követően - függetlenül a beruházás értékétől - a szerződés időtartama legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg.

(1e)[110] A mintagazdaságnak minősülő haszonbérlővel fennálló haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb 50 évre meghosszabbítható.

(1f)[111] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amelyet a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként használ.

(1g)[112] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során az (5) bekezdésében meghatározott megbízási szerződés és a 20/A. §-ban meghatározott mintagazdasági földhasználati szerződés jogosultjai tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amelyet a szerződés jogosultja megbízottként vagy mintagazdaságként használ.

(1h)[113] Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet árverés útján történő értékesítése során az elővásárlásra jogosult e jogát az árverésen történő részvétellel és a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat személyesen és haladéktalanul történő megtételével gyakorolhatja e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.

(2)[114] Az e törvény szerinti hasznosítás során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni.

(3)[115] Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést elsősorban birtokösszevonási célú földcsere megvalósítása, állattenyésztő telep működésének biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása céljából köthet.

(4)[116] Addig, amíg az NFK a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles - a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint - a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.

(5)[117] Az NFK megbízási szerződést köthet a (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra. A megbízási szerződés időtartama - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.

(6)[118] Ha az NFK vagy jogelődje a (4) bekezdésben foglalt feladatokat három egymást követő évben csak megbízási szerződés útján tudta ellátni, az NFK további három évre megbízási szerződést köthet a földrészletre.

(6a)[119] A megbízási szerződés megszűnik

a) a határozott időtartam lejártával, a lejárat napján vagy a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével, a körülmény bekövetkeztének napján,

b) közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,

c) a szerződésben meghatározottak szerint azonnali hatályú felmondással,

d) a földrészlet állami tulajdonból történő kikerülése esetén az új tulajdonos tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napján,

e) a földrészlet vagyonkezelésbe adása esetén, a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napján,

f) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak olyan megváltozása esetén, melynek következtében az kikerül e törvény hatálya alól, a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napján,

g) földrészlet egyéb, e törvény szerinti hasznosítása esetén, a hasznosítás kezdőnapján.

(7)[120] Haszonbérleti szerződés vagy az (5) bekezdés szerinti megbízási szerződés alapján gyakorolt használati jogosultságért ellenértékként - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - legalább a földnek az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelme kétezer-ötszázszorosának megfelelő forint összegű éves díjat kell fizetni.

(8)[121] Ha a haszonbérleti szerződés alapján a használati jogosultság megszerzéséért a haszonbérlő ellenértéket fizetett, annak a haszonbérleti jogviszony - haszonbérleti szerződés szerinti - teljes időtartamából egy évre arányosan számított részét az évente fizetendő haszonbér összegébe bele kell számítani.

(8a)[122] Ha az állam tulajdonában álló és haszonbérbe adással hasznosított ingatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett terület cserével történő megszerzéséhez szükséges, az NFK a haszonbérleti szerződés lejárati idő előtti megszüntetése érdekében a haszonbérlővel kompenzációs megállapodást köthet. A kompenzáció összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(9)[123] Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény alapján az NFK kompenzációs tulajdonszerzési szerződést köt.

(10)[124] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vonatkozásában az adott területen felépítménnyel rendelkező személy javára legfeljebb 20 éves időtartamra építményi jog alapítható. Az építményi jog ellenértékének meghatározása során az adott terület használati jogosultságának tényleges értékét kell figyelembe venni.

19. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c)[125] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d)[126] állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott.

e)[127] az NFK-val szemben 60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.

(1a)[128] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés megszűnik a szerződő fél

a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését,

b) végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon.

(2)[129] Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, az NFK jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításának részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4)[130] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. Ha a szerződés tárgyát föld képezi, a szerződés létrejöttére irányuló eljárásban a szerződő félnek, illetve pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés létrejöttével nem lépi túl a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot. A nyilatkozathoz az NFK a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását kérheti.

19/A. §[131] (1) A vagyonkezelői jog alapításához - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - vagyonkezelési szerződés szükséges.

(2)[132] A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt költségvetési szervvel, vagy a 20. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezettel jön létre. A törvényen alapuló vagyonkezelői jog esetében az NFK és a vagyonkezelő köteles szerződést kötni a vagyonkezelési jogviszony tartalmáról. Ez esetben - ha a vagyonkezelői jog kijelöléséről szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződés határozatlan időtartamra és díjmentesen megköthető.

(3)[133] A vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelési szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá - a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek, a vizek és vízilétesítmények fenntartását közvetlenül szolgáló földrészletek kezeléséért felelős vízügyi igazgatási szervek és az e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével - díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(4) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és a földrészletet, valamint a vagyonkezelői jogot nem terhelheti meg.

20. §[134] (1) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:

a) költségvetési szervvel,

b) többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel, amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy

c) olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet.

d)[135] olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, amelynek elsődleges feladata felsőoktatási intézmény alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, valamint működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása.

e)[136] felsőoktatási intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, agrárágazathoz kapcsolódó oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.

f)[137] a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre.

(2)[138] Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet végezheti.

(2a)[139] A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az alapító okiratban vagy jogszabályban meghatározott, agrárágazathoz kapcsolódó oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatot - az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet - közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését felsőoktatási intézmény is végezheti.

(3)[140] Közvetlenül a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv kivételével központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.

(4)[141] A (2) bekezdés alkalmazásában 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni a Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 3. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társaságot, valamint költségvetési szervnek kell tekinteni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény 2. § (1) bekezdésében nevesített Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet.

(5)[142] Vagyonkezelési szerződés - az (5a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet.

(5a)[143] Határozatlan időtartamra köthető vagyonkezelési szerződés

a) az erdőre és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;

b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel;

c) az állami génmegőrzési feladatot ellátó intézménnyel;

d) az állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fenntartási alapfeladatainak ellátását közvetlenül szolgáló földterületre vízügyi igazgatási szervvel, vagy

e) a 21. § (3d) bekezdésében meghatározott intézménnyel, az ott meghatározott esetben.

(6) A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(7)[144] Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak - a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása szükséges, kivéve, ha a vagyonkezelő a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, erdőgazdálkodási feladatok ellátására létrehozott, 100%-os állami tulajdonú társaság. A vagyonkezelő - a honvédelmi rendeltetésű erdők kivételével - az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. A honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdésben meghatározott szerv vagy gazdálkodó szervezet részére használatába adhatja.

(8)[145]

20/A. §[146] (1) Mintagazdasági földhasználati szerződés köthető az e törvény szerinti mintagazdasággal.

(1a)[147] Mintagazdasági földhasználati szerződést köthet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány is a kizárólagos tulajdonában álló vagy általa létesített, illetve fenntartott, e törvény szerinti mintagazdasággal azon földekre, amelyekre közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga áll fenn.

(1b)[148] Mintagazdasági földhasználati szerződést köthet a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv is azon földekre, amelyekre vagyonkezelői joga áll fenn, és amelyeket érintően a saját használatot a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a vagyonkezelt terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik.

(2) A mintagazdasággal kötött mintagazdasági földhasználati szerződés időtartama legalább 5 év, legfeljebb 50 év lehet.

(3) A mintagazdasági földhasználati szerződés alapján a használó jogosult a szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára, valamint hasznai szedésére, és köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá a használatért díjat fizetni. A használó a földrészletet nem adhatja más használatába és nem terhelheti meg.

(4) A mintagazdasággal kötött mintagazdasági földhasználati szerződés rendkívüli felmondással a gazdasági év végére kizárólag akkor mondható fel, ha

a) a mintagazdaság nem felel meg az e törvény szerinti mintagazdaság követelményeinek;

b) a mintagazdaság az ellenszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette;

c) a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamelyik esemény következett be;

d) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte.

(5) A mintagazdasági földhasználati szerződés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.

20/B. §[149] (1)[150] A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a (2) bekezdésben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén - a 18. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően nyilvános pályáztatás mellőzésével - természetvédelmi kijelölés útján is köthet a vagyonkezelésében lévő, Nemzeti Földalapba tartozó rét, legelő (gyep) művelési ágú, továbbá többségében rét vagy legelő (gyep) művelési ágú birtoktesthez kapcsolódó földrészlet vonatkozásában haszonbérleti szerződést.

(2) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a vagyonkezelésében lévő, Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet természetvédelmi kijelölés útján akkor adhatja haszonbérbe, ha a használati jogosultságot szerző fél

a) a használatba adni tervezett földterület vagy annak területi mértékben meghatározott minimum 80%-a tekintetében földhasználónak vagy volt földhasználónak minősül;

b) a természetvédelmi kijelölés alapjául szolgáló jogviszonyt érintően, a kijelölést megelőző 3 éven belül, szerződésszegést nem követett el;

c) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel szemben 120 napot meghaladó tartozással nem rendelkezik, továbbá nem merül fel vele szemben a 19. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok;

d) felelősségét 3 éven belül természetvédelmi szabálysértési eljárásban jogerősen nem állapították meg és vele szemben a kijelölést megelőző 3 éven belül természetvédelmi bírság nem került kiszabásra;

e) büntetőjogi felelősségét a kijelölést megelőző 7 éven belül környezetkárosítás vagy természetkárosítás bűntette miatti jogerős ítélet nem állapította meg;

f) felelősségét a kijelölést megelőző 5 éven belül a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatos jogsértő magatartás miatt jogerős hatósági elmarasztaló, illetve bírságot kiszabó jogerős döntés nem állapította meg; és

g) legeltetéses hasznosítást igénylő föld vonatkozásában legalább 3 éve rendelkezik a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosító, legeltethető állatállománnyal.

(3) A (2) bekezdés a) alpontja alkalmazásában volt földhasználónak az a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki vagy amely a természetvédelmi kijelölés tárgyát képező földet vagy annak területi mértékben meghatározott legalább 80%-át a kijelölést közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül a 18. § (1) bekezdése szerinti jogcímeken használta.

(4) A (2) bekezdés a) alpontja alkalmazásában földhasználónak az a természetes személy vagy mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki vagy amely a természetvédelmi kijelölés tárgyát képező földet vagy annak területi mértékben meghatározott legalább 80%-át legalább 3 éve a 18. § (1) bekezdés szerinti jogcímeken használja.

(4a)[151] A (2) bekezdés g) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában öröklés esetén a 3 évbe beleszámít azon időtartam is, amely alatt a földet az örökhagyó a 18. § (1) bekezdés szerinti jogcímeken használta, valamint amely alatt az örökhagyó rendelkezett a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosító, legeltethető állatállománnyal.

(5) Az (1) bekezdés szerinti természetvédelmi kijelölés útján történő haszonbérbe adás időtartama legfeljebb 25 év lehet.

(6) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a természetvédelmi kijelölés útján megkötött haszonbérleti szerződést - a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának általános szabályain túlmenően - azonnali hatállyal felmondja, ha

a) a haszonbérlő a jogviszony fennállása alatt a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg és azt vagy azokat a felszólítástól számított 30 napon belül sem teljesíti;

b) a haszonbérlő az érintett terület használatára vonatkozó természetvédelmi követelmény- és feltételrendszert nem teljesíti, illetve a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.

(7) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a haszonbérleti szerződést legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal a gazdasági év végére felmondhatja, ha a természetvédelmi kijelölés útján haszonbérbe adott földterület természetvédelmi szempontú minősége a felek érdekkörén kívül álló okból oly mértékben megváltozott, hogy a haszonbérleti szerződésben foglaltak szerinti természetvédelmi célú területkezelési feladatok ellátásának indokoltsága már nem áll fenn.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a természetvédelmi célú területkezelési feladatok ellátásának indokoltsága alatt a földterület művelési ágának megfelelő, természetvédelmi ágazati szabályok figyelembevételével, természetvédelmi értékének megőrzése mellett történő hasznosítását kell érteni.

21. § (1)[152]

(2)[153] Az NFK telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet.

(3)[154] Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés

a) olyan, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat,

b) olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet,

c)[155] - ide értve az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést vagy az erdőgazdálkodási integrációs szerződést is - olyan osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földrészletben fennálló állami tulajdoni hányadnak megfelelő területre, amelyben az állam tulajdoni hányada nem haladja meg az összes tulajdoni hányad 50%-át,

d) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett, állandó jellegű növényházként nyilvántartott földrészletre,

e) olyan halastóként hasznosítható ingatlanra, amely esetében kizárólag a tómeder áll állami tulajdonban.

f)[156] a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben foglalt feltételek fennállása esetén, és ezen törvényekben foglaltak szerint, a rizstelephez tartozó földrészletre.

(3a)[157] Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely

a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges;

b)[158] nem haladja meg a 10 hektárt.

(3b)[159] Települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonjogát adásvétel jogcímén csak a (3a) bekezdés alapján szerezheti meg.

(3c)[160] A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő és az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor.

(3d)[161] Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, agrárszakképzési centrummal, felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre, továbbá a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre.

(4)[162] Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.

(4a)[163] Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződés a Nemzeti Földalapba tartozó művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint egyéb árok hasznosítására.

(5)[164] A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak, ároknak, csatornának és töltésnek az ezen ingatlanok fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFK és az érintett önkormányzat szerződést köthet.

(6)[165] Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti birtok-összevonási célú földcsere vagy csere, illetve átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában, a 20. § (2) bekezdésében meghatározottak számára lehet hasznosításra átengedni.

(7)[166] E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

(8)[167]

21/A. §[168] A 21. § (3a) bekezdésében és a 22. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelésbe, valamint tulajdonba adás esetén a szerzési feltételként előírt közérdekű cél fennállását - annak megnevezésével vagy megjelölésével - az önkormányzat a képviselőtestületi határozatával igazolja.

22. § (1)[169] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére

a) ingyenesen vagyonkezelésbe adható

aa) kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt közérdekű cél megvalósítása érdekében,

ab) szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából,

b) ingyenesen tulajdonba adható

ba) temető létesítése és bővítése céljából,

bb) abban az esetben, ha az 5 hektárt meg nem haladó méretű földrészlet a kérelem benyújtását megelőző 3 évben hasznosítatlan vagy kizárólag megbízási szerződéssel hasznosított volt.

bc)[170] törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt, a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében.

(1a)[171] Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

(2)[172] A vagyonkezelésbe vagy temető céljára a tulajdonba adás feltétele - a szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás, továbbá azon esetek kivételével, amikor a közérdekű cél megvalósításához a földrészlet mező- vagy erdőgazdasági művelésben tartása szükséges - az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, vagy erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott véglegessé vált határozat.

(3)[173] E § szerinti vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFK javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(4)[174] A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.

22/A. §[175] (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye számára oktatási, hitéleti vagy szociális feladatok ellátásának elősegítése érdekében[176]

a) ingyenesen tulajdonba;

b) ingyenesen vagyonkezelésbe

adható.

(2) A bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

23. § (1)[177] A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet tekintetében a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFK előzetes hozzájárulásával lehet.

(2)[178] A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000 területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására e törvényt az Evt. előírásaival összhangban kell alkalmazni. Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

23/A. §[179] (1) A Nemzeti Földalapba tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

a)[180] az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az NFK részére, és

b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható és meghatározta ennek feltételeit.

(2) Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében a Nemzeti Földalapba tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.

24. § (1)[181] A földrészlet tulajdonosa az NFK-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.

(2) Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.

(3)[182] Az (1) bekezdés szerinti ingyenes felajánlás esetén a földrészlet tulajdonjogának átruházása nem utasítható vissza, kivéve, ha az ingyenesen felajánlott ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy az ingatlan tulajdoni lapján nem szereplő, de a földrészlet természetbeni állapotával összefüggő, a mindenkori tulajdonos számára anyagi ráfordítást igénylő, vagy hatóság által véglegesen megállapított teherrel érintett.

24/A. §[183] Kisajátítást pótló adásvétel esetében az NFK legfeljebb a földrészlet piaci értékének 150%-áig terjedő összegben vállalhatja a vételár megfizetését.

25. §[184] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási és vételi jogot az ott meghatározott módon az NFK gyakorolja.

26. § (1)[185] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására vagy haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFK hirdeti meg.

(2)[186] A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra vagy a haszonbérbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFK internetes honlapján, legalább harminc napra hirdetmény formájában, közzé kell tenni. A pályázati felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb időtartamot megállapítani az ajánlattételre.

(2a)[187] A pályázati eljárás során a pályázók kötelesek igénybe venni az NFK által üzemeltetett elektronikus pályázati rendszert.

(3)[188] Az NFK a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül szerződést köt a nyertes pályázóval.

(4)[189] A földrészlet eladására, haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

27. §[190]

28. §[191] A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére, a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkezők kártalanítására, az öntözési infrastruktúra fejlesztésére, a 15. §-ban foglaltak megvalósítására vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani.

29. §[192] Ha az NFK-t terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.

29/A. §[193] Az NFK-val kötött szerződésben meghatározott, az esedékességkor meg nem fizetett ellenszolgáltatás összege vagy annak fennmaradó része adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

30. § (1) A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a)[194] a személyes adatok közül az NFK-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró jogi képviselő neve és székhelye;

b)[195] a szerződés tárgyát képező földrészletnek a fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma, területnagysága, továbbá föld esetén a művelési ága és aranykorona értéke;

c) az ellenszolgáltatás összege;

d) az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése;

e) a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése, és típusától függően annak pénzösszege;

f) haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén a szerződés időtartama.

(2)[196]

(3)[197]

(4) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági érdekkel közvetlenül összefüggő szerződésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - minősített adatra.

31. §[198] (1)[199] Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a földrészletet az NFK egyoldalú nyilatkozatával átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja a tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének napja. Számviteli elszámolásnak az érintett ingatlan adatainak egyoldalú nyilatkozattal történő átadása minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.

(2)[200] Ha törvény valamely földrészletnek a magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet - annak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatai alapján - nem felel meg az 1. § (1) bekezdésében vagy a 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az NFK a földrészlet magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkező törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül intézkedik a földrészletnek az MNV Zrt. részére egyoldalú nyilatkozattal történő átadásáról és annak a vagyonnyilvántartásából való kivezetéséről. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja a tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének napja. Számviteli elszámolásnak az érintett ingatlan adatainak egyoldalú nyilatkozattal történő átadása minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.

(2a)[201] Az (1) és (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e bekezdésre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadó tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó (1), illetve (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

(3)[202] A Nemzeti Földalapba és a magyar állam tulajdonába bármely jogcímen kerülő, e törvény hatálya alá tartozó földrészletekre vonatkozóan az ingatlanügyi hatóságnál a tulajdonjog bejegyzése iránt folyó ingatlan-nyilvántartási eljárásban az állam tulajdonjogának megszerzését tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásakor az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített - a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is tartalmazó - nyomtatványt nem kell benyújtani.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításával összefüggő szabályok[203]

31/A. §[204] (1)[205] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: beruházás) való érintettségről az NFK - az építtető útján - értesíti a földrészlet használóját.

(2) Ha a beruházás miatt telekalakítás válik szükségessé, a telekalakítás a földrészlet hasznosítására irányuló szerződést és a földrészlet birtoklásához való jogot nem érinti, a szerződés a telekalakítás folytán létrejövő új földrészletekre marad fenn. Az építtető köteles telekalakítás útján a beruházáshoz szükséges, általa közvetlenül érintett földrészletek kialakításáról, szükséges megosztásról gondoskodni.

(3)[206] Az építtető a beruházással közvetlenül érintett területre vonatkozóan a termőföld más célú hasznosításának megkezdése tárgyában az ingatlanügyi hatósághoz intézett bejelentéséről haladéktalanul köteles értesíteni az NFK-t.

(4)[207] Az NFK a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 8 napon belül megküldi a földrészlet használójának a beruházással közvetlenül érintett földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés megszüntetése vagy - fennmaradása estén - annak módosítása tárgyában a kártalanítás módjáról és mértékéről szóló ajánlatot tartalmazó egyezségi javaslatát.

(5)[208] Ha a földrészlet használója az egyezségi javaslat közlésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik a szerződés megszüntetéséről vagy módosításáról szóló egyezségi javaslat elfogadásáról vagy ahhoz nem járul hozzá, az NFK értesíti a beruházással közvetlenül érintett földrészlet használóját a termőföld más célú hasznosításának építtető általi megkezdéséről.

(6)[209] Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés csak a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozott, a földrészlet hasznosítására irányuló szerződés és a földrészlet használójának a birtokláshoz való joga e törvény erejénél fogva az egyezségi javaslat elfogadására nyitva álló határidő elteltét követő 15. napon megszűnik. A jogviszony megszűnéséhez a földrészlet használójának elfogadó nyilatkozatára nincs szükség. Ellenkező esetben a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek megszűnése csak a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozóan következik be, és a szerződés a beruházással közvetlenül nem érintett földrészletre a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosításával fennmarad. Az arányosításnak megfelelő szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatot az NFK a (4) bekezdés szerint köteles megküldeni a földrészlet használójának.

31/B. §[210] (1) A jogviszony 31/A. § (6) bekezdése szerinti megszűnése esetén az e § szerinti kártalanítás jár a földrészlet használójának. A kártalanítás pénzben történik, azt a magyar állam javára és nevében eljáró építtető fizeti.

(2) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos értékveszteséget és költséget meg kell téríteni. Értékveszteségként kell megtéríteni különösen

a) mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, ha az a birtokba bocsátás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét,

b) erdő esetében a lábon álló faállomány értékét, kivéve, ha a hasznosításra vonatkozó szerződés alapján az nem a földrészlet használóját illeti.

(3) A lábon álló és függő termés értékéből, valamint a folyó gazdasági év várható termésének értékéből le kell vonni az elmaradt mezőgazdasági munkák költségét.

(4) Ha a jogviszony megszűnése következtében a faállomány vagy más évelő növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a földrészlet használója elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag vagy más évelő növényzet értékét a kártalanítás értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Ha a beruházással érintett terület erdő és a jogviszony megszűnésének évére vonatkozóan az erdőgazdálkodó rendelkezik az erdészeti hatóság engedélyével az erdei haszonvételek gyakorlására, lehetőség szerint biztosítani kell e haszonvételek gyakorlását.

(6) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos költségként meg kell téríteni

a) a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mező- és erdőgazdasági munkák, és az egyéb ráfordítások költségét;

b) a jogviszony megszűnésének évében járó földalapú támogatás összegét.

(7) A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni a kártalanításra jogosult fizetési számlájára történő átutalással. Ha a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg, részére a kártalanítási összeget fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton kell teljesíteni.

Záró rendelkezések

32. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályait;

b) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait;

c) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteknek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályait;

d) a rábízott földvagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásának a szabályait, továbbá a rábízott földvagyon könyvvezetése és a beszámoló készítésének sajátosságait;

e)[211] a 3. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás eljárásrendjének részletes szabályait.

f)[212] a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő vagyonkezelésbe adásának szabályait;

g)[213] a 18. § (8a) bekezdése szerinti kompenzáció meghatározásának szabályait.

(2)[214]

33. § E törvény 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

34. § (1)[215]

(2)[216]

(3)[217]

(4)[218]

(5)[219]

(6)[220] Az ingatlanügyi hatóság a miniszter kérelmére gondoskodik a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően a tulajdonos joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.

(6a)[221] Az ingatlanügyi hatóság az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH közös kérelmére gondoskodik a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokat érintően a kettős tulajdonosi joggyakorlás miatt a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.

(7)[222] Az ingatlanügyi hatóság a (6) és (6a) bekezdés szerinti eljárásban meghozott döntését - a változás tulajdoni lapon történő átvezetését követően - kézbesíti a kérelmezőnek, és annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt.

34/A. §[223] A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2019. július 1-jén átalakulással megszűnik. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet általános jogutódja az NFK.

34/B. §[224] (1) A Nemzeti Földügyi Központ 2024. május 31. napjával beolvadásos különválással megszűnik. A Nemzeti Földügyi Központ általános jogutódja - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a miniszter által vezetett minisztérium.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal és agrár szakigazgatással összefüggő földmérési, térinformatikai és távellenőrzési feladatai tekintetében a Nemzeti Földügyi Központ jogutódja a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 12. § (3) bekezdésében meghatározott feladatot ellátó szervezet.

35. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 13/A. §-a alapján e törvény hatálybalépése előtt közzétett pályázati felhívás alapján kötött életjáradéki szerződéseket. Az ezen szerződések alapján fizetendő életjáradék a központi költségvetés központosított kiadása, amelyet a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételeket és kiadásokat tartalmazó fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(2)[225] Az 21. § (6) bekezdése nem alkalmazható az e törvény hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti szerződés meghosszabbítása, valamint a haszonbérleti jogviszony helyébe lépő mintagazdasági földhasználati szerződés megkötése során.

36. §[226] E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2013. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. §-ával megállapított 18. § (1c) bekezdését, 2. §-ával módosított 20. § (2) és (7) bekezdését, 3. § (2) bekezdésével módosított 21. § (6) bekezdését, 5. §-ával módosított 31. §-át a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.

37. §[227] Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Mód2tv.) hatálybalépése előtt megkötött és a Mód2tv. hatálybalépésekor fennálló, a Nemzeti Földalapba tartozó földre vonatkozó haszonbérleti szerződésnek hatályát veszti az a szerződési kikötése, amely szerint az állam nevében eljáró szerv a haszonbérlő javára előhaszonbérleti jogot alapít.

38. §[228] (1) A "Földet a gazdáknak!" Programról szóló 2016. évi CVI. törvény (a továbbiakban: FAGtv.) hatályba lépését követően a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, valamint a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon - 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet kivételével - harmadik személy javára osztott tulajdon nem létesíthető.

(1a)[229] Az (1) bekezdés alapján létesített osztott tulajdon esetén az önálló ingatlan tulajdonjogát a 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet - az állam javára történő értékesítést ide nem értve - nem idegenítheti el.

(2) A FAGtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő értékesítési eljárások során az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

39. §[230] E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezéseit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett földterületre a Módtv1. hatálybalépését megelőzően kötött, földrészlet hasznosítására irányuló jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha a 31/A. § (1) bekezdése szerinti értesítésre a Módtv1. hatálybalépését követően kerül sor.

40. §[231] E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 18. § (6a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.

41. §[232]

42. §[233]

43. §[234]

44. §[235]

45. §[236]

46. §[237]

47. §[238]

48. §[239] E törvény

a)[240] 1-3. §-a, 18-23/A. §-a, 35. § (2) bekezdése, 36. §-a, 38. § (1a) bekezdése, és 40. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése,

b) 25. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke