BH 2018.7.191 A részletfizetés vagy a halasztás a főkötelezettel szemben időközben bekövetkezett jogvesztés esetén sem mentesíti a készfizető kezest az őt terhelő helytállási kötelezettség teljesítése alól [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 276. § (2) bek., 1/2010. PJE].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perben nem álló Kft.-vel 2007. július 11-én kötött hitelszerződésben az alperes vállalta, hogy 2007. július 11-től július 30-ig 102 599 CHF hitelkeretet tart a Kft. rendelkezésére. A lejárat napja 2012. július 10. volt. A Kft.-t terhelő kötelezettség teljesítéséért a felperesek a 2007. július 11-én megkötött szerződéssel készfizető kezességet vállaltak. A közjegyző 2007. július 12-én közokiratba foglalta a hitelszerződést és a készfizetőkezesség-vállalási szerződést.

A bíróság a 2008. július 3-án benyújtott kérelem alapján 2009. május 20-án meghozott végzésével elrendelte a Kft. felszámolását. Az alperes a felszámolási eljárásban 2009. június 12-én jelentette be a Kft.-vel szembeni hitelezői igényét és befizette a regisztrációs díjat. A felszámolóbiztos az alperes hitelezői igényét 2009. augusztus 5-én visszaigazolta. A bíróság a Kft. ellen folyó felszámolási eljárást 2012. augusztus 15-én meghozott végzésével egyszerűsített módon befejezetté nyilvánította (tekintettel arra, hogy a Kft.-nek vagyona nem volt), a Kft.-t megszüntette és elrendelte törlését a cégjegyzékből. A végzés 2012. szeptember 13-án jogerőre emelkedett.

Az alperes a 2009. június 11-ei keltezésű levelében szólította fel a felpereseket készfizető kezesi helytállási kötelezettségük teljesítésére (a felszólítást a felperesek 2009. június 15. napján vették át), 2010. május 18-án pedig közjegyzői okiratba foglaltan hívta fel a felpereseket a teljesítésre. A közjegyzői okiratba foglalt felszólítást a felperesek részére 2010. május 25-én kézbesítették. Az alperes 2013. szep­tember 19-én előterjesztett kérelmére a közjegyző 2013. szeptember 30-án a közokirat záradékolásával elrendelte a végrehajtást a felperesek ellen.

A felperesek keresete, az alperes védekezése

[2] A felperesek a Pp. 369. § b) pontjára alapított keresetükben az ellenük indult végrehajtás megszüntetését kérték. Azzal érveltek, hogy az alperes a Kft. felszámolását megelőzően velük szemben nem indított pert, a Kft.-vel szemben utóbb bekövetkezett jogvesztés hatására készfizető kezesi teljesítési kötelezettségük megszűnt.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Okfejtése szerint hitelezői igényét a Kft. felszámolási eljárásában bejelentette, a felpereseket több alkalommal írásban felszólította a teljesítésre, emellett részletfizetési megállapodást is kötöttek. Azt követően kezdeményezte a felperesek ellen a végrehajtást, hogy a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem teljesítették.

Az első- és a másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróságok azzal indokolták a döntésüket, hogy az alperes több alkalommal felszólította a készfizető kezes felpereseket helytállási kötelezettségük teljesítésére, és igazolta, hogy a felperesekkel szemben a Kft. felszámolásának befejezése előtt érvényesítette az igényét, követelését a felperesekkel szemben a fizetési felszólításokat követően lejárttá tette. Mivel az alperes a követelését közjegyzői okiratba foglalta, nem kellett pert indítania a felperesek ellen, igényét az okirat záradékolása útján érvényesíthette. A Kft. elleni felszámolási eljárásban a Kft. tartozására vonatkozó igényt lehet érvényesíteni, a felperesekkel mint kezesekkel szemben fennálló követelést nem.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[5] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a keresetnek helytadó határozat meghozatala iránt - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Fenntartották azt az álláspontjukat, hogy az alperesnek a velük szemben fennálló követelését a felszámolási eljárásban hitelezői igényként be kellett volna jelentenie, és hangsúlyozták: a felszámolás megindítása előtt az alperesnek őket a Kft.-vel együtt lehetett volna perelnie, azonban a felszámolást megelőzően sem a Kft. ellen, sem ellenük nem indult peres eljárás, holott az alperesnek "a peresített követelést is be kellett volna vinni a felszámolási eljárásba". A perben korábban eljárt bíróságok nem vették figyelembe az 1/2010. PJE határozatban foglaltakat, mégpedig azt, hogy a főkötelezettel, azaz a Kft.-vel szemben utóbb bekövetkezett jogvesztés kihatott a készfizető kezesek teljesítési kötelezettségére, teljesítési kötelezettségük a jogvesztés következtében megszűnt. A bíróságok megsértették a tényállás megállapítására vonatkozó kötelezettségüket, a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelték, és nem adtak meggyőző választ arra, hogy miért megalapozatlan a keresetük.

[6] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján azzal egészíti ki a tényállást, hogy az I. rendű felperes 2010. július 16-án elektronikus levelet küldött az alperesnek, amelyben tájékoztatta: ingatlan bérleti díjából származó bevételüket a tartozás rendezésére tudják fordítani, ami egy évben 2 880 000 forint törlesztést jelent. Az alperes 2010. augusztus 25-én keltezett levelében elfogadta a részletfizetés iránti kérelmet, és közölte: 2010. október 5-től havonta 240 000 forintot kell teljesíteni, a fennmaradt hiteltartozás visszafizetési határideje 2012. július 31. napja, a "megindított végrehajtási eljárást" pedig mindaddig szünetelteti, amíg a havi részletfizetés teljesül. Azt a rendelkezésre álló iratok nem igazolták, hogy a válaszlevél keltezésének időpontjában már folyt volna a végrehajtás a felperesek ellen, így ez tényként nem rögzíthető. A visszafizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt az alperes 2012. június 18-án újabb felszólító levelet küldött a felpereseknek. A felperesek 2012. július 17-ei válaszlevelükben két év türelmi idő biztosítását kérték és vállalták, hogy havonta 240 000 forint megfizetésével törlesztik a tartozást. Az alperes a 2012. október 5-i keltezésű levelében felhívta a felpereseket fizetési kötelezettségük teljesítésére azzal, hogy a teljes tartozást 2013. július 31-ig fizessék meg. A felperesek 2012. december 19-én 10 000 forintot teljesítettek. Az alperes 2013. január 21-én és 2013. március 21-én újabb felszólító levelet küldött a felpereseknek.

[8] A felülvizsgálati kérelem - a kiegészített tényállásra is figyelemmel - nem alapos.

Az adott esetben a jogerős ítéleti döntés nem jogszabálysértő. A Kúria egyetért annak helytálló indokaival, azokat megismételni nem kívánja, a felülvizsgálati kérelemben foglalt többirányú érvelés kapcsán, a felülvizsgálati érvek sorrendjét követve mutat rá a következőkre:

[9] Az alperes a Kft.-vel szembeni hitelezői igényét a Kft. felszámolási eljárásában 2009. június 12-én keltezett levelével bejelentette, igényét a Kft.-vel szemben érvényesítette, a felszámolóbiztos az alperes hitelezői igényét 2009. augusztus 5-én visszaigazolta. Helytállóan mutattak rá a perben eljárt bíróságok, hogy az alperes a Kft. felszámolása iránti eljárásban nem jelenthetett be és nem érvényesíthetett igényt a felperesekkel szemben. Abban is helyesen foglaltak állást a pert tárgyaló bíróságok, hogy az alperesnek nem kellett peres eljárást kezdeményeznie a felperesekkel szemben a követelés érvényesítése érdekében, hiszen követelését közokiratba foglalták, így elegendő volt a közokirat záradékolása útján végrehajtást indítania a felperesek ellen.