A Fővárosi Törvényszék G.42980/2014/28. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 140. §, 162. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 223. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. §, 27. §, 33. §, 34. §, 54. §, 55. §, 58. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 24. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Juhász Csaba

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.42980/2014/28.*, Kúria Gfv.30282/2015/1. (BH 2016.5.122)

***********

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

Budapest II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

9.G.42.980/2014/28.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Kovács Tamás ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Csató Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csató Zoltán ügyvéd - címe) és a Reichardt Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Reichardt Ágnes ügyvéd - címe) által képviselt alperes neve Kft. (alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy az alperesnek tizenöt napon belül fizessen meg 1.519.936,- (Egymillió-ötszáztizenkilencezer-kilencszázharminchat) forint perköltséget. A felperes a fellebbviteli bíróság által megállapított költségét a pervesztessége alapján maga viseli.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A peres felek között 2007. május 16-án létrejött, vételi jogot és használati jogot alapító szerződés alapján az érvénytelenítési per felperese tulajdonosként vételi jogot engedett az érvénytelenítési per alperesének, mely gazdasági társaság 480.000.000,- forint + áfa megfizetésével gyakorolhatta e jogát. Az aláírt szerződéssel egyúttal az érvénytelenítési per alperesének javára az ingatlanra és a tartozékaira kizárólagos használati jogot alapítottak. A használati jog lejártának határidejét 2009. december 31-ével tűzték ki, ellenérték fizetési kötelezettséget előírva e joggyakorlás alapján. A vételi jog gyakorlására kitűzött határidő 2009. december 31-ével járt le. A vételi és használati jogot alapító szerződéssel vegyesen a felek olyan tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek, amellyel a megállapodásukból származó jogviták elbírálására jogosultként a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával működő Eseti Választottbíróságot (továbbiakban: eseti választottbíróság, illetve választottbíróság) jelölték ki. Az érvénytelenítési per felperesének szerződéses nyilatkozatát aláírásával Z.T. tulajdonosként és képviselőként jegyezte.

A hatályos cégadatok szerint az érvénytelenítési per felperesét jegyezve a törvényes képviselő önálló képviseleti jogát gyakorolhatta Z.T. ügyvezető a szerződéskötéskor is, illetve a korábbi meghatalmazás kiadásakor.

Miután a vételi és használati jogot alapító szerződés teljesítésével összefüggésben a felek között jogvita alakult ki, a 2011. január 17-én kelt keresetlevél benyújtásával az érvénytelenítési per alperese indított úgy keresetet az eseti választottbíróság előtt, ahogy a kötelemszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait alkalmazva igényelte 40.694.880,- forint kár megtérítését. Az érvényesített jog alapjául szolgáló tényként, a kötelemszegés igazolásaként hivatkozott arra az indított keresetével a jogosultként fellépő, hogy az őt megillető használati jog gyakorolhatóságát a vele szerződő fél - az ingatlannyilvántartási bejegyzés ellenére - nem biztosította. A károsodását a vagyonban bekövetkeztetett értékcsökkenés kárfogalmával azonosította.

Az érvénytelenítési per alperese által jelölt választottbíró a kijelölésre irányuló felkérést 2011. január 18-án elfogadta, ezen a napon a keresetlevelet átvette. A felkérést elfogadó választottbíró 2011. január 24-i felhívásával kötelezte az ellenérdekű felet a védekezés alapjául szolgáló tények és bizonyítékai meghatározására, közölve a keresetlevélben írt és anyagi jog érvényesítését kinyilvánító, választottbírói döntést igénylő keresetet. Az érvénytelenítési per felperesének meghatalmazott jogi képviselője a választottbírói felhívást 2011. január 26-án átvette.

Az érvénytelenítési per felperesét hatályosan képviselő Z.T. ügyvezető még a 2007. május 21-i meghatalmazásával jogosította fel a megbízott ügyvédi irodát arra, hogy egy esetleges választottbírósági eljárásban a fél képviseletét ellássa. A 2007. május 21-i ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt volt.

A válaszirat címmel benyújtott írásbeli védekezésével a meghatalmazott képviselő útján eljárási cselekményt teljesítő fél, a választottbírósági eljárás alperese (az érvénytelenítési per felperese) vitatta, hogy a kártérítési kötelmek szabályait alkalmazva károsodás kiküszöböléseként ő tartozna helytállni a 40.694.880,- forint kár megtérítésével. A társaság működésével kapcsolatos helyzetre is utalva állította azt a jogi tényt, hogy a kártérítési felelősség alól mentesülhetett, miután igazolhatta, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az elvárható volt. A működését ellehetetlenítő kárkövetelést méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartotta, az érvényesíthetőségét vitatta.

Azután, hogy az érvénytelenítési per felperese is kijelölte választottbíráját, a megnevezett választottbíró 2011. február 14-én a felkérésre irányuló kérelmet elfogadta, a keresetlevelet 2011. február 14-én átvette.

A felek kijelöléseivel megnevezett választottbírák 2011. március 1-jén megválasztották a választottbírósági tanács elnökét, aki a keresetlevelet ezen a napon átvette. A feleket értesítették a választottbírósági tanács elnökének megválasztásáról és a választottbírói tanács megalakulásáról. Miután a felek a választottbírósági szerződésben a választottbírák számáról nem rendelkeztek, így az Eljárási Szabályzat alapján kellett a választottbírói tanácsot három választottbíróval létrehozni.

A választottbíróság a tárgyalás határnapját 2011. május 30-ára tűzte ki, melyről a feleket értesítette, megidézve őket a tárgyalásra.

A választottbíróság a tárgyalást a 2011. május 30-i határnapon megnyitotta, az eljárás felperese a keresetét fenntartotta, az ellenérdekű fél a védekezését változatlanul határozta meg. Az érvénytelenítési per felperesének meghatalmazott jogi képviselője bejelentette, hogy a társaságnak "nincs olyan eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvezetője, aki a Társaság gazdasági tevékenységének folytatására, így különösképpen a peres felek között létrejött, fentiekben részletezett szerződés teljesítésére és a felperes által hivatkozott felszólítások tartalmának megfelelő intézkedések foganatosítására jogosult lenne, illetve lett volna". Az érvénytelenítési per felperesét képviselő meghatalmazott előadta, hogy valóban nem biztosította a másik fél - ingatlannal kapcsolatos - használati jogának gyakorlását, de intézkedéseket tett azért, hogy a társaság törvényes működése helyreálljon. Megalapozatlannak tartotta ezért a kártérítési követelést. Változatlanul a felróhatóság hiányát állította, így mentesült volna a felelősség alól. Az érvénytelenítési per felperese a meghatalmazott képviselő útján tett eljárási nyilatkozatával vitatta, hogy az indított és előadott keresettel érvényesített jog alapjául szolgáló jogi tények valóként lennének elfogadhatóak. Vitatta az érvényesített jog értékére tett állítást, a követelés összegét is. Miután a felek egyike sem jelölt meg a továbbiakban bizonyítási eszközt, a választottbíróság a tárgyalást berekesztette, a határozat kihirdetését elhalasztotta.