32016R2286[1]

A Bizottság (EU) 2016/2286 végrehajtási rendelete (2016. december 15.) a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2286 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. december 15.)

a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6d. cikke (1) bekezdésére,

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC) folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az 531/2012/EU rendelet értelmében a barangolásszolgáltatók a "méltányos használatra vonatkozó feltételeknek" megfelelően egyetlen tagállamban sem számíthatnak fel további díjakat a kezdeményezett és fogadott szabályozott barangolásos hívások, az elküldött szabályozott barangolásos SMS-üzenetek és a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások - köztük MMS-üzenetek - barangolást végző ügyfelekre kiszabott belföldi kiskereskedelmi áraira. Ez a rendelkezés 2017. június 15-től alkalmazandó, amennyiben az említett rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett, a nagykereskedelmi barangolási piacra vonatkozó javaslat alapján elfogadandó jogi aktus az említett időpontig alkalmazásra kerül.

(2) Az 531/2012/EU rendelet kimondja, hogy a barangolásszolgáltatók meghatározott és rendkívüli körülmények fennállása esetén kérhetik a nemzeti szabályozó hatóságot, hogy engedélyezze többletdíj felszámítását a barangolást végző ügyfelekre. Az engedély iránti kérelemhez minden szükséges információt csatolni kell, amely bizonyítja, hogy a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak nélkül a barangolásszolgáltatónak nem térülnek meg a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásából eredő költségei, és ezáltal a belföldi díjszabási modell fenntarthatósága nem biztosított.

(3) A barangolási szolgáltatások visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használatának megelőzésére irányuló feltételek ("méltányos használatra vonatkozó feltételek") és a többletdíjak engedélyezése Unió-szerte való következetes alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell állapítani a szóban forgó, méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályokat.

(4) Az 531/2012/EU rendelet szerint a méltányos használatra vonatkozó feltételek célja, hogy megakadályozzák, hogy a barangolást végző ügyfelek visszaélészszerűen és nem rendeltetészszerűen használják a vonatkozó belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat, például úgy, hogy az ilyen szolgáltatásokat az időszakos utazástól eltérő célra - például tartós használat céljára - veszik igénybe. A végrehajtási intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a roaming méltányos használatára vonatkozó feltételek e cél elérése érdekében történő használatának lehetőségét a barangolásszolgáltatók ne használhassák ki más célokra, a bármilyen időszakos utazást végző barangolást végző ügyfél kárára.

(5) A kiskereskedelmi barangolási többletdíjak Unión belüli eltörlésével ugyanazok a díjfeltételek vonatkoznak a mobilszolgáltatások használatára az Unión belüli, külföldi és a belföldi (azaz az ügyfél mobil-előfizetése szerinti országban történő) barangolásra is. Az 531/2012/EU rendelet igyekszik eltörölni a belföldi árak és az Unión belüli időszakos utazások során használt barangolási szolgáltatásokra vonatkozó árak közötti eltéréseket, a belföldi díjakon történő barangolás megvalósítása érdekében. Ugyanakkor a rendelet előírásainak nem célja, hogy lehetővé tegyék a tartós barangolást az Unióban, azaz olyan helyzetet teremtsenek, amelyben az egyik, magasabb belföldi mobilszolgáltatási díjakat kínáló tagállamban lévő ügyfelek tartós barangolás céljából olyan tagállamokban található szolgáltatóktól vásárolnak szolgáltatásokat, amelyekben a belföldi árak alacsonyabbak, ám az ügyfél ott nem rendelkezik szokásos lakhellyel, illetve nem kapcsolódik szorosan a tagállamhoz, ami miatt gyakran és jelentős ideig az adott tagállam területén kell tartózkodnia.

(6) A vonatkozó belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások tartós - az időszakos utazástól eltérő célú - használata torzíthatná a versenyt, felfelé nyomhatná a belföldi piacok árait, és kockázatnak tehetné ki a beruházási ösztönzőket a belföldi és a látogatott piacokon egyaránt. A látogatott piacon a látogatott hálózat üzemeltetőjének közvetlenül a másik tagállam belföldi szolgáltatóival kellene versenyeznie, ahol az árak, a költségek, a szabályozási és versenyfeltételek nagyon különbözőek lehetnek, olyan nagykereskedelmi barangolásos feltételek mellett, amelyeket kizárólag a rendszeres barangolás megkönnyítése érdekében a költségekhez közel állapítottak meg. A belföldi szolgáltató számára a belföldi díjszabások alkalmazása barangolás közben azt eredményezheti, hogy a látogatott hálózatok üzemeltetői megtagadják vagy korlátozzák a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokat, illetve a belföldi szolgáltató belföldi adatforgalmi korlátot vezet be vagy magasabb belföldi árakat szab, melynek következtében a belföldi szolgáltató feltehetően belföldön és külföldön sem lesz képes kiszolgálni a rendes belföldi ügyfeleit.

(7) Annak biztosítása érdekében, hogy a méltányos használatra vonatkozó feltételek ne gátolják az ügyfeleket a belföldi díjakon történő barangolás teljes kihasználásában, világos és általánosan alkalmazható elveken alapuló végrehajtási szabályokat kell meghatározni, amelyek le tudják fedni a barangolást végző ügyfelek sok és sokféle időszakos utazási szokásait. A barangolásszolgáltatók által alkalmazandó méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazásában az ügyfél általában akkor tekinthető az Unión belül időszakosan külföldre utazó személynek, ha a barangolásszolgáltató székhelye szerinti tagállam területén szokásos lakhellyel rendelkezik, vagy szorosan kapcsolódik az adott tagállamhoz, ami miatt gyakran és jelentős ideig az adott tagállam területén kell tartózkodnia, és szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat vesz igénybe egy másik tagállamban.

(8) Az 531/2012/EU rendelet előírja, hogy a méltányos használatra vonatkozó feltételeknek lehetővé kell tenniük a barangolásszolgáltatók ügyfelei számára, hogy olyan mennyiségű vonatkozó belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatást vehessenek igénybe, amely a vonatkozó belföldi díjcsomagjukkal összeegyeztethető.

(9) Ez a rendelet nem érinti azt a lehetőséget, hogy az 531/2012/EU rendelet 6e. cikkének (3) bekezdésével összhangban a barangolásszolgáltatók kínálhatnak, a barangolást végző ügyfelek pedig önszántukból választhatnak alternatív barangolási díjszabást is, amely az e rendelettel összhangban megállapított, méltányos használatra vonatkozó feltételeken kívül eső szerződéses felhasználási feltételeket is tartalmazhat.

(10) Annak biztosításához, hogy a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat ne használják visszaélészszerűen és nem rendeltetészszerűen az ügyfél lakóhelye szerinti tagállamon vagy olyan tagállamon kívül történő időszakos utazás során, amelyhez az ügyfél szorosan kapcsolódik, ami miatt gyakran és jelentős ideig az adott tagállam területén kell tartózkodnia, a barangolásszolgáltatóknak igazolniuk kellene a barangolást végző ügyfeleik szokások lakóhelyét vagy az említett szoros kapcsolat meglétét. A barangolásszolgáltatók - az adott tagállamban szokásos bizonyítási formákra és a visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használat érzékelt szintjére tekintettel - a teljes dokumentációs teher arányosságát és nemzeti összefüggésben való megfelelőségét vizsgáló nemzeti szabályozó hatóság felügyelete alatt képesnek kell lennie a meghatározandó lakóhely észszerű bizonyítékkal történő alátámasztására. Ilyen bizonyíték lehet egyéni felhasználók esetében az ügyfél nyilatkozata, az ügyfél lakóhelye szerinti tagállam igazolására alkalmas érvényes dokumentum bemutatása, az ügyfél barangolásszolgáltató tagállamában biztosított egyéb szolgáltatás miatt megadott postai vagy számlázási címének megadása, nappali tagozatos hallgatók esetében a beiratkozás szerinti felsőfokú oktatási intézmény nyilatkozata, illetve a helyi szavazási névjegyzékre történő nyilvántartásba vétel vagy a helyi/szavazási adók befizetésének igazolása. Vállalati ügyfelek esetében ilyen bizonyíték lehet a vállalkozás bejegyzésének helyét vagy székhelyét, a fő gazdasági tevékenység tényleges végzésének helyét vagy azt a helyet igazoló okirat, ahol a megadott SIM-kártyát használó meghatározott munkavállalók a feladataikat végzik. A gyakran és jelentős ideig egy adott tagállam területén tartózkodással járó szoros kapcsolat eredhet teljes idejű és tartós munkaviszonyból, beleértve a határ menti munkavállalókat is; az egyéni vállalkozó hasonló arányú fizikai jelenlétét igénylő tartós szerződéses jogviszonyból, folyamatos, nappali tagozatos oktatásban való részvételből; vagy egyéb helyzetekből, mint például kiküldött munkavállalók vagy nyugdíjasok esetében, amikor ez hasonló szintű területi jelenléttel jár.

(11) A barangolásszolgáltatóknak szigorúan olyan körülmények fennállása esetére kell korlátozniuk az egyes szerződések megkötését követően az állandó lakcím vagy gyakran és jelentős ideig egy adott tagállam területén tartózkodással járó más szoros kapcsolat igazolásának benyújtására való felszólítást, amikor a számlázás céljára gyűjtött adatokból időszakos utazáshoz nem kötődő, visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használatra lehet következtetni. A bekért igazolásokon csak a feltétlenül szükséges és arányos információkat kell feltüntetni, amelyek megerősítik az ügyfél kötődését a barangolásszolgáltató tagállamához. Az ügyfelek nem kötelezhetők olyan dokumentumok benyújtására, amelyek a méltányos használatra vonatkozó feltételeknek való megfelelést bizonyítják ilyen indokok hiányában. Különösen nem írható elő a visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használat lehetséges fennállása kockázatalapú értékeléséhez nem kapcsolódó dokumentumok ismételt benyújtása.

(12) Ahhoz, hogy az ügyfelek a vonatkozó belföldi díjcsomagjukkal összeegyeztethető mennyiségű vonatkozó belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatást vehessenek igénybe, a barangolásszolgáltatók az ügyfél időszakos Unión belüli utazásai során főszabályként nem vezethetnek be a belfölditől eltérő mennyiségi korlátot a barangolást végző ügyfelek számára elérhető mobilszolgáltatásokra. A belföldi korlátnak a díjcsomag belföldi használata tekintetében méltányos használatra vonatkozó feltételeket is magában kell foglalnia.

(13) Bizonyos - a továbbiakban korlátlan adatcsomagként említett - belföldi díjcsomagok esetében az adatforgalom lehet korlátlan, vagy jelenthet az 531/2012/EU rendelet 12. cikkében említett maximális szabályozott nagykereskedelmi barangolási díjhoz képest alacsony implicit belföldi egységáron nyújtott adatmennyiségeket. A kifejezetten ilyen korlátlan adatcsomagokra vonatkozó kivételes mennyiségi korlátok hiányában ezek a díjcsomagok az egyéb díjcsomagoknál nagyobb valószínűséggel válnak a barangolásszolgáltató tagállamában lakóhellyel nem rendelkező vagy azzal gyakran és jelentős ideig az adott tagállam területén tartózkodással járó szoros kapcsolatban nem álló személyeknek történő szervezett viszonteladás tárgyává. Ezenfelül a korlátlan adatcsomagok nem rendeltetészszerű vagy visszaélészszerű használata barangolás során ahhoz vezethet, hogy - a belföldi felhasználók kárára és az 531/2012/EU rendelet céljával ellentétesen - az ilyen díjcsomagok eltűnnek a belföldi piacról, vagy korlátozzák az említett díjcsomagok kertében rendelkezésre álló barangolási lehetőségeket. Ez a kockázat jelentősen alacsonyabb hanghívás és SMS szolgáltatások esetében, mivel ezek a szolgáltatásokra jelentősebb fizikai vagy időbeni korlátok vonatkoznak, és tényleges használatuk stabil volt vagy csökkent az elmúlt években. Ez nem érinti a szolgáltatók azon jogát, hogy intézkedéseket hozzanak a hanghívásokra és az SMS-ekre vonatkozó barangolási szolgáltatások csalárd tevékenységekből eredő, erősen atipikus felhasználási mintáinak kezelésére. Noha biztosítékokra van szükség a korlátlan adatcsomagok esetében alkalmazandó belföldi díjszabás melletti szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások visszaélészszerű használata ellen, az Unión belül időszakosan utazó belföldi ügyfélnek mégis lehetőséget kell biztosítani, hogy ilyen szolgáltatások esetében a belföldi díjcsomag mobilszolgáltatási összetevőjének az egész számlázási időszakra vonatkozó teljes, héa nélküli kiskereskedelmi áráért vásárolható mennyiség kétszeresének megfelelő kiskereskedelmi mennyiségeit használhassa fel, a nagykereskedelmi barangolási adathatárhoz igazítva. Ez az adott belföldi díjcsomaggal összeegyeztethető mennyiséget jelent, mivel a kérdéses díjcsomag belföldi kiskereskedelmi árához igazodik, és ezért alkalmazható a korlátlan adatcsomagok esetében, beleértve a más mobilszolgáltatásokkal egy csomagban értékesítetteket. A kettes szorzó alkalmazása megfelelően tükrözi azt, hogy a szolgáltatók gyakran a vonatkozó korlátoknál alacsonyabb nagykereskedelmi adatbarangolási árakat alkudnak ki, valamint azt, hogy az ügyfelek sok esetben nem használják fel a díjcsomagjuk szerint rendelkezésükre álló adatforgalom teljes mennyiségét. E tekintetben az ügyfelek számára biztosítandó átláthatóság szavatolása az 531/2012/EU rendelet rendelkezéseinek való megfelelés révén történik, amelyek értelmében a barangolásszolgáltató köteles értesítést küldeni a barangolást végző ügyfélnek, amikor a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra alkalmazandó méltányos használati mennyiség teljes mértékben felhasználásra került, és az értesítésben jeleznie kell a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásoknak a barangolást végző ügyfél által történő további használatára alkalmazandó többletdíjat.

(14) Azon kockázat kezelésére, hogy a hosszú távú elkötelezettséget nem jelentő előre fizetett előfizetéseket kizárólag állandó barangolás céljára használják, a barangolásszolgáltatót fel kell jogosítani arra, hogy a barangolásszolgáltató tagállamában levő állandó lakcím vagy gyakran és jelentős ideig egy adott tagállam területén tartózkodással járó más szoros kapcsolat igazolásának alternatívájaként korlátozhassák az alkalmazandó belföldi kiskereskedelmi áron nyújtott szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások előre fizetett előfizetéssel történő használatát arra a mennyiségre, amelyet a nagykereskedelmi barangolási adathatárhoz illesztve az előre fizetett előfizetésen rendelkezésre álló - héa nélküli - pénzösszegért a barangolási fogyasztás idején venni lehet.

(15) A barangolásszolgáltatók intézkedéseket hozhatnak, hogy azonosítsák és megakadályozzák a belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetészszerű vagy visszaélészszerű, az időszakos utazásokon kívüli használatát. Ezzel egyidejűleg a barangolást végző ügyfelet védeni kell minden olyan intézkedéstől, amely bármilyen módon hátrányosan befolyásolná az Unión belüli időszakos utazásuk során a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások belföldi áron történő használatának lehetőségét. A belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetészszerű vagy visszaélészszerű használatát azonosító és megakadályozó intézkedéseknek egyszerűnek átláthatóknak kell lenniük, minimalizálniuk kell a barangolást végző ügyfélre háruló adminisztratív terheket, illetve a felesleges és szükségtelen figyelmeztetéseket. A barangolásszolgáltató országában levő állandó lakcím vagy gyakran és jelentős ideig annak területén tartózkodással járó más szoros kapcsolat követelményével összhangban a nem rendeltetészszerű vagy visszaélészszerű használatát valószínűségét alátámasztó indikátoroknak az ügyfélnek döntően a barangolásszolgáltató országában történő belföldi tartózkodása, illetve a belföldi mobilszolgáltatások döntően belföldi használata hiányát mutató forgalmi mintázatokhoz kapcsolódó objektív indikátorokon kell alapulniuk. Az ilyen objektív indikátorokat - jellegükből adódóan - egy bizonyos időszakra kell meghatározni. Ezen időtartamnak elegendően hosszúnak - legalább négy hónaposnak - kell lennie ahhoz, hogy a barangolást végző ügyfelek belföldi áron fogyaszthassák a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat, miközben előre látható időszakos utazásokat tesznek az Unión belül. A barangolásszolgáltató országában való tartózkodás indikátorait nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a határ menti régiókban végzett szándékolatlan barangolás. E tekintetben mind a szándékolatlan barangolást végző ügyfeleket, mind pedig a határ menti munkavállalókat figyelembe kell venni oly módon, hogy egy adott napon a barangolásszolgáltató hálózatára történő bármely ponton történő bejelentkezést belföldi jelenléti napnak kell tekinteni az objektív indikátorok alkalmazása szempontjából. Az 531/2012/EU rendelettel összhangban emellett a barangolásszolgáltatóknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy ügyfeleik mit tehetnek annak érdekében, hogy elkerüljék a szándékolatlan barangolást. Az Unión kívüli tartózkodás és fogyasztás nem befolyásolhatja negatívan a barangolást végző ügyfél számára az Unión belüli, belföldi díjakon történő barangolás lehetőségét, mivel ezek nem tekinthetők olyan kockázati indikátoroknak, amelyek arra engednének következtetni, hogy az ügyfél az Unión belüli időszakos utazástól eltérő célból venné igénybe a barangolást a vonatkozó belföldi kiskereskedelmi árakon a barangolásszolgáltató tagállamában. E tekintetben a szóban forgó tartózkodást és fogyasztást belföldinek kell tekinteni az objektív indikátorok alkalmazása szempontjából. A barangolásszolgáltató hagyatkozhat a belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetészszerű vagy visszaélészszerű használatára utaló más egyértelmű bizonyítékokra is, például ha az előfizetést a barangolásszolgáltató tagállamában alig, viszont általában barangolás során használják, vagy pedig ha ugyanaz az ügyfél több előfizetést is használ egymás után a barangolás során.

(16) Az 531/2012/EU rendelet barangolási szolgáltatások használatának átláthatóságát biztosító rendelkezéseinek megfelelően és az elektronikus hírközlési ágazat szerződéseinek előírásaival összhangban még a hatálybalépésük előtt világosan tájékoztatni kell az ügyfeleket a méltányos használatra vonatkozó feltételeket előíró szerződéses rendelkezésekről. A barangolásszolgáltatónak tájékoztatnia kell a nemzeti szabályozó hatóságot a barangolásszolgáltató által az e rendeletnek megfelelően alkalmazott méltányos használatra vonatkozó feltételekről.

(17) A forgalmi és a helymeghatározó adatok feldolgozására a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) rendelkezései vonatkoznak. A 6. cikk lehetővé teszi a barangolásszolgáltató számára, hogy kezelje az előfizetői számlázás és az összekapcsolási díjak megállapítása céljából szükséges forgalmi adatokat. A barangolásszolgáltatónak a belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetészszerű vagy visszaélészszerű használatát azonosító és megakadályozó intézkedései nem vezethetnek a személyazonosításra alkalmas ügyféladatok - ideértve a helymeghatározó és forgalmi adatokat - tárolásához és automatizált feldolgozásához, amelyek a visszaélészszerű és nem rendeltetészszerű használathoz nem kapcsolódnak vagy aránytalanok annak céljával.

(18) A barangolásszolgáltatónak tudnia kell azonosítani és megakadályozni azt, hogy harmadik felek a szerződéses feltételek nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi szinten történő megsértésével kihasználják az adott ország belföldi díjainak alkalmazását árarbitrázs céljából, hogy gazdasági előnyre tegyenek szert az olyan ügyfeleknek történő értékesítéssel, akik nem rendelkeznek szokásos lakhellyel a barangolásszolgáltató tagállamában vagy azzal nem állnak szoros kapcsolatban. Amennyiben a barangolásszolgáltató objektív és megfelelően alátámasztott bizonyítékok alapján szisztematikus visszaélészszerű tevékenységet észlel, a szolgáltató tájékoztatja a nemzeti szabályozó hatóságot a szisztematikus visszaélésre utaló bizonyítékokról, illetve a mögöttes szerződés feltételeinek való megfelelés biztosítása céljából tett intézkedésekről legkésőbb ezen intézkedések meghozatalakor.

(19) Konkrét esetekben, amikor a barangolásszolgáltató megfelelően alátámasztott bizonyítékokkal rendelkezik egy adott barangolást végző ügyfél használati szokásairól, amelyek a belföldi kiskereskedelmi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatás visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű, az időszakos utazásokon kívüli igénybevételét valószínűsítik az adott ügyfélnek a lakhelyet vagy más szoros kapcsolatot igazoló dokumentumai ellenére, először figyelmeztetnie kell az ügyfelet arra, hogy barangolási többletdíjak merülhetnek fel. A visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használat valószínűségét alátámasztó indikátorként szolgáló kritériumokat részletesen előre meg kell adni a szerződésben.

(20) A barangolásszolgáltató lehetősége a többletdíjak alkalmazására nem érinti azokat az arányos intézkedéseket, amelyek a mögöttes szerződésben előírt feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jognak megfelelően meghozhatók, amennyiben az ügyfél szándékosan pontatlan adatokat szolgáltatott.

(21) A méltányos használatra vonatkozó feltételeket alkalmazó barangolásszolgáltatóknak átlátható, egyszerű és hatékony eljárásokat kell bevezetniük az ilyen feltételek alkalmazásával kapcsolatos ügyfélpanaszok kezelésére. Az 531/2012/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint a barangolásszolgáltatók minden esetben hozzáférnek a peren kívüli vitarendezési eljárásokat lebonyolító illetékes szervhez, amely a 2002/22/EK irányelv (3) 34. cikkének megfelelően, melyet a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) módosított, tisztességesen és gyorsan rendezi az ügyfelek és a barangolásszolgáltatók között a méltányos használatra vonatkozó feltételekkel kapcsolatban felmerült megoldatlan vitákat.

(22) Az 531/2012/EU rendelettel összhangban a nemzeti szabályozó hatóságnak szigorúan nyomon kell követnie és felügyelnie kell a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazását, hogy biztosítsa, hogy a belföldi szolgáltatók által alkalmazott méltányos használatra vonatkozó feltételek nem korlátozzák az adott ország belföldi díjainak elérhetőségét az ügyfél számára. Ha a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja a barangolási rendeletben előírt kötelezettségek megszegését, hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy előírja e jogsértés azonnali megszüntetését.

(23) Ez a rendelet nem érintheti az uniós jog szerint vagy az uniós joggal összhangban a nemzeti jog alapján már létező jogokat és kötelezettségeket. Idetartozik különösen a végfelhasználók joga arra, hogy az állampolgárságuktól vagy Unión belüli lakóhelyüktől függetlenül bármely tagállamban igénybe vehessék a mobil elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat; azok a nemzeti jogszabályok, amelyek a személyazonosság igazolását vagy egyéb okirati bizonyítékot írnak elő SIM-kártya vásárlásához, illetve az ilyen hálózatokra vagy szolgáltatásokra való más módon történő előfizetéshez; azok a nemzeti intézkedések, amelyek egy adott telefonszám vagy SIM-kártya vonatkozásában a szolgáltatás vagy az előre fizetett egyenleg folytonosságára vonatkoznak; valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók joga arra, hogy a csalás elleni küzdelem érdekében a nemzeti joggal összhangban alkalmazzák a megfelelő intézkedéseket.

(24) Mivel a barangolási használati szokások az év során változnak, a barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmeket legalább 12 hónapot lefedő forgalmi adatok alapján kell elemezni. Az egész éves forgalmi volumen kiszámítása érdekében a barangolásszolgáltatónak lehetővé kell tenni, hogy forgalmi előrejelzéseket mutasson be. Az 531/2012/EU rendelet 6a. cikke értelmében ezeknek az előrejelzéseknek tényadatokon kell alapulniuk, úgy mint a tényleges barangolási használati adatok, a tényleges belföldi használat extrapolációja a barangolás használatára, a belföldi díjakon történő barangolást tartalmazó díjcsomagot használó, barangolást végző ügyfelek szignifikáns részhalmaza barangolási szokásainak extrapolációja az összes belföldi díjakon történő barangolási szabályok alá tartozó ügyfélre. Az egyes kérelmezők által benyújtott fenntarthatósági mentesség iránti kérelmek felülvizsgálatánál a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy minden egyes ilyen kérelemben az előre jelzett mennyiségek levezetéséhez használt feltételezések konzisztensek, megfelelőképpen figyelembe véve kereskedelmi helyzetek és az ügyfélkörök releváns különbségeit.

(25) A barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmeket alátámasztó bevételi és kiadási adatoknak pénzügyi elszámolásokon kell alapulniuk, amelyek a forgalom nagyságának előrejelzéseihez igazíthatók. A pénzügyi elszámolásokon alapuló kiadások előrejelzéseitől kizárólag akkor engedhető meg eltérés, ha azt az alkalmazás időpontjában már vállalt pénzügyi kötelezettségek támasztják alá.

(26) Összehangolt módszertant kell biztosítani a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtása bevételeinek és kiadásainak kiszámításához a barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott többletdíjak engedélyezése iránti kérelmek következetes értékelésének biztosítása érdekében.

(27) A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával összefüggésben két általános költségkategória merül fel: a látogatott hálózatról egyenetlen forgalom vonatkozásában vásárolt nagykereskedelmi barangolási hozzáférés költségei és egyéb barangolással kapcsolatos költségek. Az 531/2012/EU rendelettel összhangban a látogatott hálózatról egyenetlen forgalom vonatkozásában vásárolt nagykereskedelmi barangolási hozzáférés költségeit az érintett barangolásszolgáltatónak a bejövő barangolási forgalmat meghaladó kimenő barangolási forgalmára alkalmazott nagykereskedelmi barangolási díjak fedezik. Az olyan barangolásszolgáltatók esetében, amelyek belföldön egy másik barangolásszolgáltatótól vásárolnak nagykereskedelmi hozzáférést (például a virtuális mobilszolgáltatók), a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés költsége magasabb lehet az előbbiek számára, mint az utóbbi számára, ha a hazai hálózat üzemeltetője a belföldi barangolási hozzáférést vásárló barangolási szolgáltatóra magasabb nagykereskedelmi barangolási hozzáférési díjat szab ki, mint a látogatott hálózatok üzemeltetői által számára biztosított ár és/vagy a kapcsolódó szolgáltatások biztosításának ára. A nagykereskedelmi barangolási hozzáférés szóban forgó magas költsége növelheti annak a valószínűségét, hogy a belföldi barangolási hozzáférést vásárló barangolási szolgáltatók barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmet nyújtanak be, és a nemzeti szabályozó hatóságoknak kellő mértékben figyelembe kell venniük ezt a szempontot a szóban forgó kérelmek felülvizsgálata során.

(28) A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások egyéb barangolással kapcsolatos költségei az Unión belül és a nem uniós országokban nyújtott barangolási szolgáltatásoknál is közösek, illetve egyes költségek a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásoknál is közösek. A barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmek alkalmazásában a közös költségeket az Unión belül nyújtott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokhoz, illetve a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásoknál közös költségek esetében azokat a bejövő és kimenő barangolás bevételek általános arányához kellene hozzárendelni.

(29) A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások költségei úgy is kiszámíthatók, hogy tartalmazzák a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások nyújtásához általában szükséges együttes és közös költségeket, feltéve, hogy a számítási módszer tükrözi az összes egyéb kiskereskedelmi mobilszolgáltatás nyújtásából eredő bevételek ilyen szolgáltatásokhoz való hozzárendelésénél alkalmazott arányokat.

(30) A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásából eredő bevételek megállapításakor a barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmekben teljes mértékben figyelembe kell venni a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások nyújtásáért közvetlenül kiszámlázott, a látogatott tagállamban felmerült valamennyi kiskereskedelmi bevételt, például a méltányos használatra vonatkozó feltételek szerinti korlátokat meghaladó forgalomból vagy alternatív szabályozott barangolási szolgáltatásokból eredő bevételeket, valamint a látogatott tagállamban a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások használatáért felszámított egységárakat vagy egyéb díjakat.

(31) Mivel a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat a vonatkozó belföldi feltételek szerint nyújtják, ezekre úgy kell tekinteni, hogy ők termelik a belföldi kiskereskedelmi mobilszolgáltatások rögzített rendszeres díjaiból származó bevétel egy részét. Ezeket tehát az ebben rendeletben meghatározott módszertannak megfelelően figyelembe kell venni a barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmek értékelésekor. E célból a kiskereskedelmi mobilszolgáltatásokból eredő bevételeket a különböző mobilszolgáltatások közötti forgalom átlagos nagykereskedelmi barangolási egységdíjak közötti aránynak megfelelően súlyozott arányát tükröző kulcs alapján kell kiosztani.

(32) Ahhoz, hogy a barangolásszolgáltató belföldi díjszabási modelljének fenntarthatósága veszélybe sodró hatásnak minősüljön, a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtása költségeinek a vonatkozó bevételekből történő levonásával kiszámított kiskereskedelmi barangolási nettó árrésnek annyira kell negatívnak lennie, amekkora összeg érezhető hatású kockázatot jelent a belföldi árak alakulására nézve. Ahhoz, hogy a negatív kiskereskedelmi barangolási nettó árrés ilyen kockázatot jelentsen, az egyéb mobilszolgáltatások nyújtásából eredő, adózás, kamatfizetés, értékcsökkenés és amortizáció előtti össznyereségnek legalább érezhető mértékű arányát kell képeznie.

(33) Még ha a kiskereskedelmi barangolási nettó árrés az egyéb mobilszolgáltatások nyújtásából eredő össznyereség érezhető mértékű arányát is képezi, egyedi körülmények, mint például a verseny szintje a belföldi piacon, vagy a kérelmező egyedi sajátosságai még mindig kiolthatják az érezhető hatású kockázatot a belföldi árak alakulására nézve.

(34) A barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmekben a barangolásszolgáltató megbecsüli az adott ország belföldi díjainak alkalmazásából eredő veszteségeket és az ezek fedezéséhez szükséges többletdíj alkalmazására vonatkozó kapcsolódó megállapodásokat, figyelemmel az alkalmazandó maximális nagykereskedelmi díjakra.

(35) Lehetővé kell tenni a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy a kiskereskedelmi barangolási többletdíjaknak az Unióban az 531/2012/EU rendelet szerinti eltörlése alkalmazásának első napjától engedélyezhessék a barangolási többletdíjak felszámítását. E célból az említett dátum előtt szóba jöhet az információcsere egy ilyen kérvényt benyújtani szándékozó barangolásszolgáltató és a nemzeti szabályozó hatóság között, illetve információk és releváns dokumentációk nyújtása.

(36) Az 531/2012/EU rendelet értelmében a barangolási többletdíjak alkalmazására vonatkozó engedélyt a nemzeti szabályozó hatóság egy 12 hónapos időszakra adhatja meg. Ezen engedély felülvizsgálata céljából a barangolásszolgáltató az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében 12-havonta frissíti az információkat, és benyújtja azokat a nemzeti szabályozó hatóságnak.

(37) A nemzeti szabályozó hatóságok azon kötelezettségére tekintettel, hogy szigorúan felügyeljék a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazását és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlésének fenntarthatóságához kapcsolódó intézkedéseket, valamint évente jelentést készítsenek a Bizottságnak a vonatkozó előírások alkalmazásáról, ez a rendelet meghatározza azokat a minimális információkat, amelyeket a hatóságoknak össze kell gyűjteniük és továbbítaniuk kell a Bizottságnak, hogy ellenőrizhesse azok alkalmazását.

(38) Az 531/2012/EU rendelet értelmében a Bizottság a piac alakulására figyelemmel rendszeres időközönként felülvizsgálja ezt a végrehajtási jogi aktust.

(39) A hírközlési bizottság nem nyilvánított véleményt.

(40) Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokat, valamint a véleménynyilvánítás és a vállalkozás szabadságát. A személyes adatoknak a rendelet keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogot, és meg kell felelni a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5), a 2002/58/EK irányelvnek, melyet a 2006/24/EK (6) és a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosítottak és az (EU) 2016/679 rendeletnek (7). Különösképpen, a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozása a vonatkozó cél elérése tekintetében szükséges és arányos,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

(1) Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a méltányos használatra vonatkozó feltételek következetes végrehajtásának biztosítása érdekében, amelyeket a barangolásszolgáltatók az 531/2012/EU rendelet 6b. cikkével összhangban a vonatkozó belföldi kiskereskedelmi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások használatára alkalmazhatnak.

(2) Ez a rendelet továbbá részletes szabályokat állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

a) a barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmek;

b) a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazandó módszertan, amelyet annak értékelésére használnak, hogy a barangolásszolgáltató kellően alátámasztotta-e azt a tényt, hogy nem térülnek meg a szabályozott barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges költségei, és emiatt veszélybe kerül a belföldi díjszabási modelljének fenntarthatósága.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az 531/2012/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában továbbá:

a) "szoros kapcsolat": egy tagállammal az adott tagállam területén történő tartózkodás, amely eredhet tartós munkaviszonyból, beleértve a határ menti munkavállalókat is; az egyéni vállalkozó hasonló arányú fizikai jelenlétét igénylő tartós szerződéses jogviszonyból; folyamatos, nappali tagozatos oktatásban való részvételből; vagy egyéb helyzetekből, mint például kiküldött munkavállalók vagy nyugdíjasok esetében, amikor ez hasonló szintű területi jelenléttel jár;

b) "kiskereskedelmi mobilszolgáltatások": végfelhasználóknak nyújtott nyilvános mobil hírközlési szolgáltatások, ideértve a hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatásokat;

c) "korlátlan adatcsomag": egy vagy több kiskereskedelmi mobilszolgáltatás nyújtására vonatkozó díjcsomag, amely rendszeres, fix összegű díj megfizetése ellenében nem korlátozza az abban foglalt kiskereskedelmi mobilszolgáltatás adatforgalmát, vagy amelyben a kiskereskedelmi mobilszolgáltatás adatforgalmának belföldi egységára - amelyet úgy kell kiszámítani, hogy a mobilszolgáltatásoknak az egész számlázási időszakra vonatkozó teljes, héa nélküli belföldi kiskereskedelmi árát el kell osztani a kiskereskedelmi mobilszolgáltatás adatforgalmának belföldön rendelkezésre álló teljes mennyiségével - alacsonyabb az 531/2012/EU rendelet 12. cikkében említett maximális szabályozott nagykereskedelmi barangolási díjnál;

d) "előre fizetett díjcsomag": olyan díjcsomag, amelynek keretében az ügyfél által a fogyasztás előtt a szolgáltató rendelkezésére bocsátott egyenlegből történő egységenkénti levonás ellenében nyújtanak kiskereskedelmi mobilszolgáltatásokat, és amelytől a fogyasztó az egyenleg kimerülése vagy lejárata esetén szankciók nélkül elállhat;

e) "látogatott tagállam": a barangolást végző ügyfél belföldi szolgáltatójának tagállamától eltérő tagállam;

f) "mobilszolgáltatás árrése": az Unión belül a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokon kívül nyújtott mobilszolgáltatások értékesítésének adózás, kamatfizetés, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyeresége, kizárva ebből a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokból eredő költségeket és bevételeket;

g) "csoport": az anyavállalat és a 139/2004/EK tanácsi rendelet (8) értelmében az anyavállalat ellenőrzési körébe tartozó valamennyi leányvállalat.

II. SZAKASZ

A MÉLTÁNYOS HASZNÁLATRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

3. cikk

Alapvető elvek

(1) A barangolásszolgáltatóknak belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat kell kínálniuk az Unión belüli időszakos utazásuk során azoknak a barangolást végző ügyfeleknek, akik szokásos lakóhellyel rendelkeznek a barangolásszolgáltató tagállamában, illetve azzal szoros kapcsolatban állnak, ami miatt gyakran és jelentős ideig az adott tagállam területén kell tartózkodniuk.

(2) A kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használatának megelőzése érdekében a barangolásszolgáltató által alkalmazott méltányos használatra vonatkozó feltételekre a 4. és az 5. cikkben meghatározott feltételek vonatkoznak, és a méltányos használatra vonatkozó feltételek biztosítják, hogy minden barangolást végző ügyfél ugyanazokkal a feltételekkel férjen hozzá a belföldi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokhoz az Unión belüli időszakos utazásai során, mintha ezeket a szolgáltatásokat belföldön venné igénybe.

4. cikk

Méltányos használat

(1) A méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazásában a barangolásszolgáltató kérheti, hogy a barangolást végző ügyfelei igazolják, hogy a barangolásszolgáltató tagállamában szokásos lakóhellyel rendelkeznek, vagy ezzel a tagállammal szoros kapcsolatban áll, ami miatt gyakran és jelentős ideig az adott tagállam területén kell tartózkodniuk.

(2) Az alkalmazandó belföldi mennyiségi korlátozások sérelme nélkül korlátlan adatcsomag esetében a barangolást végző ügyfélnek biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy időszakos Unión belüli utazásai során belföldi kiskereskedelmi áron vegyen igénybe legalább kétszer akkora volumenű kiskereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatást, mint amennyi az adott korlátlan adatcsomag teljes számlázási időszakra vonatkozó teljes, héa nélküli belföldi kiskereskedelmi ára osztva a szabályozott barangolásos adattovábbítási szolgáltatásoknak az 531/2012/EU rendelet 12. cikkében említett nagykereskedelmi díjával.

A kiskereskedelmi mobilszolgáltatások más szolgáltatásokkal vagy végberendezésekkel egy csomagban kínált értékesítése esetében az adatcsomagok belföldi kiskereskedelmi árát a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja és e bekezdés alkalmazásában a csomag egyes kiskereskedelmi mobilszolgáltatás-elemeinek elkülönített értékesítésekor - amennyiben ez lehetséges - alkalmazott, héa nélküli ár vagy az ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező szolgáltatások egyesével történő értékesítésekor alkalmazott ár figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Előre fizetett díjcsomagok esetén az (1) bekezdésben említett méltányos használatra vonatkozó feltételek alternatívájaként a barangolásszolgáltató korlátozhatja az Unión belül belföldi kiskereskedelmi árszínvonalon nyújtott kiskereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatás fogyasztását legalább az ügyfél által a szolgáltatónak már kifizetett, a barangolás megkezdésekor rendelkezésre álló, fennmaradó egyenlegnek megfelelő teljes, héa nélküli összeget a szabályozott barangolásos adattovábbítási szolgáltatásoknak a teljes számlázási időszakra vonatkozó - az 531/2012/EU rendelet 12. cikkében említett - nagykereskedelmi díjával elosztva kapott volumenre.

(4) A forgalmi adatok 2002/58/EK irányelv 6. cikkének megfelelően történő feldolgozásával összefüggésben a vonatkozó belföldi kiskereskedelmi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használatának megelőzése érdekében a barangolásszolgáltató az Unión belüli időszakos utazásokon kívüli visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használat kockázatához kapcsolódó objektív indikátorokra alapuló, tisztességes, észszerű és arányos ellenőrzési mechanizmusokat alkalmazhat.

Az objektív indikátorok között szerepelhetnek olyan intézkedések, amelyekkel megállapítható, hogy az ügyfél a barangoláshoz képest elsősorban belföldön fogyaszt, illetve hogy más uniós tagállamokban való tartózkodáshoz képest döntően belföldön tartózkodik.

Annak biztosítása érdekében, hogy az időszakos utazást végző barangolást végző ügyfeleket ne tegyék ki az 5. cikk (4) bekezdése szerinti szükségtelen és felesleges figyelmeztetéseknek, a barangolási szolgáltatások visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használata kockázatának megállapítására ilyen intézkedéseket alkalmazó barangolásszolgáltatók ezeket a jelenléti és fogyasztási indikátorokat egy legalább négy hónapos időszak alatt összesítve kell figyelembe venni.

A barangolásszolgáltatónak meg kell határoznia a barangolást végző ügyfelekkel kötött szerződésekben, hogy mely kiskereskedelmi mobilszolgáltatásra vagy szolgáltatásokra vonatkozik a fogyasztási indikátor, valamint a megfigyelés minimális időtartamát.

A barangolást végző ügyfélnek akár döntően belföldi fogyasztása, akár döntően belföldi jelenléte egy megadott időszakon belül bizonyítéknak tekintendő a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem visszaélészszerű és rendeltetészszerű használatára.

A második, harmadik és ötödik albekezdés alkalmazásában minden olyan napot, amikor a barangolást végző ügyfél bejelentkezett a belföldi hálózatra, az adott ügyfél belföldi jelenléti napjának kell tekinteni.

A vonatkozó belföldi kiskereskedelmi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használatának kockázatához kapcsolódó további objektív indikátorok csak az alábbiakat foglalhatják magukban:

a) egy elsősorban, de nem kizárólag roamingszolgáltatások céljából használt SIM-kártya hosszú ideig inaktív állapotban van;

b) egy ügyfél egyszerre több SIM-kártyára fizet elő, és azokat rendszeresen használja roaming üzemmódban.

(5) Amennyiben a barangolásszolgáltató az objektív és megfelelően alátámasztott bizonyítékok alapján megállapítja, hogy több SIM-kártyát is szervezetten újraértékesítettek a kiskereskedelmi barangolásszolgáltató tagállamában tényleges lakóhellyel nem rendelkező vagy azzal gyakran és jelentős ideig az adott tagállam területén tartózkodással járó szoros kapcsolatban nem álló személyeknek azért, hogy a vonatkozó belföldi kiskereskedelmi árakon szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat vegyenek igénybe az időszakos utazástól eltérő célokra, a barangolásszolgáltató azonnali arányos intézkedéseket hozhat a mögöttes szerződés feltételeinek való megfelelés biztosítása érdekében.

(6) A barangolásszolgáltató betartja a 2002/58/EK irányelvet és a 95/46/EK irányelvet, a nemzeti végrehajtási intézkedéseket és az (EU) 2016/679 rendeletet, amikor e szakasz szerint jár el.

(7) Ez a rendelet nem vonatkozik az 531/2012/EU rendelet 6e. cikkének (3) bekezdése szerint szolgáltatott alternatív barangolási díjszabások szerződéses feltételeiben foglalt méltányos használatra vonatkozó feltételekre.

5. cikk

A méltányos használatra vonatkozó feltételek átláthatósága és felügyelete

(1) Amennyiben a barangolásszolgáltató méltányos használatra vonatkozó feltételeket alkalmaz, a barangolást végző ügyfelekkel kötött szerződéseiben köteles feltüntetni az ezekkel a feltételekkel kapcsolatos valamennyi feltételt, ideértve a 4. cikk (4) bekezdése szerint alkalmazott ellenőrzési mechanizmusokat. A méltányos használatra vonatkozó feltételek részeként a barangolásszolgáltatók átlátható, egyszerű és hatékony eljárásokat vezetnek be az ilyen feltételek alkalmazásával kapcsolatos ügyfélpanaszok kezelésére. Ez nem érinti a barangolást végző ügyfelek 531/2012/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerinti ahhoz fűződő jogait, hogy a 2002/22/EK irányelv 34. cikkének megfelelően a barangolásszolgáltató tagállamában alkalmazott átlátható, egyszerű, tisztességes és gyors peren kívüli vitarendezési eljárást kezdeményezzenek. Ez a panaszkezelési mechanizmus és vitarendezési eljárások lehetővé teszik a barangolást végző ügyfél számára, hogy egy, a (3) bekezdés első albekezdése szerinti figyelmeztetésre válaszolva bizonyítsa, hogy a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat nem használja az időszakos utazástól eltérő célra.

(2) A barangolásszolgáltató tájékoztatja a nemzeti szabályozó hatóságot az e rendeletnek megfelelően alkalmazott méltányos használatra vonatkozó feltételekről.

(3) Amennyiben a 4. cikk (4) bekezdésében említett objektív indikátorokon alapuló objektív és megfelelően alátámasztott bizonyítékok igazolják, hogy egy adott ügyfél az Unión belül belföldi kiskereskedelmi árszínvonalon nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatást esetlegesen visszaélészszerűen vagy nem rendeltetészszerűen használ, a barangolásszolgáltató felhívja az ügyfél figyelmét az ilyen használatot jelző, észlelt viselkedési mintára, mielőtt az 531/2012/EU rendelet 6e. cikkének megfelelően többletdíjat szabna ki.

Azokban az esetekben, amikor ez a kockázat a meghatározott megfigyelési időszakban a döntően belföldi fogyasztás és a döntően belföldi tartózkodás - a 4. cikk (4) bekezdésének ötödik albekezdésében említett - kritériumának való meg nem felelésből ered, a döntően külföldi tartózkodásból vagy használatból adódó további kockázati indikátort is figyelembe kell venni a felár alkalmazásával kapcsolatos, az (1) bekezdés szerinti utólagos panaszok rendezése vagy az 531/2012/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerinti vitarendezési eljárások során.

Ez a bekezdés a barangolást végző ügyfél által a 4. cikk (1) bekezdése szerint a barangolásszolgáltató tagállamában levő állandó lakcím vagy gyakran és jelentős ideig tartó ott tartózkodással járó más szoros kapcsolat igazolására bemutatott dokumentumokra való tekintet nélkül alkalmazandó.

(4) Amikor a barangolást végző ügyfelet a (3) bekezdés szerint figyelmezteti, a barangolásszolgáltató tájékoztatja az ügyfelet, hogy ha a tényleges belföldi fogyasztásra vagy jelenlétre vonatkozó használati mintázat nem változik meg egy adott határidőn belül, amely nem lehet rövidebb két hétnél, a figyelmeztetés napjától kezdve az 531/2012/EU rendelet 6e. cikke szerinti felár alkalmazható a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások minden, az adott SIM-kártyával történő további használatával kapcsolatban.

(5) A barangolásszolgáltató azonnal felfüggeszti a többletdíj alkalmazását, ha az ügyfél viselkedése - a 4. cikk (4) bekezdésében említett objektív indikátorok alapján - már nem jelzi a szóban forgó szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatás visszaélészszerű vagy nem rendeltetészszerű használatának lehetőségét.

(6) Amennyiben a barangolásszolgáltató megállapítja, hogy több SIM-kártyát szervezetten újraértékesítettek a kiskereskedelmi barangolásszolgáltató tagállamában szokásos lakóhellyel nem rendelkező vagy azzal gyakran és jelentős ideig az adott tagállam területén tartózkodással járó szoros kapcsolatban nem álló személyeknek azért, hogy a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban az időszakos utazásoktól eltérő célokra szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat vegyenek igénybe az adott tagállamon kívül, a barangolásszolgáltató tájékoztatja a nemzeti szabályozó hatóságot a szóban forgó szisztematikus visszaélést alátámasztó bizonyítékokról és a mögöttes szerződés valamennyi feltételének való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedésekről legkésőbb az ilyen intézkedés meghozatalának időpontjában.

III. SZAKASZ

A KISKERESKEDELMI BARANGOLÁSI TÖBBLETDÍJAK ELTÖRLÉSE FENNTARTHATÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉRTÉKELÉS VÉGREHAJTÁSA ÉS MÓDSZERTANA

6. cikk

A barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmeket alátámasztó adatok

(1) A barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmeket (a továbbiakban: kérelem) a kérelmező barangolásszolgáltató által nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásoknak a leghamarabb 2017. június 15-én kezdődő 12 hónapra kivetített teljes mennyisége alapján kell elemezni. Az első kérelemhez ezeket a forgalmi előrejelzéseket a következő lehetőségek kombinációjával kell megbecsülni:

a) a kérelmező barangolásszolgáltató által a 2017. június 15-e előtt alkalmazandó szabályozott kiskereskedelmi barangolási áron nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások tényleges mennyisége;

b) a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások előre jelzett mennyisége 2017. június 15-e után, ahol a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások előre jelzett mennyiségének becslése a belföldi kiskereskedelmi mobilszolgáltatások tényleges fogyasztásán és a kérelmező barangolást végző ügyfeleinek az Unión belül külföldön töltött idején alapul;

c) a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások előre jelzett mennyisége 2017. június 15-e után, ahol a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások volumenét a kérelmező ügyfélkörének jelentős részét képviselő azon díjcsomagban, amely alapján a kérelmező legalább 30 napos időszakban a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások árát az I. mellékletben meghatározott módszertan szerint a belföldi szinten megállapította, a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokban tapasztalt arányos változás alapján becsülik meg.

Amennyiben az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében frissítik a kérelmet, a szabályozott barangolási szolgáltatások teljes előre jelzett mennyiségét a belföldi mobilszolgáltatásokra vonatkozó tényleges átlagos fogyasztási szokások alapján kell naprakésszé tenni, szorozva a barangolást végző ügyfelek észlelt számával és az általuk az előző 12 hónapban látogatott tagállamban töltött idővel.

(2) A kérelmező bevételeinek és kiadásainak adatai pénzügyi elszámolásokon alapulnak, melyeket a nemzeti szabályozó hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni, és melyek az (1) bekezdés szerinti mennyiségi becsléseknek megfelelően kiigazíthatók. Az előre jelzett költségek esetében az adatok múltbeli pénzügyi elszámolásokból eredő eltéréseit csak akkor veszik figyelembe, ha azokat az előrejelzések által lefedett időszakban már igazolt pénzügyi kötelezettségek támasztják alá.

(3) A kérelmezőnek be kell nyújtania minden olyan adatot, amely szükséges az adott időszakban szabályozott barangolási szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó mobilszolgáltatási árrés, valamint az összesített tényleges és előre jelzett költség és bevétel meghatározásához.

7. cikk

A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával járó barangolással kapcsolatos költségek meghatározása

(1) Annak megállapításához, hogy a kérelmező költségei nem térülnek meg, és emiatt veszélybe kerül a belföldi díjszabási modelljének fenntarthatósága, kizárólag az alábbi barangolással kapcsolatos költségek vehetők figyelembe, amennyiben azokat a barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelemben alátámasztották:

a) a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés vásárlásának költségei;

b) a barangolással kapcsolatos kiskereskedelmi költségek.

(2) A szabályozott nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások vásárlásakor felmerült költségeket illetően kizárólag a kérelmező által az Unióban ilyen szolgáltatásokat nyújtóknak kifizetett teljes összegnek az Unióban lévő egyéb barangolásszolgáltatók számára ugyanilyen szolgáltatások nyújtásáért a kérelmező felé esedékes összes kifizetést várhatóan meghaladó része vehető figyelembe. A barangolásszolgáltatónak a szabályozott nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásáért járó összegek tekintetében a barangolásszolgáltatónak fel kell tételeznie, hogy ezen nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások előre jelzett volumene konzisztens a mennyiségi előrejelzéseknek a 6. cikk (1) bekezdése szerint alapjául szolgáló feltételezéssel.

(3) A barangolással kapcsolatos kiskereskedelmi költségeket illetően kizárólag az alábbi költségek vehetők figyelembe, amennyiben azokat a kérelemben alátámasztották:

a) a barangolási tevékenységek működtetési és irányítási költségei, ideértve a barangolás működtetéséhez és irányításához szükséges üzletiintelligencia-rendszereket és szoftvereket;

b) adatelszámolási és fizetési költségek, ideértve az adatelszámolási és pénzügyi elszámolási költségeket is;

c) a szerződés megtárgyalásának és megkötésének költségei, ideértve a külső költségeket és a belső erőforrások használatát;

d) Az 531/2012/EU rendelet 14. és 15. cikkében meghatározott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtására vonatkozó követelményeknek való megfelelés miatt felmerült költségek, figyelembe véve a barangolásszolgáltató által elfogadott méltányos használatra vonatkozó feltételeket.

(4) A (3) bekezdés a), b) és c) pontjában említett költségek a II. melléklet (1) és (2) pontjában megállapított módszernek megfelelően kizárólag a kérelmező szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásainak teljes forgalmának és a barangolási szolgáltatásai teljes kiskereskedelmi kimenő és nagykereskedelmi bemenő forgalmának arányához viszonyítva, illetve a II. melléklet (1) és (3) pontjában megállapított módszernek megfelelően kizárólag az Unión belüli kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásai teljes forgalmának és az Unión belüli vagy kívüli kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásai teljes forgalmának arányához viszonyítva vehetők figyelembe.

(5) A (3) bekezdés d) pontjában említett költségek a II. melléklet (1) és (3) pontjában megállapított módszernek megfelelően kizárólag a kérelmező Unión belüli kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásai teljes forgalmának, valamint Unión belüli és kívüli kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásai teljes forgalmának arányához viszonyítva vehetők figyelembe.

8. cikk

A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával járó kiskereskedelmi együttes és közös költségek kiosztása

(1) A 7. cikk szerint megállapított költségeken felül a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások nyújtásakor általánosságban felmerülő együttes és közös költségek egy része is belefoglalható a barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelembe. Itt kizárólag az alábbi költségek vehetők figyelembe, amennyiben azokat a kérelemben alátámasztották:

a) számlázási és beszedési költségek, ideértve a tényleges ügyfélszámla feldolgozásával, kiszámításával, kiállításával és kézbesítésével összefüggő költségeket;

b) értékesítési és forgalmazási költségek, ideértve a kiskereskedelmi mobilszolgáltatásokat értékesítő üzletek és egyéb forgalmazási csatornák működési költségeit;

c) ügyfélszolgálati költségek, ideértve a végfelhasználó számára elérhető összes ügyfélszolgálati szolgáltatás működési költségeit;

d) behajthatatlan követelések kezelési költségei, ideértve az ügyfelek behajthatatlan tartozásainak leírási költségeit és a behajthatatlan követelések beszedési költségeit;

e) marketingköltségek, ideértve a mobilszolgáltatások hirdetésének összköltségét.

(2) Az (1) bekezdésben említett költségek - amennyiben a kérelemben alátámasztották őket - a II. melléklet (1) és (4) pontjában megállapított módszernek megfelelően kizárólag a kérelmező Unión belüli kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásai teljes forgalmának és az összes kiskereskedelmi mobilszolgáltatás teljes kiskereskedelmi forgalmának arányához viszonyítva vehetők figyelembe, amelyet a mobilszolgáltatásonként számított arány súlyozott átlagaként, a kérelmező által fizetett vonatkozó átlagos nagykereskedelmi barangolási árakat tükröző súlyokkal kell kiszámítani.

9. cikk

A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásából eredő bevételek meghatározása

(1) Annak megállapításához, hogy a kérelmező költségei nem térülnek meg, és emiatt veszélybe kerül a belföldi díjszabási modelljének fenntarthatósága, kizárólag az alábbi bevételek vehetők figyelembe és foglalhatók bele a barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelembe:

a) közvetlenül a látogatott tagállamból eredő kiskereskedelmi mobilszolgáltatások forgalmából származó bevételek;

b) a rendszeres, fix összegű díj ellenében nyújtott kiskereskedelmi mobilszolgáltatások értékesítéséből származó teljes bevétel aránya.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett bevételek a következőket tartalmazzák:

a) az 531/2012/EU rendelet 6e. cikke alapján a barangolásszolgáltató által alkalmazott méltányos használatra vonatkozó feltételeket meghaladó forgalomra felszámított kiskereskedelmi díjak;

b) a 531/2012/EU rendelet 6e. cikkének (3) bekezdése szerinti alternatív szabályozott barangolási szolgáltatásokból származó bevételek;

c) a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások nyújtásáért felszámított, egységenként számlázott vagy a rendszeres, fix összegű díjat meghaladó belföldi kiskereskedelmi ár, amely a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások látogatott tagállamban történő használata után merül fel.

(3) Az (1) bekezdés b) pontban említett bevételek meghatározása céljából a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások más szolgáltatásokkal vagy végberendezésekkel egy csomagban kínált értékesítése esetében kizárólag a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások értékesítéséhez kapcsolódó bevételek vehetők figyelembe. Ezeket a bevételeket a csomag egyes elemeinek elkülönített értékesítésekor - amennyiben lehetséges - vagy az ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező szolgáltatások egyesével történő értékesítésekor alkalmazott árra vonatkozóan határozzák meg.

(4) A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával összefüggő kiskereskedelmi mobilszolgáltatások értékesítése teljes bevétele arányának megállapításához a II. melléklet (1) és (5) pontjában megállapított módszer alkalmazandó.

10. cikk

(1) A barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmek értékelésekor a nemzeti szabályozó hatóság kizárólag akkor határozhat úgy, hogy nem térülnek meg a kérelmező szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos költségei, és emiatt veszélybe kerül a belföldi díjszabási modelljének fenntarthatósága, ha a kérelmező negatív kiskereskedelmi barangolási nettó árrése a mobilszolgáltatási árrésének legalább 3 %-át eléri.

A kiskereskedelmi barangolási nettó árrés az e rendeletnek megfelelően kiszámított, szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásából származó bevételek és az ilyen szolgáltatások nyújtása e rendeletnek megfelelően kiszámított költségei különbözetének megfelelő összeg. Ennek meghatározásához a nemzeti szabályozó hatóság felülvizsgálja a kérelemben feltüntetett adatokat, hogy biztosítsa a költségek és bevételek 7., 8. és 9. cikkben megállapított kiszámítási módszerének való megfelelést.

(2) Ha a kiskereskedelmi barangolási nettó árrés abszolút értéke a mobilszolgáltatási árrés legalább 3 %-át eléri, a nemzeti szabályozó hatóság megtagadja a többletdíj alkalmazását, amennyiben megállapítható, hogy meghatározott körülmények miatt nem valószínű, hogy veszélybe kerül a belföldi díjszabási modell fenntarthatósága. Ilyen körülmények lehetnek az alábbi helyzetek, ahol:

a) a kérelmező egy csoport tagja, és bizonyítható a csoport Unión belül található többi leányvállalatának javára történő belső transzferárazás, különösen a csoporton belül alkalmazott nagykereskedelmi barangolási díjak közötti jelentős egyensúlytalanság tekintetében;

b) a verseny mértéke a belföldi piacokon olyan, hogy van tér a csökkentett árrés elnyelésére;

c) szigorúbb méltányos használatra vonatkozó feltételek 3. és 4. cikknek továbbra is megfelelően történő alkalmazása 3 % alá csökkentené a kiskereskedelmi barangolási nettó árrést.

(3) Olyan kivételes körülmények esetén, amikor a szolgáltatónak mind a mobilszolgáltatási árrése, mind a kiskereskedelmi barangolási nettó árrése negatív, a nemzeti szabályozó hatóság engedélyezi felár alkalmazását a szabályozott barangolási szolgáltatások tekintetében.

(4) A szabályozott barangolási szolgáltatások többletdíjának engedélyezése során a nemzeti szabályozó hatóság végleges határozata megállapítja az igazolt negatív kiskereskedelmi barangolási árrés mértékét, amely az Unióban nyújtott barangolási szolgáltatásokra felszámított kiskereskedelmi többletdíj alkalmazása által visszanyerhető. A többletdíj igazodik a kérelem értékelését alátámasztó barangolási forgalmi feltételezésekhez és azt a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 8. cikkében meghatározott elveknek megfelelően határozzák meg.

IV. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A méltányos használatra vonatkozó feltételek és a barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmek nyomon követése

Az 531/2012/EU rendelet 6b. és 6c. cikke és e rendelet következetes alkalmazásának ellenőrzése érdekében és az 531/2012/EU rendelet 6d. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság kérelmekre vonatkozó éves kötelező tájékoztatására tekintettel a nemzeti szabályozó hatóságok rendszeresen információk gyűjtenek az alábbiakról:

a) a hatóságok által az 531/2012/EU rendelet 6b. cikke és az ebben a rendeletben meghatározott részletes szabályok alkalmazásának felügyelete érdekében hozott intézkedések;

b) az 531/2012/EU rendelet 6c. cikke (2) és (4) bekezdése szerint az év során benyújtott, engedélyezett és megújított, barangolási többletdíj alkalmazása iránti kérelmek száma;

c) a nemzeti szabályozó hatóságok barangolási többletdíj alkalmazását engedélyező határozataiban elismert negatív kiskereskedelmi barangolási nettó árrés mértéke és a barangolásszolgáltatók által az 531/2012/EU rendelet 6c. cikkének (2) bekezdése értelmében a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében benyújtott, barangolási többletdíjak engedélyezése iránti kérelmekben kinyilvánított, többletdíjjal kapcsolatos megállapodások.

12. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság - azon lehetősége sérelme nélkül, hogy a végrehajtás kezdeti tapasztalatai, valamint az 531/2012/EU rendelet 6d. cikkének (2) bekezdésében említett tényezők tekintetében felmerülő bármilyen lényegi változás fényében korábban is felülvizsgálatot végezzen - e végrehajtási jogi aktust az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével folytatott konzultációt követően, legkésőbb 2019 júniusáig felülvizsgálja.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 172., 2012.6.30., 10. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/136/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337., 2009.12.18., 11. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 2006/24/EK irányelve a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról (HL L 105., 2006.4.13., 54. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(8) A Tanács 2004. január 20-i 139/2004/EK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

I. MELLÉKLET

A szabályozott barangolási szolgáltatások tényleges forgalmában a belföldi díjas barangolás alkalmazása okán bekövetkezett százalékos változás az előző év ugyanazon időszakához képest:

ahol:

k = szolgáltatás (1 = hang, 2 = SMS, 3 = adat)

n a belföldi díjak alkalmazása napjainak száma (n ≥ 30)

t pedig a belföldi díjak első alkalmazásának éve.

A forgalomváltozás 12 hónapos időszakra vetített mértékének meghatározásához az előző évi forgalmi adatokat ezzel a százalékos arányszámmal kell megszorozni.