MK 20. szám

A köztisztviselő fegyelmi és kártérítési felelőssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhet. Ha a köztisztviselő a közigazgatási szervnek anyagi kárt is okozott, és a köztisztviselővel szemben a fegyelmi eljárás rendjén anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetést szabtak ki, ez nem akadálya a köztisztviselő kártérítési felelősségre vonásának.

Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen olyképpen szegi meg, hogy a közigazgatási szervnek anyagi kárt is okoz, a köztisztviselővel szemben az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 50. §-ának (2) bekezdése alapján anyagi hátránnyal (is) járó fegyelmi büntetés alkalmazható.

Az anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetések alkalmazása nem zárja ki, illetőleg egymagában nem teszi mellőzhetővé a kárt is okozó köztisztviselő kártérítési felelősségre vonását. Az anyagi hátránnyal is járó fegyelmi büntetés nem jelent egyet a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megsértésével okozott kár megtérítésével (Ktv. 57. §-a). A két jogintézmény együttes alkalmazásának nincs akadálya. A köztisztviselőnek a Ktv. 57. §-a szerinti kártérítési felelősségét nem szünteti meg az, hogy vele szemben olyan fegyelmi büntetést szabnak ki, amely közvetlen anyagi hátrányt is jelent. A köztisztviselő fegyelmi és kártérítési felelőssége két különálló jogintézmény, egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhetnek.

A reparációt és a prevenciót több eszköz szolgálja. Ezen eszközök hatékonyságát fokozza az, ha kellően differenciáltak és együttesen is alkalmazhatók. A kiemelt jogi szabályozás éppen a többirányú védelmet kívánja biztosítani azzal, hogy károkozás esetére a kártérítésre kötelezés mellett egyéb jogkövetkezmények (pl. fegyelmi büntetés stb.) alkalmazását is lehetővé teszi.

Ezért a törvénnyel ellentétben állna az olyan gyakorlat, amely károkozás esetén a jogszabály szerint alkalmazható joghátrányok valamelyikének alkalmazhatóságát azon az alapon zárná ki, hogy ez kétszeres felelősségre vonást jelentene, s egyben csökkentené a jogi eszközök alkalmazása útján elérni kívánt hatást.

A kifejtettek megfelelően irányadók a munkavállalónak a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegése esetére (Mt. 109. §-a), a kollektív szerződés által megállapított jogkövetkezmények, továbbá a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettsége vétkes megszegése esetére előírt fegyelmi felelősségének alkalmazására.

[Az MK 148. számú állásfoglalással módosított szöveg.]