A Székesfehérvári Törvényszék P.22152/2005/24. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1991. évi XXV. törvény (Kpt.) 1. §, 2. §] Bíró: Halas Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Törvényszék P.22152/2005/24.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20391/2007/4., Kúria Pfv.21987/2007/5. (BH+ 2009.5.216)

***********

Fejér Megyei Bíróság

8.P.22.152/2005/24. szám

a magyar köztársaság nevében!

A Fejér Megyei Bíróság dr. Balázs László ügyvéd által képviselt felperesnek,- a Pénzügyminiszter (1051 Budapest, József nádor tér 2-4., képviseli: dr. Rózsa Erzsébet jogtanácsos) által képviselt Magyar Állam I.r., dr. Brolly Tamás ügyvéd által képviselt II.r., a személyesen eljáró III.r., dr. Tóth Károly ügyvéd által képviselt IV.r., V.r., a személyesen eljáró VI.r., VII.r., dr. Tóth Károly ügyvéd által képviselt VIII.r. alperesek ellen tulajdonjog megállapítása és egyéb iránt indult perben meghozta az alábbi

ítéletet:

a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 300.000,- (Háromszázezer) Ft, a II.r. alperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft, a IV-V. és VIII.r. alpereseknek személyenként 100.000,- (Egyszázezer) Ft perköltséget.

Az eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, de a Fejér Megyei Bíróságnál 9 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság a feleket tájékoztatja arról, hogy amennyiben a vagyonjogi perben előterjesztett fellebbezésben vitatott érték a 200.000,- Ft-ot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át nem haladja meg, akkor a kisperértékű ügyekre irányadó rendelkezések szerint fellebbezésnek csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.

Ennek hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. A fellebbező fél azonban a fellebbezésben a tárgyalás tartását kérheti.

A bíróság a feleket tájékoztatja továbbá arról is, hogy fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik akkor, ha:

- a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

- a felek ezt kérték.

Ellenkező esetben a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el a felsorolt esetekben.

Indokolás:

A felperes többször módosított és felemelt (végül is 18. sorszámú) keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a m-i 1063 helyrajzi számú, 194 helyrajzi számú, 186 helyrajzi számú, 187 helyrajzi számú, 188/2 helyrajzi számú, 189/1 helyrajzi számú, és a 188/1 helyrajzi számú ingatlanokra a tulajdonjogának fennállását arra is figyelemmel, hogy később az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosok a tulajdonukat nem tulajdonostól, illetve jogcímén nélkül szerezték. Miután az eredeti állapot nem állítható vissza, a felsorolt tulajdonok tekintetében a tulajdonjoga alapján az 1947. évi XVIII. tv. 26. és 27. cikk rendelkezéseire figyelemmel kötelezze a bíróság az I.r. alperest az ingatlanok jelenlegi forgalmi értékének 2/3-ad arányában a kártalanítására. Az 1063 helyrajzi számú ingatlan értékét 2.795.076.000,- Ft-ban, a többi hat ingatlan értékét 4.093.274.250,- Ft-ban, mindösszesen 6.888.350.250,- Ft-ban állapította meg, melyet a 2006. október 5. napi árfolyam szerint 31.902.326 USD-ban határozott meg.

A II-VIII.r. alpereseket a kereset tűrésére kérte kötelezni. Kérte az I.r. alperest perköltségben való marasztalásra.

Keresetét az alábbiakkal indokolta:

A m-i 227 és 228 helyrajzi számú ingatlanokat - jelenleg 1063 helyrajzi számon van nyilvántartva - S. V. nagyapjától örökölte. Az ingatlanokat a tulajdoni lap 4. sorszámán 879/1952. számon az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet 1. § a./ pontjára hivatkozva vették állami tulajdonba.

A 227 helyrajzi számú ingatlant - annak ellenére, hogy tulajdonosként nem adta senkinek a használatába - 1945. szeptember 29. napjától jogcím nélkül kiutalás alapján a későbbi ingatlankezelő, a M. és V. Körzeti Földműves Szövetkezet jogelődjének tekinthető a Tvr. hatálybalépése után államosított M-i H. Szövetkezet használta tulajdonosként.

A 228 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában azt állapította meg, hogy az ingatlant a községi elöljáróság az 1141/47. számú véghatározatával, a tulajdonos jogi képviselőjének a tiltakozása ellenére, őt egyéb útra utasítva, ismeretlen jogcímen kiutalta Á. I. és özv. K. J-nének, akik egyébként megkísérelték a különböző használati igényeiket a helyi hatóságnál érvényesíteni. A kereseti kérelme mellékleteként becsatolt kataszteri birtokív szerint az ingatlanokat a tulajdona szerint tartották nyilván, a kataszteri birtokívek megszüntetéséig. Választott ügygondnok útján 1957. augusztus 19-én a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságától már kérte a tulajdonának helyreállítását. A kérelmét azzal utasították el, hogy a megdöntött társadalmi rend egyéb kizsákmányolójaként a tulajdonjogát nem gyakorolhatja. Mivel 18 éves kora óta, 1943. július 14-től géplakatosként nem tartozhatott a vonatkozó jogszabály hatálya alá, a kérelmének elutasítása jogszabály ellenes volt.

A m-i 390 telekkönyvi betét birtoklapjának I. része 1-5. sorszámán nyilvántartott 55, 56, 57, 58 és 59 helyrajzi számú ingatlanok ½ tulajdonára tulajdonjogot szerzett a B. Járásbíróság Pk.840/1947/6. számú végzése alapján. A tulajdonjogát 1950. január 7-én 136. számon a tulajdoni lap 33. sorszámán az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ugyanennek végzésnek alapján szerzett ½ arányban tulajdont a 620 telekkönyvi betét birtoklapja szerinti 54 helyrajzi számú ingatlanra is a tulajdoni lap 13. sorszámán.

Különböző telekmegosztásokkal és területátjegyzésekkel a 390 telekkönyvi betétben szereplő tulajdona többségi részét a Sz-i Járási Tanács VB. Titkárságának a 2671/1963. számú határozatával 3795 számon 1963. július 11-én államosították. Az ingatlantestből 1964. május 12-én 55/1 helyrajzi számon 175 négyszögöl terület; 56/1 helyrajzi számon 170 négyszögöl terület és 59/4 helyrajzi számon 29 négyszögöl területet átjegyeztek az 1696 számú telekkönyvi betétbe, miközben az így átjegyzett területrészt már 1947. november 4-e óta tulajdonosként használta a vegyeskereskedés után adózó későbbi tulajdonos; Á. J., akinek a tulajdonszerzésre nem volt jogcíme. A 620. telekkönyvi betétben szereplők tulajdonát 2097/1960. számon, később az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet alapján jogcím nélkül, törvénytelenül államosították úgy, hogy a már törvénytelenül államosított 54/2 helyrajzi számra osztott ingatlant továbbra is a 620. számú telekkönyvi betétben tartották nyilván, míg az 54/1 helyrajzi számra osztott ingatlant átjegyezték a 2338. számú telekkönyvi betétbe.