62020CJ0251[1]

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2021. december 21. Gtflix Tv kontra DR. A Cour de cassation (Franciaország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben - 1215/2012/EU rendelet - A 7. cikk 2. pontja - Különös joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben - Valamely személyre nézve állítólagosan sértő megjegyzések interneten való közzététele - A kár bekövetkezésének helye - Minden olyan tagállam bíróságai, amelynek területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető vagy hozzáférhető voltak. C-251/20. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2021. december 21. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben - 1215/2012/EU rendelet - A 7. cikk 2. pontja - Különös joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben - Valamely személyre nézve állítólagosan sértő megjegyzések interneten való közzététele - A kár bekövetkezésének helye - Minden olyan tagállam bíróságai, amelynek területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető vagy hozzáférhető voltak"

A C-251/20. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour de cassation (semmítőszék, Franciaország) a Bírósághoz 2020. június 10-én érkezett, 2020. május 13-i határozatával terjesztett elő

a Gtflix Tv

és

DR

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: K. Lenaerts elnök, L. Bay Larsen elnökhelyettes, A. Arabadjiev, A. Prechal, I. Jarukaitis és N. Jääskinen tanácselnökök, T. von Danwitz, M. Safjan (előadó), L. S. Rossi, A. Kumin és N. Wahl bírák,

főtanácsnok: G. Hogan,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Gtflix Tv képviseletében P. Spinosi, L. Chevallier és A. Michel avocats,

- a francia kormány képviseletében E. de Moustier és A. Daniel, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében S. Chala, A. Dimitrakopoulou és K. Georgiadis, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Heller és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2021. szeptember 16-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.) 7. cikke 2. pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Gtflix Tv, egy felnőtt tartalmakat sugárzó, a Cseh Köztársaságban letelepedett szórakoztatóipari társaság és DR, egy, az ugyanezen területen tevékenységet végző, Magyarországon lakóhellyel rendelkező másik személy között folyamatban lévő azon eljárás keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az e társaságra nézve ez utóbbi személy által tett, több internetes oldalon és fórumon online formában közzétett, állítólagosan sértő megjegyzések miatti helyreigazítás és törlés iránti kérelem, valamint az ezen online közzétételből eredően elszenvedett kár megtérítése iránti kérelem.

Jogi háttér

3 Az 1215/2012 rendelet (4) preambulumbekezdéséből az derül ki, hogy e rendelet, a belső piac megfelelő működése érdekében, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok egységesítésére, valamint az egyes tagállamok által hozott határozatok gyors és egyszerű elismerésének és végrehajtásának biztosítására irányul.

4 E rendelet (15) és (16) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

"(15) A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg. A joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a jogvita tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő kapcsoló tényezőt kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése elkerülése végett önállóan kell meghatározni.

(16) Az alperes lakóhelyén vagy székhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében. A szoros kapcsolat megléte jogbiztonságot nyújt, és elkerüli azt, hogy az alperes ellen egy olyan tagállam bíróságán indíthassanak eljárást, amelyre észszerűen nem számíthatott. Ez különösen fontos a magánélet és a személyiségi jogok - többek között a jó hírnév - megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokkal kapcsolatos jogviták tekintetében."

5 A joghatósági szabályokat az említett rendelet II. fejezete tartalmazza. E II. fejezet "Általános rendelkezések" című 1. szakasza tartalmazza az 1215/2012 rendelet 4-6. cikkét.

6 E rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető."

7 Az említett rendelet 5. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag e fejezet 2-7. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhető."

8 Ugyanezen rendelet II. fejezetének a "Különös joghatóság" című 2. szakaszában található 7. cikkének 2. pontja a következőket írja elő: "Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban az alábbiak szerint perelhető: [...]

2. jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény [helyesen: kárt okozó esemény] bekövetkezett vagy bekövetkezhet."

9 Az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontjának szövege lényegében megegyezik az 1215/2012 rendelettel hatályon kívül helyezett, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o., magyar nyelvű különkiadás: 19. fejezet, 4. kötet, 42. o., helyesbítés: HL 2006. L 242., 6. o., HL 2011. L 124., 47. o.) 5. cikke 3. pontjának szövegével.

10 Az 1215/2012 rendelet II. fejezetének a "Joghatóság fogyasztói szerződések esetén" című 4. szakaszában szerepel a 17. cikk (1) bekezdése, amely a következőképpen rendelkezik: "(1) Valamely személy, a fogyasztó által kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződéssel kapcsolatos ügyekben a joghatóságot a 6. cikk és a 7. cikk 5. pontjának sérelme nélkül e szakasz határozza meg, ha: [...]

c) minden más esetben, a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenysége bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több állam között az említett tagállamra is irányul, és a szerződés az ilyen tevékenység körébe tartozik."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

11 A Cseh Köztársaságban letelepedett Gtflix Tv, amely érdekeltségeinek központja e tagállamban található, felnőtt audiovizuális tartalmakat állít elő és terjeszt, főként internetes oldalán keresztül. DR ugyanilyen típusú filmeknek Magyarországon lakóhellyel rendelkező filmrendezője, producere és forgalmazója, amelyeket magyarországi szervereken tárolt internetes oldalakon forgalmaznak.

12 A Gtflix Tv azt rója fel DR-nek, hogy DR rá nézve sértő megjegyzéseket tett, amelyeket több internetes oldalon és fórumon is közzétett.

13 Miután felszólította e megjegyzések eltávolítására, e társaság ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a tribunal de grande instance de Lyon (lyoni általános hatáskörű elsőfokú bíróság, Franciaország) elnökéhez annak érdekében, hogy bírság terhe mellett kötelezzék őt arra, hogy hagyjon fel minden, rá és az ugyanezen társaság honlapjára vonatkozó sértő megjegyzések tételéből álló cselekménnyel, valamint hogy tegyen közzé egy francia és angol nyelvű bírósági közleményt minden egyes érintett internetes fórumon, továbbá, hogy engedélyezzék számára, hogy e fórumokon ő is közzétehessen egy megjegyzést, végül pedig, hogy ideiglenes jelleggel ítéljenek meg a számára egy jelképes, egy euró összegű vagyoni kártérítést és egy ugyanekkora összegű nem vagyoni kártérítést.

14 DR e bíróságnál a francia bíróságok joghatóságának hiányára alapított kifogást terjesztett elő, amelynek a 2017. április 10-i végzéssel helyt adtak.

15 A Gtflix Tv e végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be a cour d'appel de Lyonhoz (lyoni fellebbviteli bíróság, Franciaország), amelyben a Franciaországban elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kár címén kért ideiglenes összeget 10000 euróra emelte. 2018. július 24-i ítéletében e bíróság szintén helyt adott a joghatóság hiányára alapított kifogásnak.

16 A kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárásban a Gtflix Tv azt kifogásolta, hogy az említett ítélet a francia bíróságok joghatóságának hiányát a cseh bíróságok javára állapította meg, míg álláspontja szerint valamely tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek az interneten közzétett tartalom által e tagállam területén okozott kárral kapcsolatos kereset elbírálására, amennyiben e tartalom ott elérhető. A Gtflix Tv azt állítja, hogy a cour d'appel de Lyon (lyoni fellebbviteli bíróság) megsértette az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontját, amikor a francia bíróságok joghatóságának kizárása érdekében megállapította, hogy nem elegendő az, hogy a sértőnek ítélt és interneten közzétett megjegyzések hozzáférhetők legyenek a megkeresett bíróság illetékességi területén, hanem az is szükséges, hogy azok valamiféle érdeklődésre tartsanak számot az ezen illetékességi területen tartózkodó internethasználók körében, és alkalmasak legyenek arra, hogy ott kárt okozzanak.

17 A 2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítéletre (C-194/16, EU:C:2017:766) tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítélte meg, hogy a francia bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal az állítólagosan sértő megjegyzések törlésére és az állításoknak közlemény közzétételével történő helyreigazítására irányuló kérelem elbírálására, többek között amiatt, hogy a Gtflix Tv érdekeltségeinek központja a Cseh Köztársaságban van, DR pedig Magyarországon rendelkezik lakóhellyel.

18 A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor arra keresi a választ, hogy az a személy, aki úgy véli, hogy sértő megjegyzéseknek interneten való terjesztése révén megsértették a jogait, és egyszerre jár el az állítások helyreigazítása és a tartalmak törlése érdekében, valamint az ebből eredő nem vagyoni és vagyoni kárának megtérítése érdekében, a 2011. október 25-ieDate Advertising és társai ítéletnek (C-509/09 és C-161/10, EU:C:2011:685, 51. és 52. pont) megfelelően minden egyes olyan tagállam bírósága előtt kérheti az e tagállam területén okozott kár megtérítését, amelynek területén e megjegyzések hozzáférhetők vagy hozzáférhetők voltak, vagy pedig a 2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet (C-194/16, EU:C:2017:766, 48. pont) alapján e kártérítési keresetet azon bíróság előtt kell megindítania, amely az állítások helyreigazításának és a sértő megjegyzések törlésének elrendelésére joghatósággal rendelkezik.

19 E körülmények között a Cour de cassation (semmítőszék, Franciaország) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"A[z 1215/2012 rendelet] 7. cikkének 2. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az a személy, aki úgy véli, hogy sértő megjegyzéseknek az interneten történő terjesztése révén a jogai sérültek, és egyszerre jár el az állítások helyesbítése és a tartalmak törlése érdekében, valamint az ebből eredő nem vagyoni és vagyoni kárának megtérítése érdekében, a [2011. október 25-i] eDate Advertising és társai ítéletnek [(C-509/09 és C-161/10, EU:C:2011:685, 51. és 52. pont)] megfelelően minden olyan tagállam bírósága előtt kérheti az e tagállam területén okozott kár megtérítését, amelynek területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető vagy hozzáférhető volt, vagy a [2017. október 17-i] Bolagsupplysningen és Ilsjan ítélet [C-194/16, EU:C:2017:766, 48. pont] alapján e kártérítési keresetet azon bíróság előtt kell megindítania, amely az állítások helyesbítésének és a sértő hozzászólások törlésének elrendelésére joghatósággal rendelkezik?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

20 Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az a személy, aki - miután úgy véli, hogy rá nézve sértő megjegyzések interneten való terjesztése révén megsértették a jogait - egyszerre jár el egyrészt az állítások helyreigazítása és az online közzétett tartalmak törlése érdekében, másrészt az ezen online közzétételből eredő kárának megtérítése érdekében, minden egyes olyan tagállam bíróságai előtt kérheti az általa megkeresett bíróság szerinti tagállam területén okozott kár megtérítését, amelynek területén e megjegyzések hozzáférhetők vagy hozzáférhetők voltak, akkor is, ha e bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a helyreigazítási és törlési kérelem elbírálására.

21 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban perelhető jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a kárt okozó esemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet.

22 Mivel ez a rendelkezés egyenértékű a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjával, a Bíróság által e rendelkezés tekintetében adott értelmezés az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja tekintetében is alkalmazandó (lásd: 2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben a különös joghatósági szabályt önállóan kell értelmezni, azon rendelet rendszerére és célkitűzéseire figyelemmel, amelynek az részét képezi (2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24 E különös joghatósági szabály alapja a jogvita és a kárt okozó esemény bekövetkezésének vagy esetleges bekövetkezésének helye szerinti bíróságok közötti különösen szoros kapcsolat fennállása, amely a megfelelő igazságszolgáltatásra és a hatékony eljárásszervezésre tekintettel igazolja a joghatóság e bíróságok számára való biztosítását (2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25 Amint az az 1215/2012 rendelet (16) preambulumbekezdéséből kitűnik, az ilyen kapcsolat fennállása jogbiztonságot nyújt és elkerüli azt, hogy az alperes ellen egy olyan tagállam bíróságán indíthassanak eljárást, amelyre észszerűen nem számíthatott, amely szempont különösen fontos a magánélet és a személyiségi jogok - többek között a jóhírnév - megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokkal kapcsolatos jogviták tekintetében (lásd ebben az értelemben: 2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 28. pont).

26 Márpedig a jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben a jogvita tárgyához való közelsége és a könnyebb bizonyításfelvétel miatt rendszerint a kárt okozó esemény bekövetkezésének vagy esetleges bekövetkezésének helye szerinti bíróság a legalkalmasabb a határozathozatalra (2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az "[az a hely], ahol a kárt okozó esemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet" fordulat egyaránt utal a kárt okozó esemény helyére és a kár bekövetkezésének helyére, mivel a körülményektől függően mindkettő alkalmas arra, hogy a bizonyítást és az eljárásszervezést illetően különösen hasznos információkkal szolgáljon (2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

28 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmaz semmiféle arra utaló elemet, hogy az alapügy a kárt okozó esemény helye alapján a francia bíróságokhoz való fordulás lehetőségére vonatkozna. Felvetődik azonban az a kérdés, hogy e bíróságok rendelkeznek-e joghatósággal az állítólagos kár bekövetkezésének helye szerint. Ráadásul, amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutatott, a Gtflix Tv nem kérte, hogy francia területen tegyék hozzáférhetetlenné az alapügy tárgyát képező állításokat és megjegyzéseket.

29 E tekintetben a Bíróság egy, az írott sajtóban közzétett, jóhírnevet sértő újságcikk által állítólagosan okozott nem vagyoni kár megtérítésére irányuló keresetet illetően korábban már megállapította, hogy a sértett a kiadó ellen kártérítés iránti keresetet indíthat minden olyan tagállam bíróságai előtt, ahol a közzététel megvalósult, és ahol a sértett jóhírnevét állítólag megsértették, amely bíróságok kizárólag az adott eljáró bíróság szerinti tagállamban okozott kár elbírálására rendelkeznek joghatósággal (1995. március 7-iShevill és társai ítélet, C-68/93, EU:C:1995:61, 33. pont).

30 Ami konkrétan a személyiségi jogoknak valamely internetes oldalon közzétett tartalmak útján történő megsértésére vonatkozó állításokat illeti, a Bíróság korábban már kimondta, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontjának megfelelően a sértett személynek lehetősége van arra, hogy az okozott teljes kár megtérítése címén céljából felelősség megállapítása iránti keresetet nyújtson be: vagy e tartalom kibocsátójának letelepedési helye szerinti tagállam bíróságához,, a kárt okozó esemény helye alapján, vagy azon tagállam bíróságához, amelyben érdekeltségeinek központja található, a kár bekövetkezésének helye alapján. E személy az okozott teljes kár megtérítése érdekében benyújtott, felelősség megállapítása iránti kereset helyett keresetét benyújthatja minden olyan tagállam bíróságához is, amelynek a területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető vagy hozzáférhető volt. E bíróságok kizárólag a tagállamuk területén okozott kár elbírálására rendelkeznek joghatósággal (lásd ebben az értelemben: 2011. október 25-ieDate Advertising és társai ítélet, C-509/09 és C-161/10, EU:C:2011:685, 52. pont).

31 Ugyanilyen keresetindítási jogokkal rendelkeznek azok a jogi személyek is, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak, és kérik az üzleti jóhírnevüknek az őket érintő helytelen állítások interneten való közzétételével történő megsértéséből és a rájuk tett megjegyzések eltávolításának hiányából eredő károk megtérítését (lásd ebben az értelemben: 2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítéletet, C-194/16, EU:C:2017:766, 44. pont).

32 Valamely internetes oldalon közzétett állítások és tartalmak mindenütt jelenvaló jellegére és azon körülményre tekintettel, hogy a közzétett tartalom főszabály szerint bárhol hozzáférhető, az előbbiek helyesbítésére és az utóbbiak eltávolítására irányuló kérelem egy és oszthatatlan, a Bíróság mindazonáltal pontosította, hogy csak olyan bíróság előtt terjeszthető elő, amely, a teljes kártérítési kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, olyan bíróság előtt azonban nem, amely ilyen joghatósággal nem rendelkezik (2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 48. pont).

33 Ebből következik, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontjának megfelelően az a személy, aki úgy véli, hogy bizonyos állítások valamely internetes oldalon való közzétételével megsértették a jogait, ezen állítások helyreigazítása és az interneten közzétett tartalmak eltávolítása céljából az e tartalmak kibocsátójának letelepedési helye szerinti bírósághoz fordulhat, vagy pedig ahhoz a bírósághoz, amelynek illetékességi területén e személy érdekeltségeinek központja található.

34 A kérdést előterjesztő bíróság szerint az állítások helyreigazítására és az interneten közzétett tartalmak eltávolítására irányuló kérelem, valamint az ezekhez kapcsolódóan előterjesztett, az ezen közzétételből eredő károk teljes vagy részleges megtérítése iránti kérelem között fennálló "szükségszerű összefüggés" miatt úgy kell tekinteni, hogy a jelen ítélet előző pontjában említett bíróságok egyike kizárólagos joghatósággal rendelkezik e két kérelem elbírálására. A megfelelő igazságszolgáltatáshoz fűződő érdek tehát igazolhatja e kizárólagos joghatóság telepítését.

35 Mindazonáltal ilyen joghatóság-telepítés nem következhet az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontjának a jelen ítélet 32. pontjában szereplő értelmezésén, mivel az állítások helyreigazítása és a tartalmak eltávolítása iránti kérelemtől eltérően, amely egységes és oszthatatlan, a kár megtérítésére irányuló kérelem tárgya lehet akár teljes, akár részleges kártérítés. Márpedig, noha az a tény, hogy az interneten közzétett állítások helyreigazítása és a tartalmak eltávolítása iránti kérelmet nem lehet a kártérítési kérelem egészének elbírálására joghatósággal rendelkező bíróságtól eltérő bírósághoz benyújtani, azzal az indokkal igazolható, hogy az ilyen kérelem egységes és oszthatatlan, ugyanezen indok alapján azonban nem lenne indokolt e kérelmező azon lehetőségének kizárása, hogy a részleges kártérítés iránti kérelmét bármely más olyan bíróságnál benyújthassa, amelynek illetékességi területén úgy véli, hogy kárt szenvedett.

36 Végeredményben az ilyen kizárólagos joghatóság azon bíróságra való telepítésének szükségessége, amely az interneten közzétett tartalmak kibocsátójának letelepedési helye szerinti tagállamban található, vagy azon bíróságra való telepítésének szükségessége, amelynek illetékességi területén a felperes érdekeltségeinek központja található, nem következik abból sem, hogy a kérdést előterjesztő bíróság egymással "szükségszerű függőségi viszonyban" állóként jellemzi egyrészt az állítások kiigazítására és az interneten közzétett tartalom eltávolítására irányuló kérelmeket, másrészt pedig az e közzétételből eredő kár megtérítésére irányuló kérelmet. Amennyiben ugyanis - az e kérelmek alapját képező tényállás azonosságától függetlenül - a kérelmek tárgya, jogalapja és oszthatósága eltérő, jogilag nem szükséges, hogy azokat egyetlen bíróság együttesen vizsgálja.

37 A joghatóság ily módon való telepítése a megfelelő igazságszolgáltatás elvére tekintettel sem feltétlenül szükséges.

38 E tekintetben egy olyan bíróság, amely kizárólag az abban a tagállamban keletkezett, szóban forgó kár elbírálására rendelkezik joghatósággal, amelynek a területén működik, az e tagállamban folytatott eljárás keretében és az ott összegyűjtött bizonyítékokra tekintettel mindenképpen alkalmasnak tűnik az állítólagos kár bekövetkezésének és terjedelmének értékelésére is.

39 Ezenkívül a kérelmező azon lehetősége, hogy kártérítési keresetet indíthat minden olyan tagállami bíróság előtt, amely a saját tagállamának területén okozott károk elbírálására kizárólagos joghatósággal rendelkezik, hozzájárul a megfelelő igazságszolgáltatáshoz olyan esetben, amikor a kérelmező érdekeltségeinek központja nem határozható meg. Egy ilyen esetben a Bíróság korábban már kimondta, hogy e személy nem jogosult arra, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja alapján e jogsértés feltételezett elkövetőjétől a kár bekövetkezésének helye alapján az elszenvedett kár egészének megtérítését követelje (lásd: 2017. október 17-iBolagsupplysningen és Ilsjan ítélet, C-194/16, EU:C:2017:766, 43. pont). Ezzel szemben az említett személy, e lehetőség alapján és ugyanezen az alapon, e joggal élhet az olyan részleges kártérítés céljából is, amely kizárólag az azon bíróság tagállamában okozott kárra korlátozódik, amelyhez a keresetet benyújtotta.

40 A megfelelő igazságszolgáltatás biztosítására irányuló célkitűzés megvalósítását tehát nem kérdőjelezi meg a kérelmező azon lehetősége, hogy a kártérítési keresetet azon bíróságok előtt indítsa meg, amelyek a tagállamuk területén okozott kár elbírálására joghatósággal rendelkeznek.

41 Végül emlékeztetni kell arra, hogy a kizárólag a tagállamuk területén okozott kár elbírálására vonatkozó joghatóságnak ez utóbbi bíróságokra történő telepítése csak attól a feltételtől függ, hogy a sértő tartalom hozzáférhető vagy hozzáférhető volt ezen a területen. Az 1215/2012 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének c) pontjával ellentétben ugyanis, a 7. cikk 2. pontja nem ír elő olyan további feltételt a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározásához, mint például az arra vonatkozó feltétel, hogy a személy tevékenységének az eljáró bíróság tagállamát "kell megcéloznia" (lásd ebben az értelemben: 2013. október 3-iPinckney ítélet, C-170/12, EU:C:2013:635, 42. pont; 2015. január 22-iHejduk ítélet, C-441/13, EU:C:2015:28, 32. pont).

42 Márpedig a kártérítési kérelemnek a jelen ítélet 40. pontjában említett bíróságok valamelyikéhez való benyújtására vonatkozó lehetőség további feltételekkel történő korlátozása adott esetben e lehetőség tényleges kizárásához vezethetne, noha a Bíróságnak a jelen ítélet 26. pontjában hivatkozott állandó ítélkezési gyakorlata szerint annak a személynek, aki úgy véli, hogy megsértették a jogait, mindig lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy kérelmét a kár bekövetkezésének helye szerinti bíróságokhoz nyújtsa be.

43 A fentiek összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell értelmezni, hogy az a személy, aki - miután úgy véli, hogy rá nézve sértő megjegyzéseknek interneten való terjesztése révén megsértették a jogait - egyszerre jár el egyrészt az állítások helyreigazítása és az interneten közzétett tartalmak törlése érdekében, másrészt az ezen interneten való közzétételből eredő kárának megtérítése érdekében, minden egyes olyan tagállam bíróságai előtt kérheti az általa megkeresett azon bíróság tagállamának területén okozott kár megtérítését, amelynek területén e megjegyzések hozzáférhetők vagy hozzáférhetők voltak, akkor is, ha e bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a helyreigazítási és törlési kérelem elbírálására.

A költségekről

44 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell értelmezni, hogy az a személy, aki - miután úgy véli, hogy rá nézve sértő megjegyzéseknek interneten való terjesztése révén megsértették a jogait - egyszerre jár el egyrészt az állítások helyreigazítása és az interneten közzétett tartalmak törlése érdekében, másrészt az ezen interneten való közzétételből eredő kárának megtérítése érdekében, minden egyes olyan tagállam bíróságai előtt kérheti az általa megkeresett azon bíróság tagállamának területén okozott kár megtérítését, amelynek területén e megjegyzések hozzáférhetők vagy hozzáférhetők voltak, akkor is, ha e bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a helyreigazítási és a törlési kérelem elbírálására.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.