A Kúria Kfv.37046/2014/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 324. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A Közbeszerzési Döntőbizottság nincs elzárva attól, hogy döntéseiben adott esetben az Európai Unió jogát érvényesítse. Abban az időszakban, amikor a közbeszerzési eljárásban az előzetes vitarendezés kötelező volt, ennek kezdeményezése a Döntőbizottsághoz fordulás - azaz e jogorvoslati lehetőséggel való élés - előfeltételének tekintendő. Elmaradása a Döntőbizottság érdemi eljárásának akadályát képezi.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.30563/2011/23., Fővárosi Törvényszék Kf.650070/2013/5., *Kúria Kfv.37046/2014/6.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.046/2014/6.szám

A Kúria dr. Bíró J. Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Puskás Dóra Hildegárd jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében -, amely perbe a dr. Mrovcza Péter jogtanácsos által képviselt beavatkozó a felperes, és a dr. Molnár Judit ügyvéd által képviselt B.T. beavatkozó az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék 2013. szeptember 24. napján kelt 3.Kf.650.070/2013/5. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 29. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.070/2013/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes - jelen ügy felperese - ajánlatkérőként a 2010. szeptember 9-én feladott hirdetményében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti egyszerű, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított "a KEOP-1.2.0/B pályázat projekt-management szervezett feladatainak teljes körű ellátására". Az ajánlattételi határidőben több társaság, köztük az a lperesi beavatkozó - jelen ügyben alperesi beavatkozó - nyújtott be ajánlatot, amelyet az ajánlatkérő az összegzésben közölt öt okból, ezen belül az irreálisan alacsony ár esetében további 3 ok miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés e), f) és g) pontjai alapján érvénytelenné nyilvánított.

Az eljárást lezáró döntés ellen előzetes vitarendezési eljárás kezdeményezése nélkül az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperesnél. A kérelmet az alperes az igazgatási szolgáltatási díj hiánypótlásra történő megfizetését követően megindított eljárásában határozatával elutasította. Az alperes a hirdetmény feladásának időpontjában hatályos Kbt. rendelkezések alapján vizsgálta az ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési eljárás lefolytatásának hiánya miatt az eljárás érdemi vizsgálat nélkül történő megszüntetésének jogkövetkezményeire vonatkozó eljárásjogi kifogását. Álláspontja szerint 2010. január 1-jétől a Kbt. 96/B. §-ában meghatározott előzetes vitarendezés intézménye kérelmezői kötelezettségként lett szabályozva. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK Tanácsi Irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása érdekében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2007. december 11-ei, 2007/66/EK irányelv (a továbbiakban: jogorvoslati irányelv) 1. cikkének és (3) és (5) bekezdéseiből - az alperes szerint - az vezethető le, hogy az előzetes vitarendezés elmulasztása, vagy annak nem az előírásoknak mindenben megfelelő lefolytatása nem korlátozza, vagy nem szünteti meg a jogorvoslathoz való jogot.

Az alperes érdemben vizsgált valamennyi kérelmet, amelyek közül egyről állapította meg, hogy az ajánlatot a pénzügyi ütemterv nem megfelelősége okán a felperes jogszerűen nyilvánította érvénytelenné.

Bár az alperes érdemi elutasító határozatot hozott, a felperes a határozatának bírósági felülvizsgálata iránt terjesztett elő keresetet, amelyben azt állította, hogy a kérelmet az alperesnek érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania két okból is: egyrészt az előzetes vitarendezés iránti kezdeményezés elmaradása, másrészt az alperesi beavatkozó ügyfélképességének hiánya miatt.

Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az előzetes vitarendezési eljárás elmaradását illetően a Kbt. 324. § (1) és (2) bekezdései, valamint a 325. § (1), (2), (3) és (4) bekezdései alapján arra a következtetésre jutott, hogy a helyes eljárási rendben az alperesnek hiánypótlást kellett volna kiadnia, bekérni az előzetes vitarendezésre vonatkozó adatokat a jogorvoslatot kérő alperesi beavatkozótól. A felek által nem vitatottan előzetes vitarendezési eljárást az alperesi beavatkozó nem folytatott le, ezért a hiánypótlásnak értelemszerűen nem tudott volna eleget tenni. Mindezek alapján a Kbt. 325. § (3) bekezdés f) pontja alapján a kérelmet az alperesnek el kellett volna utasítania, illetve a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján az eljárást meg kellett volna szüntetnie. Erre figyelemmel döntött a határozat hatályon kívül helyezéséről, és határozta meg az új közigazgatási eljárás szempontjait, egyben mellőzte a határozat érdemi elemeinek bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Ebben - többek között - előadta, hogy az előzetes vitarendezés eljárás elmaradása nem eredményezheti a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. Így köteles volt a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben elbírálni. E tekintetben kiemelte, hogy a Kbt. 324. és 325. § szabályai ütköznek a Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontjával, ez a 2010. január 1. és 2010. szeptember 15. között fennálló törvényi kollízió -, amely időszakban az előzetes vitarendezés kötelező volt - csak a jogorvoslati irányelv figyelembevételével oldható fel.

Hivatkozott az Európai Bíróság C-406/2008. számú eseti döntésére, amelyben kifejtette, hogy amennyiben nincs lehetőség a jogorvoslati határidőkre vonatkozó nemzeti szabályozásnak a 92/50 Irányelvvel módosított 89/665 Irányelvvel összhangban álló értelmezésére, a nemzeti bíróság köteles annak alkalmazását mellőzni a közösség jog maradéktalan alkalmazása és az utóbbi által a magánszemélyek részére biztosított jogok védelmében. A jogalkotó a kollíziót a Kbt.-t módosító 2010. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) rendelkezéseivel feloldotta, az előzetes vitarendezés jogintézményét újraszabályozta, ami azt támasztja alá, hogy eredeti szándéka is a közbeszerzési uniós joggal összhangban lévő szabályozásra irányult. Megjegyezte, hogy adott ki a Kbt. 324. § (1) bekezdés h) pontját is érintő hiánypótlási felhívást, erre a válasz az volt, hogy nem került sor előzetes vitarendezésre, értelmezhetetlen ezért az elsőfokú bíróság ítéletének a hiánypótlásra vonatkozó utasítása.