32007L0066[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve ( 2007. december 11. ) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/66/EK IRÁNYELVE

(2007. december 11.)

a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1) Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (4), valamint a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv (5), az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 1. cikkének (9) bekezdésében, és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelv (7) 2. cikkében említett ajánlatkérők által odaítélt közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokra vonatkozik. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv célja, hogy biztosítsák a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv hatékony végrehajtását.

(2) Ezért a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv az Európai Közösségek Bíróságának értelmezése szerint megfelelően kizárólag a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre alkalmazandó, függetlenül attól, hogy milyen versenyeztetési eljárást vagy pályázatkiírási módszert alkalmaznak, ideértve a tervpályázatokat, minősítési rendszereket és dinamikus beszerzési rendszereket is. A Bíróság esetjoga szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy hatékony, gyors jogorvoslati eljárásokkal lehessen élni az ajánlatkérők azon döntései ellen, amelyek egy adott szerződésnek a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv személyi és tárgyi hatálya alá tartozását állapítják meg.

(3) Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, valamint a Bíróság joggyakorlata rámutatott a tagállami jogorvoslati eljárások egyes gyenge pontjaira. E gyenge pontok következtében a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvben meghatározott eljárások nem mindig teszik lehetővé a közösségi jog tiszteletben tartásának biztosítását, különösen abban a szakaszban, amikor a jogsértések még orvosolhatók. Következésképpen az ezen irányelvek által megcélzott átláthatóság és megkülönböztetésmentesség garanciáit meg kell erősíteni annak biztosítása érdekében, hogy a Közösség egésze teljes mértékben élvezhesse a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok korszerűsítésének és egyszerűsítésének előnyös hatásait, amelyeket a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv valósított meg. Helyénvaló tehát a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelveket módosítani a közösségi jogalkotó által célul kitűzött eredmények elérését szolgáló alapvető pontosítások beillesztésével.

(4) Az említett gyenge pontok közé tartozik többek között különösen egy olyan időszak hiánya, amely a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló döntés és az érintett szerződés megkötése közötti időben hatékony jogorvoslatot tesz lehetővé. Ez egyes esetekben ahhoz vezet, hogy az odaítélésről szóló vitatott döntés következményeit visszafordíthatatlanná tenni kívánó ajánlatkérők a szerződés minél gyorsabb aláírására törekednek. Az érintett - azaz a véglegesen még ki nem zárt - ajánlattevők hatékony jogi védelmének súlyos akadályát képező ezen gyenge pont orvoslására elő kell írni egy minimális szerződéskötési tilalmi időszakot, amelynek során a kérdéses szerződés megkötésére nem kerülhet sor, függetlenül attól, hogy a megkötésre a szerződés aláírásakor kerül-e sor, vagy sem.

(5) A minimális szerződéskötési tilalom időtartamának meghatározásakor figyelembe kell venni a különböző kommunikációs eszközöket. Amennyiben gyors kommunikációs eszközöket vesznek igénybe, úgy rövidebb határidő állapítható meg, mint ha egyéb kommunikációs eszközöket használnak. Ez az irányelv kizárólag minimális tilalmi időket ír elő. A tagállamok jogában áll az ezen minimális időtartamot meghaladó határidők bevezetése vagy fenntartása. A tagállamok jogában áll továbbá eldönteni, hogy mely időtartamot alkalmazzák, amennyiben több, egymástól eltérő kommunikációs eszközt használnak.

(6) A szerződéskötési tilalmi időszaknak elegendő időt kell adnia az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntés vizsgálatára, valamint annak megállapítására, hogy indokolt-e jogorvoslati eljárás indítása. A szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítéskor az érintett ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátani a hatékony jogorvoslathoz szükséges vonatkozó tájékoztatást. Ugyanez vonatkozik ennek megfelelően a részvételre jelentkezőkre is, amennyiben az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé kellő időben a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást.

(7) E vonatkozó tájékoztatás magában foglalja különösen a 2004/18/EK irányelv 41. cikkében és a 2004/17/EK irányelv 49. cikkében meghatározott indokolás összefoglalóját. Mivel a szerződéskötési tilalmi időszak tagállamonként eltérő, az is fontos, hogy az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket tájékoztassák a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére ténylegesen rendelkezésükre álló időtartamról.

(8) Nem kell ezt a típusú minimális szerződéskötési tilalmi időszakot alkalmazni, amennyiben a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv nem írja elő az ajánlati felhívás előzetes közzétételét az Európai Unió Hivatalos Lapjában, különösen a 2004/18/EK irányelv 31. cikke (1) bekezdésének c) pontjában vagy a 2004/17/EK irányelv 40. cikke (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott rendkívüli sürgősség eseteiben. Az ilyen esetekben elegendő a szerződés megkötését követően hatékony jogorvoslati eljárást biztosítani. Hasonlóképpen nem szükséges a szerződéskötési tilalmi időszak alkalmazása, amennyiben az egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett részvételre jelentkezők. Ebben az esetben nem marad más személy a közbeszerzési eljárásban, akinek érdekét szolgálná az értesítés és a hatékony jogorvoslatot lehetővé tevő szerződéskötési tilalmi időszak.

(9) Végezetül a keretmegállapodáson vagy dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések esetében a kötelező szerződéskötési tilalmi időszak hatással lehet az ilyen közbeszerzési eljárásokkal megcélzott hatékonyságra. A tagállamok ezért a 2004/18/EK irányelv 32. cikke (4) bekezdése második albekezdése második francia bekezdésének és 33. cikke (5) és (6) bekezdésének, valamint a 2004/17/EK irányelv 15. cikke (5) és (6) bekezdésének megsértése esetében a kötelező szerződéskötési tilalmi időszak bevezetése helyett hatékony szankcióként rendelkezhetnek az érvénytelenségről a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv 2d. cikkével összhangban.

(10) A 2004/17/EK irányelv 40. cikke (3) bekezdésének i. pontjában említett esetekben a keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében nem szükséges az ajánlati felhívást az Európai Unió Hivatalos Lapjában előzetesen közzétenni. Ezekben az esetekben a szerződéskötési tilalmi időszak nem kötelező.

(11) Ha egy tagállam előírja, hogy a jogorvoslattal élni kívánó személy értesítse erről a szándékáról az ajánlatkérőt, úgy egyértelművé kell tenni, hogy ez nem érinti a szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a jogorvoslati kérelemre alkalmazandó bármely határidőt. Ezen túlmenően, ha egy tagállam azt írja elő, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért, úgy alapvető fontosságú, hogy ésszerű minimális határidő álljon e személy rendelkezésére ahhoz, hogy a szerződés megkötése előtt az illetékes jogorvoslati szervhez fordulhasson, ha jogorvoslattal kíván élni az ajánlatkérő válasza vagy annak hiánya miatt.

(12) Amennyiben a jogorvoslat iránti kérelmet röviddel a minimális szerződéskötési tilalmi időszak lejárta előtt nyújtják be, az nem foszthatja meg a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervet az intézkedéshez - különösen a szerződéskötési tilalmi időszak meghosszabbításához - szükséges legrövidebb időtől. Meg kell tehát határozni egy független szünetelési időt, amely nem érhet véget azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv határozott a kérelemről. Ez nem akadályozhatja meg a jogorvoslati szervet annak előzetes felmérésében, hogy a jogorvoslat megengedhető-e. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez a határidő akkor jár le, amikor a jogorvoslati szerv határozott az ideiglenes intézkedések iránti kérelemről, ideértve a szerződés megkötésének további felfüggesztését is, vagy amikor a jogorvoslati szerv meghozza az esetre vonatkozó érdemi döntését, különösen a jogellenes döntés semmissé nyilvánítására irányuló kérelemről.

(13) A szerződések jogellenes, közvetlen odaítélésének - amit a Bíróság a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jognak az ajánlatkérő általi legsúlyosabb megsértésének minősített - visszaszorítása érdekében hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról kell rendelkezni. A jogellenesen, közvetlen módon odaítélt szerződést ezért elviekben érvénytelennek kell tekinteni. Az érvénytelenség nem automatikus, hanem azt egy független jogorvoslati szervnek kell megállapítania, illetve ilyen szerv döntése következményének kell lennie.

(14) Az érvénytelenség a leghatékonyabb módja a verseny helyreállításának és új üzleti lehetőségek kialakításának azon gazdasági szereplők számára, akiket jogellenesen megfosztottak versenyzési lehetőségüktől. Ezen irányelv értelmében közvetlen odaítélésnek minősül minden olyan szerződés odaítélése, amellyel kapcsolatban az Európai Unió Hivatalos Lapjában előzetesen nem tettek közzé a 2004/18/EK irányelv szerinti hirdetményt. Ez megegyezik a 2004/17/EK irányelv szerinti hirdetmény közzététele nélküli eljárással.

(15) Ezen irányelv alkalmazásában a közvetlen odaítélést többek között a 2004/18/EK irányelv 10-18. cikkében foglalt kivételek, a 2004/18/EK irányelv 31. cikkének, 61. cikkének vagy 68. cikkének alkalmazása, a 2004/18/EK irányelv 21. cikke szerinti szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés odaítélése vagy egy szerződés jogszerű, a Bíróság értelmezése szerinti "házon belüli" odaítélése igazolhatja.

(16) Ugyanez vonatkozik a 2004/17/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése, 18-26. cikke, 29. és 30. cikke vagy 62. cikke szerinti, kizárásra vagy különleges szabályozásra vonatkozó feltételeket teljesítő szerződésekre, a 2004/17/EK irányelv 40. cikkének (3) bekezdése alkalmazását lehetővé tevő esetekre, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés 2004/17/EK irányelv 32. cikkének megfelelő odaítélésére is.

(17) A jogorvoslati eljárás igénybevételét legalább azon személyek számára lehetővé kell tenni, akiknek érdekében áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy okozhat.

(18) A hatékony jogorvoslat előfeltételét képező szerződéskötési tilalmi időszak és automatikus felfüggesztés súlyos megsértésének megelőzése érdekében hatékony szankciókat kell alkalmazni. A szerződéskötési tilalmi időszakot vagy az automatikus felfüggesztést sértő módon megkötött szerződéseket ezért alapvetően érvénytelennek kell tekinteni, ha azok a 2004/17/EK irányelv vagy a 2004/18/EK irányelv megsértésével párosulnak, amennyiben ezek a jogsértések hatással voltak az ajánlattevő azon lehetőségére, hogy a szerződés megszerzése céljából jogorvoslati kérelmet nyújtson be.

(19) Az alaki követelmények egyéb megsértései esetén a tagállamok úgy ítélhetik meg, hogy az érvénytelenség elve nem megfelelő. A tagállamoknak ilyen esetekben rugalmasságot kell biztosítani alternatív szankciók előírására. Az alternatív szankciók kizárólag az ajánlatkérőtől független szervnek befizetendő bírság kiszabására vagy a szerződés időtartamának lerövidítésre korlátozhatók. Az alternatív szankciók részleteit és alkalmazásuk szabályait a tagállamok határozzák meg.

(20) Ez az irányelv nem zárja ki a nemzeti jog szerinti szigorúbb szankciók alkalmazásának lehetőségét.

(21) A szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályok tagállamok általi meghatározásakor azt a célt kell szem előtt tartani, hogy a felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése és teljesítése megszűnjön. A szerződés érvénytelennek nyilvánításából fakadó következményeket a nemzeti jog határozza meg. A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges megszüntetését (ex tunc) vagy - ezzel ellentétesen - a még teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát (ex nunc). Ez nem vezethet a szigorú szankciók hiányához, ha a szerződéses kötelezettségeket már egészében, vagy majdnem egészében teljesítették. Ilyen esetekben a tagállamoknak alternatív szankciókat is elő kell írniuk, figyelembe véve a szerződés hatályban maradásának nemzeti jog szerinti mértékét. Hasonlóképpen, a nemzeti jogszabályok határozzák meg az esetlegesen kifizetett összegek lehetséges visszafizetésével, valamint a kárpótlás minden egyéb formájával - köztük a természetbeni visszatérítés lehetetlensége esetén az ellenérték visszatérítésével - kapcsolatos következményeket.

(22) Az alkalmazott szankciók arányosságának biztosítása érdekében azonban a tagállamok lehetővé tehetik a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv számára, hogy - amennyiben az adott ügy kivételes körülményei megkívánják bizonyos, általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok elismerését - ne veszélyeztesse a szerződést, vagy annak egyes vagy valamennyi időbeli joghatását ismerje el. Az ilyen esetekben is alternatív szankciókat kell alkalmazni. Az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv minden lényeges szempontot megvizsgál annak megállapítása érdekében, hogy általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell-e tartani a szerződést.

(23) Kivételes esetben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a 2004/18/EK irányelv 31. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 40. cikkének (3) bekezdése szerinti alkalmazása a szerződés felbontását vagy megszüntetését követően azonnal megengedhető. Amennyiben ilyen esetekben műszaki vagy egyéb kényszerítő okokból a fennmaradó szerződéses kötelezettségeket ebben a szakaszban csak az a gazdasági szereplő teljesítheti, akinek a szerződést odaítélték, a kiemelkedően fontos indokok alkalmazása indokolt lehet.

(24) A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna. Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekintendők kiemelkedően fontos indoknak.

(25) Továbbá mivel biztosítani kell az ajánlatkérők által hozott döntésekkel kapcsolatos jogbiztonságot, ésszerű minimum jogvesztési határidőt kell előírni az olyan jogorvoslati kérelmek vonatkozásában, amelyek a szerződés érvénytelenné nyilvánítására irányulnak.

(26) Az érvénytelenségből esetlegesen fakadó jogbizonytalanság elkerülése érdekében a tagállamoknak mentességet kell adniuk az érvénytelenség megállapítása alól, amikor az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek a hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő közvetlen odaítélését a 2004/18/EK és 2004/17/EK irányelv lehetővé teszi, és a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében alkalmazta a minimális szerződéskötési tilalmi időszakot. A szerződéskötési tilalmi időszakot kiváltó önkéntes közzététel nem eredményezi a 2004/18/EK vagy a 2004/17/EK irányelvből fakadó kötelezettségek bármilyen kiterjesztését.

(27) Tekintettel arra, hogy ez az irányelv megerősíti a nemzeti jogorvoslati eljárásokat, különösen a szerződések jogellenes, közvetlen odaítélése esetében, a gazdasági szereplőket ösztönözni kell ezen új eljárások igénybevételére. Jogbiztonsági okokból a szerződések érvénytelenségének megállapíthatósága egy bizonyos időtartamra korlátozódik. Ezen időkorlátok érvényességét tiszteletben kell tartani.

(28) A nemzeti jogorvoslati eljárások hatékonyságának ezen irányelv segítségével való megerősítése arra ösztönzi az érintett személyeket, hogy a szerződés megkötése előtt közbenső eljárások segítségével sűrűbben éljenek jogorvoslattal. Ilyen körülmények között a korrekciós eljárás alkalmazását a közbeszerzésre vonatkozó közösségi rendelkezések súlyos megsértésének eseteire kell összpontosítani.

(29) A 92/13/EGK irányelv által előírt önkéntes tanúsítási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők időszakos vizsgálatok révén tanúsíttassák odaítélési eljárásaik megfelelőségét, tulajdonképpen nem került alkalmazásra. Így az nem érheti el a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jog jelentős számú megsértésének megelőzésére irányuló célját. Másrészről a 92/13/EGK irányelvben a tagállamok számára előírt kötelezettség, mely szerint azok e célból hitelesített, állandóan rendelkezésre álló szerveket biztosítanak, olyan igazgatási fenntartási költségeket eredményezhet, amelyek az ajánlatkérők részéről jelentkező valódi igény hiánya miatt már nem indokoltak. Ezen okokból a tanúsítási rendszert meg kell szüntetni.

(30) Hasonlóképpen a 92/13/EGK irányelv által előírt békéltetési eljárás sem keltette fel a gazdasági szereplők valódi érdeklődését. Ennek oka egyrészről az, hogy az önmagában nem teszi lehetővé a jogszerűtlen szerződéskötés időben történő megakadályozására alkalmas, kötelező erejű ideiglenes intézkedések meghozatalát, másrészről pedig az, hogy jellegében kevéssé összeegyeztethető az ideiglenes intézkedések elfogadására és a jogellenes döntések semmissé nyilvánítására irányuló jogorvoslati kérelmekre vonatkozó igen rövid határidőkkel. Ezenfelül a békéltetési eljárás potenciális hatékonyságát tovább csökkentették azok a nehézségek, amelyek a bármikor rendelkezésre álló és a békéltetésre irányuló kérelmeket igen rövid határidővel kezelni képes független tagállami békéltetők teljes és kellő hosszúságú listájának felállítása során merültek fel. Ezen okokból a békéltetési eljárást meg kell szüntetni.

(31) A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy tájékoztassák az elérni kívánt céllal arányban álló nemzeti jogorvoslati eljárásaik működéséről, bevonva a közbeszerzési tanácsadó bizottságot a tájékoztatásul szolgáló információk terjedelmének és jellegének meghatározásába. Csak ezen információ rendelkezésre bocsátása teheti lehetővé az ezen irányelv keretében bevezetett változtatások hatásainak felmérését egy meghatározott végrehajtási időszak lejártakor.

(32) A Bizottság felülvizsgálja a tagállamokban elért előrehaladást és ezen irányelv átültetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő három év elteltével jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak eredményességéről.

(33) A 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(34) Mivel a fenti okok miatt ezen irányelv céljait, nevezetesen a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, miközben tiszteletben tartja a tagállamok eljárási autonómiájának elvét.

(35) A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (9) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy - a maguk számára, illetve a Közösség érdekében - készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(36) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája állapít meg. Ezen irányelv célja különösen, hogy a Charta 47. cikke első és második bekezdésének megfelelően biztosítsa a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékben történő tiszteletben tartását.

(37) Ezért a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 89/665/EGK irányelv módosításai

A 89/665/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1. és 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: "1. cikk A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása (1) Ez az irányelv az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) említett szerződésekre alkalmazandó, az azon irányelv 10-18. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével. Ezen irányelv értelmében szerződéseknek minősülnek a közbeszerzési szerződések, a keretmegállapodások, az építési koncessziók és a dinamikus beszerzési rendszerek. A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2-2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat. (2) A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában az érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az ezen irányelv által a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok között tett különbségtétel eredményeként. (3) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll. (4) A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a 2c. cikk szerinti, jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt. (5) A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon. A tagállamoknak meg kell határozniuk az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is. Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy az ajánlatkérő válasza elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg. 2. cikk A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások (1) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre: (2) Az (1) bekezdésben, valamint a 2d. és a 2e. cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző vonatkozásaiért felelős különálló szervekre. (3) Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését. A felfüggesztési időszak legkorábban a 2a. cikk (2) bekezdésében és a 2d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szerződéskötési tilalmi időszak lejártakor szűnik meg. (4) A (3) bekezdésben és az 1. cikk (5) bekezdésében előírtak kivételével, a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat. (5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit. Az ideiglenes intézkedések elrendelésének elutasításáról szóló döntés nem érintheti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit. (6) A tagállamok előírhatják, hogy ha a kártérítés követelésének jogalapja az, hogy egy döntést jogellenesen hoztak meg, a vitatott döntést először a szükséges hatáskörrel rendelkező szervnek semmissé kell nyilvánítania. (7) A 2d-2f. cikkben említett esetek kivételével az e cikk (1) bekezdésben említett hatáskörök gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett joghatásait a nemzeti jog határozza meg. Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikk (5) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy a 2a-2f. cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogosult részére történő megítélésére korlátozódik. (8) A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokért felelős szervek által hozott döntések ténylegesen végrehajthatók legyenek. (9) Amennyiben a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, döntéseiket minden esetben írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely a Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független. Az ilyen független szervek tagjainak kinevezése és hivatali idejük megszűnése a kinevezésért felelős hatóság, a hivatali idő és a visszahívhatóság tekintetében ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a bírák esetében. Legalább e független szerv elnökének ugyanolyan jogi és szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, mint a bírói testület tagjainak. A független szerv a döntéseket kontradiktórius eljárásban hozza meg, és e döntések végrehajtása, az egyes tagállamok által meghatározott módon, jogilag kötelező.

a) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső döntés útján ideiglenes intézkedések megtétele az állítólagos jogsértés orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, beleértve a közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának vagy az ajánlatkérő által hozott bármely döntés végrehajtásának a felfüggesztését vagy felfüggesztésének biztosítását;

b) a jogellenesen meghozott döntések semmissé nyilvánítása vagy semmissé nyilváníttatása, beleértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés-odaítélési eljárással kapcsolatos dokumentumból;

c) a jogsértés következtében érdeksérelmet szenvedett személyek részére kártérítés megítélése.

2. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "2a. cikk Szerződéskötési tilalmi időszak (1) A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 2c. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre. (2) A 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló ajánlatkérői döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt nem kerülhet sor. Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, és ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslatnak többé nincs helye. A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően. A szerződés-odaítélésről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell: 2b. cikk Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezen irányelv 2a. cikke (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni: Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés ezen irányelv 2d. és 2f. cikkével összhangban érvénytelen, amennyiben: 2c. cikk A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje Amennyiben egy tagállam előírja, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás keretében vagy azzal kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmeket meghatározott határidő lejárta előtt kell benyújtani, úgy ez a határidő az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére egyéb kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap vagy az ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg. Az ajánlatkérő döntéséről való tájékoztatásban minden egyes ajánlattevővel vagy részvételre jelentkezővel közölni kell a lényeges indokok összefoglalását. Az ezen irányelv 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett döntések elleni jogorvoslati kérelmek esetében, amely döntésekre nem vonatkozik külön értesítési szabály, a határidő az érintett döntések közzétételének időpontjától számított legalább tíz naptári nap. 2d. cikk Érvénytelenség (1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén: (2) A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg. A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszűnését vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti egyéb szankciók alkalmazását. (3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem nyilváníthat érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítéltek oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell tartani a szerződést. Ebben az esetben a tagállamok e szankció helyett a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő. A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna. Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők általános érdekhez kapcsolódó kiemelkedően fontos indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit. (4) A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben: (5) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben: 2e. cikk Ezen irányelv megsértése és alternatív szankciók (1) Az 1. cikk (5) bekezdésének, a 2. cikk (3) bekezdésének vagy a 2a. cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a 2d. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a 2d. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv - valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően - határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni. (2) Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők: A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre a tekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyosságát, az ajánlatkérő magatartását, valamint - a 2d. cikk (2) bekezdésében említett esetekben - a szerződés hatályban maradásának mértékét. A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak. 2f. cikk Határidők (1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2d. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslati kérelmet a következők szerint kell benyújtani: (2) Minden más esetben, ideértve a 2e. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslati kérelmet is, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét - a 2c. cikkre is figyelemmel - a nemzeti jog határozza meg."

- a lényeges indokok összefoglalását a 2004/18/EK irányelv 41. cikkének (2) bekezdése szerint, az irányelv 41. cikkének (3) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, és

- az e bekezdést átültető nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot.

a) ha a 2004/18/EK irányelv nem írja elő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;

b) ha ezen irányelv 2a. cikke (2) bekezdése szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett részvételre jelentkezők;

c) a 2007/18/EK irányelv 32. cikke szerinti keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében, valamint a 2004/18/EK irányelv 33. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszereken alapuló különös szerződések esetében.

- megsértették a 2004/18/EK irányelv 32. cikke (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdését vagy 33. cikkének (5) vagy (6) bekezdését, és

- a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2004/18/EK irányelv 7. cikkében megállapított értékhatárokat.

a) amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy a 2004/18/EK irányelv alapján ez nem volt megengedhető;

b) ezen irányelv 1. cikke (5) bekezdésének, a 2. cikke (3) bekezdésének vagy a 2a. cikke (2) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben ez a jogsértés a jogorvoslatot kérelmező ajánlattevőt megfosztotta a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, amennyiben az ilyen jogsértés a 2004/18/EK irányelv megsértését is jelenti, ha ez a jogsértés hatással volt jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevő a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeire; vagy

c) ezen irányelv 2b. cikke c) pontja második albekezdésében említett esetekben, amennyiben a tagállamok a keretmegállapodáson és dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések tekintetében éltek a szerződéskötési tilalmi időszaktól való eltérés lehetőségével.

- az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek a közbeszerzési eljárást megindító közlemény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését a 2004/18/EK irányelv megengedhetővé teszi,

- az ajánlatkérő a 3a. cikkben leírtaknak megfelelő hirdetményt tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben kinyilvánítja a szerződés megkötésére vonatkozó szándékát, valamint

- a szerződést nem kötötték meg az e hirdetmény közzétételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.

- az ajánlatkérő úgy véli, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 2004/18/EK irányelv 32. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdésével vagy 33. cikke (5) és (6) bekezdésével,

- az ajánlatkérő az indokoknak ezen irányelv 2a. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése első francia bekezdésében említett összegzésével együtt megküldte a szerződés odaítéléséről szóló döntést az érintett ajánlattevőknek, és

- a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárata előtt, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt a szerződés nem köthető meg.

- az ajánlatkérőre kiszabott bírság, vagy

- a szerződés időbeli hatályának a lerövidítése.

a) azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy

- az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv 35. cikke (4) bekezdésének, 36. és 37. cikkének megfelelően a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt tett közzé, feltéve, hogy ez a hirdetmény tartalmazza az ajánlatkérő indokolását arra a döntésére vonatkozóan, miszerint a szerződést a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda, vagy

- az ajánlatkérő tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez a tájékoztatás tartalmazza a 2004/18/EK irányelv 41. cikkének (2) bekezdésében említett lényeges indokok összefoglalását, a 2004/18/EK irányelv 41. cikkének (3) bekezdésére is figyelemmel. Ez a lehetőség az ezen irányelv 2b. cikke c) pontjában említett esetekre is vonatkozik;

b) és minden esetben a szerződés megkötésének időpontját követő naptól számított legalább hat hónap lejárta előtt.

3. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: "3. cikk Korrekciós mechanizmus (1) A Bizottság akkor alkalmazhatja a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás során a közbeszerzésre vonatkozó közösségi rendelkezéseket súlyosan megsértették. (2) A Bizottság értesíti az érintett tagállamot azokról az okokról, amelyek alapján a súlyos jogsértést megállapította és kéri a jogsértés megfelelő eszközökkel való megszüntetését. (3) A (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket: (4) A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy bírósági vagy egyéb felülvizsgálat, vagy egy, a 2. cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások eredményéről, amint az ismertté válik. (5) Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció."

a) annak megerősítése, hogy a jogsértést megszüntették;

b) indokolással ellátott beadvány arra vonatkozóan, hogy miért nem történt megszüntetés; vagy

c) értesítés, mely szerint a szerződés-odaítélési eljárást az ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatáskörök alapján felfüggesztették.

4. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "3a. cikk Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma A 2d. cikk (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett hirdetmény - amelynek formáját a Bizottság a 3b. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el - a következő információkat tartalmazza: 3b. cikk A bizottság eljárása (1) A Bizottságot az 1971. július 26-i 71/306/EGK tanácsi határozat (11) 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (12) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

a) az ajánlatkérő megnevezése és elérhetőségi adatai;

b) a szerződés tárgyának leírása;

c) az ajánlatkérő azon döntésének indokolása, miszerint a szerződést a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda;

d) azon gazdasági szereplő neve és elérhetőségi adatai, akinek a javára a szerződés odaítéléséről szóló döntést hozták; és

e) adott esetben az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

5. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"4. cikk

Végrehajtás

(1) A Bizottság - a bizottsággal konzultálva - felkérheti a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot a nemzeti jogorvoslati eljárások működéséről.

(2) A tagállamok évente közlik a Bizottsággal a jogorvoslati szerveik által a 2d. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott valamennyi döntés szövegét, azok indokolásával együtt."

6. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"4a. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2012. december 20-ig a Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását, és annak eredményességéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, különösen az alternatív szankciók és határidők eredményessége tekintetében."

2. cikk

A 92/13/EGK irányelv módosításai

A 92/13/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"1. cikk

A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása

(1) Ez az irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) említett szerződésekre alkalmazandó, a 2004/17/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésével, 18-26. cikkével, 29. és 30. cikkével vagy 62. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések magukban foglalják az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, keretmegállapodásokat és dinamikus beszerzési rendszereket.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérők által hozott határozatokkal szemben az ezen irányelv 2-2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslattal lehessen élni azon az alapon, hogy ezek a határozatok megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés egy szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az ezen irányelv által a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok közötti különbségtétel eredményeként.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk által megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

(4) A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a 2c. cikk szerinti, a jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogorvoslati kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is.

Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy az ajánlatkérő által eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.

2. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg "A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások" címmel egészül ki;

b) a (2)-(4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 2d. és a 2e. cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző szempontjaiért felelős különálló szervekre.

(3) Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések elrendelésére vagy a jogorvoslati kérelemre vonatkozó határozatát. A felfüggesztési időszak legkorábban a 2a. cikk (2) bekezdésében és a 2d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szerződéskötési tilalmi időszak lejártakor szűnik meg.

(3a) A (3) bekezdésben és az 1. cikk (5) bekezdésében előírtak kivételével a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat.

(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit.

Az ideiglenes intézkedés elrendelésének elutasításáról szóló döntés nem érinti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.";

c) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(6) A 2d-2f. cikkben említett esetek kivételével az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett hatásait a nemzeti jog határozza meg.

Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikk (5) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy a 2a-2f. cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogsértés károsultja részére történő megítélésére korlátozódik.";

d) a (9) bekezdés első albekezdésében "a Szerződés 177. cikke értelmében bíróság" helyébe "a Szerződés 234. cikke értelmében vett bíróság" szöveg lép.

3. Az irányelv a következő 2a-2f. cikkel egészül ki: "2a. cikk Szerződéskötési moratórium (1) A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 2c. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre. (2) A 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére történő megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt nem kerülhet sor. Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye. A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően. A szerződés odaítélésről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell: 2b. cikk Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2a. cikk (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni: Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés a 2d. és 2f. cikkel összhangban érvénytelen, amennyiben: 2c. cikk A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje Amennyiben a tagállamok előírják, hogy a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás keretében vagy azzal kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmeket meghatározott határidő lejárta előtt kell benyújtani, úgy ez a határidő az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező részére egyéb kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap vagy az ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg. Az ajánlatkérő döntéséről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel vagy részvételre jelentkezővel közölni kell a lényeges indokok összefoglalását. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett döntések elleni jogorvoslati kérelmek esetében, amely döntésekre nem vonatkozik külön értesítési szabály, a határidő az érintett döntések közzétételének időpontjától számított legalább tíz naptári nap. 2d. cikk Érvénytelenség (1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén: (2) A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg. A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszüntetését vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti egyéb szankciók alkalmazását. (3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem nyilváníthat érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítélték oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell tartani a szerződést. Ebben az esetben a tagállamok e szankció helyett a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő. A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna. Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők általános érdekhez kapcsolódó kiemelkedően fontos indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit. (4) A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben: (5) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben: 2e. cikk Ezen irányelv megsértése és az alternatív szankciók (1) Az 1. cikk (5) bekezdésének, a 2. cikk (3) bekezdésének vagy a 2a. cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a 2d. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a 2d. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv - valamennyi releváns szempont megvizsgálását követően - határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni. (2) Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők: A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre atekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyossági fokát, az ajánlatkérő magatartását valamint - a 2d. cikk (2) bekezdésében említett esetekben - a szerződés hatályban maradásának mértékét. A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak. 2f. cikk Határidők (1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2d. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet a következők szerint kell benyújtani: (2) Minden más esetben, ideértve a 2e. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet is, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét - a 2c. cikkre is figyelemmel - a nemzeti jog határozza meg."

- a lényeges indokok összefoglalását a 2004/17/EK irányelv 49. cikkének (2) bekezdése szerint, és

- az e bekezdést átültető nemzeti jogszabályok értelmében alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot.

a) ha a 2004/17/EK irányelv nem írja elő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;

b) ha a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett részvételre jelentkezők;

c) a 2004/17/EK irányelv 15. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszereken alapuló különös szerződések esetében.

- megsértették a 2004/17/EK irányelv 15. cikkének (5) vagy (6) bekezdését, és

- a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2004/17/EK irányelv 16. cikkében megállapított értékhatárokat.

a) amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést, úgy, hogy a 2004/17/EK irányelv alapján ez nem volt megengedhető;

b) az 1. cikk (5) bekezdésének, a 2. cikk (3) bekezdésének vagy a 2a. cikk (2) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben ez a jogsértés a jogorvoslatot kérelmező ajánlattevőt megfosztotta a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, amennyiben az ilyen jogsértés a 2004/17/EK irányelv megsértését is jelenti, amennyiben ez a jogsértés hatással volt jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevőnek a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeire; vagy

c) a 2b. cikk c) pontja második albekezdésében említett esetekben, amennyiben a tagállamok a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések tekintetében éltek a szerződéskötési tilalmi időszaktól való eltérés lehetőségével.

- az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek közbeszerzési eljárást megindító közlemény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését a 2004/17/EK irányelv megengedhetővé teszi,

- az ajánlatkérő a 3a. cikkben leírtaknak megfelelő hirdetményt tett közzé a Hivatalos Lapban, amelyben kinyilvánítja a szerződés megkötésére vonatkozó szándékát, valamint

- a szerződést nem kötötték meg az e hirdetmény kihirdetését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.

- az ajánlatkérő úgy véli, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 2004/17/EK irányelv 15. cikke (5) és (6) bekezdésével,

- az ajánlatkérő az indokok 2a. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése első francia bekezdésében említett összegzésével együtt megküldte a szerződés odaítéléséről szóló döntést az érintett ajánlattevőknek, és

- a szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárata előtt, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt a szerződés nem köthető meg.

- az ajánlatkérőre kiszabott bírság, vagy

- a szerződés időbeli hatályának a lerövidítése.

a) azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy

- az ajánlatkérő a 2004/17/EK irányelv 43. és 44. cikkének megfelelően a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt tett közzé, feltéve, hogy ez a hirdetmény tartalmazza az ajánlatkérő indokolását arra a döntésére vonatkozóan, miszerint a szerződést a közbeszerzési eljárást megindító közlemény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda, vagy

- az ajánlatkérő tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez a tájékoztatás tartalmazza a 2004/17/EK irányelv 49. cikkének (2) bekezdésében említett lényeges indokok összefoglalását. Ez a lehetőség a 2b. cikk c) pontjában említett esetekre is vonatkozik;

b) és minden esetben a szerződés megkötésének időpontját követő naptól számított legalább hat hónap lejárta előtt.

4. A 3-7. cikk helyébe a következő szöveg lép: "3a. cikk Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma A 2d. cikk (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett hirdetmény - amelynek formáját a Bizottság a 3b. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el - a következő információkat tartalmazza: 3b. cikk A bizottság eljárása (1) A Bizottságot az 1971. július 26-i 71/306/EGK tanácsi határozat (14) 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (15) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

a) az ajánlatkérő megnevezése és elérhetőségi adatai;

b) a szerződés tárgyának leírása;

c) az ajánlatkérő azon döntésének indokolása, miszerint a szerződést az közbeszerzési eljárást megindító közlemény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda;

d) annak a gazdasági szereplőnek a neve és elérhetőségi adatai, akinek a javára a szerződés odaítéléséről szóló döntést hozták; és

e) adott esetben az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

5. A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: "8. cikk Korrekciós mechanizmus (1) A Bizottság akkor alkalmazhatja a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás során, illetve ugyanazon irányelv 27. cikkének a) pontjával kapcsolatban - olyan ajánlatkérők esetén, amelyekre ez utóbbi rendelkezést alkalmazni kell - a beszerzésre vonatkozó közösségi jogot súlyosan megsértették. (2) A Bizottság értesíti az érintett tagállamot azokról az okokról, amelyek alapján a súlyos jogsértést megállapította és kéri a jogsértés megfelelő eszközökkel való megszüntetését. (3) A (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket: (4) A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy igazságszolgáltatási felülvizsgálati eljárás vagy egy, a 2. cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások eredményéről, amint az ismertté válik. (5) Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor a teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az új értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció."

a) annak megerősítése, hogy a jogsértést megszüntették;

b) indokolással ellátott beadvány arra vonatkozóan, hogy miért nem történt megszüntetés; vagy

c) értesítés, mely szerint a szerződés-odaítélési eljárást az ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatáskörök alapján felfüggesztették.

6. A 9-12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"12. cikk

Végrehajtás

(1) A Bizottság - a bizottsággal konzultálva - felkérheti a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot a nemzeti jogorvoslati eljárások működéséről.

(2) A tagállamok évente közlik a Bizottsággal a jogorvoslati szerveik által a 2d. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott valamennyi döntés szövegét, azok indokolásával együtt.

12a. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2012. december 20-ig a Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását, és annak eredményességéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, különösen az alternatív szankciók és határidők eredményessége tekintetében."

7. A mellékletet el kell hagyni.

3. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2009. december 20-ig megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. E hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2007. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES

(1) HL C 93., 2007.4.27., 16. o.

(2) HL C 146., 2007.6.30., 69. o.

(3) Az Európai Parlament 2007. június 21-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. november 15-i határozata.

(4) HL L 395., 1989.12.30., 33. o. A 92/50/EGK irányelvvel (HL L 209., 1992.7.24., 1. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 76., 1992.3.23., 14. o. A legutóbb a 2006/97/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 107. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2006/97/EK irányelvvel módosított irányelv.

(7) HL L 134., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb a 2006/97/EK irányelvvel módosított irányelv.

(8) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(9) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(10) HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2006/97/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 107. o.) módosított irányelv."

(11) HL L 185., 1971.8.16., 15. o. A 77/63/EGK határozattal (HL L 13., 1977.1.15., 15. o.) módosított határozat.

(12) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat."

(13) HL L 134., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb a 2006/97/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 107. o.) módosított irányelv."

(14) HL L 185., 1971.8.16., 15. o. A 77/63/EGK határozattal (HL L 13., 1977.1.15., 15. o.) módosított határozat.

(15) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat."