BKv 64.

A tárgyalás folytonosságával összefüggő egyes kérdésekről[1]

A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.

1. Amennyiben a bíróság a tárgyalás megkezdése után az eljárást felfüggeszti, majd a felfüggesztés okának megszűnését követően az eljárást folytatja, a tárgyalást csak abban az esetben kell megismételni, ha a tanács összetételében változás történt, vagy ha a korábbi tárgyalási határnap óta hat hónap eltelt, és az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványozza [Be. 518. § (3) bekezdés].

2. Amikor a tárgyalás megkezdése után kerül sor az ügy egyesítésére, a tárgyalást nem kell megismételni, ha az egyesbíró személye, illetve a bíróság tanácsának összetétele az egyesített ügyekben azonos.

Abban az esetben azonban, ha az ügyet egy másik tanács által tárgyalandó ügyhöz egyesítik, az egyesített ügyben tartott tárgyalást - miután az egyesbíró személye vagy a tanács összetétele megváltozott - meg kell ismételni.

3. Nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy az érdemi határozat meghozatalát megelőzően a bíróság a tárgyalás megkezdése után elkülönített ügyet visszaegyesítse, ha az együttes elbírálás feltételei fennállnak. Ilyenkor a tárgyalás folytonossága kapcsán azt kell vizsgálni, hogy ez utóbbi vádlottat érintően nem telt-e el az elkülönítést megelőzően tartott tárgyalás óta hat hónap, illetve nem történt-e változás a tanács összetételében. Amennyiben igen, a Be. 518. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni.

Abban az esetben azonban, ha az elkülönítést követően az alapügyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott, és a Be. 553. §-a alapján a tárgyalást berekesztette, a tárgyalás folytonosságáról az elkülönített ügyben sem lehet szó.

Ilyenkor a tárgyalást akkor is meg kell ismételni, ha az elkülönítés előtt tartott tárgyalás óta nem telt el hat hónap, illetve a tanács összetételében nem történt változás. A tárgyalás megismétlésére a Be. 518. § (3) és (4) bekezdése irányadó.