A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.424/2015/37. számú határozata munkáltató anyagi felelőssége tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bíró: Sebestyén Ágnes

A ...... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dékány Ügyvédi Iroda (7621 ..., Citrom utca 7. szám, eljáró ügyvéd dr. Dékány Alexandra ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek dr. Bosnyák Dalma jogtanácsos által képviselt alperes neve (.... szám alatti székhelyű) alperes ellen a munkáltató anyagi felelőssége iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint sérelemdíjat és ezen összeg után 2014. október 27-től járó késedelmi kamatot a kifizetés napjáig, amelynek mértéke az adott naptári félév első napjától érvényes jegybanki alapkamattal megegyező; továbbá fizessen meg 100.992,- (százezer-kilencszázkilencvenkettő) forint kártérítést jövedelemkiesés címén a 2015. február 12-től február 23-ig, a 2015. augusztus 27-től szeptember 14-ig és a 2016. január 22-től február 8-ig terjedő időszak vonatkozásában.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek, jogi képviselője munkadíja fejében 80.050,- (nyolcvanezer-ötven) forint perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a ...i Törvényszék Gazdasági Hivatal felhívására 255.775,- (kétszázötvenötezer-hétszázhetvenöt) forint állam által előlegezett szakértői díjat.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek a helye amelyet az alperesnek írásban papír alapon és három egyező példányban, míg a felperesnek írásban elektronikus úton a ...i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell benyújtani a ...i Törvényszékhez címezve.

Ha a felperes a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezés hatálytalan, és úgy kell tekintetni, hogy fellebbezést nem nyújtott be, továbbá a bíróság a fellebbező felperest pénzbírsággal sújtja.

Abban az esetben ha a fellebbezés a perköltség, illetve az állam által előlegezett illeték és költség viselésére, vagy annak összegére, valamint az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező kérheti a másodfokú bíróságtól a fellebbezés tárgyaláson történő elbírálását, ellenkező esetben az erre irányuló fellebbezést a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelem alapján a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2009. március 2-től határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél mint festő-mázoló, havi illetménye 160.000,-forint volt. Munkavégzésnek helye a alperes neve... Karán volt, amely a Gazdasági Főigazgatóság Műszaki Igazgatóság Oktatási Üzemeltetési és Ingatlan Fejlesztési Osztály 2. számú létesítménye. Közvetlen munkahelyi felettese ... létesítményfelelős volt.

Az alperes 4. számú létesítményében gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a dolgozók az egyetemen kívüli munkákra is használják a raktárkészletet. Erre figyelemmel ... több létesítmény vonatkozásában teljes körű leltározást tartott.

Az alperesnél a raktári nyilvántartási és anyag felhasználási rendszer csak az ellenőrzést követően, 2014 ősze után került bevezetésre, azt megelőzően ilyen nem volt.

A felperes műhelye a ..., ... található létesítményben volt, ahol ... 2014. október 21-én tartott ellenőrzést. Az alperesnek kizárólag a ..., ... volt műhelye (raktára), máshol nem.

Az alagsorban volt egy előtér, és abból nyílt egy nagy műhely, amelyen belül voltak a kisebb műhelyek. A műhelyeket összesen 8-10 fő használta egyszerre. A felperes kisebb műhelyét ... kőműves és egy festő tanuló is használta, vagyis hárman használták közösen a műhelyt, és ahhoz mindhármuknak volt kulcsa.

A festők, ... tudtával, a festékeket gyakran nem az alagsori műhelyben, hanem a bejárat mellett tárolták, hogy azt könnyebb tudják mozgatni a folyamatos használat miatt. A nagy műhely előtere kívülről csak kulccsal volt nyitható, kilinccsel nem, azonban általában az előtér ajtaja kényelmi okokból nyitva volt, az fa ékkel ki volt támasztva annak érdekében, hogy télen a meleg levegő menjen be, nyáron pedig a hideg levegő. ... létesítményfelelősnek tudomása volt arról, hogy a dolgozók nem zárják a műhely előterét, ami miatt veszekedett is velük.

Az ellenőrzés során ... azt állapította meg, hogy a felperesnél 30 vödörnyi festék hiányzik. Mindezt saját számításokkal és az internet segítségével állapította meg építészmérnöki végzettségére alapozva.

Az ellenőrzést követően, 2014. október 27-én ... intézményfelelős behívatta a műhelybe a felperest és ...et. A műhelyben ... ... jelenlétében közölte a felperessel, hogy hozza vissza a 30 vödörnyi festéket a másik raktárból, amit ellopott. Sem a felperes, sem ... nem értette, hogy milyen másik raktárról beszél a felettesük, mivel olyan nem volt.

... csak a felperesnek és ...nek mondta személyesen, hogy a felperes ellopta a festéket, más dolgozók előtt nem tett ilyen kijelentést. Ennek ellenére az egész létesítményben szóbeszéd útján elterjedt, hogy a felperes ellopta az egyetem festékét. Az, hogy a felperes lopással lett meggyanúsítva, pletyka szintjén terjedt, az alkalmazottak egymás között beszélték és híresztelték.

A festékhiányt 2014 decemberében jelentette ... ... műszaki igazgatóhelyettesnek, aki azt válaszolta neki, hogy ne foglalkozzon ezzel, hanem nézzen utána, mert lehet, hogy többrétegű festés miatt merült fel a hiány.

A felperes az őt ért vádakat kezdetben értetlenséggel, majd egyre inkább előtérbe kerülő megalázottsággal, megszégyenüléssel élte meg. Úgy gondolta, hogy a kollégái elítélik, velük szemben bizalmatlanná és tartózkodóbbá vált. Sérülékeny önértékelése megingott, ami jelentős szorongást és depressziós irányú hangulati eltolódást eredményezett nála. 2014. október végétől kezdődően a munkahelyi gyanúsításból eredő stressz miatti szorongás következtében a felperes idegessé, feszültté vált, alvászavara alakult ki, testsúlya csökkent, hangulati állapota rosszabbodott, fizikai teljesítőképessége, örömre való képessége, társas kapcsolatok felé való nyitottsága csökkent, feszültebbé, ingerlékenyebbé vált. A hangulati és viselkedésbeli változások magánéletét is hátrányosan befolyásolták, nem tudott élettársa és gyermeke felé megfelelő türelemmel és odafigyeléssel fordulni. Privát kapcsolataiban eltávolodást élt meg, a lelki feszültséggel járó időszak lekötötte energiáit. A gyanúsítás miatti szorongás a vérnyomás emelkedését, továbbá a vérnyomáskiugrás szembevérzést okozott nála.

A felperes 2015. február 11-én felkereste dr. eljárást segítő 2t vérnyomás és pszichés probléma miatt. A háziorvos a felperesnél stressz okozta magas vérnyomást, alkalmazkodási zavarokat, depressziós epizód diagnózist állapított meg, amely miatt pszichiáterhez utalta be. A felperes a magas vérnyomásra először 2015. február 12-én váltotta ki a vérnyomás-csökkenő gyógyszert, majd ezt követően már csak rendszertelenül váltotta ki azt.