A Kúria Pfv.21166/2011/11. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 208. §, 324. §] Bírók: Kollár Márta, Oros Ágnes, Puskás Péter

A határozat elvi tartalma:

Ingatlan adásvételére vonatkozó előszerződés alapján a vevőnek kötelmi igénye keletkezik a végleges adásvételi szerződés megkötésére, amely igény az 1959. évi IV. tv. általános szabályai szerint évül el. 1959. IV. Tv. 208. §, 1959. IV. Tv. 324. §

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság P.22715/2009/22., Székesfehérvári Törvényszék Pf.22392/2010/5., *Kúria Pfv.21166/2011/11.* (BH 2012.12.290)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.166/2011/11.szám

A Kúria a dr. Dezső László Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Dezső László ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. felpereseknek a dr. Jónás László ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. , valamint a személyesen eljárt III. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Székesfehérvári Városi Bíróságon P.22.715/2009. szám alatt megindított és a Fejér Megyei Bíróság 1.Pf.22.392/2010/5. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2012. június 26-án megtartott tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. és II. alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 90.000 (Kilencvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A felperesek édesapja a szerb állampolgárságú és menekült státuszú - Magyarországon élő - V. J. 1993. május 31-én 66.600 forintért megvásárolta az I. - II. r. alperesek jogelődjének, H. I.-nek a 74.000 forint értékű kárpótlási jegyét. A megállapodásuk szerint az eladó tudott arról, hogy a vevő a kárpótlási jeggyel licitálni kíván és az így megszerzett föld az eladó nevére száll, amely három év elteltével kerül átíratásra a vevő nevére. A föld kitűzésétől kezdve a művelési költség és minden kötelezettség a vevőt terhelte, míg az eladó a föld hasznáról lemondott.

H. I. az árverésen 82.200 forint összegű kárpótlási jegyért megszerezte a jelenleg már m.-i 05/26 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan tulajdonjogát, amelyet ekkor V. J. birtokba is vett és használt egészen az 1996-ban bekövetkezett haláláig. Ezt követően Z. F. vette át az ingatlan művelését, aki megkísérelte a tulajdonjog rendezését is. Az I. - II. r. alperesek jogelődjük halála után ingyenes földhasználatra vonatkozó szerződést kötöttek Z. F.-fel, aki így a továbbiakban is művelte a területet. Az I. - II. r. alperesek 2009. július 1. napján eladták az ingatlant 2.500.000 forintért a III. r. alperesnek, a Z. F.-fel kötött szerződésük pedig felmondásra került.

Módosított keresetükben a felperesek kérték, hogy a bíróság a jogelődjük és az I. - II. r. alperesek jogelődje között 1993. május 31-én létrejött adásvételi előszerződésnek minősülő szerződés alapján hozza létre a végleges adásvételi szerződést. Kérték annak megállapítását, hogy az I. - II. r. és III. r. alperesek közti adásvételi szerződés érvénytelen, mert az eladók tudatában voltak a jogelődjük által kötött előszerződésnek és annak megkerülésével - jóerkölcsbe ütköző módon - kötöttek új megállapodást. Hivatkoztak arra is, hogy az alperesek szerződése lehetetlen szolgáltatásra irányult.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. - II. r. alperesek előadták, hogy az 1993-ban létrejött szerződés színlelt, mert a tényleges vevő Z. F. volt, aki azonban külföldi állampolgárként az ingatlan tulajdonjogát nem szerezhette meg.

A III. r. alperes arra hivatkozott, hogy az ingatlannyilvántartásban bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzett tulajdonjogot, amelyre tekintettel nem állapítható meg az sem, hogy a szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányult volna.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. - II. r. alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felpereseknek személyenként 1.250.000 forintot. A keresetet az I. - II. r. alperesekkel szemben ezt meghaladóan, a III. r. alperessel szemben pedig teljes egészében elutasította.

Az ítélet indokolása szerint a felperesek és az I. - II. r. alperesek jogelődei között létrejött megállapodás az adásvételi előszerződés feltételeinek megfelelt, a vevő tulajdonszerzésének pedig az akkor hatályos jogszabályok értelmében nem volt jogi akadálya. Az I. - II. r. alperesek nem tudták bizonyítani a szerződés színlelt voltát, azt Z. F., B. B. és V. I. tanúvallomása is cáfolta. Ezt az érvényesen létrejött szerződést a felek nem szüntették meg és attól nem is álltak el.