3094/2014. (IV. 7.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.V.37.302/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással a Kúria Kvk.V.37.302/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[2] 2. A Kúria Kvk.V.37.302/2014/2. számú végzése az indítványozó I. rendű és a Magyar Igazság és Élet Pártja (1115 Budapest, Bártfai u. 49.) II. rendű kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. március 11. napján hozott 542/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[3] A kúriai végzés indokolása szerint a Pest Megye 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 36/2014. (III. 6.) számú határozatában a közös jelöltet állító kérelmezőket, mint jelölő szervezetet - 6 db. ajánlóív Választási Iroda részére történő átadásának elmulasztása miatt - 304 500 forint bírság megfizetésére kötelezte.
[4] A Nemzeti Választási Bizottság 542/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[5] 3. Az I. és II. rendű kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság 542/2014. számú határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához.
[6] A Kúria a végzésben megállapította, hogy a kérelmezők beadványa érdemi bírósági felülvizsgálatra nem alkalmas.
[7] A végzés indokolása tartalmazza, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Hivatkozott a Kúria az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 26. §-ára, amelyből következően az ügyvédi képviseleti tevékenységre vonatkozó meghatalmazás csak akkor érvényes, ha abból kétséget kizáró módon kitűnik, hogy az azt ügyvédként aláíró személy az Ügyvédi tv. hatálya alá tartozik.
[8] A Kúria megállapította, hogy az I. rendű felperes által adott képviseleti meghatalmazás nem tartalmazta az ügyvédi státusz azonosítására alkalmas adatokat, így a jogi képviselői minőség az okiratból nem igazolt.
[9] Megállapította a Kúria azt is, hogy a II. rendű kérelmező elmulasztotta csatolni a Ve. által előírt szakvizsga-bizonyítvány másolatát.
[10] Mivel mindkét kérelmező szabályosan igazolt jogi képviselő nélkül kezdeményezte a bírósági felülvizsgálatot, kérelmüket a Kúria - a Ve. 231. § (2) bekezdés alapján - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[11] 4. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.
[12] Indítványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a végzés alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg, mert az sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított jogait.
[13] Kérelme indokolásában előadta, hogy ügyvédi bélyegzőlenyomat valóban nincs a beadványon, de véleménye szerint a Kúria végzésének indokai nem helytállóak. Állítását a következőkre alapozta:
- a felülvizsgálati kérelem ügyvédi fejléces iraton került benyújtásra, amely alkalmas az ügyvédi azonosításra.
- ügyvédi minőségében az I. rendű kérelmezőt képviselte.
- a beadvány végén az aláírás alatt az "ügyvéd" megjelölést használta, amely egyértelműsíti, hogy az iratot elsődlegesen e minőségében írta alá.
[14] Vitatta a meghatalmazásra vonatkozó bírói jogértelmezést. Részletesen értelmezte a Ve. és a Pp. egyes, képviseletre vonatkozó szabályait.
[15] Álláspontja szerint a Kúria megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított jogait, mert "nem a törvényben meghatározottak szerint hozta meg és indokolta döntését, amely döntés a kérelmezők részére hátrányos."
[16] Hivatkozott arra is, hogy a Kúria a végzésben foglaltak ellenére jogi képviselőnek tekintette, amelyet igazol az, hogy az iratokat nem az I. rendű kérelmezőnek, hanem neki, mint jogi képviselőnek küldte ki.
[17] 5. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, és az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fenn álltát, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29. § szerinti feltételeket.
[18] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[19] Az indítványozó a saját ügyében hozott Kúriai végzést támadta, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.
[20] A Ve. 233. § (1) bekezdése értelmében a választási szerv határozatával kapcsolatos bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be.
[21] A Kúria sérelmezett végzésének kézbesítése 2014. március 26. napján történt. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó 2014. március 28. napján - a törvényes határidőn belül - nyújtotta be a Kúriához, az Alkotmánybírósághoz címezve.
[22] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó Abtv. 27. §-át, és a Kúria Kvk.V.37.302/2014/2. számú végzését, mint sérelmezett döntést.
[23] Az indítványozó kérelmet terjesztett elő a megjelölt bírósági végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az alkotmányjogi panasz tartalmazza az Alaptörvény azon rendelkezését, amelybe az indítványozó szerint a támadott végzés ütközik.
[24] A Ve. 233. § (2) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezéstől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[25] 6. Az Alkotmánybíróság az eljárás során megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg.
[26] 6.1. Az indítványozó a panaszában lényegében a jogi képviseletről szóló jogszabályok egyes elemeinek a konkrét esetre vonatkozó alkalmazása bírói megítélését vitatta.
[27] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel (3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]). Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja. A bizonyítékok értékelését, mérlegelését, a tényállás megállapítását, a bíróság döntésének jogszerűségét az Alkotmánybíróság nem bírálhatja felül.
[28] 6.2. Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmét állította.
[29] Az Alaptörvény felhívott rendelkezése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozik és nem a bírósági eljárásokra. Az alkotmányjogi panaszban támadott döntés a bírósági eljárásban született. Az indítványozó által hivatkozott ezen alaptörvényi rendelkezés és a kifogásolt bírósági végzés közötti összefüggés hiányzik.
[30] 6.3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. által előírt határozott alkotmányjogi érvelést nem tartalmaz, sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel.
[31] Az Alkotmánybíróság fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2014. április 2.
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/689/2014.