32000R0099[1]

A Tanács 99/2000/EK, Euratom rendelete (1999. december 29.) a kelet-európai és közép-ázsiai partnerállamoknak történő segítségnyújtásról

A TANÁCS 99/2000/EK, EURATOM RENDELETE

(1999. december 29.)

a kelet-európai és közép-ázsiai partnerállamoknak történő segítségnyújtásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

(1)

Az 1990-ben Dublinban és Rómában megrendezett Európai Tanács üléseinek döntése értelmében a Közösség a volt szovjet szocialista köztársaságok uniójának gazdasági reformja és helyreállítása érdekében technikai segítségnyújtási programot vezetett be;

(2)

Az új független államok és Mongólia gazdasági reformjához és helyreállításához nyújtott támogatásról szóló, 1996. június 25-i 1279/96/Euratom, EK tanácsi rendelet ( 2 ) határozta meg e segítségnyújtás feltételeit és annak működését 1996. január 1. és 1999. december 31. között tervezte;

(3)

E segítségnyújtás már jelentős hatást gyakorolt az I. mellékletben felsorolt kelet-európai és közép-ázsiai partnerállamok (a továbbiakban: "a partnerállamok") reformjaira;

(4)

A költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás ( 3 ) 34. pontja szerinti pénzügyi referenciaösszeg szerepel e rendeletben annak teljes tartamára, anélkül hogy ez befolyásolná a költségvetési hatóságnak a Szerződésben meghatározott hatáskörét;

(5)

E segítségnyújtás csak az emberi jogokat, kisebbségi jogokat és a bennszülött népek jogait tiszteletben tartó szabad és nyitott demokratikus társadalmak felé, valamint a piacorientált gazdasági rendszerek felé történő elmozdulással összekapcsolva fejti ki teljes hatását;

(6)

További segítségnyújtás szükséges a partnerállamok nukleáris biztonságának előmozdítására;

(7)

A folyamatos segítségnyújtás hozzájárul a közös célok megvalósításához, nevezetesen a partnerállamokkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodások; valamint a gazdasági együttműködési megállapodások összefüggésében;

(8)

Amennyiben indokolt, az e rendelet szerinti segítségnyújtás kellő figyelmet fordít az Európai Tanács által elfogadott közös stratégiákra;

(9)

Olyan segítségnyújtási prioritások kialakítására van szükség, amelyeket többek között a Közösség és a partnerállamok közös érdekei határoznak meg;

(10)

A segítségnyújtás során tekintettel kell lenni arra, hogy azon főbb térségeknek, amelyekre e rendelet kiterjed, eltérő szükségletei és prioritásai vannak;

(11)

A tapasztalatok szerint a közösségi segítségnyújtás lényegesen eredményesebb, ha az egyes partnerállamokban korlátozott számú területre összpontosul;

(12)

Ösztönözni kell a gazdasági reformokat és szerkezetváltást elősegítő államközi gazdasági kapcsolatok és kereskedelmi mozgások kialakulását;

(13)

Ösztönözni kell a regionális és szubregionális együttműködést, különösen az északi térséggel és a Fekete-tenger térségével kapcsolatban;

(14)

Ösztönözni kell a határokon átnyúló együttműködést, különösen a partnerállamok és az Európai Unió közötti határok, a partnerállamok és Közép-Kelet-Európa közötti, valamint a partnerállamok egymás közötti határainak összefüggésében;

(15)

A jelenleg zajló gazdasági reform és szerkezetváltás követelményei, valamint e program eredményes igazgatása több éves megközelítést tesz szükségessé;

(16)

A reform hosszú távú fenntarthatóságához megfelelő hangsúlyt kell fektetni a reform társadalmi vonatkozásaira és a civil társadalom kialakulására;

(17)

A környezeti vonatkozások integrálása a segítségnyújtásba központi szerepet tölt be a gazdasági reformok és fejlődés hosszú távú fenntarthatósága szempontjából;

(18)

Az emberi erőforrások fejlesztése, beleérve az oktatást és képzést, jelentősséggel bír a reformok és a szerkezetváltás szempontjából;

(19)

A segítségnyújtás minőségét javítani kell a projektek egy hányadának pályázati úton történő kiválasztásával;

(20)

A partnerállamok gazdasági átalakulásának jelenlegi szakaszában legégetőbb szükségleteik megfelelő kielégítése érdekében engedélyezni kell a pénzügyi allokáció bizonyos összegének gazdasági szempontból ésszerű beruházások finanszírozására történő felhasználását, főleg a határokon átnyúló együttműködés, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) ösztönzése, a környezeti infrastruktúra és a Közösség számára stratégiai jelentőségű hálózatok területén;

(21)

A közösségi segítségnyújtás adott esetben eredményesebb, hatékonyabb és láthatóbb lehet, ha decentralizált alapon valósítják meg;

(22)

Biztosítani kell a program által finanszírozott kezdeményezésekben való részvétel iránt érdeklődő cégek, szervezetek és intézmények eredményes versenyét;

(23)

A közösségi segítségnyújtás lényegesen eredményesebb, ha biztosítják a partnerállamok elkötelezettségét;

(24)

Szükség van arra, hogy a közösségi segélyprogram végrehajtásában a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság segítse;

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 4 ) összhangban kell elfogadni;

(26)

A pályázati eljárásoknak és a szerződések odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendeletnek (a továbbiakban: a "költségvetési rendelet");

(27)

A pályáztatással és a szerződések odaítélésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a szerződések odaítélésére nézve irányadó elveket mindaddig alkalmazni kell, amíg a költségvetési rendelet IX. címét módosító jogszabály hatályba nem lép, a Közösség valamennyi külső segítségnyújtási programjára vonatkozó végrehajtási rendelkezések alapjának biztosítása érdekében;

(28)

A tagállamok és partnerállamok természetes és jogi személyein kívül a pályázatokban történő részvételt meg kell nyitni a Phare programban kedvezményezett országok, és amennyiben sajátságos jellegű szakértelemre van szükség, mediterrán térségbeli országok természetes és jogi személyei számára;

(29)

A segítségnyújtási program végrehajtására vonatkozó helyzetjelentéseket évente kell elkészíteni;

(30)

E rendelet elfogadásához a szerződések nem rendelkeztek az EK-Szerződés 308. cikkében és az Euratom-Szerződés 203. cikkében meghatározott hatáskörön kívül eső hatáskörről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET

1. cikk

A Közösség 2000. január 1-jétől 2006. december 31-ig az I. mellékletben felsorolt államokban (a továbbiakban: "a partnerállamok") a piacgazdaságra történő áttérést és a demokrácia és a jogállamiság megerősítését ösztönző programot hajt végre az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően.

2. cikk

(1) A programot a partnerségi és együttműködési megállapodásokban, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásokban meghatározott alapelvekre és célokra kell alapozni, amelyek összefüggésében a Közösség, annak tagállamai és a partnerállamok együttműködnek a közös érdekükben álló kezdeményezések támogatására.

(2) A program célja az, hogy korlátozott számú jelentős kezdeményezésre összpontosítva a legnagyobb hatást érje el, ami nem zárja ki a kis nagyságrendű projekteket abban az esetben, ha az ilyen projektekre szükség van. E célból az alábbiakban említett indikatív és cselekvési programok a II. mellékletben felsorolt támogatható kapcsolódó együttműködési területek közül legfeljebb háromra terjedhetnek ki. Adott esetben, a három területen kívül a nukleáris biztonság támogatásáról is gondoskodni kell. A program figyelembe veszi azon térségek eltérő szükségleteit és prioritásait, amelyekre e rendelet kiterjed, különösen a demokrácia és a jogállamiság előmozdításának szükségletét.

(3) Különös figyelmet kell fordítani a következőkre:

- a környezeti kockázatok és környezetszennyezés, beleértve a határokon átnyúló környezetszennyezés csökkentésének elvárása,

- a természeti erőforrások, köztük az energiaforrások fenntartható felhasználása ösztönzésének elvárása, és

- az átmenet társadalmi vonatkozásai.

(4) A program célja az államközi, régióközi és határokon átnyúló együttműködés előmozdítása a partnerállamok között, a partnerállamok és az Európai Unió között, valamint a partnerállamok és Közép-Kelet-Európa között.

Az államközi és régióközi együttműködés elsősorban abban hivatott segítséget nyújtani a partnerállamoknak, hogy meghatározzák és megvalósítsák azon programokat, amelyeket előnyösebb több országra kiterjedően, mint nemzeti szinten elvégezni, ilyenek például a hálózatok ösztönzése, a környezetvédelmi együttműködés, valamint a bel- és igazságügyi területen végzett cselekmények.

A határokon átnyúló együttműködés elsősorban a következőket szolgálja:

a) segítségnyújtás a határmenti térségek számára sajátos fejlődési problémáik legyőzéséhez;

b) a hálózatok csatlakozásának elősegítése a határ mindkét oldalán, pl. határátlépési lehetőségek;

c) a partnerállamokban zajló átmenet folyamatának felgyorsítása az Európai Unió vagy Közép-Kelet-Európa határtérségeivel folytatott együttműködésük révén;

d) a határokon átnyúló környezeti kockázatok és szennyezés csökkentése.

(5) A nukleáris biztonság területén a program három prioritásra összpontosít:

a) hatásos nukleáris biztonsági kultúra előmozdításának támogatása, a nukleáris biztonságról szóló egyezmény alapelveinek megfelelően, különösen a szabályozó testületeknek nyújtott folyamatos támogatás, a létesítmények szintjén pedig helyszíni segítségnyújtás révén, beleértve a berendezések szállítását, ahol e segítségre a legnagyobb szükség van;

b) az elhasznált üzemanyag, a leszerelés és a nukleáris hulladék kezelésére vonatkozó stratégiák fejlesztésének és végrehajtásának támogatása, beleértve Északnyugat-Oroszországot is, a tágabb nemzetközi együttműködés összefüggésében;

c) az EU által támogatott nemzetközi kezdeményezésekhez teljesített hozzájárulás, mint pl. a Csernobil lezárásra vonatkozó G7/EU kezdeményezés.

A program támogatja továbbá a nukleáris anyagok hatékony védelmi intézkedéseinek alkalmazását.

(6) A program figyelembe veszi a következőket:

- a partnerállamok fejlődő és eltérő igényei és prioritásai egyedileg és térségként, valamint egyéb megfontolások mellett a bővítés összefüggései,

- a partnerállamok felvevőképessége,

- a partnerállamokban a demokratikus és piacorientált reformok felé történt előrehaladás.

Az intézkedéseket a következő kritériumok figyelembevételével hajtják végre:

- a fenntartható gazdasági fejlődés szükségessége,

- a reformintézkedések társadalmi hatása,

- a nők esélyegyenlőségének ösztönzése,

- a természeti erőforrások fenntartható felhasználása és a környezet tiszteletben tartása.

I. CÍM

INDIKATÍV ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMOK

3. cikk

(1) A segítségnyújtást nemzeti, több országra kiterjedő és egyéb programok keretében kell alkalmazni.

(2) A nemzeti és több országra kiterjedő programok indikatív és cselekvési programokat is tartalmaznak.

(3) Azon indikatív programokat, melyek háromtól négy évig terjedő időszakra vonatkoznak, a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell létrehozni. E programok meghatározzák a II. mellékletben megállapított együttműködési területeken nyújtott közösségi segítségre vonatkozó fő célkitűzéseket és iránymutatásokat, és, amennyire csak lehetséges, tartalmazniuk kell indikatív pénzügyi becsléseket. Az indikatív programok létrehozása előtt a Bizottság a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal megvitatja azon prioritásokat, amelyeket a partnerállamokkal együtt kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdésben említett indikatív programokon alapuló cselekvési programokat évente vagy évente kétszer fogadják el a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. E cselekvési programok a finanszírozott projektek felsorolását tartalmazzák, a II. mellékletben meghatározott együttműködési területek köréből. A programok tartalmát olyan részletességgel kell meghatározni, amely lehetővé teszi a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottság számára azt, hogy véleményt alkosson.

(5) A nemzeti cselekvési programokban felvázolt intézkedéseket a Bizottság és az egyes partnerállamok között egyeztetett finanszírozási megállapodások tükrözik. Ezeket a Közösség és a partnerállamok közös érdekeit tárgyaló párbeszédre kell alapozni, különösen a partnerségi és együttműködési megállapodások összefüggésében.

(6) Ha a körülmények úgy kívánják, az indikatív és cselekvési programokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint alkalmazásuk időszaka során módosítani lehet.

4. cikk

(1) A nemzeti cselekvési programok mellett létrejön egy olyan ösztönző rendszer, amely a verseny elemét vezeti be a források elosztásába a minőség ösztönzése érdekében. A koncentráció biztosítása érdekében az e rendszer szerint finanszírozott projekteknek a 3. cikkben említett nemzeti indikatív programban meghatározott együttműködési területekhez kell kapcsolódniuk.

(2) A rendszert fokozatosan kell bevezetni, és figyelembe kell venni a különböző partnerállamok közigazgatási kapacitását. A működés első évében a rendszer mérete nem haladja meg a program átfogó költségvetésének 10 %-át. A következő években ez az arány évente maximum 5 %-kal nőhet.

(3) A korábbi évek tapasztalatait, köztük a földrajzi megoszlást is figyelembe véve, különleges erőfeszítéseket kell tenni annak ösztönzésére, hogy minden partner állam részt vegyen e rendszerben, különösen azok, amelyek a legtöbb nehézséget tapasztalják e rendszer alkalmazásának sikerével kapcsolatban.

(4) Az éves ösztönzőrendszer programját, beleértve a projektek kiválasztására vonatkozó feltételeket és a program méretét, a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell egyeztetni.

II. CÍM

TÁMOGATHATÓ INTÉZKEDÉSEK

5. cikk

(1) Az I. címben említett programok keretében, amelyek elsősorban technikai segítségnyújtásból állnak, a következőket kell támogatni:

- a szakértelem és know-how átadása, beleértve a képzést,

- ipari együttműködés és intézményfejlesztés célú partneri kapcsolatok az Európai Unió és a partnerállamok állami és magán szervezetei közötti együttműködés alapján,

- egyedi alapon a segítségnyújtás végrehajtásához szükséges beszerzések ésszerű költsége. Egyedi esetekben, beleértve a nukleáris biztonságot, a bel- és igazságügyet, valamint a határokon átnyúló együttműködést, jelentős beszerzési elemre kerülhet sor,

- befektetés és befektetésekkel összefüggő tevékenységek. A segítségnyújtás kiterjedhet a befektetések katalizálására és támogatására irányuló technikai segítségnyújtásra. A segítségnyújtás továbbá kiterjedhet a III. mellékletben ismertetett befektetés-finanszírozásra, főleg a határokat átlépő együttműködés, a kis- és középvállalkozások ösztönzése, a környezeti infrastruktúra és a hálózatok területén.

(2) A segítségnyújtás fedezi továbbá a program előkészítéséhez, végrehajtásához, monitoringjához, ellenőrzéséhez és értékeléséhez kapcsolódó költségeket, valamint a tájékoztatással összefüggő költségeket.

(3) Az intézkedéseket megfelelő esetben decentralizált alapon is végre lehet hajtani. A közösségi segítségnyújtás végső kedvezményezetteit szorosan be kell vonni a projektek előkészítésébe és megvalósításába. Minden lehetséges esetben a projektek meghatározását és előkészítését regionális és helyi szinten kell végrehajtani.

(4) A projekteket megfelelő esetben szakaszokban valósítják meg, és olyan módon, hogy ne zavarják meg a működés folyamatosságát. A később következő szakaszok támogatása a korábbi szakaszok sikeres megvalósításától függ.

(5) A helyi szakértők bevonása a projekt végrehajtásába támogatást élvez.

III. CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

6. cikk

(1) A pénzügyi referenciaösszeg e program 2000 és 2006 közötti időszakban történő végrehajtására 3 138 millió euró.

Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv korlátain belül.

(2) Az éves költségvetés legfeljebb 20 %-át lehet a III. mellékletben ismertetett befektetés finanszírozáshoz hozzárendelni. Az éves költségvetésnek legfeljebb 20 %-át lehet a 4. cikkben felvázolt "ösztönzőrendszerhez" hozzárendelni.

7. cikk

(1) Az e rendeletben említett intézkedéseket, amelyeket az Európai Unió általános költségvetéséből finanszíroznak, a Bizottság az arra vonatkozó költségvetési rendeletnek megfelelően bonyolítja.

(2) A Bizottság betartja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó és különösen a költségvetési rendeletben említett gazdaságossági és költséghatékonysági alapelveket.

8. cikk

(1) A közösségi segítségnyújtás általánosságban a támogatások formáját ölti. Ezek keletkeztethetnek olyan forrásokat, amelyeket fel lehet használni más együttműködési projektek vagy intézkedések finanszírozására.

(2) A finanszírozási döntéseknek és az azokból fakadó szerződéseknek kifejezetten rendelkezniük kell a Bizottság által gyakorolt monitoringról és pénzügyi felügyeletről és ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által szükség szerint a helyszínen végezhető ellenőrzésről.

9. cikk

(1) A projekt helyi valutában felmerülő költségeit a Közösség csak a szigorúan szükséges mértékben fedezi.

(2) A projektek partnerállamok részéről történő társfinanszírozását aktívan támogatni kell.

(3) A Közösség nem finanszírozza az adókat, illetékeket és az ingatlanvásárlást.

10. cikk

A pályáztatással és a szerződések odaítélésével kapcsolatos következő rendelkezéseket és a IV. mellékletben foglalt, a szerződések odaítélésére irányadó alapelveket mindaddig alkalmazni kell, amíg a költségvetési rendelet IX. címét módosító jogszabály hatályba lép, a Közösség valamennyi külső segítségnyújtási programjára vonatkozó végrehajtási rendelkezések alapjának biztosítása érdekében.

11. cikk

(1) A Bizottság a műveleteket a 3. cikk (4) bekezdésében említett cselekvési programokkal, a költségvetési rendelet IX. címével, valamint e rendelet 12. cikkével összhangban hajtja végre.

(2) A Bizottság biztosítja a partnerállamok számára a projektek meghatározására vonatkozó szabályokat.

(3) A beszerzési és az építési szerződéseket, a költségvetési rendelet 116. cikkében meghatározott esetek kivételével, nyílt pályázati felhívás útján ítélik oda. Az e rendelet szerint beszerzett áruk és anyagok származását a származási szabályok és az azoktól való eltérésre vonatkozó szabályok határozzák meg a közösségi támogatásokhoz való hozzáférésről szóló, 2005. november 21-i 2112/2005/EK rendeletben ( 5 ) foglaltak szerint.

(4) A pályázati felhívásokon és szerződésekben való részvétel egyenlő feltételek mellett nyitott a tagállamok, a partnerállamok és a Phare programban kedvezményezett országok minden természetes és jogi személye számára. A Bizottság eseti alapon engedélyezheti a hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatokkal rendelkező mediterrán térségbeli országokból származó természetes és jogi személyek részvételét, ha az érintett programok vagy projektek esetében szükség van az ezen országokban található szakértelem sajátos formáira. Az e rendelet szerinti pályázati eljárásokban történő részvételre való jogosultságot a jogosultsági szabályok és az azoktól való eltérésre vonatkozó szabályok határozzák meg a 2112/2005/EK rendeletben foglaltak szerint.

(5) Társfinanszírozás esetén, eseti alapon, a Bizottság engedélyezheti az érintett harmadik országok részvételét a pályázati felhívásban és szerződésekben. Ilyen esetekben a harmadik országokból származó vállalkozások részvétele csak viszonosság esetén elfogadható. A nemzetközi szervezeten keresztül végrehajtott vagy harmadik országgal társfinanszírozott szerződéses eljárásokban való részvételt a 2112/2005/EK rendelet határozza meg.

12. cikk

A költségvetési rendelet 114. cikkével összhangban a beszerzési szerződések odaítélésére irányuló nyílt pályázati felhívások az ajánlatok benyújtására legalább 52 napos határidőt tesznek lehetővé, az értesítés Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő feladásának napjától számítva.

Általános szabályként a szolgáltatási szerződéseket zártkörű pályázati felhívás útján és legfeljebb 200 000 euró összegű műveletek esetén közvetlen szerződéskötéssel ítélik oda.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

(1) A Bizottságot segíti az új független államoknak és Mongóliának történő segítségnyújtás bizottsága (továbbiakban: "a bizottság").

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott időszakot 3 hónapban kell megállapítani.

(3) A bizottság fogadja el saját eljárási szabályzatát.

14. cikk

A Bizottság a tagállamokkal együtt, a kölcsönös és rendszeres információcsere alapján, beleértve a helyszíni információcserét is, a Közösség és az egyes tagállamok által felvállalt segítségnyújtási tevékenységek eredményes koordinációjára törekszik együttműködési programjaik koherenciájának és egymást kiegészítő jellegének fokozása érdekében.

A Bizottság és a tagállamok között rendszeres koordináció jön létre; beleértve a partnerállamokkal tartott kapcsolataikban a helyszíni koordinációt, mind a program-meghatározás, mind a programvégrehajtás szakaszában.

A tagállamokat, Phare országokat és partnerállamokat érintő, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtása során a Bizottság a strukturális alapok útján finanszírozott programokkal, a Közösség külső segítségnyújtási programjaival és kétoldalú segítségnyújtási kezdeményezéseivel való eredményes koordinációra és következetességre törekszik.

Ezen kívül a Bizottság biztosítja a nemzetközi pénzintézetekkel és egyéb adományozókkal folytatott koordinációt és együttműködést.

Az e rendelet értelmében biztosított segítségnyújtás keretében a Bizottság ösztönzi a tagállamokban található állami vagy magánszervekkel történő társfinanszírozást.

15. cikk

(1) A Bizottság minden évben helyzetjelentést nyújt be a segítségnyújtási program végrehajtásáról. E jelentés tartalmazza a már nyújtott segítség értékelését, beleértve a program eredményességét, valamint az év során megkezdett monitoringtevékenységek eredményeiről szóló tájékoztatást. A jelentés címzettjei a tagállamok, az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága.

(2) E jelentések fényében a Bizottság javaslatokat tehet a Tanácsnak e rendelet módosítására.

(3) Ezen kívül a Bizottság az (1) bekezdésben említett szervek rendelkezésére bocsátja a szerződések odaítéléséről szóló statisztikai információkat. A szolgáltatott statisztikai információk tartalmát és formáját a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal vitatja meg.

16. cikk

Abban az esetben, ha az együttműködés segítségnyújtás révén történő folytatásának lényeges eleme hiányzik, különösen a demokratikus alapelvek és emberi jogok megsértése esetén, a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel eljárva döntést hozhat valamely partnerállamnak nyújtott segítséggel összefüggő megfelelő intézkedésekről.

Ugyanezen eljárást lehet végső megoldásként alkalmazni a partnerállamok partnerségi és együttműködési megállapodásaiban meghatározott kötelezettségeinek súlyos megsértése esetén.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT PARTNERÁLLAMOK

Örményország

Azerbajdzsán

Belarusz

Grúzia

Kazahsztán

Kirgizisztán

Moldova

Mongólia

Orosz Föderáció

Tádzsikisztán

Türkmenisztán

Ukrajna

Üzbegisztán

II. MELLÉKLET

A 2. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN ÉS A 3. CIKK (3) ÉS (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK

1.

Intézményi, jogi és közigazgatási reform támogatása:

- jogállamiság fejlesztése,

- hatékony politikák kialakításának a támogatása,

- közigazgatási reform nemzeti, regionális és helyi szinten,

- végrehajtó és törvényhozó szervek támogatása (nemzeti, regionális, helyi),

- igazságszolgáltatás és belügyi tevékenységek támogatása,

- jogrendszer és szabályozási rendszer megerősítése,

- nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása,

- civil társadalom támogatása,

- oktatás és képzés támogatása.

2.

A magánszektor támogatása és a gazdasági fejlődés számára biztosított segítségnyújtás:

- kis- és középvállalkozások ösztönzése,

- a banki és pénzügyi szolgáltató rendszerek fejlesztése,

- magánvállalkozás ösztönzése, beleértve a vegyes vállalatokat,

- ipari együttműködés, beleértve a kutatást,

- privatizáció,

- vállalati szerkezetváltás,

- a kereskedelem és a befektetések piacorientált rendszerének ösztönzése.

3.

Az átmenet társadalmi következményeinek megoldásához nyújtott támogatás:

- az egészségügyi, nyugdíj-, szociális védelmi és biztosítási rendszerek reformja,

- az ipari szerkezetváltás társadalmi hatásai enyhítésére nyújtott segítség,

- társadalmi rekonstrukcióhoz nyújtott segítség,

- foglalkoztatási szolgálatok fejlesztése, beleértve az átképzést.

4.

Infrastrukturális hálóztatok fejlesztése:

- közlekedési hálózatok,

- távközlési hálózatok,

- energia átvitelére szolgáló csővezetékek és hálózatok,

- határátkelőhelyek.

5.

A környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás ösztönzése:

- fenntartható környezeti politikák és gyakorlat kialakítása,

- a környezeti szabványok európai uniós normákkal történő harmonizálásának ösztönzése,

- energetikai technológiák javítása az ellátásban és a végfelhasználásban,

- a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának és a velük való gazdálkodásnak az ösztönzése, beleértve az energiát, takarékosságot, hatékony energiafelhasználást és a környezeti infrastruktúra javítását.

6.

Vidéki gazdaság fejlesztése:

- a jogrendszer és a szabályozási rendszer, beleértve a föld privatizációját,

- finanszírozáshoz való hozzáférés növelése és a képzés ösztönzése,

- elosztás és piacoz való hozzáférés javítása.

Adott esetben a 2. cikk (5) bekezdésében vázolt prioritásokkal összhangban a nukleáris biztonság támogatását biztosítani kell.

III. MELLÉKLET

BEFEKTETÉS-FINANSZÍROZÁS

Befektetések finanszírozását a következő három szempont teszi indokolttá:

- a sokszorosító hatás érvényesülése, melynek értelmében a Közösségi támogatást sok egyéb, más forrásból megvalósuló befektetés kíséri,

- a járulékosság elve, amikor is a Közösségi támogatás olyan befektetést segít, amely egyébként nem jött volna létre,

- a Közösség érdekeltségi területeinek való megfelelés.

Befektetésfinanszírozás egyéb befektetésfinanszírozással együtt társfinanszírozás formájában vagy, kivételesen, egyedüli befektetésként is megvalósulhat.

A befektetésfinanszírozás terén prioritást élvező szektorok a következők: határokon átnyúló együttműködés, beleértve a határ infrastruktúráját, kis és középvállalkozások fejlesztése, környezetvédelmi infrastruktúra és hálózatok. A közvetlen tőkefinanszírozást és egyedi vállalatokban történő részesedés szerzését ki kell zárni.

IV. MELLÉKLET

A PÁLYÁZTATÁS ÉS KÜLÖNÖSEN A ZÁRTKÖRŰ PÁLYÁZTATÁS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ SZERZŐDÉSODAÍTÉLÉS IRÁNYADÓ ALAPELVEI

1.

A "pályázati meghívással" együtt minden szükséges információt a szűkített listán nyilvántartásba vett vagy nyílt pályázati felhívás közzétételére válaszoló és ezt kérelmező pályázó rendelkezésére kell bocsátani. E tájékoztatás különösen az értékelési kritériumokat tartalmazza. A pályázat technikai értékelése során sor kerülhet a pályázatban javasolt személyek meghallgatására.

2.

A Bizottság elnököl minden értékelő bizottságban és a pályázatok megindítása előtt elegendő számú értékelőt jelöl ki. Egy értékelőnek a kedvezményezett országok kedvezményezett intézményeiből kell érkeznie. Minden értékelő aláírja a pártatlanságra vonatkozó nyilatkozatot.

3.

A pályázat értékelése a technikai minőség és az ár egymással való szembeállításának mérlegelésén alapul. A két kritérium mérlegelését mindegyik pályázati felhívásnál meghirdetik. A technikai értékelést különösen a következő feltételek szerint kell végezni: a szolgáltatások nyújtására javasolt szervezet, ütemezés, módszerek és munkaterv, a szolgáltatások nyújtására javasolt személyzet képesítései, tapasztalata, készségei, valamint a helyi cégek vagy szakértők alkalmazása, azok integrálása a projektbe, és az a hozzájárulás, amit a projekteredmények fenntarthatóságához teljesítenek. A pályázó Tacis programmal kapcsolatos konkrét tapasztalatát nem veszik figyelembe.

4.

A sikertelen pályázókat levélben értesítik, sikertelenségük okának és a sikeres pályázó nevének megjelölésével.

5.

A valamely projekt előkészítésébe bevont bármilyen természetes vagy jogi személy kizárásra kerül a projekt végrehajtásában történő részvételből. Ha bármelyik résztvevő pályázó ilyen személyeket alkalmaz bármilyen minőségben a pályázati folyamatban történt részvételük megszűnését követő hat hónapon belül, e pályázót ki lehet zárni a projektben való részvételből. A szűkített listán szereplő bármelyik pályázót ki kell zárni az adott pályázat értékeléséből.

6.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy egy javasolt pályázattal összefüggő, kereskedelmi szempontból érzékeny információ bizalmas maradjon.

7.

Abban az esetben, ha valamely cégnek, szervezetnek vagy intézménynek alapos oka van valamely pályázat felülvizsgálatának kérelmezésére, minden esetben lehetősége van a Bizottsághoz fordulni. Ez esetben az ilyen kérelemre indoklással ellátott választ kell adni.

8.

A költségvetési rendelet 116. cikkében említett zártkörű pályázati felhívást követő szerződések odaítélése esetében a Bizottság minden írásos érdeklődést nyilvántartásba vesz, és e nyilvántartást használja a szűkített lista elkészítéséhez.

Ezen kívül, a szűkített lista elkészítésekor figyelembe lehet venni egyéb információkat, különösen a Tacis központi tanácsadói nyilvántartásából származó információt. E nyilvántartás minden érdeklődő cég, szervezet és intézmény nyilvántartásba vételére nyitott.

9.

A szűkített lista elkészítésekor a Bizottság a cég, szervezet vagy intézmény képesítéseire, érdeklődésére és rendelkezésre állására támaszkodik. A szűkített listán található cégek, szervezetek és intézmények száma a projekt méretétől és összetettségétől függ és a lehető legszélesebb választékot kínálja.

Azon cégeket, szervezeteket és intézményeket, amelyek írásban érdeklődésüket fejezték ki valamely projekt iránt, tájékoztatni kell arról, hogy felkerültek-e a szűkített listára.

10.

A Bizottság minden évben átadja a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak a kiválasztott cégek, szervezetek és intézmények jegyzékét.

11.

Az igen összetett projektekben a Bizottság a szűkített listán szereplő cégeknek, szervezeteknek és intézményeknek javasolhatja konzorciumok megalakítását egymással. Ilyen esetekben e javaslatot, valamint a teljes szűkített listát, továbbítani kell az azon továbbra is szereplő valamennyi cégnek, szervezetnek és intézménynek.

12.

A zártkörű pályáztatásban a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottság által meghozott végső vélemény és a pályázat megindítása között legalább 60 naptári napos időszak telik el. Azonban sürgősség esetén a Bizottság lerövidítheti ezen időszakot azzal a feltétellel, hogy részletes magyarázatot ad a bizottságnak.

A zártkörű pályázati felhívás a meghívásról szóló levél kézbesítésének napjától számított 60 naptári napos határidőt biztosít. Sürgős esetekben ezen időszakot csökkenteni lehet, de az soha nem lehet 40 naptári napnál kevesebb. Kivételes esetekben a Bizottság meghosszabbíthatja e határidőt, azzal a feltétellel, hogy részletes magyarázatot ad a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak. Az érintett cégeket, szervezeteket vagy intézményeket megfelelően értesíteni kell a határidők minden változásáról.

( 1 ) HL C 37., 1999.2.11., 8. o.

( 2 ) HL L 165., 1996.7.4., 1. o.

( 3 ) HL C 172., 1999.6.18., 1 .o.

( 4 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 5 ) HL L 344., 2005.12.27., 23. o.