A Szegedi Ítélőtábla Pf.20792/2017/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, (1) bek., 156. §, (8) bek., 212. §, (1) bek., 213. §, (1) bek., 229. §, (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (2) bek. b) pont] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék P.21009/2012/54., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20792/2017/4.* (ÍH 2018.104), Kúria Pfv.20597/2018/6.

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.792/2017/4. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Polecsák Mária ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve(címe) szám alatti lakos I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű, III.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos III. rendű, IV.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos IV. rendű és V.rendű felperes neve(címe) szám alatti lakos V. rendű felpereseknek - a dr. Őri Adrienn ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2017. július 13. napján kelt 11.P.21.009/2012/54. sorszámú ítélete ellen az I-V. rendű felperesek részéről 56. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és az I. rendű felperesnek járó marasztalás összegét 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forintra, a II. és III. rendű felpereseknek járót személyenként 2.000.000,- (Kettőmillió) forintra, az V. rendű felperesnek járót 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forintra és annak az elsőfokú ítélet szerinti tartamú és mértékű késedelmi kamatára felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, 15 nap alatt együttesen fizessenek meg az alperesnek 300.000,- (Háromszázezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az I. és V. rendű felperesek házastársak, gyermekeik a II-IV. rendű felperesek.

Az I. rendű felperes második terhességét 2004. november 2-án diagnosztizálták, a terhesgondozást az alperes végezte. Ikerterhességet 2004. november 29-én, a terhesség 10. hetében végzett ultrahang vizsgálat során észlelték.

Az alperesnél 2005. február 21-én - a terhesség 23. hetében - végzett szülészeti ultrahang vizsgálat a magzatok méretei között eltérést mutatott ki az ún. BPD és FL paraméterekben. A 25. terhességi héten ismételt ultrahang vizsgálat alkalmával az ikermagzatok paraméterei már nem tértek el. A magzatvíz átlagos mennyiségű volt, de nem volt különbség a két magzatvíz mennyisége között sem. Ezt követően az I. rendű felperes 2005. március 11-én és 23-án jelent meg terhesgondozáson, amikor panaszmentes volt. Március 29-én szapora szívverés miatt Betaloc szedését írták elő számára, majd a másnapi terhesgondozói ellenőrzés során alhasi panaszok és magzati mozgások miatt április 4-től kórházi felvételét javasolták.

A terhesség 29. hetében, április 5-én készült ultrahang lelet a két ikermagzat méretei között súlyosan kóros eltéréseket és a magzatok súlyos fejlődési elmaradását írta le, ezért iker-iker transzfúzió szindróma (TTTS) gyanúja miatt az I. rendű felperest a ...-i Egyetem Orvostudományi Egészségügyi Centrum Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára utalták be. Az itt lefolytatott ultrahang vizsgálatok az iker-iker transzfúzió szindrómát igazolták, ezért a magzatok megmentése érdekében a terhesség 30. hetében annak befejezéséről döntöttek. Császármetszéssel 2005. április 8-án született meg "A" magzatként a II. rendű felperes, aki súlyos retardáció és súlyos vérszegénység miatt az intenzív centrumba került. A "B" magzatként világra jött III. rendű felperesnél testszerte hydropsot (szöveti folyadékgyülem) észleltek, szívműködése jelentősen lelassult volt, az elvégzett vizsgálatok alapján a mozgásfejlődés zavara és spasticus tetraparesis (négy végtagra kiterjedő enyhe bénulás) volt megállapítható. Utóbb látássérülést is diagnosztizáltak mindkét gyermeknél. A II. és III. rendű felperesek állapotát a TTTS okozta.

A felperesek módosított keresetükben az I. és V. rendű felperesek részére személyenként 5.000.000 forint, a II-III. rendű felperesek részére személyenként 10.000.000 forint, míg a IV. rendű felperes részére 3.000.000 forint nemvagyoni kártérítés és járulékai megfizetésére kérték az alperes kötelezését. Ezen túl járadék, valamint vagyoni kártérítés címén is igényt érvényesítettek. nemvagyoni kárigényüket azzal indokolták, a terhesgondozás során az alperes nem az elvárható gondossággal járt el, amikor az iker-iker transzfúziót és az egyenlőtlen súlyfejlődést nem ismerte fel kellő időben. Előadták, az ultrahang vizsgálatokat nem az elvárható gondossággal és gyakorisággal végezte el, ezért a TTTS kialakulását időben nem észlelte, így nem kerülhetett sor olyan orvosi beavatkozások elvégzésére, melyek eredményeként a II. és III. rendű felperesek jobb egészségi állapotban születhettek volna meg. Hivatkoztak arra, hogy a szülők számára feldolgozhatatlan traumát jelent, hogy ikergyermekeik nem egészségesek, önálló életre nem képesek és testvérüket, a IV. rendű felperest is hátrányosan érintette ez.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint felróható kezelési hibát nem vétett. A terhesség 25. hetéig 13 alkalommal végzett ultrahang vizsgálatot, ezek magzati fejlődési rendellenességet nem mutattak.

A beavatkozó csatlakozott az alperesi állásponthoz és ugyancsak a kereset elutasítását kérte.

A ... Megyei Bíróság 11.P.20.056/2009/28. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

Fellebbezésük folytán a ...-i Ítélőtábla Pf.I.20.294/2010/9. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.