Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2001.4.172 I. Ingatlan társtulajdonosai által együttesen adott ingatlanközvetítői megbízás esetén az egy összegben meghatározott közvetítői díjban a társtulajdonosok egyetemlegesen marasztalhatóak [Ptk. 334. § (2) bek.].

II. Jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt [Pp. 270. § (1) bek.].

1995. október 18-án a peres felek ingatlan eladására vonatkozó megbízási szerződést kötöttek. Ebben az alperesek a Budapesten, L. u. 41. szám alatt levő ingatlanban található lakás és irodahelyiség értékesítésének közvetítésével bízták meg a felperest. Az eladási árat 33 500 000 forint + 4% közvetítői díj + áfa összegben határozták meg. A szerződés 3. pontja szerint a közvetítői díj a létrejött adásvételi szerződésben szereplő vételár 4%-a + áfa. Rögzítették, hogy a közvetítői díj az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg esedékes. A szerződés kézzel rávezetett szövege szerint az eladási ár 1995. december 31-ig érvényes. A szerződést a felperes részéről egy személy, D. Z. írta alá, és látta el a Kft. bélyegzőjével.

Mielőtt a megállapodás írásba foglalására sor került volna, D. Z., a felperes ügyvezetője már tájékoztatta az alpereseket arról, hogy a B. Országos Önkormányzat a környéken keres ingatlant, ezért leendő vevőként az önkormányzatot jelölte meg. A felperes ügyvezetője személyesen is részt vett az első érdemi megbeszélésen, de a későbbiekben az alperesek közvetlenül tárgyaltak előbb az önkormányzattal, majd a tényleges vevővel, a Magyar Államot képviselő Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel. Az adásvételi szerződés megkötése előtt értékbecslések történtek, és így alakult ki a 31,2 millió forintos vételár. Az adásvételi szerződés megkötésére 1996. április 25-én került sor.

A felperes felszólította az alpereseket közvetítői díjának megfizetésére, de ez elől az alperesek elzárkóztak. A felperes kereseti kérelmében az alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 1 248 000 forint közvetítői díj + 312 000 forint áfa és ennek 1996. május 16. napjától a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamata megfizetésére a Ptk. 478. §-a alapján. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontjuk szerint a felperessel feltételtől függő, határozott időtartamra szóló, úgynevezett sikerdíjas szerződést kötöttek. A kikötött feltételek azonban nem teljesültek, ezért a szerződés 1995. december 31-én megszűnt. A felperes nem is a vevővel, hanem a reménybeli használóval hozta össze az alpereseket, a vevő ugyanis a Magyar Állam volt. Arra hivatkozással, hogy a felperes számlát nem küldött, kérték a kamatkövetelés elutasítását. Véleményük szerint a perbeli ingatlaneladás áfa-mentes volt, így áfa-mentes a felperes közvetítő tevékenysége is. 1996. január 1-jétől kezdődően havonta 445 000 forint kártérítés beszámítását kérték arra tekintettel, hogy egyrészt elestek a magasabb vételáron való értékesítés lehetőségétől, másrészt nem tudtak 1996 januárjában fix kamatozású kincstárjegyet vásárolni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket: egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 312 000 forintot, ennek 1996. május 16-tól a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát, valamint 20 720 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet és az alperesek beszámítási kifogását elutasította. Tényként állapította meg, hogy a felek között határozatlan idejű megbízási szerződés jött létre, a szerződésben megjelölt időpontnak csak a vételár vonatkozásában volt jelentősége. Az alperesek csak 1995. november végén szereztek tudomást arról, hogy az ingatlan vevője nem a B. Országos Önkormányzat, hanem a Magyar Állam lesz. A felperes nem a szerződésnek megfelelően járt el, a szerződésben kikötött teljes díjra nem jogosult, de a kifejtett munkájára figyelemmel 1%-os közvetítői díj megilleti.

A másodfokú bíróság a peres felek által előterjesztett fellebbezések folytán meghozott jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alpereseket egyetemlegesen terhelő marasztalás összegét 1 560 000 forintra, a perköltség összegét 160 000 forintra felemelte. A felek jogvitájának eldöntésekor a Ptk. 474. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a megbízási szerződés tartalmából indult ki. Álláspontja szerint a szerződés szövegéből azt nem lehetett megállapítani, hogy a megbízási díj kifizetését a felek függővé tették volna meghatározott siker elérésétől, a szerződésre vezetett 1995. december 31-i határidő az eladási árra vonatkozott. A közvetítői díj kifizetésének csak az volt a feltétele, hogy a felperes által közvetített személy az alperesekkel az adásvételi szerződést megkösse. A felperes a szerződésben vállalt e kötelezettségét teljesítette, mert a kisebbségi önkormányzatnak az ingatlan kiválasztásában intézkedési joga volt, csupán jogszabályi rendelkezés alapján kellett az államnak szerződést kötnie.

Az áfával kapcsolatos kérdésben a másodfokú bíróság értékelte a perben becsatolt és általa beszerzett APEH-állásfoglalásokat, magát a megbízási szerződést, és az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv előírásait. A felperes speciális közvetítői tevékenységet látott el, saját nevében szolgáltatott, ez a tevékenység tehát nem minősül tárgyi adómentesnek. A kamatfizetés tárgyában kifejtette, hogy a felperes felszólítását követően a Ptk. 298. §-ának (2) bekezdése alapján az alperesek késedelembe estek, így a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint kötelesek késedelmi kamatot fizetni. Miután az alperesek magánszemélyek, így a késedelem kimentése körében alappal nem hivatkozhatnak a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában irányadó legfelsőbb bírósági állásfoglalásra. Figyelemmel arra, hogy az alperesek nem külön-külön, hanem közösen mint az ingatlan tulajdonosai adták a megbízást a felperes részére, a díj fizetését is közösen vállalták, ezért az egyetemleges kötelezés a Ptk. 334. §-ának (2) bekezdése értelmében nem jogszabálysértő.

A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet; ebben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Álláspontjuk szerint a szerződés semmis, az ítélet a Ptk. 29. §-ának (3) bekezdésébe ütközik. A felperes cégjegyzésének módja a két ügyvezető együttes aláírása, ez kitűnik a felperes cégkivonatából, ugyanakkor a perbeli szerződést csak D. Z. írta alá, a másik ügyvezető aláírása hiányzik. Az alperesek ebben a körben hivatkoztak több BH-ban közzétett eseti döntésre. Az eljáró bíróság nem kért be hiteles cégkivonatot a képviseleti jogosultság tisztázására, a fenti tényeket a bíróságok nem tárták fel, a semmis szerződésre tekintettel azonban a jogerős ítéletet hatályon kívül kell helyezni.

Az alperesek azt is sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Ptk. 207. §-a (1) bekezdésében foglaltakat, a szerződési nyilatkozatot nem az eset körülményeire tekintettel értelmezte. A felperes konkrét ajánlattal kereste meg az alpereseket, vállalta meghatározott vételár elérését egy fix időtartamon belül. A díj kifizetésének tehát feltételei voltak, ezek indokolták a rendkívül magas 4%-os díjazást is. A díjat sikerdíjnak lehetett tekinteni. A felperes a szerződésben foglalt feltételeket nem teljesítette. Az alperesek sérelmesnek tartották a késedelmi kamatra vonatkozó ítéleti rendelkezést. Véleményük szerint a rendelkezés sérti a Ptk. 302. §-a b) és c) pontját, a Ptk. 303. §-a (3) bekezdését, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv 34. §-át, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv 4. §-a (3) bekezdését és 62. §-át, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv 43. §-át. A felperes köteles volt tevékenységéről számlát kibocsátani, de ez nem történt meg. Az alpereseknek a személyi jövedelemadó-bevallásban számlával kell bizonylatolni, elszámolni kiadásaikat. A felek gazdálkodó szerveknek minősülnek, így vonatkozik rájuk a számlaadási kötelezettség.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!