A Kúria Pfv.20398/2012/5. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 321. §] Bírók: Osztovits András, Turcsánné dr. Molnár Katalin, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A szerződésben kikötött felmondási okokat nem lehet kiterjesztően értelmezni.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.24083/2007/67., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40377/2011/4., *Kúria Pfv.20398/2012/5.* (BH+ 2013.4.165), 3027/2014. (II. 17.) AB végzés

***********

Pfv.VII.20.398/2012/5.szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Holczer, Jákó és Boross Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Boross Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Rátkai György ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Pest Megyei Bíróságon 23.G.24.083/2007. szám alatt folyamatban volt, a Fővárosi Ítélőtábla 2011. november 22-én meghozott 10.Gf.40.377/2011/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 71. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 67. sorszámú közbenső ítéletét helybenhagyja.

A Kúria a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 120.000,- (egyszázhúszezer) forintban, az alperesét 50.000,- (ötvenezer) forintban állapítja meg.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A peres felek 2004. november 1-én márkakereskedői szerződést, illetve szakszerviz szerződést kötöttek egymással 5 éves időtartamra. Ezek alapján a felperes az alperes hivatalos márkakereskedőjeként, illetve szakszervizként jogosult lett a szerződésekben meghatározott termékek megvásárlására, viszonteladására és szervizelésére. A márkaszerződés 3.2. pontjában, a szakszerviz-szerződés 2.5. pontjában rögzítették a maximális ügyfél elégedettség elérésének követelményét. Mindkét szerződés 7.4.a. pontjában rendelkeztek arról, hogy az esetleges szerződésszegés mikor alapozza meg a szerződés megszüntetését, a 7.4.b. pontban konkrétan megnevezve, hogy mely szerződési rendelkezések megszegése minősül felmondásra alapot adó súlyos szerződésszegésnek. A márkaszerződői szerződés ilyenként nevesítette a 3.2. pontjában, a szakszerviz szerződés a szerződés 2.5. pontjában foglaltakat. Mindkét szerződés 7.6. pontja azonos módon rögzítette az alperes kártérítésének kizártságát bármely okból történő felmondás esetére.

A felperes márkakereskedésében 2005. szeptemberében Cs I új Toyota Yaris típusú személygépkocsit kívánt vásárolni akként, hogy annak vételárába beszámításra kerüljön a tulajdonában lévő Opel Astra Classic típusú gépjármű. A kívánt jogügylet részeként Cs I 2005. szeptember 29-én kelt szerződéssel ezt a gépjárművet eladta a felperesnek. 2006. februárjában Cs I arról értesült a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Okmányirodáján keresztül, hogy az Opel gépjármű még mindig az ő tulajdonaként van nyilvántartva. Cs I 2006. március 27-én bejelentéssel élt a Békéscsabai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya felé, amely alapján megindult büntető eljárással során a Békéscsabai Városi Ügyészség 2006. október 9-én meghozott határozatával megállapította az okirat hamisítást, az okirati tanukat pedig megrovásban részesítette. A felperes törvényes képviselője a munkáltatói jogok gyakorlójaként 2006. október 30-án írásbeli figyelmeztetésben részesítette a büntető-eljárással érintett munkavállalóit.

Az alperes, miután értesült Cs I-ek a felperes ügyintézésével kapcsolatos panaszáról, megkezdte annak kivizsgálását. Ennek során a felperes törvényes képviselőjét személyes egyeztetésre hívta, illetve írásbeli beszámolót kért tőle, mely megkereséseknek a felperes törvényes képviselője nem tett eleget. Az alperes 2007. január 31-én kelt levelében a peres felek közötti márkakereskedői szerződést annak 7.4. pontja alapján, hivatkozással a szerződés 3.2.a. pontjára, valamint a szakszerviz megállapodást annak 7.4. pontja alapján, hivatkozva annak 2.5. pontjára 2007. március 1. napjára felmondta. A felmondás indokolásában egyéb szerződésszegések nevesítése mellett közölte, hogy a felperes felhívás ellenére sem készített részletes írásbeli beszámolót Cs I esetéről, a leveleiből kitűnően nem kezeli súlyának megfelelően az ügyfél sérelmére márkakereskedői tevékenységgel összefüggésben elkövetett bűncselekményt. A bűncselekmény a szerződés több pontjának súlyos megszegése, a felperes magatartása az alperes bizalomvesztéséhez vezetett, ezért a saját jó hírnevének és az ügyfelek elégedettségének megőrzése érdekében a szerződéseket megszünteti.

A felperes módosított keresetében 99.275.765 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperessel 2004. november 1-jén 5 évre kötött márkakereskedői és szakszerviz üzemeltetésére vonatkozó szerződések 2007. január 31-i felmondása - figyelemmel a 19/2004.(II.13.) Korm. rendelet 2. § /4/ bekezdésében, 4. § /2/ bekezdés b) pontjában foglaltakra - jogszabálysértő és sérti a felek között létrejött szerződésekben foglaltakat is. A felmondásban hivatkozott márkakereskedői szerződés 3.2. pontja, illetve a szakszerviz szerződés 2.5. pontja rendszeresen mért ügyfél elégedettségi szint elérésére, az ehhez kapcsolódó értékesítés volumenére utal, egy ügyfélpanasz nem alapíthatja meg a szerződés felmondását, erre a hivatkozott kormányrendelet sem ad lehetőséget. Állítása szerint a felperes ügyfél-elégedettségi szintje magas volt, az egyedi ügy nem rontotta a mutatóit. Utalt arra, hogy a szerződés 7.4.b. pontja alapján a felmondást egy felszólításnak kellett volna megelőznie, az alperes köteles lett volna a felperes számára határidőt biztosítani a sérelem orvoslására. Álláspontja szerint az alperes a felmondási jogát a Ptk. 4. §-ába ütköző módon, rosszhiszeműen gyakorolta, a célja az volt, hogy a szerződéses jogviszonyt megszüntetve megakadályozva a felperes jogszabályon alapuló azon lehetőségét, hogy közvetítői tevékenységet is folytathasson, másodlagos értékesítési helyet hozzon létre. A felmondás jogszerűtlensége miatt az alperes a teljesítést a Ptk. 313. §-a szerinti alapos ok nélkül tagadta meg, így a felperes - élve választási jogával - a Ptk. 312. §-a alapján kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta: 2006. év végén szerzett tudomást arról, hogy a felperes márkakereskedői tevékenységével összefüggésben egy ügyfél kezdeményezése alapján büntető-eljárás kezdődött. A felperes figyelmen kívül hagyta a perbeli szerződések azon rendelkezését, hogy az elfogadható időn belül békésen nem megoldható panaszt haladéktalanul jelenteni kell az alperesnek. A felperes sem a történtekről, sem az ügyfél bejelentéséről, sem a büntető eljárás megindulásáról az alperest nem értesítette. Miután az alperes az ügyfél panaszáról értesülve 2007. január 11-én a felperestől haladéktalanul részletes írásbeli beszámolót kért, a felperes ennek sem tett eleget. Az elkövetett bűncselekmény a szerződés több pontjának súlyos megszegését jelenti, a felperesnek az ügy tisztázása körében tanúsított magatartása miatt az alperes bizalmát vesztette, ezért jó hírnevének, illetve az ügyfelek elégedettségének megőrzése érdekében mondta fel a szerződéseket. A felmondás oka a márkakereskedői szerződés 3.2.a. pontjának, a szakszerviz szerződés 2.5. pontjának megszegése volt, az indoklásban hivatkozott egyéb szerződésszegésekre felmondását nem alapította. Álláspontja szerint a felmondás a 19/2004.(II.13.) Korm. rendelet 2. § /4/ bekezdésében foglaltaknak megfelelt, a felmondást írásban közölte, az indokolás részletes, tárgyszerű és átlátható volt.