A Debreceni Ítélőtábla Bf.73/2017/4. számú határozata csalás bűntette (KÜLÖNÖSEN NAGY VAGYONI HÁTRÁNYT okozó csalás bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 45. §, 75. §, 351. §, 352. §, 361. §, 362. §, 363. §, 365. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 74. §, 82. §, 342. §, 396. §, 459. §] Bírók: Bakó József, Gömöri Olivér, Háger Tamás

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Bf.II.73/2017/4.sz.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a 2017. április 26. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék 2017. január 6. napján kihirdetett 24.B.337/2016/21. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint:

A vádlottal szemben kiszabott - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztést 3 (három) év 6 (hat) hónapra, a közügyektől eltiltást 4 (négy) évre súlyosítja.

A vagyonelkobzás összegét 6.307.374 (hatmillió-háromszázhétezer-háromszázhetvennégy) Ft-ra mérsékli.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 5000 (ötezer) Ft - a vádlottat terhelő - bűnügyi költség merült fel.

Indokolás

A Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletével vádlottat költségvetési csalás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont] és közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont] miatt - halmazati büntetésül - 2 év börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott vagyonának terhére 13.862.374 Ft erejéig vagyonelkobzást alkalmazott és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az elsőfokú ítélet ellen két irányban jelentettek be fellebbezést.

Az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás megállapítása érdekében terjesztett elő jogorvoslatot. Fellebbezését írásban indokolta, melyben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a büntetési tétel középmértékétől indokolatlanul eltérve, a vádlottal szemben túl enyhe büntetést szabott ki, melynek lényeges súlyosítása indokolt, figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára és az elkövető társadalomra veszélyességére.

A vádlott és a védő a büntetés enyhítése érdekében éltek perorvoslattal.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.33/2017/1-I. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, nem találva alaposnak a védelmi jogorvoslatot. Ennek megfelelően a vádhatósági perorvoslat iránya szerint az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására, a börtönbüntetés és a közügyektől eltiltás tartamának felemelésére, egyéb részekben a határozat helybenhagyására tett indítványt.

A nyilvános ülésen a védő az enyhítést célzó védelmi fellebbezést fenntartotta.

A másodfokú bíróság az ügyészi és védelmi fellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban Be.) 361. § (1) bekezdése értelmében nyilvános ülésen bírálta el, mert az ügy tanácsülésen a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezés és a határozat részbeni megalapozatlansága miatt nem bírálható el, ugyanakkor a részleges megalapozatlanság bizonyítást, ezáltal fellebbezési tárgyalást nem indokolt. A büntetéskiszabással kapcsolatos tényeket érintően a tényállás teljes mértékben megalapozott volt, a vádlott meghallgatása a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében nem volt szükséges.

A nyilvános ülés megtarthatóságával kapcsolatban - figyelemmel a védőnek az eljárási cselekmény elhalasztására irányuló indítványára - az ítélőtábla a következőkre mutat rá.

A védő a nyilvános ülés határnapja előtt egy nappal, 2017. április 25-én a 3. sorszám alatt bejelentette, hogy védence telefonon arról tájékoztatta, miszerint kórházba került, orvosi kezelés alatt áll, így a 2017. április 26-i nyilvános ülésen megjelenni nem tud. A vádlott a nyilvános ülésen részt kíván venni, így kérte az ítélőtáblát, hogy új határnapot tűzzön ki az ügyben a nyilvános ülésre. A vádlott, illetve a védő a nyilvános ülés megkezdéséig a bejelentés alátámasztására semmilyen orvosi-kórházi dokumentumot nem csatolt, így a kérelemből az sem állapítható meg, hogy a vádlott pontosan mely intézményben, mikortól meddig áll gyógykezelés alatt, kezelése valóban akadályát képezi-e a megjelenésnek.

Az ítélőtábla a védői indítványt elutasította, melynek indoka a következő.

A másodfokú eljárásban a törvény a bizonyításhoz fűzi a terhelt jelenlétét garanciális követelményként. A másodfokú eljárásban bizonyítás a Be. 363. § (2) bekezdés a) pontja alapján kizárólag tárgyaláson folytatható, ekként a tárgyalás a terhelt távollétében általában nem tartható meg. Törvényi kivételt csak az képez, ha a szabályszerűen megidézett terhelt előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, vagy a terhére fellebbezést nem jelentettek be, azaz az ügyben súlyosítási tilalom áll fenn [Be. 365. § (1) bekezdés]. Az ügyek másodfokú elbírálásának általános ügyintézési formája azonban nem a tárgyalás, hanem a Be. 361. § (1) bekezdésében szabályozott nyilvános ülés. A nyilvános ülésen bizonyítás nem folytatható, az esetleges megalapozatlanság kiküszöbölése - a felmentés esetét kivéve, eltérő tényállás megállapítását eredményezve - csak az iratok tartalma alapján, vagy ténybeli következtetés útján lehetséges. Ekként a nyilvános üléses ügyelintézési formában nem állnak fenn azok a garanciális követelmények, amelyek a terhelt jelenlétét szükségessé teszik. A kifejtettek értelmében kötelező védelem esetén a védő mellőzhetetlen részvétele mellett [Be. 361. § (3) bekezdés] a Be. 362. § (3) bekezdése a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is lehetővé teszi a nyilvános ülés megtartását. A nyilvános ülés megtartásának mindössze egyetlen törvényi feltétele van, a terhelt szabályszerű idézése. Ha erre sor kerül, a terhelt részvételi joga biztosított, következésképp a törvény szerint az ügy nyilvános ülésen a terhelt távollétében is elbírálható, függetlenül attól, hogy terhére jelentettek-e be fellebbezést, bejelentette-e a terhelt a nyilvános ülésről való távolmaradását, vagy a távolmaradásának előzetes bejelentése mellett, akár méltányolható indokra hivatkozással is kérte-e a terhelt a másodfokú nyilvános ülés elhalasztását és új határnap kitűzését. A nyilvános ülés az eljárási szabályok megsértése nélkül megtartható akkor is, ha a terhelt betegségére hivatkozva kéri annak elhalasztását (Kúria Bfv.III.1093/2014/8.).

Hasonlóan foglalt állást a Kúria a Bfv.II.1260/2015. számú ügyben, melyben megállapította, hogy a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében akkor is megtartható szabályosan a nyilvános ülés, ha kórházi kezelése miatt nem tudott a nyilvános ülésen megjelenni. Ilyen tartalommal döntött a Kúria a Bfv.I.1197/2015/6. számú végzésében is, amikor a védő a nyilvános ülésen arra hivatkozással kérte az eljárási cselekmény elhalasztását, hogy a vádlott előző nap balesetet szenvedett, be van gipszelve, orvosi kezelés alatt áll, ezért nem tudott megjelenni.