BH 2000.3.119 Az örökhagyó által kötött kölcsönszerződésből eredő jogok és kötelezettségek egészükben szállnak át az örökösre az örökhagyó halála esetén, ezért az örökös az eredeti kölcsönszerződésben kikötött kamatokkal tartozik késedelem esetén és terhelik az örökhagyó által vállalt egyéb terhek [Ptk. 323. § (1) bek., 598. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 68.065,-Ft-ot és ennek 1997. február 11-től a kifizetésig járó évi 20% kamatát, továbbá 68.600,-Ft perköltséget. Tényként állapította meg, hogy Sz. Gy. (az alperes édesapja) és a felperes között 1.239.000,-Ft kölcsön folyósítására 1994. március 30-án - a Ptk. 523. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint - kölcsönszerződés jött létre 32% ügyleti és 6% késedelmi kamat kikötéssel. A kölcsön visszafizetésének fedezetéül a kölcsönfelvevő adós lekötötte a tulajdonát képező Toyota Dyna 150 típusú személygépkocsiját. Sz. Gy. adós 1995 májusában meghalt, egyetlen örököse a fia, Sz. T., az alperes, aki 1995. május 20-án azzal a kérelemmel fordult a felpereshez, hogy vállalja a kölcsönszerződésben megjelölt havi részletek teljesítését. A felperes ezt elfogadta, ezzel az eredeti tartalommal a kölcsönszerződés a peres felek között létrejött. Az alperes nem szerződésszerű teljesítése miatt a felperes a kölcsönszerződést 1995. december 20-án felmondta. A felperes eredeti keresete 1.142.885,-Ft és ennek 1996. február 1-jétől járó 32% ügyleti és 6% késedelmi kamata megfizetésére irányult.

A per szünetelése alatt az alperes megbízása alapján a fedezetül lekötött gépkocsit az A. N. TUBOLY Kft. értékesítette. A vételárat a felperes az alperes tőke- és kamattartozására elszámolta, s keresetét a fennmaradó 68.065,-Ft tőketartozásra, 9830,-Ft késedelmi kamatra és a keresetén lerótt 68.600,-Ft illetékre leszállította. Ennek megfelelően a marasztalás összegét az elsőfokú bíróság 68.065,-Ft-ban, a késedelmikamat-fizetési kötelezettségét a gépkocsi értékesítésétől, 1997. február 11-től kezdődően állapította meg, míg a 68.600,-Ft-nak mint perköltségnek a megfizetésére kötelezte az alperest.

Ezt az ítéletet az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság felülbírálta, és azt helybenhagyta. Az ítélet indoklásában kiemelte, hogy a Ptk. 598. §-a alapján Sz. Gy. halálával a hagyatéka egyetlen örökösére, az alperesre szállt át. A hagyaték részét képezik a perbeli kölcsönszerződésből eredő jogok és kötelezettségek is. Az alperes írásban jelentette be a felperesnek, hogy magát az édesapja jogutódjának tekinti, a szerződésben 3 hónap fizetési haladékot is kért. Ezért az alperes nem hivatkozhat arra, hogy nem kötött kölcsönszerződést a felperessel. A perbeli gépkocsira bankhitelt biztosító zálogjog jött létre, ezért a perben még irányadó 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes a perbeli autót mint zálogtárgyat köteles volt a felperesnek átadni, és abból a felperes a 8. § (2) bekezdése alapján bírósági eljárás nélkül kielégítést kereshetett. A felperes azonban megegyezett az alperessel, a gépkocsi értékesítésével foglalkozó vállalkozót ezért az alperes bízta meg a gépkocsi értékesítésével. A megbízói szerződésben az eladó a közvetítői díját is kikötötte, ezért az alperes nem sérelmezheti ennek a kifizetését. A gépkocsi casco biztosításának a díját Sz. Gy., majd az alperes volt köteles fizetni. Az alperes ezt elmulasztotta. A felperes - mivel casco biztosítás nélkül veszélybe került volna a kölcsön visszafizetésének biztosítéka - ezért a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott módon járt el, amikor a nem fizető adósok helyett a casco biztosítást tovább fizette. Ezért ezen összeget is jogszerűen számolta el a felperes. A perköltség összegére irányuló alperesi fellebbezést is alaptalannak találta, mert az alperes a perre okot adott, így a teljes perköltség megfizetésére köteles.

Ezen jogerős másodfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, és az ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének az elutasítását kérte. A jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy az eljárt bíróságok jogalap hiányában kötelezték őt a tőke összege után 32% ügyleti és 6% késedelmi, összesen 38% kamat megfizetésére, mert a felperessel ő kölcsönszerződést nem kötött. Így ő összesen 963.062,-Ft-tal és ennek 20%-os kamatával tartozott a felperesnek 1995. december 20-tól számítva. Állítása szerint indokolatlanul merült fel a gépkocsi eladása után felszámított közvetítői díj, mivel ő szabadpiacon is tudta volna értékesíteni a gépkocsit, de ehhez a felperes nem járult hozzá. A casco biztosítási díj elszámolásának a jogszerűségét is vitatta, mert az kizárólag a felperes érdekét szolgálta. Sérelmezte azt is, hogy a felperes keresetleszállítása ellenére az eljárt bíróságok a teljes összegű elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezték.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A rendelkezésre álló iratok alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítélete nem törvénysértő, az megalapozott, kellően megindokolt és jogszerű.

A másodfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy egy ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösre (Ptk. 598. §), aki a perbeli esetben az alperes. A hagyatékba beletartoznak az örökhagyót megillető olyan jogok és kötelezettségek is, amelyek a polgári jog alapján másra átszállhatnak, vagyis amiben jogutódlás következhet be. Ilyen volt a perbeli kölcsönszerződés. A jogutódlás a perbeli esetben a törvény (Ptk. 598. §) erejénél fogva bekövetkezett, mert az adós halálával - a Ptk. 323. §-ának (1) bekezdése szerint - a szerződés nem szűnt meg, csak a kötelezetti oldalon alanyváltozás történt. Így külön megállapodás - új kölcsönszerződés - nélkül az alperes az édesapja által megkötött kölcsönszerződésnek alanya lett, és a fennálló tartozásért a hagyaték erejéig felelnie kellett. Ezt az alperes tudomásul vette, és maga is jelezte, hogy az örökhagyónak ő a jogutódja, és vállalja a kölcsönszerződésben megjelölt havi részletek további fizetését. Összefoglalva tehát nem jött létre új kölcsönszerződés a felperes és az alperes között, hanem az öröklés folytán bekövetkezett alanyváltozással az eredeti szerződés fennmaradt. Ezért nem sértettek jogszabályt az eljárt bíróságok, amikor a kölcsönszerződésben írt ügyleti és késedelmi kamatok figyelembevételével fogadták el a felperes elszámolását.