A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28016/2016/29. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖRNYEZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 275. §, 340. §, 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 2. §, 101. §, 102. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (Posta rendelet) 25. §] Bíró: Tergalecz Eszter

Budapest Környéki Közigazgatási

és Munkaügyi Bíróság

7.K.28.016/2016/29.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... (...) által képviselt felperes neve (...) felperesnek a ... jogi előadó által képviselt alperes neve (...) alperes ellen környezetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.szám: ...) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint perköltséget és az államnak külön felhívásra 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes ...-i raktárbázisán korábban 2 db 2000 köbméteres üzemanyag tároló tartályban pakurát tároltak, majd a gázfűtésre történő áttérés után azokat bérbe adták a ... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek (a továbbiakban: Kft.) fűtőolaj tárolás céljából. A tartályokból ismeretlen körülmények között olaj folyt ki, ami talajszennyezést okozott. A környezetszennyezés feltárására és felszámolására intézkedések történtek, kármentesítés azonban csak részben folyt.

A ... Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a helyszínen 2000. októberében tartott ellenőrzés során azt állapította meg, hogy a földmedencében elhelyezett üzemanyag tartályok környezetében a földtani közeg erősen szennyezett. A korábbi kármentesítés során kialakított kutakban felülúszó szénhidrogén található. A területen 2 db 25 köbméter térfogatú fekvő hengeres gázolajtároló tartályt, valamint 2 db 2000 köbméteres föld feletti tároló tartályt szüntettek meg. Az elsőfokú hatóság 2012. július 10-én kelt, ... számú határozatával a felperest és a Kft.-t egyetemlegesen részletes tényfeltárás végzésére kötelezte a ... DEPO területén feltárt környezetszennyezés vizsgálata című ... tervszámú dokumentáció alapján felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében. Sem a felperes, sem a Kft. nem támadták meg jogorvoslattal az elsőfokú hatóság tényfeltárás végzésére egyetemlegesen kötelező határozatát.

Az elsőfokú hatóság a ... számú határozatával a felperest és a Kft-t a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rend. szerint a földtani közeg és a felszín alatti víz tekintetében egyetemlegen beavatkozás elvégzésére és beavatkozás alatti kármentesítési monitoring végzésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt ... Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, mint az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2015. május 11-én kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot a határozat rendelkező részében foglaltak szerint, a beavatkozás alatti kármentesítési monitoring elvégzésének mikéntje körében megváltoztatta, egyebekben a határozatot helybenhagyta. Az egyetemleges kötelezés körében a határozat indokolásában a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 2. § (1) és (2) bekezdésére, 101. § (1) és (2) bekezdésére, valamint 102. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Hangsúlyozta, a felperes a kármentesítés kezdeti szakaszában a tényfeltárásra kötelezés során nem vitatta a szennyezésért való felelősségét, ebben a szakaszban az elsőfokú hatóság a szennyezés valószínűsíthetősége mellett a felelősség kérdéskörét is vizsgálta. A felperes végrehajtotta a tényfeltárást, és elkészítette a szükséges dokumentációt. Hangsúlyozta, hogy a Kvt. 102. § (1) bekezdése értelmében a szennyezéssel érintett ingatlan mindenkori tulajdonosát egyetemleges felelősség terheli a környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért. Az egyetemleges felelősség alól csak abban az esetben mentesül, amennyiben kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Hangsúlyozta, hogy a korábbi egyetemleges kötelezést megállapító határozatok részben, vagy egészben jogorvoslat nélküli elfogadása nem jelentette az egyetemleges felelősség elfogadását is, de különösen nem jelentett lemondást arról a jogról, hogy az egyetemleges felelősség elleni bizonyítás lehetőségével éljen. Vitatta emellett, hogy a beavatkozási terv készítésére való kötelezés a későbbi beavatkozásra kötelezéssel lenne egyenrangú. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.733/2015/16. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a 2016. szeptember 7-én kelt Kfv.VI.37.363/2016/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolásában rögzítette, hogy a per iratanyaga alapján hivatalból észlelte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta a Kft., mint ellenérdekű fél tájékoztatását a beavatkozás lehetőségéről. A Kft. a közigazgatási eljárásban ügyfél volt, a határozat őt is kötelezi, az ellenérdekű pozíciója az egyetemleges felelősségből következik, a felperes esetleges pernyertessége esetén egyedül maradna kötelezett. A Pp. 332. § (5) bekezdése értelmében ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű ügyfél szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről. Ennek elmulasztása a következetes bírói gyakorlat szerint súlyos eljárási jogszabálysértés, ami hatályon kívül helyezést von maga után. Önmagában tehát már ezen körülmény miatt szükséges volt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és a bíróság új eljárásra kötelezése, melyben pótolni kell a beavatkozás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást. Emellett a Kúria azt is észlelte, hogy a perben csatolt iratanyagból éppen a .../2011. közigazgatási eljárás iratai hiányoznak, amelyek alperes szerint az egyetemlegesség kérdését már jogerősen eldöntötték. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság feladatául szabta ezen közigazgatási iratok beszerzését, és az így teljessé vált iratanyag tartalma alapján a pontos történeti tényállás rögzítését, majd ennek alapján mindent megelőzően az egyetemlegesség kérdésében való döntést. Azt megállapíthatónak találta, hogy a felperes a felelősségét és ebből eredően a kötelezés egyetemlegességének fennállását nemcsak a felülvizsgálati kérelmében, hanem már a keresetében is vitatta. Nem fogadta el, hogy a korábbi határozatok jogerősen a véglegesség erejével döntötték volna el a felelősség kérdését, azaz, hogy ezzel a hatóságnak és a bíróságnak ne kellett volna érdemben foglalkoznia. Ezt a Kúria álláspontja szerint is vizsgálnia kell a bíróságnak, tehát az iratok beszerzését követően elsődlegesen azt kell eldöntenie, hogy a két említett határozat nyomán a felelősség véglegesen rögzült-e. Amennyiben az egyetemleges felelősség fennáll, másodlagosan vizsgálni kell a Kvt. 102. § (2) bekezdésének megvalósulását, mely szerint az egyetemleges felelősség alól csak abban az esetben mentesül az ügyfél, amennyiben kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. E körben a Kúria ugyanakkor rögzítette, nem elegendő a tényleges használó megnevezése, kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a felperest a felelősség nem terheli. Ez esetben a bíróságnak értékelni kell a bizonyítékokat, konkrétan meg kell jelölnie a mérlegelés szempontjait, részletesen meg kell indokolnia az ítéleti döntését. Ezen döntése meghozatalánál az irányadó joggyakorlatot figyelembe kell vennie, amelyet egyébként a periratokhoz csatolt ítéletek is tartalmaznak.