A Gazdasági Versenyhivatal 103/2003/13 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: Pharma Nord Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Vj-103/2003/13

Vj-103/2003/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Pharma Nord Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás Bio-Glukozamin 400 elnevezésű funkcionális készítményének 2003. évi sajtóreklámozása fogyasztómegtévesztésre alkalmas, mert gyógyhatás hamis látszatát kelti.

E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül megtiltja.

Vele szemben 2.000.000.- (azaz Kettőmillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 1003200-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § (1) bekezdése nyomán készült vizsgálati jelentés alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az ülő életmód, a testet egyoldalúan terhelő munka vagy sport, a terhesség, a gyors növekedés, stb. következtében a testtartási izmok nem működnek szimmetrikusan, a vázrendszer pedig deformálódni kezd. Az ízületek megsínylik a változást: már nem a saját mozgáspályájuknak megfelelően mozognak. Elcsavarodnak, dörzsölődnek, ezáltal kopni kezdenek és fájdalmassá válnak. Ezek a krónikusan zajló folyamatok számtalan testtartásbeli hiba - lógó, előreeső fej, csapott vállak, púpos hát, elcsavarodó csípő - kialakulásához vezetnek, melyeknek szinte törvényszerű kísérőjelenségei a manapság gyakori izomfájdalmak, az állandó fáradtság, valamint a folyamatosan dörzsölődő, egyre jobban elkopó, fájdalmas ízületek. A tünetek egyre kellemetlenebbé válnak, és akadályozzák a mindennapi tevékenységet.

Világszerte egyre nagyobb kihívást jelent a mozgásszervi megbetegedések egyre növekvő száma. Magyarországon mintegy 100 ezer ember szenved ízületi gyulladásban. Csontritkulással kb. 800 ezer, ízületi kopással mintegy 1 millió embert tartanak nyilván, s számadat sincs azokról a betegekről, akik derékfájásban szenvednek.

A rheumatológiai betegségek rendkívül elterjedtek, a lakosság mintegy 20%-át érintik, de alig vannak olyanok, akiknek ne lett volna valamely - a mozgásszerveket érintő -, többnyire csupán fájdalommal járó panasza. A háziorvost minden harmadik-negyedik beteg mozgásszervi panaszokkal keresi fel.

Az "arthritis" szószerinti értelme ízületi gyulladás ( a latin "arthra" szó ízületet, az "-itis" képző pedig gyulladást jelent). Az orvostudomány több mint száz olyan állapotot ismer, amely az arthritis kategóriájába sorolható. Ide tartozik az osteoarthritis, a rheumatoid arthritis, a köszvény, a bursitis, (kéztövi) alagút szindróma, a Bechterew-kór stb. Következésképpen egy problémás ízületet egyszerűen csak "arthritises"-ként diagnosztizálni elégtelen, hiszen ez csupán a tünetek azonosítása, amíg az okok ki nem derülnek. Ezért az összes ízületi gyulladással járó eset megfelelő diagnózisához és kezeléséhez a gyulladást kiváltó okoknak a feltárása és kezelése szükséges.

E népbetegség általában az 50-es években kezdődik, bár gyakori a 20-30 éves korban kezdődő folyamat is. 45 év alatt inkább a férfiaknál, afölött a nőknél gyakoribb. 75 év felett csaknem 100%-os érintettség igazolható.

A gyógyszer olyan készítmény, amelynek valamilyen betegség kezelésében való hatásosságát és relatív ártalmatlanságát megfelelő nagyságú és kivitelezésű klinikai és toxikológiai vizsgálatok eredményei támasztják alá. Vagyis a hatóság által gyógyszerként törzskönyvezett készítmények bizonyítottan hatásosnak tekinthetők a javallati körükbe tartozó betegségek kezelésére. Gyártásukat, minőségüket szigorú előírások szabályozzák, amelyek betartását a gyógyszerhatóság (Országos Gyógyszerészeti Intézet - OGYI) rendszeresen ellenőrzi (1998. évi XXV. törvény).

A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények olyan eredetű anyagokat tartalmaznak, amelyek kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül alkalmazhatóak és előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat sem okoznak. A készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról az OGYI hatósági közreműködésével a 10/1987. (VIII.19.) EüM rendelet rendelkezik.

A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek az élelmiszerekről szóló módosított 1995. évi XC. törvény (Ét.) és a végrehajtásáról hozott módosított 1/1996 (I.9.) FM-NM-IKM (Vhr.) együttes rendelet hatálya alá tartoznak. E termékek előállításának és forgalombahozatalának engedélyező szerve a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (OÉTI).

A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek közé tartoznak az étrend kiegészítők és a funkcionális készítmények.

Az étrend kiegészítő készítmények olyan élelmiszerek, amelyek vitaminokat, ásványi anyagokat, természetes antioxidánsokat tartalmaznak külön-külön, vagy kombináltan és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, mert formájuk kapszula, vagy tablettázott vitamin, ásványi anyag stb. E készítmények lehetőséget adnak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására. A készítmények egyszeri alkalomra ajánlott fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból, vagy ásványi anyagból tartalmazza a felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiség 33%-át, de a napi fogyasztásra ajánlott adagban a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem lépheti túl a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott mennyiségeket. Ez a határérték a felnőtt lakosságnak napi fogyasztásra javasolt értékeknek felel meg (Vhr. 8. sz. melléklet II.1.).

A funkcionális készítmény meghatározását a Vhr. 8. számú mellékletének II. 2. pontja tartalmazza, amely szerint "a funkcionális készítmények a hagyományos élelmiszerekben előforduló, nem létfontosságú (nem esszenciális) anyagokat természetes forrásból izolált vagy dúsított formában tartalmazzák, és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszula, tabletta. A hagyományos felhasználás mellett nincs káros mellékhatásuk és az egészségre gyakorolt jótékony hatásuk tudományosan igazolt. Nem tartalmazhatnak a fogyasztók egészségét veszélyeztető anyagokat és fogyasztásuk élettani szempontból nem lehet hátrányos."

Amint az alábbi táblázatból látható, a gyógyszerek mellett számos, nem gyógyszer kategóriába tartozó készítmény van forgalomban, amelyek a betegek rendelkezésére állnak (porckopásos) ízületi panaszok esetén. Egyes készítmények fájdalomcsillapítók és komplex ízületregeneráló vagy porcépítő hatást fejtenek ki, míg mások külsőleg alkalmazandóak terápiás alternatívaként. Az étrend kiegészítő minősítésű porckivonatokat is számításba kell venni, de hatástani összehasonlításuknak nincs értelme, mivel a velük szemben támasztott követelmények sokkal mérsékeltebbek. A betegek azonban a gyógyszerekkel szemben gyakran előnyben részesítik az egyéb készítményeket.