A Szegedi Törvényszék Mf.22406/2012/4. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2/A. §, 70/B. § (1) bek., (1) bek., 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 60. §, 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 193. §] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Pap János

Szegedi Törvényszék

2.Mf.22.406/2012/4.

A Szegedi Törvényszék dr. Kovács B. Anna ügyvéd (....) által képviselt felperes neve ..... sz. alatti lakos felperesnek - dr. ......jogtanácsos által képviselt alperes alperes címe sz. alatti székhelyű alperes ellen - felmentés jogellenességének a megállapítása miatt indított perében a Szegedi Munkaügyi Bíróság 2012. október 25. napján kelt 2.M.392/2012/5. számú ítélete ellen az alperes 6. sorszámú, míg a felperes 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezései alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az alperes által fizetendő elmaradt munkabér megállapításánál figyelembe veendő havi illetmény összegét 202.533,- (Kettőszázkettőezer-ötszázharminchárom) Ft-ra f e l e m e l i .

Az elsőfokú ítéletet felperes továbbfoglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit megváltoztatja és e körben a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.645.600,- (Hárommillió-hatszáznegyvenötezer-hatszáz) Ft átalány kártérítést.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes 1997. november 14. napjától határozatlan időtartamban köztisztviselői, majd 2010. július 6. napjától kormánytisztviselői jogviszonyban állt alkalmazásban az alperesnél, legutolsó munkaköre gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor volt. A kormánytisztviselői jogviszonya megszűnésének időpontjában havi illetménye 303.800,- Ft összegű volt.

A felperes 2010. május 9. napjától 2011. július 2. napjáig betegsége miatt keresőképtelen volt.

Magyarország Alkotmánybírósága a 2011. február 15. napján kelt 8/2011. (II.18.) AB határozatával megállapította, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdése, melynek b) pontja értelmében a kormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel, indokolás nélkül megszüntetheti - alkotmányellenes, ezért azt 2011. május 31-i hatállyal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság határozata a Magyar Közlönyben 2011. február 18. napján közzétételre került.

Az alperes a 2011. május 9. napján kelt Sz01/83-3/2011. számú felmentésével a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján indokolás nélkül két hónap felmentési idő közbeiktatásával, 2011. július 13. napi hatállyal megszüntette. A felmentési idő teljes időtartamára a felperest munkavégzési kötelezettsége alól mentesítette.

Az alperes a felmentést tartalmazó iratot a felperessel 2011. május 11. napján a keresőképtelenségének időtartama alatt közölte.

A felmentés közlésére az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történt közzétételét követően került sor.

A felperes a kormánytisztviselői jogviszonya megszűnését követően az állami foglalkoztatási szervvel nem működött együtt, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében nem kötött álláskeresési megállapítást, továbbá maga nem keresett aktívan munkahelyet.

A felperes a törvényes határidőn belül a bírósághoz 2011. június 9. napján érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes jogellenesen szüntette meg kormánytisztviselői jogviszonyát, melynek jogkövetkezményeként kérte az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, valamint az alperes kötelezését, hogy fizessen meg a részére 15 napon belül 2011. július 13. napjától a kormánytisztviselői jogviszony jogellenességét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig terjedő időszakra havi 303.800,- Ft illetmény figyelembevételével elmaradt illetményt és ennek 2011. július 13. napjától járó törvényes kamatát; 2011. július 13. napjától a kormánytisztviselői jogviszonya jogellenességét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig havi 18.000,- Ft figyelembevételével számított cafetéria juttatást és ennek 2011. július 13. napjától járó törvényes kamatát, valamint perköltséget az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött 300.000,- Ft összegben.

Keresete indokaként arra hivatkozott, hogy tekintettel arra, hogy az alperes az alkotmánybírósági határozat közzétételét követően szüntette meg indokolás nélkül a jogviszonyát, tudomással bírt a felmentés alapjául szolgáló jogszabályhely alkotmányellenességéről, így a felmentés jogát nyilvánvalóan rendeltetésellenesen gyakorolta, továbbá az az Európai Unió Alapjogi Chartájába is ütközik. Hivatkozott arra is, hogy a felmentés kiadására felmentési tilalom alatt került sor. Álláspontja szerint kárenyhítési kötelezettség nem terhelte, mivel eredeti munkakörébe való visszahelyezését kérte.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására és perköltségben történő marasztalására irányult. Hangsúlyozta, hogy a felperes felmentésére 2011. május 9. napján került sor 2011. július 13-ai hatállyal az akkor hatályos jogszabályhely alapján indokolás nélkül, melyből következően törvényesen. Vitatta, hogy felmentési tilalom alatt került volna sor a felmentés közlésére, hangsúlyozva, hogy a felperes a felmentés közlését követően 2011. május 12. napján jelent meg háziorvosánál, aki 2011. május 9. napjától kezdődően vette keresőképtelen állományba, így az alperes a felperes keresőképtelenségéről a felmentés közlésekor nem tudhatott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg 2011. május 9. napján kelt Sz01/83-3/2011. számú felmentésével a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperest az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztassa.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2011. július 13. napjától a bírósági határozat jogerőre emelkedése időpontjáig havi 151.900,- Ft illetmény figyelembevételével elmaradt illetményt és ennek 2011. július 13. napjától a határozat jogerőre emelkedése időpontjáig járó középarányosan számított késedelmi kamatát; 2011. július 13. napjától a határozat jogerőre emelkedéséig járó havi 18.000,- Ft cafetéria juttatást és ennek 2011. július 13. napjától járó késedelmi kamatát, valamint 200.000,- Ft perköltséget, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította és megállapította, hogy a felmerült eljárási illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában Magyarország Alkotmánybírósága 2012. július 16. napján kelt III/505/2012. számú határozata indokolása alapján kiemelte, hogy a Kjtv. alkotmányellenesnek minősített és 2011. május 31. napjával megsemmisített 8. § (1) bekezdésének a folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazása kizárására irányuló indítványok elutasítása nem érinti az egyedi ügyet elbíráló bíróságok jogát arra, hogy a Kjtv. már alkotmányellenessé nyilvánított, de még hatályos 8. § (1) bekezdése alapján indokolás nélküli felmentéssel megszüntetett köztisztviselői jogviszonyról szóló perben önállóan értékeljék a felmentés jogszerűsége megítélésekor a tényt, hogy a felmentéskor a felmentésre jogot adó jogszabály alkotmányellenességét és hatályvesztésének időpontját az Alkotmánybíróság már megállapította.