4/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat

az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó által kötött együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeiről, valamint az európai közösségi jogászra vonatkozó sajátos névhasználati és hatósági eljárási szabályokról

Veszélyhelyzeti normák

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 15. pontjában,

a 2. alcím tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 2. pontjában, valamint

a 3. alcím tekintetében a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya IV.20. pont 42. alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot alkotja:

1. Az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemei

1.1. Az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó együttműködési szerződést (a továbbiakban: együttműködési szerződés) több ügyvéddel vagy ügyvédi irodával is köthet.

1.2. Az együttműködési szerződés nyelvét a felek szabadon választhatják meg, azonban az ügyvédi kamara részére annak magyar nyelvű szövegét - eredetiben vagy hiteles fordításban - is be kell nyújtani.

1.3. Az együttműködési szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az európai közösségi jogász, illetve a külföldi jogi tanácsadó családi és utónevét, kamarai azonosító számát, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,

b) az együttműködő ügyvéd kamarai nevét és kamarai azonosító számát, illetve ügyvédi iroda nevét és kamarai nyilvántartási számát,

c) az európai közösségi jogász, illetve a külföldi jogi tanácsadó saját EGT tagállamának nevét,

d) az európai közösségi jogász, illetve a külföldi jogi tanácsadó saját EGT tagállama szerinti ügyvédi társulás szakmai megnevezését,

e) az európai közösségi jogász, illetve a külföldi jogi tanácsadó és az együttműködő ügyvéd, ügyvédi iroda közötti kommunikáció nyelvét,

f) azoknak az ügyeknek a meghatározását, amelyekre az együttműködés kiterjed,

g) az együttműködés során a magyar ügyvédre, ügyvédi irodára irányadó szakmai szabályok európai közösségi jogász tekintetében való érvényesítésének módját.

1.4. Az együttműködési szerződésben az ügyvédnek, illetve az ügyvédi irodának tényleges együttesen kifejtett ügyvédi tevékenységre kell kötelezettséget vállalnia.

1.5. Az együttműködési szerződésben rögzíteni kell a szerződés indokolás nélküli felmondásának a jogát, valamint a felmondási időt, amely nem lehet hosszabb 15 napnál.

1.6. Az együttműködési szerződés megszűnése esetére a feleknek rendelkezniük kell arról, hogy eltérő megállapodásuk hiányában a folyamatban lévő ügyeket mely ügyvédi tevékenység gyakorló intézi tovább.

1.7. Az együttműködési szerződésben rendelkezni kell az ügyfeleknek az együttműködésről, valamint a megszűnése jogszabályi és az együttműködési szerződésből fakadó következményeiről való teljes körű tájékoztatásáról.

2. Az európai közösségi jogász névhasználatára vonatkozó sajátos szabályok

2.1. Az európai közösségi jogásznak a névhasználata során

a) a saját EGT tagállamának nyelvén meg kell jelölnie azt a szakmai szervezetet, melynek tagja, valamint

b) az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látnia, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető.

3. Az európai közösségi jogászra vonatkozó sajátos hatósági eljárási szabályok

3.1. Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra az egyéni ügyvédekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

3.2. A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása előtt az európai közösségi jogász köteles az általa kötött hazai szakmai biztosítás feltételeiről a biztosító intézettől nyilatkozatot beszerezni és azt a felvételi kérelem benyújtásakor az ügyvédi kamara részére hiteles fordítással együtt benyújtani. Amennyiben, bár az európai közösségi jogász a saját tagállamában, a Magyarország területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkezik, azonban a biztosítási szerződés feltételei a magyar jogszabályoknak nem felelnek meg, a kamara kiegészítő ügyvédi felelősségbiztosítás megkötését írja elő.

3.3. A felvételi eljárás során a kamara előtti személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a személyes meghallgatáson részt vevő személyek aláírnak.

4. Záró rendelkezések

4.1. Ez a szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

4.2. E szabályzat rendelkezéseit a hatályba lépését követően megkötött vagy módosított együttműködési szerződésekre, valamint indult vagy megismételt hatósági eljárásokra kell alkalmazni.[1]

Budapest, 2018. március 26.

Dr. Bánáti János

elnök

Dr. Fekete Tamás

főtitkár