A Szegedi Törvényszék Mf.21325/2009/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 10. §, 74. §, 78. §, 174. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 21. §] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Varga Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.159/2009/3., *Szegedi Törvényszék Mf.21325/2009/3.*, Kúria Mfv.10144/2010/3. (EH 2010.2256)

***********

Csongrád Megyei Bíróság

2.Mf.21.325/2009/3.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság dr. Szabics Imre ügyvéd (....) által képviselt felperes neve...sz. alatti lakos felperesnek - dr. Tarr Ágnes ügyvéd (....) által képviselt alperes neve .... sz. alatti székhelyű alperes ellen - kártérítés iránt indított perében - melyben az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a dr. Jakab Tamás ügyvéd (....) által képviselt .... Zrt. .... sz. alatti székhelyű beavatkozó - a Szegedi Munkaügyi Bíróság 2009. április 22. napján kelt 8.M.159/2009/3. számú közbenső ítélete ellen az alperes 6. sorszám alatti fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét h e l y b e n h a g y j a .

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az alperes személy1 munkavállalójának keresőképtelenség miatti távolléte idejére - határozott időre szóló kinevezéssel - portás munkakör ellátására munkavállalót kívánt alkalmazni. Ennek kapcsán az alperesnél gondnok munkakörben foglalkoztatott személy2 - a technikai dolgozók vezetője - az alperes igazgatójánál, mint a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, a felperes napi négyórás munkaidőben történő foglalkoztatására tett javaslatot, majd a felperes és az igazgató között e tárgyban lefolytatott megbeszélést követően 2006. szeptember 8. napján pénteken a gondnok intézkedett a felperes portás munkakörre történő betanításáról. A felperes kinevezési okiratának aláírása nélkül 2006. szeptember 11. napján hétfőn 6 óra 30 perckor munkába állt és 10 óra 30 percig napi négy órában portás munkakörben dolgozott. Ezen időtartam alatt az igazgató az alperesnél megtartott munkaértekezleten a felperest új munkavállalóként a tantestületnek bemutatta.

A felperes a munkaidő leteltét követően munkahelyét az iskola udvarán keresztül az udvari kijáraton kívánta elhagyni, amikor az épületből kilépve egy az udvaron szaladó gyerekkel ütközött, melynek következtében hanyatt esett és sérüléseket szenvedett. Mentővel a ...... kórház traumatológiai osztályára szállították, ahonnan 2006. október 2-án bocsátották otthonába, ahol még két-három hétig feküdt. Az ezt követően végzett MR vizsgálat enyhe agykamratágulatot és kéreg alatti gócos agykárosodásokat mutatott.

A Magyar Államkincstár ....... Területi Igazgatósága Illetmény Számfejtési Irodája a ....... 2006. november 17. napján kelt 3780/138/2006. számú határozatával a felperes 2006. szeptember 11. napján elszenvedett balesetét üzemi balesetnek minősítette.

A felperes keresetében az alperest 3.700.000,- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Ennek indokaként személyhez fűződő jogainak megsértésére hivatkozott, arra, hogy koponyájának bal oldali része időnként zsibbad, forgó szédülés lép fel, valamint a baleset következtében kialakult organikus idegrendszeri eltérések eredményeként kifejlődött mentális rendellenessége középsúlyos depresszív zavarban konkretizálódott. Mindezen tünetek életvitelének egészét, a családjával való kapcsolattartást, valamint a családjába és a társadalomba való beilleszkedését rendkívül megnehezítik, munkaképességét jelentősen csökkentik figyelemmel arra is, hogy társas kapcsolatai azóta teljesen beszűkültek és visszahúzódóvá vált.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására és perköltségben történő marasztalására irányult a felperes keresetét mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatva. Álláspontja szerint a felperes a baleset időpontjában az alperes jogelődjével semmilyen jogviszonyban nem állt érvényes kinevezés hiányában, melyből következően jogviszony hiányában a baleset és a jogviszony közötti okozati összefüggés is hiányzik. Az összegszerűség tárgyában utalt arra, hogy a felperes állapotában a csatolt orvosi iratok szerint javulás várható, a végállapot tekintetében a sérülés után két évvel végzett vizsgálatot követően adható csak reális vélemény, így jelenleg a kártérítés összegszerűsége sem állapítható meg.