A Debreceni Törvényszék G.40171/2006/57. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 200. §, 277. §, 296. §, 305. §, 306. §, 307. §, 308. §, 326. §, 403. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 3. §, 2007. évi CXXXIII. törvény 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §]

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

Debrecen

5.G.40.171/2006/57.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Bihariné Dr. Kiss Katalin (4024 Debrecen, Kossuth u. 21. I/8.) ügyvéd által képviselt ...(...) felperesnek a Dr. Kiss Miklós (4025 Debrecen, Petőfi tér 7.) ügyvéd által képviselt ...(...) alperes ellen hibás teljesítés iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6 736 290 (hatmillió-hétszázharminchatezer-kettőszázkilencven) Ft-ot és 400 500 (négyszázezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 77 000 (hetvenhétezer) Ft, az alperest, hogy 404 300 (négyszáznégyezer-háromszáz) Ft eljárási illetéket fizessenek meg az államnak az állami adóhatóság felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, 3 példányban a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezésnek a tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Amennyiben a fellebbezésük csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes a tulajdonában álló, a valóságban D. település, ... út ... szám alatti ingatlanra egy 14 lakás és 13 gépkocsitároló, 4 lomtároló felépítésére irányuló építési tervet készíttetett. A ... Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya által kiadott építési engedély alapján kiszámított, az egyes társasházi lakásokra jutó telekhányadra adásvételi szerződést kötött a jelentkezőkkel. Az ingatlan telekhányadait megvásárló tulajdonostársak építőközösséget hoztak létre és 2002. március 4-én az építőközösség építési szerződést kötött az alperessel; az alperes elvállalta a D., ...út ... szám alatti ingatlanon a 14 lakásos társasház építési munkáit az engedélyes terv alapján a költségvetés szerint rögzített fix áron, azaz 115 770 895 Ft-ért.

A szerződés rendelkezett arról, hogy az építkezés teljes költsége az 5./ pontban az egyes lakások és garázsok vonatkozásában meghatározott teljes építkezési költségek összege. A felek I. osztályú minőségű kivitelezésben állapodtak meg.

A felek a szerződést két alkalommal módosították, 2002. május 15-én a ...hőszigetelőrendszer kialakítására vonatkozóan, míg 2002. október 15-ei pótköltségvetés a közművekre való rácsatlakozással kapcsolatos.

Az épület műszaki átadása 2003. január 20-án megtörtént, az építési hatóság a használatbavételi engedélyt a ... számú határozatával a felülépítményre megadta.

Az ingatlan telekhányadait megvásárló, a későbbiekben építőközösségi szerződést kötő tulajdonostársak 2003. január 27-én az ingatlanon fennálló közös tulajdonukat társasházzá alakították, a társasházi tulajdon az ingatlan-nyilvántartásba 2003. augusztus 13-án bejegyzésre került.

Az alperes az építési szerződést hibásan teljesítette, az építmény kivitelezése során eltért az engedélyes építési tervtől. A pince teherhordó szerkezete eltér a tervben leírtaktól, a változtatás során alkalmazott szigetelés miatt fennáll annak a veszélye, hogy hosszabb távon nem biztosított a talajnedvesség elleni szigetelés. A tervtől eltérő hibás kivitelezés az ingatlan felperesi tulajdonban lévő szerkezeteinél 2 415 491 Ft-os értékcsökkenést okoz.

A társasház közösség közös tulajdonában lévő teherhordó falak minősége és a vasbetonfödém kialakítása nem felelt meg a léghanggátlás, lépéshang-szigetelés és hangvédelmi követelményeinek. A falazat ...tégla beépítésével került megépítésre, amely akusztikai szempontból nem megfelelő. A közös tulajdonban lévő épületrészeknél a hangszigetelési hibák miatt jelentkező értékcsökkenés mértéke 3 920 800 Ft.

A megépített hulladéktároló csak részben felel meg a vonatkozó előírásoknak, a hibák utólagos kijavítási költsége a tervezési díjjal együtt 400 000 Ft.

A szomszéd épület kéménymagasítási munkái szerepeltek a 2001. augusztus 1-i dátumú engedélyes építési tervben, annak költségeit az alperesi költségvetés nem tartalmazta, azonban ez egy olyan műszaki szükséges munka, amely nélkül az épület rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.

N. G. a társasház egyik tulajdonostársa a ... Városi Bíróság előtt előzetes bizonyítást kezdeményezett az alperes hibás teljesítésének a megállapítására.

A ... számú perenkívüli eljárásban a bíróság által kirendelt B. S. szakértő, a közös tulajdonban álló részek tekintetében is hiányosságokat állapított meg figyelembe véve a K. B. L. zaj- és rezgésszakértő 2006. június 28-ai szakvéleményét is.

A felperes ezen szakvéleményről 2006. október 5-én szerzett tudomást.

A felperes a keresetlevelét 2006. december 29-én terjesztette elő a megyei bírósághoz, a per folyamán módosított leszállított keresetében 6 736 291 Ft, valamint perköltségének a megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Állítása szerint az alperes a megkötött építési szerződést hibásan teljesítette, a társasház közös tulajdonában álló épületrészek tekintetében is. A felek között a kapcsolat megromlott, ezért a hibák kijavítása az alperestől nem várható, ezért szavatossági igényként a közös tulajdonban lévő szerkezetek hangszigetelési hiányosságai miatt jelentkező értékcsökkenés címén 3 920 800 Ft, a talajnedvesség elleni szigetelés hibája miatti értékcsökkenés címén 2 415 491 Ft, és a hulladéktároló kiépítésének hibája miatti javítási költségek címén 400 000 Ft-os követelése áll fenn az alperessel szemben.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte.

Vitatta a felperes kereshetőségi jogát. Előadta, hogy az építési szerződésnél a felperes, azaz a társasház nem volt szerződő fél. A társasházakról szóló 2007. évi CXXXIII. törvény 3. §-a szerint az építési szerződésből eredő igényeket a társasház saját nevében nem érvényesítheti.

Elévülési kifogást jelentett be a Ptk. 308. §-a szerint a szavatossági igények 6 hónapos elévülési időn belül érvényesíthetők a teljesítéstől számítottan, tartós használatra rendelt dolognál is maximum 3 éven belül érvényesíthető a szavatossági igény, a keresetlevél benyújtásakor 2006. december 29-én a felperes szavatossági igénye már elévült.

A felperes által megjelölt kiviteli hibáknak az 5 %-os mértékben való megjelölését eltúlzottnak ítélte és kiemelte, hogy 2004. évben a garanciális felülvizsgálat során az arról felvett jegyzőkönyv szerint a lakástulajdonosok elismerték a garanciális javítások tényleges elvégzését. Állította, hogy a megkötött építési szerződést szerződésszerűen teljesítette.