2007. évi CXXXIII. törvény

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról[1]

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a (1) bekezdésének h) - i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-k) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya alá tartozik:]

"h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése;

i) az állam más törvény hatálya alá nem tartozó földtani feladatai;

j) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelése;

k) az a)-j) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések."

2. § A Bt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A bányafelügyelet engedélyezi:]

"h) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelését."

3. § A Bt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be. "

4. § A Bt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg - a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével -, amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik."

5. § A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:

a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel - 30%-a;

b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz esetében

ba) J %-a, ahol

J: a bányajáradék százalékos mértéke,

P: az 1996. novemberben kötött hosszú távú import szerződés alapján a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő, illetve jogutódja által vásárolt földgáz számlával igazolt, tárgyévet megelőző éves átlagára,

A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban,

k: korrekciós tényező; melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként az ipari - élelmiszeripar nélküli - belföldi értékesítés árindexével növekszik,

bb) 30%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 30%-ot nem éri el;

c) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a d) és e) pontban foglalt kivétellel

ca) 12%-a, ha a szénhidrogén mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente a 300 millió m3-t, kőolaj esetében az 50 kt-t nem halad meg,

cb) 20%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m3-nél nagyobb, de 500 millió m3-t nem halad meg, kőolaj esetében 50 kt-nál nagyobb, de 200 kt-t nem halad meg,

cc) 30%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m3-t meghalad, kőolaj esetében 200 kt-t meghalad;

d) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%-a;

e) a magas inertgáz tartalmú földgáz esetében 8%-a;

f) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a;

g) szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászata esetén 0%-a;

h) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.

Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, az a)-c) pontok szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, az a)-c) pontok szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik. A miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti."

6. § A Bt. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hatósági engedély alapján történő bányászati tevékenység végzésére a Bt. 13. §-ának előírásait kell megfelelően alkalmazni."

7. § A Bt. a következő új 22/B. §-sal egészül ki:

"22/B. § (1) A geotermikus energia kutatásának engedélyezésére és a kutatás hatósági felügyeletére a földtani kutatás engedélyezésének és hatósági felügyeletének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Geotermikus energiát kinyerni a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.

(3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki.

(4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető.

(5) A geotermikus védőidomról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet."

8. § A Bt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével a bányafelügyelet határozatban állapítja meg."

9. § A Bt. 26/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha

a) a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidőt engedély hiányában elmulasztja,

b) a meghatározott térítés fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

c) jogutód nélkül megszűnik.

(7) A bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottját - pályáztatást követően - a bányafelügyelet határozatban jelöli ki.

(8) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a hivatalos lapjában - szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is - meghirdeti."

10. § A Bt. 26/B. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben bekövetkezett módosulás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett. A bányatelek módosítására a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet határozattal a nyilvántartásból törli és erről az érintetteket értesíti, valamint a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak."

11. § A Bt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal a bányafelügyeletnek, amennyiben vízbetörés vagy hulladékkezelés során következik be, a környezetvédelmi, továbbá vízügyi hatóságnak is bejelenteni. A bejelentés és vizsgálat rendjét a bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a miniszter rendeletben állapítja meg."

12. § A Bt. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én e bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa, vagy aki e határidő után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte.

(5) A tulajdonos köteles a (4) bekezdés szerinti feladatok elvégzésére vonatkozó - a tájrendezés végrehajtásának ütemezését is magában foglaló - tájrendezési tervet készíteni, és a bányafelügyelethez jóváhagyásra benyújtani.

(6) Nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A hasznosításra vonatkozó felülvizsgálat elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt."

13. § (1) A Bt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt

a) műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően,

b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével,

c) a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy azt elmulasztva,

d) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

e) a geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására vonatkozó szabályoktól eltérően gyakorolja."

(2) A Bt. 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére - ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait - is. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti."

14. § A Bt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet a bányafelügyelet engedélyezi, és annak végrehajtását ellenőrzi."

15. § (1) A Bt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki."

(2) A Bt. 43. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosultja, külön jogszabály szerint földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a, egyebekben az engedélyes tevékenység tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,4%-a. A bányafelügyelet eljárásaiért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A felügyeleti díj - legfeljebb a tárgyévre megállapított fizetési kötelezettség mértékéig - csökken a fizetésre kötelezett által a bányafelügyelet eljárásaiért a tárgyévben megfizetett igazgatási-szolgáltatási díjak összegével."

16. § A Bt. 43/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bányahatósági eljárásokban, ha az eljárás több mint 20 ingatlantulajdonost és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használót érint, a bányafelügyelet hatósági közvetítőt vehet igénybe."

17. § A Bt. 44. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő o)-r) ponttal egészül ki:

[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]

"n) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelése, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása,

o) az a)-n) pontokban felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása,

p) a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsági szintjének növeléséhez és az adatok nyilvántartásához fűződő állami érdek érvényesítése,

q) a földtani közeg által okozott veszélyek és káros folyamatok elleni védelem szempontjainak érvényesítése,

r) a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása."

18. § (1) A Bt. 49. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]

"4. "Bányászat (bányászati tevékenység) ": ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül:

a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása,

b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése,

c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,

d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,

e) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása és hasznosítása,

f) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá

g) az a)-f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése is."

(2) A Bt. 49. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]

"6. "Előkészítés" a kitermelést közvetlenül követő tevékenység - ideértve az ehhez tartozó zagytározó létesítését, használatát és megszüntetését -, amely magában foglalja az ásványi nyersanyagok üzemi gyűjtését, szállítását, fizikai elválasztását, felaprózását, osztályozását, kioldását és mechanikai fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai módszerekkel történő dúsítását, a kőolaj, földgáz tisztítását, szétválasztását, de nem ideértve az olvasztást, a termikus gyártási folyamatokat és a kohászati eljárásokat."

(3) A Bt. 49. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]

"11. "Geotermikus energia": a földkéreg belső hőenergiája."

(4) A Bt. 49. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]

"21. "Meddőhányó": az ásványi nyersanyag kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt és attól leválasztott szilárd meddőanyagok felhalmozott tömege."

(5) A Bt. 49. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]

"26. "Szolgáltatásra köteles földtani adat": azok a földtani adatok, amelyeket földtani vagy ásványi nyersanyagkutatás, kitermelés során a bányavállalkozó közvetlenül vagy a földtani alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer."

(6) A Bt. 49. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]

"32. "Meddőanyag": egy adott ásványinyersanyagkitermelőhely vonatkozásában az olyan ásványi anyag,

- amely a haszonanyag alkotta telep (kőzettest) fölött, alatt, mellett vagy azon belül, de elkülönült kőzettestben fordul elő, és

- amelynek bizonyos mértékű kitermelését a haszonanyag leművelése szükségessé teszi, és

- amelynek meddővé minősítését a bányafelügyelet engedélyezte."

(7) A Bt. 49. §-a a következő 37-40. pontokkal egészül ki:

[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]

"37. "Magas inertgáz tartalmú földgáz": az olyan földgáz, amelyben a nem éghető gázok (joghatású méréssel meghatározott) aránya eléri vagy meghaladja a 30(térfo-gat) %-ot.

38. "Nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén": az olyan szénhidrogén, amelyet a szénhidrogén-képződés feltételeit biztosító üledékes anyakőzet pórusaiban létrejött szénhidrogén felhalmozódásból, rendkívül gyenge áteresztőképességű tároló rétegekből, valamely egyedi eljárással, többnyire rétegserken-tési vagy a szilárdásvány-bányászatban alkalmazott bányászati technológia alkalmazásával lehet csak kitermelni.

39. "Egyéb gázok és termékei vezetéke": tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a szállító-, elosztó csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő üzem, feldolgozóüzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja. A vezetékek alkotórészei:

- indító- és átadóállomás,

- a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,

- a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

40. "Szénhidrogén mező": egy vagy több, szakmailag igazolható módon ugyanazon földtani szerkezethez vagy szerkezetileg összefüggő, közös hidrodinamikai rendszerű, jól lehatárolható rétegtani képződményhez tartozó szénhidrogén telepből álló szénhidrogén előfordulás."

19. § A Bt. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések ötévenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről a bányafelügyelet gondoskodik."

20. § (1) A Bt. 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és e bekezdés a következő p)-s) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

"l) az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározására"

"p) a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére,

q) a 26/A. § (7) bekezdése szerinti pályázat tartalmi követelményeire,

r) a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére,

s) a koncessziós pályázatra kijelölt előfordulási területen elvégzendő komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat tartalmára és elkészítésére, továbbá az ezzel összefüggő szakhatósági közreműködésre"

[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.]

(2) A Bt. 50/A. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és e bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter]

"i) az Európai Unió irányelveiben előírt, az ásványi nyersanyagkutatásról, feltárásról és termelésről szóló, valamint az ásványvagyon-gazdálkodással, továbbá a bányászati tevékenység során keletkező hulladékkal kapcsolatos jelentés elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történő továbbítás és a közzététel rendjének,

j) a földtani szakértői engedélyek kiadására vonatkozó szabályoknak"

[rendeletben történő megállapítására. ]

21. § A Bt. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 2003/55/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 2006/21/EK irányelve az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (3. cikk 3. és 8. pontja, 14. és 19. cikk), a törvény 1. §, 2. §, 16. §, valamint 19. §-a."

22. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.

(2) E törvény 23. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 4. §-a a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Bt. 9. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Bt. 16. §-át követő cím, a Bt. 20. §-a (2) bekezdése c) pontjának "energetikai hasznosítás céljából" szövegrésze, a Bt. 20. §-a (14) bekezdésének "az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakvéleményének figyelembevételével" szövegrésze, 43. §-a (7) bekezdésének "illetőleg ellátja a 20/A. §-ban meghatározott állami feladatokat" szövegrésze,

b) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/B. §-ának (9) bekezdése, valamint a 17/C. §-a (2) bekezdésének "az állami földtani feladatokat ellátó közigazgatási szerv szakvéleményében foglaltakra tekintettel, továbbá" szövegrésze.

(5) E törvény 6. §-ában foglaltakat e törvény hatálybalépését követő egy év elteltével kell alkalmazni.

(6) A Bt. 36. §-ának (5) bekezdése szerinti tájrendezési terv kidolgozását és jóváhagyásra történő beterjesztését, valamint a (6) bekezdésben szereplő felülvizsgálatot e rendelkezés hatálybalépését követő egy éven belül el kell végezni.

23. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A termelő kérelmére a Hivatal igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia és hasznos hő mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia előállításához felhasznált elsődleges energiaforrást."

b) a VET 170. §-a (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

"29. a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait - különösen az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát - a kötelező átvételi rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a kapcsoltan vagy biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez szükséges minimális hatásfokot, továbbá a kapcsoltan termelt villamos energia esetén a villamos energia hasznosításának módját,"

[rendeletben állapítsa meg.]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke