A Kúria Bfv.174/2012/5. számú precedensképes határozata garázdaság bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 29. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §] Bírók: Katona Sándor, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Folyamatos jogtalan támadás esetén a védekezés folyamatossága nem jelenti azt, hogy a védekező a "kölcsönösségre" tekintettel szintén a jogtalanság talajára került volna. A jogos védelem körében kifejtett - formailag a garázdaság bűncselekményének a törvényi tényállásba illeszkedő - cselekménynek nincs társadalomra veszélyessége.

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Járásbíróság B.878/2010/13., Szolnoki Törvényszék Bf.481/2011/6., *Kúria Bfv.174/2012/5.* (BH 2013.2.31)

***********

KÚRIA

Bfv.II.174/2012/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. szeptember 20. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A garázdaság bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. r. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Városi Bíróság 9.B.878/2010/13. számú ítéletét és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 1.Bf.481/2011/6. számú ítéletét a II. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatja.

A II. r. terheltet az ellene társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 271. § (2) bekezdésének a) pontja] miatt emelt vád alól felmenti.

A magánlaksértés szabálysértése miatt indított eljárást megszünteti.

A felülvizsgálat során felmerült 4.210,- (négyezer-kettőszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Elrendeli a pénzbüntetés és bűnügyi költség címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkor törvényes kamatával együtt a terhelt részére történő visszatérítését.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Szolnoki Városi Bíróság a 2011. február 18-án kihirdetett 9.B.878/2010/13. számú ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 271. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja]. Ezért őt 140 napi tétel (2500 forint egy napi tétel összegű), összesen 350.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1981-ben született a II. r. terheltet a bíróság 2006-ban garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - 6 hónap fogházra ítélte.

I. r., II. r. terheltek és V. G. 2010. március 7-én 1 óra 30 perc körüli időpontban T.-n, a G. pincében tartózkodtak ittas állapotban.

Az I. r. terhelt a G. pince előtt, az A. úton minden indok nélkül a II. r. terhelthez lépett és őt egy alkalommal ököllel arcon ütötte. A II. r. terhelt ezt követően az I. r. terheltet ököllel szintén arcon ütötte, majd a terheltek egymást kölcsönösen ököllel, több alkalommal, testszerte megütötték.

V. G. - miután értesült arról, hogy barátját, a II. r. terheltet az I. r. terhelt bántalmazta - úgy, hogy tudott arról, hogy korábban az I. r. és a II. r. terheltek verekedtek, az I. r. terhelthez lépett és őt minden indok nélkül ököllel arcon ütötte.

V. G. és az I. r. terhelt ezt követően egymást több alkalommal, ököllel, testszerte megütötték.

Az I. r. terhelt, a II. r. terhelt és V. G. bántalmazása következtében a bal felső szemhéjának zúzódását, repesztett bőrsérülését, a szemkörnyék és járomcsont környékének duzzanatát, zúzódását, a felsőajak nyálkahártyai felszínén hámzúzódást, az orrhát duzzanatát, mindkét oldali könyökcsúcson hámhorzsolásokat, hámzúzódásokat szenvedett el, amely sérülések 8 napon belül gyógyultak. Az I. r. terhelt könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványt nem terjesztett elő.

A II. r. terhelt az I. r. terhelt bántalmazása következtében a nyak baloldalának zúzódásos sérülését, az állkapocscsont alatti részen enyhe bőrpírt és a bőr felszínes hámhorzsolását szenvedte el, amely 8 napon belül gyógyult. Könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványt nem terjesztett elő.

Az I. r., a II. r. terheltek és V. G. indokolatlanul agresszív, a társadalmi normákkal ellentétes cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II. r. terhelt és védője elsősorban jogos védelem címén felmentésért, másodsorban enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2011. október 19-én megtartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.481/2011/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A II. r. terhelt terhére megállapított cselekményt 1 rb. társtettesként elkövetett garázdaság vétségének minősítette [Btk. 271. § (1) bekezdés]. A vele szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát 100 napra, és ezzel a kiszabott pénzbüntetés összegét 250.000 forintra enyhítette. Egyebekben a II. r. terheltet érintően az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság a tényállást azzal egészítette ki, hogy V. G. és az I. r. terhelt között történt tettlegesség idején a II. r. terhelt már bent tartózkodott az italboltban.

A jogi indokolása körében megállapította a másodfokú bíróság, hogy a II. r. terhelt cselekménye a testi épségét ért közvetlen és jogtalan támadás elhárítása körében szükségesnek tekinthető, de arányosnak semmiképp, figyelemmel az I. r. terhelt sérüléseinek számára, jellegére, valamint súlyosságára. Kétségtelen, hogy az első ütésváltásra az I. r. terhelt támadása adott okot, azonban az elhárító cselekmény lényegesen meghaladta a II. r. terhelt részéről azt a mértéket, amely mellett a jogos védelmi helyzet megállapítható lenne. Jogos védelmi helyzet nem állhatott fenn, amikor a szemmel látható ittas állapotban lévő I. r. terhelt magatartására a II. r. terhelt akként reagált, hogy visszaütött, majd a köznyugalom sérelmével járó riadalom és megbotránkozás okozására alkalmas módon, egymással szándékegységben, egymást kölcsönösen több ökölütéssel bántalmazták. A II. r. terhelt ezzel elfogadta a verekedésre felhívó, kihívó magatartást. A korábbi elhárító cselekményének folytatása - a támadó jellegű magatartás megszűnése után - már kívül esik a jogos védelem körén, hiszen védekezése megtorlásba csapott át.