A Pécsi Ítélőtábla Pf.20065/2018/6. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 155/B. §, 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 33. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §, 19. §, 21. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:223. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Zóka Ferenc
íéPécsi Ítélőtábla
Pf.V.20.065/2018/6. szám
A Pécsi Ítélőtábla a Pavlek Ügyvédi Iroda által ...t felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Horváth Rita ügyvédek által ...t I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a dr. Varga István ügyvéd által ...t II.rendű alperes neve II. rendű és a dr. Dancs Csilla ügyvéd által ...t III.rendű alperes neve (címe) III. rendű alperes ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása és egyéb iránt indított perében a ... Törvényszék 2018. február 28. napján kelt .... számú ítélete ellen a felperes által 36. és a II. rendű alperes által 35. sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következőkkel
í t é l e t e t:
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes által a II. rendű alperesnek fizetendő elsőfokú perköltséget 1.656.700 (egymillió-hatszázötvenhatezer-hétszáz) forintra felemeli. Ezen felüli fellebbezett részében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. és II. rendű alpereseknek személyenként 828.400 (nyolcszázhuszonnyolcezer-négyszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 80.800 (nyolcvanezer-nyolcszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.
Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az ... külterület .... hrsz. alatt felvett, "szántó, fásított terület, legelő" művelési ágú, 79 ha 7318 m2 terület nagyságú, 1211.13 AK értékű ingatlan a II. rendű alperes kizárólagos tulajdonát képezte, amelynek értékesítésére vonatkozóan - 2016. március 16. napján lefolytatott nyilvános árverést követően - a II. rendű alperes ...etében a ...ő 2016. június 13. napján adás-vételi szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel, ... .... szám alatti lakossal, 80.300.000 forint vételár ellenében.
Az adásvételi szerződést 2016. június 20. napján 60 napra kifüggesztették az ...i ... Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára. A 60 napos kifüggesztési határidő alatt a felperes és az I. rendű alperes vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tett, amelynek következtében a 2016. december 8. napján kelt "Elővásárló adás-vételi szerződésbe belépést tanúsító okirat" szerint ... eredeti vevő és a II. rendű alperes által 2016. június 13. napján megkötött, az ... külterület ... hrsz. alatti ingatlan adásvételére vonatkozó szerződésbe az eredeti vevő helyébe az I. rendű alperes lépett.
Az I. rendű alperes a 2016. augusztus 17. napján kelt és benyújtott nyilatkozatában a perbeli ingatlan vonatkozásában - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 18.§ (1) bekezdés d) pontjára és 18.§ (4) bekezdés a) pontjára, azaz arra hivatkozva élt az elővásárlási jogával, hogy helyben lakó földművesnek és családi gazdálkodónak, illetve gazdálkodó családtagnak minősül.
A felperes a 2016. augusztus 18. napján kelt és 2016. augusztus 19. napján benyújtott nyilatkozatában a perbeli ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogát a Földforgalmi tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára és 18.§ (4) bekezdés a) pontjára alapította, azaz arra, hogy családi gazdálkodó, illetve a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet és tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállítása.
A felperes 2017. május 19. napján jogi előterjesztett keresetében kérte annak megállapítását, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:223.§ (1) bekezdése alapján az I. és II. rendű alperesek között létrejött, az ... külterület ... hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó szerződés vele, mint elővásárlásra jogosulttal szemben hatálytalan. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az adás-vételi szerződés felperes és II. rendű alperes között jött létre, és erre tekintettel kérte a tulajdonjogának bejegyzését az ingatlannyilvántartásba, az I. rendű alperes tulajdonjogának egyidejű törlése mellett. A III. rendű alperest a fentiek tűrésére kérte kötelezni.
A felperes előadta, hogy elővásárlási jogosultságát a Földforgalmi tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára és 18.§ (4) bekezdés a) pontjára alapította, ezért az elővásárlási jogosultak sorrendjében megelőzte mind az eredeti vevőt, mind az I. rendű alperest. Emellett keresetében hivatkozott arra is, hogy a Földforgalmi tv. 18.§ (1) bekezdés d) pontja alapján is megilleti az elővásárlási jog, mert helyben lakó földművesnek minősül.
Előadta, hogy az I. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó ... számú határozatot jogi ...ője részére 2017. április 21. napján kézbesítették, ezért elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a keresetlevél benyújtásával érvényesítette.
Arra is hivatkozott, hogy a Földforgalmi tv. 19.§ (4) bekezdése alapján vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatát szabályosan tette meg, ahhoz csatolta az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, amely igazolta, hogy állattartó telepet működtet, és a tényleges állatlétszámot. Kifejtette, hogy a földhasználati lapok minden hatóság számára hozzáférhetőek, közhiteles nyilvántartásban szerepelnek, ezért a birtokában álló földterületre vonatkozó igazolásokat nem kellett csatolnia.
Felperes a perben indítványozta a Ptk.6:223.§-ában szabályozott igényérvényesítési határidő meghatározása és értelmezése körében polgári jogegységi eljárás lefolytatásának kezdeményezését a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi. tv.) alapján. Indítványozta továbbá azt is, hogy a bíróság kezdeményezze az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25.§ (1) bekezdése alapján az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól szóló 57/2014. (IV.30.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 2.§-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását, a jelen per tárgyalásának a Pp.155/B.§ (3) bekezdése alapján történő felfüggesztése mellett. Álláspontja szerint a Vidékfejlesztési Miniszter a rendelet 2.§-ában a törvényben kapott felhatalmazást túllépve az elővásárlási jog gyakorlásának további feltételeit határozta meg.
Az I. rendű alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata hiányos volt, a felperes nem igazolta azt a körülményt, hogy a megvásárolandó ingatlanra az állattartáshoz szükséges takarmány előállítása céljából van szüksége, tekintettel arra, hogy felperes vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatához nem csatolta a használatában álló földterületekre vonatkozó igazolásokat, az állatsűrűséget pedig enélkül nem lehet megállapítani. Utalt arra is, hogy felperes elfogadó nyilatkozata nem, csak keresete tartalmazta a Földforgalmi tv. 18.§ (1) bekezdés d) pontjára hivatkozást, azaz, hogy helyben lakó földművesnek minősül, emiatt a Földforgalmi tv. 21.§ (9) bekezdése alapján felperes nyilatkozatát úgy kellett tekinteni, mintha nem is tette volna meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!