BH 1983.6.231 Ha a vállalat a szabadalmi igényjogosult feltalálóval a szabadalom átruházása tárgyában kötött megállapodásban kötelezettséget vállal arra, hogy műszaki és gazdasági felkészültségével a találmányi megoldás megvalósításához szükséges fejlesztési tevékenységet elvégzi, ezt a kötelezettségét azonban felróhatóan megszegi, köteles a feltalálónak az ebből eredő kárát megtéríteni. A feltalálót kárenyhítési kötelezettség terheli. [Ptk. 86. §, 1969. évi II. tv. 15. § (1) bek. Ptk. 313. §, 312. § (2) bek., 355. §].

1. A Legfelsőbb Bíróság, a másodfokú tárgyaláson kiegészített bizonyításra is figyelemmel, az iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 1972-ben szabadalmi bejelentést tett az "Adagoló berendezés kis mennyiségű folyadékok nagypontosságú adagolására" című találmányára.

A találmányi megoldás megvalósításához, működőképes és értékesítésre alkalmas berendezés létrehozásához és gyártásához megfelelő felszereltségű üzemre volt szükség.

Az alperes vállalat - egyebek között - mechanikus folyadékadagoló berendezések gyártásával is foglalkozik. Műszaki-technológiai és gazdasági felkészültsége alkalmassá tette, hogy az elektrosztatikus folyadékadagoló találmányi megoldását kísérleti modell elkészítésével megvizsgálja, majd a sorozatgyártásra alkalmas prototípust kifejlessze.

A felek a szóbeli tárgyalásaik eredményeként az 1973. január 4-én írásbafoglalt "szabadalom átruházási szerződés" című szerződésben abban állapodtak meg, hogy közös tevékenységgel létrehozzák a gyártásra is alkalmas berendezést, amelynek az értékesítéséből befolyt nyereségen a jövőben megállapítandó arányban osztoznak. A felperes kötelezettséget vállalt az Országos Találmányi Hivatalnál szabadalmazásra bejelentett találmánya átadására, úgy hogy ezáltal a szabadalmat az alperes szerezze meg. Vállalta, hogy átadja az addigi tapasztalatait, műszaki dokumentációit. Vállalta továbbá, hogy a fejlesztéshez szükséges számítások, dokumentációk elkészítésében - "munkatérítés mellett" - rendelkezésre áll.

Az alperes a szabadalmaztatással kapcsolatban a szerződéskötésig fölmerült 7000 Ft költség és az ezután fölmerülő költségek viselését vállalta, továbbá azt, hogy "a találmány kivitelezése az 1973. évi fejlesztési terv keretében történik"; 1973. végéig a működőképes készülék rendelkezésre áll. A szabadalom külföldi értékesítése esetén a felperesnek külön "díjazás" jár. Ha viszont az alperes a szabadalmat a jövőben nem kívánná fenntartani, erről a felperest köteles írásban értesíteni.

A felperes megadta a szabadalmi bejelentés átruházásához szükséges nyilatkozatot, ennek következtében a találmány szabadalmi oltalmát az alperes szerezte meg. Átadta a felperes a műszaki ismereteit és egyéb dokumentációit, és rendelkezésre állt - később mint munkavállaló is - a fejlesztéshez szükséges tevékenységek elvégzésére.

Az alperes a találmányra számos külföldi szabadalmat is szerzett, a találmányi megoldás megvalósítására azonban, illetőleg a kísérleti modell elkészítésére és megvizsgálására a megfelelő intézkedéseket nem tette meg. 1977. évben a Budapesti Műszaki Egyetemhez fordult fejlesztési tanulmány készítésére szóló megbízással. Az előzetes véleménye szerint a már kialakított mérőegység alkalmazhatósági körének meghatározása csak további fejlesztő és kísérleti munka után várható.

Az alperes 1977. november 8-i keltezéssel levelet intézett a felpereshez, amelyben utalt rá, hogy hasznosítható berendezést nem sikerült létrehozni; további fejlesztési tevékenységre nem hajlandó, "a szerződést felbontja", a szabadalom további fenntartását pedig nem kívánja. Nyilatkozatra hívta fel a felperest, hogy ő a szabadalom fenntartását "saját költségén kívánja-e", ellenkező esetben az alperes a szabadalmi oltalomról lemond. A felperes válaszában "érdemi nyilatkozata előtt" tájékoztatást kért a szabadalom helyzetéről, a szerződéstől való elállást nem fogadta el. 1977. november 25-i levelében az alperes a kért tájékoztatást megadta. A szabadalmi oltalom fenntartásával kapcsolatban kért nyilatkozatot, újabb 8 napos határidővel, megsürgette. Újabb válaszlevelében a felperes a szerződéses kapcsolat fenntartását kívánta, arra azonban nem nyilatkozott, hogy ellenkező esetben a szabadalom "átvételét" kívánja-e. Az alperes ezután az 1978. január 27-én az OTH-hoz intézett kérelmében a szabadalmi oltalomról lemondott. A szabadalom ennek következményeként megszűnt.

A találmány alapvetően újszerű felismerésen alapuló, igen magas szellemi színvonalú megoldás. A szabadalmi oltalom megszűnte után külföldi cég foglalkozott a megoldással, illetőleg a találmányi megoldás elvén működő készülék gyártásával, felhasználva azt a lehetőséget, amelyet a találmány védelmének megszüntetése hozott létre. Az alperes - gazdasági és műszaki adottságai mellett - képes lett volna 1973. évben a kísérleti modellt elkészíteni, további egy év alatt pedig a sorozatgyártáshoz szükséges prototípust kifejleszteni. Hasonló jellegű berendezések árának és forgalmának összehasonlításával megállapítható, hogy a sikeres megvalósítás esetén a 8-10 évi belföldi értékesítésből származó nyereség 3 millió forintot meghaladó lett volna.

2. A felperes az 1978. április 5-én benyújtott keresetlevelében 480 000 Ft "találmányi díj" megtérítését követelte. Ezt a követelését kártérítés címén is fenntartotta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a szabadalmat (szabadalmi bejelentést) annak fejében ruházta az alperesre, hogy a költségeket az alperes viselje, és majd a később kifejlesztendő találmányi berendezés nyereségéből részesüljön. A berendezést azonban éppen a találmányi megoldásban rejlő okok miatt nem sikerült kifejleszteni. Azért pedig nem terheli az alperest felelősség, hogy a felperes - megfelelő előzetes értesítés ellenére - a szabadalom visszaszerzését nem kívánta, és ezáltal a szabadalom megszűnése miatt esetleg kára keletkezett.

Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a felek között a szabadalmi oltalomból eredő jogok átruházására irányuló szerződés érvényesen létrejött. Az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségét nem szegte meg, és ezáltal nem okozott kárt a felperesnek. Nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a szabadalmat a védettség teljes időtartama alatt fenntartja, sőt kikötötte azt a jogot, hogy a felperes előzetes értesítése mellett a szabadalom fenntartásától bármikor elállhasson. Ez az előzetes értesítés megtörtént, a felperes nem támaszthat jogellenesség miatt kártérítési igényt.

Az első fokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, keresetének helytadó ítélet meghozatala végett.

Az alperes az első fokú bíróság ítéletének a helyben hagyását kérte.

3. A fellebbezés - az alábbiak szerint - helytálló.