A Budapest Környéki Törvényszék P.20720/2016/6. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/A. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 157. §, 229. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bíró: Szántóné dr. Laczay Erika

Budapest Környéki Törvényszék

Ügyszám: 16.P.20.720/2016/6.

ítélet

Dr. Viszló Ügyvédi Iroda dr. Viszló László ügyvéd (...) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - Nagyistók és Tahy Ügyvédi Iroda dr. Nagyistók Bence ügyvéd (...) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a bíróság meghozta, és kihirdette a következő

ÍTÉLETET.

A bíróság a felperesek kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül, fizessen meg az alperesnek 100.000 Ft, azaz százezer forint plusz általános forgalmi adó perköltséget, valamint kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 33.800 Ft, azaz harmincháromezer-nyolcszáz forint plusz általános forgalmi adó perköltséget.

A le nem rótt 40.530 Ft, azaz negyvenezer-ötszázharminc forint és 120.000 Ft, azaz százhúszezer forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, három példányban a Budapest Környéki Törvényszéken fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárás során kötelező.

INDOKOLÁS:

A bíróság a becsatolt iratok alapján az alábbi

tényállást

állapította meg:

A II. r. felperes az I. r. felperes édesanyja.

A II. r. felperesről első alkalommal óvodáskorában, 2003. március 3-án állapította meg az Autizmus Kutatócsoport Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Ambulanciája, hogy autizmus spektrum zavarban szenved. A szakvélemény tartalmazza, hogy a későbbiekben a gyermeknek integrált oktatást javasolnak. Az óvodai éveket az I. r. felperes egy településnév 1i óvodában töltötte, ezt követően költözött a család településnév 2ra. A helyi iskola neve 1 Általános Iskola a 2004/2005 tanévre felvette első osztályba a körzetében lakó I. r. felperest, annak ellenére, hogy sem az iskola alapító okirata, sem pedagógiai programja nem tartalmazta az autista tanulók integrált oktatását, és a személyi, tárgyi feltételek sem voltak alkalmasak egy autista gyermek fogadására. A iskola neve 1 Általános Iskola olyan képzettségű gyógypedagógussal rendelkezett, aki logopédiai szakon végzett, ezért a végzettsége nem volt alkalmas autista tanulókkal való fejlesztő foglalkozásra.

Az I. r. felperes az általános iskola első osztályát integrálva, az integráció feltételeinek hiánya mellett végezte a iskola neve 1 Általános Iskolában, az iskola megpróbált megfelelni a helyzetnek. Mivel frontálisan nem volt irányítható, a pedagógusok a tanórákon külön foglalkoztak vele. Tanulmányi eredménye nem maradt el a társaitól, de a közösségbe illesztése nem sikerült, magatartása egyre kezelhetetlenebbé vált, az órai munkát lehetetlenné tette, társaival agresszív volt, szünetekben külön felügyeletet igényelt. Kezdetben az osztálytársak tolerálták az I. r. felperes másságát, azonban az agresszív cselekedetek sűrűsödése után félni kezdtek tőle, amelyet a többi gyermek szülője nehezen tolerált. Végül a tanév végére a helyzet tarthatatlanná vált, ezért már májusban nem is vitte a II. r. felperes az I. r. felperest az iskolába. Az általános iskola segélykérő levelet írt Pest Megye Önkormányzatának I. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságához, valamint az Autizmus Kutatócsoport Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Ambulanciájára.

Pest Megye Önkormányzata I. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága azért jelölte ki korábban az I. r. felperes számára a iskola neve 1 Általános Iskolát településnév 2ban, mivel a Pest Megye Főjegyzőjétől kapott intézményi jegyzéken az iskola úgy szerepel, mintha autista tanulókat integráltan fogadhatna. Ez a kijelölés egy félreértésen alapult, ugyanis az iskola nem arról szolgáltatott adatot, hogy az intézmény alapító okirata szerint fogadhat-e autista tanulót, hanem arról, hogy az iskola 1 fő autista tanulót már ellát (I. r. felperest). Emiatt történt az, hogy a későbbiekben a szakértői bizottság újra és újra kijelölte az I. r. felperesnek a körzeti iskoláját. Pest megyében egyébként nincsen olyan általános iskola, amely ép értelmű autista tanulókat integráltan tudna oktatni úgy, hogy ehhez megvannak a személyi és tárgyi feltételek egyáltalán. Általában az ilyen jellegű tanulók oktatása az enyhén értelmi fogyatékosokat ellátó intézményekben zajlik. Az I. r. felperesnél azonban az autizmus nem társul értelmi fogyatékossággal.

Második osztályba az I. r. felperes változatlanul a iskola neve 1 Általános Iskolába járt, mint magántanuló. Mivel azonban ez sem vezetett sikerre, ezt követően Budapest III. kerületében a iskola neve 2 Általános Iskolába került beíratásra 2006. szeptemberétől. Majd a harmadik osztály elvégzése után 2007. szeptemberétől a negyedik osztályt már szintén Budapesten a kerület kerületben az iskola neve 3 Általános Iskolában kezdte (az iskola gyakorlatilag ugyanaz, csak a fenntartó változott).

A II. r. felperes 2007. szeptember 3. napján panaszt nyújtott be az Oktatási Hivatal OKÉV Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához, amelyben azt sérelmezte, hogy gyermekével szemben a településnév 2i iskola neve 1 Általános Iskola nem tartotta be az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény előírásait. Az Oktatási Hivatal 2007. november 16. napján kelt határozatában felhívta a iskola neve 1 Általános Iskola igazgatójának figyelmét arra, hogy a jövőben ne alakítson ki tanulói jogviszonyt olyan tanulóval, akinek nevelésére, oktatására az iskolában az alapító okirata szerint nincs jogosultsága. A határozat indokolása többek között rögzíti a következőket: A tanuló lakóhelyének közelében nincsen olyan általános iskola, amelynek alapító okirata tartalmazza, személyi és tárgyi feltételei pedig biztosítják az ép értelmű autizmus spektrum zavarban szenvedő tanulók integrált vagy szegregált oktatását. A iskola neve 1 Általános Iskola tanulói jogviszonyt alakított ki a körzetében lakó I. r. felperessel annak ellenére, hogy az iskola nem rendelkezett az autista spektrum zavarban szenvedő tanulók integrált ellátásához szükséges személyi, tárgyi, adminisztratív feltételekkel. A Pest Megyei Önkormányzat 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága szakértői javaslatai nem voltak konzekvensek, tanácstalanságot tükröztek, illetve sodródtak a szülő vagy az iskola elképzelései szerint. A beilleszkedési problémák kezelése folyamatában a pedagógus olyan helyzetbe került, hogy egyaránt kellett volna védenie a többi tanuló jogait, érdekeit, és az I. r. felperes jogait, érdekeit, konkrét esetekben mérlegelnie volt szükséges, hogy melyiket helyezze előtérbe. A Szakértői Bizottság és az Autizmus Kutatócsoport szakvéleményeiből jól kiolvasható, hogy ha kizárólag az I. r. felperes lenne az egyetlen szempont, akkor számára az integráltan való nevelés, oktatás lenne a legmegfelelőbb forma. Ez azonban jelenleg csak úgy lenne megoldható, ha az I. r. felperest az iskolai oktatás teljes folyamatában egy autista gyermekeket fejlesztő gyógypedagógus kísérné végig. Az állam az ingyenes közoktatási szolgáltatásokról a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. településnév 2 Község Önkormányzatának korábbi polgármestere nem segített, nem tett eleget a közoktatási törvény azon előírásainak, hogy az önkormányzat köteles gondoskodni az általános iskolai oktatásról, mely rendelkezés magában foglalja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A közoktatási törvény 114. § (2) bekezdése értelmében az autista tanulók részére az oktatásban való részvétel állami, önkormányzati fenntartású iskolákban ingyenes. Az I. r. felperes azért kénytelen alapítványi fenntartású iskolába járni, amelyben az oktatásért ellenszolgáltatást kell fizetnie, mert oktatása az állami, önkormányzati intézményekben nem megoldott. A iskola neve 1 Általános Iskola nem járt el jogszerűen, amikor tanulói jogviszonyt alakított ki az I. r. felperessel, mely jogviszony létrehozása alapjául szolgált a kialakult konfliktusoknak. Az egyenlő bánásmód követelményét azonban nem sértette meg, mert intézkedéseit mérlegelte, azt követően ésszerűen járt el.