BH 2009.3.69 Közokirat-hamisítás bűntettét bűnsegédként sem valósítja meg a Kft. ügyvezetője, aki az üzletrészét érvényes adásvételi szerződéssel átruházza, majd a Kft. új üzletrész-tulajdonosai készítik el és nyújtják be a cégbíróságra azt a társasági szerződést módosító okiratot, amely nem a valóságnak megfelelően tartalmazza az új ügyvezető személyét [Btk. 21. § (2) bek., 274. § (1) bek. c) pont].

Az elsőfokú bíróság a 2005. január 18. napján kihirdetett ítéletével a VIII. r. terheltet az ellene közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás lényege szerint a P. 2000 Kft. 1998. december 1. napján alakult 3 millió forint törzstőkével. Ügyvezetője a VIII. r. terhelt, tagja F. M.-né volt. Üzletrészük 2,5 millió, illetve 500 ezer forint volt. A P. 2000 Kft. üzleti ügyeit, a megállapodásokat és a kifizetéseket egyedül a VIII. r. terhelt intézte.

A Kft. üzleti kapcsolatban állt az I. r. terhelt által képviselt gazdasági társaságokkal. Amikor a VIII. r. terhelt betegsége miatt a P. 2000 Kft. nem tudott a vállalt feladatainak eleget tenni, az I. r. terhelt által képviselt cégek az alvállalkozójaként jártak el.

2000. évben a VIII. r. terhelt elhatározta a társaság értékesítését. Ezt ismerőseivel is közölte és cégét a helyi újságban is meghirdette.

Vevőként a XIII. r. terhelt jelentkezett telefonon. Őt az I. r. terhelt bízta meg a Kft. megvételével. Az adásvételi szerződés aláírására a XIII. r. terhelt által megjelölt ügyvédi irodában került sor. Az adásvételi szerződés aláírásakor jelen volt a VIII. r. terhelt, F. M.-né, a XIII. r. terhelt és a XI. r. terhelt.

A jogi indokolás keretében állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a P. 2000 Kft. adásvételére nem színlelt szerződéssel, hanem a szerződő felek szerződési akaratának megfelelően került sor. Az üzletrész-átruházás tárgyában készült adásvételi szerződéssel az eladó tagsági viszonya mint az ehhez kapcsolódó jogai és kötelezettségei megszűntek. A társasági szerződést módosító okiratot a társaság új tagjai (üzletrész-tulajdonosai) készítették el és írták alá. Üzletrész-átruházási szerződés esetén a társasági szerződés módosítása nem szükséges.

Ezen indokok alapján az elsőfokú bíróság a VIII. r. terheltet bűncselekmény hiányában felmentette.

A terhelt terhére felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett az ügyész által bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt bíróság a 2005. december 8-án meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a VIII. r. terheltre vonatkozó részében megváltoztatta. A VIII. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, és ezért őt megrovásban részesítette.

A másodfokú bíróság az ítéletében a tényállást kiegészítette azzal, hogy a valótlan tartalmú társasági szerződést módosító okirat alapján a cégbíróság a változásokat a cégnyilvántartásba 2001. május 24-én, 2001. január 12-ei hatállyal bevezette. A VIII. r. terheltnek tudomása volt arról, hogy a cégnyilvántartásban valótlan adatként kerül bejegyzésre a XIII. r. terhelt ügyvezetői megbízatása.

A jogi indokolás körében állapította meg a másodfokú bíróság, hogy nem az üzletrész adásvétele volt valótlan, hanem a társasági szerződést módosító okiratban, illetve az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésbe kerültek valótlan adatok az ügyvezető személyére, illetve a képviseletre jogosult személyre vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás is tartalmazta, hogy az üzletrészt megvásárló, illetve az ügyvezetővé vált személyek ténylegesen nem kívántak a társaság ügyvezetőivé, illetve tagjaivá válni, hanem az I. r. terhelt volt az, aki azután ténylegesen irányította és képviselte az adott társaságot.

A VIII. r. terhelt az I. r. terhelt által megbízott XIII. r. terheltnek adta el üzletrészét. Az I. r. terhelttel fennálló kapcsolata alapján tudatában volt annak, hogy a tényleges ügyvezetői feladatokat az I. r. terhelt fogja ellátni a P. 2000 Kft.-ben. Közreműködött abban, hogy a XIII. r. terhelt, mint a P. 2000 Kft. ügyvezetője valótlan tartalmú társasági szerződést módosító okiratot nyújtson be a cégbíróságon, és ily módon a cégnyilvántartásba, mint közokiratba valótlan adat kerüljön bejegyzésre. E magatartásával, mint bűnsegéd, szándékosan segítséget nyújtott ahhoz, hogy jog vagy kötelezettség megváltoztatására vonatkozó valótlan adatot foglaljanak közokiratba, ezért bűnsegédként elkövette a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettét.

A jogerős ítélet ellen a VIII. r. terhelt a védője útján felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.

Az indítvány lényege szerint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) vonatkozó rendelkezései értelmében a cégtagok személyében történő változásbejegyzés - formai értelemben - nem az üzletrész-adásvételi szerződés alapján történik. A változásbejegyzési kérelem nyomtatványon - annak megfelelő rovatainak a kitöltésével - az új ügyvezető kéri a módosítás cégnyilvántartásban történő átvezetését.

A Ctv. Melléklete sorolja fel a változásbejegyzési kérelem beadásakor kötelezően becsatolandó mellékleteket, amelyek között az üzletrész-adásvételi szerződés nem szerepel.

A Ctv. 159. §-ának (2) bekezdése értelmében a tagok személyében történt változás esetén taggyűlés tartására és a társasági szerződés alakszerű módosítására nincs szükség.

Adott esetben a társasági szerződés módosítására azért volt szükség, mert a tagság változásával egy időben a vezető tisztségviselő személye is megváltozott.

A társasági szerződés módosítására a szerződést módosító okirat vagy az ennek formaiságával megegyező taggyűlési határozat alapján kerülhet sor. Nyilvánvalóan az utóbb említett okiratok valamelyike szolgálhatott a vádiratban hivatkozott változásbejegyzés alapjául és nem a 2001. január 12. napján kelt üzletrész-adásvételi szerződés. Ebből pedig az következik, hogy felhasználás hiányában a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti közokirat-hamisítás elkövetésére nem került sor és nincs büntetőjogilag releváns "közreműködés" sem. Ezért a marasztaló bírósági döntés megváltoztatását és a VIII. r. terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség az átiratában a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. Álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás értelmében a VIII. r. terhelt tudott arról, hogy a P. 2000 Kft.-ben fennálló üzletrészének eladása után a társasági szerződést módosító okirat alapján a cégnyilvántartásba valótlan adatként kerül bejegyzésre a XIII. r. terhelt ügyvezetői megbízatása. Ennélfogva, mint a Btk. 21. §-ának (2) bekezdése szerinti bűnsegéd, szándékosan segítséget nyújtott ahhoz, hogy valótlan adatot foglaljanak közokiratba, így büntetőjogi felelősségének a megállapítására anyagi jogszabálysértés nélkül került sor.