A Gyulai Törvényszék Pf.25005/2008/7. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 246. §, 296. §, 303. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Csukás Lajos, Jelinekné dr. Durkó Mária, Szabó Mária

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Járásbíróság P.20602/2006/40., *Gyulai Törvényszék Pf.25005/2008/7.*, Kúria Pfv.20996/2008/4. (BH+ 2009.7.304)

***********

Békés Megyei Bíróság, Gyula.

2.Pf.25.005/2008/7. szám.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Békés Megyei Bíróság a Herjeczki Ügyvédi Iroda (dr. Herjeczki János ügyvéd ) által képviselt AA felperesnek - a Sebestyén Ügyvédi Iroda (dr. Sebestyén Éva ügyvéd ) által képviselt BB I. r. és BB-né II. r. alperesek ellen 2.809.500 forint vállalkozási díj megfizetése iránt a Gyulai Városi Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2007. évi december hó 14. napján 1.P.20.602/2006/40. szám alatt hozott ítélet ellen az alperesek részéről 42. sorszám alatt benyújtott fellebbezés, és a felperes részéről 3 sorszám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Illeték Főosztály felhívására 97.600 (Kilencvenhétezer-hatszáz) forint fellebbezési illetéket,

továbbá alpereseknek 15 napon belül 228.000 (Kettőszáz-huszonnyolcezer) forint mindkét fokon felmerült együttes perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helytadó ítéletével egyetemlegesen kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 1.625.547 forintot, ennek 2004. január hó 1. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatát, valamint 230.000 forint perköltséget.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperesek fellebbezéssel, a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt.

Az alperesek jogorvoslati kérelmükben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását, a felperest terhelő kötbér beszámítását az elsőfokú perköltség összegének a keresettel érvényesített követelés figyelembevételével történő megállapítását és a felperes fellebbezési perköltségben történő marasztalását kérték.

A felperes csatlakozó fellebbezésében a marasztalási összegnek 359.281 forinttal történő felemelését kérte.

A fellebbezésre, illetve a csatlakozó fellebbezésre vonatkozó fellebbezési ellenkérelem az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

Az alperesek fellebbezése alapos, a csatlakozó fellebbezés alaptalan.

A megyei bíróság megállapítása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást minden lényeges körülményre kiterjedően felderítette, azonban az abból levont jogi következtetése nem mindenben, az ítéleti döntése pedig részben nem helytálló.

A perbeli jogvita a 2002. október hó 11. napján kötött szerződésből ered, ezért a fellebbezés, illetve a csatlakozó fellebbezés érdemi elbírálásához elsődleges feladat a jogvita kereteivel összhangban a szerződés minősítése, tartalmának, az abból származó jogok és kötelezettségek meghatározása, a kötelezettségek teljesítése, az elmaradt teljesítés okainak tisztázása volt.

A peres felek egyező előadásának, valamint az építkezés részletes költségvetésének hiányában az egyéb peradatokra utalva kellett vizsgálnia a megyei bíróságnak is a szerződésben foglaltak teljesítését. Ehhez a felek által rendelkezésre bocsátott vállalkozási szerződés, építési engedélyezési tervdokumentációk, a felülépítmény fő- és melléképületeinek helyiségeit nevesítő, az épületen kívül a harmadik, az alperesek lakásánál egy 17,36 m2 területű fedett beállót is feltüntető műszaki leírás, valamint az elsőfokú bíróság által beszerzett szakvélemény és foganatosított tanúvallomás állt rendelkezésére.

A megyei bíróság egyetért az elsőfokú bíróság azon álláspontjával miszerint a peres felek között fixáras vállalkozási szerződés jött létre azzal a tartalommal, hogy a felperes bruttó 8.800.000 forint díj ellenében vállalkozott a szerződés alapján elvégzendő munkára. A szerződő felek egyösszegű megállapodásának joghatása az, hogy a felperesnek az átalányáron felül csak az eredeti megállapodásban nem szereplő, pótlólagosan rendelt munkálatok végzése esetére nyílt további díjazásra jogszerű igénye.

A megyei bíróság nem találta bizonyítottnak az alperesek azon fellebbezési hivatkozását, miszerint pótmunkát a felperes nem végzett, mert a felek megállapodása a szerződéskötést megelőzően készült tervdokumentációban és műszaki tartalomban nem szereplő garázs létesítését is magába foglalta. A Kelet-Nyugati homlokzati tervrajz ugyanis mindössze a főépület melletti bejárati kaput és nem a garázst ábrázolja. A harmadik lakás műszaki leírása sem tartalmazza a gépkocsitárolót, a Gyula Város Polgármesteri Hivatala Hatósági Osztály Építési Csoport III. 1599-4/2002. iktatószámú, építési engedélyre vonatkozó határozata pedig nem terjed ki garázs létesítésére. A tervrajzon található, CC-től származó "skicc" garázs létesítésére vonatkozó tervrajzmódosításnak nem tekinthető annál inkább sem, mert a tervdokumentáció egy példányára "feljegyzést" tevő személy tanukénti meghallgatásakor maga is akként nyilatkozott, hogy emlékezete szerint a felek megállapodása a garázs létesítését nem foglalta magában.

A vállalkozási szerződés 3.4 pontjában foglaltak alapján a felperes pótmunkát csak az építtetőknek csak az építési naplóban történő hozzájárulásával vagy az építtetők elrendelése alapján számolhat el. A hiányosan vezetett építési naplóban nem szerepelt olyan bejegyzés, amely arra engedne következtetni, hogy a felek között történt a pótmunka tekintetében egyezség és ezt egyéb írásbeli dokumentáció sem igazolta. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az alperesek a szerződés kereteit meghaladó szolgáltatásra ellenszolgáltatás nélküli jogosultságot szerezhetnek. A munkafolyamatokat ugyanis a lábazat készítéstől a falak felhúzásán át a munka befejezéséig folyamatosan figyelemmel kísérték és ennek során egyértelműen tudomással bírtak a műszaki tartalmat meghaladó kivitelezésről. Annak egy részét a felperes meg is beszélte velük, a garázs építése kifejezetten kívánságuknak megfelelően történt, ezáltal nemcsak megállapodással, hanem ráutaló magatartással is kifejezésre juttatták az érdeküknek és akaratuknak megfelelő pótmunka végzésével való egyetértésüket. Erre tekintettel a felperes jogszerű igényt tarthat a pótmunka fogalmi körébe tartozó szolgáltatása megfelelő ellenértékére, ami a szakértői véleményre tett észrevételekre adott válasz (1.P.20.602/2006/40. szám.) második oldal utolsó mondatából adódóan bruttó 853.560 forint.

Helytálló az alperesek azon fellebbezési hivatkozása, hogy a felperes a szerződésben vállalt munkálatokat teljeskörüen nem végezte el, ezért árleszállításnak van helye. Nem osztja viszont a megyei bíróság azon álláspontjukat, hogy az árleszállítás összege az el nem végzett egyes munkák értékének tételes kiszámításával, majd azok összegezése által állapítandó meg. Az el nem végzett munkák vonatkozásában is irányadó a szerződés átalányáras volta, vagyis a tételes elszámolás mellőzése. E helyett a vállalt feladathoz, mint bázisértékhez viszonyítandó a megvalósult műszaki tartalom és az annak eredményeként kapott százalékos aránynak megfelelően jogosult a felperes a vállalkozói díjra. A felperesnek járó vállalkozási díj meghatározása szempontjából jelentősége az elvállalt munka összműszaki tartalma és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított 89,14 százalékos arányának van, ami a számokra vetítve azt mutatja, hogy a nettó 7.040.000 forint felépítményi költségből 6.275.650 forint valósult meg, ami 25 százalék áfával 7.844.563 forintot tesz ki.