BH 2014.1.22 I. A jogerősen jóváhagyott csődegyezség ítéleti hatályú.

II. A csődegyezségben a hitelezők nem mondhatnak le még nem létező - esetleg a jövőben létrejövő - követelésükről, mert arra a csődeljárás nem terjed ki [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 3. § ca) és cc) pont, 13. § (3)-(4) bek., 21/A. §; Pp. 148. § (4) bek., 235. § (1) bek.].

Az adós 2011. május 9-én előterjesztett kérelmére a bíróság a csődeljárást 2011. május 11-én közzétett végzésével rendelte el, vagyonfelügyelőként a C. Zrt.-t jelölve ki.

A fizetési haladékot kétszer hosszabbították meg, lejáratának végső időpontja 2012. május 14. volt.

Az adós és a hitelezők között létrejött csődegyezséget az elsőfokú bíróság 64. sorszámú végzésével jóváhagyta és a csődeljárást befejezetté nyilvánította. Rendelkezett a vagyonfelügyelő díjáról, annak megfizetéséről, és megállapította egyenként azt az összeget, amelyre az adós az egyes hitelezők felé fizetési kötelezettséget vállalt.

A végzés indokolása szerint az adós és a hitelezők között 2012. március 26-án jött létre a csődegyezség. A biztosított hitelezői osztályban nyilvántartott hitelezők szavazatuk 80,38%-ával (63 620 szavazatból 51 143), a nem biztosított hitelezői osztályban nyilvántartott hitelezők szavazatuk 69,83%-ával (231 012 szavazatból 161 324 szavazat) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott szavazati arányt meghaladó mértékben az adós által előterjesztett csődegyezségi javaslatot elfogadták.

A vagyonfelügyelő a csődegyezséget ellenjegyezte, és külön íven úgy nyilatkozott, hogy az egyezségi megállapodás megfelel a csődtörvény rendelkezéseinek. Nyilatkozott arról is, hogy az adós csődeljárás iránti kérelméhez mellékelt mérleget megvizsgálta, mely véleménye szerint az adós 2011. március 1-jén fennállt vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetéről valós képet adott. Ez alapján kérte vagyonfelügyelői díjának a kiszámítását.

Az elfogadott csődegyezség szerint az adós kötelezettséget vállalt arra, hogy az elismert, nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezők részére - a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályban egyaránt - követelés-sávonként változó arányban, a tőkekövetelés egyezségben meghatározott százalékos mértékét fizeti meg. Javaslata szerint a hitelezők igényéből

- a 0-500 000 Ft közötti összeg 55%-át,

- az 500 001-750 000 Ft közötti összeg 35%-át,

- a 750 001-2 000 000 Ft közötti összeg 20%-át,

- a 2 000 001-4 000 000 Ft közötti összeg 5%-át,

- a 4 000 001-10 000 000 Ft közötti összeg 0,5%-át

- a 10 000 001-100 000 000 Ft közötti összeg 0,25%-át és

- a 100 000 001 Ft feletti hitelezői követelés 0,1%-át fizeti meg

azzal, hogy az egyes sávokhoz tartozó kielégítési összegek az adott hitelező vonatkozásában összeadódnak. Vállalta, hogy a csődegyezségi megállapodás jogerős bírósági jóváhagyásától számított 90 napon belül a hitelezők által megadott bankszámlára történő átutalással vagy postai úton teljesít.

A fenti kielégítési szabály vonatkozik a vitatott követeléssel rendelkező hitelezőkre is azzal, hogy részükre az adós akkor köteles kifizetést teljesíteni, ha a csődeljárásba bejelentett követelésük jogalapját és összegét a bíróság jogerősen megítéli. Az adós ilyenkor a jogerős bírósági ítéletben meghatározott teljesítési határidőn belül köteles a csődegyezségben megállapított kielégítési mérték szerint teljesíteni a hitelezők részére, mely vitatott követelésekre képzett tartalékot egy elkülönített banki letéti számlán kezeli.

A csődegyezségi megállapodás 2.4. pontja tartalmazta azt, hogy

"A hitelezők a jelen csődegyezségi megállapodás aláírásával visszavonhatatlanul lemondanak az adóssal szemben fennálló maradék tőkekövetelésükről, valamint a teljes hitelezői követelésükre eső valamennyi járulékról (pl. késedelmi kamat, pótlék, költség, egyéb igény).

A hitelezők jelen csődegyezségi megállapodás aláírásával visszavonhatatlanul kijelentik, hogy az adóst a jelen csődegyezségi megállapodás szerinti fizetési kötelezettségen túl az adóssal szemben semmiféle jogcímen (például, de nem kizárólagosan: számlakövetelés, kamat, pótlék, költség, kötbér, kártérítés, általános kártérítés, kártalanítás stb.) nincs követelésük, további anyagi vagy anyagi kihatású igényt sem peres, sem peren kívüli eljárásban nem támasztanak, felszámolási eljárást, vagy az adós vagyonát érintő bármely más bírósági vagy hatósági eljárást nem kezdeményeznek és jövőben sem fognak kezdeményezni, ilyen igények érvényesítésének jogáról kifejezetten lemondanak. Továbbá a hitelezők kötelezettséget vállalnak arra, hogy az adós teljesítését a folyamatban levő peres és nemperes eljárásokban haladéktalanul bejelentik, és kezdeményezik az eljárások megszüntetését, valamint az eljárások megszüntetéséből eredően a jelen csődegyezségi megállapodásban foglalt egyezségre tekintettel semmilyen költséget nem érvényesítenek az adóssal szemben."

A biztosítékkal rendelkező hitelezők kijelentették és tudomásul vették, hogy a biztosítékok a csődegyezségi megállapodás aláírásával, illetve annak jogerős bírósági jóváhagyásával kizárólag a 2.3. pont szerint lecsökkent tőkekövetelésre terjednek ki, illetve annak adós általi teljesítése esetén megszűnnek. A 2.6. pont alatt rögzítették: "az adós és a hitelezők egyezően megállapítják, hogy jelen csődegyezségi megállapodás megkötésének célja a közöttük fennálló jogviszonyok végleges lezárása, ezért abban az esetben, ha jelen csődegyezségi megállapodás nem rendelkezne kifejezetten valamilyen tényről, eseményről, nyilatkozatról, cselekményről, vagy cselekménytől történő tartózkodásról, szerződésről, megállapodásról, illetve bármely előzményi körülményről, azt nem lehet úgy értelmezni és felhasználni, mint érvet és/vagy jogcímet és/vagy jogalapot bármely további követelés érvényesítésének vonatkozásában."

A 2.7. pontban kijelentették, hogy a Cstv. 20. § (2) bekezdés értelmében a csődegyezségi megállapodás az azt el nem fogadó hitelezőkre is kiterjed (kényszeregyezség). Együttesen kijelentették, "hogy a jelen csődegyezségben foglaltak, így különösen a hitelezői követelések kielégítési hányadának meghatározására és kölcsönös elfogadására arra tekintettel kerül sor, hogy a jelen egyezségi megállapodás egyúttal kényszeregyezség is, továbbá arra, hogy a csődegyezséget követően a csődeljárásba be nem jelentkezett, vagy késedelmesen bejelentkezett, illetve a vagyonfelügyelői regisztráció jogszabályi feltételeinek egyébként meg nem felelő hitelező követelését az adóssal szemben ne tudja érvényesíteni. A jelen egyezségi megállapodást aláíró hitelezők kifejezetten ennek tudatában járultak hozzá az egyezségkötéshez, illetve vállaltak terhet az adós reorganizációjában, továbbá az adós kifejezetten erre tekintettel tudja vállalni a reorganizációs program végrehajtását."

Az Egyéb rendelkezések fejezet 3.4. pontjában rögzítették, hogy a felek aláíró képviselői kijelentése szerint az egyezségi megállapodás megkötéséhez szükséges felhatalmazásuk mind tartalmi, mind formai szempontból megvan, a megállapodás megkötésének utólagos jóváhagyására egyik fél részéről sincs szükség.