A Budapest Környéki Törvényszék G.40333/2016/18. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 260. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §, (1) bek., (1) bek. a) pont, (1) bek. b) pont, (1) bek. j) pont] Bíró: Kardos Gyula

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék G.40333/2016/18.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20873/2019/5., Kúria Gfv.30240/2020/4. (BH 2021.7.201)

***********

A Budapest Környéki Törvényszék a Dr. Székely Gábor Ügyvédi Iroda (Dr. Székely Gábor ügyvéd - 1132 Budapest, Visegrádi u. 38/A. IV./4.) által képviselt ..................... felperesnek - az Imre Ügyvédi Iroda (dr. Imre András ügyvéd - 1013 Budapest, Pauler u. 11. II.em..) által képviselt ................... I. rendű és ..................... II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 203.200,- (kétszázháromezer-kétszáz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak külön felhívásra 36.000,- (harminchatezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet írásban - a felperesnek és az I. rendű alperesnek - elektronikuson úton a Budapest Környéki Törvényszéken lehet benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezést nem nyújtott be és a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezőt pénzbírsággal sújtja.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme, valamint a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes és a II. rendű alperes, mint adós, zálogkötelezettek és az I. rendű alperes mint hitelező és zálogjogosult 2008. május 19. napján megkötötték a dr. .............. közjegyző által K14012-0/68/2008/1/O. ügyszámon közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést.

A szerződés I.1. pontja szerint a kölcsön összege 12.825.000,- Ft. A kölcsön összegének devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon történik, melyről az adósokat a hitelező a folyósítási értesítő megküldésével tájékoztatja.

A szerződés III. pontjában rögzítették azt, hogy a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az adósoknak a hitelezőnél vezetett számlái és a hitelező vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el.

Az adósok és a zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az adósok terhére fennálló kölcsön- és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is, a hitelező felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa.

A szerződés IV. pontja szerint a hitelező, mint zálogjogosult javára a jelen közjegyzői okirat szerinti követelések (kölcsöntőke, ügyleti kamat, kezelési költség, késedelmi kamat, valamint a zálogjoggal biztosított követelés és a zálogjog érvényesítésével felmerülő jogérvényesítési költségek) biztosítására a IV.1. pontban megjelölt ingatlanra a szerződő felek a jelzálog hitelintézetről és jelzálog leveléről szóló 1997. évi XXX. törvény 3. § (1) bekezdése alapján jelzálogjogot alapítanak, a zálogjogosultat e zálogjog biztosítására az 1997. évi XXX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg, amelyet az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

A szerződés IV.1. pontjában rögzítésre került, hogy ha a zálog romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok folytán a zálogfedezet értékének csökkenése) a zálogból való kielégítést veszélyezteti, a zálogjogosult felhívására a zálogkötelezettek a felhívásban megszabott határidő alatt kötelesek a zálogfedezetet az eredeti értékére kiegészíteni. Amennyiben a zálogkötelezettek a fenti felhívás ellenére a zálogjogosult által megszabott megfelelő határidő alatt a fedezetet az eredeti értékére nem egészítik ki, a zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelés lejárta hiányában is gyakorolhatja, az e zálogszerződés alapján megillető kielégítési jogot.

A felperes módosított keresetében kérte a felek közt létrejött ingatlan jelzálogszerződés részleges érvénytelenségét megállapítani, azaz kérte a szerződés IV.1. pont 6. bekezdésének általa idézett rendelkezésének részleges érvénytelenségét megállapítani a Ptk. 209. § (1) és (4) bekezdésére, a 209/A. § (2) bekezdésére, valamint a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjára, továbbá a 2. § f) pontjára hivatkozással.

Kérte továbbá megállapítani a szerződés III. pont 2. bekezdésének általa idézett rendelkezésének tisztességtelenségét arra hivatkozással, a Ptk. 209/A. § (2) bekezdésébe ütközik, továbbá hivatkozott a 18/1999. (II. 5.) Korm. rend. 2. § d) pontjában foglaltakra.

A felperes kérte továbbá annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződés a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 23/C. § (1) bekezdés c) pontja értelmében nem látható el végrehajtási záradékkal, mivel az nem tartalmazza a kötelezettség mennyiségét (összegét). Kérte továbbá az I. rendű alperes perköltségben marasztalni.

A felperes a szerződés IV.1. pontja körében hivatkozott a Ptk. 4. §-ában foglaltakra, valamint a 209. § (1), (4) bekezdésében, a 209/A. § (2) bekezdésében foglaltakra is. Álláspontja szerint a bank önkényes értelmezése a fedezet elfogadása, illetve a határidők önkényes értelmezése körében egyoldalú hatalmasság, mely tisztességtelen és semmis, mert kontroll nélküli banki önkényt eredményező feltétel. Hivatkozott arra, hogy a támadott szerződéses rendelkezés értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítja, ezért tisztességtelen. Csak a hitelezőt jogosította fel annak megítélésére, hogy az ingatlanból kielégítés késedelme mikor veszélyezteti a kielégítést, így mikor jogosult az I. rendű alperes a zálogszerződés azonnali hatályú felmondására. Hivatkozott arra, hogy a szerződéses kikötés nem felel meg a tételes meghatározás elvének, a ténylegesség és arányosság elvének, illetve az átláthatóság elvének, melynek jelen esetben is érvényesülnie kell. Nem állapítható meg, hogy a bank mit ért a zálogtárgyának tartós romlása alatt, mennyi időnek kell eltelnie az állapotromlástól addig az időig, amíg erre tekintettel a bank felmondhatja a szerződést. Álláspontja szerint a szerződésben rögzítettek alapján akár egy forinttal történő értékcsökkenésre tekintettel is felmondható lenne a szerződés. Hivatkozott továbbá arra, hogy a szerződéses rendelkezés a Ptk. szerinti diszpozitív szabályoktól eltér, azt többlet tartalommal egészítette ki az I. rendű alperes azzal, hogy "más ok" szerződéses rendelkezést tartalmaz, ugyanis ez a rendelkezés fenti jogszabályoktól eltér, azt kibővíti. Felperes előtt ismeretlen esetkörök, illetve meghatározási módok köre, hogy az alperes mit tekint "más ok" kifejezés alatt, azt miként határozza meg, milyen paraméterek és szempontrendszerek alapján, így ez rejtve marad a felperes elől.