BH 2000.4.176 A közszolgálati jogviszonynak a munkáltató által történt megszüntetése önmagában nem szünteti meg a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 71. § (2) bek. c) pont, Mt. 113. § (1) bek.].

Az alperes 1996. január 20. napjára felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát, majd ugyanarra a napra felmondta a vele kötött tanulmányi szerződést.

A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 129.276,-Ft és kamata megfizetésére kötelezte tanulmányi költség címén. A munkaügyi bíróság szerint az alperes lényeges szerződésszegést követett el, amikor a felperes harmadik félévi tanulmányaihoz csak részben, a negyedik félévihez egyáltalán nem adta meg a vállalt támogatást. A felek a tanulmányi szerződést nem tették függővé a közszolgálati jogviszony fennállásától, ezért a felperes a szerződésszegésből eredő kárát érvényesíthette.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, vitatta a felperes követelésének jogalapját, valamint összegszerűségét.

A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a marasztalási összeget 34.992,-Ft-ra leszállította. A megyei bíróság álláspontja szerint az Mt. 113. §-ának (1) bekezdésében meghatározott speciális kártérítési szabály a Ptk. 339. §-ával szabályozott általános polgári jogi kártérítési felelősséggel egyező tartalmú, vagyis az alperes akkor felel, ha jogellenes és felróható magatartásával okozati összefüggésben okozott kárt a felperesnek. A jogviszony megszüntetése nem volt jogellenes, ezért az alperesnek nem róható fel, hogy a jogviszony megszűnése után a vállalt kötelezettségeit nem kívánja teljesíteni. A tanulmányi szerződés a célját és rendeltetését a közszolgálati jogviszony hiányában nem tudja betölteni.

Mind a munkáltató, mind a munkavállaló mentesülhet a szerződés teljesítése alól, és a felmondásnak lehetnek olyan okai, amelyek felróhatóság hiányában nem eredményeznek kártérítési kötelezettséget. A megyei bíróság ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság két eseti döntésére is hivatkozott. Mindezek alapján az alperes nem köteles a felmondást követően a negyedik félév költségeit megtéríteni.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A tanulmányi szerződésben nem rögzítették, hogy a támogatás a közszolgálati jogviszony fennállásától függ. A megyei bíróság által hivatkozott jogesetekből nem vonható le olyan következtetés, hogy az alperes a jogviszony megszüntetését követően a tanulmányi szerződést is megszüntethette volna. A létszámleépítéskor az alperes figyelembe vehette volna, hogy a tanulmányi szerződésből milyen kötelezettségei vannak.

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem alapos.